Szakma: Az albérletárak miatt lőttek ki a vendéglátós bérek

Az albérletárak miatt lőttek ki a vendéglátós bérek

Eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területén mindenhol nőttek a vendéglátós bérek az elmúlt időszakban. A két leginkább speciális terület a Balaton és Budapest, mindkét területen jó pozícióban vannak a munkavállalók, egy szakács akár nettó 2600 forintos órabért is elkérhet. A magyar tenger partján egy árnyalatnyival magasabbak a fizetések, mint a fővárosban, de mindenhol változatlanul gondot okoz a munkaerőhiány. Cikkünkből az is kiderül, milyen kapcsolat van a vendéglátós bérek és a budapesti ingatlanárak között.

Nem mindennapi álláshirdetést tett közzé nemrégiben az egyik budapesti bisztró tulajdonosa, ugyanis a meghirdetett állásoknál azt is közzétette, hogy milyen fizetésre számíthatnak a jelentkezők és az állást végül elnyerők.

Ez a lépés kifejezetten szokatlan, de tény, hogy a vendéglátósok, étteremtulajdonosok már-már közismerten nehéz helyzetben vannak, különösen a nyári szezon előtti időszakban, ilyenkor kell ugyanis megtalálniuk a csúcsidőszak hónapjaira a megfelelő munkaerőt. Az általános munkaerőhiány sok más terület mellett talán épp a vendéglátást sújtja leginkább, így nincs könnyű dolga annak az étteremfőnöknek, aki a lehető legjobb szakembereket szeretné megtalálni. A munkaerőhiányt természetesen az érintett szakácsok, felszolgálók és pultosok is igyekszenek kihasználni és minél magasabb összeget kiharcolni a bértárgyalásokon.

A munkaerőhiány és a magas bérek nem csak a balatoni vendéglátósokat érintik, eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területére jellemzőek. A jelentkezők pozícióban vannak, az étterem- és büfétulajdonosok pedig kénytelenek fizetni, különben a bevételüket és az üzletmenetet kockáztatják. A vendéglátásban a legalacsonyabb az átlagkereset A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a tavalyi év novemberében 403 500 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 13,9 százalékkal magasabb, mint a megelőző év hasonló hónapjában. 2019-ben a januártól novemberig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 364 300 forint, a nettó átlagkereset pedig 242 300 forint volt. Mindkét érték 11,2 százalékkal több, mint 2018 azonos időszakában. A tavalyi év első 11 hónapjában a pénzügyi területen dolgozók brut

tó átlagkeresete volt a legmagasabb, 656 100 forint, legkevesebb pedig a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, 238 100 forint.

Ezek természetesen csak a hivatalos statisztikában megjelenő számok, a tényleges keresetek ettől eltérnek és több körülmény is befolyásolja őket. Eltérő fizetések jellemzőek a budapesti, a Budapest környéki, a vidéki és a balatoni vendéglátóegységekre az egyes munkakörök tekintetében – tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő, állásportál működtetésével foglalkozó szakembertől.

A Balatonon magasabbak a bérek A Balaton mindig is speciális területnek számított a vendéglátáson belül, hiszen itt mindössze néhány hónap alatt kell megfelelő hasznot termelnie az éttermeknek, büféknek. A szakértő szerint az idei évben a leginkább keresett szakmának számító szakácsok 2000–2600 forint nettó órabért kereshetnek meg egy balatoni étteremben, míg a felszolgálók nettó órabére 1500–2000 forint körül mozog.

Ennél magasabb bérre számíthatnak a szállodai vagy a szállodákhoz tartozó éttermek séfjei. Előbbiek 3000 forintos, utóbbiak akár 3500 forintos nettó órabért is megkaphatnak. Nagyjából ezeket az összegeket erősítette meg kérdésünkre egy balatonfűzfői étterem tulajdonosa, aki a nyári hónapokban nyit ki, télen pedig egy osztrák síparadicsomban dolgozik. Az étteremtulajdonos elmondta, hogy épp ezekben a napokban zajlik a személyzet kiválasztása, amelynek egy része visszatérő, egy része pedig új és jelenleg szintén Ausztriában dolgozó szakemberekből áll.

A tapasztalatai alapján a főszakácsi munkára jelentkezők 2200–2500 forintos nettó órabérre tartanak igényt, a szakácsok 1800–2200 forintot, a konyhai kisegítők pedig 1300–1800 forintos órabért kérnek. Ehhez még hozzájön természetesen az ingyen szállás és munkanapokon az ingyenes étkezés is. A heti egy szabadnap szintén bevett gyakorlat. A munkaidő rendszerint napi 10 óra a gyakorlatban. Az étteremtulajdonos azt mondta, hogy ezek a bérek hozzávetőlegesen megegyeznek a téli osztrák vendéglátós bérekkel. Hozzátette, hogy kénytelen kifizetni a magasabb béreket, különben nem lesz bevétel és bezárhatja a boltot. A hirdetéseket egyébként idén először a Facebookon tette közzé és kifejezetten jók a tapasztalatai a közösségi oldallal kapcsolatban. Elmondása szerint még nincs meg a teljes személyzet, de jól halad és még válogatni is tud.

Budapest: az ingatlanpiac az oka mindennek A fővárosban ettől némileg eltérő bérek a gyakoriak, de a megkérdezett szakértő szerint az utóbbi egy-két évben itt is 30–40 százalékkal magasabbak a fizetések. Egy szakképzett szakács egy budapesti étteremben 1600–2000 forintos nettó órabért is megkereshet és érdekes, hogy a felszolgálók is ehhez hasonló órabérre tarthatnak igényt. A mosogatók 1500 forintos órabérre számíthatnak, ezzel pedig havi 220–240 ezer forintos fizetésre tehetnek szert. A szakértő szerint a pultosok helyzete némileg speciális, hiszen az ő fizetésük attól is függ, hogy a borravalót beleszámolják-e a bérbe vagy sem. Egy budapesti pultos mindenesetre egyórányi munkáért nettó 2000 forint körüli összeget kérhet el munkáltatójától. A szakember szerint általános probléma a vendéglátásban, hogy még ilyen összegek mellett is nehezen találni megfelelő számban és megfelelő képzettséggel rendelkező szakembert. Súlyos problémát jelent és általános jelenségnek mondható, hogy a szakmunkásokat 4–6 vagy 8 órában szakmunkás-minimálbéren jelentik be a munkáltatók, a bér többi részét pedig feketén kapják meg a dolgozók. A bruttó 195 ezer forintos szakmunkás-minimálbérrel nagyjából 140 ezer forint marad a dolgozók kezében, ez pedig édeskevés a továbblépéshez. A szakértő szerint gyakorlatilag nincs életpályamodell, ezért sokan hagyják el a pályát.

A legnagyobb probléma a szakember szerint pedig egy talán meglepő irányból, az ingatlanpiac felől érkezik. A fenti gyakorlat miatt ugyanis a dolgozóknál maradó összeg kevés ahhoz, hogy bármely kereskedelmi bank szóba álljon a többnyire fiatal munkavállalókkal és lakáshitelt nyújtson nekik. Ezért a szakmában dolgozó fiatalok többsége albérletbe kényszerül. Az utóbbi években megugró budapesti albérletárak problémája közismert, ez esetünkben azt jelenti, hogy a vendéglátós fizetések nagy része is a lakhatási költségekre megy el, ami természetszerűleg a bérek emelkedését is maga után vonja.

A szakértő szerint az is gondot okoz a piacon, hogy az étteremtulajdonosok nem mernek árat emelni, pedig talán épp ez lenne a megoldás. A budapesti étteremárak még mindig a legalacsonyabbnak számítanak a régió fővárosaihoz képest. Mindezek miatt jelenleg kifejezetten ingerült a hangulat a szakmában – tette hozzá.

A fizetés miatt váltanak a legtöbben Egy, a tavalyi év szeptemberében készült felmérésben a hazai vendéglátás munkaerőpiaci helyzetét vizsgálták online kérdőív segítségével. A közel ötezer válaszadó többsége, közel 63 százaléka az éttermi, 37 százaléka pedig a szállodai vendéglátás területén dolgozik.

A válaszadók többsége felszolgálóként, szakácsként és pultosként dolgozott a felmérés készítésének időpontjában, de mosogatókat, konyhai kisegítőket és cukrászokat is kérdeztek a felmérés készítői.

Az eredmények azt mutatták, hogy a vendéglátásban dolgozó munkavállalók könnyen munkahelyet váltanak, ha az éppen aktuális munkáltatójuk valamilyen okból nem megfelelő számukra. A válaszadók elenyésző kisebbsége, mintegy 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben nem váltott munkahelyet. A megkérdezettek 38 százaléka egy vagy két alkalommal kényszerült munkahelyváltásra, 30 százalékuk pedig három vagy négy alkalommal is váltott munkahelyet a megelőző öt év során. A megkérdezettek 18 százaléka ennél is többször, öt alkalommal váltott munkahelyet öt év alatt.

A felmérésből kiderül, hogy nem meglepő módon a legtöbb vendéglátásban dolgozó munkavállaló, több mint 34 százalékuk az alacsony fizetés miatt hagyta el munkahelyét. A válaszadók 21 százaléka vezetői problémák miatt kényszerült váltásra és 13, illetve 12 százalékuk a rossz munkahelyi légkör, illetve a kedvezőtlen munkakörülmények miatt mentek más helyre. A váltást kiváltó okok között jelölték meg a válaszadók a kedvezőtlen pozíciót vagy a munkatársak szakképzetlenségét is. A válaszadók 5 százaléka más szakmában kapott jobb lehetőséget. Érdekes, hogy a felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem tervezi, hogy elhagyja a vendéglátói pályát, 32 százalékuknak ugyanakkor ez reális opció lehet.