MARADJUNK…
J OSEPH PU LIT ZER –
– EM LÉKDÍJ 20 03
KIADJA / Publisher PUBLISHING KF T.
©
A szerkesztőség címe: 1037 Budapest, Folyondár utca 26. Levelezési, számlázási cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. Telefon: +36 30 5108888 | E-mail: info@octogon.hu LAPIGAZGATÓ FORMATERVEZŐ MÉRNÖK
Executive Director Design Engineer Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu SZERKESZTŐSÉG / Editorial Office
Emlékezetes képsorral indul Paolo Sorrentino olasz filmrendező La Grande Bellezza című remek filmje. A nagy szépség nyitójelentében a Janiculum-hegyen található Fontana dell’Acqua Paola (Giovanni Fontana, 1585-88) épülete előtti térre ázsiai turistákkal teli busz érkezik, miközben egy női énekkar a capella énekli David Lang kórusművét a gyönyörű épület karzatán. Az I lie (Hazudok) című alkotás jiddis nyelvű librettóját Joseph Rolnick írta. Szóval megérkezik a busz, leszállnak a turisták, miközben az énekszólamok sóhajtásokra emlékeztető repetitív hullámainak lebegésében úszik jobbra és balra, fel és le a kamera. A csoportból középkorú ázsiai úr válik ki. Lassan odasétál a dombtető egyik kilátópontjához, lába alatt szélesen, a reggeli napfényben aranylóan terül el Róma. Szeme elé fényképezőgépét emel. Öt-hat kattintás. Lassan megtörli a homlokát, majd összeesik és meghal. Ennek a tragikus kimenetelű prológusnak aztán látszólag semmi köze a film cselekményéhez, szereplőihez. Sorrentino dramaturgiai értelemben tiszta helyzetet teremt. Filmje egy olyan Rómáról szól, ami a rendező szerint már nem létezik. Főhősének Rómája ma már nem látszik a turizmustól. Nehezen találok fókuszt és vezérfonalat a tavalyról idénre halasztott 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennáléról szóló recenzió megírásához, mert a május 22-én a velencei Giardini pavilonjaiban és az Arsenale csarnokaiban látottakhoz képest a pandémia, a karantén bezártsága utáni első utazás élménye, a csaknem üres város, Velence letaglózó szépsége tetőtől-talpig eltelített a melankólia és a káprázat megfoghatatlan, leírhatatlan keverékével. Noha húsz éve járok kétévente Velencébe az építészeti biennáléra, de hosszú idő után most láttam ismét olyannak, mint első alkalommal. Tizenéves gimnazistaként jártam először itt egy borongós októberben; üres, fenséges, mozdulatlan és olyan mámorító vonzerővel bírt minden, hogy úgy éreztem, sohasem leszek képes hazamenni. Azóta tudom, hogy vannak más városok is, ahonnan nem lehet ugyanoda visszatérni, ahonnan elindult az ember. Évtizedek óta nem lehetett tőlünk látni a várost. Turisták lettünk, újságírók, kurátorok, fontoskodó léptű építészek, konferenciahiénák, nárcisztikusak, rongyrázóak és egocentrikusak, instant Instagram-pixelporok, DLA-bohócok, PHD-befőttek, Facebook-senkik. Nem lehetett tőlünk többé látni Velencét. Egy építészről szóló, Velencében forgatott Sorrentino-film nyitójelenetében egy építészeti kurátor vagy építészeti újságíró törölte volna meg homlokát a Zatterén éppen kikötni készülő vaporetto fedélzetén és esett volna össze holtan, szívrohamban elhunyva, mielőtt a talpa először érinthette volna Velencét. Ha a városról, építészetről, vagy arról szeretnénk beszélni, hogy „Hogyan fogunk együtt élni? How will we live together?” Maradjunk otthon! Szép lassan az építészetben szinte minden érdekesebbnek hat, mint ami Velencébe tolakszik. Hatalmas hátrányból indult tehát az aktuális biennálé és nem feltétlenül és kizárólag a pandémia okozta bizonytalanságra, többkörös átszervezésre, csúszásra, ezek negatív hatásaira vagy a világjárvány következtében most még üresebben, közhelyesen és modorosan csengő kurátori agendára (lásd fentebb) gondolok. Sokkal inkább arra az érzésre, ami valószínűleg mindenkit hatalmába kerített, aki idén tavasszal megszédült az emberek és a város látványától. Aki képtelen volt kapcsolódni egy olyan kulturális eseményhez, ami a dolgok természeténél fogva évtizedes rutin keretei között képes csak mozogni. Ami olyan, mint a kikötői móló felé lassan, de megállíthatatlanul sodródó hatalmas hajó, aminek fedélzetén már mindenki látja, hogy baj van, nincs fék, erő, ötlet, hogy kitérjünk, megálljunk az ütközés előtt. Mindenki kapaszkodni próbál a fedélzet korlátjába, és arra gondol: nem lesz baj, megússzuk valahogy. A kiálltók és szervezők erőfeszítéseit tiszteletben tartva is úgy látom, hogy fájó szívvel ugyan, de valószínűleg a 17. Velencei Építészeti Biennálét el kellett volna engedni, mert ez a műfaj önmaga akadályává vált, talmi, manierista, bumfordi formává. Szemfényvesztőnek, csalónak éreztem magam idén Velencében. Mintha besurrantam volna ebbe a csodába, egy regény szereplője lennék, aki nem találja a szövegben a helyét. Fiammal egy olyan hotelben laktunk fillérekért, amit a tömegturizmusban felvert árak miatt évekig nem engedhettem volna meg magamnak. Úgy láthattam a futó zápor után tökéletesen üres Szent Márk teret, az először állványok nélküli Dózsepalotát, az üres utcákat és vaporettókat, a lemenő nap fényében rózsaszínben, aranyban fürdőző márványhomlokzatú templomokat, reneszánsz palotákat, üres tereket, kihalt utcákat, ami nem illethet meg egyszerű halandókat. Martinkó József
2021/5 www.octogon.hu
6
FŐSZERKESZTŐ / Editor-in-Chief Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu VEZETŐ SZERKESZTŐ / Senior Editor
Szira Péter peter.szira@octogon.hu
ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ / Founding Editor
Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)
OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ
Editor-in-Chief of OCTOGON Online Ujlaky-Gazdag István istvan.ujlaky@octogon.hu
ÁLLANDÓ MUNKATÁRS / Correspondent
Zöldi Anna
KÜLÖNSZÁM SZERKESZTŐ / Editor of special issue
Molnár Szilvia
MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ
Media and Communication Organizer Bencsik Klára
GRAFIKAI TERVEZÉS / Graphic Design
Ipsics Barbara grafikus@octogon.hu
LOGÓTERV/ Logo Design Sólymos Ágnes Eszter MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Kun Mária maria.kun@octogon.hu KORREKTÚRA / Proofreading
NÍVÓ Bt.
FOTÓ-ELŐKÉSZÍTÉS, CTP, NYOMÁS ÉS KÖTÉS
Printed by Gelbert ECO Print Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 267. telefon +36 1 368 3839 mobil: +36 70 334 2745 Felelős vezető: Gellér Róbert ügyvezető www.gelberteco.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült. TERJESZTÉS / Distributed by
Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft.
Országos könyvterjesztő hálózatok és alternatív terjesztőhelyek (ld. 5. oldal) A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu A címlapon Jaksa Bálint fotóján Reisz Ádám (RAPA Architects) budai villája látható Borítóterv: Ipsics Barbara
TAR TA LOM VILLA 18 | sz.: Martinkó József f.: Jaksa Bálint A ház mit képtárgy Az építészet mint képalkotás egy rendhagyó budai ház tervezése során Reisz Ádám (RAPA Architets)
102 | sz.: Emődi Ibolya f.: Tóth Ádám Keleti csatlakozás InterCity Hotel a Keletinél Fernezelyi Gergely DLA (FBIS Építészműterem/PBP Europlan), Csécsei Ákos, Botár Barnabás (DVM group)
30 | sz.: Vakli Tünde f.: Jaksa Bálint Energiatudatosság és tradíció Formabontó ikerházak Budakeszin Hanusz Ákos (Ház Művek), Molnár József
110 | sz.: Szira Péter f.: Molnár Dani, Bujnovszky Tamás Alice Hotel, Andrássy út Weiss Manfréd villája is sorra került Gábor Kálmán (Gábor & Svejkovszky Építésziroda)
38 | sz.: Uhl Gabriella f.: Hlinka Zsolt Nehezített terep Játék a geometriával egy budaligeti villán Rosta S. Csaba, Szabó Renáta (RAS-DESIGN Kft.)
120 | sz.: Kovács Péter f.: Bánhegyesy Antal Színesben élni Elite Park, Újbuda Székelyhidi Gábor (KAS Design Kft.)
48 | sz.: Zöldi Anna f.: Tóth Richárd Rend a lelke Geometrikus absztrakció Újhartyánban Ligetvári István 56 | sz.: Molnár Szilvia f.: Jaksa Bálint Világtalálkozó Családi ház Dél-Budán Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Tatár-Gönczi Orsi (Konkrét Stúdió) BUDAPEST 66 | sz.: Zöldi Anna f.: Kaposi Tamás Ésszerű egyensúly Budaörs, innováció, minőség Szily Boldizsár (Sibylla DESIGN Kft.)
ITTHON 130 | sz.: Pesti Monika f.: Bujnovszky Tamás Hullámvonalban Grand Hotel Esztergom Novotny Nóra (Lean Tech Mérnökiroda Kft.), Vadász György DLA és Gyarmati Tamás (Vadász és Társai Építőművész Kft.) 150 | sz.: Uhl Gabriella f.: Bujnovszky Tamás Mozgalmas homlokzat Bűvösvölgy – Sopron Lenzsér Péter DLA (Lenzsér és társa Kft.)
76 | sz.: Haba Péter f.: Danyi Balázs A kapcsolat és elkülönülés dinamikus játéka A pasaréti ferences közösségi ház Sajtos Gábor DLA (SAGRA Építész Kft.)
162 | sz.: Molnár Szilvia f.: Danyi Balázs, Gubahámori Kutatóablak Kútház: újhullámos kávékortyoló, Gödöllő Guba Sándor, Hámori Péter, Novák Sándor (GUBAHÁMORI)
86 | sz.: Uhl Gabriella f.: Bujnovszky Tamás A tér és a torony Kilátó a Naplás-tó felett Gutowski Robert (Robert Gutowski Architects)
INTERJÚ 163 | sz.: Martinkó József Az építészet mint forgatókönyvírás Beszélgetés ifj. Benczúr Lászlóval a NextNets-projekt kapcsán
KKK: KÖNYV 91 | sz: Váncsa István 75 és 129 | sz.: Szira Péter BUDAPEST 92 | sz.: Götz Eszter f.: Jaksa Bálint Császári aura Hotelfejlesztés a belvárosban Prof. Sylvester Ádám DLA, Nagy Márton (Tér4), Juli Capella, Miquel García (CGA)
DESIGN LOKÁTOR 168 | sz.: Zöldi Anna f.: Török Tamás Escheres és Shaperes A szoftvertervező Shapr3D irodája dr. Alexa Zsolt, Rabb Donát, dr. Schreck Ákos (Minusplus Építész Kft.) 172 | sz.: Szira Péter f.: Jaksa Bálint A rész és az egész Az MádiLáncos Stúdió új irodatere Mádi Krisztina, Láncos Áron, Szlovák János, Szeberényi Zsuzsanna (MLS Stúdió)
7
18
A ház mit képtárgy A Z É P Í T É S Z E T M I N T K É PA L KO TÁ S E GY R E N D H AGYÓ B U DA I H Á Z T E RV E Z É S E S O R Á N
Építész: R EISZ ÁDÁM – R APA ARCHITECTS Szöveg: MARTINKÓ JÓZSEF Fotó: JAKSA BÁLINT
19
F
elidézni sem könnyű, hogy az elmúlt időszakban melyik lapszámunkban publikáltunk olyan lakóépületet, aminél egyetlen képben – a maga tökéletességében – állt össze a családiház-építés „szentháromsága”: a megbízó, a tervező, az építő. A „kép” szót használom, mert a „szentháromság” szó még akkor is a blaszfémia határát súrolja, ha tényként állítom, hogy idehaza valóban csodaszámba megy, ha a három főszereplő nem győzi egymást szerepét, munkáját dicsérni. Teszem hozzá: a látottak alapján teljes joggal. Ha már rátaláltam a „kép” és a „szentháromság” szavakra és beszippantott az elragadtatás extázisa, akkor engedtessék meg nekem, hogy ne fogjam vissza magam, amikor erről a budai hegyek északi nyúlványai között felépült házról írok. Hagyom magam sodorni a szavak és az érzelmeim által, mert szerzőként ez a sodródás tűnik most leginkább kézenfekvőnek. A „kép” szót használom tehát, de valójában képek, képminőségek sokaságára gondolok a kifejezés Horst Bredekamp-i értelmében. Bredekamp nemrégiben magyarul is megjelent Képaktus című könyvében több száz oldalon keresztül a kép(ek) eltérő variábilis (!) kifejezőerejét vizsgálja a hatáskiváltás szempontjai alapján, a legősibb marokkövektől napjaink biogenerikus képzőművészeti képalkotásáig, nem felejtkezve meg az épített képek, az épületek említéséről sem. Feljogosítva érzem tehát magam, hogy ennek a háznak az elemzése során a képiség fogalmát megmerítsem a szentség absztrakciójában, aminek végeredménye tulajdonképpen az ikonkép, sőt elemzett házunk esetében az ikonosztáz.
Ádám. – A két nézet – erdős hegyoldal és városi panoráma – annyira a helyére tett mindent, hogy azt csak elrontani lehetett volna, de ahhoz nagyon vaknak kellett volna lennem.” A telek téri helyzetéből, vagyis a meredek leejtésű telek egyik határát kijelölő erdős, sűrű lombozatú, üdén zöld, hosszan futó gerincű hegyoldalból, valamint az ettől a tengelytől elnyíló szögben kirajzolódó városi panorámából következett tehát, hogy a majdani ház (mint a megidézett triptichon) két szárnyával két karakteres iránytengelyre forduljon rá. Az építészek értelmezésben az erdő az intimitás, nyugalom, privát belső élet vizuális és érzelmi háttere, míg a városi panoráma a reprezentativitásé, a család társas életéé. Ebből következő tervezői döntés, hogy a szülői hálószoba és fürdő, valamint a konyha, étkező, nappali az emeleti, kettős (erdő/város) panorámára forduló, egymástól elnyíló két épületrészbe kerüljön, nagy megnyitásokkal ezeket a vizuális elemeket építse be a ház és a család életébe. Így a hagyományoshoz képest megcserélődött a funkciósor, vagyis a nappali nem közvetlen kertkapcsolattal, a földszinten épült meg, hanem a szülői hálószobával együtt az emeleten. A két tengelyt, a két funkcionális karakter csuklópontjában (a triptichon-elrendezés középső elemeként) a konyha-étkező jelöli ki. Így a közvetlen kertkapcsolat a család három gyerekének a szobáihoz kapcsolódik, ráadásul a földszinti lakóterek egy közös nappalival egészültek ki, ami hatalmas üvegfelülettel kapcsolódik a kerti teraszhoz és a medence előteréhez. Itt kell megemlítenem, hogy Dékány Anna belsőépítész visszafogott számú, meleg, földszerű kisugárzású anyagválasztásai és bútorai élhető, távolról sem színpadias összképet mutatnak. Sehol sem érződik zsúfoltság vagy kitalálatlan belső térrész.
Zánka
Itt jegyzem meg, hogy a képek, műalkotások összefüggésében némiképpen hasonló eredményre jut Torma Tamás, amikor Reisz Ádám és Fernezelyi Gergely ugyancsak címlapunkon publikált (2018/3) Széchenyi-hegyi társasházának morfológiája kapcsán Caspar David Friedrich festményének – Jeges-tenger (A hajótörött reménye), 1824 – torlódó jégtábláira asszociál. Feljogosítva érzem tehát magam, hogy a későbbiekben a szakralitás és képiség metszéspontjában álló ikonosztáz, sőt inkább a triptichon kompozíciós elvei felé (is) kikacsintsak – de szálljunk most egy pillanatra vissza a földre. Több építésztől és megrendelőtől hallom mostanában, hogy úgymond: Budán elfogytak az ihletett beépítést megalapozó, jó telkek. Reisz Ádám építész és megbízói a már említett Széchenyi-hegyi ház kapcsán találkoztak, ez volt az a referencia, ami nyomán a megbízók felkérték az építészt az együttműködésre. Az azóta az FBIs irodából kivált, RAPA néven önálló műtermet alapító tervező az elmúlt három évben négy potenciális telket nézett meg a megrendelőkkel. Ez a telek volt a negyedik helyszín, aminek láttán mindkét fél érezte, hogy noha a telken abban a pillanatban még két, a kilencvenes évek végén épült gyengécske családi ház állt, ezek elbontásával megtalálták az ideális megoldást. Bejárásom alkalmával a megbízó házaspár élénken idézi fel a pillanatot, amikor meglátták az építészen, hogy végül kincset találtak. Ennél is érzelmesebben emlékeznek vissza arra a pillanatra, amikor a tervező bemutatta a helyiséglista alapján elkészült első vázlatokat, illetve a számítógépes modellt, amelyek között nem volt nagy különbség: „Az első pillanatban, az első benyomás alapján megszületett az alapkoncepció a fejemben – mondta el Reisz
20
Földszint és az egymástól elnyíló emeleti épületrészek belső differenciálásban a tervezők még egy érdekes újítást alkalmaztak. Merték ugyanis a gyerekek által használt, intimre hangolt földszinti részen a belmagasságot visszavenni 230 cm környékére, ami a hazai belmagasság-fetisiszta megalomániához képest „forradalmi” döntésnek hat. Hasonló téri tagolás történik egyébként az emeleten is, ahol az erdő felé forduló hálószoba 280 cm, míg ehhez képest, egy üvegsávval is kijelölt határvonalon átlépve a nappali, vagyis a reprezentatív funkció 350 cm-re ugrik fel. Különböző élethelyzetek, különféle atmoszférák jönnek így létre, pusztán a belmagasság belső ritmusaival megteremtve, miközben ezek az egymástól eltérő méretek jótékonyan hatnak az egész épület kubaturájára, fizikai arányrendszerére is.
A
kerthez tapadó alsó szinthez képest az elnyíló, megmozgatott, fizikailag is mozgalmasabb, konzolokon bátran a fő látványirányok felé kinyúló emelet az ég felé, vertikálisan húzza a vizuális összképet. Emelet és földszint kettőssége, a két főirányba elnyíló két (három) emeleti szárny mellett talán számottevő kettősségként említhető a kert felé megnyíló ház dinamizmusa, illetve az utca felé mutatott tömörsége, zártsága, ami nyilván a csuklóponti helyzetből is adódik. Szó esett már a kertről a földszinti kertkapcsolat, illetve a telek meredek lejtése, valamint az egyik telekhatáron futó erdős hegygerinc okán. A kert és az épület közvetlen természeti környezete azonban a képiség, az ikonográfia szempontjából akkor válik valódi főszereplővé, amikor a családi ház külső látványát
Alaprajzi elrendezés a telekhatárokkal
Egymástól elnyíló emeleti „hármas” kubatúra a kert felől nézve. Hozzánk közelebb a város felé tájolt nappali hatalmas függönyfala látható, középen az étkező terasza és a szülői háló közös terasza. A hálószoba egy mozgatható homlokzati elemmel zárhatóbbá tehető.
21
Energiatudatosság és tradíció FORMABONTÓ IKERHÁZAK B U DA K E S Z I N
30
Építész tervező: HANUSZ ÁKOS – HÁZ MŰVEK ÉS MOLNÁR JÓZSEF Szerző: VAKLI TÜNDE | Fotó: JAKSA BÁLINT
31
‹ Az épületek tördelésével és az épülettömegek egymástól való elmozdításával formailag rendhagyó ikerházak valósultak meg
A homlokzati részeken megjelenített faszerkezeti elemek a sváb hagyományok ápolása, korszerű újragondolása iránti elkötelezettségként és egyfajta gesztusként értelmezhetők
34
A Budakeszi-Makkosmárián újonnan épült ikerházaknál két kiemelten fontos szempont volt a tervezés során: a tradíciók szem előtt tartása, valamint a jövőt idéző, innovatív épületgépészeti rendszerek kialakítása.
‹
Az enteriőrök berendezése a minimalista formaképzés mellett az indusztriális/loft stílusjegyeit viseli magán
A háromszintes ikerházak folytatják és továbbfejlesztik a sváb eredetű város építészeti hagyományait, ahol jellemző, hogy egy hosszú telken több lakás is található
35
Nehezített terep JÁT É K A G E O M E T R I ÁVA L E GY B U DA L I G E T I V I L L Á N
2
02 SZAUNA 4,29 m2
GSPublisherVersion 0.0.100.100
Építészet: ROSTA S. CSABA, SZABÓ R ENÁTA – R AS-DESIGN KFT. BUDAPEST Szerző: UHL GABRIELLA | Fotó: HLINK A ZSOLT
38
39
42
› Az enteriőr kialakítása Ferencz Margit világlátott ízlését tükrözi
Mindhárom helyiségben a szürke a domináns szín
43
Rend a lelke G E O M E T R I K U S A B S Z T R A KC I Ó Ú J H A R T YÁ N BA N
GSPublisherVersion 0.54.100.100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 GARÁZS ELŐTÉR HÁZT. HELYIS. FÜRDŐ SZOBA KONYHA ÉTKEZŐ NAPPALI GARDRÓB
1 3 2
4 5 6
5 7
4 8
9
05 1 2
5
3 5
Építész tervező: LIGETVÁRI ISTVÁN Szerző: ZÖLDI ANNA | Fotó: TÓTH RICHÁR D
48
49
Az utcavonalra húzott garázs tömege az egységesen megkomponált kerítésfal részévé válik
A letisztult, egyértelmű formákkal és kontrasztokkal játszó külső hasonló elven kialakított belső tereket rejt
50
N
emcsak hogy geometrikus, de szigorúan derékszögű és tengelyes! Az Újhartyánban álló családi ház a hagyományokat ötvözi a kortárs megjelenéssel, és mindezt nagyon egyértelmű kontextusba helyezi. Könnyen olvasható ház, ami épp attól harmonikus, hogy nem magyarázza/építi túl önmagát. Újhartyán nem a világ közepe, az itt letelepedő fiatal pár azonban rendkívül magasra tette a lécet. Nagyon pontosan tudták, mit akarnak, és a kész épület kívül-belül tükrözi elvárásaikat. A belső is épp olyan egyértelmű és letisztult, mint a ház külseje, mégis otthonná vált számukra, mert az ő ízlésük, életformájuk tükre. A tervezés egész más irányból indult, egy Kádár-kocka átalakításának feladatával keresték meg Ligetvári István és Ligetvári Dorottya építészeket. Az igények felmérése, az előzetes beszélgetések során azonban egyértelművé vált, hogy a modern üzleti világ, amiben a megbízók élnek – és ami meghatározza a mindennapjaikat és formálja az ízlésüket –, nem passzírozható bele a kockába fájdalommentesen, a szocialista design mégoly jelentős átalakításával sem. Bár a mai trend a meglévő épületállomány újrahasznosítása, ez nem minden esetben járható út. Ligetvári István az értékarányos beavatkozások híve, és ebben az esetben felesleges költség és erőfeszítés árán lehetett volna csak megvalósítani a régi házban a megbízók elképzeléseit.
Í
léptékű falusias, sátortetős épület. A helyi előírások megkövetelték a magastetőt, bár a megbízó egy szinten képzelte el élete terét, és stílusban is inkább a modern formanyelv, nagy ablakfelületek, lapostetős megoldás állt hozzá közel. Ezeket az egymásnak ellentmondó igényeket gyúrja a ház egységbe úgy, hogy közben nem tesz egyetlen felesleges építészeti gesztust sem. Személyes érdekessége a projektnek, hogy Ligetváriék már terveztek egy meg nem valósult házat egy közeli, párhuzamos utcában, amely történetesen hagyományos falusi kúria volt, de nem találta meg itt a helyét.
A
beépítés mindent tud, amit elvárnak tőle. Az alaprajz magától értetődő, logikus elrendezést mutat: hagyományos, két traktusos lakóház, ahol az egyik traktus a nappali funkciókat, a másik a hálószobákat fogadja be. Két, egymással párhuzamos közlekedő tengely szervezi a helyiségeket és teszi világossá a téri viszonyokat. Bár a derékszögű, téglalap alakú helyiségek kapcsolata egyértelmű és alapvetően lineáris, az alaprajz befoglaló kontúrja mégis tagolt és változatos, a különböző helyiségek térigényéhez igazodik. Az így kialakuló védett téröblöket fedett teraszok – a bejárat felől kisebb előtetős belépő, hátul, a nappali térhez kapcsolódó szoba méretű – foglalják el. Az épület tagolt tömege révén szoros kontaktusban van a környezetével, a kerttel. Nem csak a térkapcsolatokat, de a helyiségek méretét is optimálisra szabták. A nappali tér elnyújtott téglalap, aminek tagolatlan dinamikájára a bútorozás még ráerősít. Az átláthatóság igénye és a „pontatlan”, esetleges formáktól való idegenkedés ebben a térben teljesedik ki, a kertre néző nyílásokon nincs függöny, csak zsaluzia, az ajtók tolóajtóként a bútorzatba simulnak, a ház a bejárattól a hátsó kertig egyetlen pillantással átlátható. Egyetlen térbe nyíló ajtó van a házban, amely a szélfogót zárja le a lakótértől. Mivel a lakók szerették volna ezt tartósan nyitva tartani, de bizonyos esetekben mégiscsak szükség volt a zárhatóságra, itt egy egyedi, aszimmetrikus üveg forgóajtó készült, amely az átlátást csukott állapotban sem akadályozza. Ugyanez a tengelyesség érvényesül a háló traktusban is, ahol a hálószobából a gardróbon át a fürdőbe egyenes út vezet, amit a berendezés is tiszteletben tart. A hálószoba alaprajzi méretét a személyes használati és pszichés igények szabták meg: az ágy észak-déli tájolású, a nagy üvegfelületen át a szoba együtt él a kerttel, de kellő távolságban van mégis az ágytól, és ezzel együtt nincs túlméretezve a szoba. Az ilyen apróságokig lebontott, személyre szóló tervezés révén vált a ház a megbízók életvitelének pontos fizikai leképezésévé. Az épület tömege és külső megjelenése azonnal közli, milyen vizuális világ áll közel a megbízók szívéhez: olyan minimál, ami egyszerűségében is otthonos. Összefogott formák, akromatikus színvilág, meleg, világos színű fa, magas minőségű anyaghasználat, illetve részletképzés. A sötét színű magastetős tömeghez fehér lapostetős toldalékok kapcsolódnak – garázs, bejárati előtető, terasz, illetve a nappali terek sávja; a funkcionális elosztás már
Zánka
gy végül az eladás mellett döntöttek, és rászántak még egy évet a megfelelő telek megtalálására. Az idő pedig a jó építészet barátja. Ezt vallja a tervező is, aki maga sem sajnálja az idejét megbízóitól, mert nagy felelősségnek tartja, hogy egy lakóház tervezése során a megbízók személyes, családi auráján belülre kell kerülni. Mély és őszinte feltáró beszélgetések során válik a sokszor egyértelmű funkciósémából az otthon kialakítására alkalmas térkapcsolat. Az, hogy ez létrejöjjön, bizony sok „házi feladatot” kell megoldania az építtetőnek és építésznek egyaránt. Bár lényeges és elcsépelt óhaj az építészek részéről, hogy családi házhoz is készüljön kiviteli terv, itt az építtető maga rendelt csomópontokig lebontott tervet, melyet a kivitelezés során minden résztvevő komolyan vett és bibliaként kezelt. A megbízó által preferált minimalista világ csak akkor hozza létre az elvárt minőséget, ha a lehető legmagasabb műszaki tartalommal valósul meg, minden tervezett és illeszkedő. A végtelenül egyszerű formák esztétikájában nincs helye esetlegességnek vagy ad hoc kreativitásnak. Az építtető nagyon konzekvens elvárását látszólag könnyű lehetett teljesíteni, ám ilyen esetben épp abban rejlik a kihívás, hogy a végeredmény ne katalógusba illő termék legyen, hanem egyedi, családi otthonná váljon. Az archetipikus kubusokra és formákra redukált háznak ez sikerült. A település beépítése nem adott kapaszkodókat az építészeti formáláshoz, átdolgozott típustervek és szokványos vidéki házak jellemzik. A ház közvetlen környezetének sincs különösebb karaktere, egyik szomszédja manzárdtetős kocka, a másik egy kisebb
Az épület tömege és külső megjelenése azonnal közli, milyen vizuális világ áll közel a megbízók szívéhez: olyan minimál, ami egyszerűségében is otthonos.
51
56
Világtalálkozó C S A L Á D I H Á Z D É L - B U DÁ N
Tervezés: KONKR ÉT STÚDIÓ | Fotó: JAKSA BÁLINT Szerző: MOLNÁR SZILVIA
57
A kertben, a ház előtt megtartották az öreg fákat: három csodálatos diófa is él itt
58
E
gy dél-budai városrész kertvárosának kis utcájára nyílik a kertkapu. Már az utcai térkő, a kapu, a kerítés, az előkert kialakítása gondos, következetes tulajdonost sejtet. Sirokai Levente, a tervezői csoport tagja megerősítette előérzetemet, amikor elmesélte, hogy nagyon alapos kérelemlistát állított össze a megrendelő házaspár számukra, ritkaság ez, egyértelműen előny a munkájuk során.
Meglévő, de nem befejezett ház adta az alapot a tervezéshez. Pontosabban volt egy akkor már romos toldaléképület is a kétezres évek közepén elkezdett nyeregtetős, alápincézett épülettag mellett – utóbbi volt az alap. Mindez kicsit a helyszín, a környék múltjára is utalt: a hétvégiházas lelkes telkesek helyét fokozatosan vették át az új évezred elejének családiház-építői. A szerkezetkész ház falai, a födémek megfelelőek voltak, a tetőszerkezet szintén, de a pincét vízszigetelni kellett, valamint új rétegrend került a falakra és az ácsszerkezetre. Mivel az építészeti koncepció sarokköve volt, hog y minden helyiség nyíló vag y bevilágító ablakot kapjon, ezért a tervezők nyílásokat bővítettek, néhány helyen újakat nyitottak a homlokzatokon, tetőn. Az egg yel korábbi kisház helyére épült a lapostetős, fekete, faborítású, lécekkel sávozott épületrész (leg yen ő továbbiakban a pavilon). Az már a tervezés elején eldőlt, hog y nem azt az építészeti világot folytatják az építészek, amelyet a nyeregtetős ház kijelölt (a továbbiakban alapépületnek fogom nevezni), hanem eg yértelműen új irányt vesznek. Bővíteni azért kellett, mert az alapépületbe egyszerűen nem lehetett elhelyezni alapvető funkciókat egy többtagú család számára, még úgy sem, hogy az eredeti, kisebb helyiségekből álló térkiosztást megszüntették.
A
benapozást már említettem, viszont a kert-enteriőr kapcsolatról még nem szóltam. Ennek megteremtése is lényeges volt a megrendelő számára. Mivel az alapépület alatt ablakkal ellátott pince volt eredetileg is – ez a garázsszint –, így annak nincs, nem lehetett közvetlen kertkapcsolata. Esetében a tervezők a vizuális kapcsolatokra erősítettek rá a nagy nyílászárókkal. Ráadásul a földszinten, a nappaliban úgy alakították ki az ablakokat, hogy az ablakbélletbe (a hátsó kerti oldalon), illetve a dobogón (az ol-
dalkertre néző ablaknál) ülni, heverészni is lehet. A tölgyfa és a fehér használata mellett (némi szürkével és feketével kiegészítve) további jellegzetesége a házbelsőnek, hogy a legkisebb hely, a szeglet is remekül és sokféleképpen használható. Maradva a nappaliban: a kandallóoldalnál kialakított dobogó, egyúttal tároló, továbbá erről indul az emeletre vezető lépcsősor. A nappali leglátványosabb eleme, a könyvespolc nemcsak a kötetek, holmik, dísztárgyak lakóhelye, hanem a lépcső mellvédje is.
V
isszafelé, a pavilon felé haladva, az előszoba padlószintje a nappaliénál alacsonyabban van. Ez már az új építés színtere, a nyaktag, ami ös�szekapcsolja az alapépületet és a pavilont. Meglepő és kedves, hogy ez az átmeneti tér a beköltözés óta eltelt egy évben közösségi térré vált: vendégjáráskor kisebb csoportok veszik birtokba a nappaliba vezető lépcsőfokot. Meggyőződésem, hogy ez azért alakult így, mert nagyon érdekes szögben látni ki a kert részletére – ez a drónképen, az alaprajzon is jól látható –, ha pedig a lépcsőn ülő fejét a pavilonban kialakított konyha-étkező irányába fordítja, tekintete elidőzhet a konyhapult polcaira helyezett dolgokon, majd tovább, a szemközti ablakon át az oldalkertre lát. A pavilon megépítésével jöhetett létre a közvetlen kint-bent kapcsolat. Egyetlen tér, ami egy belső (étkező-konyha) és egy külső (kerti terasz) szakaszból áll. Az építészek úgy tervezték meg a pavilont, hogy nyílásainak megformálásával jelzéseket is adnak: a kerti járda felé eső teraszhomlokzat térfal, aminek „ablaka” a konyha-étkező ablakával tart formai kapcsolatot, belső homlokzata lényegében az étkező felmélyedésének formáját, méretét követi (ebben áll egy régi, kicsi tálalószekrény). A konyha pedig keskeny sávablakot kapott, hiszen ez a „nyüzsgő”, utcai oldal. A szembeötlő darabokon túl – könyvespolc, beépített szekrények frontja, fürdőszobai bútorok stb. – első pillantásra kevésbé észrevehető tervezői kézjegyek sorozatát is kínálja a ház. Például a fal síkjában tartott hófehér lábazat (lásd az étkezőről készült fotót), a burkolatváltások meghatározása, a nappaliból a földszinti háló felé vezető tok nélküli ajtó, a szabadon álló lépcsőtömbök az előszoba és a nappali, majd a nappali dobogója előtt mindmind elemi komponensei a kialakult összképnek.
Az már a tervezés elején eldőlt, hogy nem azt az építészeti világot folytatják az építészek, amelyet a nyeregtetős ház kijelölt. 59
Építészet: SAJTOS GÁBOR DLA – SAGR A ÉPÍTÉSZ KFT. Szerző: HABA PÉTER | Fotó: DANYI BALÁZS
76
A kapcsolat és elkülönülés dinamikus játéka A PA S A R É T I F E R E N C E S KÖ Z Ö S S É G I H Á Z
‹ Bár az épület főhomlokzata a pasaréti ferences templom formavilágára reflektál, az épület kompozíciója számos elemében merőben eltér a mintaképtől, s autonóm művé válik
› Az oldalhomlokzat árkádsora a közösségi ház kertjébe vezet, s közvetlen funkcionális kapcsolatot teremt az utca és a rendezvényerem között
77
A kápolna falán Mátyássy László szobrász stációjelenetei láthatók
Tervezés: 2019–2020 Kivitelezés: 2020–2021 Bruttó alapterület: 1200 m 2 Generáltervező (építészet, belsőépítészet): SAGR A Építész Kft. Építész vezető tervező: SAJTOS GÁBOR DLA Építész munkatársak: SAJTOS-GR AND GABRIELLA, TAK ÁCS LÁSZLÓ, VIR ÁG PÉTER, BÁLINT ANNA, PINTÉR SÁR A, JARGER ZSOLT, PÁLL ANDR ÁS Szobrászművész: MÁTYÁSSY LÁSZLÓ Grafikus: NÁDLER LÁSZLÓ Építtető: MAGYAROK NAGYASSZONYA FER ENCES R ENDTARTOMÁNY
A kápolna belsőépítészeti kialakítása az épület szellemi csúcspontja: az építészeti szerkezet, a tárgyak együttese és a világítási rendszer filozofikus mélységű kompozícióba rendeződik
82
› Emeleti alaprajz
Az esti fények az építészeti struktúra rétegzettségére irányítják a figyelmet: a főhomlokzati fal és az árkádsor külső héjként veszi körbe az épület belső magját
83
A tér és a torony K I L ÁT Ó A N A P L Á S -T Ó F E L E T T
Építészet: GUTOWSKI ROBERT – ROBERT GUTOWSKI ARCHITECTS Szerző: UHL GABRIELLA | Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
86
87
Az épület, amelyen keresztülsétált a 20. századi magyar történelem » A Hotel Aurea az Akadémia utca 15. és 17. számú házait foglalja el
92
Császári aura H O T E L F E J L E S Z T É S A B E LVÁ R O S BA N
Építészet: TÉR4 SYLVESTER KFT. ÉS CAPELLA GARCÍA ARQUITECTUR A S. L. Építész tervezők: PROF. SYLVESTER ÁDÁM DLA, NAGY MÁRTON (TÉR4) ÉS JULI CAPELLA, MIQUEL GARCÍA (CGA) | Szerző: GÖTZ ESZTER | Fotó: JAKSA BÁLINT Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 93
Már megnyitotta kapuit a Belváros egyik nagy múltú, de manapság kevéssé ismert épületében a spanyol Eurostars Hotel Company (Grupo Hotusa) tulajdonában álló ötcsillagos Aurea Ana Palace. Több mint egy évtizede vár erre a pillanatra: a tervek már 2008-ban készen álltak, de az első beavatkozások után szinte azonnal lecsapott a gazdasági világválság. Ritka és szerencsés módon az elvesztegetett évek alatt sem a tulajdonos, sem a koncepció lényege nem változott. 2015-ben a tervező, Sylvester Ádám és társa, Nagy Márton, valamint a barcelonai székhelyű Capella García Arquitectura tervezői, Juli Capella és Miquel García onnan folytathatták a munkát, ahol abbamaradt, így – némi jogszabályi változáshoz igazítva az eredeti tervet – megvalósulhatott a 107 szobás, ötcsillagos szálloda.
V
oltaképpen két épületről beszélhetünk, a hotel az Akadémia utca 15. és 17. számú házait foglalja el. A Steindl Imre utcai sarkon álló, klasszicista stílusú lakóház 1847 óta áll ott, szolid kétemeletes homlokzata mögött belső udvarral. Jó arányú, nem feltűnő ház; annál inkább a szomszédja, amely fél évszázaddal később, kifejezetten a birodalmi reprezentáció céljából épült: a Monarchia közös ügyeit képviselő osztrák delegáció ülései, hivatalai és a császári udvar pesti társasági életének fényes estéi zajlottak a falai között. A millenniumi ünnepségek csúcspontján, 1896 tavaszán a Pesti Napló örömmel üdvözli az osztrák delegáció számára frissen épült pesti palotát: „...monumentálisan hat, különösen főhomlokzata, az Akadémia-utca sorában. A kétemeletes homlokzat attikája igen szépen tagolt, monostori márványból vágott oszlopai felett ott terjeszti szárnyait a kétfejű sas, jobbra-balra pedig a Bölcsesség és Igazságosság szobrai, melyek Kürti szobrász műterméből kerültek ki. A főbejárat felett ékeskedik a király monogramja, s e felett aranyozott betűk jelzik az építés dátumát. (1896) A termek és szobák szolid eleganciával vannak kidíszítve, s ablakaiból pompás kilátás nyílik Budára és a magyar képviselőház pompás gót homlokzatára...” A szolid elegancia a kor ízléséhez mérten értendő: pompás lépcsőháza és különösen az első emeletről nyíló kétszintes bálterme a császári ízlést követte, mennyezeti freskója a koronázási szertartást ábrázolta, a falakat a tartományok színpompás címerei és a császári jelvények ékesítették. A karzaton 60 muzsikus tudott helyet foglalni, a felső emeleten pedig újságírók hada tolongott, hogy tudósíthasson a teremben történtekről. A Monarchia szétesése után a ház egy ideig az osztrák nagykövetség székhelye lett, majd fordulatos karriert írt le: 1940-ben a szélsőjobboldali Magyar Élet Pártja költözött ide, 1945-ben a Kommunista Párt, 1948-tól pedig az egyetlen megmaradt politikai erő, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége. A Pesti Naplóban említett gyönyörű panoráma ekkortól Rákosi Mátyás dolgozószobájának kiváltsága volt. Az 1956-os forradalom első hetében Nagy Imre innen helyezte át az ország politikai központját a Parlamentbe. A nyolcvanas évekre már ütött-kopottá koszlott irodaházat
94
a rendszerváltás után bankká alakították, és hamarosan hozzákapcsolták az Akadémia utca 15. alatti házat is, utóbbit egy emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel és homlokzati harmóniájának elcsúfításával. Az egykori „osztrák ház” sem járt sokkal jobban a 20. század közepétől történt átalakításokkal: hármas főkapuját (egykor középen vonultak be a hintók, a két, íves oldalsó bejáratot a hivatalnokok és a gyalogosan érkező méltóságok használták) idővel megszüntették, a mögötte nyíló, gyönyörű, kilencosztatú foyer-t feldarabolták, a falfestéseket levakolták, kopottas hivatali helyiségeket alakítottak ki benne, híven a kor szürke alaptónusához. oha az épületek nem élveznek műemléki védettséget – a delegációs ház helyi védelem alatt áll –, de a pesti Duna-part mint világörökségi helyszín, és az egész környezet történelmi atmoszférája megkívánta az eredeti építészeti értékek lehetőség szerinti megtartását. A homlokzatok pontos helyreállítása, a tetősíkok megtartása mellett azonban egy sor olyan, nem tartószerkezeti elemet el kellett bontani, amelyek lehetetlenné tették volna mind a funkcióváltást, mind a korszerű gépészet elhelyezését. Sylvester Ádám ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a timpanonos, korinthoszi oszlopokkal díszes főhomlokzaton megjelenjen az egykori impozáns, hármas kapumotívum, ezért a lépcsős főbejárat két oldalára sötétszürke üvegből egy-egy kapu-formát helyezett. Előttük a finom rajzolatú pincerácsok egy-egy megőrzött darabja sejteti, hogy nem valódi nyílásokat látunk, hanem a múlt iránti tisztelet gesztusát. Belépve viszonylag tág lobbyba érünk, ahol még csak nyomokban érezzük a monarchikus fuvallatot: a szépen restaurált nyomott cementlapokat erezett márványpadló fogadja be, az óarany keretekbe antracitszürke ajtókat illesztettek. A barcelonai szecesszió, a császári pompa és némi posztmodern ízlés ötvöződik az enteriőrökben. A recepcióval szemben viszonylag alacsony belmagasságú lobby-bár nyílik – kötelező funkció egy ötcsillagos szállodában –, osztott üvegkupola felülvilágítóval, hátsó falánál bárpulttal és rejtett kiszolgáló konyhával. Sokkal izgalmasabb a recepció mellett induló pompás, nyitott lépcsőház, melyet hófehér vakolatú féloszlopok és arany fémrácsos korlát kísér,
N
‹ A grandiózus hófehér lépcsőház tükreiben megkettőződik a tér látványa
a fordulóban elegáns kandeláberrel. Fölötte a bejárat egykori hármas ívét ismétli meg a vakolat-ívbe illesztett, keret nélküli, hatalmas tükörsor. Az épület leglátványosabb része a kétszintes bálterem – ez egyben a hotel étterme. Szépen helyreállított díszítése, a hatalmas, félköríves záródású ablakok, a kariatidákban végződő pillérek, a zenekari páholy lendületes vonala és az eredeti, többszintes csillár meggyőzően tükrözi a császári udvar fényűzését, és szerencsére nem zaklatja kortárs elemekkel; igazi historikus hangulatot áraszt. A bálterem „bukéja” a felső szinten két oldalon áttört falszakasz, ahonnan, mint elegáns keretből, lehet lenézni a szálló életére.
E
z a keretbe illesztett múltidéző magatartás a szálloda belsőépítészetének alapgondolata. A folyosók csak a szobák vagy lakosztályok arany ajtókeretének széleitől, illetve az ajtó fölötti szobaszámok mögül kapnak megvilágítást, így egy-egy fordulóból végignézve az az érzésünk támad, hogy egy uralkodó gyűjteményébe leshetünk be. A keret a szobákban is megjelenik: a tárolóbútorokat aranyozott ráma fogja egységbe, felületükön Sissi ismert portréiban vagy korabeli életképekben gyönyörködhetünk. A tervezői koncepció szerint Sissi emlékét az életét felidéző festmények és egyéb installációk segítségével hozzák közelebb a vendégeknek a történelemmel átitatott terekben. A ter vezői koncepció szerint Sissi emlékét az életét felidéző festmények és eg yéb installációk segítségével hozzák közelebb a vendégeknek a történelemmel átitatott terekben. A baldachinos ágy és a tágas ablaknyílások mellett ez a motívum arányos, de a kisebb alapterületű
A bálterem, ahol egykor Sissi táncolt, most a hotel étterme lett
szobákban nyomasztóan eluralkodik, és itt-ott a szoba térrendszere miatt a széles keretet meg is kellett csonkítani. De az ízléses szövettapéta, a világos padlóburkolat, az ablakok alatti gépészetet elfedő parapetek, az óarany színű szellőzőrácsok finomsága, és különösen a kisebb épület ablakai előtti karcsú kovácsoltvas rácsok olyan eleganciával töltik meg a szobabelsőket, hogy megbocsátjuk a szekrénylapról szigorúan bámuló tekinteteteket. Külön élmény a zuhanyzós wc-k és a toalettmosdó ötletes elhelyezése: ez utóbbiak egy félelválasztóval a szoba légterébe kerültek, így az ablakon át természetes megvilágítást is kapnak. A tetőtéri szobák galériás kialakítása mesteri, a fa csigalépcsőt üveg mellvéd kíséri, a döntött tetősíkba helyezett ablakok nappal fényben fürösztik mindkét szintet, ami egy szállodában egyáltalán nem megszokott. Az egyik szoba sarkában még egy szeces�sziós kandalló is felbukkan, Rákosi elvtárs szobájának talán egyetlen tiszteletben tartott örökségeként. A vendégek kényelmét a pinceszinten szolgáltatások egész sora támogatja: konferenciatermek, tárgyalók, a pinceboltívek alatt kialakított hangulatos, hárommedencés spa, fitneszterem, masszázsrészleg és fürdős kezelőszobák. Erre a szintre került a teljes üzemi rész is a beszállítástól a szobaasszonyok öltözőjén át a különféle konyha- és hűtőegységekig. Innen lehet kijutni az udvar alatti szintre, amit négy kör alakú felülvilágító tör át. Mivel saját parkoló kiépítésére nem volt szükség, a több mint 10 000 négyzetméternyi terület mind a szállodai funkciókat látja el. Kifelé a város hosszú távú emlékezetében őrzött ház-arcát mutatja, belül pedig valami olyasmit, ami messze túlmutat a manapság egyre divatosabb „tematikus” szállodákon: egy fényes, de törékenynek bizonyult korszak igazi szépségét.
95
Keleti csatlakozás INTERCIT Y HOTEL A KELETINÉL
Felelős tervezők: FER NEZELYI GERGELY DLA – FBIS ÉPÍTÉSZMŰTER EM/PBP EUROPLAN ÉS CSÉCSEI ÁKOS, BOTÁR BAR NA BÁS – DVM GROUP | Szerző: EMŐDI IBOLYA | Fotó: TÓTH Á DÁM
103
Alice Hotel Andrássy út W E I S S M A N F R É D E GY KO R I V I L L Á JA I S S O R R A K E R Ü LT
Az Andrássy út karakterét a Köröndtől a Hősök teréig alapvetően a nagypolgári villák sora határozza meg. Az egyesült város a kiegyezést követően egyre nagyobb területeket hódított meg magának. A Köröndig jellemzően bérpaloták sora alkotta Andrássy út a további parcellázások nyomán az asszimilációt választó, a pénzügyeket és az ipart irányító zsidóság és a politikai hatalmat birtokló régi nemesi családok lakhelye lett.
Építészet: GÁ BOR K Á LM ÁN – GÁ BOR & SVEJKOVSZKY ÉPÍTÉSZIRODA Szerző: SZIR A PÉTER Fotó: MOLNÁR DANI (enteriőrök) és BUJNOVSZKY TAM ÁS (homlokzatok)
111
120
Színesben élni E L I T E PA R K Ú J B U DA – E L S Ő Ü T E M
Építészet: SZÉKELYHIDI GÁBOR – K AS DESIGN KFT. Szerző: KOVÁCS PÉTER Fotó: BÁNHEGYESY ANTAL
121
Hullámvonalban
130
Építészet: NOVOTNY NÓR A – LEAN TECH MÉR NÖKIRODA KFT. Szerző: PESTI MONIK A Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
GRAND HOTEL ESZTERGOM
131
Mozgalmas homlokzat B Ű VÖ S VÖ L GY – S O P R O N
150
151
Építészet: LENZSÉR PÉTER DLA – LENZSÉR ÉS TÁRSA KFT. Szerző: UHL GABRIELLA | Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
A
képolvasás, képértés, a tudatos médiahasználat elengedhetetlen a 21. századi emberek számára. A kombinált oktatás (tantervbe épített és egyéni igények szerint alakítható) segíti a diákok kritikai viszonyulását a médiafelületekhez. A digitális világ megismeréséhez járul hozzá a Nemzeti Médiahatóság által támogatott Bűvösvölgy-program, amely 2020 októberében Budapest és Debrecen után Sopronban nyitotta meg legújabb és legnagyobb edukációs bázisát. Az új létesítmény 840 négyzetméteres területét évente kilencezer gyerek keresheti fel a három szinten hat stúdióval berendezett kiváló kortárs épületben. Lenzsér Péter építész a nyugati határvidéken, illetve a fővárosban már többször bizonyította, hogy értőn, figyelmesen közelít az oktatási-kutatási intézmények tervezéséhez, legyen szó régi épületbe helyezett új funkcióról, vagy önálló, új épületről. Biztos kézzel és egyedi ötletekkel harmonizálja a jól körülhatárolt funkciót, az adott korosztály igényeit és a kortárs építészeti megoldásokat, anyaghasználatot, technológiát.
E
helyütt, egy építészetkritikai periodikában szokatlan, de a bemutatott épület szempontjából a legkülönlegesebb és egyben legattraktívabb megoldásával kezdem a recenziót: a ház burkolatával! Sopron kertvárosias, régi és újabb építésű családi házas utcájában kapott telekre épült meg a médiaoktatási központ, lombos fáktól, kertektől övezett utcában. A környezetbe simulást maximálisan kihasználva az épület külső burkolatára erdőt varázsolt, karcolt, nyomtatott. Az ötlet nemcsak fizikailag vonzó, hanem a lenyomat, nyomhagyás szó jelentését is építészetileg integrálja a médiaoktatási funkcióval, vagyis a fotó, a film, azaz a nyomatok készítésével, működésével foglalkozó intézménybe. Erdőt vetít a külső homlokzatra, máris oktatási felületként használja a házat, ahol a perspektíva, a lépték, a nagyítás, az illúzió fogalmai beláthatóak, érzékelhetőek. Elképesztően „trükkös” megoldás ez, bizonyítva, hogy Lenzsér Péter tökéletesen megértve egyedire szabta a viszonylag egyszerű: stúdió, oktatási helyiség, közlekedő, kiszolgálóhelyiségek adta korlátozott építészi szabadságot. Valamint megmutatja azt a rendkívül szofisztikált gondolkodásmódot, amely korábbi munkáinak tapasztalatait és eredményeit újragondolva beépíti a soproni oktatási központba. A Szigetköz Kutatási Központ vagy a magyaróvári Biotechnológiai Központ tervezésekor tanulmányozta a természeti környezetet, a Hegyvi-
déki Kulturális Szalon pedig a felülettel, a burkolóanyaggal végzett finomhangolás előzménye. Lenzsér Péter és Jug Mátyás itt, a soproni épületen megértette a természeti környezet építészeti interpretálásának lehetőségét. A felületképzés és a közeli, rávetülő fák koronájának árnyéka mozgalmassá, mintegy filmszerűvé teszi, a természetes fényjátékkal feloldja a ház tömegének tömbjét. Az építészek feladata egy már meglévő – annak minden jó és rossz tulajdonságaival bíró – épület áttervezése lett. A központ arra szerveződött, hogy lehetőséget nyújtson médiatartalmak előállítására, hogy ezen keresztül tanuljanak és váljanak a diákok tudatos médiafogyasztóvá. A médiaértés-oktatók modern stúdiókban tarthatnak foglalkozásokat, amelyeken a gyerekek filmet, magazincímlapot, rádióműsort, reklámot vagy hírösszeállítást készíthetnek. Az internetbiztonságnak szentelt foglalkozásokon a csoportok sérelmes online helyzetekkel, adatvédelemmel vagy megtévesztő tartalmakkal szembesülhetnek. Itt, a soproni intézményben debütál az influenszerek dilemmáival foglalkozó interaktív foglalkozás, és a képfoglalkozáshoz elsőként itt tartozik fotósarok, ahol a gyerekek akár egymásról is készíthetnek címlapfotókat. A sok-sok érdekes foglalkozásra hangolva az épület kívülről egyszerű tömböt alkot, illeszkedve a környékbeli épületek léptékéhez, úgy, hogy közben elegendő tér jusson a diákok számára is. A külső közösségi térhasználat szellemes megoldása az épület egyik bejárata, amely kiteresedő előtetőjével biztonságos hely még az esetleges forgatásokra is, kertkapcsolatával hívogató találkozási pont. Beszélgetésre inspirálnak az egyszerű, színes utcabútorok is, az ötletesen, a lépcsőfokok burkolataként elhelyezett padsor követi a diákélet szimpla követelményeit. A másik bejárat ennek kisebb léptékű párja, szimmetrikusan az épület másik oldalán helyezkedik el. A szigorú, de funkcionális épülettömböt az ablaknyílásokkal is igyekszik oldani a tervező, szintén kiegyensúlyozottan: a két szintet is átfogó két keskeny ablak közé helyezett nagyobb üvegfelület tárja fel a központi magját, termét az épületnek az utcai homlokzaton. A földszintet-emeletet egybefűző ablakok ritmusa végighalad az épületen. Az ablakokkal az intézményi funkció miatt takarékosan kellett bánnia az építésznek, hiszen elsősorban különböző felszereltségű stúdiókat kellett elhelyeznie a háromszintes (földszint, emelet, tetőtér) épületben.
Az épület inspiráló, gyakorlatias, kényelmes, igazi minőségi mintát ad az edukációs intézmények jelenének és jövőjének.
152
» A homlokzati betonburkolat ravasz, egyedi felületi textúrázása a napfény-árnyék hatására kiélesedik, fotószerűen jeleníti meg az épület természeti környezetére oly jellemző fenyveserdő képét
›
A környező fák látványa, valamint azok a betonfelületre vetülő árnyéka többszörös rétegződést alkotva plasztikussá teszi a zárt, feszes homlokzatszerkesztést
GSPublisherVersion 909.0.4.100
153
Itt, a padlósíkba illesztett fém csapóajtó alatt rejtőzik a kis ház titka
158
Kutatóablak KÚTHÁ Z – ÚJ H ULL ÁMOS K ÁV É KO R T YO L Ó, G Ö D Ö L L Ő
GSPublisherVersion 0.0.100.100
Tervezés: GUBAHÁMORI Szerző: MOLNÁR SZILVIA Fotó: DANYI BALÁZS, GUBAHÁMORI
159
interjú
Az építészet mint forgatókönyvírás BESZÉLGETÉS I FJ . B E N C Z Ú R L Á S Z L ÓVA L
Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF
Ifj. Benczúr László építész Weichinger Miklós alkotótársával közel harminc éve tervez egyedi házakat. Benczúr és munkatársainak legújabb, NextNest névre hallgató projektje a korábbi épületeihez, illetve az úgynevezett „szerzői épületekhez” képest egyfajta fordulópontként értelmezhető.
163
interjú
Octogon: Fel tudsz-e idézni olyan pillanatot, amikor a téma először körvonalazódott benned? A korábbi házaitokhoz képest ez a koncepció radikálisan újnak hat. ifj. Benczúr László: Nem pillanathoz kötném, inkább egy folyamathoz. Az ember személyiségfejlődése 50 éves kora körül fura állomáshoz érkezik. A környezettudatosság már jóval korábban megvolt az irodánkban. Emiatt is vállaltunk rengeteg épületrevitalizációt és -felújítást. Új helyzet van és az új helyzetre kell megfeleltetni ezeket az épületeket. Az öt gyerekem közül a két nagyobbik most 23 és 21 évesek. Jobban megismerve a baráti körüket, egy teljesen másfajta élet látszik kialakulni az ő világukban. Kénytelen voltam elgondolkodni, mi lesz a gyerekeinkkel és kortársaikkal. A kivitelező barátaimmal régóta beszélgetünk a most megszokott építésmód környezeti lábnyomáról. Tudott, hogy az építőipar a teljes ipar ökológiai lábnyomának ötven százalékát fedi le globálisan, és hogy ezen mindenképpen változtatni kell. A megoldásra jutás valóban heurékaszerű felismerés volt. Sokak számára a minőségi élet tereit az előregyártott épületeknek kell elhozni. A Reimholzon, Turányin, Jánossy Györgyön nevelkedett énemtől viszont nagyon messze állt a nem egyedi épületek tervezése. Van egy 35 éves, tíz négyzetméteres lakóautónk. Ebben az öt gyerekemmel, kutyával, a gyerekeim barátaival, barátnőivel kilencen is szoktunk utazni akár egy hónapra is. Nagyon nem azon múlik a boldogság, hogy a nappalinak 50 négyzetméternél kisebbnek nem lehet lennie. Csak az elmúlt harminc évben olyan hatalmasra nőtt az emberek átlagigénye, ami folyamatos kérdésfeltevésre késztetett: tényleg ez vezet az élet teljességének megéléséhez? Octogon: Nyilván vannak válaszaid. B. L.: Fokozatosan arra jöttem rá, hogy amit hatéves koromtól
164
fogva csinálok az építészeti tervezéssel, tulajdonképpen forgatókönyvírás. Tervezőként élethelyzeteket tervezünk meg, pontosabban az élethelyzetekre tervezünk épületeket. Bármilyen típusú ember élethelyzetébe kell beleképzeljem és beleélnem magam, a lényeg a megértés és elfogadás. Ez működik hétköznapi emberek nyaralóbővítése és milliárdosok villái esetében is. Viszont az átlagembereknek nem feltétlenül arra van szükségük, hogy egyedi épületben lakjanak, hanem hogy az élet egyéb területeire fókuszálni tudjanak azzal, hogy nem kell irgalmatlan anyagi terhet vállalni azzal, hogy lakáshoz vagy házhoz jussanak. A COVID kapcsán a városból való kimenekülés is elég jelentős társadalmi mozgatóerő lett. Rengeteg olyan ismerősöm van, aki már a vírushelyzetet megelőzően kiköltözött vidékre. Sokaknak van zártkerti területen felépített ilyen-olyan vityillója, vagy mozdult olyan helyre, ami a hetvenes években épült nyaralónak. Nagyon jó hangulatú, összetartó közösségeket formálók tudnak lenni a zártkerti övezetek, megláttam, hogy ide is kéne valami megoldás, amivel egyszerűbben, olcsóbban és karbantartásmentesen tudnak hozzájutni a kerthez és lakáshoz az emberek, és marad idejük hógolyózni a gyerekeikkel, társasjátékozni, biciklizni, természetet járni, veteményeskertet gondozni, mert nem azzal kell foglalkozniuk, hogy az egzisztenciát minél nagyobbra duzzasszák maguk körül. Hogy egy szoba 12-16 négyzetméternél kisebb nem lehet, ez axiómaként él az emberek tudatában, mert ezekkel az egyre növekvő igényekkel van átitatva a társadalom. Jane Lidloff, amerikai etológus és kultúrantropozófus a ’70-es években öt éven keresztül az amazóniai őserdőkben élt és kutatott ősközösségi formákat mutató törzseknél, és bebizonyította, hogy a kényelemre és a biztonságra való vágy nem genetikai öröksége az embernek. Ez azért elgondolkodtató, mert a glo-
168
S z e r z ő: Z Ö L D I A N N A Fotó: T Ö R Ö K TA M Á S
Ve z e tő te r v e z ő k : D R . A L E X A Z S O LT, R A B B D O N ÁT, D R . S C H R E C K Á KO S – M I N U S P L U S G E N E R Á LT E R V E Z Ő K F T.
ESCHERES ÉS SHAPERES A SZOFTVE RTE RVE ZŐ S HAPR3D I RODÁ JA
Nem mindennapi dizájn pezsdíti fel a Shapr3D irodáját. A Minusplus tervezőinek keze nyomán a cég vizuális filozófiája kelt életre, de a geometrikus formákkal játszó terek és berendezés csendben rímel a Bajcsy sarkán álló irodaház posztmodern karakterére is.
‹ A recepció felől induló közlekedők erős kék falának imaginárius nap által vetett árnyéka megjelenik a padlón, a falszín más tónusában
Az egyterű irodában a térelválasztást egyedileg tervezett mobil elemekkel oldották meg, melyek „féreglyukain” a különböző dimenziók vizuális összeköttetésbe kerülnek
169
Az irodai terek evolúciója – már ha indokolt az efféle tudományos terminológia használata az irodatér-tervezésben – bizonyosfokú ciklikusságot mutatott a közelmúltig, ahol a zárt, titkokat rejtő egyszemélyes szobáktól vagy fakkoktól eljutottunk a kollaboráció olyan szintjeire, ahol már mindenki ugyanazt a levegőt szívja. A tereket szinte kizárólag üvegfelületek választják el egymástól, amelyeket nagyritkán látnak el valamilyen átlátást csökkentő fóliával. A nyitott terek jót tesznek az üzletmenetnek, amennyiben a tervezők egy prezentáció során rögtön látják, hogyan reagál a megrendelő az ötleteikre. A MádiLáncos Stúdiót persze nem kell oktatni irodatér-tervezésre, remekül megvannak ők az e téren szerzett több mint húszéves tapasztalataikkal. Amit tudni lehet, azt ők tudják, és használják is. Referencialistájuk hosszú és tekintélyt parancsoló, mint egy brit kanbuli égetettszesz szortimentje.
A látványgépészet a plafonon egyrészt takarékos, másrészt tetszetős – tartja Mádi Krisztina
172
Újrahasznosított bútorok teszik kényelmessé a közösségi teret
AZ MÁDIL ÁNCOS STÚ DIÓ ÚJ I R O D AT E R E
Építészet: M L S ST Ú DIÓ Szer ző: S Z I R A P É TE R Fotó: JA KSA BÁL I NT
A RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ
173