Octogon 2022/178

RÉTEGEK ÉS VONALAK

AZ OTTHONFOGALOM FENOMENOLÓGIÁJA

RÉGI ÉS ÚJ EGYSÉGE

A Semmelweis Egyetem bővítése

Az építész háza Budaörsön ZÖLD VÁROSOK LEHETŐSÉGEI MAGYAR VONATKOZÁSÚ VÍZIÓ HOLLANDIÁBAN

nyaraló Tihanyban

MINDENÁRON HATÁRTALAN DESIGN

AZ ARCHITECTURE & DESIGN MAGAZINT KERESSE

aforgalmasabbhírlapárusoknál, azinmedioésaRELAYüzletekben valamintazalternatívárusítóhelyeken!

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

1052Budapest,Szervitatér5.

FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT

1052Budapest,PetőfiSándorutca5.

MŰVÉSZETEK PALOTÁJA

1095Budapest,KomorMarcellutca1.

FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ

1072Budapest,Rákócziút14.

ÍRÓK BOLTJA

1061Budapest,Andrássyút45

TERC SZAKKÖNYVESBOLT

1149Budapest,Pillangópark9.

MAGVETŐ CAFÉ 1074Budapest,Dohányutca13.

Fiók for arts Kft. 1111Budapest,Csíkyu1

HÍDON

Borsodi lévén sosem voltam hidas ember. Nem vallottam kamaszként hídon szerelmet. Nem köpködtem hídról részegen. Ne etettem kenyérhéjjal híd ról röptében sirályt. Sem leugrani, sem meztelenül (!?) átrohanni hídon soha eszembe nem jutott. Hídkorláton szerelmi lakatot elhelyezni mindig is undo rító szokásnak tartottam. Hídról hugyozni, híd alatt lakni sohasem terveztem. Hidakat építeni, tervezni sem tésztából, sem egyéb alapanyagból nem gondol tam soha. Sohasem vettem, birtokoltam, tartottam az ágyam alatt hidat. Ha tornaórán választani lehetett híd vagy gyertya között, én gondolkodás nél kül mindig az utóbbit választottam. Hídon sohasem sóhajtoztam, még elvét ve sem lihegtem, szédülni meg ugye egy frászt. Amikor gyerekkoromban rö vid időre hajdusági lettem, kárörömmel konstatáltam, hogy a Kilenclyukú híd valójában nem is hidal át semmit. Sem Golden Gate, sem Rialto, sem Atatürk és végképp nem Ponte Vecchio. Sem nem függő, sem ferdekábeles, sem geren da, sem ponton, sem konzol, sem kő, sem vasúti. Valahol a tudatom mélyén azonban mindig is sejtettem, hogy kétféle az ember: vagy hidas, vagy hídta lan. Azt is be kellett látnom, ha valódi budapesti szeretnék lenni, nem amo lyan gyüttment, bebíró fővárosi, akkor valamit kezdenem kell majd a hidak kal. Kell például, hogy kedvenc hidam legyen, miközben nem volt. Tudnom kellett beszélni a Híd-avatás című balladáról, mert a középiskolában „kény szerítettek” rá. Romantikus sétákat szükségeltetett tennem nők társaságában a Lánchídon valami makacs félreértés miatt. Sokáig úgy tettem, ha sarokba szorítva éreztem magam, hogy hetekre nem mozdultam ki Budáról. Vagy ha igen, akkor átmetróztam a Duna alatt, mert hídhoz nekem közöm nem túlsá gosan sok van. Nem voltam mániás. Nem romboltam volna, és nem éreztem semmiféle elégtételt a háború hídcsonkjait ábrázoló fotók felett. Egyszerűen csak nem volt a hidakhoz közöm. Így alakult. Akkor még nem tudtam, hogy a hídbarát, hídkedvelő, hidas, hídsimogató budapesti lakosok sem választa nak kedvenc hidat, hidakat a repertoárból, hanem mintha valahogy a hidak választanák ki őket. Egyszer csak azon kapják magukat, hogy valamit össze köt bennük egy-egy Duna-híd, illetve nem is ők kötődnek a hidakhoz, hanem a hidak kötik őket össze valamivel, vagy valakivel, vagy még inkább valakik kel. Az én személyes felismerésemről fotó is készült vagy húsz évvel ezelőtt, ahogyan cimboráimmal hármasban (ki volt a fotós?) menetelünk éppen át az Erzsébet híd közepén (!) Budáról Pestre. Olyan szépek vagyunk azon a ké pen, mint az angyalok. Mint három (négy?) angyal. Mögöttünk naplemen te. Megmozdulás van. Ekkor mozdulhatott meg bennem is valami. Erősnek és szabadnak éreztük magunkat ott a hídon, ég és víz között. Lebegve mentünk megvédeni valamit, vagy valakit, illetve valakiket kérni, hogy minket is véd jenek meg. A híd közepén tüntetni mentünk. Úgy éreztük, ahogy ott ég és víz között a hídon lebegtünk, hogy a Mindenható csak minket néz. Azért verte ezt a hidat és azért verte az összes hidat, hogy mi azon átmenjünk oda, ahol meg kell védeni valakit, vagy valakiket, vagy olyanokkal találkozni, akik min ket védenek meg. Nem foglaltuk el a hidat, mert a híd a miénk. Mint ahogyan a létra, a híd is benned van. Úgy lettem hidas, hogy lassan megértettem ezt. Nem köpködés, szerelem, lakás, sirály, tészta, oroszlán (nyelvvel vagy nyelv nélkül), lakat, lihegés, Pest, Buda, Aranyszarv, hanem a lebegés a fontos ég és víz között. Tegnap (2022.10.05.) és mindig így megyek, megyünk hárman (négyen?), negyvenezren minden hídon át. Nem foglaljuk azt, mert a híd a le begés. A híd a lebegés, ami a tied. a szerk.

A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.

A BORÍTÓN | ON THE COVER Bujnovszky Tamás felvétele (Tihany, Reisz Ádám, RAPA Architects) ALAPÍTVÁNY A MAGYAR ÉPÍTÉSZETÉ R T

Szerző: HIVER'T KLOKNER ZSUZSANNA Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

Építészet: FAZEKAS KATALIN DLA, VILICS ÁRPÁD | KETTŐPERA STÚDIÓ

A részletek tökéletessége adja az egész tökéletességét – ez a mondás teljes mértékben áll erre a házra, amelynek minden négyzetcentimétere azt sugározza, hogy itt a megrendelő mellett a tervező is maximálisan elégedett a végeredménnyel.

Ritka az olyan ideális eset, amikor egy tervező nemcsak széleskörű igénylistát kap a munka megkezdésekor, hanem emellé szakmai kompetenciáinak elismerése is társul, karöltve azzal, hogy sem az építkezésre fordítható idő, sem pedig a beépítendő anya gok és eszközök terén nem kell szükségtelen kompromisszumokat kötnie – sőt, még a telekvásárlásnál is jelen lehet.

A meredek hegyoldalban fekvő telekre a megrendelő hivalkodástól mentes, kifejezetten rusztikus házat szeretett volna, miközben fontos volt számára a zöld vonal hangsúlyozása: a beltérben legyen sok elem fából, valamint minél több megmaradjon és látszódjon a lenyűgöző erdei környezetből. Ennek megfelelően, amit az utcáról látni, az cseppet sem tolakodó: egyszintes épület, amelynek körvonalai „öszsze vannak varrva” a zöld környezettel, hiszen az épület körül a hegyoldalban számos támfal készült, ám ezek a dús növényzet takarásában már egy év elteltével is alig látszanak. Még az épület mellett levezető lépcsőso rokra is ráfolynak a futónövények, a kertbe levezető úsztatott pallók és lépcsők pedig lábakon állnak, hogy ne szakítsák meg a hegyoldal élő zöld szövetét. Az volt ezzel a cél, hogy elmosódjon a határvonal épített és természetes környezet között.

A külső növényzet az épített elemek közé is be van húzva, például az átriumnak köszönhetően az alsó szint közlekedői egy kert körül futnak. Ahogy mozgunk a házban, az egybenyitott terek és nagy ablakok mindig láttatják a külső természeti környezetet, ezáltal a bentlét során is kapcsolatban maradunk azzal. A kert nem tipikus díszkert, inkább a „békén hagyott kert” irányzatot követi. Nincs pázsit, a locsolórendszer automatikusan végzi a dolgát, az ültetett növényzet né hány év alatt dús bokrokká válik, amelyek alatt már nem élnek meg a gyomok. Az építkezés során egyébként csupán egyetlen olyan fát vágtak ki, ami után fapótlást kellett végrehajtani. Sőt, mivel a telek túlságosan meredek egy garázslehajtóhoz, helyette autólift épült, amely lecsukva, a zöldtetőnek köszönhetően, szintén kertnek látszik.

Atrapéz alakú házon sátortető ül, amelynek egyik sarka lejjebb csúszik a többinél, ez a mozgalmasság oldja az épület súlyosságát. Emiatt viszont a beton geometriáját ki kellett sakkozni, mint ahogy az ácsmunka is hosszú tervezés eredménye: helyi előírás a magastető kialakítása, vélhetően az egykori villahangulat újraéleszté se érdekében, de a mai kor stílusát nem mindig könnyű összehangolni ezzel. A tervezők úgy gondolták, megpróbálnak a hátrányból előnyt kovácsolni, és értelmet adni a tető szép faszerkezetének, amely belülről fokozza a térélményt. A beltérben a rusztikus hatást erősítik a beton falrészletek, a majdnem fekete palaburkolat és konyha. A rusztikusság itt nem díszletszerűség, rárakott elem, hanem az épületből adódik. A különböző anyagok folytonos felületet képezve illeszked nek egymáshoz, s még ha egyes felületek nyersebbek is, mint például a zsaluzott beton vagy a rücskös pala, a nagy egészben összesimulnak.

Ugyanakkor az előbbiek robusztusságát könnyed levegősséggel ellensúlyozzák a hatalmas üvegfelületek, a beáradó természetes fény. Az épület szinte minden pontjáról tökéletes panorámát kínál, amelyet a tervezők irányított kilátásokkal hoztak létre. Az eredetileg kért alapterületet az építési szabályzat nem tette lehetővé, ám kellően tágas benyomást keltenek a terek. Az is oldja a tömörséget és fokozza az áramlást, hogy a ház felső szintjén a konyha, étkező, nappali és dolgozó között nincsenek ajtók, belül faltestek határolják a tereket, de még a tető betonsíkja is kifut az épület tömegéből. Ezzel együtt a nagy alapterü

letű épület tele van személyes kis zugokkal, amelyek intim hangulatát a gondosan megtervezett világítás fokozza.

A megrendelő kívánsága volt, hogy az utcaszint legyen a nappali, az alatta lévő pedig a privát szféráé. A tervezés egyik nagy kihívása a tájolás volt, mert a hegyoldali telken a benapozás és a kilátás ellen tétes oldalra esik. Másik megoldandó feladat az volt, hogy az erősen lejtős telken az északnyugatra néző, árnyékosabb oldal lehet csak kétszintes, a napfényben fürdő délnyugati és délkeleti pedig egyszintes. A tervezők a minél több fény csapdába ejtéséhez egy átriumot és egy bevilágítóudvart is kialakítottak a ház délnyugati és északkeleti sarkában, amelyek fénycsatornaként a terepszint alatti alsó szint helyiségeinek (hálók, wellnessrész, műhely-tároló) benapozását is lehetővé teszik a közlekedők révén – gyakorlatilag a ház mindkét szintjére vala milyen irányból mindig besüt a nap. A hatalmas üvegfelületek nyári árnyékolását sötétszürke zsaluzia biztosítja, illetve egyes üvegfelüle tek gombnyomásra átlátszatlanná válnak.

Szintén elvárás volt a rengeteg tárolóhely : egy átlagos lakásban a kül- és beltéri tárolóegységeket utólag helyezik el a térben, ezzel gyakran megbontják az épület eredeti harmóniáját. Ebben a házban ezt már a tervezés során figyelembe vették: nemcsak az autó tűnik el a szem elől, hanem a kerti eszközök vagy a grillezés kellékei is külön tárolót kaptak, és mindkét szinten a falburkolat sok eleme rejtett nyitású tárolóhe lyiségeket fed el. Az alsó szinten az volt a cél, hogy homogén legyen a falfelület, ezért kerültek rejtett nyitású ajtók a tárolókra és fürdőszobákra. Utóbbiak mennyezetében kapott helyet a fan coil tisztítónyílása, szintén levehető burkolat mögött. A hővisszanyerős szellőztetésnek, a mennyezet hűtés-fűtést biztosító gépészetnek számos olyan eleme van, például az elszívás és kivezetés, amelyek szokványos esetben kikerülnek a homlok zatra, ami nem túl esztétikus. Itt viszont minden rejtve van a szem elől. Az alsó szinten az álmennyezet 50-60 centiméter vastag, irgalmatlan tervezési munka volt, hogy ne legyen másfélszer vastagabb, de ebben fut rejtve az összes vezeték. Több havi munka volt ennek megtervezése, ehhez három dimenzióban meg kellett modellezni az egész gépészetet és vezetékezést. Nem látszódik a légcsere sem: az ablaknál jön be a friss levegő, és a vele szemközt lévő beépített szekrényt körülhatároló rések mögé lett telepítve az elszívóberendezés.

Aház további műszaki elemei is tükrözik a „környezettudatos, de minden igényt kielégítő” szemléletet. Az átszellőztetett téglahomlokzat a legnagyobb hőségben sem melegszik át túlságosan, a látszóbeton tetőelemek között szigetelés van a hőhídmentesség érdekében, egyúttal ezekben fut a rejtett esőcsatorna. A szellőztetőbe be lett építve két fan coil, tehát meleg levegőt is tud befújni, amivel gyorsan átmelegíti a felső szintet. Főzés közben az elszí vóberendezés bekapcsolásakor automatikusan bukóra nyílik az egyik konyhaablak. Az alsó szinten lévő mosókonyhát a bevilágítóudvarral lehet szellőztetni, a helyiség ugyanis az épület hegyoldal felőli oldalán kaphatott csak helyet a műhelyhez és az autólifthez vezető részben.

A földszinten a fürdőkben padlófűtés egészíti ki a komfortélményt.

A

telekvásárlástól a beköltözésig három év telt el. A tervezők a legkisebb részletet is makettezték, modellezték, renderelték, és hetente legalább egy-két napot a helyszínen töltöttek, de így a terveik 99 százalékban megvalósulhattak, s mindenen rajta van a kezük nyoma: a telekválasztástól az utolsó fényforrás beszereléséig. A kivitelező is olyan volt, aki értette, mit szeretne az építész, és hajlandó is volt követni a terveket. Csapatmunka eredménye, hogy minden úgy sikerült, ahogy szerették volna. Persze az is fontos volt a tervezők szá mára, hogy a tulajdonos száz százalékosan megbízott a véleményükben, tapasztalatukban, értékítéletükben, és mindig kiállt mellettük.

AZ OTTHONFOGALOM FENOMENOLÓGIÁJA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ 50-ES KOROSZTÁLYRA

AZ ÉPÍTÉSZ HÁZA BUDAÖRSÖN

Építészet: PÓLUS KÁROLY

Szerző: SZIRA PÉTER

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A telek bal oldalán zárt vízelvezető árok húzódik a reptér felé, a középkorú tölgyest többnyire a vaddisznók és rókák használják felvonulási területnek

Tervezés és megvalósítás:

Nettó alapterület: 235

Vezető tervező: PÓLUS KÁROLY Építész munkatár: KISS ANDRÁS Táj- és kertépítész: PÉCSI MÁTÉ

RÉTEGEK ÉS

VONALAK

Építészet: REISZ ÁDÁM, ARATÓ LEVENTE, JUHÁSZ JANKA, VARGA KORITÁR KRISZTIÁN | RAPA ARCHITECTS

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

Megsárgult skiccpausz lapok kerülnek elő egy elegánsnak távolról sem mondható mappából. Gyűrődések, tépett lapszélek, összefüggéseket kereső ceruzavonalak. Ritkaság mostanában, hogy az elemezni, bemutatni tervezett ház kapcsán meg ismerhetővé válnak a tervezési folyamat korai, óhatatlanul zsákutcás, majd utat találó, végül révbe érő rekvizitumai. Nyilvánvaló, hogy ezek a vázlatok nem pusztán a tervezők „kihangosított” gondolatai, hanem a megbízó, illetve a tervezők közötti párbeszédek, valamint a folyamat közben felmerülő problémák és válaszok elbeszéléseinek lenyo matai. Építészeti skiccek kisugárzása hasonlatos az irodalmi kéziratok kisugárzásához, hozzátéve, hogy az írt betű és a nyomtatott betű transzformációja kevésbé radikális. A rajzi kód, vagyis a skiccek, majd a tervrajzok, a részletrajzok, a kiviteli tervrajzok betonba, téglába, üvegbe, acélba, építő mozdulatba, izomerőbe, építőgépbe, eszközbe testesülé se a valódi transzformáció, maga az átlényegülés csodája.

Ebben a tekintetben az építészeti rajz inkább zenei kotta, noha a zene csak részben anyagi jószág. Ráadásul igencsak elcsépelt, gyak ran hajtogatott szlogen az építészetet zenének, megfagyott zenének nevezni. Olyan érzés egy felépült, megvalósult ház rajzi evolúcióját, változástörténetének rajzi lenyomatát nézni, mintha a határozottabb, vagy bizonytalanabb vonalak, az átrajzolások, satírozások, puhább, il letve keményebb gesztusok végeredményben már nem is fizikai téri és formai összefüggéseket mutatnának be, hanem az építészeti gondolat neuronhálózatát, az alkotás, alkotói, kreatív gondolkodás idegrend szerének térképét: valami érzékfeletti lüktet a rajzokban.

Pompás belépő gyűrött skiccpauszokat nézegetni egy épület bejárása előtt a helyszínen. Kiérezhetném belőle az építész ítészre irányuló manipulációs kísérletét, de ez a ház nem igényel ilyes féle machinációkat. Már a közösségi oldalon megjelent első ködös fotók kíváncsivá tettek, mert a koncepció óhatatlanul a giccshatáron billeg, kockázatot hordoz magában: elképzelhető-e Tihanyban nádfede les, hagyományos hosszúház kontúrú kortárs nyaralóépületet tervezni anélkül, hogy érzelgőssé válnék a végeredmény, vagy éppen a verna kuláris, illetve a kritikai regionalista – jelentsen ez bármit – építészet normatív leckéjének mintakövető felmondásává fokozódna le az épület. Ha a közelmúltra gondolunk és pusztán a tihanyi nyaraló „ház formájú ház” alapmorfológiáját vesszük szemügyre, akkor is rendkívül gazdag az az építészeti kontextus, amiben érvényeset lehetne monda ni. Gondolok itt hirtelen Pethő László fából épült nyaralójára (OC TOGON 2020/8 [164.], Váncza László mindszentkállai kőházára, illetve zsindelyes nyaralójára 2016/5 [129.], Kovács Csaba „kertházá ra” Zánkán 2021/4 [168.], Kovács D. Barna nádfedeles vendégházára Kisdörgicsén 2017/7 [139.]). Morfológiai szempontból eltérő ugyan, de a nádfedés kortárs alkalmazásában mindenképpen említendő még Tóth Zoltán mórahalmi ArtKazal épülete, ahol a főhomlokzatot bo rítja nád, noha egy lapos tetős épületről beszélünk. Ebből az építészeti kontextust leíró felsorolásból fájóan hiányozna, ha nem esnék szó egy olyan, 2010-ben, Balatonfüreden felépült nyaralóról, ami lapunk 2012/7. (99.) számában jelent meg. Reisz Ádám fiatal építészként társalkotóként dolgozott azon a domboldali házon, ahol a tragikusan korán meghalt Basa Péter, illetve Fernezelyi Gergely volt a vezető tervező. Nyersebb, tulajdonképpen hagyomá nyosabb módon, de Füreden a nyaraló tetősíkjainak lebegése, a terasz szerepe és a kőborításos támfalba szerveződő alsó szint elhelyezke dése csíráiban hordoz néhány megoldást abból, ami sokkal „elemel tebb”, tulajdonképpen bátrabb és invenciózusabb módon épült fel Tihanyban. Ugyancsak érdekes lenne párhuzamos olvasatot, párhu zamos elemzést írni a RAPA Architects nemrégiben átadott T23 Villa (2021/5, [169.]) elnevezésű házáról és az új nyaralóról. Nem pusztán a karakteres szögtöréssel a panoráma felé forduló főtömeg, vagy a virtuóz konzolosság mentén lehetne a két házat „egymásba elemez ni”, hanem az ikonikus képiség, az „építészeti kép”, az építészet képi transzformációja, a képtárgyiasulás, vagyis egyfajta dekonstrukció elméleti, esztétikai eljárásmodelljének elemzése mentén is.

Megérkezünk a meredek utcákkal határolt, meglepően kicsi, szabálytalan kontúrú telken felépült, ugyanakkor példásan alacsony kerítéssel övezett nyaralóhoz. Tulajdonképpen először fel sem tűnik, hogy milyen közel vagyunk az apátsághoz, és csak most, írás közben jut eszembe a tihanyi visszhang legendája, illetve Narkisszosz és Ekhó alakja a görög mitológiából. Engedelmükkel elengedem most ezt a szálat. Annyira erős és izgalmas, szinte szürreális a szalmaburkolatú lebegő épület látványa, hogy az első pillanatokban nehezen formálom a gondolatokat. Az égben függő kazlat, Matula bácsi felnagyított gunyhójának kortárs átiratát látom, vagy mit is pontosan? Ekkor kerül elő a már a bevezetőben említett mappa az építészeti skiccekkel, és hangzik el az alaptörténet, miszerint a megrendelő modernista csa ládi házát is ők tervezték, és a már a sokadik egyeztetésen voltak túl a nyaraló kapcsán, amikor is a tulajdonosok végül kibökték: ők nagyon boldogak a kortárs sarkossággal a városi otthonukban, de a balatoni nyaralójukban szívesen élnének át valami puhaságot, természetes, romantikus nyugalmat, szóval a tihanyi kő borítású, lapos tetős modernizmusról itt a tó partján szívesen lemondanának. Innen indul a kortárs nádszobrászat, pontosabban a balatoni nyaralók mélyebb építé szeti analízisén alapuló koncepció megformálása, ami véleményem szerint három elemre bontja a problémakört, hogy aztán egy háromelemű, tulajdonképpen három rétegű építészeti választ adjon arra.

Reisz Ádám és tervezőtársai három rétegben, három balatoni nyaraló archetípus rétegeit kapcsolják össze. Gyakran állnak meredek telken az északi part házai. Következésképpen a támfalak terepalakító alakzatai szinte mindenhol megtalálhatóak ezen a környéken, mint ahogyan az északi part dombjaiból kitermelt vulkanikus kőzet is. A RAPA nyaralójának legalsó, szürke kő borítású, egyszerű alaprajzú, ugyanakkor minden vendégszobájában közvetlen kertkapcsolatot biztosító szintje a hatvanas évek balatoni építészetében divatba jött, sokszor lapos tetős, vagy alacsony hajlásszögű fedél lel ellátott nyaraló típusára utal (vö. Benczúr–Weichinger sajkodi nya ralórekonstrukciója, 2012). Ez az első, legalsó réteg. Idézet és átirat, miközben az új épület bátor konzolos kifüggeszkedésének talppontja ként fontos statikai funkciót is ellátó alapeleme.

Egy szinttel feljebb egyszerű, palaszürke burkolatú apró, funk cionális épületidom látható, ami tulajdonképpen a teraszhoz biztosít kijáratot a házból, miközben az egész nyaraló bejárataként is szolgál, illetve földszinti mosdó és egyebek nyílnak innen és innen indul a lebegő emeletre vezető lépcső is. Elméletem szerint a fedett és nyitott, a balatoni panorámára nyíló terasz és a földszinti, az alagsor feletti kis épületelem egysége a déli parti apró telkein felépült apró „kádári” nyaralókat idézi. Tévedés ne essék: itt most nem a kivitelezés minő ségéről, vagy a belsőépítészeti részletek megformálásáról, anyaghasz nálatról beszélek. Ezek ugyanis a legprecízebb megtervezett, a lehető legszebben, legnemesebb anyagokból épültek fel. Arról beszélek, hogy az építészek számára a balatoni ház mint műfaj távolról sem egy nemű, hanem sokszólamú, sokféle eredetű valami. Ehhez a sokszor értékkáoszt mutató masszához illeszkedni sokféleképpen lehet. Rei szék három fő szólamot emeltek ki a kakofóniából, aminek középső szólama a déli parti teraszos, aprócska tömegnyaraló.

Végül megérkezünk a csúcsponthoz, a harmadik épületátirathoz. A kompozíció betetőzése a teraszt lefedő konzolon hosszan kinyúló, náddal egész felületében fedett, a tó tükrére forduló törést mutató, a panoráma felé hatalmas üvegfelülettel meg nyíló, belső kétszintes „hosszúház”. Semmi nosztalgia, vernakuláris giccs, hanem minden csomópontjában a nádazás legmagasabb színtű mesterfogásait felvonultató, a nád mint építőanyag előtt tisztelgő himnusz. Tetőn, homlokzaton már láttunk nádat, de a teraszfedésnek aláforduló, a negatív síkra felerősített nádat még sehol, miközben a különféle átfordulások és visszametsződések is a nádazást kivitelező mesterek tudásának teljes repertoárját megmozgatták. Szobrászi tisztaság születik az anyag tömörségében, ami nem a kritika szellemében fogant, nem a nádfedeles csárdaromantika kifigurázása, hanem a

LENYŰGÖZŐ

CSALÁDI NYARALÓ

ZEBEGÉNY, DUNAKANYAR

Építészet: CSÉTI ATTILA Szerző: GOLLOB LILLA Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

A házat a praktikum és a komfortosság szem pontjait szem előtt tartva, skandináv ihletésre rendezték be: száműztek mindent, ami felesleges vagy fellengzős lenne

Tervezés és kivitelezés: 2021 Nettó alapterület: 74,71

Az enteriőr designért a tulajdonos, Haberland Anita felelt, aki – habár maga is lakberendező – jelenleg stylistként dolgozik. Rattan függőlámpák és fotelek, bézses tónusok és fafelületek uralják a teret.

Vezető tervező: CSÉTI ATTILA Belsőépítész HABERLAND-ISAI ANITA

Az ingatlan varázsa egyértelműen a galé riás, amerikai konyhás nappaliban rejlik, ahol összemosódik a kint és bent, a fent és lent

A galérián található a szülői háló, ahonnan teljes kilátás nyílik az erdőre. A tér exkluzivitását tovább emeli az állókád, így egyszerre lehet elmerülni a forró vízben és a természet látványában.

RÉGI ÉS ÚJ EGYSÉGE

SEMMELWEIS EGYETEM: AZ EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR ÉPÜLETBŐVÍTÉSE OKTATÁSI SZÁRNNYAL

Építészet: BŐDI IMRE, FRIKKER ZSOLT STUDIO FRAGMENT KFT. |

Szerző: BOTZHEIM BÁLINT

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

A tervezői koncepció alapvetése volt az udvarral való szoros vizuális kapcsolat

A belső átrium fényárban úszik. A természetes megvilágítás lehetőségét erősíti az optikai rácsok mögött megbújó hatalmas üvegezett tető.

LEHETŐSÉGEK TOVÁBBI TÁRHÁZA

Építészet: STREIT ÁGNES | S.A.M.O. ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

Szerző: GOLLOB LILLA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

EGY AUTÓALKATRÉSZ INSPIRÁLTA DÉL-BUDA INNOVATÍV PARKOLÓHÁZÁT

Budapest déli kapujának gombamód szaporodó, szigetekként tornyosuló „ikon” épületei között nemrégen egy új létesítmény bukkant fel. Az autópálya bevezető szakasza mellett egy izgalmas héjú parkolóház épült, ami figyelemfelkeltő külseje ellenére szer vesen belesimul a modern épületekkel, panelházakkal, autóutakkal és sínekkel tűzdelt urbánus látképbe.

Az utóbbi években folyamatosan emelkednek a daruk és dübörög nek az építkezések Dél-Budán, aminek egyik katalizátora a 4-es met ró kelenföldi végállomásának átadása volt még 2014-ben. 2019-ben aztán megindult egy átfogó, 750 000 négyzetméteres területet érintő városfejlesztési projekt, ahol állami, önkormányzati és magánvállal kozások is érdekeltek voltak az intermodális csomópont felpezsdíté sében. A magánberuházások közül, a környezetbarát és okos funk ciókkal gazdagított Etele Plaza és Budapest ONE Business Park emelkedett ki, amelyeket a Futureal jegyez. A Budapest ONE-hoz kapcsolódóan valósult meg a szóban forgó, 10 000 négyzetméter alapterületű, négyszintes, közel 300 autó és 34 motorkerékpár befo gadására alkalmas őrmezői parkolóház is. A csomagfelvevőpontként is funkcionáló épület nagy részét már le is kötötték az iroda dolgozói. A fennmaradó helyek nyitottak a közforgalom számára, például az M1-M7-es autópálya felől érkező ingázóknak szolgálhatnak alterna tívaként, némiképp csökkentve a városba áramló autótömeget. (Az eredeti koncepció a forgalom városba áramlásának megállítását tűzte ki célul.)

Aterveket a S.A.M.O. Építésziroda készítette. Az eredeti koncepció szerint a parkolóház külseje az irodaház formavilágára utalt volna, így hangsúlyozva a kettő közötti kapcsolatot. A szalagszerűen hullámzó, parametrikus tervezéssel formált, zöldes-kékes árnyalatokkal színesített épület-referencia helyett végül egy önálló esztétikai vízióból táplálkozó terv valósult meg. A vasbeton szerkezetű parkolóház homlokzati kialakítását két építé szeti elem határozza meg: a felsejlő nyersbeton felületek és a fehérre festett, hexagonál elrendezésű külső héj, amit helyenként terpesztett lemez-betétekkel variáltak. Az áttört homlokzat Zaha Hadid futu risztikus stílusát idézi – gondoljunk csak a makaói Morpheus hotelre, vagy a Beirut North Souks homlokzatára –, az épület léptéke azonban ezeknél jóval visszafogottabb. Az asszociatív mintázatról többek kö zött egy méhkaptár is eszünkbe juthat, miközben az eredeti inspiráció ennél sokkal kézenfekvőbb.

„ A hexagonál formát teljesen ötletszerűen találtuk ki. Egyik kollé gámmal kimentünk ebédelni, és megláttunk egy új Ford–modellt, aminek nagyon tetszett a formája. Aztán észrevettük a hűtőrácsát, egymásra néztünk, és ugyanarra gondoltunk mindketten. Amikor

visszamentünk a tervezőasztalhoz, nagyon gyorsan összetettünk egy, az eddigi próbálkozásoktól teljesen eltérő tervet, ami a felna gyított hűtőrács gondolatára épített ” – mesélte Rózsavölgyi Balázs, a S.A.M.O. építésze az épület funkciójára expliciten utaló, mégis abszt rakt vizualitású homlokzatáról. „Érdemes azt is megemlíteni, hogy a megrendelés szerint egy kifejezetten költséghatékony épületet kellett terveznünk, ami azáltal viszont, hogy nagyon frekventált elhelyezkedésű, nem tükrözhette ezt. Az épület formája is adott volt, kontúrját a rendelkezésünkre álló telek adta, a feladat pedig az volt, hogy ezt minél jobban kihasználjuk” – tette még hozzá az építész. A tervezők az alkotói szabadságukat így ezen a külső héjon tudták valójában kibontakoztatni. Saját ötletük volt továbbá a zöldte tő, ami egyrészt az ökológiai lábnyom minimális csökkentéséhez járul hozzá, illetve kellemesebb kilátást biztosít a környező tízemeletesek lakóinak.

Az épület bizonyos szempontokból túlmutat egy hagyományos par kolóházon. Teszi ezt a csomagfelvételi pontjával, illetve az okosmeg oldásaival. Működik benne egy érintésmentes és egy teljesen automa tizált rendszer, aminek köszönhetően a felhasználók egy mobilalkal mazás segítségével informálódhatnak, foglalhatnak és nyithatják a sorompót. A tulajdonosok kihangsúlyozzák továbbá a környezetbarát elemeket is, amelyek lényegében a zöldtetőt és a harminc elektromo sautó-töltőállomást takarja. Ennek, illetve magának a parkolóháznak a létjogosultsága kapcsán felmerül pár kérdés. Valóban környezetba rát lesz egy olyan épület, ami funkciójából adódóan terheli a környe zetet – pár elektromos töltőállomásnak hála. Mennyiben állja meg a helyét a kijelentés, hogy a parkoló a városba áramló autóforgalom fel tartóztatására szolgál? A legtöbb parkolóhelyet valójában a sétatávol ságra található Budapest ONE dolgozóinak bérlik, akik talán amúgy is a városon keresztül kocsikáztak idáig, vagy pedig a másik irányból érkezve nem is vezettek volna tovább. Továbbá mennyiben volt egyál talán esszenciális a létesítmény megvalósítása, miközben az irodaház aljában is található egy mélygarázs, illetve négy P+R parkoló üzemel a közvetlen közelben.

Egy szó mint száz, bár értékelendőek a fenntarthatóság irányába tett lépések, bőven akadna még kreatív lehetőség ezek bővítésére. Gondolok itt a mikromobilitás becsatornázására, közössé gi kerékpár és roller pont létesítésére, vagy napelemek felszerelésére, csak hogy a legkézenfekvőbb ötleteket említsem. Mivel viszont a parkolóházat úgy építették, hogy a szerkezet elbírjon egy második üte met, így a jövőben újabb lehetőség nyílhat a zöld funkciók továbbgondolására. A tény azonban addig is vitathatatlan, hogy egy épí tészeti-esztétikai szempontból izgalmas épülettel bővült Dél-Buda látképe.

JÁTÉKRA HANGOLVA

MOCORGÓ ÓVODA, KŐBÁNYA

Építészet: KAJDÓCSI ESZTER, KAJDÓCSI JENŐ | KJT ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ

Szerző: KOVÁCS PÉTER Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

Óvoda – a gyermek szocializációjának egyik legfontosabb színtere, egyfajta második otthon. Építészként pedig hatalmas feladat egy olyan épület megtervezése, amely nem csupán a sokrétű előírásoknak képes megfelelni, hanem egyszerre valósít meg praktikus, szerethető és ismerős közeget. A közelmúltban átadott kőbányai Mocorgó óvoda rendkívül színvonalas példája mindezeknek.

Valószínűleg a legtöbbünknek vannak felejthetetlen emlékei az óvodai évekről, amelyek mind emberekhez, mind pedig terekhez kötődnek. Egy-egy csoportszoba berendezése, színei, az ott található játékok, szekrények – mindezek mélyen belénk ivód hatnak, és évtizedek után is könnyen felidézhetjük azokat. A gyermek életében az első évek különösen fontosak, épp ezért rendkívül lénye ges, hogy – amennyiben lehetőség van rá – olyan közeget teremtsünk a számára, amely komplex módon tud a játék, a pihenés, a tanulás és a szabadban lét színteréül szolgálni. A Kőbányai útról nyíló Gép utcában található Mocorgó óvoda megújult épülete az idei tanévben nyitotta meg kapuit, hogy 6 csoport számára biztosítsa az otthonos és szerethető közeget.

A telken előzetesen megtalálható volt már egy korábbi épület, az eredeti elképzelés ennek átalakítására vonatkozott. A formálódó tervek nyomán azonban realizálódott, hogy a megvalósíthatóság csak abban az esetben lehetséges, ha egy teljesen új épület születik, így az átépítés helyett ez utóbbi valósult meg. Az új óvoda a KJT Építész stúdió tervei nyomán született meg, és koncepciójában, homlokzati karakterében is rendkívül impozáns látványt nyújt.

Aformák világa, azok elsajátítása fontos eleme a kisgyermekkor világának, ennek pedig egyik legjellemzőbb megvalósulási módja a formabedobó kocka. A belül lyukas kockán különféle alakú nyílások találhatóak (háromszög, négyszög, hatszög stb.), amelyekbe a gyermek a megfelelő alakú tárgyakat bele tudja helyezni, így párosítva a tárgyat a hozzá tartozó formával. A Mocorgó óvoda a homlokzati megoldásával ezt a közkedvelt játékot idézi fel, hiszen a fehér, kubusos tömeget színes, kiugró nyílászárók ritmi kája tarkítja, kívülről az épületre pillantva egyértelműen asszociál hatunk egy felnagyított formabedobóra, ezáltal az épület karaktere és funkciója is testet ölt. A fehér falak és a hozzájuk társuló színes elemek nem csupán a külső homlokzaton, hanem egyúttal a belső terekben is visszaköszönnek, külső és belső ezáltal szép kompozíci óban kapcsolódik össze. A főbejáraton belépve rögvest szemünkbe ötlenek a színes tolóajtók, valamint a ház alakú növényfal, amely a kert zöldfelületének egy darabját az enteriőrbe is behozza. A színek azonban nem csupán a falakon találhatóak meg, hanem a burkolaton is felfedezhetünk 6 darab különféle színű sávot, amelyeken haladva és a lépcsőhöz érve három-három sáv szétosztva fut tovább. Az ötletes infografika könnyen megfejthető – ez is a cél –, hiszen a színek az egyes csoportszobákat jelölik, így kiváló segítséget nyújtanak a gyermekek számára is a könnyű eligazodáshoz. A lépcső mellett rá adásul egy – a biztonsági előírásoknak megfelelő – egyedi kialakítású

A színek, a szabad, tágas terek és a mindenhová telepített zöld falak és szigetek meghatározó ele mei az intézménynek

csúszda is helyet kapott, amely játékosan köti össze a két szintet, és minden bizonnyal nagy élményt jelent a gyermekek számára, hiszen belső terekben az ilyesmi kevéssé megszokott megoldás.

Azóvoda alapvetően egy középpont, egy olyan multifunkcionális tér köré szerveződik, amely egyaránt nyújt lehetőséget a legkülönfélébb mozgásformákhoz, sportokhoz, emellett egyfajta rendezvénytérként is működőképes például különféle óvodai ünnepségek számára. A térrész körül elhelyezett biztonsági háló egyúttal azt is megakadályozza, hogy labdázás alkalmával valamilyen baleset történhessen. A földszintből és emeletből álló épületben az egyes funkciók rendkívül áttekinthetően helyezkednek el, külön blokkban találhatjuk az intézmény vezetéséhez, pedagógusi hátteréhez kapcsolódó helyiségeket, könyvtárat, de a földszinten még egy sószoba is helyet kapott, amelynek kiváló élettani hatásai a gyermek korban is jól ismertek. Az óvodák többnyire nem rendelkeznek ilyen jellegű felszereltséggel, így ez is a körültekintő tervezésről tanúskodik.

A földszinti és emeleti csoportszobák előtt házikó formát idéző egye di tervezésű szekrényeket találhatunk, amelyek a gyermekek benti ruháinak, egyéb tárgyainak elhelyezésére szolgálnak, és maximálisan esztétikai egységben vannak az enteriőrök formavilágával. Az innen nyíló csoportszobák mellett találjuk a gyermekek számára kialakított mosdókat, ahol érdemes kiemelni a mosdókagyló formavilágát. A ha gyományos mosdók könnyebben teremtenek lehetőséget arra, hogy a víz kifröcsköljön, és a földre kerülve baleseteket okozzon. A Mocorgó óvoda fürdőiben viszont egy hosszában elhúzódó vályús megoldás található, ami nem csupán rendkívül esztétikus, hanem egyúttal a köny nyebb és biztonságosabb használatot is elősegíti. A mosdók mellett található csoportszobák átgondolt berendezése kiváló lehetőséget nyújt a különféle tevékenységekhez, és hatalmas előny, hogy minde gyik szobának saját kertkapcsolata van, így akár a földszintről, akár az emeletről az egyes csoportok könnyedén kijuthatnak a levegőre. Mivel az intézmény örökös zöldóvoda is egyben, ezáltal természetes a hulladék szelektív gyűjtése, de a kertben kialakításra került egy olyan térrész is, ahol mindegyik csoport számára ágyások lettek elhelyezve, ezáltal a különféle növények gyermekek általi elültetése is biztosítva van, ráadásul a természetközeliség élményét egy kis mesterséges tó is fokozza. Kint a korcsoportoknak megfelelően mind a kisebbek, mind pedig a nagyobbak számára változatos és ízléses játékok lettek kialakítva, így a mindennapi szabadban levés és az ott történő játék színvonalas keretek között tud lebonyolítódni.

A kőbányai Mocorgó óvoda jól látható módon azt tükrözi, hogy tervezője maximálisan szem előtt tartotta mind a gyermeki világ sajá tosságait, mind pedig az épület funkcióját, és a hozzá társuló esztéti kai karaktert. Mindezek következtében egy olyan színvonalas épület és zöldfelület tudott létrejönni, amely nem csupán a korszerűséget valósítja meg, hanem finom, érzékeny építészeti megoldások segítségével az épület ikonikus karakterét is létrehozza. A kerület pedig egy olyan intézménnyel gazdagodott, amely ténylegesen második ott hont, és korszerű munkahelyet teremt a gyermekek és az ott dolgo zók számára.

PICK ARÉNA, SZEGED

Az ívesen emelkedő külső héjon a csapat színe mellett a közeli Tiszát is reprezentálja a kékes árnyalat

Az akadémia gyakorlópályája flexibilis lelátó jával akár vendégek befogadására is alkalmas

Belsőépítészet:

Kert- és tájépítészet: BOLDOG MÁRIA Beruházó:

SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG!

CSOKONAI FÓRUM, DEBRECEN

Építészet: DR. FINTA JÓZSEF, SZABÓ TAMÁS JÁNOS DLA | FINTA ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. (2006 – 2009) | TISZA ANDRÁS – TISZA ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. (2018 – 2019)

Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY

Színházat nyitni ünnepi pillanat minden város életében. A 19. század közepétől a pezsgő kulturális és társasági élet letéteményese a teátrum. Különösen érvényes ez Debrecenre, amely sajátos geo(kulturális)politikai helyzetével és nagymúltú intézményeivel őrizte a magyar nyelv és irodalom ügyét.

Az első színházi előadást 1798 augusztusában tartották Debre cenben, s ettől kezdve különböző ideiglenes helyeken – fogadókban, magtárban – került sor előadásokra, míg végül 1865-ben nyílt meg az immár állandó épületben működő színház. A magyar romantikus építészet keleti motívumoktól ihletett mór és bizánci ornamentikával dekorált épületében kapott helyet a teátrum (tervezője Szkalnitzky An tal), amely 1915-ben vette fel a város szárnyaló szellemű, ám hányatott sorsú költőjének, Csokonai Vitéz Mihálynak a nevét. A társulat sorsa sem volt kevésbé fordulatos, mint névadójáé, bár tehetősebb időkben a város jelentős anyagi támogatással segítette a színházépület felújításait. A debreceni Csokonai Színháznak jelenleg is folyik a korszerűsítése, ezért is örvendetes, hogy közben új bemutatkozási lehetőség nyílt a városban a színjátszás és általában az előadóművészet számára.

ACsokonai Fórum szórakoztató-kulturális köztér, amely egy már pezsgő városi térbe és használatba kapcsolódik bele. A Fórum tervezését még a Finta Építész Stúdió kezdte meg a 2000-es évek második felében, s viszonylag hosszú idő telt el, míg a mai, befejezett kulturális és szórakoztató élményközpont kiteljesedett. 2022-re a már működő beváráslóközpont új, az előadóművészetnek dedikált funkcióval bővült. Innen is az elnevezés, részben a hagyományos Csokonai Színházhoz kötődik, de olyan új játszóhely, amely a kortárs művészetfelfogásnak, gyakorlásnak és hozzáférésnek ad helyet. A Csokonai Fórumot a Tisza András építész vezette Tisza Építész Műterem és az „A” Stú-dió '90 Építésztervező Kft. álmodta, formálta olyan igazi nyüzsgő, élénk köztérré, amely az ókori Római Birodalomban elterjedt, a városi lakosság számára mindig nyitva álló közösségi teret(fórumot) idézi. Építészeti szempontból ezt erősíti már külső, elegánsan magasba törő tömbje, amely az ókori (amfi)teátrumok íves (ovális alaprajzra szerkesztetett) megoldásait követi. Az oszlop, féloszlop mind a szerkezeti megoldásokban, mind a homlok zati dekorációban meghatározó szerepű, nyilvánvalóan szándékoltan a funkcióból következően antik építészeti előképek hatására alkotta így meg Tisza András építész és csapata. Az oszlop mint az antik építészet meghatározó alapegysége nemcsak statikai szerepben megha tározó a Csokonai Fórum architektúrájában, hanem az oszlopokon megjelenő kannelúra, vagyis a hosszában futó, íves keresztmetszetű rovátka szerves és szisztematikus eleme a belsőépítészeti megoldások nak, az egységes térszervezésnek.

Egy színház és különösen egy közösségi térnek szánt kulturális fórum esetében a tágas és kényelmes közlekedők, folyosók alapvető elvárások, amelyhez tökéletesen igazodik az építész. A térség leghosszabb mozgólépcsője segíti az eljutást a főbejárattól a színház – 12,5 méteren elhelyezkedő – grandiózus előterébe, fogadó terébe, amely tiszta, átlátható szerkezetével biztos és könnyű kiszol

gálást és tájékozódást nyújt az ide érkezőknek. A látogatóáramlást segítik a lépcsők és liftek is, amelyek a bevásárlóközpont parkolójából és a Fórum egyéb területeiről is elérést biztosítanak az előadásokra érkező közönségnek. A színházi termekhez – Latinovits terem (nagyterem) és a stúdiószínpadként működő Kóti Árpád terem – a tágas fogadócsarnokból indulnak az üveges oldalfaluk miatt légiesnek ható lépcsők. Az üvegfelület az egész épületnek meghatározó jegye, hiszen külső falainak is meghatározó anyaga. Elsősorban esti kivilágításban kap varázslatos szerepet, amikor a trükkös világítási technikával az éjszaka fényei teremtenek a színházhoz illeszkedő ihletett, igéző teret.

A további emeletek egyre inkább labirintusra hasonlítanak, ez ter mészetes is, hiszen a színházi technika irányítópultjai, az öltözők, a legendás színész „büfé” rejtelmes helyiségei találhatóak itt, a né zőktől már elzártan őrizve az előadások titkait. Itt kell megemlíteni azt a pazar és korszerű technikát, amely igazi értéke az új Csokonai Fórumnak. A nagyszínpad backstage a legkorszerűbb emelő-süllyesz tő technológiával van felszerelve, világítástechnikája és hangtech nikája páratlan, hazánk legnagyobb audiovizuális keverőpultja áll a rendezők, színészek és technikusok rendelkezésére, hogy a kortárs előadóművészet technológiaterhelt és technológiaigényű előadásait megvalósíthassák.

ACsokonai Fórum kortárs belsőépítészeti minőséggel és a legkorszerűbb technikai kiszolgálóháttérrel épült meg. A kortárs, letisztult design kiindulópontja, mint már utaltam rá, az oszlop „ornamentika”, a kannelúra, amely nemcsak a valós tartóelemeken jelenik meg, hanem végigfut a folyosók és a játszóhelyek falain (hang vetőként, az akusztika alakításában is fontos szerepet kapva ). E vertikális megoldás finom szerialitásában remek megoldás egy színház zegzugos alaprajzának összefogására. Elemei elegánsak, variálhatóak, s könnyen rejtik a korszerű technológiai követelmények eszközeit. Letisztultságuk valódi kortárs belső teret teremt a Fórumban. Színvilá guk kellemes, megnyugtató. A fogadó- és kiszolgálóterekben világos, a tágasságot erősítő, míg a színházteremben sötétre vált a technikai követelményeknek (fényelnyelés) megfelelően. A kissé meredek nagy színpadi nézőtér kényelmes székeiben a nézők igazán közel kerül hetnek az előadáshoz. Fokozottan igaz ez a kamarateremre, amely abszolút variábilis színpadával a legváltozatosabb intim színházi tér megalkotására képes.

A letisztult, kortárs designmegoldások erősítik és predesztinálják a Csokonai Fórumot arra, hogy egy korszerű, nyitott és tarka kulturális színtérrel gazdagodjon Debrecen, amely remek technológiájával hajlékonyan be tudja fogadni a változatos előadóművészeti formá ciókat.

Aregionális, a magyar–román-határ menti együttműködést támogató uniós projekt keretében megvalósult nagyváradi Szigligeti Színház felújítása, míg magyar oldalon a Csoko nai Fórum megnyitása a szellemi értelemben határtalan, intézményei ben a magyar kultúra diadala.

Az idén megnyitott beváráslóközpont új, az előadóművészetnek dedikált funkcióval bő vült, a Csokonai Színház új játszóhelyével

TALÁLKOZÁSI

Építészet: BORDÁS PÉTER | BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT.

UHL GABRIELLA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY

A tágas, szellős belső terek egyszerre szolgálják a turistákat és a városlakókat is A négycsillagos minősítés hez egyedi tervezésű bútorok járnak, és az igényes anyag választás is elengedhetetlen feltétel

Generáltervezés: BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. Vezető tervező: BORDÁS PÉTER

Projektvezető építész: HINDY DOROTTYA

Építész munkatársak: BELÁNYI ZSOLT, GYÁRFÁS NOÉMI, PÜSPÖKI GYÖRGYI

Belsőépítészet: FÜLÖP KRISZTINA

Kert- és tájépítészet: KUHN ANDRÁS Komplex BIM épületvillamossági tervezés : ARTREA CONSULTING KFT.

Beruházó: BAJCSY INVEST KFT.