Budapest One & Etele Plaza

Fotó: Bujnovszky Tamás

Elszántság és vízió

INTERJÚ FUTÓ GÁBORRAL, A FUTUREAL-CÉGCSOPORT TÁRSALAPÍTÓJÁVAL ÉS RÉSZVÉNYESÉVEL

Szerző:

Zöldi Anna

Portréfotó:

Végel Dániel

Építészeti fotó: Palkó György

„Olyan új épületeket szeretnénk építeni, amelyek vezetők az energiahatékonyság és a minimális karbonlábnyom vonatkozásában. Egy dologban nem lehet kompromisszumot kötni, és ez a lokáció.”

–––– Az elmúlt két évtizedben a Futureal európai léptékben is meghatározó ingatlanfejlesztő márkanévvé vált. Ahhoz nem fér kétség, hogy a városfejlesztés, a városok jövője minden szempontból kulcskérdés, így nem kevesen foglalkoznak ezzel a területtel. Mi kell ahhoz, hogy ebben a szegmensben valaki kiemelkedjen a mezőnyből, és olyan léptékű projekteket tudjon végigvinni, mint a Corvin Sétány vagy a Dél-Buda Városközpont?

Futó Gábor: A térben és időben is átfogó, forradalmi változást létrehozó projektekhez, mint amilyen a városfejlesztés is, elsősorban vízió kell. Hinni abban, hogy amit kitaláltunk és megterveztünk, megvalósítható, akkor is, ha mások nem hisznek benne. Amikor a Corvin Sétány projektet kezdtük, még nagyon kicsi cég voltunk, kevés tőkével. Mindenki azt mondta, hogy nem fog sikerülni, tönkre fogunk menni. A Corvin Sétány esetében mindenki szkeptikus volt, azt mondták, a „nyóckerben” soha nem lesz semmi. Egy ilyen, időben elhúzódó projekt különleges kihívásokkal jár, miközben minden változik: a gazdaság, a politika, és akár a bérlői igények is. Kevés szereplő van

Európában, aki hosszú távon gondolkodik. Egy dologban nem lehet kompromisszumot kötni, ez pedig a lokáció.

–––– A Corvin Sétány-projekt végül nagyon sikeres lett. Mi volt, ami átlendítette önöket a nehézségeken?

F. G.: A Corvin Sétány esetében egyrészt fantasztikus lokációról van szó egy történelmi városszövetben, kiváló tömegközlekedéssel. Az elmúlt száz év azonban nem arra predesztinálta ezt a területet, hogy bármiféle fejlődés megvalósuljon – a Tömő utca sarkán szó szerint disznók rohangálták, az akkori lakók rettenetes körülmények között éltek, magas volt a bűnözés aránya. Ilyen környezethez csak forradalmi léptékben lehet hozzányúlni. Segítette a sikert, hogy a sokfunkciós projektben egyszerre több célra készültek a beruházások, így ha az egyik elakadt, lehetett párhuzamosan mást is fejleszteni, a végeredményt tekintve pedig erős szinergia jött létre. Az esélyek ellenünk dolgoztak, de egyedülálló csapatot alakítottunk ki, ahova a legjobb szakembereket tudtuk megnyerni. A Cordia, illetve

Futó Gábor

a Futureal hozta létre a Corvin Sétány-projektet, de fordítva is igaz: a Corvin-projekt hozta létre a Futurealt. Ha a végeredmény felől nézem, újra belevágnék, viszont a nehézségeket tekintve, mai fejjel már nem biztos. 2003-ban 27 éves voltam, és hittem abban, hogy mindent meg lehet valósítani.

–––– 2022-ben fejeződött be a másik nagy projektjük, a Dél-Buda Városközpont, ami szintén 16 éven át húzódott. Ez visszaigazolja, amit a kitartó víziókról mondott…

F. G.: Dél-Buda szintén kiváló lokációt jelent, a legnagyobb közlekedési csomópont. Buda kapuja, mégis gyorsan elérhető a Belvárosból akár tömegközlekedéssel, akár autóval, hisz mindig szembe kell menni az agglomerációból ingázó forgalommal. Három villamos, metró, vasút és nyolcvannál több buszvonal, két autópálya találkozik itt, és minden irányból lakóövezetek veszik körül. Beleláttuk a területbe, hogy itt egy bevásárlóközpontot meg lehet valósítani, és bíztunk az irodaházban rejlő potenciálban is. Az utóbbival kapcsolatban először itt is sokan szkeptikusak voltak, hisz korábban nem épült egy iroda sem a területen. Viszont mi azt mondtuk, hogy Budán ez az egyetlen metróközeli hely, ahol irodát lehet fejleszteni, a cégvezetők pedig Budán laknak. Ráadásul ennek a háznak erős a vizuális pozíciója, a fővárosba érkezők ezt látják meg először, és 66 000 négyzetméteren ikonikus forma született. Végül igazunk lett, elképesztően jó bérlői mixet hoztunk létre, óriási cégek –többek között a Vodafone, a BT, az Oracle, az Estée Lauder – költöztek ide, mert ez a ház minden igényüket kielégíti. Budapest legnagyobb irodaháza három ütemben épült meg, a teljes Dél-Buda Központ fejlesztése 16 évig tartott. Éveken keresztül halasztódott a projekt, de végül sikerre vittük. Új helyszínt alkottunk, egy egész városrészt hoztunk lendületbe. Előttünk senki nem mert belevágni, de mi már 2006-ban, amikor az első telkeket megvettük, logikusan láttuk, hogy működni fog. A Corvin Sétány pénzügyileg és a város szempontjából is sikertörténet, végül a kelenföldi fejlesztés is az lett.

–––– Sok szempontból megváltozott a fejlesztési környezet. Milyen stratégiát követ a Futureal az elkövetkező időszakban?

F. G.: Jelenleg a lakáspiac hosszú pozitív trendben van, de ugyanakkor most Európában és Magyarországon is visszaesés mutatkozik a magas kamatkörnyezet miatt. Meg kell várni, hogy a gazdasági ciklus megforduljon, akkor vissza fog térni az élet erre a piacra. Eközben a lakás jelentősége megnőtt a világjárvány óta, hiszen ma már az otthon egyben munkahelyként is funkcionál. Ezért úgy gondoljuk, hogy továbbra is nagy lehetőségek vannak a budapesti lakáspiacban.

Az irodapiac sokkal nagyobb trendfordulón ment keresztül. A covidjárvány és a technológia közös hatására létrejött egy új modell, a hibrid, részben otthoni munkavégzés. Ez a trend szerintünk megmarad, kevesebb irodára lesz igény, és más funkciót fognak betölteni, a kollaboráció és a kreatív munka helyszínévé válnak. Ehhez lokáció, szolgáltatási környezet és a fenntarthatóság szempontjából is első osztályú irodák kellenek, a korábbitól teljesen eltérő belső kialakítással. Az irodapiac nagy sokkon fog átesni, aminek az eredményeként a B kategóriás irodaházak értéke drasztikusan csökkenni fog.

A rozsdaövezeti vagy városi léptékű fejlesztések mellett a Futureal egyik új, meghatározó stratégiája az elavult, B kategóriás, de nagyon jó lokációval rendelkező irodaépületek műszaki, technológiai és zöld szemléletű felújítása. Amellett, hogy minden szempontból felújítjuk őket, drasztikusan csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, és ez komoly hozzáadott értéket fog nyújtani az ingatlanoknak.

A másik fontos stratégiai területünk a fenntarthatóság szempontjából is jelentős projektek fejlesztése. Olyan új épületeket szeretnénk megvalósítani, amelyek kiemelkedőek energiahatékonyság szempontjából, miközben a karbonlábnyomuk minimális. Erre a legjobb példa a következő nagy ívű budapesti városfejlesztésünk, a Marina City a 13. kerületben. Ha valami újat építünk, annak abszolút fenntarthatónak kell lennie, ebben pedig vezető szerepet szeretnénk játszani a jövőben.

„Az ESG megkövetelte energiatudatos, hatékony, a használókra odafigyelő eredmény nyújtása véleményünk szerint az építész, az építtető kötelessége, nekünk nem újdonság, régóta rajta vagyunk ezen az úton.”

ESG: Fenntarthatóság számszerűsítve

A Futureal fenntarthatósági stratégiájáról, valamint az ingatlanfejlesztés és az ESG-keretrendszer viszonyáról Radványi Gáborral, a cég főépítészével és fenntarthatósági vezetőjével, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) elnökségi tagjával beszélgettünk.

Radványi Gábor: Bizonyos értelemben nagyon szerencsések vagyunk. Már 2009-ben részt vettem a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének, a HuGBC-nek az alapításában, és rávettem a cégvezetést, Tatár Tibort és a Futó családot, hogy támogassák a munkánkat. Ebben ők kezdettől partnerek voltak, bár akkoriban még mindez csak hobbinak tűnt. Visszatekintve azonban olyan világ előfutárai voltunk, amely később fontos lett, és ennek köszönhető, hogy mind a BREEAM-, mind a WELL-minősítésben megelőztük a piacot: mi szereztük az első ilyen minősítéseket, és ebben mindig piacvezetők voltunk.

Az ESG – Environmental, Social és Governance – szempontok értékelése új, a pénzügyi világból érkező minősítési keretrendszer, amely nehezen értelmezhető még az ingatlanfejlesztő szakma számára is. Hogy lehet jövőbiztosan tervezni, ha azt sem tudjuk, milyen lesz ez a jövő? Mi, kereskedelmi-ingatlant fejlesztők azonban mindig prototípusokat építünk, nincs két egyforma projekt, ezért ezek megfelelőségét nehezebb kontrollálni, mint a tömeggyártott termékekét.

Amit az ESG kíván – az Environment, vagyis a környezet tekintetében a zöld szemléletet, a Social, tehát a társadalmi faktor esetében pedig a WELL szempontjait –, az számunkra a vállalatnál régóta természetes. Az irodaszektorban a WELL-minősítés a Futureal segítségével került a hazai szakmai köztudatba. Mind a környezetvédelem, mind az épületeinket használók mentális és fizikai komfortjának megteremtése az összes fejlesztésünk esetében prioritást élvezett. Az ESG megkövetelte energiatudatos, hatékony, a használókra odafigyelő eredmény nyújtása véleményünk szerint az építész, az építtető kötelessége, tehát nekünk nem újdonság, régóta rajta vagyunk ezen az úton.

Szerző: Zöldi Anna Építészeti fotó: Palkó György

A globális gazdaság értelemszerűen nem maradhat közömbös a globális problémákkal, a világ előtt álló számos kihívással –a klímaváltozással, a körkörös gazdaságra való átállás igényével, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség felszámolásával, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálásával – szemben. A felelős és fenntartható befektetéseket azokat a vállalatok vonzzák, amelyek nemcsak a pénzügyi, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói, és ennek fenntartásához biztosítják a megfelelő vállalatirányítási feltételeket.

Az ESG olyan keretrendszer, amely számszerűsíti a gazdálkodó szervezetek tevékenységét, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg befektetéseiket. AZ ESG – az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése – három fő területe a környezeti hatások vizsgálata, a társadalmi kérdések kezelése és a vezetői döntéshozatal folyamata. Az ESG-stratégiát követő pénzügyi szakemberek már a fenntarthatósági szempontok alapján rangsorolják a cégeket, és ez alapján hozzák meg befektetési döntéseiket. Az Európai Bizottság 2021-es döntése alapján kibővült a vállalatok közzétételi kötelezettsége, 2023-tól több mint 50 000 európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni.

BUDAPEST ONE

Az emberközpontú irodaház

Szerző: Zöldi Anna

Portréfotó: Futureal Építészeti fotó: Palkó György

A Futureal fejlesztésében 3 ütemben megvalósított, 66 000 négyzetméteres Budapest ONE irodaház szalagszerű formájával, színjátszó homlokzati megoldásaival magára vonja a figyelmet, akármelyik irányból közelítjük is meg. Irányokban és lehetőségekben pedig nincs hiány, hisz a legfőbb érv a Futureal eddigi legnagyobb irodafejlesztése mellett az egyedülálló lokáció volt: Magyarország legnagyobb multimodális közlekedési csomópontjában három villamos, hetvennél több autóbuszvonal, metró, vasút és két autópálya találkozik, és nemcsak a belvároshoz esik közel, de a dél-budai agglomerációból, valamint a közeli nagyvárosokból (Érdről, Székesfehérvárról vagy Tatabányáról) is 40 percen belül megközelíthető. A döntést, hogy az eddig irodafunkcióval nem rendelkező területen érdemes ilyen volumenű fejlesztést indítani, visszaigazolja az irodaház bérlői mixe, amely a BT-től a Vodafone-on át az Oracle-ig és az Estée Lauderig nemzetközi szinten kiemelkedő cégek székházait foglalja magában.

Mivel tud ma egy irodaépület az élre törni, amikor maga az irodapiac hatalmas átalakuláson esik át, részben a világjárvány, részben az energiaválság okozta, folyamatosan változó igények miatt? Erre Budapest legsikeresebb irodakomplexuma egyértelmű választ ad: a már említett elsőrangú lokáción és az ahhoz méltó ikonikus építészeten túl a környezetbarát szemléletével, amelyben mind a természetes, mind a humán környezet azonos súllyal szerepel. A Budapest ONE egyaránt kiemelkedik zöld megoldásaival és a dolgozók komfortját messzemenően figyelembe vevő kialakításával, amit a nemzetközi minősítő rendszerekben elért kimagasló elismerései is bizonyítanak. A WELL Building Platina fokozatú és a BREEAM környezettudatos épületminősítési rendszerben a megpályázottnál magasabb, Excellent minősítést megszerző Budapest ONE-t energiahatékony, intelligens gépészeti megoldások jellemzik, melyeket központi épületirányítási rendszer felügyel. A dolgozók mentális és fizikai komfortját és egészségét számtalan szolgáltatás támogatja, melyek az extra lehetőségeket nyújtó terektől – mint a zuhanyzós öltözők, a zöld belső udvar, a közösségi rendezvényekre foglalható well-helyiség vagy a pazar panorámával rendelkező tetőszinti futópálya az épület teljes kontúrja mentén – e terek felhasználóbarát kialakításáig terjed. Utóbbi olyan „apróságokban” is tetten érhető, mint a parkolószint erőteljes és egyértelmű, a Futureal stratégiai partnere által tervezett szignalizációja.

Számtalan kényelmi megoldás elégíti ki a dolgozók igényeit, melyek mind a fejlesztő előrelátását dicsérik. Számolva a kerékpáros

közlekedés növekvő népszerűségével a biciklisek számára külön rámpa vezet a garázsszintre, ahol kerékpárszerelő állomás, őrzött tároló, öltöző és mosdó áll a rendelkezésükre, amelyet saját beléptetőkártyájukkal használhatnak. A bérlők igényeit figyelembe véve a gépkocsival érkezőket elektromos és villámtöltők várják. A magyar sztenderdhez képest gyorsabb, célszintvezérlős felvonókat építettek be, melyek a kettes-hármas ütemben épült egységekben hanggal is informálják a használókat. Szintén az esélyegyenlőséget szolgálja a burkolati vezetősávon túl a lobbiban Braille-írással megjelenített térkép az épület alaprajzával, illetve a lépcsőházak korlátjain elhelyezett Braille-írásos matricák. A felhasználóbarát gesztusok kivételes példája és egyben katalógusa is az a grafikusokkal terveztetett guidebook, az épülethez tartozó, mindenki által elérhető használói kézikönyv, amely a defibrillátorok helyétől a lépcsőházak elrendezésén, a közlekedési, megközelítési útvonalak ábrázolásán, a parkolóhelyek, illetve a parkoláshoz használható applikáció ismertetéséig mindenről jól érthető, képes formában tájékoztatja a dolgozókat.

Közép-Európa vezető ingatlanfejlesztő cégeként a Futureal kötelességének tartotta, hogy proaktívan reagáljon a bérlők speciális térigényeire. Az épület szerkezetének alakításánál figyelembe vették például a Vodafone elvárását a belső designlépcsőkre, vagy a parkolók esetében a cég törekvését, hogy autóparkját elektromos járművekre cserélje. A Doktor24 beköltözése a szigorú egészségügyi előírások betartásával járt, amiben a fejlesztők szintén maximálisan partnerek voltak.

Magyarország egyik leginnovatívabb, legkorszerűbb irodaházkomplexumát alkottuk meg partnereinkkel közösen.

Földszinti alaprajz

„Büszkeséggel tölt el, hogy az elmúlt öt évben ezen a kiemelkedő projekten dolgozhattam. Szinte gyermekemként tekintek az épületre. Magyarország egyik leginnovatívabb, legkorszerűbb irodakomplexumát alkottuk meg kollégáimmal, partnereinkkel közösen. Öröm számomra, hogy évtizedeken keresztül fogja szolgálni az itt dolgozó személyeket és vállalatokat. Az erőt próbáló kihívások mellett óriási élményeket és egyben hatalmas szakmai fejlődést is adott számomra a Budapest ONE.”

– Koritsánszky Márk projektigazgató (Futureal/Cordia)

A környezet iránti érzékenységről tanúskodik a kellemes arányú belső udvar nagy, előnevelt fákkal megoldott, vízfelületekkel tagolt zöld kialakítása, és olyan kedves gesztusok, mint a madáretetők vagy a denevérodú elhelyezése. A környezettudatos elkötelezettség tükröződik az épület WELL Platina minősítésében, amelynek része például, hogy a közös területeken a bútorzat illékonyanyag-kibocsátása alacsony szinten van.

A projekt kivitelezésének meghatározó része, így a második és harmadik ütem átadása már a pandémia alatt történt. A világjárvány különleges kihívás elé állította a projektcsapatot idehaza is.

A Futurealon belül külön workshopot szerveztek annak feltárására, milyen megoldásokat kell a kialakult helyzetben alkalmazni. Ennek eredményeképpen a légkezelők UV-fényes csíramentesítő egységgel rendelkeznek, az irodaterekbe egészséges, szinte kórházi sterilitású levegő kerül. Ahol mód volt rá, érintésmentes megoldásokat alkalmaztak: a vizesblokkokban a szappanadagolóknál, csaptelepeknél, a WC/piszoár öblítőegységeknél vagy a vízszűréssel ellátott vízautomatáknál, melyek a kettes, illetve hármas ütemben már lábbal szabályozhatók.

Az esztétikának nemcsak az építészet, de a társművészetek vonatkozásában is kiemelt szerep jutott. Az udvarról megközelíthető négy előcsarnok mindegyikében Zalavári József szobrász és formatervező alkotásai kaptak helyet: egy fali fémplasztika, illetve három álló fémszobor. A művek szellemisége azonos az épületével: egyszerre organikus és a legmagasabb minőségben képviseli a konkrét geometriát. A korábban többek között az Ikarus vagy a budapesti busz- és villamosmegállók formatervezőjeként is hírnevet szerzett művész már több projektben dolgozott együtt a Futureallal, az ő alkotása a Corvin Sétányon álló Corvin Gömböc szobor is. A minden pillanatban változó világ hullámzását kifejező művek forma- és gondolatvilága rímel az épület esztétikájára, amelynek lényege szintén a végtelen, önmagába visszatérő kontúrú tömeg, a hullámzó felületeken változó színes elemek ritmusának játéka, amelynek kivitelezését a legkorszerűbb parametrikus tervezési metódus alkalmazása tette csak lehetővé.

Az épület tervezése során fontos szempont volt a ház kapcsolata a városrésszel, a tágabb környezettel. A négy oldalról megközelíthető középső udvar nyitott a köz számára, és kiváló étteremmel és kávézóval várja a vendégeket, de egyéb szolgáltatások, például 0–24 órában működő gyógyszertár vagy vérplazmaadó központ is működik az épület földszintjén. Erős a szinergia a vasút túloldalán, az épülettel egy tengelyben álló, szintén a Futureal fejlesztésében megvalósult Etele Plazával, ahová az iroda dolgozói könnyen eljutnak ügyeket intézni vagy épp munka után kikapcsolódni. A Budapest ONE nem csak egy Őrmezőn megvalósított fejlesztés, hiszen a bevásárlóközponttal egymást támogatják. A generálkivitelező és a fejlesztő, illetve tervező partnerek közti szoros együttműködésnek köszönhetően az épület a járványhelyzet dacára határidőre tudott megvalósulni.

Koritsánszky Márk

Egy új városközpont tartópillérei

Szerző:

Zöldi Anna

Portréfotó: Rácmolnár Milán

Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Interjú a Futureal fejlesztésében megvalósult Dél-Buda Városközpont két ikonikus épületének tervezőivel, a Paulinyi & Partners iroda vezető tervezőivel, dr. Paulinyi Gergellyel és Vámossy Istvánnal, Vass Orsolya belsőépítésszel és az Etele Plaza belsőépítészeti koncepcióját készítő

Dyer iroda munkatársaival, Deilinger Tamással és Domokos Balázzsal.

Dr. Paulinyi Gergely és Vámossy István

–––– Mennyire követelt más gondolkodást a két épület tervezése?

Dr. Paulinyi Gergely: A Budapest ONE épülete arra válaszol, hogyan lehet várost létrehozni egy olyan területen, ahol a város alapvető elemei nem állnak rendelkezésre, nincsenek hagyományos értelemben vett utcák, kellemes léptékű terek. A szalagépület a belsejében létrehoz egy klasszikus, 1:2 arányú közteret. Az épület ugyanolyan magas, mint a környezete, mégis nehéz lenne mással összetéveszteni. Nemcsak az épület által közrezárt helyszínen, hanem az épület körül is kialakítottunk közösségi tereket, hogy ne csak a bérlők, de a közelben lakók is használhassák a teret és a kiépült szolgáltatásokat. Az irodaházaknál jellemző, hogy nagyjából tízévente átalakítják a belső tereket a munkavégzés aktuális szempontjai és az esetleges új bérlők igényei alapján. A Budapest ONE a svájci bicska tipikus esete az építészetben, hiszen kellően flexibilis struktúrát sikerült kialakítanunk ahhoz, hogy jövőbiztosnak nevezhessük. A kialakítás és az építészeti megoldások az energiahatékonyságot is növelik, amely jelentős könnyebbséget jelent a bérlőknek is, ennek fontossága az elmúlt hónapokban mutatkozott meg igazán.

Vámossy István: A legnagyobb építészeti fejtörésre okot adó feladat mindkét projekt esetében a ház méretének és az emberi léptéknek a társítása volt. Ugyanolyan kutatómunkával indultunk mindkét esetben, de végül a különböző funkcióból adódóan teljesen más épületekhez jutottunk. A plázát olyan helyre kellett letenni, ami most peremterület, de később egy teljes városközpont tud ott kialakulni, az épület része lesz egy majdani építészeti szövetnek, nem lehet hivalkodó. A belső térben viszont már minőségi időt szeretnének eltölteni a látogatók, ezért ott sokkal fontosabbnak éreztük az impresszív kialakítást. A főbejárat a hatalmas üvegfalával metszetet ad a benti világról. Ez ma még nem szokásos a plázaépítészetben, de mi szerettük volna kifelé forduló, nyitott épületté tenni az Etele Plazát, amely így nemcsak egyszerű bevásárlóközpont, hanem izgalmas új találkozóhely is a dél-budaiak számára.

–––– A kialakult szalagházrendszer milyen előnyökkel járt a Budapest ONE esetében, és milyen esztétikai kihívásokat hozott magával?

P. G.: Korábban felmerült, hogy a területre magasházak kerüljenek, azonban az urbanisztikai összefüggések és a lokáció lehetőségeinek figyelembevétele mellett a védett, zárt udvaros, középmagas kialakítás mellett döntöttünk. A szalagszerű forma tette lehetővé a vonalmenti hossz növelését, a zöldhomlokzati szakaszok és a bérlők kényelmét is szolgáló teraszok létrehozását. A forma rásegít arra, hogy emberi nézőpontból a ház dinamikája értelmezhető legyen.

A hullámzó tömeg befogadhatóvá teszi a méreteket, értelmezhetőbbé válik az épület, a homlokzati lamellák átmenetes színezése pedig tovább fokozza ezt a hatást. A benapozási szempontok, az akusztikai tervezés és a szélhatás egyaránt meghatározók voltak abban, hogy hol és hogyan alakul a fodrozódás. A Paulinyi & Partners által alkalmazott parametrikus tervezésnek köszönhetően a szokatlan forma sem jelentett igazi kihívást, képesek voltunk a hagyományos

1,35 méteres irodarasztert összeegyeztetni a dinamikus homlokzattal, a kígyózó épülettömeg teljesen racionális struktúrát takar.

–––– Miben segítettek a digitalizáció vívmányai a tervezésben, hogyan és mire használta ezeket az iroda a dél-budai épületek tervezése során?

P. G.: A tervezésnél sokat segítettek a különböző szimulációk, így a befektetői igényekre adatalapú megoldásokat tudunk kínálni. Az előkészítés során a parametrikus tervezéssel nemcsak a kialakítás részletei vagy a főbb épületelemek határozhatók meg, hanem az is, hogyan illeszkedhet majd a környezetéhez a kész, fenntarthatóan működtethető épület. Rengeteg tapasztalatot szereztünk a két projekt során, amelyekre olyan komplex tudás épül, ami alapján tovább

tudtuk fejleszteni a rendszereinket és még hatékonyabbá tettük a szimulációinkat.

V. I.: Nemcsak az előrelátás, de a korábbi tanulságok alapján is tudatosan szimuláljuk az épületeket. Tiszta matematikával meggyőzhető a beruházó. A Budapest ONE esetében egyértelműen kimutattuk, hogy a szalagház jobban megtérül, mert létrejött egy köztér, jobb a közlekedő és kiadott terület aránya, és szakaszolható az építés. Gyakorlati példa, hogy a beruházó nem szeretett volna mozgatható külső árnyékolót, ehhez a parametrikus programmal szimulálható volt a beltérbe jutó fény és hősugárzással együtt a különböző gépészeti rendszerek hatékonysága, így optimalizálhatóvá vált a homlokzati üvegszerkezettől elvárt összes fontos paraméter. Külön érdekes apróság, hogy a szimuláció során a homlokzati lamellarendszer derítő hatását is figyelembe lehetett venni, hogy milyen mélységig irányítják a fényt a lamellák és teszik használhatóbbá a belső tereket is. Az Etele Plaza tervezése során a nagy átriumtér légtechnikáját szimuláltuk. Azóta az irodán belül külön csapat alakult építészek, programozók részvételével a digitális technikák használatára. A BIM (Building Information Modeling) ma már szinte alapkövetelmény, de nem mindegy, hogy ki, milyen mélységben és minőségben alkalmazza. Egy jó BIM-modell a szimulációs programok használatát és az épület különböző szerkezeteinek optimalizációját is megkönnyíti; több idő ugyan bevinni az adatokat, de rugalmasan alkalmazható, a változások könnyen követhetők, és a kivitelezés szervezésében azonnal megtérül a többletidő-ráfordítás.

–––– A jövőtudatos tervezés milyen új szempontokat és megoldásokat eredményezett?

P. G.: Ma a felelős építész elsődleges feladata, hogy fenntartható, jövőtudatos és jövőálló épített környezetet hozzon létre, amelyben az emberek hosszú távon is jól érezhetik magukat. Nem lehet eltekinteni attól, hogy a felhasználócsoport szokásait nagy összefügések mentén elemezze a tervező. Ez a téma különösen aktuális, hiszen a koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg az irodahasználati szokásainkat.

V. I.: A világjárvány két éve alatt a fejlesztőnek reagálni kellett a változásokra. Alapvető volt, hogy a légtechnikába a csírátlanítás beépüljön, a mozgólépcső korlátja pedig automata fertőtlenítéssel működjön. A vizesblokkok, illetve a food court környékén fertőtlenítőpontos térképeket helyeztünk el. A másik fontos kívánalom az érintésmentesség volt; az Etele Plaza az egyik első közösségi épület, ahol szinte minden funkció érintésmentesen elérhető. A parkolóban érintésmentesen lehet jegyet kapni és fizetni is, vagy akár applikációt használva fizikai jegyre sincs szükség.

–––– Használóként leginkább az épületek belsőépítészete befolyásolja a komfortérzetünket. Mennyiben volt speciális feladat az Etele Plaza belsőépítészeti koncepciótervének megalkotása?

Deilinger Tamás (Dyer): Az Etele Plaza egyik sajátossága, hogy a szintek csak az átriumokban kommunikálnak egymással, a mall területek nem galériás kialakításúak. A hosszú közlekedők kiszélesítésével, keresztirányú átkötések kialakításával csökkentettük vizuálisan az érzékelhető szakaszokat, a belsőépítészet hullámzó dinamikája pedig kellő változatosságot adott a tereknek. A Paulinyi & Partners által párhuzamosan fejlesztett homlokzati koncepció két irányt vetített előre: vagy a homlokzati dobozok folytatódnak, vagy egy kontrasztos, a tereket összefogó új elemeket használunk. Ez utóbbi mellett döntöttünk, a szalagszerű rendszeregyüttes néhol folyamszerűen áramlik, néhol pedig az átrium határolófalát képezi. Utóbbin jelenik meg az a digitális kijelző, amely meghatározó elemként az átriumokban tovább fokozza a változatosságot.

„Ma a felelős építész elsődleges feladata, hogy fenntartható, jövőtudatos és jövőálló épített környezetet hozzon létre, amelyben az emberek hosszú távon is jól érezhetik magukat. Nem lehet eltekinteni attól, hogy a felhasználócsoport szokásait nagy összefügések mentén elemezze a tervező.”

– Dr. Paulinyi Gergely

Domokos Balázs (Dyer): A szalag a közös tereket definiálja, egyfajta kapocsként szolgál a funkciók között. Az úgynevezett „retail” szintek (magasföldszint + első emelet) fölötti doboz a mozi területe, amelynek designvilágát a belsőépítészeti koncepcióhoz illeszkedően a bérlő a saját brandjéhez alakította. Az Etele Plazában a kiszolgálózónák tervezése is kiemelt figyelmet kapott. A vásárlás élményének része a megérkezés is, a parkoló terei átláthatók, könnyen azonosíthatók, és a bejáratok kiemelésével egyedi karakter jelenik meg, üvegportálokon keresztül juthatunk a világos, barátságos fogadóterekbe. Külön feladatot jelentett a hosszú és egybefüggő, de tagolt kontúrral rendelkező foodcourt összefogása. Ezt egy lebegő, mennyezeti, felhőszerű elemmel oldottuk meg, reagálva a magaslati elhelyezésre, ahol akár néhány lépéssel kiléphetünk a zöldtetőre, a külvilágba.

–––– Az irodaházak esetén hogyan alakultak a munkavégzés körülményei, elvárásai?

Vass Orsolya (Paulinyi & Partners): Az Etele Plaza esetében 270 oldalas koncepció alapján alkottuk meg a belsőépítészeti kiviteli terveket. A Budapest ONE a Futureallal egyeztetve szabadabban alakult, itt nagy hangsúlyt kaptak a WELL-minősítés megkövetelte szempontok, és figyelembe vettük, hogy a home office elterjedésével, a járvány lecsengése után egyre több munkahely hagyta meg az otthoni munkavégzés lehetőségét, és állt át egyfajta hibrid rendszerre. Ez magas minőségű, az otthoni környezet komfortját idéző közönségforgalmi területeket követelt. A meleg, letisztult lobbikban a fahatású falburkolat és álmennyezet a hullámzó épülethez illeszkedő designnal jelenik meg. Az érintésmentes vízvételi lehetőség és szeméttárolás, az ételfutár termékeinek kialakított hűtött tároló, a cipőtisztításra alkalmas felület, a könyvespolc mind a magas minőséget és a kényelmet biztosítják. A három ütemben készült lobbik rokon látványt nyújtanak, de egyedi vonásokkal is rendelkeznek a bérlők igényei alapján, és kommunikálnak az egyéb, nyílt közönségforgalmi terekkel: a zöld udvarral, illetve étteremmel, kávézóval. A liftterek a megszokottnál kicsit elegánsabbak, tágasabb, nagyobb belmagasságú felvonók kerültek az épületbe. A lobbikba, illetve liftelőterekbe egyedileg ide készült műalkotások kerültek Zalavári József szobrász, designer közreműködésével. A WELL biofil szemléletének jegyében a lobbikban moha található a falakon. Az olyan kiegészítések, mint a biciklis öltöző vagy az egyedülálló körpanorámás tetőszinti futópálya szintén a dolgozói komfortot növelik.

–––– Az iroda portfóliójában milyen helyet foglal el a projekt, milyen eredményekről, tanulságokról tud beszámolni?

P. G.: A két projekt mindenképp egyedülálló tanulságokat jelent urbanisztikai szempontból: az Etele Plaza és a Budapest ONE egy képzeletbeli tengely két oldalán elhelyezkedve egyfajta városközpontot hoz létre egy olyan területen, ahol korábban kevés minőségi közösségi tér jutott a nagyszámú lakóra. A munkánk túlmutat azon, hogy egy irodaházat vagy plázát tervezzünk, az egész környéket figyelembe kellett vennünk, beleértve a közeli lakótelepeken élőket és a közlekedési csomópontba érkező utazókat is. A két projekt amellett, hogy önmagukban is érdekes és értékes épületek jöttek létre, remek felkészülés volt a nagyobb léptékű, akár egész városrészeket magában foglaló megbízásokra.

Az igazi értékteremtés, ha meglátjuk a helyszínben rejlő potenciált

Szerző: Zöldi Anna

Portréfotó: Futureal Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Interjú Tatár Tiborral, a Futureal kereskedelmi és irodafejlesztésért felelős vezérigazgatójával és Radványi Gábor főépítésszel, fenntarthatósági vezetővel.

–––– Mi jelentett fejlesztői szempontból speciális kihívást a két projekt esetében?

Tatár Tibor: Ingatlanpiaci szempontból a méret mindkét épület esetében egyedi kihívás volt. A Budapest ONE az egyik legnagyobb irodaház Magyarországon, az Etele Plaza pedig Buda legnagyobb bevásárlóközpontja. Kelenföld nem volt bevezetett irodahelyszín, el kellett magyarázni a piaci szereplőknek, hogy közelebb van a belvároshoz, mint a mentális térképen. Ezért is nem Budapest Gate vagy hasonló nevet választottunk, mert hangsúlyozni szerettük volna, hogy nem a város szélén vagyunk.

Az Etele Plaza piaci szempontból nehéz helyzetben indult, a 2008-as krízis után a kiskereskedelem óvatos lett, lassan kezdtek az emberek költeni. 2014–2015-re nőtt a reálbér és ezzel a kiskereskedelmi forgalom, meggyorsult a bérbeadás. A covid is nehézséget okozott, ennek ellenére a nyitásra 92%-os, most pedig 97%-os a bérbeadottság. Visszfogottabban igaz ez a Budapest ONE-ra is, a mai napig viták vannak arról, hogy működik-e a home office. Az európai piac belassult, elhalasztották a bérlők a döntést. Nehéz időszakokon vagyunk túl, de a projektek minősége miatt átjutottunk rajtuk.

Radványi Gábor: Nem ez a Futureal első projektje, ahol az igazi értékteremtés az, hogy mi belelátjuk egy helyszínbe a benne rejlő potenciált. Itt kiváló a tömegközlekedés és jó az autós megközelítés, és bár meglepő, de csak 4,2 km-re vagyunk a Belvárostól. A Budapest ONE ráadásul az első látvány a Budapestre érkezők számára. Ikonikus pozíció. Először több magasház együttesére gondoltunk, de végül egy nagyobb, székháznak is alkalmas épület mellett döntöttünk. Ebből következett aztán a keretes beépítési forma is: egyívású legyen, de ütemezhető. Azt szoktam mondani, a Kisherceget idézve: a Budapest ONE olyan kígyó, amelyik lenyelt négy elefántot és utána a saját farkába harapott. Egy irodaházban az ablakos homlokzat hasznosítható munkahelyi területként, ez a hatékony zóna zárja körbe a függőleges közlekedőmagokat. Mindezt parametrikus designnal tervezett, játékos, de mégis az irodai 8,10 méteres raszterhez igazodó homlokzati modulrendszer tudja biztosítani. A teljes telket kitöltő mélygarázs miatt nem nagyon van teljes értékű zöldfelület az épület körül, így jött az érdekes ötlet a tetőszinti futópálya kialakítására – azóta ezt többen is másolják, de a mi panorámánkkal nem tudnak versenyre kelni. Büszkén mondom, hogy laikusoktól épületünkre ennyi dicséretet még sosem kaptunk, az íves formával és a színekkel sikerült megszelídíteni a modern építészetet; sokan ezt érzik a Futureal legszebb épületének.

Radványi Gábor

Az Etele Plaza is alapvetően hasonló típusú kihívásokat jelentett, hiszen itt is a bérlői igényeket kellett visszavezetni építészetté, a funkció és az üzleti siker kéz a kézben jár az építészeti alakítással. Ez egy introvertált műfaj, a mi klímánkon a belső temperált közlekedőre nyílnak az üzletek, kívülről az épület zárt kubus. Ebben az esetben egy 170 m hosszú, 120 m széles, 30 m magas dobozt kellett feloldani, ezért születtek a homlokzati osztások és kiugrások, olyan „dobozstruktúra”, amely a bejáratok felé terelve aprózódik fel. Az óriási tömeget kompenzálja továbbá az épület felnyitása, Magyarország legnagyobb, 900 m²-es, hátulról feszített üvegfelülete készült el a fejlesztésünkben. Nehezítette a munkát, hogy a ház alatt folyamatosan működött a 4-es metró két vonalalagútja, és a metró kihúzó vágánya is belehasít a tömegbe a pinceszinteken, úgyszólván lábujjhegyen kellett kiviteleznünk.

–––– Hogyan idomul a két épület a tágabb környezetéhez?

T. T.: Az egyetlen kritika azzal kapcsolatban éri a házakat, hogy magányosan állnak. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, közlekedést szimuláltunk, saját költségen megterveztettük a végül elmaradt őrmezői intermodális csomópontot, megfinanszíroztuk az Etele tér felszíni rendezését. Proaktívak voltunk, de a sok közszereplő telektulajdonos miatt igazán eredményes együttműködés nem jött létre ezen a fantasztikus lehetőségeket nyújtó városi helyszínen. Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy magán ingatlanfejlesztő ennyit még nem gondolkodott közfejlesztéseken, messze a telekhatárainkon túlterjeszkedve terveztettünk.

–––– Miben emelkedik ki, mennyiben jövőbiztos a két épület?

R. G.: Sose gondoltam, hogy valaha így fogok tervezésben részt venni – mindnyájan egy óriási színdarab részesei voltunk, ahol minden szerepet mi játszottunk. Folyamatosan úgy dolgoztunk, hogy minden egyes felhasználó bőrébe helyezkedtünk, legyenek azok vásárlók, irodai dolgozók, kamaszok, idős nénik, kisgyerekes családok. Az egyes felhasználói csoportok elvárásait, igényeit egyenként kellett megérteni és egyeztetni a szakmai elvárásokkal.

Mindkét épületre a különböző típusú felhasználók igényeit szimuláló élménymátrix készült, az otthonról elindulástól egészen addig, hogy megérkeznek az íróasztalukhoz vagy egy üzletbe. Érdemes tudni, hogy ez az élmény gyakran abból áll, hogy nem éri negatív tapasztalat, stressz a felhasználót. Ez a felhasználóközpontú szemlélet és modellezés egyedülálló újítás volt az ingatlanszakmában.

T. T.: Egy ponton rádöbbentünk, hogy akik az asztalt körülüljük, mindannyian férfiak vagyunk, autóval közlekedünk, így nem mi vagyunk feltétlenül a reprezentatív felhasználók. Fel kellett állítsuk azon emberek profilját, akik az épületet látogatni fogják. Volt, hogy úgy döntöttünk, cégen belül összehívunk nem építész hölgyeket, hogy ők kritizálják meg a terveket. Nyitott cég vagyunk, számunkra az építő kritika a legfontosabb, ami nekik diszkomfortos volt, azt igyekeztünk eltüntetni. Például nem gondoltunk ruhatárra, egy 25 éves junior lány mondta, hogy ő tömegközlekedéssel fog érkezni, és nem tud mit kezdeni a kabátjával vásárlás közben.

R. G: Szerkezetileg újítás, hogy az irodaházunk homlokzata függönyfal helyett előregyártott elemekből épült. A gyártása drágább, mint a hagyományos függönyfal, de nem kell állványozni, alacsonyabb a helyszíni élőmunkaigénye, így végül jobban megtérült. Az Etele Plaza szükséges parkolómennyisége nem fért el a mélygarázsban a metróműtárgyak miatt, így külön parkolóház épült a ház tetejére, ami szintén műszaki kihívásokkal járt. A ház alatt haladó metrókihúzó vágány miatt 30 méteres fesztávú hídszerkezetet kellett építenünk, ezért nincs közbenső alátámasztás sok helyen, nagyon kényelmes parkolókat tudtunk kialakítani, de mindez komoly többletköltséget jelentett.

–––– Hogyan reagál a jövő kihívásaira a két épület, különös tekintettel a WELL, illetve az ESG szempontjaira?

R. G.: Mi az épület közös területeiért, a gépészetért, a homlokzatért vagyunk felelősek, a minősítés erre szól. Ebben a shell&core állapotban is sok szolgáltatást kell biztosítani, amit mi itt kialakítottunk, az a biciklis közlekedés infrastruktúrája, öltözők, well-szoba, a közös terekben műalkotások elhelyezése és még sok-sok apróság – ezek mind a munkavállaló komfortját szolgálják, ami az irodapiacon ma már alapvető fontosságú. Ugyanilyen hangsúlyos az akadálymentesség, illetve a fogyatékkal élők integrálása. Az Ariadné olyan digitális vakvezető rendszer a látássérültek vezetésére a bevásárlóközpontban, amely magyar fejlesztés, és itt alkalmaztuk a világon először.

T. T.: Azt is látni kell, hogy mi bármit megtehetünk, hogy az épület alkalmas legyen a legjobb WELL-minősítésre, ez csak az épület közös területeit, körülbelül 5 százalékát érinti. Ha a bérlő nem ezt követi, nem olyan anyagot használ, nem olyan munkakörnyezetet teremt, az egész nem működik. A minőség ki van téve a felhasználónak, a rossz használat és karbantartás devalválja az épületet. Szerencsére az energiaválság pozitív hozadéka, hogy a bérlők jobban odafigyelnek és nem csak szlogenek szintjén teljesítik az elvárásokat.

–––– Van-e még a területben fejlesztési potenciál, önöknek vannak-e itt további terveik?

T. T.: Az infrastrukturális potenciál még mindig létezik, van lehetőség és kapacitás is a térségben irodára. Ha magánfejlesztőként ebben részt vehetnénk, abban mindig partnerek lennénk. A megépült két épület katalizátora volt a fejlődésnek, amely a következő tömbökben is folytatódhat, ha a tulajdonviszonyok megengedik. A fővárosnak számtalan fejlesztési terve van erre a területre, az biztos, hogy a felszíni fejlesztésnek fel kell zárkóznia a mi épületeinkhez. A kelenföldi pályaudvar nem maradhat így, az Etele tér sem tudott igazán megújulni. Nagyon kevés ilyen lehetőségekkel bíró terület van Európa meghatározó városaiban, ahol magánfejlesztő ekkora léptékben dolgozhat. A mi portfóliónkban a Corvin-projekt mellett ez volt hasonló méretű beruházás, magánfejlesztőként hozzátettük a Dél-Buda Városközpont fejlődéséhez, amit csak lehetett.

Tatár Tibor

„Nagyon kevés ilyen lehetőségekkel bíró terület van Európa meghatározó városaiban, ahol magánfejlesztő ekkora léptékben dolgozhat. A mi portfóliónkban a Corvinprojekt mellett ez volt hasonló méretű beruházás, magánfejlesztőként hozzátettük a Dél-Buda Városközpont fejlődéséhez, amit csak lehetett.”

– Tatár Tibor

Parkolás zölden és okosan

PÁRATLAN PARKOLÓHÁZ KELENFÖLDÖN

Szerző: Zöldi Anna Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Az M1–M7-es autópályák találkozásánál, a Budaörsi és Balatoni út által határolt területen, a Budapest ONE irodaépület közvetlen szomszédságában épült meg a Futureal-csoport fejlesztésében az egyedi megjelenésű okosparkolóház. A 10 000 négyzetméter alapterületű, 4 szintes létesítmény a bérlői igényekre reagálva további parkolóhelyeket biztosít az irodapark és látogatói számára, de nyitott a közforgalom felé is. Az épület kivitelezése 2021 júniusában kezdődött, amit 2022 júliusában át is adtak.

Olyan izgalmas, figyelemfelkeltő homlokzatú épület megalkotása volt a feladat, amely szervesen beépül a környező urbánus látképbe. Mivel a területen jellemzően szabadon álló, „ikon” jellegű épületek helyezhetők el, ezért különösen nagy figyelmet kapott az épület építészeti-esztétikai megfogalmazása. Ennek megfelelően a tervezés során friss, modern, költséghatékony, vegyes funkciójú épület koncepciója fogalmazódott meg, figyelembe véve a későbbi bővíthetőség lehetőségét is.

A Budapest ONE irodaház közelében megvalósult épület 299 gépkocsi számára biztosít parkolóhelyet, ennek 10 százaléka elektromos töltővel ellátott, 6 darab pedig mozgáskorlátozott használatra tervezett. A szabálytalan kontúrú alaprajz miatt gépkocsi parkolására kihasználhatatlan területen 34 darab motorkerékpár-parkolót hoztak létre. A mai igényekre reagálva kiegészítő szolgáltatásként helyet kapott egy automata csomagfelvételi állomás is, amely a viszszajelzések szerint telitalálat volt, hiszen gyakran igénybe is veszik a parkolóház használói.

Az épület kontúrját a rendelkezésre álló, szabálytalan sokszög alakú telek inspirálta. A félszint-eltolással épült ház jelentős szintkülönbségeket is áthidal. A parkolóház személygépkocsival két irányból, a Balatoni út felől az épület –1. szintjéről, illetve a földszinten az M1–M7-es bevezető szakasza felől, az OMV-töltőállomás irányából

is megközelíthető. A benzinkút felől található egy gyalogos bejárat, amelyen keresztül a földszinti csomagátvételi pont elérhető, ezen kívül gyalogátkelőhely segíti az épület megközelítését. Az épület hossztengelyében két közlekedési mag helyezkedik el, a homlokzat felől nyitott kialakítású lépcsőházakkal és a hozzájuk csatlakozó liftekkel. A tetőszinten a parkolóhelyeken kívül extenzív zöldtető készült, figyelembe véve a rálátást a szemközti tízemeletes épületekből. A szomszédos telkeken közpark, óvoda, kutyafuttató található, így természetes volt a fejlesztő számára, hogy az épület környezetét is parkosítsa. Az előírtnál jóval több fát ültettek, idomulva Sasad, illetve Őrmező zöld régiójához.

Az új parkolóház az eredeti elképzelés szerint a Budapest ONE irodapark homlokzatképzésére reflektált volna, hangsúlyozva a két épület kapcsolatát, ám a tervezés során végül a funkcionális megkülönböztetést is figyelembe véve teljesen önálló karaktert kapott. Az épület karakterét alapvetően fedett-nyitott jellege, szerkezeti őszintesége és a homlokzat egyedi, áttört struktúrája határozza meg. Az ipari jelleget erősítő masszív nyersbeton felületek és az épület egyedi megjelenését adó könnyed, fehér színű, hexagonális elrendezésű, helyenként terpesztett lemez betétekkel ellátott alumínium homlokzati rendszer izgalmas kontrasztot alkot. A homlokzat karakteres mintázatát egy Ford modell hűtőrácsa ihlette, ezzel

is utalva az épület fő funkciójára. A homlokzati héj a szinteltolást is fel tudja venni, és az épület esetleges továbbépítése során is működőképes. A meghatározó építészeti mintázat a belső terekben a felfestések grafikájában, a hálós szintelválasztó elemek képében és a lépcsőkorlátok mellvédjein több helyen is felbukkan. Külön hangsúlyt fektettek a szignalizációra, erős színek segítik a tájékozódást.

A parkolóház elsősorban a Budapest ONE irodaház bérlőinek biztosít parkolóhelyet, de a szabad helyek a közforgalom számára is elérhetők, ebben a letölthető PARKL-applikáció segíti a felhasználókat. Az irodaépület alatt található mélygarázzsal együtt közel 1200 parkolót biztosított a fejlesztő Futureal a Budapest ONE bérlői és a látogatók számára, ezzel is tehermentesítve a környéket a gépjármű-forgalomtól. Okosmegoldások növelik a költséghatékonyságot, az applikáción keresztül előre váltható parkolóigény, a rendszer a szabad helyek számáról is előre tájékoztatja a látogatókat a bejárati kijelzőn, két nagy méretű homlokzati LED-panelen és az alkalmazáson keresztül egyaránt. A parkolóházat a Budapest ONE diszpécserközpontjából felügyelik, ide futnak be a kameraképek, az épület állapotát leíró adatok, melyeket a nap 24 órájában figyelnek és szükség szerint kezelnek. Közösségi felhasználása révén, illetve az okosmegoldásoknak köszönhetően az épület túlmutat egy hagyományos parkolóházon.

„A tervezés különlegessége volt, hogy a pandémia hatására teljesen új felfogásban, online, home office keretein belül kellett hozzálátni a munkához. A teljes tervezői csapatnak, valamint a megbízónak alkalmazkodnia kellett az új helyzethez, a kapcsolattartás egy számunkra új formájához. A megbízóval szorosan együttműködve készült a tanulmányterv, az épület kivitelezése során a tervezői és kivitelezői csapat folyamatos kapcsolatban állt, így a parkolóház az ütemezésnek megfelelően készült el.”

– Kókány Győző ügyvezető, Rózsavölgyi Balázs tervező – S.A.M.O. Építésziroda

„Friss, modern, költséghatékony, vegyes funkciójú épület megtervezésének koncepciója fogalmazódott meg, a későbbi bővíthetőség lehetőségét is figyelembe véve.”

Fotók: Bujnovszky Tamás

Bányai × Vodafone kávézó Fotó: Vitéz Ádám

Recepció és kávézó

Fotók: Bujnovszky Tamás

Emberi lépték

BREEAM EXCELLENT DESIGN STAGE & WELL HEALTH-SAFETY MINŐSÍTÉS

Szerző: Széles-Horváth Anna

Portréfotó: Futureal

Építészeti fotó: Bódis Krisztián

A főváros emblematikus épülete bebizonyította, hogy egyedi kialakításával, szerkezetével és külső megjelenésével hozzájárul a város modern, letisztult, mégis az építészeti hagyományokat tiszteletben tartó összképéhez, mindezt az egyik legjelentősebb közlekedési csomópontban. A több mint 66 000 négyzetméteren helyet foglaló komplexum a környezettudatosság mellett a dolgozók jóllétét is szem előtt tartja: nem meglepő, hogy többek között a nemzetközi BREEAM Excellent Design Stage, valamint a WELL Health-Safety minősítéseket is megkapta.

A különleges formájú épület azt a hatást kelti a járókelő számára, mintha szalagként hullámozna, vagy egy pillangó két szárnyaként terülne szét. Ennek köszönhetően a számos nemzetközi és hazai nagybérlőt is kényelmesen befogadó, 9 szintes Budapest ONE megjelenése elegáns és légies.

A hasonló irodaházak tervezése nem könnyű feladat, sok kihívással kell szembenézni. „A legtöbb esetben a bérbeadó az épület tervezésénél még nem látja pontosan, mely cégek fognak beköltözni az épületbe, éppen ezért komplex módon kell gondolkodnia. Mindent számításba véve egy minden szempontból megfelelő irodaházat kell alkotnia: fontos a flexibilitás, a benapozott terület minél magasabb aránya, a megfelelő menekülőútvonalak kialakítása. A Budapest ONE esetében nem csupán a jelentős mérete, de az elhelyezkedése miatt is számíthattunk arra, hogy vonzani fogja a nagybérlőket” – mondja dr. Berki János, a Futureal nemzetközi iroda-bérbeadási és vagyongazdálkodási igazgatója. Hozzáteszi: ehhez mérten csábítottak el bérlőket a belvárosból, de a dél-budai agglomerációból is, hiszen számos cég számára kiemelt szempont, hogy Budapest vonzáskörzetéből is nagy számban tudjanak munkaerőt fogadni.

A Budapest ONE esetében nem a megvalósult, hullámzó hatást keltő szerkezet volt az első épületkontúr a tervezés kezdeti fázisában. Végül az alapos előzetes felmérések alapján, amelyek mind figyelembe vették a szélcsatorna-vizsgálatokat, a benapozást, valamint a telek alakjának lehetőségeit, ez a megoldás bizonyult a legpraktikusabbnak és egyben a leglátványosabbnak is.

Napjainkban az elegáns, letisztult design, a komfortos és felszerelt beltér, valamint az előnyös lokáció mellett egyaránt lényeges szempont a fenntarthatóság kérdése. „Az iparágunk egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezze, hiszen jelentős nagyságú az ingatlanszakma ökolábnyoma. Ezek a jellemzők pedig a bérlők számára is egyre fontosabbak. Éppen ezért kapnak teret a különböző minősítések, amelyek arra

ösztönzik az ipart, hogy a károsanyag-kibocsátás, a fény- és zajszennyezés minél alacsonyabb mértékű legyen. A Budapest ONE esetében is nagy figyelmet szenteltünk a fenntarthatóságnak” –mondja dr. Berki János. A haladó szemlélet pedig elismerést is érdemelt: az irodaház ugyanis megkapta a nemzetközi BREEAM Excellent Design State környezetbarát minősítést.

A fenntarthatóság mellett a komplexum sajátossága, hogy az emberközpontú WELL-szemléletet is alapul vették a tervezésnél és kialakításnál: azaz nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az irodaházban dolgozó munkatársaik és vendégeik miképpen érzik magukat az épületben. „Ma már nem úgy zajlik egy munkaerő-felvétel, hogy a sikeres munkaszerződést követően az első munkanapon látja először a munkahelyét a dolgozó. A fiatalok úgy keresnek munkahelyet, hogy kíváncsiak arra, milyen a környezet, ki mellett ülhetnek, hol kávézhatnak, mennyi természetes fény jut az irodába. A bérlőknek ezért kifejezetten lényeges a komfortos, kellemes környezet biztosítása, amely a Budapest ONE épületében egyértelműen megvalósul” – teszi hozzá dr. Berki János. A WELL-szemlélet része, hogy a színválasztással, a tájolással, a napossággal, a tetőn található futópályával vagy épp a hatalmas kerékpártárolóval mind a dolgozók megfelelő fizikai és mentális egészségéhez járulnak hozzá. A modern és emberközpontú hozzáállás pedig szintén pozitív visszajelzést kapott: a Budapest ONE a WELL Health-Safety nemzetközi minősítést is megszerezte, amely az innovatív szemlélet mellett a megfelelő tisztítást és fertőtlenítést, a vészhelyzetre való felkészültséget, az egészségügyi személyzet elérhetőségét, illetve a víz és levegő minőségét is értékelte a minősítés során.

Dr. Berki János

Budapest ONE – ahol közösségi élménnyé válik a munka

AMIKOR A TERVEZÉS ÉS A KIVITELEZÉS

TALÁLKOZIK A BÉRLŐI IGÉNYEKKEL

Szerző: Széles-Horváth Anna Építészeti fotó: Batár Zsolt, Bódis Krisztián, Fazekas Nikoletta

Csaknem 67 000 négyzetméteren, kiemelt közlekedési csomópont közelében terül el az egyedi tervezésű Budapest ONE Irodaház, amely számos jelentős céget tudhat bérlőjének. Az épület nemcsak modern, tágas és letisztult, de rendkívül kedvező fényviszonyokkal rendelkezik, amely egyszerre felhasználó- és környezetbarát. A bérlőkkel való kooperáció részeként a szerkezetkész állapotot követően a cégekkel együttműködésben alakították ki a végleges tereket és műszaki hátteret, hogy az ügyfelek otthonosan, minél professzionálisabb és komfortosabb keretek között végezhessék a munkát a főváros kultikus épületegyüttesében.

MODERN ÉS JÖVŐT ÁLLÓ MUNKAKÖRNYEZET

„Amikor felmerült bennünk egy új iroda bérlésének a gondolata, nemcsak az elmúlt évek tapasztalataira alapozva, hanem a Vodafone jövőre vonatkozó terveit, illetve fenntarthatósági törekvéseit is figyelembe véve szerettünk volna helyszínt választani” –kezdi Berkes Áron, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgatóhelyettese. Hozzáteszi: a Budapest ONE irodaház infrastruktúráját tekintve lehetőséget biztosított arra, hogy kiépíthessék azt az ideális irodateret, amely tükrözi a kollégák igényeit, és kiszolgálja a világjárvány után bevezetett hibrid és rugalmas munkavégzés sajátosságait. „A Budapest ONE emellett WELL és BREEAM környezettudatos minősítésekkel is rendelkezik, amely tökéletesen illeszkedik vállalatunk fenntarthatósági stratégiájához” – hangsúlyozza a vezérigazgató-helyettes.

Ahogy Berkes Áron mondja, a munkatársak visszajelzései alapján esetükben is valódi előnyt jelent a lokáció és a vele járó könnyű megközelíthetőség. Emellett népszerűek a térelrendezési megoldásaik is, amelyek lehetővé teszik mind a kollaborációs munka, mind pedig az egyéni elmélyülést megkívánó feladatok elvégzését. „A mobilis, könnyen átalakítható tereket kollégáink a hagyományos, személyes meetingek alkalmával, továbbá a technikai felszereltségnek köszönhetően a hibrid munkavégzés során home office-ból bejelentkező csapattagok bevonásával is ki tudják használni. Pozitív visszajelzéseket kaptunk még a második emelet állatbarát kialakításáról, a barátságos és inspiráló közösségi terekről és a tetőtéri futópályáról is” –fűzi hozzá a Vodafone HR vezérigazgató-helyettese.

A cég számára jó tapasztalatokkal telt a tervezés és kivitelezés időszaka is, hiszen a Futureal rugalmasságának köszönhetően bérlőként is megvalósíthatták azokat az egyedi és specifikus elképzeléseket, amelyeknek köszönhetően előtérbe helyezhették a kollégáik jóllétét. „A Budapest ONE páratlan és jövőt álló munkahelyet teremtett a csapatunk számára” – jelenti ki Berkes Áron.

Vodafone iroda

Fotók: Bódis Krisztián

TÖBBCÉLÚSÁG 3000 NÉGYZETMÉTEREN

Az ALDI International IT-részlege négy évvel ezelőtt foglalta el helyét a Budapest ONE falai között, és az azóta egyre csak bővülő cég a bérbeadók, valamint az épület rugalmasságának és lehetőségeinek köszönhetően, a növekvő létszámhoz alkalmazkodva terjeszkedhetett az épületen belül. „Azért esett a Budapest ONE Irodaházra a választásunk évekkel ezelőtt, mert Biatorbágyról költözve mindenképpen fővárosi lokációt kerestünk, ezen belül pedig modern környezetre vágytunk, amely támogatja a változatos igényeinket” – kezdi Szabados Gábor, az ALDI International IT-igazgatója. A cég, amely a második emeleten 700 négyzetméteren kezdett, bő két év után a negyedik emeletre helyezte át székhelyét egy 1500 négyzetméteres területre, majd az itt töltött másfél évet követően, idén februárban szintén az épületen belül, egy 3000 négyzetméteres irodarészre költözött.

„Az irodánkon belül vannak service desk típusú munkaállomásaink, ahol a kollégák főként telefonhívásokat fogadnak, működnek szoftverfejlesztő és egyéb területeink, ahol a fókuszált figyelem, a csendes környezet az elvárás, valamint természetesen szükségesek a kollaborációs terek, ahol tudunk együtt dolgozni. Emellett kialakítottunk az informálisabb beszélgetésekre alkalmas tereket, valamint a formális tárgyalásokhoz és az online kapcsolattartás lehetőségeihez is tartunk fent tárgyalóhelyiségeket. Mindhárom irodatér, amelyet eddig használtunk, remekül megadta számunkra ennek a jól variálhatóságnak, többcélúságnak a lehetőségét” – foglalja össze az igazgató, miért komfortos és jól használható számukra a Budapest ONE épülete.

Szabados Gábor elmondása szerint nagyon fontos érv volt az irodaház mellett a rendkívül előnyös elhelyezkedés. Cégük ugyanis hibrid munkavégzésben dolgozik, a távmunka abszolút támogatott náluk, és mivel az ország egész területéről vannak munkavállalóik, akikkel bizonyos időszakonként az irodában is találkoznak, igazán előnyös, hogy közel a távolságibusz- és vonatállomás, az autópálya, valamint a metró. „A külföldi vendégeink is nagyra értékelik, hogy könnyen el tudjuk őket szállásolni egy belvárosi hotelben, ahonnan megtapasztalhatják Budapest pezsgő életét, miközben gyorsan elérik az épületet a metróvonal segítségével” – hangsúlyozza az igazgató. Hozzáteszi: különösen kedvelik a napfényes kialakítást, amely rendkívül jó fényviszonyokat biztosít a dolgozók számára.

Aldi iroda

Fotók: Fazekas Nikoletta

KOMFORT ÉS EGYEDISÉG

KÉZ A KÉZBEN

A BT (British Telecommunications) budapesti irodája számára  a megközelíthetőség volt az egyik legvonzóbb jellemző a Budapest ONE irodaházzal kapcsolatban, hiszen a kollégák számára sokkal  vonzóbb egy olyan munkahely, ahová gyorsan és könnyedén eljuthatnak a tömegközlekedés és az autópálya segítségével egyaránt, mindegy, hogy Budapestről vagy az agglomerációból jönnek. „Az együttműködés tervezése a covid előtti időszakban indult el, ezért még nem tudtuk, mennyit változik majd a világ időközben, és ezáltal hogyan alakul a munkavégzés módja. Nagyon szimpatikus volt, hogy a szerződésünkben rugalmasan kezelhettük a jövőbeni változtatásokat az irodai tér kialakításával kapcsolatban, amellyel aztán a koronavírus-járvány beköszöntével, a home office elterjedésével éltünk is, még a belső munkálatok megkezdése előtt. A BT öt  szinten működik jelenleg a Budapest ONE falain belül, és nagyon elégedettek vagyunk az irodai környezettel” – fejti ki Győri Péter, a BT country managere.

Ahogy a vezető mondja, az elhelyezkedés és a rugalmasság mellett természetesen lényeges szempont volt az iroda modern, futurisztikus kialakítása, az a fluid látványt adó megoldás, amely manapság egy korszerű irodateret jellemez. „Munkáltatói márkaépítés szempontjából sem utolsó, hogy egy új, emblematikus helyre költözhetett be a BT magyarországi központja. Emellett számunkra különösen fontos a kollégák komfortérzete: a napfényes terek, az üvegfalak,  a közösségi, kollaborációs terek mind az ő jóllétüket támogatja. A tetőtéri futópálya mellett, ahol már céges futóversenyt is szerveztünk, rengeteg biciklitároló áll rendelkezésre zuhannyal és öltözővel, hogy a munkatársak gond nélkül választhassák a kerékpárt vagy a rollert, ha dolgozni indulnak” – magyarázza Győri Péter.

A country manager úgy véli, mivel a coviddal nagy teret kapott a home office lehetősége, az egyik legfőbb feladat most a cégek számára, hogy újra vonzóvá tegyék az irodai munkát. Ehhez pedig a Budapest ONE épülete igazán jó lehetőségeket kínál.

„A bérlemény másik előnye az volt, hogy a bérbeadó teljesen szabad kezet adott a belső kialakításban: a burkolatok kiválasztása, a világítás, a terek megtervezése mind a mi hatáskörünkbe tartozhatott, így a tervezésnél a BT világszerte alkalmazott »better work place« programját tudtuk alapul venni, illetve a cég jellemző arculati elemeit alkalmazhattuk a belső terek létrehozásánál. Az ötszintes irodarészben több helyiséget is fenntartunk ügyféltalálkozók, workshopok lebonyolítására, ahová külföldi partnerek is érkeznek, akik egytől egyig elégedettek a környezettel, dicsérik a látványt, a kialakítást, valamint az átlátható tereket” – mondja Győri Péter.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Kelenföld intermodális csomópontja A

JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

Szerző:

Zöldi Anna

Portréfotó: kidsnews.hu

Nyitrai Dávid

Építészeti fotó: Palkó György

„Vegyes funkciójú ingatlanfejlesztésnek ennél alkalmasabb és fenntarthatóbb helyszíne nincs, óriási szabad területek állnak erre rendelkezésre elsősorban a vasút Duna felőli oldalán, és lényegében autómentes városfejlesztés valósítható itt meg a jó tömegközlekedési kapcsolatok miatt.”

Vitézy Dávid

A főváros infrastruktúráját jól ismerő és aktívan alakító szakembereket, Erő Zoltán budapesti főépítészt, a 4-es metró építész generáltervezőjét és Vitézy Dávid közlekedési szakértőt, a BKK volt vezérigazgatóját kérdeztük arról, mi a jelentősége Budapest szempontjából a Kelenföldi pályaudvar térségének, milyen további potenciállal rendelkezik ez a terület, és milyen további fejlesztéseket tartanának szükségesnek Dél-Buda Városközpontban.

Kelenföld intermodális csomópont helyszínrajz

VITÉZY DÁVID

Budapestnek nem csupán egy pályaudvara Kelenföld, hanem a magyar főváros legnagyobb multimodális csomópontja is. Nemcsak Bécs és azon keresztül az Európai Unió nyugati magterületei, de a tervezett nagysebességű vasút megvalósulása után észak felé, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Berlin felé is innen indulnak majd a vonatok, a teljes nyugati agglomeráció és a Balaton térsége, illetve Nyugat-Magyarország egészének kiszolgálásáról nem is beszélve. Kelenföld a 4-es metró megérkezése és a pályaudvar részleges felújításával 2014 óta városközponti szerepet is betölt, amit a környékén megépült Budapest ONE irodaház és az Etele Plaza bevásárlóközpont csak tovább erősített, de a mindkét oldalon található lakótelepek eleve kedveztek annak, hogy a közlekedési csomóponti jelleg itt városközpontosodással is együtt tudjon járni.

Távoli példa, de a nemrég felújított Utrecht főpályaudvara sok szempontból emlékeztet arra, amit Kelenföld is elérhetne. Átmenő pályaudvar, a peronok végén hidakkal, kereskedelmi és szolgáltatófunkciókkal, mindkét oldalán jelentős ingatlanfejlesztésekkel, új bevásárlóközponttal, irodaházzal, autómentes közterekkel, színvonalas buszpályaudvarral, átvezetett villamosokkal, kiváló és jól elhelyezett kapacitív kerékpár-parkolóházzal.

Óriási még a területen a kiaknázatlan potenciál, akárcsak Varsó, Prága vagy Pozsony hasonló területeivel összevetve is. A pályaudvar helyzeténél fogva a hazai ingatlanfejlesztés egyik legnagyobb potenciállal bíró területe, bekötéssel a metró révén a belvárosba, a villamos révén a teljes Hungária-körgyűrűre, közúti szempontból az M1–M7-es felé, villamosokkal és buszokkal szinte egész Budára és a vasút révén a teljes nyugati agglomerációba, Győr és Bécs felé, illetve a Déli Körvasút elkészültével Pestre és egyszer a jövőben a budapesti repülőtérre is közvetlenül. Vegyes funkciójú ingatlanfejlesztésnek ennél alkalmasabb és fenntarthatóbb helyszíne nincs, óriási szabad területek állnak erre rendelkezésre elsősorban a vasút Duna felőli oldalán, és lényegében autómentes városfejlesztés valósítható itt meg a jó tömegközlekedési kapcsolatok miatt. Akár közfunkciók, nagyobb közcélú létesítmények is elhelyezhetők itt, de nagyságrendileg a Kopaszi-gáton látott ingatlanfejlesztési volumennek is lenne helye, és míg ott jelentős közlekedésfejlesztés szükséges, Kelenföldön ezek az adottságok megvannak már ma is. Ez a városfejlesztés ma nincs napirenden, a nagyrészt állami tulajdonú területek sorvadnak, a gaz nő rajtuk, a fővárosi telkeken felesleges buszpályaudvar, üres kollégium áll, a közszféra nem kezeli értékén a területet és a csomópontot ma. Ezen szükséges lenne változtatni, ez az ambíció ugyan a metróépítéskor is megvolt, de hamvába holt.

Elkészült a 4-es metró és elérte Kelenföldet az 1-es villamos, ugyanakkor a csomópont közlekedési jellegű fejlesztése megrekedt, a metróberuházás részeként tervezett új buszállomás az őrmezői oldalon nem készült el, jelenleg a kormányzati beruházások bizonytalan helyzete miatt nem tudhatjuk, mikor valósul ez meg. Erre mindenképpen szükség lenne, több okból is: egyrészt a mai fedetlen buszpályaudvar helyett az utasok egy sokkal kényelmesebb, a metróból végig temperált zárt térben elérhető pályaudvart kapnának, ahonnan a BKK és a Volánbusz járatai indulhatnának a budapesti, agglomerációs és távolabbi célpontok felé. Ez pedig megszüntethetővé tenné az Etele téri buszpályaudvart.

A pályaudvar és a metró fejlesztésekor mindkét oldalon a minimumra törekvő közterületrendezés történt csak meg, elkészült a mai Etele tér a Volán-pályaudvar mellett, de nem történt meg a Volán-pályaudvar átköltöztetése a túloldalra, ahol logikusan a helye lenne (hisz

azért épült az új közúti csomópont, hogy a buszok azt használhassák), és nem történt meg a funkciótlanná vált régi Etele téri BKVbuszvégállomás köztérré vagy parkká alakítása sem. A mai Volánpályaudvar átköltöztetésével az értékes ingatlanfejlesztési terület kezdőpontja adható meg, ahonnan délre akár egy új vegyes lakóirodai városnegyed is elhelyezhető, kiváló tömegközlekedéssel, meglévő kereskedelmi és szolgáltatófunkciókkal a térségben.

A pályaudvar felújítása a metróépítéskor a lehető legminimálisabb volt. A gyönyörű, 19. századi indóház évtizedek óta romló állapotban a menthetetlenség határán táncol, a múzeummá alakítási tervek sajnos a fiókba kerültek, pedig az épület megmentésével a lakótelepekkel, irodaházakkal, plázával, kemény közlekedési funkciókkal tagolt környék kulturális funkcióval és műemléki, emberléptékű elemmel gazdagodhatott volna. De a pályaudvar működő elemei is méltatlanok a funkciójához: a pályaudvar ma lényegében egy aluljáróban működik, a metróval együtt épült aluljáró temperálatlan, csatornázatlan, ezért komolyabb üzlethelyiségek, vendéglátás vagy akár utasmosdó nem működhet benne. Az elővárosi, távolsági és nemzetközi utasforgalom növekedésével és egyáltalán, a vasút közlekedési szerepének növekedésével az állapot nem fenntartható. Indokolt lenne a pályaudvari kereskedelmi, vendéglátó-, várakozó, szolgáltatóterek bővítése és akár az aluljáró pályaként az őrmezői és kelenföldi oldalt összekapcsoló új peronhíd létrehozása, mely az összes peront, azokon keresztül az aluljáró- és metrószinteket is beköti, és megteremti a hiányzó kapacitásokat és kínálatot, létrehozza a pályaudvar ma nem létező tereit. Ez akár az új őrmezői buszpályaudvaron keresztül a létező irodaházba, az Etele téren keresztül az Etele Plazába is beköthető új felszíni főtengelyt hozna létre. Ezek a funkciók akár az aluljáróba is kerülhettek volna, ha az annyira nagy ívűen van kialakítva, mint mondjuk az új salzburgi pályaudvaré, de ezt a lehetőséget a metróépítés elszalasztotta.

Vitézy Dávid

Fotó: Nyitrai Dávid

ERŐ ZOLTÁN

A Kelenföldi pályaudvar térségének jelentősége, potenciálja már a 4-es metró tervezését megelőzően, Budapest 2003-as városfejlesztési koncepciójának tervezése során világossá vált. Az 1990-es évek végéig az Etele tér külvárosi átszállóhelyként szerepelt még a szakmai közbeszédben is, pedig az úthálózat és a vasúthálózat térképére ránézve azonnal látni lehet, hogy a Dunántúl, sőt NyugatEurópa mindennemű forgalma itt érkezik a fővárosba. A közlekedési hálózatok csomósodása a városközpont felől is sokfelől sokféle megközelítést biztosít. A helyszín az irodai-kereskedelmi funkciók ideális területe – bár töredezett és strukturálatlan.

Mégis, a 4-es metró tervezésének elején, amikor már tudott volt, hogy ez lesz a vonal I. ütemének végállomása, nem kapott igazán figyelmet ez a lehetőség: még a metróállomást is olyan esetleges módon helyezték el, hogy az a vasúti peronokkal sem került kapcsolatba, bár közvetlenül alattuk fut. Valamilyen csoda folytán az építésztervezők javaslatára sikerült a MÁV aktuális fejlesztési terveit is összehangolni a metróállomás építésével, és így kialakulhatott a mai komfortos átszállócsarnok: új peronok és perontetők is épülhettek,

minden vasúti peron a fix lépcső mellett mozgólépcsőt, felvonót kapott. Műszaki értelemben mindezt annak a résfalas vasbeton doboznak a megépítése tette lehetővé, ami az egész állomást átvágva, szakaszonként megépítve, vasúti hidak sorozata alatt öleli körbe a metróállomást és az utascsarnokot. Az új tervezési program 2004-től azért kaphatott támogatást, mert a közlekedési vállalatok fejlesztői felismerték a komfortos, jól működő átszállóhely előnyeit az elővárosi forgalom lebonyolításában.

Sajnos ez az építési mód csak korlátozott mértékben adott helyet üzletek és kiszolgálóterek számára – a vágányok alatt az építési helyszín kiterjesztését senki nem látta reálisnak. Bár az őrmezői kijáratnál elkészülhetett a BKK első mintaszerűen kialakított ügyfélközpontja, vasúti jegypénztár, de még nyilvános mosdó sem került a térbe. A két főbejárat fölé tető sem került, így építészeti arca sincs az egész létesítménynek. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a metróállomásból kiindulva létrehoztuk az ország akkori legkorszerűbb vasútállomását. Külön öröm volt a P+R parkolók megjelenése a csomópontban, aminek mintaszerű példája és szedett-vedett megoldása

egyaránt látható. Elmondhatjuk, hogy itt debütált a BKK frissen kidolgozott utastájékoztató rendszere a nagy csomópontok különös komplexitásában – nem beszélve a különféle szolgáltatók együttműködésének rendszeréről.

Idővel a tágabb térség fejlesztésének kérdése is az asztalra került: a 2007-ben lebonyolított tervpályázat feltárta azt a hatalmas potenciált, amivel a térség rendelkezik: a többszázezer négyzetméter irodaterület építésének lehetőségét. A Budapest ONE és az Etele Plaza el is készült. Az 1-es villamos bekötésén és az „Osztapenko-csomópont” labirintusának kiépítésén kívül nem került sor azonban azokra a közösségi beruházásokra, amelyek a további fejlesztésekhez szükségesek lennének: az Etele tér továbbra is rendezetlen, az indóház düledezik, az őrmezei oldal busztermináljának immár második terve kerül éppen a fiókba. Eközben azok a nemzetközi példák, amelyek a 2000-es évek elejétől racionalitásukkal, képletszerű fejlesztési programjukkal mutatták az utat (Lisszabon, Linz, Leuven, Bécs-Praterstern, Krakkó stb.), lassan 20-25 évesek lesznek… A nagyvárosok már ennél nagyobb léptékű feladatokat hajtanak végre a vasút-város fejlesztésében.

4-ES METRÓ

Megbízó: BKV DBR Projektiroda, Gulyás László igazgató

Generáltervező: FŐMTERV, Schulek János műszaki igazgató

Építész generáltervező:

PALATIUM Stúdió, Erő Zoltán, Csapó Balázs építészek

Építésztervezők:

PALATIUM Stúdió, Varga Péter István, Kosztolányi Zsolt építészek

Erő Zoltán Fotó: kidsnews.hu

ETELE PLAZA

Tele legekkel

MINDENBEN A MAXIMUMOT HOZZA BUDAPEST ELSŐ OKOSPLÁZÁJA

Szerző: Zöldi Anna

A pláza nem más, mint az urbánus lét nyújtotta kényelem egy dobozba zárva. Budapest első okosplázája, az Etele Plaza csúcsra járatja mindazt, amit e tárgyban ma az építészet nyújtani tud. A Futureal fejlesztésében a Paulinyi & Partners tervei és a Dyer belsőépítészeti koncepcióterve nyomán megvalósult bevásárló- és szórakoztatóközpont olyan igényekre is válaszol, amelyek ma még nem is léteznek.

Bár klasszikusan alapvetően bevásárlóközpontnak épültek, ma már a plázákban a kereskedelem aránya zsugorodik – részben az internetes vásárlásoknak köszönhetően –, miközben a szolgáltatás és szórakozás aránya nő. A mai plázának nevezett létesítmények sokkal közelebb állnak a plázák atyjának, a Bécsből az USA-ba emigrált Victor Gruennek az eredeti elképzeléséhez, aki az európai városközpontok, főterek időjárástól védett változatát kívánta létrehozni az amerikai alvóvárosokban.

A kötött technológiához igazodó építész, belsőépítész fontos feladata a működés megszabta keretek „humanizálása”, a használat optimalizálásával a látogatói élmény fokozása. Ennek egyik eszköze a korszerű digitális technológia révén nyújtható okosmegoldások széles választéka, amellyel a Futureal fejlesztésében megvalósult, 55 000 négyzetméter bérbe adható területű, több mint 150 üzletet befogadó létesítmény kényezteti az ide látogatókat. Számos szolgáltatás elérhető telefonos applikációval, ami célzott reklámokat küld, tájékoztat az aktuális akciókról és segíti a tájékozódást: elvezet a tervezett vásárlási helyhez legközelebb található szabad parkolóhelyre. A termékek előrendelésére és előzetes helyfoglalásra is alkalmas app a 2021-es megnyitás óta érkező visszajelzések szerint nagyon népszerű, főképp a digitális generáció körében. A burkolatból kiálló felületű vakvezető sávok helyett a látássérült vásárlókat olyan digitális taktilis sávok segítik, amelyet egy helyben kölcsönözhető okosbottal használhatnak az Ariadné elnevezésű rendszer magyar fejlesztésnek köszönhetően. Szintén egyedülálló megoldás a gyerekjátszóban kialakított kúszómászó digitális taposófelület. Az épület informatikai rendszerét úgy kalibráltak, hogy a később jelentkező vásárlói igényekhez is rugalmasan tudjanak alkalmazkodni.

A vásárlók számára kevésbé egyértelmű, ám a közérzetüket annál inkább befolyásoló tényező az építészeti téralakítás, amely az Etele Plazában a megszokottnál nagyvonalúbb. Az épület közlekedési rendszere egyértelmű: két végpontján egy-egy tágas, az összes szintet átfogó átrium helyezkedik el, melyeket az épület teljes hosszában végigfutó széles folyosók kötnek össze. A több mint 200 méter hosszú komplexum mérete ellenére sem egyhangú, mert

megtörik a kibővülő közlekedőterek. A bevásárlóközpontokban megszokottól eltérően a közlekedők nem mellékes, alulreprezentált területek, mivel kifejezetten nagy gondot fordítottak ezek elegáns megformálására. A tudatos építészeti térformálásnak köszönhetően egyszerű, átlátható, mégis változatos és vizuálisan izgalmas térszerkezet jött létre, amely a hagyományosan dobozba zárt elrendezéssel szemben szintén egyedülálló módon, a bejárati átrium 900 négyzetméteres üvegfalán keresztül élő kapcsolatban áll a külvilággal is. Az előremutató fejlesztői szemléletet jól tükrözi, hogy egy teljes homlokzaton lemondtak a kiadható területről a vásárlói komfort érdekében.

Az élménycentrikus megközelítést támogatja a belsőépítészet is, amelyhez a Futureal felkérésére a nemzetközi háttérrel rendelkező Dyer készített koncepciót. Ennek alapján a komplett belsőépítészeti kiviteli tervet az épületet is tervező Paulinyi & Partners készítette, a Dyerrrel konstruktív együttműködésben. A térszerkezet egyértelműen előrevetítette, hogy az adottságok összefogására, illetve a plázafunkció megkívánta egyszerű értelmezhetőségre olyan koncepció működőképes, amely egyszerre összefogó és élénk, a statikus, monoton bevásárlóközpont-területeket változatossá teszi. Ez eredményezte azt a dinamikus szalagszerű rendszert, amely az álmennyezetek, burkolatok, de legfőképp az átriumokban jelentkező födémszélek formálásában jelentkezik. Utóbbin a belső tér meghatározó elemeként jelenik meg az a digitális médiafelület, amely nemcsak reklámok vetítésére alkalmas, hanem dekorációs koncepciókhoz vagy eseményekhez illeszkedően különféle hangulatok közlésére is. A belső területek jellemző színe a fehér és Etele-arany, kiegészülve fémes és fekete színekkel. Forradalmian újszerű az ételudvar kialakítása, amelynek egybefüggő terében a különféle zónákat eltérő színes világítótestek és bútorzat jelöli. Az épület egyik hosszanti oldalán ehhez a városra néző, zöld tetőterasz csatlakozik, változatos, kényelmes bútorzattal.

A bevásárlóközponthoz közel 1400 férőhelyes, többszintes parkolóház csatlakozik. A ház alatt futó metró szerkezetei miatt hagyományos mélygarázs építésére nem volt mód, ezt fordította a fejlesztő

előnyre, közvetlen átjárást biztosítva több funkcióhoz, például a felső szinten elhelyezett mozihoz. Ugyanígy a pandémiára nem olcsósítással válaszolt a beruházó, hanem a projektet racionálisan, tudatosan építette fel, és egészséges, minőségi szolgáltatásokkal valósította meg. Az épületben minden teljesen érintésmentes technológiát használ a vizesblokkoktól a parkolóóráig. A légtechnika kórházi műtő minőségű csírátlanított levegőt biztosít, a mozgólépcsők korlátjai automata fertőtlenítéssel működnek. A távolságtartás követelményére tágasabb közlekedőkkel és plusz liftekkel feleltek. A jövőnek tervezett épület nem azzal reagál a még nem ismert igényekre, hogy megpróbálja előre megjósolni a válaszokat, hanem olyan téri kereteket teremt, amely a még megjósolhatatlan elvárásokra is rugalmasan tud reagálni. Az Etele Plaza építészete ebben a szemléletben fogant, új minőséget teremtve Budapest kereskedelmi és szolgáltatólétesítményeinek palettáján.

Etele Plaza metszetek

Etele Plaza alaprajz metró nyomvonallal

A jövőnek tervezett épület nem azzal reagál a még nem ismert igényekre, hogy megpróbálja előre megjósolni a válaszokat, hanem olyan téri kereteket teremt, amely a még megjósolhatatlan igényekre is rugalmasan tud reagálni.

Pláza újragondolva

NAPRAKÉSZ VÁLASZ A LEGÚJABB TRENDEKRE

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó: Futureal Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Minden bizonnyal nem túlzó azt mondani, hogy a nagyvárosi ember számára a 21. század elejére a bevásárlóközpont szinte megkerülhetetlenné vált. Hazánkban a ‘90-es évektől kezdődően olyan expanziója indult el, amely egyúttal a szabadidő eltöltésére is jelentős hatással volt. Nem véletlen, hogy a vásárlási szokásokkal párhuzamosan kialakult – elsősorban a fiatalok körben – a „plázázás” jelensége, amely már nem elsősorban a termékek beszerzésére irányult, hanem sokkal inkább ezekben a komplexumokban a közösségi-társas lét megélésére. A hazai bevásárlóközpontok a változó fogyasztói szokásokra építészeti szempontból lassan reagáltak, így a ‘90-es és 2000-es évek épületeiből sok esetben hiányoztak a korosztályos közösségi terek. A 2021-ben megnyílt Etele Plaza azonban igen határozottan reflektál a megváltozott igényekre. „A telek adottságain túl egy bevásárlóközpont építésénél létfontosságú a látogatói útvonalak előzetes megtervezése, lemodellezése” – fogalmazta meg Balástyai Márk, a Futureal-csoport projektigazgatója. „A modellezésnél figyelembe vesszük az épületbe érkezést is – akár gépjárművel, akár tömegközlekedéssel –, a belső terekben történő mozgást, a vásárlói szokásokat, korosztályos sajátosságokat is. A belső tereknél vásárlói perszónák lettek meghatározva aszerint, hogy kik a tipikus fogyasztók, ez is elősegíti a térhasznált élményszerűségét, és kihatással volt

a közös területek fejlesztésére, a mosdók elhelyezésére, illetve a baba-mama részleg méretére, karakterére is.” Balástyai kiemelte, hogy – a közép-európai időjárási sajátossággal is összefüggésben – az emberek több időt töltenek zárt terekben, a bevásárlóközpontok pedig egyre inkább közösségi terekként is funkcionálnak, amelyek a vásárlás mellett az időtöltés, a szórakozás, a tanulás, a családi programok helyeivé is válnak. Az Etele Plazát megelőző bevásárlóközpontok esetében a bérbe adható területek körülbelül 10-15%-a működik nem bevásárlást támogató funkcióként (éttermek, kávézók), az Etele esetében ezen területek aránya már 25% környékén mozog. Dr. Alexa Zsolt, a Minusplus építésziroda egyik alapító vezető tervezője ezen élményszerűséget a mozihelyiségek kialakításán keresztül szemléltette. Ezek úgy lettek kialakítva, hogy egy család például különálló kupéhelyiségbe is tud jegyet foglalni, és ott együtt filmezni. Kialakítottak egy dedikált termet a gyermekek számára, természetesen belsőépítészetben és designban is kimondottan a korosztályhoz hangolva. Az Etele Plaza jól látható módon építészeti karakterében már az új trendekre reagál, és nem pusztán boltok számára szolgál gyűjtőhelyként, hanem sokkal inkább olyan komplexumként, amely a legváltozatosabb tevékenységek számára nyújt színvonalas közeget.

A hely, ahol bárki bepillanthat a jövőbe INNOVÁCIÓ, ROBOTOK ÉS SOSEM

LÁTOTT DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK

Napjainkban a különféle okoseszközök, -megoldások az élet minden területén megjelennek. Magyarország első okosplázájaként az Etele Plaza újszerűsége ezen a területen is megmutatkozik. Az épület megvalósításánál kiemelt cél volt a vásárlói kényelem kiszolgálása, ezen szempont pedig messze túlmutat az alaprajz elrendezésén. Ahogy Borsos-Vámosi Dóra, az Etele Plaza asset managere megfogalmazta: „olyan alkalmazást szerettünk volna fejleszteni, amely már az otthoni elindulástól kezdődően élménnyé teszi a látogatást és a vásárlást.” Az okostelefonos alkalmazás éppen ezért már a parkolás navigálásában is segít, attól függően, hogy a látogató hol szeretne az autójával leállni, illetve rögzíti a parkolás helyét, hogy távozásnál könnyebb legyen a járművet megtalálni. Az Etele Plazában mindenhol dinamikus kijelzők vannak elhelyezve a statikus képek helyett, ezek alkalmat adnak a különféle tartalmak széles körű bemutatásása. Az épület egyik közkedvelt eleme az infopultnál elhelyezett Pepper robot, amely képes a szóban történő kommunikációra, és több érdeklődő, család már a robot miatt is ellátogat a bevásárlóközpontba. „Jól látható, hogy azokban a hirdetésekben, amelyekben Pepper megjelenik, sokkal nagyobb a kattintási arány” – tette hozzá Deutsch Krisztina, az Etele Plaza bérbeadási és marketingigazgatója.

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó:

Futureal

Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Deutsch Krisztina

Rendkívül lényeges szempont volt az akadálymentesség biztosítása, ezen a területen is okosmegoldásokat alkalmaztak. Az Etele Plaza területére – hazánkban bevásárlóközpontban elsőként – Ariadnérendszert építettek ki, amely egy okoseszköz, és a padlóba épített láthatatlan taktilis sáv segítségével képes navigálni a támogatásra szorulókat.Természetesen a digitalizáció támogatására minden ülőbútorban integrált töltő található, így a látogatók nincsenek kiszolgáltatva az okoseszközök akkumulátorállapotának.

Ez az innovatív szemléletmód természetesen a bérbeadást is elősegítette. „Nem elég ugyanis, ha jó az épület alaprajza, építészeti színvonala, elengedhetetlen a vásárlóközpontúság” – fogalmazott Deutsch Krisztina. A jelenkorban már kevésbé érvényes a látogató körebjáratása a bevásárlóközpontokban, sokkal inkább lényeges a boltok minél gyorsabb úton történő megközelítése. Az Etele Plaza térszervezése, illetve az okosmegoldások tárháza rendkívül nagy segítséget nyújt abban, hogy a látogató zökkenőmentes élményként élhesse meg mind a megérkezést, mind pedig az épületben történő időtöltést.

Borsos-Vámosi Dóra

Vonalakból építkező elegancia

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó: Futureal

Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

A 21. században vitathatatlan módon egy-egy termék minősége mellett elengedhetetlen az a kommunikáció is, amellyel az adott dolog a köztudatban megjelenik. Éppen ebből kifolyólag felértékelődött a termékek arculatának, vizuális kommunikáció segítségével történő megjelenítésének szerepe. Az Etele Plaza esetében mindez már a logó esetében tetten érhető.

Budapest új színfoltja, a kor igényeihez és a váratlan piaci változásokhoz is alkalmazkodó Etele Plaza sikeréhez lényegesen hozzájárul – az architektúrán, szolgáltatásain és a választékán túl – vizuális világa, marketingje.

„Régóta ismert, hogy az emberek legjobban a nonverbális, elsősorban a vizuális információkra reagálnak. Az első benyomások a design révén jönnek létre, a vizuális formába öntött komplexebb üzenetek gyors, könnyű megértetését is a koncepciózus képi világ segíti. Az erős és konzisztens design segítségével egy márka hiteles, megbízható és vonzó képet alakíthat ki magáról a fogyasztók szemében, amely hosszú távon elvezethet a nagyobb üzleti sikerhez” – foglalta össze Szentmiklósi Attila, a Futureal arculatáért, vizuális kommunikációjáért felelős és a Futureal cégen belüli kreatív csapatának, a BrandArt Stúdiónak a kreatív igazgatója.

„Már a logó is markánsan megkülönbözteti az Etelét a többi piaci szereplőtől. Letisztult, erőteljesen lineáris struktúrája elegáns, karakteres. Absztrakt formanyelvébe rejtve kiolvasható az Etele szó. Fontosnak tartottuk, hogy az Etele Plaza olyan egyedi, „divatház jellegű” arculatot kapjon, amely minden célcsoport számára szerethető, ún. „love-brand” márkává váljon. Az elért eredmények és a visszajelzések alapján úgy látjuk, hogy sikeresen hangoltuk össze az egyediségre törekvő kreatív és a vállalkozói–üzleti gondolkodásmódot.” - folytatta Szentmiklósi.

„Az Etele Plaza izgalmas és megfeszített csapatmunka és komplex fejlesztés eredménye; egy fogyasztói márka, vásárlási és szórakoztatási desztináció és találkozóhely, a Hely, ami több tízezrek életére van és lesz hatással napi szinten” – számolt be Aladics-Szili Tímea, a Futureal-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.

„Sokévi kutatómunka és közös gondolkodás előzte ezt meg, hatékony és partneri stakeholder kommunikáció, ezután pedig egy integrált bevezető kampány ismertette meg a »LEG«-ek plázáját a nagyközönséggel.”

„A piaci bevezetés szokásos nehézségein túl kritikus kihívást jelentett a célcsoportok felelős megszólítása, hiszen a pandémiával terhelt időszakra esett a bevásárlóközpont nyitása.

Büszkék vagyunk erre az intellektuális kihívásra, a váratlan piaci változásokhoz is alkalmazkodó kampány eredményére, amit a Futureal marketingcsapata, a BrandArt, a Futureal in-house stratégiai kreatív stúdiója a külsős, Republic Group reklámügynökséggel együtt elértünk.”

Aladics-Szili Tímea

Szentmiklósi Attila

Végtelen lehetőségek

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó: Biró András

Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Az Etele tér korszerű területfejlesztésének kérdése már több mint egy évtizedes történet. Szemléletmódjához híven a fejlesztésben együttműködő ZDA-Zoboki Építésziroda ebben a kezdetektől fogva olyan koncepciót képvisel, amely az óriási beruházást a főváros egészének kontextusában helyezi el. Ennek főbb mozzanatairól kérdeztük az iroda képviseletében Oláh Éva építészt.

–––– Noha a Kelenföldi pályaudvar és térsége a Budapesten élők számára főként a 4-es metró 2014-es átadását követően került az érdeklődés középpontjába, szakmai berkekben a területről való gondolkodás, a fejlesztések tervezése jóval korábban indult. A ZDA miként és mikor kapcsolódott be ebbe a folyamatba?

Oláh Éva: A Kelenföldi pályaudvar térsége jelenleg is Budapest kiemelt fontosságú fejlesztési területe, amely kedvező adottságainak és a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően – fővárosi, agglomerációs és országos szinten is – kulcsszereppel bír. A terület nagy része ugyanakkor máig méltatlanul elhanyagolt, annak ellenére, hogy közel van a belvároshoz, kiváló a közösségi közlekedése, van vasúti pályaudvara és Volánbusz-pályaudvara is. A 4-es metró megépítése fontos tényező volt a városi kapcsolatok tekintetében, önmagában azonban nem elegendő, mert egy közlekedési beruházás nem helyettesítheti

egy terület tudatos, komplex városfejlesztését. A helyszínnel kapcsolatban az első felkérés 2008-ban érkezett irodánkhoz a Futurealtól, egy, az őrmezői területre szánt irodapark koncepciótervének elkészítésére. Ez meghívásos tervpályázat volt, amelyben egy osztrák iroda (Zechner und Zechner – a szerk.) és mi is első díjat nyertünk. A két pályamű teljesen eltérő volt. Az osztrák tervezők klasszikus karakterű, modernista koncepciót tettek le, mi pedig – kissé szokatlan módon – futurisztikus tervet készítettünk, amely amorf-fluid formákká összeálló struktúrákból épült, amelyek egy központi városi tér köré szerveződtek. Budapest nyugati kapujában jelképszerű együttest képzeltünk el, amely átnyúlik az M1–M7-es autópályák fölött és a távolból is hatásos formájával emelkedik ki. A fejlesztés ezt követően azonban leállt, az irodaegyüttes tervezése csak jóval később folytatódott, a Budapest ONE megépítésével.

– Oláh Éva

–––– A terület komplex fejlesztésével kapcsolatosan mi volt a következő fázis a ZDA részéről?

O. É.: Az Etele kereskedelmi és szolgáltatóközpont tervezésére szintén a Futureal 2009-ben kérte fel irodánkat. A ZDA profiljába nem feltétlenül illeszkedik egy kereskedelmi központ tervezése, viszont a környékben rejlő potenciálból adódó városfejlesztési kihívás rendkívül ösztönző volt számunkra. A megbízás keretében nemcsak a fejlesztéssel foglalkoztunk, hanem külön csapat az urbanisztikai kontextuson is dolgozott. Készítettünk egy vizsgálatot, amelyben a város egyéb csomópontjaival vetettük össze ezt a helyszínt. A kiváló közlekedési adottságokra a 4-es metró kiépülése még jobban ráerősített. A vizsgálat megmutatta, hogy mind a forgalmat tekintve, mind a potenciális fejlesztésekre nézve ez az övezet messze kiemelkedik, mert itt olyan szabad fejlesztési területek állnak rendelkezésre, amelyek a metró közvetlen közelében találhatók.

–––– A kereskedelmi és szolgáltatóközponttal párhuzamosan készítettek tervet az intermodális épületre és az Etele tér megújítására is. Ez milyen okok miatt lényeges?

O. É.: A metrófejlesztés terveivel összehangoltan kidolgoztunk egy olyan koncepciót, amely a városrész több ütemben történő fejlesztését vizionálja. Meggyőződésünk volt, hogy a vasút két oldalán elhelyezkedő területeket nagyvonalúan össze kell kapcsolni, összefüggő városközpontként kell kezelni. A több ütemre bontott fejlesztési koncepcióban a metróátadás volt az első ütem, ezt követte egy köztes állapot, majd a teljes kiépülés. Az első ütemhez és a köztes állapothoz kötődően fogalmaztuk meg egy intermodális épület gondolatát, amely fedett, jól átjárható kapcsolatot teremt az egyes közlekedési rendszerek között. Az általunk tervezett intermodális épületben kisebb kereskedelmi és szolgáltatóegységek is helyet kaptak, a vasút két oldalán lévő területeket a vasút felett átvezetett gyalogoshíddal kötöttük össze. Míg a metróaluljáró sokkal inkább a vonatperonokhoz és a metróhoz való eljutást szolgálja, az üvegezett gyalogoshíd ötlete épp az élhető és minőségi városi élettér gondolata nyomán fogalmazódott meg. A harmadik ütemben az egész pályaudvar felülépítését irányoztuk elő. Erre nagyon sok példát látunk a világ nagyvárosaiban, így Bécsben vagy Berlinben. Ezt azért tartjuk ma is érvényes gondolatnak, mert az intermodális központban közlekedőket az újabb zónákban kialakított területeken meg lehet szólítani különféle szolgáltatásokkal, kereskedelemmel, és a legértékesebb zónák akár irodai funkciók kialakítására is lehetőséget adnak.

Az Etele téri intermodális épületre két különböző program alapján két tervet is kidolgoztunk, az egyiket gyalogoshíddal, a másikat anélkül. Mindkét változatnak fő eleme volt a hatalmas központi csarnoktér és egy külső közösségi tér (piac). Terveinkben nagy hangsúlyt fektettünk az Etele tér színvonalas köztéri megújítására. Az új közösségi tér a burkolt térrészeken felül kellő zöldfelületet biztosított a járó-

kelők számára, és a tér felé megnyitott, közösségi funkciókkal életre keltett műemléki vasúti épület megújítását szintén tartalmazta a terv. Az Etele tér északi térfalának megvalósításához új irodafejlesztésre jelöltünk ki helyszínt. Koncepciónkban a többszintes, fedett-nyitott P+R parkolók fejlesztésének is fontos szerep jutott, hiszen az agglomerációból érkezők innen tömegközlekedési eszközökkel a város különböző részeire juthatnak el.

–––– Milyen további lépések történtek?

O. É.: A munka során folytak ugyan a fővárossal az intermodális épület megvalósítását célzó egyeztetések, de aztán ennek nem lett érdemi folytatása. 2012–2013-ban az urbanisztikai koncepció kidolgozása részünkről lezárult. 2015-ig folytattuk a kereskedelmi és szolgáltatóközpont tervezését, de az időközben módosított plázastop-törvény akkor megakasztotta ezt a fejlesztést. A területen mára felépült a Futureal által fejlesztett Etele Plaza bevásárló- és szórakoztatóközpont. Amik a jelenlegi állapotban nagyon hiányoznak, azok a közcélú fejlesztések, ezekhez a főváros, illetve az állam támogatása, akarata szükséges. A metróátadással ugyan a metróműtárgyak megvalósultak, azonban további közösségi funkciókat és a városlakók számára élhető köztereket nem építettek. Megépült az aluljáró, amelyből a vonatperonokhoz is fel lehet menni, de a csatlakozó területrészek fejlesztésére és a hiányzó funkciók megvalósítására (vagyis a járulékos fejlesztésekre) nem született érdemi válasz. Pedig a közcélú fejlesztésekhez nagyon jó adottság, hogy a Futureal területein kívül gyakorlatilag nincs magántulajdonú terület az övezetben. Egy fejlesztés akkor tud sikeres lenni, ha feláll egy hozzáértő, egységes megbízói team, amely határozottan vezeti a projektet. Sokszor ennek a hiányában a tervezői proaktivitás az, amely bizonyos ötleteket feldob, előreviszi a folyamatokat, de ez természetesen önmagában kevés a megvalósításhoz. Ha az Etele tér fejlesztése kapcsán újraindulnának az egyeztetések, akkor a koncepciónkat – az új elképzelésekkel összevetve – hasznos lenne elővenni. Máig olyan értékes, köztulajdonban lévő, jól fejleszthető terület áll rendelkezésre az Etele tér és környékén, amely adottságait tekintve egész Budapesten páratlan.

„Külön csapat dolgozott az urbanisztikai kontextuson, és olyan vizsgálat is készült, amelyben a város egyéb csomópontjaival vetettük össze ezt a helyszínt.”

Oláh Éva

Itt nem csak divat a fenntarthatóság

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

A KEZDETEKTŐL

Szerző: Kovács Péter Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

Napjainkban – üdvözlendő módon – az építészet egyre inkább előtérbe helyezi a környezet védelme iránti felelősséget. Örömteli, hogy ez a terület a hazai plázaépítészetben is teret nyert, hiszen az épület jellegéből fakadóan egyaránt érinti mind a látogatókat, mind pedig az ott dolgozók munkahelyét. „Úgy vélem, a fenntarthatóság kérdése már egy-egy épület lokációjánál kezdetét veszi. Az Etele Plaza ilyen szempontból hiánypótló kereskedelmi fejlesztés, hiszen egy multimodális csomópontba helyeztünk kiskereskedelmi funkciókat, ahol egyébként is sok ember megfordul. Így nem generáltunk többletforgalmat azzal, hogy a vevőknek a város más részeibe vagy esetleg a városon kívülre kell eljutnia” – fogalmazott Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. Az agglomerációból érkezők perspektívájából egyáltalán nem lényegtelen szempont, hogy – főként gépjárművel történő utazás esetén – mennyit kell a városban közlekedniük azért, hogy a vásárlási igényüket kielégíthessék. Lényeges tényező napjainkban az is, hogy energiahatékonyság szempontjából miként működik egy ház. Mivel a plázáknál jellemzően van egy külső héj, amely ablaktalan és hőszigetelő burokként működik, felmerül a bevitt hő szempontjának paramétere. A legnagyobb hőterhelést a beérkező vásárlók által termelt hő jelenti. Az Etele Plaza esetében kialakítottunk egy hőenergiakört, amelyre az összes kiszolgálóegység fel van fűzve, és ebből tudnak előre temperált energiát kinyerni, a lokális hőszivattyúkkal ehhez képest kell csak többletenergiát beletenni. Természetesen az összes fényforrás LED-világítás, amely szintén fokozza az épület energiatudatosságát. Fontos volt az épület hőveszteségével is foglalkozni, hiszen a mesterséges szellőzés „kidobott” hője a legnagyobb pazarlás, éppen ezért volt lényeges a légtechnikába beépített hővisszanyerő funkció. Noha szürkevízhasznosítás nincs az épületben, olyan perlátorokkal ellátott csaptelepeket helyeztek el, amelyeknek a vízátbocsátása megfelel a sztenderdeknek. „Üzenetértékűnek tartottuk, hogy az épület rendelkezzen minősítéssel, az Etele Plaza a BREEAM új építésekre vonatkozó »Construction« rendszerben Magyarországon először »very good« kategóriát ért el” – emelte ki Radványi. „Számunkra fontos volt, hogy ez a minősítés ne csupán a használatra vonatkozzon, hanem a kivitelezés környezettudatos lebonyolítására is, a hulladékkezeléstől a beszállított anyagok távolságán át az építés közben felhasznált energiáig.” Mivel a ház minden olyan összetevővel rendelkezik, amely a környezettudatos használathoz hozzátartozik, ebből fakadóan jövőbeli tervként szerepel a BREEAM „In Use – excellent” minősítés elnyerése is. Tervezett energetikai fejlesztésként említhető a napelemek elhelyezése is, ezzel kapcsolatban már folyamatban van a vizsgálat.

Természetesen környezettudatosságról nem csupán a szerkezet és az építési folyamat kapcsán beszélhetünk, hanem a belsőépítészet, design kontextusában is. „Az Etele Plaza belső tervezésénél a fenntarthatósági szempontok is kiemelt szerepet játszottak. A térszervezés rendkívül hatékony alapot adott a belső megformálására. A bekerülő anyagok optimalizálása, a parametrikusan megformált fluid elemek hatékony kialakítása mind különös körültekintéssel lettek megtervezve, kerülve a fölös anyaghasználatot, de megvalósítva a bevásárlóközpont brandelemeinek integrálását és a terek összefogását a koncepció alapját képező hullámzó dinamikájú szalagszerű rendszerrel” – fogalmazott Domokos Balázs a Dyer képviseletében. Deilinger Tamás, a Dyer társtulajdonosa kiemelte: „Ma egy fenntartható épület hatékony, okos, és olyan, ahol az emberek jól érezhetik magukat. A tervezés alapját képezte, hogy a terek világosak, átláthatóak legyenek, az érintésmentesség pedig alapvető szempont volt. A közösségi forgalom megfelelő biztosítására a tereket tovább szélesítettük, a középtengelyben pedig egy átkötést alakítottunk ki.

A jövő plázájában az információ közlésére egyedi signage-navigation rendszert fejlesztettünk, az átriumokban digitális mediascreeneket hozunk létre.”

A mozitermeket tervező dr. Alexa Zsolt, a Minusplus alapítója is fontos szempontnak látja a környezeti felelősséget. „A hazai Stulwerk cég bevonásával olyan moziszékeket fejlesztettünk ki és szereltünk be, amelyek teljes mértékben egyedi paraméterekkel rendelkeznek, máshol tehát nem találhatók meg. Noha az alapanyag beszerzése külföldről történt, lényeges szempont volt a tartósság, ez vonatkozik mind a szövetek magas kopásállóságára, mind pedig az ülőbútorokban elhelyezett habosított anyagokra. Az intenzív használat ellenére ezen ülőbútorok tehát hosszú évekig tölthetik be a funkciójukat, és nem szorulnak cserére, ezáltal a hulladéktermelést kevésbé fokozzák.”

A környezeti felelősség és design kapcsolata megmutatkozik a foodcourt (életudvar) kialakításában is. Szendrő Péter, a 81font alapítója hangsúlyozta, hogy a zöldfelületek megjelenésének fontos szerepe van, hiszen a természet elemei integrálódnak ezáltal az enteriőrbe. Lényeges volt a természetközeli anyagok használata, a fa és a kő nem csupán az asztalok kialakításánál volt központi jelentőségű, hanem a gipszkarton mennyezet is rendelkezik falamellás implikatúrákkal.

Az Etele Plaza érzékeny módon viszonyul a környezettudatosság komplexitásához. Már önmagában a lokáció és az odajutás is fontos szempontként jelent meg ezen kontextusban, emellett mind az építkezés folyamatában, mind a belsőépítészeti kialakításban, mind pedig a működtetésben állandó paraméterként fogalmazódott meg a környezeti felelősség, ennek mértékadó mutatója a BREEAM-minősítés megszerzése is. Üdvözlendő, hogy egy bevásárlóközpont ebből a szempontból is jövőbe mutató karakterrel rendelkezik.

Fotók: Bujnovszky Tamás

Fotók: Bujnovszky Tamás

Fotók: Bujnovszky Tamás

Vonzó adottságok prémium környezetben

Szerző: Borda Réka Építészeti fotó: Fazekas Nikoletta

A Futureal fejlesztésében megvalósult Etele Plaza számtalan pozitívumát

nemcsak a vásárlók, hanem a befektetők is tapasztalják. Az okosmegoldások, a prémium környezet és az exkluzív szolgáltatások nemcsak vonzó, de megtartó erőnek is bizonyultak az üzlethelyiségek számára.

A 2021 őszén megnyitott Etele Plaza kiváló lokációval rendelkezik, hiszen az Etele tér és környéke Budapest egyik leggyorsabban fejlődő területe, amelyet lakóparkok, irodaházak és forgalmas közlekedési csomópontok vesznek körül. A bevásárlóközpont minimalizálja a fényszennyezést és a környezeti terhelést, valamint az időtálló anyagokra és a hulladék-újrafelhasználásra is kiemelt figyelmet fordít, ezért nemrég az egyik legmagasabb nemzetközileg elismert környezettudatos épületminősítést, az úgynevezett BREEAM Very Good kitüntetést is megszerezte kiskereskedelmi kategóriában Magyarországon először.

A Swarovski üzlet mögött álló Ajándékház Kft. számára ez egyértelműen vonzó feltételnek számított, amikor a megfelelő helyszínt keresték, hiszen a világhírű ékszermárka mindig is az ökoszemlélet és a fenntartható működés elkötelezett híve volt. Ám nemcsak emiatt bizonyult tökéletes választásnak az Etele Plaza: Juhász Péter, az Ajándékház Kft. ügyvezetőjének elmondása szerint a bevásárlóközpont a Swarovski szellemiségéhez hűen a legfrissebb designtrendeket tükrözi. A cég emellett hasonlóan hangsúlyos szempontként tekint az innovatív környezetre, amely a brand alapítója, Daniel Swarovski számára is kulcsfontosságú volt, továbbá a helyszín okosmegoldásait is kiemelik, amelyeknek hála a vásárlók hamar tájékozódhatnak a legújabb ajánlatokról és kedvezményekről.

Az okosmegoldások előnyeit a GoodSpirit Shop Etele képviselői, Magyar Balázs offline értékesítési vezető és Kancsus Hanna marketingvezető is hangsúlyozzák. Az üzlet, valamint a hozzá tartozó forgalmazóhálózat, a WhiskyNet Distribution víziójában a legújabb technológiák, valamint a modern és fenntartható megoldások is kiemelt fontossággal bírnak, amely hasonlóan nyitott, haladó gondolkodású látogatókört alakít ki – így az Etele Plaza jóvoltából olyan igényes vásárlókhoz is eljuthatnak, akik a vásárlás mellett a szuperprémium spiritekre is nyitottak. A GoodSpirit Shop képviselői mindazonáltal a lokációt is kedvezőnek tartják, mivel könnyű megközelíteni a pláza környékét, és nemcsak a kerületben,

hanem Budapest egész területén érezhetően nagy látogatószámot vonz a komplexum.

A látogatóközönséggel és a helyszínnel egyaránt összefüggő, különösen magas minőségre Berendi Dominik, a Roland Divatház online sales managere is felhívja a figyelmet. Elmondása szerint az Etele Plazát részben stratégiai döntésből választották, hiszen szerették volna megerősíteni jelenlétüket Budán, ugyanakkor biztosan tudták, hogy erős márkakörnyezetbe fog érkezni az üzletük, ami a cég megítélésének is kedvez majd. Az üzlet az általuk forgalmazott világmárkák, így például a BOSS, a HUGO, a Calvin Klein, a Guess és a Tommy Hilfiger márkaképviselőinek elvárásai alapján olyan helyszín kialakítása mellett döntött, amely pontosan olyan megújuló és első osztályú, mint maguk a brandek. „Egyértelműen kijelenthetem, hogy az Etele Plaza mutatja a jövőt, ráadásul folyamatosan fejlődik, ami egybevág a mi irányelveinkkel, és ez kifejezetten vonzó számunkra” – mondja Berendi Dominik.

Bár az üzletkialakítást tekintve mindhárom csapat eltérő elvárásokkal érkezett a helyszínre, minden ötletüket maximálisan valóra tudták váltani, elképzeléseik kivitelezésében pedig mindvégig partnerük volt a Plaza ingatlanfejlesztője, a Futureal-csoport. A Swarovski számára kiemelt jelentőséggel bírt a bevásárlóközpont belsőépítészeti kialakítása, ezért további pozitívumként könyvelték el, hogy az épület lágy vonalvezetése illeszkedik az üzlet modern, feminin formavilágához. Mindeközben a GoodSpirit Shop kimondottan nagy kirakatot keresett, amelyet az aktuális termékekre szabva rendezhetnek be, amellyel időről időre új, izgalmas lepárló vagy italmárka világába léphetnek be a vásárlók. Emellett elegendő polcozható falfelületet is szerettek volna kialakítani, amelynek köszönhetően a korábban hangsúlyosabb online jelenlét, valamint a Veres Pálné utcai üzlet után először tudták igazán megmutatni a szó szerint plafonig érő kínálatot. „Számunkra fontos, hogy a vásárlóink kényelmesen tudják tanulmányozni a termékeket, vagy beszélgethessenek eladóinkkal, amit ebben a tágas térben meg tudnak tenni” – magyarázza Kancsus Hanna. Véleményük szerint az

Roland Divatház

Swarovski Etele Plaza

Etele Plaza helyszíni adottságainak köszönhetően amellett, hogy erős törzsvásárlói bázisukat is maximálisan kiszolgálhatják, egy teljesen új réteg is felfedezheti 73 négyzetméteres üzlethelyiségüket ajándékvásárlás vagy „windowshoppingolás” közben.

Csakúgy, mint az Ajándékház Kft. – akik számára elsődleges szempont volt, hogy az 52 négyzetméteres üzlethelyiség két bejárattal rendelkezzen, és minden irányból jól megközelíthető legyen –, Berendi Dominik is megjegyzi a Roland Divatház részéről, hogy teljes mértékben szabad kezet kaptak a helyszín kiválasztásában. Az egyeztetések során 2-3 lokáció közül választhattak, és az alapján döntöttek, ahol a leginkább úgy látták, könnyen ki tudják alakítani különleges megoldásaikat, így például egy hívogató üvegsarkot a HUGO termékkínálata számára. „Profi útmutatást kaptunk, és az Etele Plaza nemcsak a megfelelő lokáció kijelölésében, hanem az építkezés során és a marketingtevékenység területén is sokat segített” – teszi hozzá Berendi Dominik.

Az általuk elfoglalt mintegy 160 négyzetméteren a már említett HUGO, valamint további márkáik eltérő látványvilágát is kifejezésre akarták juttatni, és nemcsak az üzlethelyiségek belsőépítészeti koncepcióinak megvalósításában kaptak infrastrukturális támogatást a helyszíntől, hanem magabiztosan alakíthattak bizonyos szerkezeti adottságokon is. Mindazonáltal azt is szerették volna, ha az üzletek magas minősége a környezettel is harmonizálna, ezért az

Etele Plaza munkatársai a 2. emeleti, úgynevezett prémium folyosót ajánlották fel számukra, amely minden elvárásukkal találkozott.

A Swarovski üzlet vezetősége szintén kulcsfontosságúnak tartotta, hogy luxusmárkaként olyan környezetben fogadhassák vásárlóikat, amely minden tekintetben első osztályú. „Kimondottan szerencsésnek tartottuk a beruházó elképzelését, miszerint a divat kategória üzlethelyiségei tudatos, átgondolt koncepció szerintlegyenek kiadva, ami a vásárlók kényelmét és színvonalas kiszolgálását biztosítja”

– magyarázza Juhász Péter. Elmondása szerint a hibátlan miliőre való törekvésüket az Etele Plazában elérhető exkluzív szolgáltatások, például a VIP-parkoló, az egyedi mosdók és az Etele Cinema Prémium szintje is kiegészíti, emellett pedig nagyra értékelik az épület akadálymentességét, amellyel bárki számára megnyílhat az út az üzletek felé.

Megszólalók:

1. A Swarovski Etele Plaza Partner Üzlet (Ajándékház Kft.) képviseletében: Juhász Péter ügyvezető

2. A GoodSpirit Shop Etele by WhiskyNet Distribution képviseletében: Magyar Balázs offline értékesítési vezető és Kancsus Hanna marketingvezető

3. A Roland Divatház képviseletében: Berendi Dominik online sales manager

GoodSpirit Shop Etele by WhiskyNet Distribution

Etele Cinema: a futurisztikus filmszínház

TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI ÖSSZHANG, VILÁGSZÍNVONALÚ RENDSZERTECHNOLÓGIA

Szerző: Borda Réka

Építészeti fotó: Besnyő Dániel

Az Etele Cinema a befogadó épületéhez, az Etele Plazához méltón a csúcsminőségű design és az innovatív belsőépítészeti megoldások fellegvára, amely a digitalizáció korában is bizonyítja, hogy a mozi örök.

Az Etele Plaza legnagyobb bérlője a két szinten és mintegy 7200 négyzetméteren elhelyezkedő Etele Cinema. A 14 vetítőtermet magában foglaló, egyedi műsorkínálatot felvonultató komplexum kialakításakor fontos szempont volt, hogy a teljes mozi területén futurisztikus megjelenést és modern eleganciát ötvöző látványvilág valósuljon meg.

A tervek első verzióját az olasz DECA tervezőiroda készítette, amelyet a Paulinyi & Partners tervezőiroda dolgozott át a helyi szabályozásoknak és a pláza adottságainak megfelelően, míg a KIDS és PIXEL terem belsőépítészeti kialakításába a budapesti Minusplus építésztervező- és designerirodát vonták be. Az egyedi megjelenésű termek falába programozható világítási rendszereket integráltak, amelyekkel kiterjeszthetővé vált a filmek képi világa. Emellett a gyerekekre szabott KIDS teremben olyan speciális megoldások is elérhetők, mint a külön mosdó vagy a mozgatható puffok.

A mozi mintegy 1580 székének minőségéért az idén 30 éves

Stulwerk felelt, akik a prémium moziszékeket megálmodó norvég

Skeie székeit alakították és gyártották le a koncepcióhoz. Az alapanyagában és kialakításában is időtálló felhozatalban dönthető támlás Recliner fotelek, elektromosan állítható, lábtartós, vezeték nélküli Qi töltővel és kisasztalokkal ellátott prémium ülőbútorok, valamint fekvőszékek is szerepelnek.

Az Etele Cinema kétségkívül kortárs filmszínház, amelyben a kikapcsolódásért a maximális kényelmen túl a legmodernebb eszközpark – 4K-s lézerprojektorok és 5 teremben kiépített, 360 fokos hangélményt biztosító Dolby Atmos hangrendszer – is felel.

A világszínvonalú rendszertechnika kivitelezésében a CinemaNext Hungary csapata működött közre, akik a jegyeladást, a teremvilágítást és a vetítést komplex módon automatizálták, így a napi vetítések akár emberi beavatkozás nélkül is lebonyolíthatók. A kisebb befogadóképességű mozitermek belső kialakításánál is fontos szempont volt, hogy telepített rendszerek segítségével minden néző ugyanabban a színvonalas élményben részesüljön.

A mozizás művészi szintre emeléséhez Besnyő Dániel visual artist, a Centrum Production Budapest alapítója is nagyban hozzájárult, aki a levetített tartalmakhoz színekben és látványvilágban alkalmazkodó, programozható LED-felületeket dolgozott ki. A mozi két „titkos” –a termekből az előtérbe – vezető folyosóján egyedi fényjáték kápráztatja el a vendégeket, míg a gyerekterem felé vezető úton ködpáravetítés szórakoztatja a közönséget. A tervező a Magyarországon egyedülálló fényjátékának köszönhetően a „Fény Mestere – Master of Light 2021” pályázat különdíjában részesült társaival, Czingáli Zoltánnal, Geltz Gergővel és dr. Alexa Zsolttal (Minusplus) közösen.

Az Etele Cinema teljes felső emeletén prémium szolgáltatáscsomag vehető igénybe, amelyben elegáns lobbi és a termekben még kényeztetőbb ülőhelyek várják a vendégeket, akiknek a film előtti 30 percben korlátlan svédasztalos, a vetítés során pedig szintén korlátlan snack- és üdítőfogyasztás áll rendelkezésére.

A mozi fejlesztője és a mögötte álló üzemeltetőcsapat mindvégig arra törekedett, hogy szinte kizárólag hazai tervezőket vonjanak be a munkába, és a legkülönbözőbb fogyasztói igényeket is kielégítsék a kimagasló szolgáltatásoknak hála. Kijelenthetjük, hogy elérték a céljukat.

Szerző: Szűcs Nóra Építészeti fotó: Bujnovszky Tamás

teret ad a fejlődésnek

Dr. Volentics András építésszel, a VA Építész Stúdió alapítójával

és Garai Ákossal, a LIFE1 Fitness Etele menedzserével a design és edzésélmény viszonyáról, a trendeken átívelő, egyedi tervezésű megoldásokról beszélgettünk, amelyek hozzájárulnak Buda legújabb fitneszközpontjának sikerességéhez.

–––– A tér és az elrendezése kulcsfontosságú részét képezi az edzésélménynek. Melyek a legfontosabb tervezésfejlesztési követelmények, amelyeknek egy fitneszteremnek meg kell felelnie 2023-ban?

Dr. Volentics András: Tervezőként a feladatom a fitneszközpont kiemelt szolgáltatásainak előtérbe helyezése, úgymint a személyi edzés, önálló és csoportos órák, mindenki számára barátságos környezet megteremtése. Kiemelten fontos a megfelelő légcsere és a friss levegő utánpótlása, így két nagy teljesítményű légtechnikai berendezés biztosítja a megfelelő légcserét. A tervezés során külön figyelmet kapott a teremakusztika. A különböző falfelületeket, padlóburkolatokat nemcsak az esztétikus megjelenés, hanem a fizikai és akusztikai jellemzőik is meghatározzák.

A stúdiónk által tervezett terem egyedi mennyezeti világítása nemcsak funkcióban, de látványban is növeli a térélményt.

A kapcsolási alternatívák, napszaktól és funkciótól függően, különböző világítási képet biztosítanak, ezzel is változatosabbá téve a designt.

–––– Mitől más a Life1 Fitness Etele a többi, városban lévő edzőteremhez képest?

Garai Ákos: A Life1 Fitness Etele tágas tereivel és a prémium gépparkjával igényes környezetet biztosít mindazok számára, akik kulturált közegben szeretnék szolgáltatásainkat igénybe venni. A magasan kvalifikált szakmai csapat személyi edzéssel és csoportos órák széles választékával várja a mozogni vágyó vendégeket. A klub egyedi kialakításának köszönhetően hatalmas üvegfelületeken keresztül nyújt gyönyörű panorámát az Etele Plaza környékére.

–––– Mi volt a fő koncepció a közösségi terek kialakítása során?

V. A.: A fő tervezési koncepciót a Life1 Fitness termekre jellemző funkció- és arculati paletta adta. Különleges élvezetet nyújt a nagy belmagasságú edzőtérből és tetőteraszról nyíló kilátás a gyönyörűen parkosított Etele térre. A zöld környezetben lévő tetőteraszon csoportos órák és személyi tréningek is végezhetők, kényelmes kültéri sportpadlón, hangtechnikai felszereltség mellett. Egyedi és

látványos eleme a térnek a galériára vezető lépcső is, amely a nagy belmagasságú térben szoborszerűen áll.

–––– Milyen szempontok alapján választották ki az edzőtermi gépeket?

Milyen stratégiát követtek az elrendezésük megtervezése során?

G. Á.: Úgy állítottuk össze az erősítő gépeket, hogy azokkal minden izomcsoportra, változatosan tudjanak gyakorlatokat végezni a vendégek. A kardióedzések is nagyon népszerűek, a legújabb futógépek, lépcsőzést imitáló gépek találhatók meg nálunk. A kardió- és erősítő gépek külön területen lettek elhelyezve, ezzel is elkülönítve a két mozgásformát. A kardiógépek az ablakoknál találhatók, ezzel kihasználva az épület adta panorámát.

–––– Mik azok a designtrendeken átívelő megoldások, amelyek komfortossá és higiénikussá teszik az edzőtermi öltözőket vagy például a wellnessrészleget?

V. A.: Kényelmes, könnyen átlátható tereket hoztunk létre, látványos világítási megoldással, hanglágy- és természetes anyagok alkalmazásával. A magas komfortérzethez hozzájárulnak az egyedi bútorok is. A formatervezett öltözőszekrények esztétikus megjelenése jól átgondolt, funkcionális belső tartalommal párosul. Az esztétikum mellett sok esetben higiéniai szempontok állnak. A szaniterek is az energiatakarékosság, esztétikus megjelenés és higiéniai kritériumok együttes figyelembevételével lettek tervezve.

Marina City – a jövő a Duna-parton ölt formát

A Dél-Buda Városközpont nagy léptékű fejlesztése után a következő korszakot a Futureal-csoport tevékenységében a Marina City jelenti. Az 1,2 km hosszú, közvetlen Duna-parti sétánnyal rendelkező városnegyed unikális budapesti helyszínen, a Duna Plaza mögött, a hajdani hajógyár területén jön létre. Ez a vegyes funkciójú, városi léptékű fejlesztés hasonlóan sikeres lehet, mint a Corvin Sétány.

Szerző: Zöldi Anna

„Hittünk abban, hogy a VIII. kerület nyomornegyedéből új városközpontot lehet csinálni, és hittünk abban is, hogy a szétszabdalt, közlekedésfókuszú kelenföldi területet tartalommal lehet megtölteni. Ugyanígy hiszünk abban, hogy a város értékes Duna-parti negyedét fogjuk létrehozni egy hajdani hajógyár rozsdaövezetében.”

A 10 hektáros rozsdaövezeti területen megvalósuló új építés kármentesítéssel indul. A Futureal jelentős közfeladatok átvállalásával, 10-20 milliárd forintos költséggel számol a területnek a városszövetbe való infrastrukturális integrálására vonatkozóan, amely többek között új utcák, a városlakók által használható part kialakítását, az árvízvédelem megoldását jelenti.

A Marina City lakó-iroda vegyes projektként épül, de legnagyobb része lakófunkciót fog szolgálni. Szellős, sok zölddel övezett beépítésben mintegy 2-3000 lakás épül a Duna és a budai hegyek panorámájával. Nem túlzás azt állítani, hogy a szerencsés lakók akár az erkélyről is horgászhatnának.

A projekt szlogenje: Celebrating the Danube, azaz magyarul tisztelgés a Duna előtt. A vízparti élményt jól kidolgozott tájépítészeti funkciók és látványosságok szolgálják majd. A partszakasz elérhető lesz minden budapesti számára. Különböző használatú közparkok sora szegélyezi a lakóépületeket, azzal a Budapest Belvárosában egyelőre elérhetetlen élménnyel kecsegtetve, hogy itt közvetlenül hozzáférhetünk a Dunához.

A Futureal határozott szándéka, hogy a főváros legzöldebb városrészét hozza létre, ennek érdekében úgy döntött, hogy az egész negyedben nem lesz felszíni autóközlekedés. A projektben egyedülálló módon nulla lesz a lokális széndioxid-kibocsátás és majdnem nulla karbonlábnyommal épül meg. Az AA+ minősítésű lakóházak a legmodernebb energetikai megoldásokkal valósulnak meg, utat mutatva a jövő városfejlesztéseinek.

Az átlagos lakásméret nagyobb lesz, mint egy belvárosi projektben. Az otthonok mellett komoly iroda-, sportfunkció, játszótér, kereskedelmi egységek, fogyasztást szolgáló létesítmények is készülnek, a teljes városi élet komfortját nyújtva, mindezt a Duna élményére kihegyezve. A Duna partjára álmodott kék város egyben zöld város is lesz a nagy méretű zöld közterületeknek, az autóforgalom hiányának és az energiahatékony épületgépészeti megoldásoknak köszönhetően.

– Futó Gábor

Ingatlanfejlesztő: Futureal-csoport

BUDAPEST ONE

Vezető tervezők:

Dr. Paulinyi Gergely DLA, Dr. Reith András PhD, Vámossy István (P-RP)

Belsőépítész-tervező: Vass Orsolya (Zenit Home)

Tájépítész-tervezők:

Gyüre Borbála, Lád Gergely (Geum műterem)

ETELE PLAZA

Vezető tervezők:

Dr. Paulinyi Gergely DLA, Vámossy István (P-RP)

Belsőépítész-tervezők:

Philip Ball, Deilinger Tamás, Domokos Balázs (Group Dyer), Vass Orsolya (P-RP)

Tájépítész-tervező:

Szohr Gábor (Újirány)

IMPRESSZUM

Szerzők:

Borda Réka, Kovács Péter, Széles-Horváth Anna, Szűcs Nóra, Zöldi Anna

Fotók:

Batár Zsolt, Besnyő Dániel, Biró András, Bódis Krisztián, Bujnovszky Tamás, Burai Tamás, Fazekas Nikoletta, Futureal, kidsnews.hu, Rácmolnár Milán, Nyitrai Dávid, Palkó György, Végel Dániel, Vitéz Ádám

Grafikai tervezés:

Ferenczy László – lav.design

Nyomtatás:

EPC Nyomda – ELEKTROPRODUCT Nyomdaipari Kft.

Címlapfotó: Palkó György

Hátsó borító: Bujnovszky Tamás