XXII. ÉVF. 2017. ÁPRILIS
Aktuális Hogyan lehetne megduplázni a fizetéseket?
Adorjányi Máriusz
Inspirációs fogások
A BBQ egyszerre melós kaja és Michelin-csillagos hús
Jöhet a bárány a májától a csülkéig
Partnereink: Alex Fémbútor Kft.
41.
Amsa Higiénia Kft.
13.
Basic Collection Kft.
39.
Chef’s Uniform Kft.
12
Culina Systems Kft.
15
Farm Frites Hungary Kft.
31
Földijó-Gaszrtó Kft.
32
Gasztrometál Zrt.
11.
Kapos Ternero Kft.
33.
Mocca Negra Zrt.
2., 7., 43., 52.
Pannon Kávé Kft.
44.
Pécsi Sörfőzde Zrt.
47.
P&G Professional
51.
Progép-Goldex Kft.
4 Verseny: A Czifray versenyén megnézhettük az új generációt 6 Hírek 17 Rendezvény: Fújhattuk 18 Aktuális: Hogyan lehetne megduplázni a fizetéseket? 22 Interjú: Csapody Balázs: Duplázni kell a béreket, különben nem marad szakember az országban 24 Aktuális: Piacot indít a SVÉT
9.
R&S Kft.
17.
Szitién Kft.
42.
Trend FM
14.
26 Portré: Adrojányi Máriusz: A BBQ egyszerre melós kaja és Michelin-csillagos hús 32 Technológia:: Ami a BBQ-t a direkt grilltől megkülönbözteti
www.chefpincer.hu
Lapigazgató: Dobos Csaba Felelős kiadó: DL-MIX Kft. Főszerkesztő: Horváth Balázs Terjesztési vezető: Nagyberegi Andrea Értékesítés: Márföldi Zsanett Kiadó: Termékmix Marketing és Reklám Kft., 1149 Budapest, Mogyoródi út 32. Telefon: +36 (1) 614-0121 E-mail: info@chefpincer.hu WEB: www.chefpincer.hu, www.chefonline.hu Laprendelés: info@chefpincer.hu Terjesztés: saját országos terjesztői hálózattal, ingyenesen a vendéglátóhelyekre. A hirdetések valóságtartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. A Chef&PINCÉR által készített hirdetési grafikák és formák, riportok és statisztikák más sajtó termékben csak a kiadó hozzájárulásával helyezhetők el. Hírek: Chef&PINCÉR, MTI Címlapfotó: Shutterstock.com
ISSN 2062-5162
34 Alapanyag: Milyen a jó bárány? 36 Inspirációs fogások: Jöhet a bárány a májától a csülkéig 38 Trend: A terasz az éttermek, kávézók marketingeleme is lehet 42 Trend–Kávé: Cold brew, ice drip és a nitro
43 Trend–Kávé: Miből készüljön a jegeskávé? 45 Trend–Sör: Milyen sörrel hűsölünk idén nyáron? 48 Portré–Bor: Szentesi József: A paprikás krumplihoz is jó bor kell 50 Trend–Desszert: Jó-e törvénykönyvbe vésni a Dobostorta receptjét?
VERSENY
A CZIFRAY VERSENYEN MEGNÉZHETTÜK AZ ÚJ GENERÁCIÓT A mesterkurzus 13 fiatal versenyzője a legjobb magyar éttermekből érkezett, hogy megmutassa, hogyan is képzeli el a XXI. század magyar hallevesét és fánkját. A Magyar Gasztronómiai Egyesület által szervezett Czifray mesterkurzus célja, hogy francia mintára, a hazai mesterképzés alternatívájaként, egy olyan versenyt hozzanak létre, mint amilyen a modern európai gasztronómia őshazájában a MOF (Meilleur Ouvrier de Franc). A magyar változat végül ennél sokkal családiasabb lett, amelynek a lényege az önképzés. A fiatal magyar szakácsok az aktuális feladványokra felkészülnek, kialakítják a saját tányérjaikat, és azt a megadott időkereten belül megfőzik. A pontos időre az ételüket feltálalják a zsűrinek, amely 20-as skálán pontozza a tányért az íz/harmónia, tálalás, valamint a konyhai munka alapján. Az előző selejtezőkből 13-an jutottak tovább, szinte mindannyian az ország leg előremutatóbb konyháit vivő éttermeiből, mint az Olimpia, a Borkonyha, a Costes, a Kistücsök vagy a Beszálló. A kiírás szerint ezúttal hallevest kellett készíteniük édesvízi halból, fűszerpaprika nélkül, valamint fánkot töltve vagy mártogatóval. A hallevesnél az elvárt stílus finomított polgári előétel, hosszabb menübe illeszthető adagban. A fánknál finomított polgári desszertet kellett készíteni, amely lehet kelt tésztás, élesztő nélküli, alkohollal és/vagy sütőporral készülő (csöröge), égetett tésztás (tolófánk), túrós vagy más verzió. Fontos kitétel volt, hogy bő zsírban süljön a tészta. A versenyzők április 9-én, vasárnap reggel héttől mehettek be a Szinergia Szakiskola jól felszerelt tankonyhájába, ahol elfoglalhatták a pultjaikat, hogy felépítsék a mise en place-ukat, nyolckor kezdhettek főzni, így az első induló első tálalása fél tízkor már el is kezdődött. Ezután nyolc percenként jött a következő. Mikor a versenyzők a halételüket kitálalták, egyből nekikezdhettek a desszertjüknek, mert rá egy órára azt is fel kellett tálalniuk a zsűrinek. A rengeteg induló miatt két zsűrit hoztak létre, mert ennyi hallevest, és fánkot túlságosan megterhelő lett volna végigkóstolni, ráadásul a két fogás tálalása a szoros időbeosztás miatt össze is ért. A zsűriben egyébként az MGE alapító elnöke, Molnár B. Tamás mellett olyan sza-
4
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
VERSENY kácsok foglaltak helyet (a teljesség igénye nélkül), mint Ádám Csaba, Cseh János, Horváth Szilveszter vagy Mogyorósi Gábor. A verseny lényege, hogy a fiatalok megmutassák, hogy tudatos szakácsként a kiírásban jelzett sorvezetők alapján hogyan is képzelik el a modern magyar konyha két olyan fogását, amely kaphatna több figyelmet is az éttermekben. Az egyik legfontosabb a versenyben pedig talán, hogy a szakma legjobbjaitól a tányérjaikról ezután visszajelzést kapjanak, ami a fejlődésükben segít. Ahogy az egyik zsűritag mondta, itt nem is a legjobb, a saját útjukat megtalált szakácsok a fontosak, hanem azok, akiknek még alaposan van mit fejlődniük, de ebben a versenyben keresik is erre a lehetőséget. A 13 versenyző közül ennek megfelelően voltak olyanok, akik kiemelkedtek a mezőnyből, mint Garai Ádám és Pohner Ádám, akik mindketten neves hazai konyhákon bizonyítottak már. Náluk mind a felhasznált alapanyagok, technológiák, fűszerek az élvonalt jelentik, de munkaszervezésben, a pályájuk kialakításában is látszik a profizmus. Érdekes volt látni Garai Ádámnál, hogy a pultján szinte mindig csak az a pár eszköz és alapanyag volt, amit épp használt, és az igencsak összetett ételeit teljes nyugalommal, a külső szemlélő számára már szinte komótosan főzte meg. Pohner Ádámnál ugyanez a letisztult munkaszervezés volt látható, azzal a különbséggel, hogy ő szenvedélyesebbnek, lendületesebbnek tűnt. Az ő ételeiknél a zsűri csak kisebb hibákat talált, és összességében elmondható, hogy a kevesebb néha több. Pohner Ádámnál nem hiányzott a vajjal készült leveles tésztában sütött hal, míg a vérrel sűrített hajszálvékony spárgaszeletekbe töltött haltejes töltelékét szinte magasztalták. Garai Ádámnál pedig a fánknál nem találták a kapcsolatot az uborkás mártogatóssal, míg a pikáns töltelékéért odavoltak. Bár az összes versenyzőt tekintve voltak kisebb-nagyobb galibák, kifutott alaplevek, megborult halszószok, meg nem sült tészták, sótlan levesek, de a zsűri mindig talált valami pozitívumot a versenyzőkben, amelyen elindulhatnak, és ezekre összpontosítva továbbfejleszthetik a tudásukat. Mi is láttunk sok izgalmas megoldást, mint például a cibere vagy a homok tövis használata, illetve a torma vagy a borsos fűszerezés alkalmazása fánknál. Kiderült: érdemes lesz szemmel tartani az új generációt is.
Az I. forduló összesített sorrendje Garai Ádám
828,5
Pohner Ádám
812
Sipos András
778
Ruff Dávid
721
Kovács Antal
697
Dudás Péter
690
Kovács Renátó
689
Czifra Zalán
634
Szalisznyó Tibor
634
Pércsi Alex
630
Farkas József
647
Jánosik Péter
602
Haraszti Zsolt
587
Fotók: Horváth Balázs, Bakcsy Árpád
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
5
HÍREK AMERIKAI ÉTTEREM LETT A THE WORLD’S 50 BEST RESTAURANTS GYŐZTESE A tavalyi győztes, a modenai Osteria Frances cana Európa legjobbja maradt. A győztesek listáját a melbourne-i Royal Exhibition Building ben rendezett ceremónián hozták nyilvánosságra. A rang sor összeállításában több mint ezer séf, szakíró és más ágazati szakértő vett részt 26 földrajzi térségből. Idén már a 15. év, hogy megjelentetik a The World’s 50 Best Restaurants listáját, és átadják a díjakat. A legjobb 50 közé ezúttal hat új és három visszatérő étterem került öt kontinens 22 országából. Az élmezőnyben idén hármas holtversen alakult ki Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Államok között. A győztes Eleven Madison Park megkapta a világ és Észak-Amerika legjobb éttermének díját is, hiszen furcsa is lett volna, ha csak az első díjat sikerül besöpörni. A tavaly még a harmadik helyen szereplő New York-i étterem 2010-ben került a listára, és már 2012ben bejutott az első tíz közé is. Daniel Humm séf kortárs amerikai konyhája idén az olasz Osteria Francescana éttermet előzte meg, amely tavaly került az élre. A harmadik helyen a spanyol El Celler de Can Roca szerepel. Őket a Mentonban működő Mirazur követi, az ötödik helyre pedig a limai Central került. A listán az első tíz étterem közé sorrendben még a spanyol Axpéban található Asador Etxebarri, a bangkoki Gaggan, a limai Maido, a San Sebastian-i Mugaritz és a bécsi Steirereck jutott be.
Daniel Humm és az étterem társtulajdonosa, Will Guidara szezonális kóstoló menüiben olyan ételek kínál vendégeinek, mint a tengerisün-puding bébi tintahallal, fésűkagylóval és almával, vagy a mézes körte makkal. A The World’s 50 Best Restaurants elnevezésű ranglista összeállítását a brit Restaurant magazin kezdte el 2002-ben promóciós céllal. Kezdetben a lap szerkesztői a vendég látóiparban dolgozó barátaikat hívták körbe, de hamarosan globális jelentőséget kapott a lista, és az igény miatt komoly díjátadó ünnepség szerveződött köré. Amikor 2010-ben a koppenhágai Noma étterem először lett listavezető, másnap százezren próbáltak náluk online asztalt foglalni. Az El Celler de Can Roca 2013-as győzelme után pedig az étterem honlapjára 12 millióan kattintottak rá. Joan Cosa séf elmesélte, hogy csak arra három embert vettek fel, hogy elutasítsa a foglalásokat, és egyévesre nyúlt a várólista. Utoljára 2004-ben vitte el amerikai étterem, Thomas Keller séf French Laundry-ja a pálmát, a kaliforniai Yountville-ben található étterem egy évvel korábban is a ranglista csúcsán végzett. Azóta mindig európai éttermek álltak az első helyen. Az 50-es lista első 10 helyezettje 1 Eleven Madison Park, New York, Egyesült Államok 2 Osteria Francescana, Modena, Olaszország 3 El Celler de Can Roca, Girona, Spanyolország 4 Mirazur, Menton, Franciaország 5 Central, Lima, Peru 6 Asador Etxebarri, Axpe, Spanyolország 7 Gaggan, Bangkok, Thaiföld 8 Maido, Lima, Peru 9 Mugaritz, San Sebastian, Spanyolország 10 Steirereck, Bécs, Ausztria
KOCH BORÁSZAT: TOP GOLD ELISMERÉS A PAR WINE AWARD INTERNATIONAL VERSENYEN A Koch borászat a PAR Wine Award Inter national verseny Top Gold elismerése mellett két arany- és egy ezüstmedált is kapott a Düsseldorfban tartott nemzetközi bormustrán. A magyar borászatok közül a kevésbé ismert Hajós-Bajai borvidékről származó Koch pincészet borai összesen négy díjat érdemeltek ki.
6
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
A Top Gold elismerést a versengésben a Koch Borászat a 96 PAR pontos Villányi Csanád Cuvée-vel hozta el. A vörösborok kategóriájában a Villányi Cabernet Sauvignon Classicus 91 PAR ponttal, a Cabernet Sauvignon Prémium 90 PAR ponttal szerzett aranyérmet, emellett egy ezüstmedált is kiérdemelt a Koch pincészet. A PAR Wine Award International versenyen a hagyományostól eltérő rendszerben vizsgálják a borokat, amelyeknek főleg az analitikai jellemzőit pontozzák. A versengést az úgynevezett „PAR értékelésre” építik, amely a borászatoknak és a kereskedőknek egyaránt hasznos információt nyújt arról, hogy mennyire állnak összhangban a vizsgált termékek az aktuális fogyasztói igényekkel. Magyarország mellett a versenyen Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia, Moldova, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Bosznia Hercegovina, Albánia, Görögország, Ciprus, Törökország, Georgia, Libanon és Izrael borai mérettettek meg.
HÍREK ÚJRATÖLTÖTTÉK AZ ÉTTEREM HETET A márciusi Étterem Héten ismét kiemelkedően sok, mintegy 26 000 vendég foglalt asztalt a 136 résztvevő étterem valamelyikébe, hogy megkóstolhas sa a 3 fogásos, egyedi menüajánlatokat. A program végén a vendégek értékelték a kipróbált éttermeket, ennek alap ján a szervezők 4 kategóriában kihirdették a közönség kedvenc éttermeket. Ezek közül a 15 legjobb budapesti és Pest megyei étteremben április 3-9. között megnyílt az Étterem Hét EXTRA is, aminek keretében egy hét erejéig ismét lehetőség nyílt arra, hogy a vendégek megkóstolják a győztes menüsorokat. Az idei Étterem Héten asztalt foglalt vendégek közül 3160-an küldték el véleményüket a március 13-23. közötti időszakban a DiningCity étteremajánló weboldalára. Az értékeléseknél csak azokat a véleményeket vették figyelembe a szervezők, amik mögött valós asztalfoglalások voltak. TOP 5 étterem a vendégek szavazatai alapján a 4.900 Ft-os Prémium menükategóriában:
TOP 10 étterem a vendégek szavazatai alapján a 3.300 Ft-os menükategóriában: 1. Eiffel Bistro & Bar 2. Nika étterem 3. Bagolyvár étterem 4. Kaltenberg étterem és sörház 5. Pesti Disznó Bisztró
1. Manna lounge & étterem
6. Dunacorso étterem
2. Mészár Steak Kitchen
7. Marangona Konyha
3. Gundel étterem
8. Trattoria Mamma
4. Budai Gesztenyés Nagyvendéglő (Budakeszi)
9. Macesz bisztró
5. Fire Churrascaria Steakhouse
10. Jégkert Cafe
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
7
HÍREK HUNGARIKUM LETT A TISZAI HALÁSZLÉ A bajai után már a tiszai halleves is hungarikum, ahogyan az Egri Bikavér is, a gulyásleves és a Csabai Kolbászfesztivál a Magyar Értéktárba került. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az egri várban jelentette be, hogy hungarikummá vált az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján. Komoly vitát válthat ki az új hungarikum, a tiszai halászlé, amit a miniszter jellegzetes Tisza-menti ételnek nevezett, és az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrzi. A passzírozás vagy nem passzírozás tekintetében tehát a minisztérium most kiegyenlítette az eredményt, mert a könnyű levű bajai halászlé már korábban bekerült. A szegedi vagy tiszai néven ismert halászlé lényege a dunai val és így a bajaival szemben, hogy ennél passzíroznak.
Bár, az első hagyományos tiszai verzióknál még úgy készítették az ételt, mint a dunainál, de később az éttermekben elterjedt hal átpasszírozásával vagy rosszabb esetben leturmixolásával sűrített halpaprikás. Ez esetben gyakran előre bekészíthették a sűrítményt a konyhákon a hűtőbe, mélyhűtőbe, amit csak fel kellett melegíteni, és belefőzni a halszeletet. Az új hungarikumnál a honlapon még nem található leírás, így még nem lehet biztosan tudni, hogy milyen konyhai technológiát is tesznek majd így hungarikummá. Emellett a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt immár a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták.
MEGUGROTT A MAGYAR SÖREXPORT Négy hazai sörgyárban, Kőbányán, Bőcsön, Martfűn és Sopronban több mint 6 millió hekto liter sört főztek tavaly. Az 1700 főt foglalkoztató magyar sörgyárak teljes értékesítése 2,5%-kal növekedett, kö szönhetően a 40%-ot ugró exportnak. A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt, valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5%-os növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40%-kal nőtt egy év alatt. A hazai sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte. Tavaly ezzel szemben a tavaszi, második negyedéves időszak volt a legerősebb, nem kis részben a magyar válogatott labdarúgó EB-s menetelésének köszönhetően. Összességében a teljes éves hazai fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Ez 88 müncheni Oktoberfest fogyasztásának felel meg. Több magas minőségű és drágább prémium sört ittunk tavaly. Mintegy 100 ezer hektoliterrel több fogyott a prémium és szuper prémium kategóriájú sörökből, amely közel 10%-os növekedés. A hazai sörgyártók növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből. Az iparág adó és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot. Jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami
8
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
,5%-os növekedés 2015-höz képest. Magyarországon a 4 sör adóterhelése regionális tekintetben is kimagasló. Egy egységnyi sör árának 42%-a az adó. A költségvetés a hazai sörgyártók által megtermelt GDP 83%-át vonja el különböző adók és járulékok formájában, míg más iparágakban ez az elvonás 50% körüli. Ennek ellenére a söripar maradt az egyik legnagyobb foglalkoztató, hiszen a teljes értékláncon keresztül csaknem 24 ezer fő foglalkoztatására nyújt lehetőséget a nemzetgazdaságban. E munkahelyek túlnyomó többsége a KKV szektorban realizálódik. A hazai sörgyártókat a magas adók mellett negatívan érinti a külföldi, dömping áron importált sörök egyre növekvő aránya, miközben az egy főre jutó éves hazai sörfogyasztás a ’90-es évek óta mintegy 40 literrel, 60 liter körülire csökkent. „A hazai sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű import sörök egyaránt felelősek” – mondta dr. Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója. A MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nemrégiben közösen fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök általános forgalmi adóját, ezzel erősítve a vendéglátóipar kis- és közép vállalkozóit is. Ugyancsak javasolta az MSSZ a kormányzatnak, hogy jogszabályban, a környezet védelmi termékdíj arányos csökkentésével motivál ják a sörgyártókat az általuk kifejlesztett és működtetett alumínium doboz visszagyűjtő rendszer bővítésére, eleget téve az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvének.
HÍREK 6,5 SZÁZALÉKKAL NŐTT VENDÉGFORGALOM FEBRUÁRBAN A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,8, a belföldi vendégek által eltöltöt teké 5,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a kereskedelmi szálláshelyek forgal ma ezzel 6,5 százalékkal haladta meg a tavaly februárit. Februárban 7,4 százalékkal több külföldi vendég 294 ezer éjszakát töltött el, míg a belföldi vendégek száma 2,9 százalékkal 331 ezerre emelkedett. A külföldiek 723 ezer, a belföldi vendégek 709 ezer éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből. A vendégéjszakában mért forgalom csaknem kétharmada Budapestre koncentrálódott, ahol 12 százalékos növekedést tapasztaltak a szálláshelyeken. A legfontosabb küldő országok közül Oroszországból 45,1 százalékkal, Romániából 8,6 és Franciaországból 15,9 nőtt a forgalom a szálláshelyeken, Németországból szerény 3,8, Csehországból 5,8 és az Egyesült Királyságból 7,2 nőtt a vendégéjszakában mért forgalom. Az Ausztriából és az Olaszországból érkezett vendégek által eltöltött éjszakák száma stagnált. A szállodák szobakihasználtsága 3,1 százalékponttal, 47,8 százalékosra nőtt. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szobaárbevétel 14,0 százalékkal meghaladta a tavaly februárit és 7682 forint volt, a teljes árbevétel szobánként 12,5 százalékkal 14 433 forintra emelkedett.
A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevétele 12,2 százalékkal 12,279 milliárd forintra, összes árbevétele 9,9 százalékkal 23,116 milliárd forintra emelkedett. Az év első két hónapjában 8,1 százalékkal több vendég éjszakát regisztráltak a szálláshelyeken, a külföldiek 10,7, a belföldiek 5,4 százalékkal nagyobb forgalmat generáltak.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
9
HÍREK A TIHANYI APÁTSÁG RÁERŐSÍT A GASZTRONÓMIÁRA Kiállításokkal mutatják be a szerzetesek étke zési kultúráját, és a gasztronómiai bemutatón látható ételek és italok is kóstolhatók a megújult, Apát sági Rege Cukrászdában. A két gasztronómiai tárlat az apátság pincéjében kialakított látogatótérben várja az érdeklődőket november közepéig – mondta Barkó Ágoston bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság gyűjteményének gondozója. A szerzetesek asztalá nál című kiállítás a magyarországi szerzetesrendek táplálkozáskultúrában betöltött szerepét mutatja be, kitekintve az európai előzményekre, az Étkezési kultúra régen és ma a tihanyi apátságban című kiállítás pedig a bencés szerzetesi életet, amelyet az étkezési szokásokat is szabályozó Szent Benedek által 540 körül írt Regula határoz meg. A szerzetesek asztalánál című tárlat látogatói választ kapnak egyebek mellett arra, hogy hol és milyen szabályok szerint élnek a szerzetesek, miben különbözik a refektórium egy átlagos ebédlőtől. Ezen kívül kisfilm, fotók, receptek és ételleírások segítségével megismerhetik a kolostori étel- és italkészítést. Barkó Ágoston beszélt arról is, hogy a kiállítás bemutatja az apátsági sör böjtbeli szerepét, megismerhetik a látogatók a legkülönfélébb likőröket, gyógyitalokat, valamint a kolostori gazdálkodás egyik legfontosabb terméke, a sajt is megjelenik. Nem maradhatott ki a sorból a két legfontosabb böjti étel, a hal és az olaj sem. A kiállítás segít megismerni a hal sokrétű, bonyolult szimbolikáját is a keresztény gondolkodásban. A kenyér és a bor pedig a szentség hordozójaként is megmutatkozik. A kiállítás érdekességeként megtekinthető néhány, szerze tesek által írt magyar szakácskönyv, valamint két eredeti lap a bencés Jedlik Ányos háztartási naplójából és egy piarista számadáskönyv. Barkó Ágoston arról is beszélt, hogy a tihanyi apátság egykori és mai étkezési kultúráját ismerhetik meg a látoga-
tók a másik gasztronómiai kiállításon, ahol megtekinthető az apátság 18-20. századból fennmaradt számadáskönyvei, számlái. Ezekből megtudható, mikor mit ettek, ittak a szerzetesek, ahogy az is, hogy a halfogyasztás máig fontos a szerzetesek körében. Az apátsági vagy apátrétes, kifejezetten a tihanyi apátság édessége. Különlegessége, hogy három eltérő töltelékű, mákos, diós és túrós palacsintát sütnek rétestésztában. Ezt az édességet napjainkban is készítik az apátsági konyhán – jegyezte meg a szerzetes. A látogatók egy gasztronómiai bemutatót is láthatnak az apátság konyhájáról, és a látott ételek és italok közül többfélét meg is kóstolhatnak a megújult, Apátsági Rege Cukrászda napfényteraszán. A IV. Károly-emlékszobában megtekinthető egy kisebb kiállítás is, Koronázási emlékek: Királykoronázás és patrio tizmus a populáris kultúrában címmel, melynek keretében Bárány Krisztián – Bárány Dániel: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film is látható, angol felirattal.
A GULYÁSLEVES ÉS A CSABAI KOLBÁSZFESZTIVÁL AZ ÉRTÉKTÁRBAN A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az er délyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Ká roly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világ szerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép. A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye; és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját. Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön.
10
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
HÍREK AZ ASAHIHOZ KERÜLT A DREHER Az Asahi befejezte az egykori SABMiller középés kelet-európai vállalkozásainak és márkáinak felvásárlását, beleértve a csehországi, szlovákiai, lengyel országi, magyarországi és romániai vállalatait és márkáit, valamint más kapcsolódó eszközöket. Az Európai Bizottság azzal a feltétellel hagyta jóvá a SABMiller és az AB InBev fúzióját, hogy az AB InBev-nek el kell adnia közép- és kelet-európai vállalatait. Márciusban pedig az Európai Bizottság jóváhagyta ezen vállalatok Asahinak történő eladását. A vállalat mostantól Asahi Breweries Europe Ltd-ként, a tokiói Asahi Group Holdings Ltd közvetlen irányítása alatt fog működni. Regionális székhelye Csehországban, Prágá ban lesz. Ryoichi Kitagawa az Asahi Group Holdings Ltd nevében azt mondta: „Az elmúlt 24 hónapban nagy átalakítások zajlottak vállalatunkban. 2016 októberében az Asahi befejezte a SABMiller egykori olaszországi, hollandiai és egyesült királysági vállalkozásainak, beleértve elsősorban a Peroni, Grolsch és Meantime márkák felvásárlását, és most a SABMiller közép- és kelet-európai vállalatait is hozzáadtuk ehhez a portfólióhoz. E tranzakció révén az Asahi büszkén kijelentheti, hogy világszínvonalú sörgyártókkal állt össze, melyeknek olyan vezető márkái vannak, mint a Tyskie, Lech, Timisoreana, Dreher, Ursus, Saris és természetesen a világ első arany világos söre, a Pilsner Urquell.”
ÚJ TELEPÜLÉSBOR TOKAJBÓL: ELKÉSZÜLT A TARCAL BOR Több Tokaj-hegyaljai település után a borvidék legdélebbi pontján fekvő Tarcal is úgy döntött, közös termelői borban mutatja meg dűlőinek sajátos arculatát. Tokaj-Hegyalja több települése is előállt már közös borral, ám a tarcaliak koncepciója különbözik a korábbiaktól: míg Mádon, Tállyán és Olaszliszkán a felvásárolt szőlőkből egy termelő készíti el a község borát, Tarcalon a csatlakozó pincészetek saját alapboraikat adják a településszintű házasításba. Az ajánlások között szerepelt, hogy mindenki a legjobb dűlőjéből származó, botritiszmentes, alacsony tőketerheléssel termelt alapanyagot dolgozzon fel; és a borkészítés során spontán erjedéssel készítsék a bort, vagy a településen működő Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet által szelektált élesztőtörzsekkel dolgozzanak. A borászok döntésére bízták, hogy furmintból, hárslevelűből illetve ezek házasításából hordóban vagy reduktív technológiával készítik-e el a száraz alapbort. A kilenc résztvevő pincészet mindegyike fejenként 2 hektoliter bort adott be a közösbe, így összesen 2500-3000 palack Tarcal Bor születik a 2016-os évjáratból. Ezt részben visszaosztják a pincészetekhez, akik helyben, vagy saját csatornáikon adhatják el, részben pedig közös értékesítésben juttatják el a vinotékákba és az éttermekbe. A csavarzárral és egyedi címkével ellátott Tarcal Bor a Mádon kifejlesztett 0,75-ös, sötét Tokaji palackban kerül forgalomba.
Alapítva 1951-ben
Billenőserpenyők 50, 80, 120 literes kapacitással!
Főzőüstök 80-tól 400 literes kapacitásig Burgonyakoptatók
Melegentartók
Légkeveréses sütők
Dagasztók, keverők, habverők
Mosogatógépek
Zöldségés sajtfeldolgozók
Kenyérszeletelők
Egyszerű és gyors árajánlatkérési lehetőség a megújult weblapunkon! www.gasztrometal.hu Univerzális konyhagép
600, 700, 900 szériás sütő-főző berendezések
Főzőzsámolyok
3 aknás statikus sütő
Professzionális nagykonyhai gépek gyártása • Konyhák teljes körű tervezése, kivitelezése • Szervizszolgáltatás • Egyedi rozsdamentes acél termékek gyártása
Gasztrometál Gép- és Berendezésgyártó Zrt. Tel.: 06-34/514-661 2800 Tatabánya, Vágóhíd u. 4. E-mail: ertekesites@gasztrometal.hu 2017 chef pincer uj 2 nogsislv.indd 1
Fax: 06-34/510-037 www.gasztrometal.hu 2017.02.06. 10:38:51
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
11
HÍREK ÚJ VEZETÉS A SZÁLLODASZÖVETSÉG ÉLÉN Könnyid Lászlót választották meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnökének a szervezet soron kívüli tisztújító közgyűlésén, gasztronómiai társelnöknek Hamvas Zoltánt, általános alelnöknek Flesch Tamást – mondta Kovács István, a MSZÉSZ főtitkára. Kovács István tájékoztatása szerint az új elnök, aki megválasztásáig ügyvezető elnökként menedzselte a szövetséget, a hévízi Hotel Európa Fit igazgatója. Hamvas Zoltánt egyebek mellett a magyar Bocuse d'Or Akadémia elnökeként ismerte meg a szakma, Flesch Tamást pedig a több szállodát is üzemeltető Continental Group vezérigazgatójaként, másrészt az MSZÉSZ ügyvezető elnökségének tagjaként. Niklai Ákos tizenöt év után december 27-én mondott le a MSZÉSZ elnöki tisztségéről. A szakember a HOTREC-ben (az EU tagországok szálloda és vendéglátó szövetségeinek konföderációja) 2018. végéig alelnöki tisztséget tölt be.
MAGYARORSZÁG TORTÁJA: KIVÁLASZTOTTÁK A LEGJOBB ÖTÖT
KÖZÉP-EURÓPÁBAN TERJESZKEDNE A ZING Franchise-hálózattá alakul a népszerű hazai burgerezőlánc: az éttermeket működtető We love Beef Kft. tulajdonosai már dolgoznak a működési kézikönyv alapjain, az első franchise-rendszerben működő egységet még idén szeretnék megnyitni. Hosszú távú céljuk, hogy egy közép-európai márkát hozzanak létre, és a hazai nagyvárosok után Lengyelországot, Ausztriát, Romániát és Horvátországot is megcéloznák. Minden azzal indult, hogy Csanda Eszter és Susánszky Ádám még 2013-ban vásároltak egy furgont, amiből napi 200 hamburgert adtak el. Mára a Zing Burger egy kiforrott, jól ismert márka, mely a 2016-os évet már 600 milliós árbevétellel zárta, és összesen négy éttermet, két food truckot és a Street Food Karavánban egy állandó egységet üzemeltet. Az újabb lépés pedig az, hogy franchise-hálózatot hoznak létre, hogy hosszú távon a közép-európai térségben terjeszkedhessenek. „A Zing franchise koncepciójában a legtöbb arculati és minőségi elemet meghatározzuk, nagy hangsúlyt fektetve az anyagbeszállításra. Az italportfólióban és a belső terek kialakításában viszont szabad kezet adunk a partnereknek, és a helyi marketingstratégiát is teljesen rábíznánk a franchise átvevőre. Emellett szeretnénk alacsony belépési összeget meghatározni” – mondta el Susánszky Ádám, a Zing egyik alapító tulajdonosa.
12
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
Bemutatták a Magyarország Tortája és a Magyar ország Cukormentes Tortája döntőseit a Zila Kávéházban. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete és az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett versenyek döntőjébe 5-5 torta került be, melyek közül a zsűri júniusban választja ki az idei győztest. A tortákat a korábbi évek gyakorlata szerint összetett szempontrendszer alapján értékelte a zsűri. A cukrászok gyakran a hagyományos ízekből indultak ki, mint a málna, a mák, a megy, a cseresznye és a túró, amely a fő alkotóelemeket jelentette, de előkerültek például a zöldségek is, mint a cékla, a paradicsom, de volt, aki szarvasgombával is próbálkozott. A cukormentes torták esetében a hozzávalókat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által ellenőrzött alapanyaglistáról választhatták a cukrászok.
A Magyarország Tortája verseny döntősei: Balatoni Habos Mogyoró – Horváth Cukrászda Szent Erzsébet – Hisztéria Cukrászda Zalai Gesztenyés Fátyolfelhő – Nándori Cukrászda Fertődi Fekete – Frer Cukrászda Ingyom-Bingyom – Tóth Cukrászda Magyarország Cukormentes Tortája döntősei: Homok arany – Horváth Cukrászda Kócos Kajszi – Édességlabor Málnás zöldségtorta – Frer Cukrászda Pöttyös Panni – Zazzi Cukrászda Túrós kolibri – Édes-Gyömbér Cukrászda
HÍREK A DESTILLATA MAGYAR NEMZETI NYERTESE AZ AGÁRDI PÁLINKAFŐZDE Az ausztriai Destillatán, Közép-Európa leg nagyobb párlatversenyén a magyar nemzeti győztes az Agárdi Pálinkafőzde lett - mondta Wolfgang Lukas, a ver senyt rendező cég ügyvezető igazgatója a díjátadón. Tájékoztatása szerint összesen 119 főzde termékeit vizsgálták, Magyarországot 17 főzde képviselte. A versenyen 12 ország több mint ezer mintájáról mondtak véleményt a bírálók – tette hozzá Elisabeth Ellison-Kramer budapesti osztrák nagykövet. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Miniszté rium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kiemelte: az uniós eredetvédelem a pálinka és a törkölypálinka kizárólagos névhasználatán kívül számos termék esetében a földrajzi megjelölés védelmét is biztosítja, emellett a pálinka ma már hungarikumok közé is bekerült. Az államtitkár elmondta: Magyarországon 2016-ban a kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka mennyisége mintegy 965 ezer hektoliterfok volt, 6 százalékkal több mint 2015-ben. Csökkent viszont a bérfőzött párlat 4 millió 757 ezer hektoliterfokról 4 millió 362 ezer hektoliterfokra. Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonosa arról beszélt, hogy a cég évente 20-25 ezer hekto literfok pálinkát állít elő. A termékeik jelentős része belföldön fogy el, a kivitel 10 százalék alatti, 7-8 százalék. A cég árbevétele évi 300-400 millió forint.
SIKERES VOLT A PROWEIN SZAKVÁSÁR Március 19-21. között 60 ország több mint 6.500 – minden eddiginél több – kiállítója mutatkozott be a düsseldorfi ProWein szakvásáron. A kiállítók fele Olaszországból (1.600) és Franciaországból (1.500) érkezett, majd Németország következik a rangsorban 1.000 kiállítóval a 600 tengerentúli borász és borkereskedő, valamint az osztrák, spanyol és portugál kiállítók előtt. Az érdeklődés mindenekelőtt a világ valamen�nyi érdemi bortermő vidékének új boraira, valamint 300 szeszesital-különlegességére irányult. A vélhetően leghíresebb kiállító Sting volt, a toszkánai Il Palagio borászatával. 2017-ben a látogatók száma is új rekordot jelentett. Összesen 58.500 szakmai látogató kereste fel 130 országból a ProWein szakvásárt. A látogatók legalább kétharmada a legfelső szintű döntéshozók körébe tartozott, és ők egyértelmű beruházási tervekkel érkeztek a szakvásárra: a látogatók közel 60 százaléka közvetlenül a szakvásáron kötött üzleteket, ill. közvetlenül a szakvásár után tervezi a rendeléseket. A kiállítók átfogó kínálatát idén kiemelt szakmai témakörökkel egészítették ki. Ezek közé tartozik a Champagner Lounge, a bioborokkal foglalkozó Organic World, a Mundus Vini kóstoltató vagy a fizzz Lounge. Az innovatív és rendhagyó koncepciókat a „SAME but different” különbemutató vonultatta fel.
JAMIE OLIVER PIZZÉRIA NYÍLIK A BELVÁROSBAN Tovább terjeszkedik a Jamie’s Italian franchise Budapesten. A Jamie’s Italian Budapest Facebook-oldalán olvasható, hogy egy újonnan tervezett egységbe keresnek étteremvezetőt és konyhafőnököt, akik szívesen dolgoznának egy menő belvárosi pizzériában, vezetnének egy csapatot és tanulnának Jamie-től. Mint azt korábban megírtuk, Nagy-Britanniában a Jamie Oliver-birodalom éttermek bezárására kényszerült, de nemzetközi szinten az év elején közölt tervek szerint 22 új Jamie’s Italian szerepelt. Jamie Oliver neve alatt januárban 42 Jamie’s Italian étterem működik az Egyesült Királyságban és 36 szerte a világban, köztük Magyarországon is.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
13
HÍREK ÉTTEREMKÉNT NYITOTT ÚJRA MADRID LEGRÉGEBBI KÁVÉHÁZA Újra megnyitották a spanyol főváros legrégeb bi kávéházát, a Café Comercialt, amely idén ünnepli alapításának 130. évfordulóját. A Madrid belvárosában található kultikus hely a spanyol kulturális élet nagyjainak volt törzshelye. A márványasztaloknál költők, írók, újságírók, zenészek, filmesek találkoztak, beszélgettek és váltották meg a világot. Gyakoriak voltak a felolvasások, irodalmi estek. Antonio Machado költő és az irodalmi Nobel-díjas Camilo José Cela neve egybeforrt a Café Comerciallal. 128 évnyi töretlen, folyamatos működés után, 2015 júliusában váratlanul, egyik napról a másikra a tulajdonos család bezárta a kávéházat, lényegében magyarázat nélkül. A madridiakat megdöbbentette a legendás hely elvesztése. A kávéház kirakatüvegét búcsúüzenetek százaival borították be. A kiragasztott cetliken voltak, akik emlékeiket, életüknek a helyhez kötődő fontos eseményeit idézték fel, nagy találkozásokat, első randevúkat, mások dühöngtek, tiltakoztak a bezárás miatt. Amennyire hirtelen történt a bezárás, annyira váratlanul jelentették be az új üzletvezetők, hogy újranyit a kávéház, de megváltozott funkcióval, étteremként és bárként. Felújították és modernizálták a belső teret, de átépíteni nem volt szabad, és meg kellett őrizni számos díszítőelemet is, mivel az ingatlan műemlék, a madridi önkormányzat védelme alatt áll. Más városokhoz hasonlóan Madridban is egyre kevesebb marad fenn a 19. század végén, 20. század elején alapított vendéglátóhelyek közül.
NEMZETKÖZI KÍSÉRLET A KOCH BIRTOKON: ELLENÁLLÓ FAJTÁKAT PRÓBÁLNAK KI Magyar és szerb kutatók, valamint a Koch Borászat együttműködésének köszönhetően április ele jén új, vegyszermentesen művelhető szőlőfajtákból álló mintaültetvény létesült a Hajós-Bajai pincészet borotai birtokán. A fajtagyűjtemény, amely génbank és bemuta tó kert is egyben, lehetővé teszi az új, rezisztens fajták megismerését és megfigyelését az Alföld agroökológiai körülményei között. Magyarországi borászatnál most első ízben hoztak létre ilyen nagyszámú rezisztens szőlőfajtából álló mintakertet: az összesen 33 fajtát tartalmazó gyűjtemény két kutató – Dr. Kozma Pál, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének osztályvezetője és Dr. Petar Cindrić, az Újvidéki Egyetemhez tartozó Karlócai Szőlőtermesztő Intézet munkatársa – több évtizedes munkásságának legjobb fajtáiból és fajtajelöltjeiből áll. A szakemberek több mint egy éven át dolgoztak a projekt megtervezésén és az ültetési anyag előkészítésén.
14
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
!
KETYEG AZ ÓRA A SZÉP-KÁRTYÁKNÁL
Legkésőbb május 31-ig használhatók fel a SZÉP-kártyákra két éve feltöltött juttatások – jelenleg mintegy 4,2 milliárd forint van a kártyákon – ezt követően a kártyakibocsátó bankok visszautalják a munkál tatóknak a megmaradt pénzt. A szállásért és fürdőszolgáltatásokért a kártyarendelet értelmében a SZÉP-kártya valamennyi zsebéből lehet fizetni. A vendéglátás zsebben lévő összeget az ország több ezer éttermében elfogadják, a szabadidő zsebben lévő maradékból pedig akár fitneszbérletet, uszodabelépőt, színház-, koncert- vagy múzeumjegyet is lehet vásárolni. A SZÉP-kártya hatása a belföldi turizmusra 2016-ban jelentősebb volt, mint korábban bármikor: a szálláshelyi költések tavaly elérték a 18,5 milliárd forintot, ami a belföldi szállásdíjbevételek egyötöde. A kártya népszerűsége a munkáltatók körében is növekedett: 2016-ban az előző évinél 10,6 százalékkal magasabb összeget, 100,1 milliárd forintot utaltak rá a munkáltatók. A januárban és februárban utalt 11,9 milliárd forint 9 százalékkal haladta meg a tavalyi feltöltéseket, a 11,2 milliárd forint költés pedig 7,5 százalékkal múlta felül a 2016-ost – derül ki a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményéből.
A DANUBIUS HOTELS CSOPORT A KONFERENCIA TURIZMUS ERŐSÖDÉSÉRE SZÁMÍT A konferenciaturizmus további erősödése várható idén, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai szerint tavaly 27 százalékkal bővült ez a terület, a Magyarországon tartott magyar, illetve nemzetközi szervezésű rendezvények száma 2016-ban elérte a 3598-at, míg 2015-ben a számuk csupán 2819 volt – közölte a Danubius Hotels Group. Az MTÜ adatai szerint tavaly a magyar rendezvények száma 1999-ról 2617-ra, míg a nemzetközi hátterű konferenciáké 820-ról 981-re emelkedett. Egyre nagyobb az igény a nagy létszámot befogadni képes konferenciaközpontokra, a vendégek mintegy fele érkezik olyan rendezvényekre, ahol a résztvevők száma 101 és 500 között van. Liptai Judit, a Danubius Zrt. központi értékesítési és marketing igazgatója kifejtette: a cég szállodái tavaly 89 olyan konferenciát rendeztek, amelyen több mint 200 ember vett részt.
HÍREK NÉBIH: A SZILVAPÁLINKÁK TÖBBSÉGE MEGFELEL AZ ELŐÍRÁSOKNAK A szilvapálinkák többsége megfelelt az élelmi szerbiztonsági előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz tonsági Hivatal vizsgálata alapján. A szakemberek a piaci kínálatból 30 terméket választottak ki, amelyek között érlelt és prémium termékek egyaránt szerepeltek. A vizsgált italok – egy kivételével megfeleltek az élelmiszerbiztonsági paramétereknek, az ajánlott határértéknél magasabb etil-karbamát tartalmú pálinka forgalmazását pedig a hatóság megtiltotta. A vizsgált pálinkák az előállítók részéről minden esetben nyomon követhetőek voltak, és a gyümölcseredetre vonatkozó izotópvizsgálatok is megfelelőnek bizonyultak. Mindazonáltal a forgalmazók 14 esetben nem tudták a jogszabályban előírt módon, a nyomon követésnek megfelelő egyedi jelöléssel ellátott termékkísérő okmányokat bemutatni.
MYMEKI: AZ ELSŐ LÉPÉS EGY DIGITÁLIS ALAPÚ HŰSÉGPROGRAMHOZ A McDonald’s január elején indította el helyi fejlesztésű digitális kupongyűjtő alkalmazását, a myMeki appot, amelyet alig három hónap alatt több mint 230 ezren töltöttek le. Március végére a MyMeki az iPhone használók 25 leggyakrabban használt alkalmazása közé is bekerült. Februárban az étteremlánc jól ismert papírszelvényes ajánlataival bővült az alkalmazás. A myMeki-vel a vendégek nyomon követhetik a McDonald’s összes magyarországi étteremében elérhető ajánlatát, egyszerűen, kényelmesen gyűjthetnek kuponokat. A myMeki alkalmazás év eleji bevezetése a McDonald’s első lépése volt ahhoz, hogy hosszú távú, digitális alapú lojalitásprogramját megalapozza. A vállalat arra készül, hogy a myMeki funkcióinak sorozatos bővítése és fejlesztése révén 2018-ra a vendégélményt új szintre emelő digitális platformot hozzon létre. „Vendégeink részéről ma már alapvető elvárás, hogy online és digitális csatornákon is elérhetőek legyünk.” – fogalmazott Laczó Eszter, a McDonald’s marketing igazgatója. „A myMekivel egy olyan saját digitális kupongyűjtő alkalmazást indítottunk el, amely kényelmes, sokoldalú és folyamatosan fejleszthető platformot kínál. Az alkalmazás hosszú távon személyre szabott ajánlatok közvetítésére is alkalmas lesz, hogy pontosan azt nyújthassuk a vendégeinknek, amire igényük van.”
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
15
Naprakész, friss hírek és információk weboldalainkon XXXXXXX
www.chefpincer.hu www.termekmix.hu Kövess minket a Facebookon!
16
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
RENDEZVÉNY
FÚJHATTUK
A modern konyhában a professzionális habszifon ma már alap kellék: Ferran Adriá óta pedig tudjuk, hogy nem csak tejszínhab elkészítésére alkalmas, hanem különböző espumákat, habos szószokat, levegős leveseket vagy akár szivacsot is készíthetünk. Most azonban kiderült, hogy új funkcióra is képes a jó öreg tartály. Miután a RILL&SON átvette az iSi márka professzionális forgalmazását, workshopot rendezett, amelyen a gyár vezető séfje, Rainer Kratzer mutatta be, mire is képesek a gourmet szifonjaik. Mindjárt a rövid bevezető után megnézhettük, amiért jöttünk, a Rapid Infusion szettet, azaz gyors infuzionáló készletüket, amelynek segítségével mindenféle folyadékot ízzel itathatunk át. Mint kiderült, az infúzió lehet olaj, alkoholos ital vagy akár cukorszirup is, ennek megfelelően a konyhában, a bárpultnál és a cukrászműhelyekben is használható. Alkalmazásakor be kell tölteni a kívánt folyadékot, a bemutatón például olajjal mutatták be, amelyet később garnéla megsütéséhez használt a séf. Ebben az esetben jobb valamilyen semlegesebb olajat választani az olíva helyett. Rainer Kratzer ezért kukoricaolajat tett a tartályba, amelybe utána még került rozmaring, menta és fokhagyma is. Ezután beletette a tartály nyakába a különleges szűrőt, amely nem enged szilárd darabokat át a szifon fejéhez, majd rátekerte a fejet, betöltött egy habpatront. Így aztán legalább 30 percig kell infuzionálni a folyadékot (de jobb egy estére így hagyni), majd a különleges U-alakú csővel ki kell engedni a nyomást a tartályból. Végül az ízesítők fantasztikusan átjárják az olajat, amit már használhatunk is. A workshopon láthattuk, illetve inkább kóstolhattuk, hogy remekül működik ugyanez gin-tonikkal is, amelybe a beledobott uborkadarabok íze rendkívül gyorsan, és igen áthatóan olvadt bele. Ezután a séftől még láthattuk azt is, hogy egy profi szakács mennyi mindenre tudja használni a habszifont: készült többek közt enyhén csípős kukoricakrémleves, burgonyahab, hollandimártás-espuma, csokoládéhab és gorgonzolaszósz is, sőt a könnyed amerikai típusú palacsintákat is a szifonból kinyomva sütötte a szakács. Ha a cég szakácskönyvét is átnézzük, látjuk, hogy akár tempuratésztát vagy akár smoothie-t is készíthetünk. Szinte nincs olyan terület, ahol ne lehetne valamit megtekerni egy habpatronnal.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
17
AKTUÁLIS
Hogyan lehetne megduplázni a fizetéseket? A vendéglátásban és az idegenforgalomban az utóbbi években ugyancsak elmaradtak a bérek az országos átlagtól, így a turisztikai ügynökség vezetője szerint az ágazatban meg kellene ezeket kétszerezni jövőre, ennek azonban jelenleg több korlátja is van. A munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőit is arról kérdeztük, hogyan lehetne megvalósítani a tervet. Dukovits Attila, a Rigótanya Étterem és Panzió vezetője test közelből érzi a munkaerőhiányt. Mint azt a Chef&Pincérnek elmondta, elkeserítőnek tartja a helyzetet. Béreket még ugyan tudtak volna emelni, de ha nincs kinek, akkor semmit sem ér: „Összeszorítjuk a fogunkat és mi is beállunk dolgozni, de ne künk más dolgunk is lenne.” Akiket találnak a munkára, azok pedig nem szakképzettek. A konyhában a szakácsokat úgy si kerül megtartani, hogy már régóta jó kapcsolatokat tartanak, de ezt is nagyon nehéznek nevezte a vállalkozó, azzal együtt, hogy a vendégtérben már szakképesítés nélküli alkalmazot tak dolgoznak. Az ország másik részéből, ahol alacsonyabbak a bérek, azért nem költöznek ide, mert túl magasak a lakás bérleti díjak. Dukovits Attila szerint nem is az alacsony fizetés jelenti a fő problémát, hanem az, hogy a vendéglátós szakma a mai
18
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
fiatalok számára túl sok munkát jelent, és elvesztette vonz erejét. Az ország másik felén a debreceni Régi Posta étterem üz letvezetője, Horváth Imre egyetért ezzel a megállapítással, hi szen az ifjabb korosztály azt látja, hogy ugyanennyi pénzt más hol, könnyebb munkával meg lehet keresni. Ők egyébként éppen nem keresnek munkaerőt, de amikor kerestek, borzasz tó nehezen kaptak: „Szakképesítéssel rendelkező ember sok van. Aki a munkáját el akarja végezni, az nincs. Az, aki be akar járni dolgozni, nincs. Az, aki ennyi pénzért eljön dolgozni, nincs” - foglalta össze a véleményét. Ezzel szemben lapunknak több, külföldön dolgozó szakács név nélkül úgy nyilatkozott, hogy Ausztriában például kemé nyebben kell dolgozni a munkaidő alatt, de mégis elvállalják, mert azt rendesen meg is fizetik, így nem is gondolkodnak a
AKTUÁLIS hazaköltözésen. Ráadásul a munka mellett a szállásukat és az étkezésüket is állják. Náluk pedig nincs olyan, hogy a főnök megkéri őket, hogy ugyan már maradjanak bent még pár órát ingyen dolgozni, ott minden egyes órát nyilvántartanak. A ma gasabb bér mellett tehát az átlátható tiszta helyzet is vonzó az éttermi dolgozók számára.
Közmunkások és menekültek is jöhetnek
A munkaadók képviselője egyetért Guller Zoltán kijelentésével, amely a bérek megduplázását irányozta elő, de szerinte ehhez azt is látni kellene, hogy hogyan lehet erre fedezetet találni. Addig is a szervezet mindenféle ötletet összegyűjtött, amel� lyel javítani lehetne a helyzeten. A megoldás legfontosabb ele me a képzés lenne, de emellett annak is utánanéztek, honnan Duplázni kell a béreket is lehetne tartalékokat találni a betöltetlen munkahelyekre. A legfrissebb kormányzati tervek szerint a bérek kérdésében Böröcz Lajos értelemszerűnek tartja a friss nyugdíjasok vis� a hazai munka vonzereje némiképp megváltozhat. Guller szafoglalkoztatását. Ha ennek a feltételei javulnának, az segít Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigaz hetné a helyzetet. Ők a munkavállalók irányából is érzik a nnak gatója a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az igényét, hogy az egyszerűsített foglal által szervezett Turizmus konferencián koztatás körét bővíthessék, azaz a mező ugyanis bejelentette, hogy a jövő évben gazdaság mellett a vendéglátás-turizmus Az állam akármennyit meg kell duplázni a turisztikai szektor területén is jobban ki lehessen használ ban elérhető átlagjövedelmet, ami nettó ni ezt az alkalmazási formát. költhet a turizmus 103 ezer forint volt 2015-ben. Szerinte A Vimosz főtitkára emellett úgy lát fejlesztésére, és hiába a vállalkozók és a munkavállalók érdeke ja, hogy a közmunka a hazai munkaerő is a bérhelyzet rendezése az ágazatban, piacot eléggé eltorzította, és innen nem építi a gyönyörű amelyet tarthatatlannak nevezett. Hiába könnyen lehet átmozdítani az embere minden fejlesztési forrás, ha nem lesz ket a versenyszférába. A szervezet tagjai létesítményeket, ha munkaerő – mondta. nak azonban van tapasztalata olyan em nem lesz, aki mindezt berekkel, akik a munka világával először Szerinte szembe kell nézni a gondok kal: nyíltan beszélni kell az ágazat alap találkoznak, hiszen a vendéglátás gyak működtesse, akkor vető problémáiról, a jövedelmezőségéről, ran pont az a terület, ami sokaknak az a munkaerő problémáról, és a képzési első munkahelye. Ha a kormányzat ebbe nem jönnek majd rendszer sajátosságairól. Ennek fényé az irányba szeretne erőfeszítéseket tenni, a vendégek. ben a kormányzat nyitott a jogszabályi akkor a Vimosz partner lenne abban, könnyítésre, az adó-, járulék-, vagy áfa hogy közmunkások is igazi munkához csökkentésre, eddig soha nem látott for jussanak. A tagok közül már többen be rásokat fordít turisztikai fejlesztésre. Ugyanakkor az ágazat számoltak arról, hogy mind a hátrányos helyzetű emberek, szereplőitől azt várják, hogy az országmárka vagy térségi már mind az országban illegálisan itt tartózkodó migránsok alkal ka építéséhez járuljanak hozzá kampányfinanszírozással, illet mazásával bizonyos „lyukakat be lehet tömni”. Ez ügyben van ve vegyenek részt a bérhelyzet rendezésében. nak pozitív tapasztalatok. Ilyen pozitív tapasztalatról számolt be az Abcug.hu című Beruházások csúsztak, maradtak el internetes portál például, amely az Eurest Kft. tapasztalatai munkaerőhiány miatt ról készített riportot. A cég 1300 alkalmazottjából ugyanis Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos több mint száz megváltozott munkaképességű, idén pedig el Szövetségének (Vimosz) főtitkára szerint az utóbbi időben döntötték, hogy nagyobb számban alkalmaznak menekült hát több egyeztetést hajtottak végre a tagjaikkal és társszervezetek terű munkavállalókat is, mivel Magyarországon sokan már az kel, amelyből az derült ki, hogy a munkaerőhiány áll az első állásinterjúra sem mennek el. Nekik egyébként van asperge helyen az ágazat minden területén a problémák között. res dolgozójuk, aki milliméterre pontosan vágja fel a zöldsé Nyugat- és Kelet-Magyarország területein adódnak bér get, és súlyos beteg cukrászuk, aki hálás, hogy félállásban is beli különbségek. Míg nyugatról könnyebben járnak át engedik dolgozni. A menekültek munkakezdését pedig elő Ausztriába, Németországba dolgozni, addig a keleti ország ször fagyos tekintetek kísérték, de rekordidő alatt megtalálták részből, aki eddig sem könnyen indult útnak, az maradt itthon. a helyüket, és már ők segítenek a többieknek. Hat menekült A tavalyi év végén készült felmérésük szerint a Tiszántúlon már munkába is állt, hamarosan pedig még többen jönnek. található szállodákban még 50 százalékos a minimálbéresek A Vimosz főtitkára szerint a közmunkások foglalkoztatá aránya. Ezen a területen tehát csak arra teremtődött meg a fe sával sokan úgy érezhetik, hogy ez a szakmai tudás alábecsü dezet, hogy a minimálbért ki tudják fizetni. Ebből pedig az lése lenne, de itt a társadalmi felelősségvállalás is fontos, és derül ki, hogy még ilyen alacsony fizetésért is találni embere mindenkinek meg kell tenni mindent azért, hogy akinek le ket, akik elvégzik a munkát. het, biztosítsanak munkahelyet. A Balatonnál azonban óriási a hiány, a Vimosz titkára hal Ez persze csak valamiféle képzéssel lehetne elképzelni, ahol lott olyan esetről, ahol egy héttel a nyitás előtt a teljes betaní a szobaasszonynak például egy gyakorlóterületen megmutat tott személyzet inkább Ausztriába ment el dolgozni. Volt olyan ják, hogyan is kell egy ágyat bevetni, illetve milyen viselkedé beruházás is tavaly, amelybe a munkaerő hiánya miatt nem si és higiéniás szabályokat kell betartani. Még az a kérdés is vágtak bele, illetve többeknek már a megvalósítás közben de felmerült, hogy azoknál a közmunkásoknál, akiknél van esély, rült ki, hogy nincs meg a megfelelő számú alkalmazott, így le hogy beválnak a munkaerőpiacon, a kormányzattal közösen kellett fújni az üzletet, illetve későbbre kellett halasztani az nem kellene esetleg a fogászati, egészségügyi problémáikat is indulást. megoldani. CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
19
AKTUÁLIS A kormány vállalta is, hogy ha a béremelés a kívánt mértékben megtörténik, akkor tovább csökkennek a bér járulékai. Ehhez már vannak írott ígéretek, de még folynak tárgyalások is. Ha több feltétel is szerencsésen egyszerre teljesül, akkor kétszámjegyű lehet jövőre a béremelkedés. Ehhez az áfa és a járulékcsökkentés mellett még áremelésre is szükség lenne, amely csak a szolgáltatás minőségének megemelése mellett lehetséges. Ez jelenleg is éppen zajlik. Mindenesetre, akkor lehet árat emelni, amikor éppen nő a forgalom, így ezt csak kis lépésekkel lehet megtenni. Mindezeknél a folyamatoknál az a legnehezebb rész, hogy az ördögi körből kikerüljön az ágazat, hiszen jelenleg a jövedel mezőség javulásának, és így a béremelésnek az a legnagyobb hátráltatója, hogy tovább nő a munkaerőhiány. Ha pedig nem lesznek jövedelmezőbbek a vállalkozások, akkor nem nőnek a bérek, így a munkaerőhiány tovább nő, és tovább tart lefelé a spirál.
Nem fizettek az utolsó hónapra a Balatonnál
Magyarországon a vendéglátásban-turizmusban dolgozók átlagbére csak a 60 százaléka nemzetgazdasági átlagénak, amelyben hasonlít Németországra. Ott viszont ez egyben a hatszorosát jelenti a hazainak. Ezt a különbséget a munka adók szerint is valóban csökkenteni kellene, de ezt csak abból a pénzből lehet csökkenteni, amit az országban előállítanak. Luxemburgban például 2 euró körül alakul egy kávé ára a 3 százalékos áfa mellett, míg nálunk nagyjából 1 euró a 18 vagy 27 százalékos áfa mellett. Ha ugyanazt a kávét eladják a két országban, akkor Luxemburgban 194 forintnyi összeg marad anyagra, energiára, bérleti díjra és a munkabérre, míg nálunk ez az összeg megközelítőleg 73 forint. Ez a különbség jelen leg nehezen behozható.
A nem minimálbéreseknek 3–7,5 százalékkal nőtt a bére
A Vimosz szerint az áfa újraszabályozásának szerencsétlen volt a megfogalmazása, amelyből több gond is levezethető: „nem egyértelmű, hozza magával a büntethetőséget, így a volume ne elmarad attól, amekkorára a cégek számítottak, és többlet adminisztrációt okoz” – mondta Böröcz Lajos. A vállalkozások összes költségének nagyjából a 30-40 szá zalékát jelenti a munkabér. Azokon a helyeken, ahol sokan dolgoztak minimálbéren, ott a kötelező minimálbéremelés nagyjából a bérköltség 20 százalékos emelkedését jelentette, amely így az összköltségek 6-8 százalékát tette ki. Az áfa és járulékcsökkentést ez nagyjából fedezte azoknál a helyeknél, ahol az áfacsökkentést tudták alkalmazni. A Vimosz felmérése szerint a nem minimálbéres kategóriá ban átlagosan 3-7,5 százalékos emelést alkalmaztak a vállal kozások. A minimálbéremelésnek ugyanis volt olyan hatása is, hogy a jobban képzett munkaerő is elvárta, hogy növeljék a minimálbéresekhez képest az ő fizetését is. A valódi nyugati bérfelzárkózáshoz Böröcz Lajos szerint arra lenne szükség, hogy a fedezet jelentős mértékben nőjön. Ehhez a további áfa- és járulékcsökkentés is fontos tényező.
20
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
Ha nem változnak dinamikusan a bérek, akkor itt nagyon nagy gondok lesznek – mondta a Chef&Pincérnek Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet (VISZ) ügyvezető elnöke. Mint arra felhívta a figyelmet, a jelentős béremelés azért alapvetően fontos, mert az állam akármennyit költhet a turizmus fejlesztésére, és hiába építi a gyönyörű létesítménye ket, ha nem lesz, aki mindezt működtesse, akkor nem jönnek majd a vendégek. Sőt, ha azt látják, hogy munkaerő hiányá ban itt rosszabbak a szolgáltatások, akkor inkább a környező országokat választják helyettünk. A munkavállalói oldalnak ugyanis most jelentősen megnőtt az érdekérvényesítő ereje. Már nem lehet azt mondani, mint a válság idején, hogy akinek nem tetszik a helyzet, az akár azon nal el is mehet. Ma már egy mosogató is megnézheti az aján latokat, és akár meg is versenyeztetheti a tulajdonosokat. A vál ság gyakorlatilag 2011-ben véget ért, de sok munkaadó még mindig úgy gondolja, hogy ugyanazt teheti, mint annak idején. Míg a munkaadók képviselője arra panaszkodott, hogy be ruházások esnek kútba a Balatonnál a munkaerőhiány miatt, a szakszervezeti vezető szerint tavaly még mindig volt olyan eset, amikor az utolsó hónapot nem fizették ki a vállalkozók, mondván, hogy annyi költségük volt, hogy ezt nem tudják megtenni. Remélhetőleg az ilyen eseteknek híre megy a szak mában, és ezt többé nem tudják megtenni.
Az áfacsökkentés nem lesz elég
A bérek megduplázására a szakszervezeti vezető akkor lát esélyt, ha konkrét engedmények történnek, de akár úgy is megtör ténhetne ez, ha a minimálbéreket nem adóztatnák meg. Itt többféle intézkedésre lesz szükség az észrevehető béremelés eléréséhez, mert az eddig szóba került áfa- és járulékcsökken tésből nem lehet kigazdálkodni a kétszeres fizetést. Ehhez a közgazdasági környezetnek is kedvezően kell alakulnia. A szakszervezet tagjainak tapasztalata szerint a minimál bért és a szakmunkás minimálbért idén már elkezdték fejlesz teni, viszont nem történt meg mindenhol, hiszen a kiterjesz tett ágazati szerződés szerint is csak április 30-ig kell a bérmegállapodásokat megkötni. A mostani emelés sem volt elég arra, hogy a jelentős ideje feltorlódott elmaradást behoz zák. Nemcsak az a gond, hogy az ágazatban csak a nemzet gazdasági átlag 60 százalékát érik el a bérek, hanem az is, hogy
AKTUÁLIS A szakszervezeti vezető szerint azonban ebben az ügyben is várható változás. A kormánnyal ugyanis megállapodtak ab ban, hogy nemcsak azt ellenőrzik majd, hogy valóban betart ják-e a munkaadók a béremelési ígéreteket, hanem azt is, hogy megoldható-e a nyitvatartási idő alatt ellátni a feladatokat a bejelentett óraszámú dolgozókkal. Április elsejétől tehát ke mény ellenőrzések várhatóak, és az olyan helyeken, amelyek mondjuk 16 órában vannak nyitva és három négyórás mini málbéres látja el a munkát, ott komoly bírságokat fognak ki szabni, amelyek visszarettentő hatásúak lesznek. A szakszervezetnek is csak a munkaügyi ellenőrzés áll a rendelkezésére. Ha egy szakszervezeti tagtól érkezik a beje lentés, akkor első menetben a munkáltatót keresik meg, és igyekeznek névtelenül intézni az ügyet. Ha úgy látják, hogy ezzel nem járnak sikerrel, akkor kihívják a munkaügyi ellen őrzést. Sokszor az ilyen méltatlan helyzetnek bírság vetett vé get, amely akár több millió forint is lehet. Jelenleg Várnai Zsuzsanna szerint partnernek mutatkozik a kormány, hogy ebből a rabszolgahelyzetből kiszabaduljanak az alkalmazottak. A négyórás minimálbérre bejelentett dolgozók ugyanis csak ezután kapják a táppénzt és a nyugdíjat is. Már fel Komoly munkaügyi razziák jöhetnek nőtt egy olyan generáció, amely nem hajlandó összekacsintani a Mindemellett jelen van a feketefoglalkoztatás is az ágazatban. munkaadókkal annak érdekében, hogy rövid távon jobban járjon. Elsősorban a kisebb vendéglátóhelyeknél jelent gondot az, „Többen már nem mennek el ilyen helyekre dolgozni, mert hogy minimálbéren, vagy négyórás minimálbéren vannak az látják, hogy az olyan emberek, akik egy tál lencséért eladták alkalmazottak bejelentve, és zsebbe fizetnek a többiért. Így az életüket, amiatt panaszkodnak, hogy 28 ezer forint a nyug ezeken a helyeken a minimálbér és a minimálbéremelés nem díjuk, amiből már nem tudnak megélni” – mondta a VISZ feltétlenül tükrözi a valós helyzetet. ügyvezető elnöke. például a közösségi étkeztetésben ez az arány csak 50 száza lékos. Most tehát még mindig nem adott a forrás ahhoz, hogy legalább a nemzetgazdasági átlagot utol lehessen érni. Azt vi szont a kormányzattal együtt a munkavállalók érdekképvise lői tudatosították, hogy csak akkor lesz jövőre további áfacsök kentés, ha szemmel láthatóan nőnek a bérek is. Tavaly ugyanis nemzetgazdasági szinten akár 10 százalékkal is emel kedtek a bérek, de a vendéglátásban és a turizmusban a KSH adatai szerint ez mindössze 2,9 százalékos volt. Itt valóban a bérek növekedésére van szükség ahhoz, hogy legyen munkaerő. A nyelvtudást igénylő, többműszakos, vagy éppen nehéz fizikai munkát jelentő helyekre azért nincs em ber, mert ilyen alacsony bérek mellett senki nem vállalja ezt, inkább külföldre megy. Miután a versenyszférában is jelentős béremelések történ tek, várható, hogy a belföldi vendégeknek is megnőhet a vá sárlóereje. Várnai Zsuzsanna úgy látja, hogy az éttermek, sörö zők már jelenleg is megtelnek rendesen. Főleg a fiatalabb vendégek esetében lendült fel a forgalom.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
21
INTERJÚ
Csapody Balázs
Duplázni kell a béreket, különben nem marad szakember az országban
Miután Zsidai Zoltán Roy üzleti elfoglaltsága miatt nem tudta tovább vállalni a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöki feladatait, Csapody Balázst választották meg a szervezet vezetőjének. Az elmúlt év eredményeiről és a terveiről kérdeztük a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosát. 22
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
Most már egy év eltelt a Pannon Gasztronómiai Akadémia alakulása óta. Milyen eredményeket sikerült ez alatt az időszak alatt elérni? Nyilván az első és legfontosabb dolog, amiért mi is lobbiz tunk, az az áfacsökkentés volt, amely a mi meglátásunk sze rint az utolsó pillanatban érkezett, mert ha nem történt vol na meg, akkor összeomlana az egész magyarországi vendéglátás. Nagy sikerrel népszerűsítettük mind belföldön, mind külföldön a minőségi magyar alapanyagokat, borokat, italokat. Sokan csatlakoztak hozzánk olyanok, akik szeretné nek tenni a minőségi magyar gasztronómiáért, az éttermi kul túra fejlődéséért. Azért ez az áfacsökkentés kapott hideget és meleget is több felől… Nem mindenben értek egyet, hogy miért. Sokan azért hábo rodtak fel, mert figyelmesen nem olvasták el, hogy ezt miként kell alkalmazni. Egyrészt a megnövekedett adminisztráció miatt panasz kodtak, másrészt, mert nem volt egyszerűen értelmezhető az intézkedés, harmadrészt, mert többeknek nem csökkent a for galmi adója a vendéglátásban, akik szerették volna… Azt óhatatlannak tartom, hogy amikor új intézkedések tör ténnek, annak vannak olyan mellékzöngéi, amelyek a gyakor latban derülnek ki, és ezeket le kell tisztázni. Ennek ellenére magában az éttermi vendéglátásban elengedhetetlen volt, hogy csökkenjen az áfa. Az csak közben derült ki, hogy milyen bonyolult dolog, amikor megkülönböztetik az elvitelt és a helyben fogyasztást. Annyira azért nem bonyolult ez, nyilvánvaló, hogy elvitelnél nem ugyanaz a szolgáltatás működik, mint az éttermi fogyasz tásnál. Ott a felszolgáló foglalkozik a vendégekkel terített asz talnál. Ez nem annyira nehezen érthető, mint ahogyan azt so kan beállították. Ráadásul elég egyértelműen leírta az adóhatóság a tájékoztatókban. Emellett itt vannak azok, akik ugyancsak szerették volna megkapni a könnyítést… Ezért kell lobbizni, hogy ez a kör szélesedjen. Ha például a catering cégek igazolni tudják, hogy nekik is vannak olyan plusz ráfordításaik, amik indokolnák a könnyítést, akkor lob bizni kell. Ugyanez lehet igaz a munkahelyi vendéglátásra vagy az iskolai étkeztetésre is. Mindenesetre akkor is úgy ér zem, hogy megindult egy pozitív folyamat. A forgalmi adó csökkentése mellett még célul tűztük ki a termelőkkel való jobb kapcsolattartást is, így a termelők piac ra segítésében is sikerült eredményeket elérnünk. Ebben az ügyben mit tett a PGA? Ebben például saját példámból indulnék ki: van egy balaton szemesi zöldspárga-beszállítónk, aki már egyre nagyobb mennyiséget tud előállítani, így a PGA tagjai közül felkeres tük azokat, akiket ez az áru érdekelhet, és elindult egy olyan folyamat, ami előre mutat. Készül egy termelői adatbázisunk, amivel segíteni tudjuk a tagokat, kollégákat. Ugyanez igaz a Bocuse d’Orra, ahol a magyar alapanyagok megjelenését erő sen támogattuk. Legyen az akár magyar bor, kecsege vagy vadhús. Szerettük volna, ha minél többen csatlakoznak olyanok, akik ugyanazokat az elveket vallják, és így már közel 200 tagnál tar tunk. Az étteremtulajdonosok mellett a szakemberek között van, aki szakácsként, cukrászként, sommelier-ként, felszolgáló ként csatlakozott. Az ő segítségükkel is szeretnénk elérni, hogy
INTERJÚ legyenek olyan tanfolyamok, továbbképzések, szakmai rendez vények, amelyek elősegítik a szakma fejlődését. Az oktatás területén mi várható? Szerintem a kezdeti lépéseket megfelelően megtettük. Nagyon sokat tárgyalunk az ügyben. Az már látszik, hogy nem lesz egyszerű, mert a változások sok ember érdekeit sérthetik, de szerintem jó úton járunk. Kikkel folyik a tárgyalás? A szakoktatás ugyanis több területhez kapcsolódik. Elsősorban a minisztériummal folynak a megbeszélések, de a kamara is felkérte már a PGA-t, hogy véleményezzük a mes terképzést, alakítsunk ki új tantervet, vizsgarendszert. Ebben is megkezdődtek a tárgyalások, elindult a munka egy szakmai bizottságban. A középiskolai szakoktatás az a terület, amelynél úgy látjuk, hogy a legtöbb akadályba ütközünk, de ez azért is alakulhatott így, mert az eddigi elképzelések nem biztos, hogy 15-16 éves fiatalok esetében megvalósíthatóak. Lehetséges, hogy inkább a ráépülő képzésre kell összpontosítanunk. Aki komolyan gon dolja a szakmát, annak legyen továbbképzési lehetősége. Ez a ráépülő képzés már rövidebb lenne, mint a hároméves szakiskola, de ha innen kikerül, akkor rögtön hasznosítható tudással rendelkezne a magasabb szintű gasztronómiában. Akkor ez hasonló lenne, mint a jelenlegi egyéves OKJ-s képzés? Egy kicsit hasonlítana, de az OKJ-s képzéssel rengeteg gond van. Nem adja meg azt a tudást, azokat a plusz képességeket, amelyeket a gyakorlatban lehetne hasznosítani. Inkább csak a papírra összpontosít, nem a tudásra. Mi pont a fordítottját tartjuk fontosnak: a tudás a lényeg, nem a papír. Mikor várható ebből eredmény? Jelenleg több variáción gondolkodunk, de azt szeretnénk, ha nyár közepére teljesen kidolgoznánk, és le tudnánk tenni az illetékesek asztalára. Többek szerint ebben a kérdésben nem lehet érdekek sérelme nélkül megúszni az átalakítást, és az egyeztetés, bogozgatás helyett át kellene vágni a gordiuszi csomót, azaz fel kell vállalni a konfliktust. Hogyan látja ezt a helyzetet? Én arra hajlok, hogy próbáljunk meg a konfliktusok felválla lása helyett többféle érdeket is figyelembe véve, kompromis� szumkészebben tárgyalni, de úgy, hogy az oktatás átalakítása tényleg hasznos és megvalósítható legyen. Sokak szerint itt mindenkinek az érdekeire nem lehet figyelemmel lenni. Mindenkiére nem, de mindannyian belátjuk, hogy tényleg na gyon nagy a baj a szakemberképzésben, óriási gondok vannak a munkaerőpiacon, ha pedig ezt mindenki tudomásul veszi, akkor a változtatásokkal lehet majd eredményeket elérni. A munkaerőhelyzet megoldásaira vannak tervek? Hála az égnek, ha minket nézünk a Kistücsöknél, akkor nekünk nincsen gondunk. Egyre többen jelentkeznek jó szakemberek. Én ráadásul azt tapasztalom, hogy sokan jönnek vissza külföld ről. Egyre többen vannak, akik jó pár évet lehúztak külföldön, és látják már nálunk a pozitív változásokat, akár a bérek növe kedésében, és mérlegelnek, hogy valóban megéri-e nekik kint maradni, vagy inkább hazajönnek. Ezért is van szükség az áfa csökkentésre, mert bért csak így lehet növelni, ha nem akarunk drasztikus áremelést. Csak ez adhatja meg a fedezetet. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója részéről elhangzott egy olyan állítás is, hogy jövőre meg kellene dup-
lázni az ágazatban a béreket. Ezt hogyan lehetne kivitelezni nagyjából egy év alatt, mert úgy tűnik, hogy a további áfa- és járulékcsökkentés ehhez még mindig kevés lenne. Csak úgy lehet elérni, hogy ez egy sikerszakma lesz, és tény leg egyre többen igénybe tudják venni az éttermi szolgáltatá sokat, és a turizmus is erősödik. Mindez egy év alatt ekkorát fejlődne? Szerencsére erősödik a turizmus. Látszódik, hogy mind a bel földi, mind a külföldi forgalom javul. Ha ezáltal több lesz a cégek bevétele, és még a járulék- és áfacsökkentés is életbe lép, akkor el lehet érni a kívánt növekedést. Azt azért látni kell, hogy a kiindulópont elég alacsony. Lehet, hogy nem sikerül jövőre duplázni, csak rá egy évre, de ez elengedhetetlen lesz, mert különben nem marad szakember az országban. Több munkaadótól hallottam, hogy ők is szeretnék emelni a béreket, hiszen ki vannak szolgáltatva a munkaerőpiacnak, de nem tudják ezt kigazdálkodni. Sokan nem látják, hogyan lehetne ezt megoldani. Lehet, hogy akkor munkaszervezésben kell átgondolni a dol gokat, esetleg a nyitvatartási időn kell változtatni. Kevesebb embernek kellene dolgozni az éttermekben? Akár ez is megoldás lehet. Ha Olaszországot vagy Ausztriát megnézzük, akkor ott gyakran kisebb személyzettel oldják meg a feladatokat, de ott a munkaügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy több órát dolgozzanak egy szezonidőszakban. Ezért is lobbiznunk kellene, hogy a munkaügyi törvények is az ész szerűség irányába változzanak, és betarthatóak legyenek. Vannak konyhák, ahol 14-16 órákat dolgoznak, amely azért elég soknak tűnik így is. Azért ez nem jellemző, inkább a 12 óra. Egyébként nem biztos, hogy aki bemegy reggel 9 órára, annak este 11-kor kellene el menni. A reggeli előkészítőnek nem biztos, hogy bent kellene maradnia az esti szervizben, hanem 4-5 körül hazamehetne. Ez a megoldás éppen több embert jelent, akiknek a műszakot el kellene látniuk. Szerintem azért lennének itt tartalékok. Ezért is fontos egy kisebb, racionálisabb étlap. Ebben az esetben lehet, hogy ke vesebb kollégával lehet az esti szervizt megoldani. Az elődje, Zsidai Zoltán Roy az egy éve adott interjújában említett egy tervet, egy Nordic Food Labhez hasonló tudományos háttérintézmény létrehozásáról. Ez ügyben történt előrelépés? A Bocuse d’Or Akadémia hamarosan átadja a konyháját, és lehetséges, hogy ott is sok olyan tanfolyamot, továbbképzést tudunk tartani, amely a szakma továbbfejlődését célozza. Ez inkább a továbbképzések helyszínének tűnik, de olyan intézmény, ahol a magyar konyha alapanyagait, technológiá ját kutatnák, hasznos lehetne, ahol az eredményeiket a szaká csok számára elérhetővé tennék, ahogyan azt a Nordic Food Lab vagy más kulináris intézmények teszik. Ez is a PGA célja, hogy ezeket felkutassa, bemutassa, és ezzel olyan bemutató főzéseket tudjunk szervezni, amellyel fel lehet ezekre hívni a szakácsok figyelmét. Úgy gondolom, hogy még akár Közép-Európában is egyfajta bázis lehetünk, hogy akár még a környező országokból is jöjjenek ide tanul ni. Ez azonban még egyelőre csak később képzelhető el. Egyelőre az a fontos, hogy a helyi szakembereknek adjunk egyfajta képzési lehetőséget. Ezt pedig minél hamarabb el kell érnünk. A konkrét programon még dolgozunk. Horváth Balázs CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
23
XXXXXXX
Piacot indít a SVÉT Hamarosan éttermek és magánszemélyek is bejelentkezhetnek majd abba a rendszerbe, ahol a termelők extra termékeiből lehet majd vásárolni. Az átvevőhely pedig várhatóan a Hold utcai piac lesz. A Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) terveiről kérdeztük a szervezet elnökét. A SVÉT mottója szerint 16 étterem, 16 világnézet, 16 krea tív séf, 1 küldetés. Ruprecht László, a szervezet elnöke szerint a küldetés lényege pedig az, hogy vidéken teret hódítson a gasztronómiai kultúra, és a jó minőségű vidéki nyersanyagok helyet kapjanak a konyhákban. A SVÉT ebben példaként sze retne állni, megmutatva, hogy ha az éttermek összefognak, akkor mennyi mindent ki lehet ebből hozni. Hiszen vidéken sokan hasonló kihívásokkal küszködnek, amelyekre lehetsé ges, hogy együtt könnyebben találják meg a megoldást. Erre jó példa lehet az, ahogyan a tagok támogatják egymást, és pró bálják a termelőket is piacra juttatni.
ugyanis sok energiát és időt köt le, hogy arra koncentrálnak, hogy a nagyobb tételeiket is eladják. Jelenleg a SVÉT ezért egy olyan piac kidolgozásán dolgo zik, ahol egy-egy termelő előre bejelentheti, hogy mikor lesz nagyobb mennyisége egy bizonyos portékából, akkor arra be jelentkezhetnek az éttermek, amelyek ezeket jó előre már be is építhetik étlapjaikba. Mindez a SVÉT szervezésében jönne létra a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha együttműködésében. A rend szer lényege egyfajta adatbázis lesz, amit mind az éttermek, mind a lakossági vásárlók elérhetnek. Ha például egy terme lő látja, hogy a jó időjárás miatt jövő hétre nagyobb mennyi Éttermek és magánszemélyek is ségű spárga ígérkezik, amit nem tudna eladni, akkor bejelen foglalhatnak árut ti ezen a felületen, és az éttermek ezután befoglalhatják. Az alapanyag kérdése egészen érdekesen alakul vidéken, több Mindehhez kell egy lerakatot, bázishelyet is létesíteni Budapest Budapesttől távoli étterem ugyanis éppúgy külföldről szerzi környékén, illetve egy budapesti piacot, mint átvevőhelyet. Ez be a minőségi alapanyagot, ahogyan sok budapesti hely, mi utóbbi a jelen tervek szerint a Hold utcai piac lehet, ahol a la közben a vidéki éttermeknek éppen a környékbeli források je kosság kaphatja meg a megvenni kívánt alapanyagait. Ilyen lenthetnék a vonzerejüket, kitörési pontjukat. Ruprecht László szempontból ez a terv nem éppen a vidéki éttermiségnek ked szerint akkor lehetne ezeket a termelőket felfuttatni, ha több vez, hiszen várhatóan a központ Budapesten lesz, de az étter környékbéli étterem is vásárolna olyan helyekről, amelyek ké mek amúgy is járnak Budapestre árut beszerezni, így ettől pesek megfelelő minőséget előállítani. Jelenleg a termelőknél most sem fognak megszabadulni, hacsak ki nem derül, hogy
24
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
AKTUÁLIS
éppen a közelükben található a termelő, mert akkor ki lehet iktatni a felesleges hurkot. Első körben várhatóan a zöldségesek, húsosok, baromfisok, nyúltenyésztők szállhatnak be, de mindenki részt vehet, aki nek feleslege adódik valamilyen termékből, amit fel lehet hasz nálni az éttermekben. A SVÉT annak idején Szigetmonostoron indult, amikor az itt található Rosinante Szállodában összejövetelt tartottak. Akkor már volt öt-hat olyan étterem, akik gyakran együtt dol goztak. Az első ilyen találkozó után kitalálták, hogy legyen még ilyen később is, majd többen csatlakoztak. Kiderült, hogy a tagok által képviselt vendégbarátibb vendéglátásra egyre na gyobb az igény. A rendezvények ma már akkorára duzzadtak, hogy el is kell gondolkodni azon, hogy nehogy elveszítsék a családias hangulatukat, így már több taggal nem is igen sze retnék bővíteni a társaságot. Ők inkább annak örülnének, ha még több ilyen hozzájuk hasonló bázisszervezet jönne létre az országban és ezek együtt tudnák erősíteni egymást. Azóta felvállaltak több ügyet, így a termelők képviseletét, és az or szág kulináris kultúráját is népszerűsítették San Sebastianban a Gastronomikán. A Bocuse d’Or európai selejtezője idején pedig ugyancsak az volt fontos, hogy megmutassák a külföl dieknek, hogy igenis létezik itt gasztrokultúra.
A forradalom nem seperte el a hiányételeket
Ahogyan azt a Pannon Gasztronómiai Akadémia újonnan megválasztott elnöke, Csapody Balázs is mondta, addig nem lehet meghirdetni a gasztronómiai forradalom győzelmét, amíg vidéken sem találunk mindenhol elérhető távolságban minő ségi éttermeket. Ez azt jelenti, hogy vidéken is meg kellene találnunk azokat helyeket, amelyek a minőségre koncentrál nak. A vidéki éttermek beszámolói alapján azonban Budapest vonzáskörzetén kívül nehezebb átvinni az új irányvonalakat, részben a vendégek konzervatív ízlése, részben a vásárlóerő hi ánya miatt. A SVÉT elnöke úgy látja, bár egészen más lehet faluhelyen és a kisvárosokban, de arra mindig nagyon kell figyelni, hogy milyen a vendégek igénye, fontos, hogy a séf vagy az étterem ne váljon öncélúvá. Sokszor előfordul, hogy a séf és a konyha eltávolodik az adott környezet vagy vendégkör igényétől. Ha mégis újítani akar egy étterem, akkor érdemes különféle ren dezvényeket szerveznie, akár egy tematikus borvacsorát, ahol megmutathatják, hogy mire is képesek, és amellett a vendé geket is lehet tanítani az újdonságokra.
Persze vidéken is minden vendég igénye más, így van, aki már nyitottabb az előremutatóbb kulináris megközelítésre, míg vannak, akik csak az alapszintű ételekért mennek étterembe. Mindezt összefésülni elég nehéz egy szűkebb étlapban, hiszen itt a kínált fogások körét az elvárt frissesség miatt nem lehet túlságosan szélesen kialakítani. Ha még az úgy nevezett gaszt roforradalomról is beszélünk, az nem jelenti azt, hogy az egész hazai gasztrokultúrát meg tudjuk változtatni. Fontos, hogy el induljon egyfajta irányvonal, és minden vendég megtalálja a saját éttermét. Nem várható mindenkitől, hogy nyitott legyen az újdonságra. Persze vannak olyan technológiai előrelépések, amiket mindenkinek érdemes alkalmazni, de a különbség min dig megmarad az éttermek, a régiók és a vendégkör között. Vidéken gyakran az is furcsának tűnik, hogy sokan olyan hely idegen alapanyagokkal, ízekkel próbálkoznak, ami nem illik hozzájuk, mint például a Szent Jakab kagyló vagy a lazac. Ehelyett jobb lenne, ha a jó minőségű regionális alapanyagokra építené nek, persze csak akkor, ha ezek megtalálhatóak lennének. A szocializmus alatt a hiány szabta egységessé az éttermeket: voltak bizonyos elérhető nyersanyagok, és a séfek ezekhez hoz ták létre azokat a fogásokat, amivel megpróbálták színesíteni a menüt. Ebből alakult ki aztán az az egységesített menürendszer, amit a rendszerváltás óta eltelt időszak már akár el is söpörhe tett volna. A gasztronómia ugyanis a stázsolások, az internet és az olcsóbb utazás korában kinyílt, és folyamatosan újabb alap anyagok és technológiák kerülnek be a konyhákra. A régi szoci alista hiánygazdasági fogások azonban nem tűntek el. Ha a nagy gasztronómiai forradalmi hangulat alábbhagy, akkor utána jö het egy letisztulás, ahol a vidéki éttermek is megtalálhatják a he lyüket, és ez erősebbé teheti a regionális konyha kialakulását is. A vidéki séfek gyakran ugyanis azt akarják megmutatni, hogy képesek arra, mint bármelyik budapesti séf vagy bármelyik más szakács a nagyvilágból. Ez a szakmai jellemfejlődés egy eleme, amely után a legtöbben rájönnek, hogy a kevesebb néha több, és nem kell annyi elemet halmozni a tányérra. A külföldiek leginkább a kalauzok segítségével jutnak el a vidéki éttermekbe, de ők is inkább csak a frekventáltabb tu risztikai helyszíneken toppannak be, mint Eger, Veszprém, Debrecen, a villányi borvidék vagy a Balaton környéke. A ka lauzok közül a leghíresebbe, a Michelin kalauzába egyelőre viszont nem kerülnek be vidéki éttermek, hiszen a piros köny vet Magyarországról csak Budapest érdekli, de Ruprecht László szerint azért Budapesten kívül is lehetne két-három olyan ét termet találni, amely megütné a csillagos szintet. CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
25
XXXXXXX
Adorjányi Máriusz A BBQ egyszerre melós kaja és Michelin-csillagos hús A marketingesből szakáccsá, szakíróvá, majd a hazai barbecue-sütők fejlesztőjévé váló szakemberrel a pályájáról beszélgettünk: a nyársak mellett előkerültek a londoni 16 órás műszakok, a francia kiképzés, a barbecue-cunami, a kutyaütők és persze az is, hogy a mahagóni színű füsttel fűszerezett húsok hogyan találhatnák meg a helyüket a hazai konyhákon.
PORTRÉ XXXXXX
Adorjányi Máriusszal, a BBQ Expedition ügyvezetőjével, a BBQ Pit Box szmókerek fejlesztőjével solymári főhadiszállásán beszéltük meg a találkozót. Bár az alacsony hőn, füsttel lassan készülő barbecue nagyköveteként vált híressé, ezúttal azzal lepett meg, hogy az új fejlesztésű hibachi grilljükön süt nekem pillanatok alatt yakitori-nyársakat kacsaszívből, kakasheréből. Aztán némi szuvláki is készül bárányból és sertéstarja is a nyárs polgárok közé kerül. Bár ez pontosan a barbecue által hirdetett „low & slow” ellentéte, a koreai és japán szószok, fűszerek használatán, az alapanyagok kiválasztásán hasonló gasztronómiai kifinomultság érezhető, mint az általa hirdetett ételkészítési technikán. Hogyan kezdődött a gasztronómiai kultúra, a szakácskodás iránti érdeklődése? Nekem eredetileg közgazdász végzettségem van, és marketing iparban 7-8 évet dolgoztam, mielőtt először beléptem a kony hába. Ezek szerint a szakács szakmába már úgy kezdett, hogy egy teljesen más területen már gyakorlott szakember volt, és teljesen elölről kezdte, a nulláról? Mondhatjuk, hogy mikor belekezdtem a szakácsmesterségbe, a marketing területén addigra már elértem valamit, mondjuk szeniornak számítottam. Innen valóban gyakorlatilag restartol tam magam, 30 évesen. Adódott egy olyan helyzet, hogy egy magánéleti ügyből kifolyólag kimentem Londonba. Előtte még egy év alatt a Tavernában elvégeztem az OKJ-s szakács képzést. Egyébként a Pilvaxban voltam gyakorlaton, ez a hely nagyon érdekes volt, mert a múlt egy élő lenyomata volt. A séf és az idősebb pincérek még nagyon magukon hordozták a 80-as, 90-es évek magyar gasztronómiáját. Igen hasznos volt ezt is látni. Emellett – mivel anyai ágon litván származású vagyok – két igencsak híres, tradicionális litván étteremben is dolgoztam tanulóként. Végül is sok ember megunja azt, amit akár több évtizeden keresztül végzett, és úgy gondolja, hogy inkább a hobbijában teljesedne ki... Én például belevágtam. Nagyon megnéztem, hogy hol lenne a legjobb elkezdeni a valódi szakácspályafutásomat. Az első helyem a Quaglino’s volt. Itt szombatonként kétszer 600 ember fordult meg. Ez azért is volt jó, mert egyrészt francia alapú konyhát vitt, másrész a rengeteg szakács között egy kicsit el
lehetett tűnni. Voltak külön részlegek, ahová egyenként hathét szakácsot osztottak be, akik váltásban dolgoztak, és tízfős nigériai mosogatócsapat segítette a munkánkat. Olyan úri dol gom azóta sem volt, hogy a serpenyőt csak el kellett dobni, és ők takarítottak. Arra pedig remek lehetőség volt, hogy az alapokat össze szedjem. Egy évig voltam ott, eleinte az előételes, majd a grill részlegen. Először demi chef de partie voltam, majd chef de partie, azaz vonalszakács vagy pályaszakács. Az egész további szakácspályafutásom alatt szinte végig ez volt a rangom. Egy év után a Quaglino’s már nem motivált, és a váltáson gondolkodtam. Elkezdtem interjúkra járni. London ekkor csúcsra járt, minden étterem tömve volt, így volt lehetőség bőven. Bekerültem egy kis francia étterembe, Clos Maggiore-ba, a Covent Gardenben, ahol Marcellin Marc volt a konyhafőnök. Ez már igazi fordulatot jelentett. Igazi, klasszikus, francia étterem volt, ahol a szakácsok között is jó pár francia megfor dult, akik megerősítették, hogy teljes mértékben olyan a hely, mint Franciaországban. Az old-school francia iskolát kaptam, embert próbáló kiképzéssel. Marcellin, ez a remek chef a mai napig a barátom, tartjuk a kapcsolatot, tud a mostani munkámról is. Az, hogy én talál koztam vele, igazán sorsfordító volt. Rengeteget tanultam. Voltak olyanok, akiket nem fogadtak be? Bizonyos szempontból soha nem voltam olyan boldog, mint ott, akkor. Ez egyébként irgalmatlanul kemény volt: fél hétre mentem, és éjfélig tartott a sütés-főzés, majd éjféltől egyig ta karítás volt. Míg napközben nagyjából kétszer mehettél el mosdóba, miközben megittál vagy öt üveg vizet, a záráskor nem volt vége. Éjfélkor extra sebességre kapcsoltál, hogy lesú rold a tűzhelyedet, és csak azután mentél haza, hogy a francia tűzhely makulátlan állapotban volt. Végül felültél a metróra, hazaestél a lyukadba. Érdekes, hogy mégis ezt tartja a legboldogabb időszakának... Akkor értettem meg azt, hogy csak akkor tudsz jó szakács len ni, ha teljesen átadod magad a konyhának. Ha nem vagy ott két napig, már kiesel a ritmusból, és nem érted a konyhát. A fe jedben ott van a hűtőkamra összes pontja, és tudod, hogy az a bizonyos szósz milyen állapotban van, a különböző alap anyagok hol tartanak a folyamatban. CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
27
XXXXXXX
Érdekes, hogy míg Budapesten a Pilvaxban egy lecsengő korszak utolsó képviselőit láttam, itt Londonban is ezt figyel hettem meg. Itt a Marco Pierre White által képviselt, azóta leköszönt konyhai kultúra köszönt vissza. A konyhán a chef az ő mondatait harsogta például: „We all wear blue aprons because we’re all commis, we’re all still learning", azaz „mindannyian kék kötényt viselünk, mert mi mind commis-k vagyunk, mindannyian tanulunk”. Marco Pierre White az igazi marketingzseni, mert ezt az életformát kultikus, követendő divatszakmává tudta alakítani. A Clos Maggiore-ban a sous chef egyébként korábban London első Michelin-csillagos, és első háromcsillagos étter mében, a Le Gavroche-ban dolgozott. Emiatt Albert Roux, aki a testvérével a nagyhírű gasztronómiai intézményt alapí totta, egymás után háromszor is eljött hozzánk enni. Majd jött a pincér, és mondta nekem, hogy monsieur Albert Rouxnak nagyon ízlett a blanquette de veau, amely egy borjúszegyes ragú volt. Ilyen közel voltam ehhez a világhoz. Szerencsém is volt, de a mentalitásom is tetszett a chefnek. 31 éves koromig kellett várnom, hogy valahol találkozzak az igazi maximalizmussal. Magyarországon erre nem volt esély. A franciákról terjednek olyan közhelyszerű megállapítások, hogy lusták, meg túl lazák, de azt elmondhatom, hogy a chefek biztosan nem ilyenek. Amit én ott láttam, az először sokként ért, aztán alkalmaz kodtam én is. Vasárnap például egyszer bementem hajnali öt re, és feltettem 15 fazekat az összes tűzhelyre, és az összesben csontokat pirítottam, két fakanállal kettőt egyszerre. Bejött a chef, nézte-nézte, és vigyorogva mondta: „this is pushing, this is pushing, this is pushing, I like it.”, azaz „ez az igyekezet, ez az igyekezet, ez az igyekezet, ez tetszik”. A 200 kilogramm csontot lepirítottam, felöntöttem alaplével, és mire az első em berek beszállingóztak, a redukált szósz ott főtt gyöngyözve. Így tudtam elismerést szerezni. Ez a munka, ez az élmény azért is fontos, mert a mai mun kám soha nem lenne ilyen, ha ezt nem tapasztalom meg. A mai barbecue-sztorimnak a viszonylagos sikerében ezek az évek erő sen benne vannak. A szakácskarrierje hogy alakult ezután? Még 2008-2009-ben is főztem londoni éttermekben.
28
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
Dolgoztam Tom Ilic-nél, aki szerb volt, de már 20 éve Angliában élt. Voltam egy különleges helyen is: London leg nagyobb jogászcégének két étterme volt: egy az alkalmazot tainak, egy pedig az ügyfeleinek, ez utóbbiban dolgozhattam. A konyhafőnök egy portugál srác volt, aki Heston Blumenthalnál dolgozott a Fat Duckban. Ennek megfelelően például sok mindenben volt xantán, nagyon trükkös ételeket készítettünk. Ez azért volt jó, mert volt idő a műhelymunkára, és lehetett szobrászkodni. Aztán egy nívós gasztropubban is dolgoztam, ahol souschef lettem. Mindent összevetve vagy tíz helyen megfordultam, de az igazán mérvadó a Clos Maggiore maradt, ahol időben is a legtöbbet töltöttem, és az étterem is a közvetlen londoni él vonalba tartozott. London után eljutottam Franciaországba is, Toulousba is, ahová egy londoni kollégám hívott el sztá zsolni, három nagyszerű hetet tölthettem ott el. A zseniális chef, Maxime Dupiot mindössze 27 éves volt, elképesztő tu dással, és akkor derült ki számomra, hogy a professzionális szakácskarrieremet be kell fejezni, mert soha nem tudok jobb lenni, mint harmadosztályú játékos. Végül hogyan került haza Magyarországra? Honvágyam volt. Végig éreztem, hogy én nem fogok egy éle tet leélni külföldön, haza akartam jönni. Volt már korábban is egy kis marketinges cégem, amit egy társam vitt tovább, és amikor visszatértem, ajánlotta, hogy szálljak be megint. Ezután pár évig ezzel foglalkoztam. Közben megnősültem, és csalá dom is lett, ami nagyszerű dolog. A feleségemnek rendkívül sokat köszönhetek abban, amit elértem. Azt szoktam mon dani, hogy életem első igazán tisztességes napja a házasságom napja volt. Azóta mindent egészen másképp látok. A barbecue füstje hogyan csapta meg? A francia konyhától a barbecue számomra igen távol állt. Az én ingerküszöbömet évekig nem lépte át ez a világ. Azt hit tem, hogy ezek a húsok feketék (amúgy sötét mahagóni, a fe kete valóban nem jó). Az volt a benyomásom, hogy primitív, amerikai baseballsapkás figurák besörözve rommá égetik a húst. Aztán nagyjából öt éve elém került egy angol nyelvű cikk, ami felkeltette az érdeklődésemet: talán a barbecue mégsem az, aminek gondoltam, hanem valami egészen különleges dolog?
XXXXXX
Amúgy óriási ellentmondás van ebben a műfajban, ez egy jó értelemben vett köznépi, melós kaja az Egyesült Államokban, miközben más szempontból egy arisztokratikus ételkészítési technika. Mikor Huszár Krisztián a Gourmet Fesztiválon kóstolta a marhaoldalasunkat, azt mondta, hogy ez egy három Michelincsillagos hús. A műfaj királyának, Aaron Franklin a könyvének a borítóján is látszik ez az ellentmondás: itt van rajta a világ legjobb marhaszegye, a szerzők neve pedig az egydolláros t oast kenyéren olvasható. Tehát éltem a csendes életemet, archiválgattam a kint szer zett receptgyűjteményemet, és jött ez a cikk. Ezután először egy egykilós tarját sütöttem meg egy faszenes sütőn. Barbecueból tehát először a saját sütésemet kóstoltam, mert nem volt még sehol olyan hely Magyarországon, ahol ezt megtehettem volna. Amikor aztán beleharaptam, leesett az állam: finoman füstös, lassan sült szaftos hús: erre vártam egész életemben. Már másnap megrendeltem az összes, a témával foglalkozó könyvet az Egyesült Államokból. Elkezdtem zabálni a szak irodalmat, videókat nézni interneten, és egy hónapra rá el kezdtem írni a Nyárspolgár című blogot, amely az eddigi éle tem során a legnagyobb hatású munkám volt. Nem is szeretem blognak hívni, talán kijelenthető róla, hogy ez egy szakoldal. Rengetegen léptek rá a lassú tűzön-füstön sütés útjára a Nyárspolgárt olvasva. A kereskedés csak később jött. Mivel pontosan tudtam, hogy melyik márka nincs még bent Magyarországon, írtam az egyik ilyen cég londoni képviseletére, hogy én képviselném a sütőjü ket idehaza, három nap múlva itt volt az első szmóker. Gyorsan beindultunk, ugyanis a vevők nagyon értékelték, hogy olyantól veszik az első szmókerüket, aki azért ért a hússütéshez. A következő komoly lépés az volt, amikor egy szekrény szmókert szerettem volna venni az USA-ból, de kiderült, hogy másfélmillió forintba kerülne, amire akkor nem volt pénzem. Ezzel szemben a sógorom elirányított olyan szakemberekhez, egy gyöngyösi kazánspecialista családi vállalkozáshoz, akik szerinte tudnának ilyet építeni. Velük aztán egyből megtalál tuk a közös hangot, egyből összecimboráztunk, és óriási elán nal elkezdtünk együtt sütőket fejleszteni. És itt állt össze minden, szerencsés csillagzat alatt, ugyanis a szmókerek, amit elkezdtünk közös vállalkozásban gyártani,
rövid idő alatt igen komoly elismertséget szereztek nyugateurópai barbecue-s körökben. Túltöltöttük anyaggal, van ben nük egyfajta kelet-európai báj, igazi monstrumok, hőstabili tásban pl. verhetetlenek. Jelenleg az a helyzet, hogy már az időm legnagyobb részét a gyárban töltöm. Hetente négyszer megyek oda, és olyan� nyira bejött a fejlesztés, hogy már annak a nemzetközi cég nek is gyártunk ilyen sütőt az ő saját nevük alatt, akiket elő ször azzal kerestem meg, hogy árulnám a termékeiket. Először én vettem tőlük a belépő szintű sütőket, most ők veszik tő lünk nagy tételben a professzionális, szigetelt szekrényszmó kereket. Ausztráliában közel 40 ilyen szekrényszmóker üze mel. Barbecue-s körökben egy ismert, és elismert márka lettünk. Egy magyar siker, amit régimódi fémipari munkásokkal ér tünk el Gyöngyösön. Végül az életem során ez lett nekem a nagy projektem, bár csak félig volt tudatos, sokszor inkább ösztönös, hogy idejus sak. Most 44 éves vagyok, és pontosan tudom, hogy most va gyok a csúcson: olyat csinálok, amit szeretek, és egyben értek is hozzá. Mindemellett nem volt könnyű, néhol keserves volt ide jutni, és igazából húsz év történetének minden kanyarja ide futott ki. Ezért pedig hihetetlenül hálás vagyok a sorsnak, hogy ez összejött. Vannak, akik úgy gondolják: na, ő belenyúlt a tu tiba. Szerintem olyan nincs az életben, hogy belenyúlsz a tu tiba. Én alapvetően szerencsésnek gondolom magam, de cse rébe semmi nem hullik az ölembe. Amim van, amögött hosszú évtizedek vannak. Most van dolgunk, és Istennek hála, hogy tudjuk ezt csinálni. Egyre több étteremben látni a konyhákban vagy a kinti területeken a szekrényeket, nagy tojássütőket, amelyekben barbecue-zni lehet. Az éttermek sok esetben tudják, hogy ezt valahogyan használniuk kellene, de ez gyakran mégsem túl sikeres. Hol lehet a helye a barbecue-nak a magyar éttermekben? A véleményem szerint többféleképpen lehet ebbe belépni. Az egyik, amikor van egy adott hely, amibe meg lehet próbálni egy kicsit beépíteni a barbecue-t. Mondjuk, kitalálják, hogy vesznek egy sütőt, és szombaton-vasárnap kipróbálják, hogy hogyan harapnak rá a vendégek. Ezek a helyek szerintem si CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
29
PORTRÉ keresebbek, mint azok, amelyek kitalálják, hogy ők barbecue-ra specializálódtak. Az ilyen magyarországi helyeknél egyelőre még nagyon sok a minőségi kilengés. Öt éve foglalkozom ezzel, és mindig elmondom, hogy még mindig tanuló vagyok. Ha valaki elkezd palacsintát sütni, ak kor egy hét múlva már nagyon jó palacsintát tud készíteni. Rááll, ráfókuszál, és menni fog. A barbecue esetében egy sü tés egy hétvége. Lassan tanulsz, lassan fejlődsz. Vannak, akik beleugranak a barbecue-ba, mert ez most di vatos, és gyorsan vesznek egy sütőt, és meghirdetik, hogy ők egy igazi barbecue-hely. Ők lesznek az elsők, akiknek ebbe beletörik majd a bicskájuk. Sokkal jobb kis lépésekben ha ladni. A brit piac nagyjából három évvel tart előttünk, és ott most azok a helyek zárnak be, amit olyan „széplelkek” üzemeltet nek, akiknek nincs vendéglátós tapasztalatuk, van pénzük, és csak erre vártak, hogy kipróbálhassák magukat: megvan a sza káll, a baseballsapka, a feeling, de azt nem mérik fel, hogy mi be is lépnek bele. Ők morzsolódnak le először. A barbecue-nak több irányzata van: mindenekelőtt a civi lek, akik a családdal, barátokkal sütögetnek, ami egész más jellegű, mint az éttermi barbecue. A barbecue-zás és a street food összemosását óriási szakmai hibának tartom, mert a bar becue igazából bázisműfaj. A street food az utcán készül, amit ott meg is eszel. A barbecue-hoz kell egy hely, ahol van hű tőkamra, húselőkészítő, szmóker, szeméttároló – nem élhet bázis nélkül. Ez még akkor is igaz, ha vannak kontrasztos pél dák, pl. Serényi Zsolt kiváló helye, a BpBARbq, amely streed food stílusban alkot remek BBQ-szendvicseket. A húsok minőségével mi a helyzet Magyarországon? Megfelelnek a barbecue-hoz? Ez érdekes, mert ha sütök egy csirkét vagy sertésoldalast, akkor azt mondják: finom volt, köszi. Ha viszont sütök marhaolda last vagy szegyet, akkor az a reakció, hogy te vagy az isten. Ezzel viszont az a gond, hogy az a marha, amit igazán jól meg lehet sütni barbecue-nak, jelen pillanatban ausztrál vagy ame rikai. Az elég groteszk, hogy itt Magyarországon ausztrál ol dalast kell sütnünk. Van már olyan tenyésztő, akik magyar tarka üszőből, illet ve angusból tart jó minőséget, velük csak az a gond, hogy az elérhető mennyiség korlátozott. Ezen felül a marhában ke ressük az alternatívákat. Ilyen a marhanyak, a stefánia, a láb szár és a pofa. Ez már a mi saját evolúciónk, hogy ezt is süt jük barbecue-technikával, ez már sokkal inkább magyar, mintsem amerikai barbecue. Ezek is egészen jók, de azt a ra jongást nem tudom ezekkel kiváltani, amit az amerikai és az ausztrál húsokkal. Az amerikai marhaszegynél viszont az emberek már csóvál ják a fejüket, amikor 20 dekagramm marhaszegyért 4000 fo rintot kell fizetni, pedig azzal még csak nullán vannak a helyek, és egy fillért sem kerestek. Amerikai marhaszeggyel és marha oldalassal inkább csak imidzset lehet építeni, profitot nem. A többi húsfajtán lehet csak keresni. Amúgy nagyjából 300 kilogramm eladott hústól kezdi meg megérni, addig a bevétel csak az éjszakai munkát, az infrastruk túrát, és a többi költséget fedezi. No, de ki tud Magyarországon 300 kilogrammot eladni? Senki. Esetleg egy-egy nagy rendez vényen lehetséges ez. A magyar barbecue-helyek jellemzően 30-40 kilogramm húsokat tudnak sütni.
30
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
Bár az Egyesült Államokban ez igazán régi műfaj, azért ez a technika mégsem régóta ismert nálunk. A legújabbkori barbecue-láz nagyjából 8-10 éve indult az Egyesült Államokból, amikor rájöttek, hogy ez egy rendkívül erős értékük, amely miatt az ország egy kulturális öröksége hirtelen szerethetővé vált. Amikor öt évvel ezelőtt először ütöttem be az Amazonon a „BBQ book” keresést, akkor olyan 10-12 könyvet adott ki, ma több száz van. A barbecue-cunami tehát az Egyesült Államokból indult, és ennek a hullámai értek el Európába, ahol a különböző országokban másképp hatnak. Magyarországon azért is üt ilyen erősen, mert nálunk a grillezés és a sütés területén óriási űr tátong. A világot akár fel is lehet osztani grillországokra és antigrillországokra. Mi az utóbbiba tartozunk. Mi főzünk szabadtéren. Az egyik leg szebb ételünk a bajai halászlé, ami főzés. A pörkölt is inkább főzés. A hús faszén felett sütésében azonban nem nagyon van hagyományunk. Azt nem nevezném annak, amikor a borona tárcsán szénné sütik a húsokat, és sörrel locsolgatják. Mindemellett úgy gondolom, hogy a magyar barbecue-nál egy jellegzetesen helyi karakternek kellene kialakulnia. Én bí zom abban, hogy ezt a hazai pitmasterek megtalálják. Emellett a korlátokat más irányokba is lehet feszegetni – a Beszállóban például láttam olyat, hogy barbecue stefánia sárga curryvel. Úgy gondolom, hogy a fine-diningba is betehetné a műfaj a lábát: kapsz mondjuk két szelet nagyszerűen megsütött szegyet, amely mellett akár egy csúcsgasztronómiai köret is elfér. Ez lenne a csúcs, de hallani lehet a műfaj kutyaütőiről is. Őket hogyan lehet megismerni? Idén januárban, jó tizenöten (többek között Őrház, BpBARbq, Zabáljcsak, Déli Part BBQ, Tütü, Céltorony) meg alapítottuk a Magyar Barbecue Szövetséget, és létrehoztunk egy Etikai Kódexet, amelyben megfogalmaztunk olyan alap vetéseket, hogy a húst csak nyersen lehet feltenni a rácsra, te hát nincs előzetes hőkezelés, 150 Celsius-fok alatt történik a sütés, amelyek meghatározó kritériumok. Ennek megfelelő en szerintünk azok a kutyaütők, akik ennek nem tesznek ele get, és a barbecue szó üzleti vonzerejével visszaélve trükköz nek az ételkészítési technikával. Azzal nincs bajom, hogy az ilyen vállalkozások hülyére ke resik magukat, mert ilyen a piacgazdaság, csak az a gond, ami kor kiírják, hogy barbecue vagy BBQ, amivel viszont azoknak tesznek be, akik egész éjszaka görnyednek a sütőjük felett és rakosgatják a fát, őrzik a tüzet. Őket viszont nagyon bántja. Ha vendéglátós lennék, és egy fesztiválon mondjuk én egész éjszaka dolgoznék, a másik pedig valahonnan hozna egy már félig kész húst, én is felhúznám magam. Most egyébként lefelé hígul mindez, már a legnagyobb gyorséttermeknek is van barbecue-szendvicsük, mert ez egy forró hívó szó. Én azonban abban hiszek, hogy lesz majd egy tisztulás. Kellenének a barbecue Le Gavroche-ai is itthon, igazi intézmények. Ha Chris Lillyt nézzük, és a Big Bob Gibson éttermét, akkor ott 80 éve, négy generáció óta sütik a húst, hihetetlen stabilitással. Ehhez képes itthon még csak kisiskolások vannak, de n agyon is érdemes ebbe időt és ener giákat fektetni. Ez egy nemes ételkészítési eljárás. Amikor fel teszed a szegyet, és 12 órán keresztül sütöd 110 fokon, és csak a tiszta füsttel ízesíted a só és a bors mellett, az egy ünnep. Horváth Balázs
XXXXXX
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
31
TECHNOLÓGIA
Ami a BBQ-t a direkt grilltől megkülönbözteti Mióta az Egyesült Államokból Magyarországra is elért a BBQ-hullám, jól körülhatárolhatóan kialakultak a szabályok, amely ezt a sütési módszert megkülönbözteti a többi grillezési formától. A grillezés vélhetően nagyjából a legősibb ételkészítési eljárá sunk, hiszen vélhetően az ősember először a tűzbe vagy a pa rázsra pottyantotta bele a húsdarabját, amitől az könnyebben fogyaszthatóvá vált. Hogy melyik lépcsőben jutott el az emberi ség odáig, hogy az ősszakács a földbe ásott lyukakba szórta be a parazsat, esetleg a tűzben felhevített köveket, és ezekkel
együtt temette el a húst, azt nem tudjuk, de az Egyesült Államok déli államaiban az úgynevezett BBQ-övön a műfajnak mára egészen sajátos szabályai alakultak ki, amelyek egyértelművé teszik, hogy mi a különbség a barbecue-zás és a grillezés kö zött. Ezeket gyűjtöttük össze, hogy mindenkinek egyértelmű legyen.
BBQ Hőmérséklet
Tüzelő
Itt mindig indirekt hő érvényesül, így a parázs vagy Az igazi eredeti BBQ fatüzeléses, ahol egy el a tűz nem közvetlenül hat a húsra, csak a hőt ter különített tűztérben égetik a lehető legtökélete meli. A klasszikus BBQ-tartomány a 110-120 fokos skálán sebben a fahasábokat, hogy az óriási hengereken átvezetve belül mozog, de mindenképpen 150 fok alatt kell maradni, már kellő hőmérsékletűre hűlve áramoljon a hús körül. Itt mert efölött már indirekt grillezésről, ezalatt pedig meleg füs fontos, hogy a tiszta füsthöz száraz, jó minőségű fára van tölésről beszélünk, és egészen más lesz az eredmény. szükség. A hétköznapi gyakorlatban azonban jó minőségű faszén látja el a tüzelő szerepét, amelyre keményfa kerül. Ez Készülékek az Egyesült Államokban gyakran hickory, mesquite, esetleg Itt a legfontosabb, hogy az egyenletes hőmérsékle juhar, nálunk a leggyakrabban bükköt és tölgyet használnak, tet hosszú távon fent lehessen tartani. Ezért fontos, de a gyümölcsfák hasábjai is kiváló választások, mint az alma hogy ne a legolcsóbb termékkel próbálkozzunk elsőre, mert ez vagy a cseresznye. akár egy életre elveheti a kedvet a folytatástól. Belépőszinten a jó minőségű gömbgrillek állnak, amit lehet direkt grillfunkció Hús ra is használni, ennél azonban elég sokat kell trükközni, hogy BBQ-nak egészen másféle húsok felelnek meg, mint hosszan fenntartsuk a lassú égést. A vizes edényekkel működő a grillezésnek, hiszen itt egyrészt a hőáramlás szá töltényszmóker lehet a következő lépés, amelyeket elsősorban rítja az alapanyagot, így érdemes zsírosabb részeket használni, erre a funkcióra terveztek, így több esélyünk lehet a megfelelő másrészt hosszan készül, így szükség van a zselatinos, kollagé végeredményre. A minőségi kerámiából készülő kamadó-grille nes részekre, amelyek összetartják a húst, és még a végén is ma kért már jóval mélyebben kell a zsebbe nyúlni, de egyrészt a kö rad harapása a falatnak. Klasszikus darabok: marhaszegy, mar zépen lévő sütőkő elég jól stabilizálja a készüléket, másrészt egy haoldalas, sertéstarja, sertésoldalas, lapocka, csirkecomb, egész étterem teraszán vagy a külső részeken látványelemnek sem utol csirke. Itt nem alakul ki a Maillard-reakció, a húsnedvek a fű só. A szekrényszmókerek már a profik választása. szerkéregben, a barkban koncentrálódnak.
32
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
TECHNOLÓGIA
Grill Tüzelő
Az igazi itt a faszén vagy a brikett, de érdemes meg nézni, hogy nem tartalmaz-e olyan adalékanyago kat, amelyek negatívan hathatnak az ételünk ízére. Steven Raichlen szerint bár a faszén tiszta, száraz hőt biztosít, de za matot nem várhatunk tőle, mert ez eltűnt a fából, amikor szén né alakult. Ezért közvetlen vagy közvetett grillezéshez is ajánl ja a keményfákat, de fenyőt soha ne használjunk erre a célra. A csúcsnak ebben a műfajban a japán Binchōtan faszén, amely Hőmérséklet tölgyfából készül, hosszabban ég, mint a hagyományos fasze A direkt grillezésben az egyik legelőnyösebb tulaj nek, és nem áraszt magából erős füstöt, így akár beltérben is donság a magas hőmérséklet, amivel akár 350 lehet használni. Celsius-fokot is el lehet érni. Ennél a hőmérsékletnél azon ban a legtöbb alapanyag túl gyorsan sül, így a felület előbb ég Hús meg, minthogy sülne. Ha a parázs fényesen narancsságán iz Grillezéshez is használhatunk szinte mindenféle zik hamuréteg nélkül, akkor a legdurvább a hősugárzás, ha húst, de meg kell különböztetni a direkt grillezést, már kialakul rajta a hamuréteg, akkor az igazi, és minél sápad amikor a hő a grillrácson keresztül vagy a nyársakon egyene tabb a narancs, annál gyengébb. sen éri a húst, és az indirekt formát, amikor a tűztérben közé pen kialakítunk egy parázsmentes szigetet és két oldalról éri Készülékek az ételt a hő. A direkt hőre olyan hússzeleteket teszünk, amit Itt már az egyszerűbb grilleken is jó eredményt le amúgy serpenyőben is hirtelen hőhatással kezelnénk, mint a het elérni. Az igazán fontos, hogy jól lehessen meg csirkemell, a stake-ek, vagy akár a sertéskaraj, míg az indirekt oldani a szellőzést, fontos tehát az állítható szellőzőnyílás. verzióban azokat, amelyekben több a kötőszövet, amit a sütő A konyhákon egyre több helyen használják a tojás alakú ka ben alacsonyabb hőn készítenénk. A yakitori-nyársakon ki madó-grilleket, de a nagy ládaméretű, asztalra helyezhető, kon válóak a belsőségek falatnyira vágva. Fontos, hogy itt kialakul rónak nevezett japán tűzhelyek is egyre népszerűbbek. a Maillard-reakció.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
33
XXXXXXX
MILYEN A JÓ BÁRÁNYHÚS? Hagyományosan húsvétkor indult a bárányszezon, hiszen természetes módon nagyjából ilyenkor érkeztek el a fiatal juhok abba a korba, amikor érdemes volt a zsenge húsukért levágni és elkészíteni. Manapság már nem csak egy rövid időszakban lehet tejes bárányt kapni, de továbbra is ebben az időszakban keresik a legtöbben a bárányhúst. Takács Lajos séf (Zing) szerint a megfelelő bárányok kiválasz A bárány fő fűszere az európai kultúrkörben klasszikusan a tásánál érdemes tudni, hogy a juhok úgy szoktak legelészni, rozmaring és a kakukkfű, de Takács Lajos szerint a jó bárány mint ahogyan a deltaszárnyú repülő halad. Ennek megfelelően húsra nem is igen kell fűszert tenni, hogy ki lehessen érezni a a háromszög elején lévő állat jut a legjobb táplálékhoz, míg neutrális ízét. Sokan pedig pont a bárány saját ízét nyomnák el. mögötte csak nála rosszabb minőségű füvet tudnak maguk A szakács úgy véli, hogy a konfekcióízű új-zélandi bárányoknál nak harapni a többiek. Így az ideális nyájnak 300-400 ez nem is gond, hiszen ott úgysem érvényesülnek ezek állatból kellene állnia, mert minél nagyobb a nyáj, az ízjegyek, abban az esetben azonban, annál kevesebb a lelegelhető zöld. Ennek ha igazán finom húst találnánk, nagy ellenére Magyarországon ez a szám még hiba az erős fűszerezés. sem igazán szempont, ilyenre nálunk Korábban az Olimpia étterem nem is figyelnek oda. ben a séf bárányból is készített pankomorzsával bundázott, liba A jó bárányt ne fűszerezzük zsírban sült rántott húst, amely túl erősen! elsőre ugyancsak meglepő válasz A közel egy éve megjelent konyha tásnak tűnik. Kevesen gondolnák, technológiai kalauz, A főzés tudomá hogy a keresztfartőt így készítsék nya szerint egyébként a 3-6 hónapos el, pedig ez talán a világ egyik leg juh, azaz a bárány húsát két csoportra jobb rántott húsa. lehet osztani: az első rövid készítési idő A Zingben is készül bárány, bur re alkalmas, míg a második kategóriába a ger formájában. Itt az oldalast használ hosszabb időt igénylő húsrészek tartoznak. Az ják fel, amely a legszaftosabb rész. A húst ideális elkészítési mód pedig a rozé, amit nagy először lesózzák, ledarálják és pogácsába for részt a hús pihentetésével lehet elérni. mázzák, majd sütik.
34
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
ALAPANYAG Elősózott bárányok Normandiából és Pikárdiából
A bárány akkor lesz igazán finom, ha a birka jó füveket eszik, hiszen a tejen keresztül átjutnak azok az anyagok is, amely a finom húsért felelősek. Magyarországon is kaphatóak új-zélan di bárányok. Erről azonban ugyan elmondható, hogy mind a fajta, mind a körülmények miatt már fiatal korukban is igen nagy darabok, de az ízük nem okoz túl sok izgalmat. A Magyar országon nevelteknél viszont a fajtaválasztás sem az igazi, hi szen a magyar tenyésztők többsége egyszerre túl sokat szeret ne, legyen teje is, gyapja is és persze sok húsa is. Ez pedig egyszerre nem létezik. Az igazán jóízű bárány Magyarországon pedig ritka, mint a fehér holló. Ha az igazán finom alapanyagot keressük, akkor ennek a báránynak a húsában egyszerre található meg a tej, és a legelő kön fellelhető fűszernövények íze. Ha pedig a csúcskategóri át nézzük, akkor lehetne mihez viszonyítani. A pré-salé bá rány (agneau de pré-salé) a sós vizet jól tűrő fűféléken él Normandia Mont Saint-Michel területén, és a Somme öblé nél Pikárdiában, ahol sós, szikes, mocsaras területek találha tóak. Ennek köszönhetően, ahogyan a neve is mutatja, a hú sában is érezhetően megtalálható a sósság és a jódtartalom is, amely egészen egyedivé teszi. 2006-ban ezért a Somme öblé nél tenyésztett fajta AOC eredetvédelmet kapott. Hasonló sós mocsáron élő fajták a híresebb francia típus mellett megtalál hatóak még Nagy-Britanniában és Hollandiában is.
Keleméren és Taliándörögdön is lehet finom a bárány
A jó bárány állagánál egyébként lényeges elem, hogy jelentős mennyiségű kollagén van benne, így ez megtartja benne a hússzaftokat. Ez a kollagén felel azért, hogy amikor a húst megfőzzük, az nem szárad ki, hanem meglesz a megfelelő ha rapása, valamint a szaft is jobban emulgálódik, az íze pedig et től mélyebb lesz. Ennek megfelelően Takács Lajos szerint a Keleméri bárány is jó választás, de ő nem is a kisebbeket vá lasztja ezekből, hanem a 20 kilogramm feletti korában levágott állatokat, amelyek fej és egyéb részek nélkül tisztán nagyjából 10 kilogramm felettiek. Szinte akármelyik szakácsot kérdezzük, mindenki csak jót tudott eddig mondani a keleméri Île de France-bárányokra, amely 2014-ben megkapta az Aranyszalag minősítést is, amely hez huzamos ideig kell megbízható minőséget teljesíteni. A minőségi tanúsítvány odaítélésekor hangsúlyozták tisz ta, fűszeres-bárányos illatát, kifejező, de elegáns húsízét. Mint írták „a keleméri Széki puszta tanya bárányhúsa minden szem pontból magas színvonalú: mind a tenyészállatok kiválasztása, mind a tartás, mind a vágás terén. Az állatok gyógy- és fűszer növényekkel teli völgyben élnek, kiegészítőként a tanya gabo náját és a völgyből származó értékes szálastakarmányt kapják” – olvasható a Gault&Millau Bűvös Szakács oldalán. Az egyetlen gond a Keleméri báránnyal, hogy nem mindig kapható belőle elég. Ilyenkor az éttermek alternatív megoldá sokon gondolkodnak. Így jutott el a Kistücsök séfje, Jahni László a taliándörögdi tenyésztőhöz, akinek a bárányát ugyancsak ki válónak tartja, és ráadásul nincs is távol a balatonszemesi étte remhez, így természetes választásnak tartja. Ha a cég honlapját megnézzük, kiderül, hogy a juhok te nyésztése három telephelyen zajlik, mintegy 20 km-es körzet ben Taliándörögdön, Hegyesden és Halastón. Az árutermelés
során a 2012-es évig befejező fajtaként Charolais kosokat hasz náltak. A 2009-es évtől kezdődően a kutatási program kere tén belül értékelték a Charolais fajtával keresztezett anyaju hok bárányait. A 2013-as évtől kezdődően fajta tiszta Hampshire kosokkal bővítették az állományukat. A juhágazat fő terméke a hizlaldai körülmények között felnevelt pecsenye bárány. A Dörögdi Mező Kft. tenyésztője, Rádli András lapunk nak elmondta, hogy a dörögdi mezőn legelnek az állatai, ahol a Művészetek Völgyét is rendezik. Összesen 4000 juhot tar tanak a gazdaságban, a birkák ősgyepen legelnek, ahol nem használnak semmiféle vegyszert. Szerinte mind a hazai Île de France-bárányok, mind a gaz daságuk francia juhai kiváló húsminőséget produkálnak, ők azonban tudják biztosítani a folyamatos utánpótlást is. Rádli Zoltán arra számít, hogy ugyan jelenleg nem túl jelentős a bárányfogyasztás Magyarországon, de ha a tendenciát nézzük, akkor egyre többen szeretik meg az ízét. A mai igényes fogyasz tók tudják, hogy milyennek is kell lennie a báránynak. A legtöbben mégis új-zélandi bárányt vesznek. Szerinte amiatt is választják a messzi vidékről érkezett húst az övék helyett, mert azt már szétbontották különböző részeire, míg a magyar bá rányt ők egészben árulják. A piacon a legfontosabbnak pedig azt tartaná, hogy a hazai áruval váltsák le az új-zélandit.
A VILÁG LEGNAGYOBB BIRKAHÚSFOGYASZTÓI Az OECD-FAO 2016-os adatai szerint az egyes országokban az éves fogyasztás, fejenként. Magyarországon 2015-ös adatok szerint 0,3 kilogramm volt az éves birkahúsfogyasztás. Szudán Kazahszán Ausztrália Algéria Uruguay Szaúd-Arábia Új-Zéland Törökország Irán Dél-Afrika
10,5 kg 8,1 kg 7,4 kg 7,1 kg 5,7 kg 5,5 kg 4,4 kg 4,1 kg 3,2 kg 3,1 kg
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
35
INSPIRÁCIÓS FOGÁSOK
Jöhet a bárány a májától a csülkéig Sorozatunkban a hazai gasztronómia élvonalába tartozó séfeket kértünk fel, hogy ajánljanak az éttermek számára olyan ételeket, amelyekből ötleteket merítve, a maguk vendégkörének igényeihez, pénztárcájához szabva, maguk is elkészíthetik a saját verziójukat. A cikksorozattal az a célunk, hogy egy-egy eljárás, ízpárosítás, állag, különleges forma, vagy bármilyen egyéb megközelítésben igyekezzünk előremutató megoldásokat ajánlani az éttermek szakácsai számára. a combból és a lapockából roládban báránysültet készítenek, és különböző technológiát választanak, vagy konfitálják, vagy sous-vide-álják. Az apró leeső részekből pedig bárányburgert sütnek. A szakács kedvenc ré sze a gerinc, mert szerin te rózsaszínre készítve alacsony hőfokon lehet belőle a legtöbbet kihoz ni, de a szaftos bárány csülökből is szép ételeket Egészben érkeznek a bárányok a konyhára, ki lehet hozni megfelelő tányéronként távoznak garnírunggal. A szakács Macsinka János, az egri Macok Bisztró – Borbár séfje mindig leggyakrabban kakukk tart bárányt az étlapon. Ők vagy a keleméri bárányt vásárol füvet, lestyánt, rozmarin ják, vagy Ózd környékéről hozzák az egész állatokat és min got használ fűszerezés Macsinka János den részét felhasználják. A gerincet és csülköt külön adják, ként.
Ezúttal két vidéki étterem séfjét – Macsinka Jánost, az egri Macok Bisztróból és Jahni Lászlót, a balatonszemesi Kistücsökből – kértük fel arra, hogy ajánljanak fogásokat az éttermek számára. Míg a legjobbak természetesen csak a kiemelkedő, így a drágább alapanyagokat használják fel, mindenkinek javasol juk, hogy a fogásokat szabadon alakítsák át, kísérletezzenek, szabják a saját vendégkörükhöz. Az igazán jó ételek megalko tásánál a lényeg sokszor nem az anyagiakon, hanem a fantá zián és a tudáson múlik.
Konfitált báránycsülök puliszkakrémmel, zöldségekkel A báránycsülköt 6 százalékos sóoldatba tesszük 2 órára, majd leszárítjuk, és annyi mangalicazsírba tesszük, hogy ellepje. A zsírba teszünk fokhagymát, friss lestyánt, kakukkfüvet, rozmaringot, így az infúzionált zsiradékunkban a hús is il latos lesz. 90 fokon 3,5 óra alatt elkészítjük. Báránycsontokból készítünk egy pecsenyelevet, jus-t. A csülökcsontnál érdemes odafigyelni arra, hogy a csü lök csontját beborítsuk fóliával, így nem sül rá csúnyán a rá kerülő szaft, vagy glasszírlé. Így végül gyönyörű hófehér lehet a csont, és jól mutat a tányéron. Az étteremben konfitálás után vákuumzacskóban kerül nek a csülkök hűtőbe, és rendeléskor regenerálják vízfürdő ben, majd rápirítanak, hogy jó ropogós legyen a bőr, és a jus-vel glasszírozzák. A jus-t aztán ízesítik redukált Pinot noirral, dúsítják vajjal. Köretként formában készült piliszkakrémet, sóban sült sárga- és lilarépát adunk hozzá. Apró salátalevelekkel, ehe tő virágokkal szervírozzuk.
36
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
INSPIRÁCIÓS FOGÁSOK Őrizzük meg a zsenge húst
Jahni László, a balatonszemesi Kistücsök séfje nem óriási ra jongója a báránynak, sokkal nagyobb nyomot hagyott benne a kifejlett keleméri ile de franc birka, amelynek gyönyörű, már ványos a gerince, de mégsem túl erős az íze, mégis összetettebb, mint a bárányé. A bárányhús elkészítésénél fontosnak tartja, hogy mint fi atal állatnál, a szaftosságot, zsengeséget mindenképpen meg kell tartani. Vigyázni kell, nehogy túlkészüljön a hús. Nyugodtan lehet csak félangolos szintig sütni a pihentetés eszközét kihasználva. A Kistücsök séfje szerint a sütés-pihen tetés kombinációját még akár az egész báránycombon is le het alkalmazni. Mindemellett érdemes lehet a gyümölcsös enzimes puhí tást is kipróbálni, amelyhez ananászt, papaját vagy akár aszalt sárgabarackot is lehet használni a vákuumban. Az így előké
szített keresztfartőnek például tényleg csak igen rövid hőkeze lésre van szüksége. Szerinte ízesítésben el lehetne hagyni a rozma ringos, kakukkfüves válto zatot. A rozmaringos bá ránysülttel már szinte ki lehetne kergetni a világból. Ehelyett lehetne használ ni például citromos kori andermagot, vagy érdemes lehet elmenni keleties irányba, így szívesen hasz nálja mostanában a Ras el hanout fűszerkeveréket Jahni László vagy Garam masalát.
Báránymáj és báránykolbász polentával, hagymasalátával A séf a kolbászhoz kétféle húst használ, amelyből a bárány lapocka van többségben, de a kisebbik fele sertéshús, amely vagy tarja, vagy a leeső apróhúsok. A bárány kétharmadát kockázzuk, egyharmadát pedig ledaráljuk a sertéssel együtt, amely a „maltert” képezi majd, ezzel fogjuk össze a húskocká kat. Teszünk bele egy kevés pirított hagymát, fokhagymát, sót, borsot és római köményt - paprika nem kerül bele. Ha a tölteléket szeretnénk egy kicsit lágyabbá tenni, akkor a keverékbe tehetünk velőt is. Végül debreceni bélbe töltjük, zsírban megabáljuk nagyjából 70 fokon, és csak tálalás előtt pirítjuk meg. A báránymáj esetében a süt-pihen-süt módszert választ juk. Elsőre serpenyőben félangolos fokozatúra sütjük, majd 65 fokos holdomatba tesszük 5-10 percre, majd tálalás előtt átpirítjuk. Ez a hétköznapokban jó lehet sous-vide-olva is. A polentánál fontos, hogy sokáig főzzük, mert akkor a kesernyésség eltűnik belőle és sokkal összetettebbé válik az
íze. A sima polentát legalább egy óráig rotyogtassuk, míg az előgőzöltnek is jót tesz, ha 20 percig fő. Itt jó választás, ha vákuumzacskóba tesszük a folyadékot lehegesztve, és bedobjuk a főzésben lévő vízbe, így nem ég le az edényre. A végén ehhez Jahni László egyéves Kisaszondi sajtot tesz még, amely legalább annyi umamit tartalmaz, mint egy jó parmezán. A 24 hónapos és a 36 hónapos változatokat amúgy csak fűszerezéshez érdemes használni, mert annyi ra erős az ízük. Lilahagymát, fehérhagymát megszórunk durva tengeri sóval, és fóliában, héjában 180 Celsius-fokon 10-20 percig sütjük. Ezután meghámozzuk, és összevágjuk, adunk hoz zá egy főtt mustármaggal, gyömbérrel készült savanyítólét – ez lesz a salátánk. Mivel elért minket a tavasz, a zöldspárgát csak keveset blansírozzuk zöldséglében, már fel is adhatjuk a tányérra, és kész az ételünk.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
37
TREND
A terasz az éttermek, kávézók marketingeleme is lehet Az éttermeknél lényeges elem, hogy kényelmesek legyenek a székek, míg a kávézókban gyakran szándékosan kényelmetlen ülőalkalmatosságokat választanak, hogy pörögjön a forgalom, a jól megtervezett terasz pedig olyan plusz érték, amely bevonzza a vevőket. Belsőépítészt és teraszbútorok forgalmazóit kérdeztük. A teraszok kialakításában a legfontosabbnak Makay Attila építész, belsőépítész azt tartaná, ha az éttermek, kávézók már eleve tervező által készülnének el, és a továbbiakban is tarta nák magukat a belsőépítész által meghatározott irányvonal hoz. Nyíregyházán a főtéren például jól lehet látni, hogy az ottani hat-hét kávézóból kettőt tervezett belsőépítész, a töb bin pedig látszik, hogy azokat maguknak alakították ki. A bel ső tér minőségén szembe ötlik, hogy azt tervező alakította ki, és ez ugyanolyan plusz értéke lesz a terasznak, amit a vendé gek is érzékelnek.
Néha a kényelmetlen szék a jó
az asztalok is kisebbek az átlagnál, hogy a vendég csak igyon egy presszót, és már menjen is tovább, átadva a helyét a kö vetkező kuncsaftnak. Ha viszont sok hely van egy terasznál, akkor a kávézóknál is lehet egy kicsit nagyvonalúbban bánni a berendezéssel és a kényelemmel is. Itt már lehetnek kicsit szellősebben is az asz talok. Azt pedig még az egyetemen is tanították, hogy úgy kell megtervezni a teraszokat, hogy onnan fizetés nélkül ne lehes sen könnyen távozni. Anyaghasználatban a bútorok mellett jöhetnek a textilek, drapériák, pergolák, árnyékolók, növények is. A belsőépítész a trendeket illetően úgy látja, hogy az csak egy dolog, hogy a Velencei Biennálén milyen anyagokat mutattak be, amit lehet, hogy Nyugat-Európában még követnek is, de nálunk Magyarországon az ügyfeleinél úgy látja, hogy csak kevésnél lehet elsütni a trendi elemeket. Manapság egyébként azt veszi észre, hogy még ha ki is ala kultak a stílusjegyek, mint a klasszikus, az art déco vagy akár a minimalista, akkor ha ezekben már nincs is keveredés, de az ezekre jellemző anyaghasználatban már elképzelhető a fúzió, amellyel lehet kreatív megoldásokat találni. A trendek ilyen szempontból talán nem is annyira meghatározóak, mint in kább az egyedi igények. Mindemellett az anyaghasználatnak is van marketingszem pontja, hiszen ha látunk két teraszt egymás mellett, és az egyik nél rozsdás fémszékek vannak, a másiknál pedig párnás kar fás ülőalkalmatosságok, akkor gyorsan eldöntik a vendégek, hogy melyiket válasszák.
A teraszok tervezésekor rengeteg szempontnak kell megfelel ni. Belsőépítészetileg erősen számít, hogy mekkora a hely, amit ki lehet tölteni. Arra is kell ugyanis helyet találni, hogy ki le hessen tolni a széket az asztaloktól, amelyek megközelíthető ek kell, hogy legyenek. Fontos, hogy a székek, asztalok között a felszolgálók tudjanak mozogni. Emellett a tájolás és a külső környezet is lényeges kérdés: Fák között vagy városi, utcai vagy akár ipari környezetben van-e terület? Mennyire van kitéve a napnak? Néha a belső udvarra érdemesebb lehet tervezni a kiülős részt, mint egy for galmas utcára, ahol benzingőzben és zajban ülnének a vendé gek. Odakintről viszont maga a terasz is egy marketingelem, amikor azt már messziről meglátni. Míg az éttermeknél rendesen el kell férni mindennek az asztalon, és a kényelmes ülés is elengedhetetlen, a kávézók nál például már más a helyzet. Amikor ilyen egységeket ter veznek, akkor az is fontos, hogy ott ne töltsön el sok időt a vendég, legyen meg a pörgés a forgalomban. Ennek érdeké Fontos, hogy rakásolhatóak, strapabíróak ben a kávézók belső terét szándékosan kényelmetlennek ren és könnyen tisztíthatóak legyenek a bútorok dezik be, így itt a karfás, párnás székek nem jönnek szóba, és Fontos, hogy rakásolhatóak, strapabítóak és könnyen tisztít hatóak legyenek a bútorok. A vendégek igényét leginkább a teraszbútorok forgalmazói ismerik. Rekettye Zita, a Basic Collection sales és design konzultánsa szerint, ami a trende ket illeti mostanában, új megoldások helyett inkább új anyag használat a jellemző, az üvegszállal megerősített műanyag igen népszerű, sok színvariánssal kapható. Bevált megoldás a kön� nyen tárolható, összecsukható teraszbútor. Például éttermek esetén fontos, hogy rakásolható, összecsukható, könnyű legyen, hiszen az éttermi dolgozóknak sokszor naponta mozgatnia kell a bútorokat. Kiválasztásnál a legfontosabb szempontok közé tartozik, hogy bírja az időjárás viszontagságait, UV álló legyen és mel lette nagyon stabil is, elengedhetetlen például, hogy egy nap
38
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
XXXXXX
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
39
TREND ernyő váza megfelelően legyen megerősítve, hogy bírja akár a nagyobb széllökéseket is. A könnyű tárolhatóság szintén fon tos szempont vásárláskor. A könnyű szerkezetű bútorokat pe dig könnyű mozgatni. Fazoli Ágnes, a Basic Collection nemzetközi sales és pro ject managere a már említett rakásolhatóság mellett kiemelte, hogy vannak olyan típusú bútorok, főleg székek és asztalok, amelyek leláncolhatóak, így könnyű ezeket elzárni éjszakára. Népszerűek és praktikusak a billenő asztallapok, tárolásuk ke vesebb helyet vesz igénybe. Fontos, hogy az ügyfeleiknek megfelelő mennyiségű szín opciót tudjanak biztosítani, valamint, hogy egyazon családból elérhetőek legyenek különböző termékek, mint például asztal, szék, karosszék, stb. Több évnyi tapasztalat alapján pontosan tudják, hogy mik azok a szempontok, amikre oda kell figyelni kültéri bútor választásakor. A rendezvények, fesztiválok esetén nagyon fontos, hogy strapabíró, nagy teherbírású legyen a bútor, hiszen extrém igénybevétel jellemzi ezeket. Lényeges, hogy az időjárási viszon tagságoknak ellenálljon, UV rezisztens és könnyen tisztítható legyen. Ez esetben nem szükséges a rakásolhatóság, hisz éjjel re is kültéren maradnak a bútorok. A klasszikus darabok mel lett a lounge-osabb megjelenés is nagyon közkedvelt, puffok, párnák és babzsákok formájában. Rekettye Zita sales és design konzultáns kiemelte, hogy a szállodák igénye eltér, számukra a kényelem és a presztízs még fontosabb, mint egy kávézó, bár esetén. Nekik inkább a rattan, műrattan anyagok használatát ajánlják, valamint kényelmi szempontok miatt a fa és magas kategóriájú műanyag model leket párnázott ülő-fekvő felülettel. A kültérben is erősödik a textil használat, nyugágy hálóval, vagy párnákkal lehet fokozni a kényelem szintjét. A HORECA bútor specialista Basic Collection előnye, hogy árban az ala csonytól a magas kategóriáig lefedik a vevők igényeit, minden büdzsé méretre tudnak megoldást kínálni. Hiszik, hogy min den project egyedi bánásmódot igényel. Előnyük, hogy számos alternatíva közül választhat adott kávézó, étterem, bár vagy szál loda tulajdonos és belsőépítész, hogy a számára legmegfelelőbb megoldást találják meg büdzsé és stílus igényeket illetően. Minden árajánlatot megelőzően egy közös ötletelés folyik a tu lajdonossal, belsőépítésszel, ahol megmutatnak minden olyan lehetőséget, ami beleillik az elképzelésbe. Termékeik több száz gyártótól érkeznek, biztosítva ezzel az igazán sokszínű válasz tékot. A termékpaletta színekben, formákban és anyagokban egyaránt változatos bútorokat és kiegészítőket sorakoztat fel, köztük olyan népszerű minőségi olasz műanyag kültéri búto rokat, melyek kizárólag a Basic Collection-nél érhetőek el. „Mindig tudunk új ötletekkel, opcióval előrukkolni, azt tartjuk szem előtt, hogy az ügyfél a végeredménnyel elégedett legyen” – mondta Rekettye Zita.
Az olaszok diktálják a trendeket
Mezőfi Melinda, az ALEX Bútor hotel-gasztro üzletágveze tője szerint, ami a trendeket illeti, az olasz piacra érdemes ki tekinteni, ami nagyon trenddiktáló, az idei évben például a bútorok színválasztékát a színek pasztell árnyalataival bővítet ték. „A legnevesebb olasz gyártók bútorait mi is forgalmazzuk, ahol a másik trend a modern, design székek, asztalok tér hódítása is a klasszikusabb vonallal szemben. A kereslet is ezekre mutatkozik nagyobbnak. Határozott változás, hogy a
40
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
professzionális és lakossági felhasználás közötti távolság csök kent. A vendéglátásban megjelenő bútorokat a lakosság is ke resi, és ez fordítva is igaz lehet.” A fémvázas, kültéren is használható termékektől a kovácsolt vas, műanyag és rattan termékekig széles termékpalettával ren delkezik a cég. Nagy hangsúlyt fektetnek a dizájnra és az egye di tervek megvalósítására. Neves bútorgyártók termékei mellett a különleges feladatokhoz széles spektrumú alapanyag készletüknek köszönhetően acél, horganyzott, krómozott és alumínium fémvázakkal, kárpitos és asztalos termékekkel, elektrosztatikus porfestéssel, bútorlap, tömörfa és CNC meg munkálással gyártanak saját, egyedi igényeknek megfelelő ter mékeket. Áprilisban jelenik meg új katalógusuk, amely kifejezetten a vendéglátás számára készül és bárok, éttermek, kávézók, cuk rászdák, romkocsmák, hotelek, panziók vendéglátóterei szá mára kínál bútorokat, figyelembe véve ezen helyek speciális igényeit és a nemzetközi piac újdonságait. Beltéri dizájn székekben is sok újdonsággal készülnek. Ezek többnyire kárpitozott vagy műanyag ülőfelületű székek, fa váz szerkezettel. Emellett a kínálatukat bővítik a vendéglátói he lyeken használható napernyőkkel is. Mindez a termékkínálat a honlapukon is helyet kap, ahol re ferencia képek adnak inspirációt a saját terek berendezéséhez. Sok kereskedő nem hívja fel a figyelmet kültéri bútorok vá sárlásakor az UV ellenállás fontosságára, ami károsítja, kifakítja a bútorok színét. Az ALEX Bútor azonban erre mindig nagy hangsúlyt fektet, és kültéri bútor ajánlásakor ennek megfele lő termékeket kínálnak. Ezeket a honlapukon található ter mékeik adatlapján is feltüntetik. Sok esetben hiba, hogy vá sárláskor csupán egyéni, szubjektív szempontok alapján dön tenek a beszerzők. Jobb és megtérülő döntés viszont, ha a ven dégek sokszínűségét figyelembe véve többféle széket választanak például, mivel a karfás és karfa nélküli székek nem egyformán komfortosak mindenki számára. A vendéglátás számára kínált székeik 99 százaléka rakásol ható, ez azt jelenti, hogy könnyen egymásba lehet csúsztatni őket, így helytakarékosan lehet egymásba pakolni és tárolni őket. A vendéglátóhely munkatársai éjszakára el tudják zárni saját helyiségeikbe. A párnák tárolására párnatartó-dobozo kat ajánlanak. A fesztiválok esetében a magas strapabíró tulajdonság a leg nagyobb érték. Fontos, hogy beltéren és kültéren egyaránt használható legyen a szék, illetve az is, hogy könnyű legyen és egyszerűen lehessen tisztítani. A műanyag székeket előszere tettel választják a szervezők, hiszen ezeket könnyen fel lehet matricázni, brandesíteni. Kedveltek sörpadjaik, hiszen nagy számú vendég leültetésére alkalmasak. Ezekből hagyományos és háttámlás változatot is gyártanak. Az éttermek, szállodák kültéri rendezvényekhez kültéri bankett bútoraikat választják. A HORECA szektornak kínált bútorok magasabb minő ségűek, mint általában a lakosság számára nagy számban gyár tott bútorok. Prémium minőséget képviselnek a kültéri búto rok esetében a rattan hatású műanyag termékek, alumínium vázas és design lounge bútorok, fotelek és kanapék. Sok esetben a vásárlást megelőzően segít, ha személyesen is megtekinthető a termék. Azon vásárlók, belsőépítészek számára, akik nem szeretnek látatlanban dönteni, zsámbéki bemutatótermükben személyesen kipróbálhatnak több száz bútort, ötletet merítve az élményből.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
41
TREND – KÁVÉ
Ezekkel is felfrissíthetjük magunkat a forróságban
Cold brew, ice drip és a nitro Igazán remek frissítő lehet egy valódi hideg kávé a nyári melegben, amely remélhetőleg hamarosan ránk köszönt. Megnéztünk pár változatot, amit érdemes lehet kipróbálni. Többen azonban úgy tartják, hogy a hideg kávét hidegen is jó elkészíteni. A módszer tényleg olyan egyszerű, mint a faék: a darált kávét vízbe kell tölteni (egy egységnyi vízhez, nyolcadnyi kávét), elkeverni, majd jó pár óra után leszűrni. Az egyetlen tényező, amire itt pluszban szükség van, az az idő. Ahogyan ezt például Jamie Oliver is leírja a honlapján, nagy jából egy éjszakára kell a kávét áztatni, de akár 24 óráig is el lehet húzni. Ha hosszabban tartjuk a folyadékot a kávén, ak kor erősebb lesz az ital, ha finomabbra daráljuk a kávét, akkor zavarosabb a végeredmény. Lassan áztatjuk a hideg kávét Persze sok múlhat itt is a darálón, mert ha sok apró porsze Legtöbben a hideg kávét úgy készítik el, hogy hétköznapi mó rű törmeléket készít, akkor is zaccosabb lehet a kávénk, amit don elkészítik a kávét, akár presszóként, akár hosszúkávéként azért ki lehet iktatni, ha jó minőségű filtert használunk. A vég és aztán ezt az italt valamilyen technológiával lehűtik. Van, aki eredményt tekintve pedig a módszerrel a kávénak inkább a gyü a lassú hűtésre esküszik, van, aki egyszerűen jéggel, akár shaker mölcsös, virágosabb, savasabb elemei kerülnek elő, amely mos ben összerázza, ahogyan azt például Velencében több kiülős tanában egyre inkább népszerűbb a kifinomultabb fogyasztók teraszon kínálják. körében. Hasonló eredményt lehet elérni aeropress, vagy french press eszközökkel. Lehet jéggel, tejjel hidegen fogyasztani, de ugyanúgy meg lehet melegíteni és hosszúkávéként inni. A kávézókban előnye lehet a módszernek, hogy így egyszer re nagyobb mennyiséget lehet elkészíteni, hátránya viszont, hogy ha nem megfelelően lőttük be a mennyiséget, akkor csak újabb 8-12 óra múlva lehet kész a következő adag.
A hőségben a teraszon egyre többen választják a kávé valame lyik hideg változatát. Ezek akár egy desszertet is kiválthatnak, ha a fagylalttal, tejszínhabbal, öntettekkel kínált vagy a jégká sás verziókat nézzük, de ugyanúgy lehet kifinomult frissítő, amit különleges kivonatolási technikával készült italok kép viselnek. Ráadásul a hideg kávénk még akár egy jó sör korty élményét is nyújthatja, ha a nitrogénnal dúsított változatot kóstoljuk. Szeretjük ugyan a presszót és a kapucsínót is, de a nyári szezonban miért ne váltanánk?!
Ice drip és a nitro
Igazán jól mutatnak a kávézókban az ugyancsak hideg eljá rással működő jeges vizet csepegtető ice drip vagy cold drip készülékek. Ezeknek lényege, hogy 4-12 óra alatt a felső je get tartalmazó tartályból átcsepeg a víz a középső kávét tar talmazó tartályba, majd innen a kiöntőbe, és így egy tiszta ízű kávét kaphatunk. Látványnak nem rossz, de kérdéses, hogy valóban akkora lenne a különbség a faékként működő hide gen áztatott változathoz képest. A technológia és a jó kávé találkozásából nemcsak kifinomult presszók születnek, de már egyre inkább elterjedtebb a hideg el járással kivonatolt kávét nitrogénnal dúsító Nitro is. A Magyarországon kapható változatnál az őrlés után 14 órás folyamattal nyerik ki az ízeket, és többszörös szűrésután töltik hordókba, hogy egy jó ír fekete sörhöz hasonlóan nitrogénnel csapol ják, aminek a selymes textúráját és krémes habját köszönheti. Nálunk ezt a változatot triciklikről is árulják az utcán, és valóban hasonló felfrissülést okoz, mintha egy jeges söröskorsót húztunk volna meg, de az eredmény a bódulat helyett inkább az élénkítés lesz, amely a most következő forróbb na pokban igencsak jól jöhet, ha a vendégek napköz ben kiugranak egy kicsit teraszozni, de utána még vissza kell menni dolgozni.
42
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
TREND – KÁVÉ
Miből készüljön a jegeskávé? A hideg kávés italokról a hazai kávéforgalmazókat is megkérdeztük. Ők hogyan látják: milyen típusú kávék alkalmasabbak a hideg kávés készítményhez? Hogyan javasolják elkészíteni hideg italokhoz a kávéikat? Milyen termékfejlesztéseket hajtanak végre a területen? Szabó Balázs, Mocca Negra Zrt. HoReCa manager
Nincsen kifejezetten olyan, hogy egy kávé típus alkalmasabb a hideg kávés italok készítésére. Ezeknél az eljárásoknál sok kal fontosabb, hogy valójában milyen italt is készítünk, illetve, hogy milyen módon, nem pedig a kávé típusa! A kávés ízek csak nyomokban találhatóak meg az ilyesfajta készítményeknél, mivel sok helyen fagylalttal készítik, de a legtöbb helyen sűrű tejhabbal és cukorral tálalják ezeket az ital különlegességeket. Cégünknél is felmerült, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a hideg kávék területére, de van már egy kiváló termékünk, a „Mantaro Frappé”, amit jelenleg igen csak nehéz lenne felül múlnunk, hiszen nagyon könnyű elkészíteni és mégis a leg finomabb nyári italok közé lehet sorolni. Véleményem szerint Magyarországon inkább a frappé típusú italok az elterjedteb bek, mivel a fogyasztók egyfajta desszertként szeretnek rá gon dolni, mintsem jeges kávéra. Mivel a frappé instantkávéból, tejből/vízből és jégből készül shaker vagy mixer berendezés
segítségével, fontos szempont, hogy az instant kávé könnyen oldódjon és kellő habja legyen. A jegeskávék elkészítési módja lehet nagyon sokrétű, alap ja lehet kihűtött vagy jégkockára öntött forró kávé. Napjainkban egyre népszerűbb a „Cold Brew” avagy a hidegen főzött kávé. Az eljárás lényege, hogy a frissen őrölt kávét 10-12 órán át áztatják hideg vagy langyos vízben és csak fogyasztás előtt szűrik le. Szintén népszerűek a fagylaltos kávék, melyeknek el készítési módja a következő: a vanília fagylaltra eszpresszót te szünk és tejszínhabbal díszítjük. Alapvető különbséget kell tenni a frappék és a jegeskávék között! A frappét elkészítés során rázzák, míg a jeges kávét ke verik. Véleményem szerint a magyar emberek jelenleg fogéko nyabbak a frappék ízvilágára mint az egyszerű jegeskávékéra. Egy meleg nyári napon, jó ebéd után desszertként kiváló meg oldás egy finom frappé. A fagylaltos kávék és a jegeskávék szin tén népszerűek éttermekben, strandokon, a nyári szezon során igazából kivétel nélkül bárhol.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
43
TREND –KÁVÉ Lőrinc László, Pannon Kávé Kft., ügyvezető igazgató
Ez egy gyerekcipőben járó piac még Magyarországon, annak ellenére, hogy egyre több fogyasztó keresi az ilyen jellegű kávé különlegességeket, és egyre több kávézó próbál megfelelni en nek az igénynek. Manapság még kuriózumnak számít, ha egy étterem vagy kávézó kínálatában a sztenderd jegeskávén kívül, speciális eszközökkel elkészített kávéitalok vannak. A cold brew italokat általában dripper vagy mizudashi se gítségével készítik a kávézók, melyeket előző nap este a hűtő ben hagynak, hogy másnapra elnyerje a végleges ízvilágát. Ezek az italok több órán keresztül kivonatolódnak, így előre el kell készíteni őket, hogy azonnal szervírozható legyen. Épp ez a hátránya is – ha lehet így nevezni – azaz macerás előre na gyobb mennyiséget készíteni. A nitrogénnel dúsított kávé nagyon vagány, egyedi arcát mutatja meg a kávézónak, és szintén nem sokan büszkélked hetnek vele. A barista dolga tulajdonképpen ennél az eszköz nél annyi, hogy mint egy jó sört, csapoljon egy adag frissítő, lágy ízvilágú kávét. Házi jegesteát és jegeskávét mindenképp érdemes tartani egy mindenre felkészült kávézónak, és mivel könnyebben, na gyobb macera vagy beruházás nélkül tartható a kínálatban, so kan is élnek vele. A minőség itt is elsődleges, jegeskávé és jeges kávé közt is lehetnek óriási különbségek. Mindezek mellett azt gondoljuk, hogy bármelyik megoldás egészségesebb alternatívája lehet az energiaitaloknak is.
44
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
Cégünk, a Pannon Kávé Kft. az idei évben egy olyan, kel lemesen hűsítő kávékülönlegességet is kínál vevőinek, amely újdonságnak számít a hazai piacon. Ez a Cream Coffee, amely egy hűsítő, krémes állagú, koffein tartalmú kávédesszert. A Cream Coffee partnereink körében kedvező fogadtatásra lelt, hiszen egy egyedi kávékülönlegessé get tudnak kínálni vásárlóiknak, kedvező árrés tartalommal. A Pannon Kávé Kft. által üzemeltetett Perla Caffé Express egy mobil kávézó autó, ahol a fesztiválozó, minőségi kávét kedvelő nagyközönség is fogyaszthat jegeskávét, Cream Coffee-t, illet ve cold brew-t – természetesen szakszerűen, képzett baristák által elkészítve – így ezeken a rendezvényeken is találkozha tunk kávézói minőségű hideg kávéitalokkal.
XXXXXX
Milyen sörrel hűsölünk idén nyáron? Ha a teraszok kinyílnak, a sörcsapok sem maradnak zárva, hiszen ha kisüt a nap, jöhetnek is a nyári frissítő sörök. Mint összeállításunkból kiderül, ilyenkor inkább az élénkebb ízekre vágyunk, így ez mind a komlóhasználatban, mind a gyümölcsök alkalmazásában előtérbe kerülhet az idei szezonban is. és banános változatok is, amelynél azért kell némi újdonság ra való nyitottság, ha meg akarjuk kóstolni. A bajor vonalról is a búzák lehetnek a nagy kedvencek, de a helyszínen összekevert radleres koktélok sokkal finomabb alternatívát jelentenek, mint az aromákkal előre kialakított bolti változatok. Mint azt Vásárhelyi István elmondta, a rad ler eredetileg barna sörrel készült, így ha egy sörözőben ezt kérjük, akkor ezen se lepődjünk meg, ha barna változatot ka punk, de ugyanezen a vonalon működik a russnak nevezett ital is, amely limonádé és búzasör keveréke. A kólás dízelt vi Fűnyíráshoz láger az igazi szont igényesebb sörfogyasztónak nem ajánlja a sörgasztro Szerinte ha a kézműves, craft szegmenst nézzük, akkor vi nómus. szont előkerülhetnek a session IPA-k. Ezek pont nyárra va Szerinte a magyar kézműves főzdéknek ugyan már vannak lóak, hiszen az átlagos IPA 5,5-6,5-ös alkoholtartalmánál jó ivósöreik is, de árban csak nehezen tudnak versenyezni a kicsit alacsonyabbra kerül ez a szint és 4-5 százalék körül nagyüzemiekkel. Ha pedig azt nézzük, hogy nyáron nemcsak alakul. „Működik a keserűség, de nincs ott az a malátás test. a sör élvezeti értékéért fogyasztunk, hanem a folyadékbevitel Nem túl agyba nyomós, mégis megvan az IPA gyümölcsös miatt is, a mennyiség miatt az ár sem lesz annyira elhanyagol ízvilága.” ható. Ezen a pályán egyébként a korábban már említett Ha a borra gondolunk, akkor pikáns, gyümölcsös, élénk sa nagyüzemi IPA ugyancsak erős szereplő lehet, ha tudnak be vú szénsavas fröccsöt vagy rozébort iszunk. Ugyanezt levetít hetjük sörre, ha a session IPA vagy a laza pale ale közül vá lasztunk, amelyek ugyancsak frissek, gyümölcsösek. Persze a sörgasztronómus szerint a jó pilzeniknél, és a mi nőségi lágereknél a nagy melegben fűnyírás közben nehéz job bat elképzelni, de ezután érdemes megemlíteni a már valóban gyümölcskoncentrátummal készült söröket is, amely meggyes, szilvás vagy akár szőlős verzióban is képbe kerülhet. A hagyományos belga aratási sörök, a saisonök is rákíván koznak az igényes sörivók nyári menüjére, amelyek jól behűt ve pezsgősen könnyűek tudnak lenni. Ha pedig már Belgium felé mentünk, akkor a gyümölcsös sörökből nemcsak a láge ralapúakról érdemes beszélni, hanem a spontán erjedésű lam bicekről is. Emellett pedig persze a belgák búzasöröket is ké szítenek mindenféle gyümölcsös ízesítésben. A szakértő szerint itt klasszikus ízben, meggyes, szilvás, őszibarackos, málnás verziók is kaphatóak, de már kaktuszos,
Nyáron a sörmixeket, vagy premixeket, a limonádés radlerek családját nem lehet kihagyni, amely még autóvezetés mellett is bevállalható. Ebben a kategóriában a nagyüzemiek közül az egyik nagy sörgyár kezdett egy kicsit érdekesebb változattal kísérletezni, amely a citromaroma mellett komlót is tartalma zott, de már náluk is fellelhetőek az aromakomlós változatok is. Mindemellett esélyes, hogy a nagyok közül az első nagyüze mi IPA is a nyár slágere lehet – mondta a Chef&Pincérnek Vásárhelyi István sörgasztronómus.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
45
TREND –SÖR
lőle eleget készíteni. A szakértő szerint ez gyakorlatilag egy session IPA, amely jól megtalált egy piaci rést - nagyüzemi ugyan, de fogyasztható. Személyes ízlés szerint számára a jó, nyári ivósör leginkább egy friss, szűretlen láger, amely az élesztője miatt tartalmaz egy kis kovászos savanykás ízt, de van némi kesernyés lecsen gése is. Nem túl drasztikus, de pont lecseng a malátával. Mindemellett a malátarész sem túl hangsúlyos: nincs ott az édeskés íz túlsúly, inkább a szikvizek világát idézi.
A kicsiknél napról napra jönnek új trendek
„A kisüzemi sörfőzdék szezontól függetlenül igyekeznek egye di, különleges söröket főzni. Nyáron ez inkább a könnyedebb, gyümölcsösebb söröket jelenti, de semmiképpen sem rad lerekről vagy alacsony alkohol-, és balling fokú sörökről be szélünk. Véleményem szerint egy jól komlózott summer ale mindenképpen megszépítheti a nyári estéinket 2017-ben is” – mondta lapunknak Szabó Ádám, az Ital Magyarország marke ting igazgatója Szerinte a nyár és a tél összevetésében, a hidegebb estéken az erősebb, testesebb sörök kerülnek elő, míg nyáron a fentebb említett fajták kedveltek a kategória fogyasztói között. A craft sörök esetében nagyjából feleződik a csapolt és a palackos ter mékek forgalma éves szinten, persze ezt nagyban befolyásol ják technológiai tényezők is. Ami a nemzetközi trendeket illeti, a most is zajló sörforra dalomban élen járó országok által diktált trendek mérvadóak a magyar piacon is, de a kisüzemi söröknél szinte napról napra jönnek létre újabb és újabb sörök, magukkal hozva a trende ket is. Az Ital Magyarország által forgalmazott sörfőzdék egyéb ként élen járnak a gyümölcsös sörök folyamatos fejlesztésé ben. Esetükben nem radlerekről, inkább gyümölcsös sörökről beszélünk. Népszerűek a meggyel, szilvával, vagy éppen mál nával ízesített söreik. A várható szezonra az időjárás mellett mindig befolyásoló tényező, hogy a nagy piaci szereplők milyen innovációkat visz nek piacra. Szabó Ádám szerint ez kettős hatással lehet, hi szen a meghatározó szereplők disztribúciója emelheti az egyes, inkább kisüzeminek mondható fajták ismertségét, árazásuk azonban még mélyebb szakadékot képezhet az árérzékeny, de egyre inkább tudatos fogyasztó, valamint a minőségi és tech
46
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
nológiai környezet miatt magasabb költségekkel, árazással mű ködő kisüzemi főzdék közé.
Sok múlik az időjáráson
A forró nyárban előtérbe kerülnek a friss, kellemesen keser nyés komlózású, relatíve alacsonyabb alkoholtartalmú láger sörök, és ha mindezek egy árnyas sörkertben csapolt változat ban kerülnek a korsónkba, ez a legjobb szomjoltó élmény – nyilatkozta lapunknak Vert József, a Pécsi Sörfőzde Zrt. fej lesztési és kommunikációs vezetője, mikor arról kérdeztük, hogy ők hogyan látják, milyen sörre is vevők a nyári szezon ban a vásárlók. Mint elmondta, a nyári időszakban jóval magasabb a csa polt sörfogyasztás aránya, ennek fő oka, hogy általában is meg emelkedik a sörfogyasztás és emellett a szezonális helyek, sör kertek, teraszok és szabadtéri fesztiválok és rendezvények fő kínálatát a csapolt sörök jelentik. A fejlesztési és kommunikációs vezető szerint a nemzet közi trendekben a szűretlen búzasörök, gyümölcsös sörök, szű retlen sörök, felsőerjesztéses ale sörök is ‒ országonként elté rő mértékben ‒ megtalálhatók, ám ehhez fontos hozzátenni, hogy ahol ezek a kategóriák a sörkínálat releváns részét ad ják, ott a helyi fogyasztók évszázadokon keresztül ezen sörök fogyasztásában „szocializálódtak”, tehát a különleges sörök nek széles és állandó fogyasztói bázisát adják. Mindezekkel együtt a sörspecialitásokra nyitott közönségre gondolva egy re inkább előtérbe kerül, hogy a tradicionális sörgyárak ‒ lá ger söreik mellett ‒ ezekben a kategóriákból is bővítsék kíná latukat. „A Pécsi Sörfőzde gyümölcsös változatban a Pécsi Radler változatokat készíti. Hazai előállításban ennek a kategóriának a magyarországi „úttörői”voltunk” – mondta Vert József, aki szerint az ízeket tekintve a citrusos-, bodzás-, meggyes íz vál tozatokat látják a legnépszerűbbnek. A hazai előállítású klas� szikus gyümölcsös sör kategóriában egyelőre csak egy-két olyan sör látható, amely kiállta az idő próbáját és állandó mi nőségben készítik. A nyári szezont illetően bizakodó a Pécsi Sörfőzde. Ahhoz, hogy reményeik valóra váljanak, nagy segítséget adhat a kedve ző időjárás, ami jótékonyan hat a sörfogyasztásra, hisz ekkor jobban vágyunk egy-egy hűvös szomjoltó sörre, és persze a sza badtéri rendezvények, sörkertek működésének is teret ad.
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
47
XXXXXXX
Szentesi József
A paprikás krumplihoz is jó bor kell A 2013-ban a borászok borászának választott Szentesi József elmesélte, hogyan is fertőzte meg a szakma gyógyíthatatlanul, de arról is kérdeztük, hogyan fogyhatna több pezsgő az éttermekben. Hogyan indult önnél a borász pálya? Én nem akartam annak idején borász lenni, csak 150-200 li ter bort akartam készíteni saját fogyasztásra. Amikor elkezd tem, akkor autodidakta módon elkezdtem magam képezni, és szerelem lett belőle. Ma 14 hektárt művelek. Olvasmányaim során rengeteg olyan információhoz jutot tam, ami arra késztetett, hogy sok mindent kipróbáljak. Így jutottam el a régi magyar fajtákhoz, ezen belül a kadarka és a kékfrankos változatainak szelektálásához, és folyamatosan kí sérletezek. Ezt nem lehet abbahagyni. Sikerült vásárolnom több területet a Velencei-tónál, és 1999-ben ültettem be szőlővel. Megismertem a pécsi kutató intézet igazgatóját, és ők is segítettek. Elsőre a divatos fajtá kat telepítettem. Beleástam magam a szakmába. Az első év ben a pécsi kutatóintézet dolgozói eljöttek, megmutatták, hogyan kell metszeni, és tőkét átoltani, amellyel 3-4 új fajta jött elő. Akkor aztán komoly fertőzést kaptam. Lehetett lát ni, hogy menthetetlen vagyok. Ez olyan, mint az AIDS – nem gyógyítható, de talán nem olyan gyorsan halálos. Önt leginkább úgy ismerik, mint aki a régi magyar fajtákkal kísérletezik. Ez hogyan kezdődött? Egyik cikkben olvastam először egy régi magyar vörösborról, amely a maga idején a magyar borászok legjobb exporttermé
48
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
ke volt, ennek a fontos eleme volt a csókaszőlő, és azt mond tam, hogy nem vagyok én Szentesi Jóska, ha nem lesz nekem csókaszőlőm. A régi szakkönyvekben pedig olyan régi fajtákkal találkoz tam, amelyekről soha életemben nem hallottam. És úgy gon doltam, ha ezek akkor jók voltak, akkor ma is jók lesznek. Kiválasztottam 10 vörös és 10 fehér fajtát, és elkezdtük a tő kéket átoltani. A cél mindig az volt, hogy legyen 50 liter bo rom. A csókaszőlő volt az első. 2003-ban kaptam meg az első szaporító anyagot, és a pécsi kutatóintézet szakemberei oltot ták át a tőkéket. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben lett először bor belőle. Ebből a szőlőből 130 éve nem készült bor, illetve nincs erről leírás. Mikor aztán a bor elkészült, megkóstolta a pécsi kutató igazgatója, és annyira ízlett neki, hogy körbetrombitál ta az ország legjobb borászait, hogy kóstolják meg. El is jött szinte minden híres borász, mindenki elájult, és ők is telepí tettek. Azóta jó páran már kivágták, mert a fajta rendkívül ér zékeny. Az első évben még nagyon jó borom lett belőle, a má sodik évben a kocsánybénulás elvitte az egészet. Azt sem tudtam addig, hogy mi az a kocsánybénulás. Aztán jött a töb bi fajta is. A vörösöket részesítettem előnyben, mert nálunk csak két hazai fajta van: a kékfrankos és a kadarka, míg példá ul Olaszországban ezer regisztrált helyi fajta van. Amikor in
PORTRÉ–BOR dultam, a többiek őrültnek tartottak, de én úgy gondoltam, ha idejön egy külföldi, akkor nem a cabernet franc-ra kíváncsi. Fontos élmény volt az is, amikor 2005-ben Burgundiában jártam, és egy hét alatt végigjártuk a fontos pincészeteket. Ott elmondták, hogy a pincében nem lehet bort készíteni, azt a szőlőben kell. Olyan minőséget kell a szőlőben létrehozni, amit aztán meg kell őrizni. Amikor hazajöttem, tudtam, hogy mit kell tennem. Mindenki mástól viszont azt hallottam vissza, hogy a Szentesi megbo londult. Egyébként előttem járt Burgundiában 1989-ben Szepsy István is, és ő mesélte el, hogy mikor hazajött, 180 fo kot fordult. Valószínűleg sok borász járt Burgundiában, de ta lán a derékfájás miatt nem tudtak 180 fokot fordulni, és ma radt minden úgy, mint régen. Ön hogyan látja, Magyarországnak milyen szőlő- vagy borfajtán lenne érdemes elindulnia? Azt most még nem tudom. Azokból a fajtákból, amivel el kezdtem foglalkozni, kellene legalább 10-15 éven keresztül készíteni bort. Akkor már tisztában lennénk a szüret időpont jával, és tudnánk, hogy milyen érlelést igényel a fajta, ezután pedig eldőlhetne, hogy milyen potenciál van ezekben a fajták ban. A nemrégiben kialakított szőlő- és borágazati stratégiáról mi a véleménye? Nem is igazán ismerem. Hozzám ezek a hírek kevésbé jutnak el, mert én nem tartozom a fősodorhoz, inkább szakmailag különutasnak számítok. Ezt a különutasságát ön hogyan fogalmazná meg? Mik a legfontosabb eredményei? A munkámat borászati időszámítás szerint nemrég kezdtem. Egy-két évtized múlva majd meglátjuk, hogy hová vezet az út. A visszajelzések alapján azonban minden pozitív, így ez jó irányba megy majd. Ön számára mik azok a visszajelzések, amire érdemes figyelni? Azok az emberek, akik megkóstolják a borokat. Nem magam nak készítem a boraimat, illetve csak részben, de ennyit nem tudnék semmiképp meginni. Minden kóstoló szubjektív. Majd akkor tekintem a kóstolókat nagy sikernek, ha 100 kóstoló ból csak egy-két ember utasítja el a régi fajtákat. Az ön borai a hozamkorlátozás, és a rengeteg ráfordított munka és energia miatt hazai viszonylatban magas árszinten kaphatóak, míg többet olyan egyszerű ételekhez ajánl, mint a pörkölt vagy a lecsó. Itt érezhető némi ellentmondás… Úgy hiszem, hogy csak jó bort szabad inni az ételekhez. A paprikás krumplihoz is jó bor kell, mert így nagyobb élményt okoz. A magyar gasztronómiában visszás helyzetet okoz, hogy az adott régió ételei nem találhatóak meg a környéken. Hogyan látja, hasonló a helyzet a borokkal is? A terület boraival, italaival ugyanez a helyzet. Nem található ak meg a helyi borok a régió éttermeiben. Az én boraim az én szűk régióban sem kaphatóak, akár Budaörsöt nézzük, ahol élek, akár a Velencei-tó környékét, ahol a szőlőm található. Vajon mi lehet az oka? Én ezt nem tudom. El kell menni, meg kell kérdezni a ven déglátóegységet, hogy mit mondanak. Meg kellene kérdezni, hogy ha már Budaörsön él a borászok borásza, akkor miért nem kapható egyetlen bora sem, de ugyanúgy meg lehetne
kérdezni Székesfehérváron, amelynek a régiójához tartozom, hogy miért nincsenek ott a boraim. Nekem nincs időm arra, hogy ezt megtegyem. Külföldön több neves szekértő vagy Master of Wine nyilat kozott elismerően a borairól, akikre figyel a borászvilág. Ezek után nem kezdték külföldön nagyobb számban keresni a borait? Külföldön Romániában, Szlovákiában kaphatóak a boraim és Svájcba is vittek belőle, de nem túl nagy számban. A szakírók elismerése után sem futott fel jobban. Egyébként a régi faj tákból készült borokból olyan kevés van, hogy a pincémben nem elég. Ön abban a tekintetben is különutasnak számít, hogy borászként pezsgőt is készít… Igen, mert Magyarországon sokáig nem készítettek igazi pezs gőt. A második világháború után államosították a pezsgőké szítést, és egy cég maradt. Ehhez felnőtt aztán még a Garamvári Pincészet, de máshol palackos erjesztésű pezsgőt nem lehetett kapni. Ehhez képest az eltelt időben észlelni fejlődést, nem sokára már százféle pezsgő lesz Magyarországon. Az első magyar pezsgőüzem 1825-ben indult Pozsonyban. De létesült még gyár Kápolnásnyéken, Budaörsön, Velencén, Badacsonyban, Debrecenben, Tatán, és persze Budapesten is, ahol a nagy felfutás történt. Törley József 1882-ben tért haza Franciaországból. Kereskedelmet tanult egy pezsgőgyárban, és hozta magával Louis François pezsgőmestert, akivel létre hozták a Törley üzemet. Ezután a francia szakember megis merkedett egy hölggyel, akit feleségül vett, és egy gyerekük is lett. Majd azt mondta a fiának, hogy márpedig te nem leszel már alkalmazott, és létrehozta a saját üzemét. Ez volt a hazai pezsgőgyártás aranykora, amikor 10-15 millió palackot adtak el évente a palackos erjesztésű italból. Ma 300 ezer ilyen ké szül, amellyel Jamaicát még azért megelőzzük. Csak Champagne-ban 350 millió palackot készítenek. Ausztriában egymillió palack felett importálnak Champagne-ból, ami a 12 millió palack saját készítésű pezsgőjükkel együtt el is fogy a piacukon. Nálunk valahogy a pezsgőkultúra eltűnt. Manapság a pezsgő ismét fontossá, presztízzsé vált, és egyre többen foglalkoznak vele. Miért került ilyen mélyre a hazai pezsgőkultúra? Vélhetően azért, mert az arisztokrácia és a jómódú emberek itták az első világháború előtt a pezsgőt. Ők azonban eltűn tek, elszegényedtek és kihaltak. Ezek szerint az új „arisztokrácia” még nem talált magára, illetve a pezsgőre… Az új arisztokrácia még nem alakult ki, illetve az olyanok, akik nek megvan a lehetőségük, hogy ilyen pezsgőket megvásárol janak, azok még nem érzik, nem kóstoltak eleget. Szerintem be fog ez indulni. A honi gasztronómiában sem túl sok pezsgő fogy. Mi lehet erre a megoldás? Szerintem egyszerűen fel kell bontani a pezsgőt, mert az nem sérül még másnapra sem, ha bezárják. Tapasztalatok szerint a buborékok 90 százalékát ugyanúgy megőrzi. Ezt azonban nem tudják a vendéglátóhelyeken, pedig rengeteg sommelier van Magyarországon. Amikor a Maligán boréttermet nyitottuk, akkor még összesen 10 sommelier volt az országban, ma már azt mondhatnánk erős túlzással, hogy mindenki sommelier, és már csak 10 pincér van. Horváth Balázs CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
49
TREND –DESSZERT
Jó-e törvény könyvbe vésni a Dobostorta receptjét? Az élelmiszerkönyv védelem alá vette a Dobostortát, az Esterházy-tortát, Indiánert, a Rigójancsit, a Krémest és a Franciakrémest. Kérdés azonban, hogy jó-e az, ha kőbe vésik az elkészítési módot. Ipacs Balázs cukrászt, a Hisztéria cukrászda vezetőjét kérdeztük. Az egész változás onnan indult, hogy a multinacionális hi permarketek cukrászataiban is adtak krémest, amely tojást soha nem látott, növényi habbal nyomták fel, és mindenféle kényelmi termékekkel – mondta el lapunknak Ipacs Balázs. Szerinte az élelmiszerkönyv elsődleges célja, hogy ezeknek az édességeknek magas minőségét megtartsák. Ahogy Nápolyban a pizzánál eredetvédelemmel szabályozzák, hogy miből is készüljön. A Dobostortán kívül az Esterházy-torta, az Indiáner, a Rigójancsi, a Krémes és a Franciakrémes esetében az elkészí tési mód csak ajánlott. Ezeknél csak az alapanyagokat teszik kötelezővé, amit a cukrász helyesnek tart, mivel így az Esterházy-torta nem készülhet dejóval, csak dióval. Szerinte ezzel nem sztenderdizálni akarják a cukrászati termékeket, ha nem rögzíteni a magas minőséget. A kulturális utalások is fontosak, amikor a Rigójancsiban előírják, hogy legyen benne egy barna réteg. A süteményben ugyanis a barna színt két fehér réteg veszi körül, amely a hí res prímás és a hercegnő szerelmét mutatja be. Ipacs Balázs úgy látja, hogy a gond leginkább a szabály fel ügyeletével van, hiszen nem lesz rá ember, aki ezt ellenőrzi, ahogyan az a 2016-os országtortával történt. Ez ugyanis hiá ba volt komoly szinten kidolgozott desszert, de ennél csak ak kor lehet biztosítani az élvezeti értéket, ha valóban tökmago laj, málnapüréből készült málnazselé kerül bele, és igazi csokoládé. Ezt is sokan készítették el napraforgóolajjal, ku tyult málnadzsemmel, csokoládébevonóval és növényi tejszín ből. Ha a teljes ellenőrzés nem is megoldható, de talán az még is elérhető, hogy a hipermarketben ne árulhassák a silány süteményt Krémes címszó alatt. Kérdés, hogy ezt a szabályozást nem inkább pozitív irány ból kellett volna-e megközelíteni, amely szerint a jó cukrász dák a maguk számára kötelezően vállalják, hogy csak megfe lelő alapanyagokat használnak fel. A Hisztéria cukrásza szerint azonban még nem tartanak ott, hogy ennek megfelelő hatása lenne.
50
CHEF&PINCÉR | 2017. ÁPRILIS
„Lehet, hogy az élelmiszerkönyvben lefektetett szabályo zás nem a legjobb módja annak, hogy a minőséget garantál ni lehessen, de ne lehessen már minden vackot Krémesnek nevezni.” A Hagyományőrző cukrászati termékek szabályozása ed dig a MÉ II. kötetében szerepelt irányelvként. Azonban a mó dosításokat tartalmazó szabályozás a MÉ I. számú előíráso kat tartalmazó kötetébe került, hozzájárulva ahhoz, hogy jogilag is teljes védelmet nyújtson a termékeknek. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete fel hívja a figyelmet, hogy a jelenlegi módosításra azért volt szük ség, mert a korábbi hatályos irányelvben szereplő anyaghá nyadokat néhány esetben korrigálni kellett, illetve ezek az anyaghányadok és a technológiai leírások – a Dobostorta ki vételével – „ajánlottá” váltak. „A Dobostorta azért jelent ki vételt, mert annak a receptjét Dobos C. József egzakt recept ként hagyta ránk, a receptet és plakátot 2012-óta megtalálhatják honlapunkon, illetve hungarikummá nyilvá nítását is kezdeményeztük, ez folyamatban van” – olvasható a közleményükben. RÉSZLET AZ ÉLELMISZERKÖNYVBŐL: A Dobostorta hat vékony dobos lapból készült, csokoládés vajkrémmel töltött, kerek torta. A dobos lap és a töltelék vastagsága közel megegyező. A süteménynek a roppanósan törő, aranybarna, fényes karamellizált cukorral bevont, felvágott Dobos tető egyedi megjelenést biztosít. Illat: Karamell és csokoládé illat jellemzi, a dobos lapban a vaj illata érezhető. Íz: A krém a csokoládé és kakaótartalom miatt jellemzően csokoládé ízű, minden idegen íztől mentes. Állomány: A karamellizált cukorral készített tető ropo góssága, a dobos lap omlóssága és a krém selymessége adja a textúrát.