Turista Magazin 2017 februári szám by Turista Magazin

2017. FEBRUÁR › ÁRA: 745 Ft

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK

A VÉGTELEN PUSZTA

EZEKRE FIGYELJ, HA AZ ALFÖLDI KÉKTÚRÁT SZERETNÉD VÉGIGJÁRNI

TOPLISTA

TÍZ KIS HÍD NAGY FELFEDEZÉSEKHEZ

E L Ő S Z Ó Mesél a térkép Sokan nem tudják, de szám szerint 10 nemzetipark-igazgatóság van Magyarországon, működési területeik pedig az egész országot lefedik. E szervezetek kezelik, óvják és védik többek között a nemzeti parkjainkat, de számtalan egyéb olyan dologgal is foglalkoznak, amelyek közelebb hozhatnak minket a természethez. Egy új sorozatunkban a hazai nemzeti parkokat, Nógrádi Attila főszerkesztő

valamint a hozzájuk tartozó igazgatóságok égisze alatt működő attrakciókat mutatjuk be szép sorjában: a legnagyobbal és legrégebbivel, a hortobágyival kezdünk. Itt készült a címlapfotónk is, amely egy ott dolgozó természetvédelmi őr munkáját dicséri. Szilágyi Attila abban a szerencsés helyzetben van, hogy hobbija egyben a munkája is. Meglehetősen gyakran kell terepre mennie, és ha már ott van, fotósfelszerelését is viszi magával. Ennek eredményét, pontosabban csak egy kis részletét a 70. oldalon mutatjuk meg a Fókuszban a természet rovatunk keretei között. Ugyancsak új rovatunk a Mesél a térkép, amelynek első részében egy Börzsönyben árválkodó emlékmű történetének jártunk utána. Hosszú a sztori és ezzel együtt a cikk is, de érdemes rászánni az időt, mert álmunkban sem hinnénk, hány ember tragédiájára emlékeztet a semmi közepén álló faoszlop.

Címlapfotó: Szilágyi Attila Alapítói és kiadói jog, illetve kiadja: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu; 1244 Budapest, Pf. 846 Megjelenés: havonta (évente 11 szám), december–januári összevont lapszám Előfizetés: turistamagazin.hu Ára: 745 Ft (előfizetőknek 600 Ft/lapszám) Terjesztés: Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Külföldi terjesztés: Color Interpress Kft. Terjesztési koordináció: HÍR 2000 Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Dabis Balázs Silvius (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (képszerkesztő), Sztankó Bálint (képszerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Zsiborács Etelka (hirdetésszervezés: zsiboracs.etelka@termeszetjaro.hu; elofizetes@turistamagazin.hu) Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Ebben a számban közreműködtek: Balla Réka, Dömsödi Áron, Gazsó Krisztián, Horváth Béla Stratégiai partnerünk: Varázslatos Magyarország Kft.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

SIKERBŐL SZÜLETETT

MEGÉRKEZETT A KORLÁTOZOTT SZÁMBAN KAPHATÓ SUZUKI VITARA LIMITED! A kivételes SUV-ben egyesítettük a közkedvelt 1,6-os benzinmotort a Vitara S népszerű külsejével, amit egyedi design elemekkel tettünk még különlegesebbé. Fedezze fel Ön is a kiﬁnomult elegancia és a sportosság találkozását! Suzuki Vitara Limited — üzemanyag-fogyasztás: 4,8-6,7 l/100 km, CO2-kibocsátás vegyes használat mellett: 123-131 g/km. A kép illusztráció, a változtatás jogát fenntartjuk. További részletek a www.suzuki.hu weboldalon.

Tartalom 6 Hírek 8

MTSZ Híradó

12 SzelekcióTM

Tuti holmik a nagyvilágból

14 Körkép

Outdoor kabátok hűvös és hideg időre

18 Toplista

Tíz kis híd nagy felfedezésekhez

26 Tudtad-e? 28 Messzelátó

Az orfűi főnix – Balázs-kilátó

30 A Hónap Turistaháza

Hármashatár-hegyi turistaház

34 Élet a Kéken

Ezekre készülj, ha az Alföldi Kéktúrát szeretnéd végigjárni!

40 Ti írtátok

Hegymászás az inkák földjén

46 Lyukas bakancs

„Dunakanyar 66”

52 Mesél a térkép

Emberevő cigányok vesztőhelye

58 História

Füleki vár

64 Interjú

A tanösvénykészítők

70 Fókuszban a természet

A Hortobágy természetfotósa – Szilágyi Attila

74 Nemzeti parkjaink

A végtelen puszta – Hortobágyi Nemzeti Park

78 Zöldhullám

Molnárgörény

80 Turistaretró

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Két barlangot bezárnak a Mecsekben Megkezdődött az Abaligeti-barlang, illetve a Tettyei-mész tufabarlang látogatható szakaszainak felújítása, amely során korszerűsítik a barlangok világításrendszerét, valamint kőzetmegerősítési munkákat végeznek. A monitoringrendszer kiépítése révén az Abaligeti-barlang és környezetének fizikai tulajdonságairól, illetve élővilágáról sokkal több információt kaphatnak a látogatók, mint korábban. A kivitelezési munkák miatt az Abaligeti-barlang várhatóan 2017. május közepéig, a Tettyei-mésztufabarlang pedig 2017. március végéig zárva tart.

Természetfilmesek készenlétbe! Február 28-ig lehet nevezni a 2017-es gödöllői nemzetközi természetfilm-fesztiválra. A szervezők ezúttal is két filmszemlét hirdetnek meg: a nemzetközit és a Kárpát-medenceit. A rendezvény mára hazánk egyik legnagyobb, környezet- és természetvédelmi tematikájú fesztiválja. 2016-ban több mint 300 nevezés érkezett a világ 34 országából, és közel 11 ezer volt a regisztrált fesztiválozók létszáma. További infó a www. godollofilmfest.com oldalon. A fesztivált 2017. május 26. és 28. között rendezik meg.

Itatással segíthetsz a madaraknak a túlélésben A téli fagyok idején a madarak könnyebben találnak élelmet, mint vizet, főleg akkor, ha zúzmara vagy hó sincs, így még a fagyott csapadékot sem tudják csipegetni. Az etetőkre kihelyezett száraz magvak és állati zsiradék víztartalma alacsony, így ebből sem jutnak elegendő nedvességhez (egy kis segítség lehet, ha almával is etetünk). Emellett a tollazat tisztán tartása is létfontosságú, amihez vastag hótakaróra vagy nagyobb felületű és mélységű, folyékony halmazállapotú vízre van szükség. Ezért a tomboló mínuszokban az etetés mellett az itatás is különösen fontossá válik. 6

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Minden, ami a téli madár etetéshez kell!

Megdőlt az éves látogatórekord Budakeszin

Tovább szépül a majki remeteség

Az új fejlesztések és a tudatos programtervezés meghozta a várt eredményeket: 2016-ban több mint 164 ezren keresték fel a Budakeszi Vadasparkot. A megnövekedett érdeklődést jól mutatja, hogy a három tematikai egységet (hazai nagyvadfajok, kisragadozók, ornitológia) körüljáró szakvezetésekre a 2015-ös adatokhoz képest csaknem 25%-kal több óvodás és általános iskolai csoport jelentkezett, míg a 2016-ra meghirdetett Erdei Iskolai szolgáltatást immár 561 diák és kisiskolás vette igénybe. A meghirdetett nyári és őszi napközis táborok szabad helyei pedig alig egy hónap alatt beteltek. A vadasparkot tavaly az év ökoturisztikai létesítményei között díjazták.

A felújítás első üteme 2015 szeptemberében fejeződött be, a második pedig tavasszal veszi kezdetét, és 2018-ban ér véget. A remeteség kertjének felső részén helyreállítják a teraszos kiképzésű díszkertet, az alsó részen a kolostorgazdálkodást megelevenítő haszonkertet alakítanak ki, és új fogadóépületet létesítenek. Felújítják a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom megmaradt tornyát, a templomot különleges építészeti elemekkel mutatják be, és látogatható lesz a feltárt kripta. Megújulnak a cellaházak is, egy részüket szállássá alakítják, illetve bemutatják bennük a szerzetesek életét.

Öltözz fel jól!

Tengerszem Túrabolt Nyitva: hétfőtől – péntekig: 10:00 – 19:00 • szombat: 10:00 – 14:00 1074 Budapest, Dohány utca 29. • Telefon: 06 1 322-1606 • www.tengerszem.hu

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Elhunyt a legidősebb aranyjelvényes túravezető

Angelus Miklós 1909. szeptember 9-én született. A magyar természetjárás legidősebb nesztora és az aranyjelvényes túravezetők korelnöke a Természetbarátok Turista Egyesületének 1934 és 1944 között választmányi tagja, valamint 1936-tól 1939-ig a Magyar Turista Szövetség Alpin és Túrasíelő Bizottságának tagja volt. A háború után a Magyar Természetbarát Szövetség társadalmi aktívájaként folytatta turistaszervezői tevékenységét, 1987‑ig választott alelnöke volt a szövetségnek. Amikor ő volt az MTSZ Nemzetközitúra-bizottság vezetője, nagyon sokan vehettek részt az általa szervezett külföldi túrákon. Kiváló kapcsolatai révén több síelő részesülhetett kedvezményes áron osztrák síoktatásban. 2009-ben a természetjárók napján személyesen is megjelent, és több száz résztvevő jelenlétében köszöntöttük őt 100. születésnapján. A Magyar Természetjáró Szövetség vezetése őszinte részvétét nyilvánította a családnak.

Részletes információ:

Gyalogtúra-vezetői tanfolyam indul A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség bronzjelvényes túravezetői tanfolyamot és vizsgát hirdet gyalogtúraszakágban. Kezdés és jelentkezés 2017. 02. 21-én (kedd) 16.30-kor a VMTSZ irodájában (8200 Veszprém, Wartha Vince u. 3.). A képzés tömbösített formában zajlik a megye különböző területein (4 hétvége), a vizsga június 3-án lesz. A részletes kiírás és a jelentkezési lap az alábbi QR-kód segítségével érhető el. További információ a vmtsz@citromail.hu címen kérhető.

Nyárra vízitúra-vezető lehetsz!

Február 11-én síkvízi túravezetői tanfolyam indul a Szabad Tér Egyesület szervezésében. A képzésre még – korlátozott számban – elfogadnak jelentkezést a szervezők. A tanfolyam célja, hogy a képzés sikeres elvégzésével a résztvevő képes legyen síkvízi túrák megszervezésére és biztonságos lebonyolítására bármilyen felkészültségű és adottságú csoportokkal. Az 55 óra elméleti, illetve 65 óra gyakorlati foglalkozásból álló, valamint otthoni tanulást is igénylő képzés részleteiről az alábbi QR-kód segítségével lehet többet megtudni, továbbá a szervezőkhöz fordulni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

SZERVEZŐK: Szabad Tér Egyesület Oszlánczi Adrienn ada@vizituravezeto.hu; +36-70/386-0679

Magyar Természetjáró Szövetség

Malárik Attila vizitura@termeszetjaro.hu; +36-20/622-7332

A további részletekről itt olvashatsz:

Izgalmas programsorozattal vár az 54. Természetbarát Hét

A Hajdú-Bihar Megyei – Debrecen Városi Természetjáró Szövetség, a Debreceni Művelődési Központ és a Déri Múzeum szeretettel várja az érdeklődőket a február 5. és 12. közötti rendezvényekre. Február 05. (vasárnap): Nyitótúra. „Megyejárás” – autóbuszos kirándulás Február 06. (hétfő): Dr. habil. Juhász Lajos előadása Kanada – Nemzeti parkok a Sziklás-hegységben címmel Február 07. (kedd): Radics Tamás PhD-hallgató előadása – Az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig, gyalog a Pireneusokon keresztül. 46 nap, 840 km. címmel Február 08. (szerda): Hazajárók – Magashegyi túrázás a Kárpátokban. Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor élménybeszámolója a Kárpát-koszorú magashegységeiben tett túráikról a Tátrától a Szárkő-hegységig. Varga Csaba nagyváradi hegymászó előadása a magashegyi túrázás kockázatairól és a Bethlen-túrákról Február 09. (csütörtök): Hutzler Vilmos nyugalmazott tanár előadása – Földig kettéhasadt az izmos sziklabérc; Új tavasz kél, siet be, mindannyiunk szívébe. Télűzés és tavaszvárás magyar módra Február 10. (péntek): Hidvégi-Üstös Pál extrém túrázó előadása – Emberfeletti teljesítmények a hit erejével. Tisza-futás forrástól a torkolatig, ugyanez úszva, Közép-Ázsiában 12 000 km kerékpáron, Kelet-Afrika 10 országán át 4 hónapon keresztül, Afrika 3 legmagasabb csúcsának megmászása 3 hét alatt Február 11. (szombat): Bakancsos bál Február 12. (vasárnap): Zárótúra

HELYSZÍN:

Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Ház (Debrecen, Kossuth u. 1.) Az előadások 17 órakor kezdődnek, jegyek a szövetségben vagy a helyszínen vásárolhatók. Infó: www.hajdutura.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Bemutatkozik az Újpesti Természetbarátok Turista egyesülete

Újpesten ifjúmunkások és diákok alapították meg – Németh Ferenc és Boczán Károly kezdeményezésére – 1916-ban a Természetbarátok Turistaegyesületének helyi csoportját, amelynek az újpesti munkásotthon adott helyet. Az 1920-as években kapcsolódtak be az egyesület tevékenységébe: Csaplár József, Janda Vilmos, Sajgál testvérek, Janóczki testvérek, Koppányi Károly, Tóth Lajos és testvérei, Fajszi Géza, Hajós Ferenc, Hlatky János, a csillaghegyi Kovács család fiai és lányai. A síés hegymászó szakosztályokban aktívan tevékenykedtek: Hevesi Károly, Laczkovits fiúk, Ványa Pál, Tolnai József, Jászberényi Ferenc, Pollák Karcsi, a Szigeti fiúk, a Németh testvérek. Ezeket a neveket azért említjük, mert ezek a nevek a mai tagok közt is megtalálhatók – előbbiek gyermekei, unokái és azok családtagjai egyesületünk aktív tagjai. A természetjárás valamennyi ága szerepelt a túraprogramjainkban, ifjúsági, gyalogtúra-, sí-, evezős-, barlangász-, sziklamászó és talajtorna-szakosztályt szerveztünk, tagjaink művelődését pedig zenekar és könyvtár is segítette. A túraszervezésen kívül turistautak jelzéseit festettük, forrásokat foglaltunk, turista-szálláshelyeket hoztunk létre. Egyesületünk első létesítményei: Rózsikaforrás. Pilisi kunyhó, Eszperantó-forrás, ezüst-hegyi Reumakunyhó, Kevély-nyergi turistaház (a TTE Tipográfia osztályával együttműködve).

1934-ben egy földdarabot vásároltunk a Duna partján, Dunakeszi határában, sport- és pihenőhelynek, amely az első első évek sátortáborozós korszaka óta töretlen népszerűségnek örvend egyesületi tagjaink körében. A II. világháborúban sokan elhunytak tagjaink közül, de a túlélők már 1945-ben megkezdték a szervezkedést. Új vezetőséget választottak (Németh Ferenc, Tolnai József, Csaplár Vilmos). A Nagy-Hideg-hegyen lévő, félig kész turistaházat 1946-tól kezdve, társadalmi munkában, fokozatosan tették lakhatóvá tagjaink. A turistaház mellett (1945 és 1952 között) megépítettük az első lesiklópályát a Börzsönyben, a felvonóval együtt. Még nem született meg egyesületünk, amikor néhány későbbi tagunk az I. világháború kitörése után béketúrát szervezett a Csóványosra. Megalakulásunkat követően ez a túra hagyományos békeakcióvá vált. 1946-ban 800 természetbarát jelent meg a Csóványoson. A következő évtizedekben folytattuk „megszokott” tevékenységünket. Önfenntartóan, bázisszerv nélkül, saját erőnkből (időnként városi, majd némi pályázati támogatással) működtünk. Folyamatosan szerveztük túráinkat, táborainkat és versenyeinket az ifjúságnak, felnőtteknek és nyugdíjasoknak egyaránt. A későbbiekben külföldre is eljutottunk. Sítúráink különösen sikeresek voltak. Több minősített túrázónk és túravezetőnk van. Rend szeresen részt vettünk országos turistarendezvényeken,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és több tagunk végzett önkéntes munkát különböző szövetségekben (az MTSZ-ben Tóth Lajos elnök, Tolnai József síbizottsági vezető, dr. Tolnai Klára nemzetközi bizottsági és nemzetközi túravezető, Braun Lipót, Árokai Lajos, Szász Jenő; a budapesti szövetségben Halla Dezső). Egyesületünk tagja volt Paulusz Alajos, aki 1961 és 1965 között Barangolás a Kék úton címmel már filmet készített az Országos Kéktúráról. 1980 óta saját székházunkban működünk. Ezt tagságunk kétkezi és szervezőmunkájával hoztuk rendbe, illetve tartjuk fenn. Az évtizedek folyamán sok turista vette igénybe a Kis-Csikóvár oldalában található, társadalmi munkával újjáépített, a múlt évig fenntartott vadászházat, a Janda Vilmos kulcsosházat. A börzsönyi béketúránk 50 éves évfordulójának emlékére 1964-ben a Csóványos csúcsán, a kilátó mellett, emlékművet állítottunk fel, a 100 éves évfordulón pedig a Kinizsi SE-vel közösen jubileumi túrát szerveztünk. Dunakeszi telepünkön ma már 32 családnak van „háza”, és vendégszobákat is építettünk. A telep fennállásának 50. évfordulójára emlékművet állítottunk azon tagtársaink emléktáblába vésett nevével, akik az egyesület és a sporttelep fejlesztésében kiemelkedő munkát végeztek. Évente 1200-1300 fő vesz részt sportversenyeken, evezőstúrákon, labdajátékokon, gyermeknapokon, közös ebédeken, vacsorákon, szalonnasütéseken. Több alkalommal újpesti és dunakeszi iskolák tanulóit láttuk vendégül.

Felejthetetlen élmények jellemezték azokat az évtizedeket, amikor nagy létszámú táborokat szerveztünk a Pilisben, a Mecsekben, a Balatonnál, a Bakonyban, a Tátrában és dunakeszi telepünkön (ahová a saját fiataljainkon kívül kerületi iskolásokat is meghívtunk). Ugyancsak örök emlékei maradtak azoknak, akik a Dunán és a Tiszán hosszú evezéseket vagy szigetkerüléseket teljesítettek. Hobbisízőink mellett „nagymenőink” évtizedeken át házi és egyéb síversenyeken, a Tátrában és osztrák alpesi terepeken élvezték a téli síutak örömeit hétvégente. Évekig élénk barlangászélet is színesítette működésünket. Tanfolyamokat szerveztünk, és hazánkban, valamint olaszországi, ausztriai és balkáni barlangokban végeztünk kutatásokat, feltárásokat. Van honlapunk, és ezen a felületen is tartjuk a kapcsolatot tagjainkkal. Egyesületünk 100 éves alapításának múlt évi ünneplésénél arra törekedtünk, hogy emlékezetessé tegyük tagjaink számára: ezt szolgálta a jubileumi ünnepség, az egyesület életét bemutató fényképkiállítás, továbbá az emlékjelvények és elismerő oklevelek készítése. Továbbra is vállaljuk, hogy méltók leszünk elődeink önzetlen, példamutató munkájához, és folytatjuk tevékenységünket a természet megóvása és az egészséges életmód népszerűsítése érdekében. Dr. Tolnai Klára

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szelekció

Ára: 83 990 Ft

Mountain Hardwear Supercharger Insulated Jacket

Írta: Nagy Loránd István Fotók: gyártók

A Supercharger Insulated Jacket a Mountain Hardwear alpesi kollekciójának legkiemelkedőbb darabja. Dry.Q Active membránjának köszönhetően vízhatlan és lélegzőképes, a víztaszító kezeléssel ellátott 800-as pehelytöltet és a Thermal.Q Elite szintetikus töltet kombinációja pedig magashegyi környezetben is remek hőtartó képességet kölcsönöz a modellnek. A külső anyag elasztikus, ami a karok és a felsőtest mozgásának szabadságát biztosítja. Sok, különböző méretű zseb található rajta, amelyekben biztonságosan elhelyezhetők a kisebb-nagyobb tárgyak. A Supercharger Insulated Jacket nem szívja magába a nedvességet, eredeti formáját és szigetelőképességét így a legmostohább körülmények között is megtartja. A pillekönnyű kabát számtalan outdoor sporttevékenységhez ajánlott.

(x)

Petzl Mobile csiga Kompakt méretű, pillekönnyű (75 gramm), önkenő csapággyal (nem golyóscsapágy) ellátott csiga húzórendszerekhez és elhúzásokhoz. A csigakerék 21 mm átmérőjű, legnagyobb megengedett terhelése kötélvégenként 2500 newton, tehát összességében 5000 newton. A Mobile 7–13 mm átmérőjű kötelekkel kompatibilis. A Petzl három év garanciát vállal rá.

Ára: 5590 Ft Infó: petzl.com

Kama AG11 sapka A csehországi Kama műhelyéből származó, diszkrét silddel felvértezett AG11 egy mindentudó fejfedő a hideg hónapokra. Kötött külseje vízlepergető kezeléssel ellátott merinógyapjúból készült, bélése kiváló nedvességelvezető tulajdonságokkal bíró Polycolon (100% polipropilén), a két réteg között pedig Gore-Tex membrán található. A sapka ennek megfelelően nemcsak meleg, de vízálló is. Kétféle méretben (M, L) és hatféle színben gyártják. 12

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ára: 13 990 Ft Infó: kama.cz

Ára: 30 000 Ft Infó: primus.eu

Primus Lite + főzőrendszer Egy liter víz felforralásához 2 perc 45 másodpercre van szüksége a Primus egyik legklasszabb „integrált” főzőjének. A Lite + 15 cm magas, 10 cm átmérőjű, 500 ml űrtartalmú, szilikongyűrűs fedővel felszerelt, G–1000 anyagú huzattal körbevett, eloxált alumíniumból készült edényében egy 100 grammos palack és a piezoelektromos gyújtóval ellátott égőfej is elfér, ami megdobogtathatja a rendmániás, helytakarékos felhasználók szívét. Az egész szett – amelyet alapvetően a szólóban túrázók számára fejlesztettek – 390 grammot nyom a mérlegen.

Icebreaker Apex Chute csősál

Ára: 9990 Ft

Az Új-Zélandon székelő Icebreaker legvaskosabb anyagú, kétrétegű csősála 100%-ban merinógyapjúból készült. Kiszélesedő alsó szegélyének köszönhetően remekül passzol viselőjére, ráadásul arcmaszkként vagy sapkaként is használható. A 80 gramm tömegű Apex Chute háromféle színben, diszkrét, hímzett gyártói felirattal kerül a boltok polcaira.

Infó: icebreaker.com

Evoc Park 25 hátizsák Városi mindenes a protektoros hátizsákjairól világszerte híres Evoctól. Egy nagy méretű, laptop befogadására alkalmas, párnázott aljú főrekesz; egy kisebb, belső zsebecskékkel ellátott rekesz a frontoldalon; két cipzáras oldalzseb az apróságoknak; szellőző, párnázott hátrendszer és vállpántok (3D Air Mesh); hordozófül; ellenálló alapanyag (PU-bevonatú 600 D poliészter); 25 literes térfogat; 680 grammos tömeg; 3 színváltozat – tömören a Parkról.

Ára: 25 600 Ft

Infó: evocsports.com w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

körkép

Pelyhesek és szintetikusok Írta: Nagy Loránd István Fotók: gyártók

Létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen, sokféleségük ugyanakkor zavarba ejtő. Megannyi töltettípus, vastagság, anyagkombináció, na meg azok a bizonyos számadatok, amelyekről egy átlagember biztosan nem tudja, mit is jelentenek. Több mint egy tucat kabátot válogattunk össze, és törekedtünk arra, hogy vékony és vastag, alpesi és városi, visszafogott és extravagáns, illetve olcsó és prémiumkategóriás is legyen a merítésben.

Hannah Marv Jacket M

Quechua Full Down Xwarm M

Alapanyag: 100% poliészter (külső és

Alapanyag: 100% poliészter (kül-

töltet), 100% poliamid (belső) Tömeg: nincs adat Jellemzők: kényelmes szabás; kiváló hőszigetelés a Duratherm High Loft szintetikus töltőanyagnak köszönhetően; vízlepergető bevonattal ellátott külső anyag (Drypeak 1500); cipzáras kézzsebek; cipzáras belső zseb; elasztikus mandzsetták; összehúzó zsinór a kabát alsó szegélyében; magasított gallérrész; fix, állítható kapucni; kétféle színváltozat; remek ár-érték arány Ára: 31 990 Ft

Infó: hannah.cz

Hannah Gaton Jacket M Alapanyag: 100% poliamid (külső

és belső), 100% poliészter (töltet) Tömeg: 390 gramm (M-es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; kiváló hőszigetelés a Duratherm High Loft szintetikus töltőanyagnak köszönhetően; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; cipzáras kézzsebek; rejtett mellkasi zseb; kis csomagméret; nyakat szorosan körbeölelő gallérrész; háromféle színváltozat; remek ár-érték arány Ára: 29 990 Ft

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ső), 100% poliamid (belső), pehely (660, 85/15) Tömeg: 480 gramm (L-es méretben) Jellemzők: kényelmes, kissé testhezálló szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés a 660-as pehelytöltetnek köszönhetően (124 gramm az M-es modellben); cipzáras kézzsebek; elasztikus mandzsetták; összehúzó zsinór a kabát alsó szegélyében; nyakat szorosan körbeölelő gallérrész; cipzáras mellkasi zseb; kétféle színváltozat; remek ár-érték arány Ára: 17 990 Ft

Infó: decathlon.com

Haglöfs Essens Mimic M Alapanyag: Pertex Microlight 30 D

Salewa Chivasso 2 PRL W Alapanyag: 100% ripstop poliamid

(külső), 100% poliészter (belső), PrimaLoft Silver Hi-Loft (töltet) Tömeg: 362 gramm (M-es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés; a PrimaLoft Silver Hi-Loft töltőanyag nedvesen is megtartja előnyös tulajdonságait; tartósan vízlepergető DWR‑bevonat; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; cipzáras kézsebek; cipzáras mellkasi zseb; nyakat szorosan körbeölelő, belső felületén polárral bélelt gallérrész; négyféle színváltozat Ára: 52 000 Ft

(külső), QuadFusion Mimic (töltet, 100% poliészter) Tömeg: 555 gramm (L-es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; tartósan vízlepergető DWR‑bevonat (PFC-mentes); kiváló hőszigetelés és szellőzés; a 280 grammnyi QuadFusion Mimic töltőanyag nedvesen is megtartja előnyös tulajdonságait; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; két oldalsó kézzseb; cipzáras mellkasi zseb; fejre simuló kapucni összehúzó zsinórral; Polartec Power Stretch vállbetétek; ötféle színváltozat Ára: 69 000 Ft

Infó: haglofs.com

Infó: salewa.com

Dynafit TLT PRL M Alapanyag: Pertex Quantum (külső),

DWP 30 D (belső), PrimaLoft Gold Luxe (töltet) Tömeg: 332 gramm (M‑es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; tartósan vízlepergető DWR‑bevonat; kiváló hőszigetelés és szellőzés; szélálló; a PrimaLoft Gold Luxe töltőanyag nedvesen is megtartja előnyös tulajdonságait; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; nyakat szorosan körbeölelő gallérrész; cipzáras mellkasi zseb; fényvisszaverő elemek; saját zsebébe elcsomagolható; háromféle színváltozat Ára: 60 000 Ft

Infó: dynafit.com

Rab Microlight Alpine Jacket M Alapanyag: Pertex Microlight (külső), 100% ripstop nejlon (belső), pehely

(750, 90/10) Tömeg: 430 gramm (L-es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés a PFC-mentes impregnálással ellátott, hidrofób pehelytöltetnek (143 gramm) köszönhetően; állítható, sisakkal kompatibilis kapucni rugalmas polimersilddel; cipzáras kézzsebek; cipzáras mellzseb, amelybe a kabát elcsomagolható; elasztikus mandzsetták; nyolcféle színváltozat Ára: 70 000 Ft

Infó: rab.equipment

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

körkép

„Általában csípőn alul érő, esetleg derékban szabott, hátul hasított vagy toldott, szögletes szárnyú, gyakran két gombsoros ruhadarab. Rendszerint szürke, barna vagy fekete szövetből, ritkábban báránybőrből vagy bársonyból készül. Kihajtható gallérja olykor prémes” – ha nem is szó szerint, de valami ilyesmi áll a közel fél évszázada megjelent Magyar néprajzi lexikonban. Az ilyesfajta leírások valószínűleg nem könnyítik meg a kabátvásárlást 2017-ben, arra viszont kiválóak, hogy belássuk: jó időről időre felfrissíteni a ruházkodással kapcsolatos ismereteinket.

Yeti Pyke Jacket M Alapanyag: 100% ripstop nejlon

Fjällräven Keb Padded Hoodie M Alapanyag: 100% poliészter (külső

és belső), G-Loft Supreme (töltet, 100% poliészter), bőr (logó és cipzárhúzó fül) Tömeg: 509 gramm (M‑es méretben) Jellemzők: kényelmes, kissé testhezálló szabás; vízlepergető impregnálás (PFC-mentes); kiváló hőszigetelés és szellőzés; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; két oldalsó kézzseb; cipzáras mellkasi zseb; hálós belső zseb; kétirányú központi cipzár; fejre simuló kapucni összehúzó zsinórral; négyféle színváltozat Ára: 79 000 Ft

Infó: fjallraven.com

(külső és belső), pehely (750, 95/5) Tömeg: 310 gramm Jellemzők: kiváló hőszigetelés és szellőzés a Crystal Down pehelytöltetnek köszönhetően; cipzáras kézzsebek; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; kétirányú központi cipzár; saját zsebébe elcsomagolható; kétféle színváltozat Ára: 79 000 Ft

Mammut Whitehorn Jacket M

Infó: yetiworld.com Alapanyag: 100% poliészter (kül-

ső és belső); pehely (650, 90/10) Tömeg: 720 gramm (L-es méretben) Jellemzők: kényelmes szabás; kifordítható; kiváló hőszigetelés és szellőzés; cipzáras kézzsebek; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; ötféle színváltozat Ára: 49 000 Ft

Vaude Freney III Jacket W Alapanyag: Pertex Quantum (külső); 85% poliamid, 15% elasztán (betétek);

PrimaLoft Silver Eco (töltet) Tömeg: 255 gramm (M-es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés; a PrimaLoft Silver Eco töltőanyag nedvesen is megtartja előnyös tulajdonságait; sztreccsbetétek a hónaljrészeken; tartósan vízlepergető (PFC-mentes) impregnálású külső héj; elasztikus mandzsetták; összehúzó zsinór a kabát alsó szegélyében; cipzáras kézzsebek; fix, fejre simuló kapucni; saját zsebébe elcsomagolható Ára: 49 000 Ft

Infó: vaude.com

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Infó: mammut.com

Meru Vernon Print Down W Alapanyag: 100% poliészter (külső),

Milo Manali Lady W Alapanyag: 100% poliamid (kül-

100% poliamid (belső), pehely (500, 90/10) Tömeg: nincs adat Jellemzők: kényelmes, kissé testhezálló szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés a 90/10-es pehelytöltetnek köszönhetően; cipzáras kézzsebek; elasztikus mandzsetták és alsó szegély; rugalmas szegélyű, fix kapucni; négyféle színváltozat Ára: 31 500 Ft

T h e N o rt h Fa c e T h e r m o b a l l Jacket W

Infó: bergzeit.de

ső és belső), pehely (600, 90/10) Tömeg: 600 gramm (M-es méretben) Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés a 90/10‑es pehelytöltetnek (220 gramm) köszönhetően; szélálló, vízlepergető külső anyag; kétirányú központi cipzár belső védőhajtókával; sisakkal kompatibilis, állítható kapucni; összehúzó zsinór a kabát alsó szegélyében; elasztikus mandzsetták; háromféle színváltozat

Alapanyag: 100% ripstop nejlon

Ára: 59 990 Ft

Ára: 47 900 Ft Infó: thenorthface.com

Infó: milo.pl

15 D (külső és belső), PrimaLoft Thermoball (töltet) Tömeg: 330 gr Jellemzők: aktív mozgáshoz tervezett, sportos szabás; kiváló hőszigetelés és szellőzés; a PrimaLoft Thermoball töltőanyag nedvesen is megtartja előnyös tulajdonságait; elasztikus mandzsetták; összehúzó zsinór a kabát alsó szegélyében; cipzáras kézsebek; nyakat szorosan körbeölelő gallérrész; saját zsebébe elcsomagolható; számos színváltozat

A pehelykabátok még napjainkban is verhetetlennek tűnnek tömeg-térfogat arány és hőszigetelő képesség tekintetében, a szintetikus töltetűek felzárkózása ugyanakkor szédületes sebességgel zajlik. Utóbbiak elvitathatatlan előnye, hogy sokkal jobban tolerálják a nedvességet (átázást), mint „madáreredetű” társaik, továbbá az, hogy egy leheletnyivel olcsóbbak is. Fontos adat a töltetet alkotó pehelytollak és finom fedőtollak aránya, amely értéket a következő formában szokták feltüntetni: 85/15, 90/10, 95/5. Az első szám a pehelytollak, a második a finom fedőtollak százalékos aránya. Minél nagyobb az első érték, annál jobb a töltet hőszigetelése, illetve összenyomhatósága. Az úgynevezett töltőerő (fill power) szintén fontos paraméter. Ha érdekel, mit takar, lapozz a 27. oldalra, és Tudtad-e? rovatunkból máris képbe kerülhetsz. Harmadiknak a töltettömeg maradt, amely érték nemes egyszerűséggel arról árulkodik, hogy hány gramm töltőanyagot sikerült beleszuszakolni egy adott termékbe. Ugyanolyan pehelytoll-fedőtoll arányú, egyező töltőerejű keverékből 400 gramm melegebbé tesz egy kabátot, mint 200 gramm. Ne feledjük azonban, hogy ez a konklúzió csak hangsúlyozottan azonos töltetminőség esetén igaz, egy átlagos töltőerejű keverékből ugyanis 500 gramm többet ad hőérzetben, mint a legkiválóbb töltőerejűből 250 gramm.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

TN AÍG YZ F E LKF EID ESZ É SHE K ÍH EDZ Sokszor csak átsétálunk rajtuk, néha épp maguk a hidak jelenÍrta és fotók: Gulyás Attila tik a fő látványosságot, máskor pedig még tágabb környezetükkel együtt várnak felfedezésre. Képeslapok hazánk kis hídjairól, a kőtől az acélon át az újból felfedezett fáig.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

míg a nagy hidak, kastélyok és városok építői a kor legfejlettebb építészeti megoldásaival dolgoznak, addig a fényes építmények árnyékában sokszor találunk olyan kisebb alkotásokat, amelyek az adott korszak és vidék mindennapi építészetét, hagyományőrzését, avagy éppen kísérletező kedvét tükrözik. Tíz helyszínünk tíz kisebb hídja olyan ismert vagy kevésbé ismert túraútvonalakhoz kötődik, amelyek az építészet iránt kevésbé érdeklődőknek is remek alkalmat adnak egy kis kimozdulásra.

2 10 1

5 9

4 7

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Gyadai tanösvény függőhídja A cserháti Naszály hegy történetét és élővilágát bemutató tanösvény – a Katalinpusztai Kirándulóközponttal együtt – a börzsönyi és a nyugat-cserháti erdők kapuját jelenti a Vác felől érkezők számára. A több ütemben épült ösvény öt kilométer hosszan vezeti körbe a kirándulókat, miközben látnivalók széles skáláját érinti és mutatja be a kaszálóktól a kőzeteken át az erdő vadonjáig. A kirándulóközpontból induló útvonal első kilométere, amely egyben az Országos Kéktúra útvonala is, a Naszály oldalában emelkedve több kisebb és egy nagyobb völgyet is keresztez. Ez utóbbi helyszínen már a tanösvény 2004-es megnyitása után igény merült fel egy látványos híd építésére, amely kiválthatja a csúszós falépcsőket. Végül egyetemek, Vác városa és a Naszály hatalmas kőbányáját működtető vállalat összefogásával 2008-ra készült el a 23 méter hosszú, egyedi függőhíd. A 7 cm vastag tölgyfából készült járópadlózaton egyszerre 15-en tartózkodhatnak.

Hollós-völgyi vasúti híd, Lillafüred Az 1920-as évekre megépült lillafüredi erdei vasút Miskolc városát kapcsolta össze a Bükk rengetegével. A ma is használt fővonalból számos mellékvonal is kiágazott, ezek egyike a két kilométer hosszú, meredeken emelkedő, kerek-hegyi szárnyvonal volt, amely egészen a Szinva forrásáig vezetett. A lillafüredi Palotaszállónál kiágazó vonal röviddel az elágazás után egy kis völgyhídon keresztezte a Szinva patakot. A híd falai a közelben bányászott, faragott kőből épültek, míg a fő nyílást hagyományos, szegecselt acél gerinclemezes tartó alkotja. Az alatta elhaladó piros sáv jelzésű, forgalmas turistaút a Hámori-tavat és a Palotaszállót köti össze Lillafüred déli részével – ennek átvezetéséhez az alsó hídfőben egy kis boltozott nyílás épült. A vasút mellékvonalainak leépülése sajnos a kerek-hegyi szárnyat sem kerülte el: az utolsó vonat az 1980-as évek végén halad át rajta, ezután a síneket felszedték, a híd magára maradt, de a szerkezete máig jó állapotban van. Közvetlenül a híd mögött a Szinva hét méter magas, természetes vízesése csörgedezik. 20

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kányavári-sziget hídja A Kis-Balaton vadonjának közepén, egy hosszú zsákúton lehet megközelíteni a vízrendszer egyetlen szabadon látogatható területét, a parkosított Kányavári-szigetet. A szigetre vezető, 1983-ban épült fahíd fő tartóelemei az akkori idők csúcstechnológiájával készült, ragasztott, hajlított fagerendákból állnak, amelyek bő harminc év után is jó állapotban vannak. Egyedi félkörívei a reggeli, sima víz tükrében három kecses körré formálódnak. A híd nem csak a környék látnivalóit és építészeti értékeit bemutató kiadványokban szerepel, de már hídmérnöki konferencia anyagának nem éppen hízelgő, „Amikor az erdész tervez hidat” című diájában is felbukkant. A magas lépcsőkön megmászható szerkezet ugyanis alulméretezettnek bizonyult az oldalirányú terhelésekhez, de ezt a hibáját a 2006-os felújítás során utólagos megerősítésekkel korrigálták. A hídon át a szigetre érkezve a látogatókat a Búbos vöcsök tanösvény várja, rajta két kilátóval, Matula bácsi kunyhójával és játszótérrel, a távolban pedig a Kis-Balaton állataival.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Tatabányai via ferrata vietnami hídja A létrákkal és drótkötelekkel biztosított vasalt utak, azaz a via ferraták első hazai képviselője nagy sikert aratott a bakonyi Cseszneken. Hegymászók egy lelkes csapata így már a következő évben, 2014‑ben hozzálátott egy szintén látványos helyszín, a Tatabánya fölötti Kő-hegy szikláinak „bevasalásához”. A híres Turul alatt vezető útvonal meglehetősen hosszú és változatos, könnyebb és nehezebb szakaszokkal. Amikor már úgy tűnik, hogy mindenféle fogást kipróbáltunk, minden szintet végigjártunk, egyszerre elfogy a lábunk alól a szikla, és megérkezünk az útvonal húsz méter hosszú, levegőben lógó szakaszára. A két, gondosan kifeszített kötélből álló „vietnami híd” magassága elsőre szédítőnek tűnik. Mint minden via ferrata útvonal, a tatabányai út is kizárólag megfelelő biztosítófelszereléssel járható, amely (előzetes egyeztetést követően) bérelhető is a helyszínen.

Dégi angolkert fahídja A Fejér megyei Dégen álló Festetics-kastélyt Közép-Európa egyik legnagyobb tájképi kertje öleli körbe. A kastély 1810 és 1815 között épült klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei szerint, és sokban hasonlít az építész későbbi fő művére, a Magyar Nemzeti Múzeumra. Csodálatos parkjának nemcsak a mérete, de a világégéseket, majd a későbbi erdőgazdasági kezelést is átvészelt fái is különlegessé teszik. A park tavának szigetén álló, később Hollandi ház nevet kapó épületet 1891-ben emelték. Földszintes része istállóként szolgált, emeletén pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló levegőjének és a friss tejnek a korabeli orvosok gyógyító hatást tulajdonítottak. A szigetet ekkor még csak csónakkal lehetett megközelíteni, az ide vezető egyszerű fahíd már a 20. században épült. A park 2012-es átfogó felújítása idején ez is újjáépült: a környezethez illő szerkezet a ház díszítéseire reflektáló fehér színt kapott. A nyugalmat sugárzó helyszín szerencsére ma is a csend apró szigete. 22

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hegyesdi kőhíd A Bakony és a Balaton-felvidék határán folyó Egerpatak egyenletes, bőséges vízhozamával és ritkán befagyó, langyos vizével évszázadokon át hozzájárult ahhoz, hogy a mai „Művészetek völgye” egykor gazdag és sűrűn lakott vidékké váljon: a 18–19. század fordulóján nem kevesebb mint száz kisebb-nagyobb malom dolgozott a patak mentén Nagyvázsonytól Szigligetig. A malmokat és a településeket pedig természetesen jól kiépített szekérúthálózat kötötte össze a vasutak előtti időkben. Ennek az egykori infrastruktúrának egyik legszebb képviselője Hegyesd község bekötőútjának hídja, amely ma már műemléki védelem alatt áll. A kétnyílású, a helyi építészeti szokásoknak megfelelően hasított kőből falazott híd 1800 körül épült, a boltozatok félköríveit éppen csak megtörő, csúcsíves nyílásokkal. A mellvédfalán lévő kőfülkében Nepomuki Szent János szobra oltalmazza az úton lévőket.

Sióagárdi híd A Szekszárdi borvidék északi sarkában, ahol az addig csak síkságot látó Sió csatorna Sióagárd szőlőhegyének tövébe kanyarodik, egy különleges híd íveli át a vízfolyást: az ország egyik utolsó, az utolsó csavarig eredeti állapotban fennmaradt acélhídja már 117 éve állja a kis zsákfalu bekötőútjának forgalmát. Bár a híd teljes cseréjét régóta tervezik, eddig csak kisebb állagmegóvó munkák történtek, ugyanakkor eredeti formájukban láthatók a hídfők vörös téglafalai, a faragott kőkorlátok, valamint a karcsú, szegecselt acélszerkezet, amelynek fő tartóeleme messziről ívhídnak mutatja magát, a valóságban viszont kéttámaszú, rácsos tartóról van szó. A Sajó jobb partján a híd fölé emelkedő pincefalu, Leányvár terül el. A közel háromszáz pince építészeti értéke és mélyükben a sióagárdi borok gyűjteménye évtizedek óta vonzza a látogatókat: a hegy meredekebb oldalaiban három egymás fölötti szinten helyezkednek el a pincék. Az innen induló zöld sáv jelzésen a Szekszárdi-dombság Dél-dunántúli Kéktúra által nem érintett tájai járhatók be.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Séd-híd, Sóly A Veszprém keleti határában szinte végtelenül hullámzó, sziklagyepes dombok között, a Séd patak partján fekszik a környék egyik legősibb települése. A mai Sóly helyén már a római időkben is út vezetett, később itt vívta döntő csatáját István király Koppány ellen. A győzelem után a falu különleges rangot kapott, a fejlődése a következő ezer évben is töretlen volt. A 19. században állítólag a somlóival vetekedő borairól és vízimalmairól volt híres. Ekkor már minden bizonnyal állt a malmok kiszolgálására három ágra bontott Séd három kőhídja a falu keleti oldalában. Ezek közül ma már csak a patak eredeti medre fölötti, legnagyobb híd alatt folyik a víz, építéséről és eddigi történetéről azonban nem sokat lehet tudni, bár a helyiek szerint a mai 8-as főúthoz közeli római út hídjának alapjaira épült. Formája, arányai alapján valóban nagyon öreg, akár 500 éves is lehet. A kis falu központjából a Gyöngyök útja zarándokjelzésein, a felújított 13. századi vízimalom mellett elhaladva érhető el a három kőhíd, továbbgyalogolva pedig (egy rövid emelkedő után) az árvalányhajas dombok csendes hullámai fogadnak. Innen a Balaton-felvidéki Kéktúra útvonalán folytathatjuk a felfedezéseket. 24

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ádám–Éva-fa hídja, Gaja-szurdok A pompás Gaja-szurdok középső, kiszélesedő szakaszán, a Bakony keleti sarkának egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén állt egykor szorosan egymás mellett két hatalmas tölgy, amelyek olyan öregek voltak, hogy a helybéliek Ádám–Éva-fának nevezték. Míg az évek alatt Éva nyomtalanul elpusztult, a később kidőlő Ádám-fa törzse éppen a Gaja vize fölé dőlt, és a következő közel fél évszázadban természetes hídként szolgálta az erre járókat: az itt kiágazó kék háromszög jelzésen érhető el a szurdok fölötti sziklán a gróf Károlyi Viktor emlékére állított vaskereszt, ahonnan a völgy kis tava és a Fehérvárcsurgói-víztározó mögött tiszta időben Székesfehérvár városáig is ellátni. Az öreg fatörzset végül egy 2013-as árvíz kettétörve a partra lökte, de a völgyet kezelő erdőgazdaság egy éven belül akadálymentes hidat épített a helyére, amely mellett a tölgyfa törzse továbbra is az egykori névadó „szerelmes fákra” emlékeztet.

Kossuth híd, Esztergom Esztergom városának Duna felőli területe, a hosszan elnyúló Prímás-sziget, a folyó hazai szakaszának talán legkülönlegesebb szigete: a folyásiránnyal szemközti csúcsa még a természet árvizek járta menedéke, a két és fél kilométerrel keletebbre eső, alsó vége viszont már a város központjában lévő, rakparttal védett park, amely könyvtárnak és szállodáknak is helyet ad. Itt, a vár tövében, már a középkorban is fahíd kötötte össze a szigetet a várossal, amely helyett először a 19. század végén épült vashíd, faragott kőből készült hídfőkkel. Először, de sajnos nem utoljára, mivel ez a szerkezet is a második világháború áldozatául esett. Az új, korábbitól eltérően alsó pályás hidat 1948-ban adták át, és sikerült az eredetihez hasonló formában megtartani a hídfőket is. A karcsú híd eredetileg a gépjárműforgalom átvezetésére is épült, de ma már csak gyalogosok és kerékpárosok használják. A Prímás-sziget közeli csúcsáról egyedi perspektívából csodálhatjuk meg Esztergomot, a hídtól kétszáz méterre induló Macskaút ösvénye pedig egyenesen a bazilikához vezet. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Írta: Nagy Loránd István

TUDTAD,

…melyik hazánk legmagasabb építménye? A Szigetszentmiklós-Lakihegyet Halásztelekkel összekötő műút közelében található lakihegyi adótorony a maga 314 méteres magasságával rekorder a magyarországi építmények között. Az elnyújtott oktaéder alakú szerkezetet 1933-ban építették, az évek során pedig többször is felújították. 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították a több mint 280 tonnás monstrumot.

…melyik az ország legkisebb lélekszámú települése?

Fotó: Origo

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatbázisa szerint a Zala megyei Iborfia teljes lakónépessége mindössze 9 fő. A Közép-Zalai-Dombság (Göcsej) területén, Zalaegerszegtől 18 kilométerre fekvő aprócska községben nem működik egyetlen állandó kereskedelmi egység sem, a munkanélküliségi ráta viszont nulla százalék, mivel minden munkaképes korú lakost az önkormányzat alkalmaz.

…milyen hőmérsékleti értékek vannak feltüntetve a hálózsákokon? A felső határ (Upper Limit) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos férfi fokozott verejtékezés nélkül tud aludni úgy, hogy a kapucni nincs összehúzva, a cipzár nincs felhúzva, karjai pedig a zsákon kívül vannak. A komfort (Comfort) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő kényelmes testtartásban jól alszik. Az alsó határ (Lower Limit) azt a hőmérsékleti értéket jelöli, amelynél egy átlagos férfi úgy tud végigaludni nyolc órát felébredés nélkül, hogy összehúzódott pozíciót vesz fel a hálózsákban. Az extrém (Extreme) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő úgy képes túlélni hat órát, hogy nem hal meg hipotermia miatt, de fagyási sérüléseket szenvedhet. A szabvány szerint a férfi 173 cm magas, 73 kg-os, 25 éves, a nő 160 cm magas, 60 kg-os, 25 éves.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

…hogy a budapesti Gellért-hegy természetvédelmi oltalom alatt áll?

Fotó: 123rf.hu

A főváros turisztikai szempontból legfrekventáltabb, évente látogatók millióit vonzó, főként dolomitból felépülő sasbérce 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület (39,7 hektár). Geológiai értékei közül a sziklatemplommá alakított, tehát csak részben természetes eredetű Szent Iván-barlangot, botanikai kuriózumainak sorából pedig a Magyarországon kizárólag itt előforduló, fokozottan védett sárgás habszegfűt emelhetjük ki első helyen.

…mit jelent a pehely töltőereje?

Fotó: 123rf.hu

A pehely- és fedőtollak keverékével töltött outdoor termékeknél gyakran találkozhatunk sejtelmesnek tűnő, háromjegyű számokkal (550, 600, 700, 750, 800, 850, 900), amelyek alapvetően az alkalmazott szigetelőanyag térfogat-tömeg arányára, térkitöltő képességére utalnak. A méréseket meghatározott tömegű (rendszerint 1 unciányi, azaz 28,3 grammnyi) keverékkel, sztenderdizált eszközökkel végzik, és arra kíváncsiak, hogy mekkora térfogatúra „tágul” a szigetelőanyag. A korábban felsorolt számok a köbhüvelykben megadott térfogatértékekre utalnak. A nagyobb értékek jobb hőszigetelő képességről és jobb komprimálhatóságról árulkodnak.

Fotó: 123rf.hu

…hogy Magyarországon a gombák és a zuzmók között is vannak védettek? A hatályos jogszabályok értelmében jelenleg 58 gombafaj és 17 zuzmófaj élvez kiemelt oltalmat. Természetvédelmi értékük 5000, illetve 10 000 Ft a veszélyeztetettségük mértékének függvényében. Az egy példányra vonatkozó – pénzben kifejezett – értékek gombáknál a termőtestre, zuzmóknál a teleptestre vonatkoznak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó Fotók: Gulyás Attila

Már kétszer születet t újjá

AZ ORFŰI FŐNIX Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Dabis Balázs Silvius

Fotó: Nógrádi Attila

kárcsak a mitológia neves madara, a Balázs-kilátó is képes saját poraiból újra felépülni. Igaz, ebben semmi csoda sincs, mindez a helyiek lelkesedésének köszönhető. A 320 méter magas orfűi Balázs‑hegyen a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1975-ben épült először kilátó. Ez egy faszerkezetű, amolyan vadászlesnél nem sokkal extrább alkotmány volt. 1987-ben villámcsapás pusztította el. 2001‑ben egy fúrótornyot vásárolt Orfű, amelyhez falépcsőket szerkesztettek, de azok nem sokáig bírták az időjárás

viszontagságait, így le kellett zárni a kilátót. Talán annak is köszönhetően, hogy időközben a mobilszolgáltatók is kiszemelték a tornyot, 2014-ben már fémlépcsőket kapott a Balázs-kilátó, és azóta újból látogatható. A panoráma szép, bár a 11 méteres magasságban nincs sok mozgástere a turistáknak. Nagyobb csoportok biztosan nem férnek fel egyszerre. Fentről a Pécsi-tó látványában gyönyörködhetünk, háttérben a Mecsek nyugati vonulatai tárulnak elénk. A kilátó autóval is megközelíthető, mi mégis azt javasoljuk, hogy a Sárkány-kút felől a sárga háromszög jelzésen érkezzetek. 

Nézd meg a kilátóról készült videónkat is!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

| 29

A hónap turistaháza

Újjászületés a Hármashatár-hegyi t uristahá z

Írta: Nagy Loránd István Fotók: Gulyás Attila

Az elmúlt öt évben nagy volt a sürgés-forgás a Budai-hegyek egyik legemblematikusabb csúcsának közelében. A Pilisi Parkerdő Zrt. beruházásainak eredményeként előbb egy erdei iskola, majd egy bisztró nyitotta meg itt a kapuit, utána pedig egy csodálatos panorámával kecsegtető kilátó nőtt ki a semmiből. Nem sokkal később már a turistaház is látogatható volt, és mi az elsők között próbálhattuk ki.

Metamorfózis A Hármashatár-hegyi turistaház elődje egy pilótaotthon volt, amelyet 1940-ben avattak fel. Sorsa a második világháborút követően megpecsételődött. Rotter Lajost – a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakját – az 1950‑es években távolították el az aviatikai intézmény éléről. A rendszerváltást követő időszakban a pilótaotthon és a környező hangárok állapota is folyamatosan romlott. Mindez a Pilisi Parkerdő Zrt. információs táblájáról derül ki, amely közvetlenül a Hármashatárhegyi út 3. számával büszkélkedő ház előtt fogadja az arra járókat. Az elnyújtott formájú, puritán megjelenésű épület 120 millió forintból újult meg Koller József Ybl-díjas építész tervei szerint.

Pudingpróba Szerkesztőségünkből hárman mentünk háznézőbe. Az utazást nem igazán kellett megtervezni, mivel belvárosi irodánkat csupán 25 percnyi autózás választja el a kiszemelt objektumtól. Ilyen sem volt még ebben a rovatban. A Budai Tájvédelmi Körzet és egyben 30

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Budapesti Erdészet területén fekvő turistaház gépjárművel, kerékpárral és természetesen gyalogszerrel is közvetlenül megközelíthető, a tömegközlekedés-pártiak pedig 20 perc alatt kényelmes tempóban érhetnek fel a hegyre a legközelebbi buszmegállóból. Azok, akik az Országos Kéktúrát járják, el sem kerülhetnék az „épületes találkát” hiszen a Hármashatárhegyen pecsételni kell.

főváros felet t

ahol a ház gondnoka, Mészáros Péter várt ránk. Péter Sopronban végzett az erdőmérnöki karon, ahogyan felesége is. Három gyermekükkel, egy nagyobbacska fiúval és két tündéri kislán�nyal élnek itt, mégpedig a saját lakrészükben, és szemmel láthatólag értenek ahhoz, amit csinálnak. Pár perc múltán együtt volt mindenki, a tágas előtérből nyíló közösségi tér pedig megtelt élettel. A felnőttek beszélgetéséhez gyerekkacaj társult. Utóbbi előidézői nemsokára nyugovóra tértek, és a szakmai beszélgetések egyre kötetlenebbé váltak. Mindenféléről esett szó, de főleg a házról meg a berendezésről, a további fejlesztési lehetőségekről folyt a diskurzus.

Nézd meg a turistaházról készült videónkat is!

A turistaház kívülről puritán: a terméskővel burkolt lábazat világosbarna színű, fából készült nyílászárókkal áttört, fehérre festett falakban folytatódik. Most gyorsan le is szögezném, hogy a puritán nálam nem nyomasztót, spártait vagy rideget jelent, hanem a visszafogottság, a funkcionalitás és a praktikus elegancia hármasát testesíti meg. Tetszett, amit láttam. És nem változott meg ez az érzés odabent sem,

Az egész épületbelső harmonikus, egy jól definiált koncepció köré épülő, nem utolsósorban pedig nagyon minőségi. A négybetűs lakberendezési óriástól származó konyhabútorban beépített gépek (hűtőszekrény, kerámia főzőlap, páraelszívó, mikrohullámú sütő) sorakoznak, a polcok roskadoznak a legkülönfélébb tányérok, bögrék, poharak, edények alatt, míg a fiókokban megszámlálhatatlanul sok evőeszköz várja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hónap turistaháza Orom találó névvel A Hármashatár-hegy főként dolomitból felépülő tömbje egy féloldalasan kiemelt sasbérc, amely 495 méterrel magasodik a tenger szintje fölé, egy kiterjedtebb rögcsoport központi tagjaként. Nevét a 19. században kapta: 1873-ig a csúcsán találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút hármas határa. Ma a főváros II. és III. kerületének határvonalán fekszik.

Guckler Károly öröksége 2016-ban egy II. világháborús légvédelmi ütegállás helyét foglalta el a Hármashatár-hegy új kilátója. A különös formájú, nyolcszögletű építmény mintegy 40 m3 rétegragasztott fenyőgerendát és csaknem 4,5 tonna acélelemet tartalmaz, kilátószintje 4 méter magasan van. Az innen nyíló körpanoráma tényleg lenyűgöző, hiszen nemcsak a fővárosra és a Dunára pillanthatunk le, de a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny csúcsait is kivehetjük tiszta időben. És persze láthatjuk a az idegenhonos feketefenyőket is. A hegy természetes erdősége a 18–19. századi tűzifaéhség áldozata lett, az értékes élőhely pedig letarolt területté változott. Ezeknek a kopároknak az újrafásításában jeleskedett Guckler Károly (1858–1923), aki lelkes erdészként, fővárosi erdőmesterként éppen a feketefenyőben vélte felfedezni a megoldás kulcsát. A telepítések centrumában a Hármashatár-hegy volt. Az azóta eltelt több mint egy évszázad elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az ökológiai szemlélet az erdőgazdálkodásban is felüsse a fejét, a természetvédelem célkitűzései pedig valamelyest háttérbe szorítsák a gazdasági érdekeket. A munkálatok már zajlanak: szépen lassan őshonos növényfajok veszik majd át a feketefenyők helyét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a vendégeket. Székben és asztalban sincs hiány – mind fából készült. Ja, és Wi-Fi is van, ráadásul az erősebbik fajtából. Ehhez kapcsolódik a kedvenc feliratom, amelyen a kód mellett ez szerepel: „Wi-Fi van, de inkább beszélgessetek.” Milyen igaz! Szobából is sok van. A felhozatal szinte minden igényt kielégít: 2 franciaágyas (külön fürdőszobával) + 10 kétágyas (2 szobánként 1 fürdőszobával) + 1 hat férőhelyes (3 emeletes ággyal és külön fürdőszobával) + 1 nyolc férőhelyes (4 emeletes ággyal és külön fürdőszobával) helyiség alkotja a repertoárt. Mindegyik egységes a berendezési tárgyak és a belső terek tekintetében. Nincsen klasszabb vagy legklasszabb, mind klassz.

Dizájnos fotelek, kényelmes ágyak, méretes szekrények, okos kis polcok, na és a patyolattisztaság ágynemű és törülközők kíséretében. Utóbbi két dolog megléte egyenlő azzal, hogy nincs szükség hálózsákra meg saját törölközőre, ha ellátogatunk ide. Mi a legcudarabb mínuszok idején nyomtuk a vizitet (a közeli kilátóban –18 Celsius-fokot mértünk), bent azonban ebből semmit sem éreztünk, a melegvíz-ellátásért is felelős faelgázosító kazánhoz csatlakozó radiátorok ugyanis hősiesen ontották a meleget. Más: célszerű a hosszú folyosón sétálgatni le és fel, mert a falakon gyönyörű természetfotókat láthatunk, amelyeket a Pilisi Parkerdő erdészei készítettek. Engem ez nagyon megfogott. Másnap reggel is

Információ és foglalás www.parkerdo.hu/harmashatarhaz +36-20/984-6209 (Mészáros Péter) turistahaz@hhkk.hu

a A

értékelése ÉRTÉKELÉSE KO M FO RT

É TKEZÉS

M E G KÖZ E L Í TH E TŐ SÉ G

Á R-ÉRTÉ K A RÁ N Y

Árak

Egyéni foglalás esetén Több férőhelyes szobában 4500 Ft/fő/éj + ifa Kétágyas és franciaágyas szobában 6000 Ft/fő/éj + ifa

Harmónia – valahogy így lehetne tömören jellemezni a belső teret. A berendezés minden eleme minőségi és időtálló. Nyugaton is simán megállná a helyét, nem vitás

szolgáltatások

Teljes szoba lefoglalása esetén Kétágyas és franciaágyas szobában 12 000 Ft/szoba/éj Hat férőhelyes szobában 27 000 Ft/szoba/éj Nyolc férőhelyes szobában 36 000 Ft/szoba/éj Teljes ház bérlése esetén 200 000 Ft/ház/éj (létszámtól függetlenül, max. 38 fő számára) Az idegenforgalmi adó az egy éjszakára eső szállásdíj 4%-a. OEE-kártyára és TEKA-ra 10% kedvezmény jár.

Ágyak Ágyak (38) (38)

Tűzrakó Tűzrakó hely hely

Ágynemű Ágynemű

Térerő Térerő

Mosdó Mosdó

Bogrács Bogrács

Zuhanyzó Zuhanyzó

Parkoló Parkoló

Hűtőszekrény Hűtőszekrény

Wi-Fi Wi-Fi

mentem egy kört, és közben azt tervezgettem, hogy a kőhajításnyira lévő bisztróban befizetek egy rendes kávéra. Abban a vendéglátóipari egységben, ahol értelemszerűen enni is lehet. Tehát megnyugodhatnak azok is, akik a turistaház konyhájának kiváló felszereltsége ellenére sem kívánnak maguknak főzőcskézni. (A nyitvatartási időket azért nézzük meg, nehogy meglepődjünk.)

Dióhéj Budapestiként nem voltam még budapesti turistaházban. Mostanáig. Ha nem fővárosiként kéktúráznék, illetve ha fővárosiként akarnék kiszakadni a mindennapokból a barátaimmal úgy, hogy nem hagyjuk el lakóhelyünk közigazgatási határait, azonnal jönnék ide. Meg csapatot építeni, bármit is jelentsen az. A Hármashatár-hegy új létesítménye nekem bejött. Felkeresése erősen ajánlott. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

élet a kéken

Ezekre készül j, ha az

Alföldi Kéktúrát szere tnéd végig járni!

Kinek is ajánlanám Az Alföldi Kéktúra az Alföldi Kéktúra teljesítése után meg- végiggyaloglását? próbálom összefoglal- Kezdjük mindjárt egy jó tanáccsal: megfelelő Írta: Horváth Béla tájékozódási ismeretek és térképolvasási gyaFotók: Tassy Márk ni a tapasztalataimat, korlat nélkül senki se vágjon bele gyalogszerrel! és néhány tanácsot szeretnék Habár az Országos Kékkör 2014–16-os nagy adni azoknak, akik úgy dönte- jelzésfelújítása során az alföldi útvonalat is igyekeztek egyszerűen követhetővé tenni, ez a nek, hogy nekivágnak e nem sokszor szinte végtelennek tűnő pusztaságokon mindennapi kalandnak. Akik lehetetlen volt, egyszerűen azért, mert nem volt azt gondolják, hogy a végtelen mire festeni a jeleket. Irányjelző táblákat pesíkságon való poroszkálás nem dig képtelenség minden elágazásban, keresztúton elhelyezni. Fontos a kitartás, a monotókihívás, óriásit tévednek. niatűrés is, hiszen gyakran órákig kell talpalni 34

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a horizontig nyúló szántóföldek között vagy a gátakon. Szólóban az vágjon bele a túrába, aki egymagában járva szeretne szinte zavartalanul elmélyedni a gondolataiban. Társasággal kicsit könnyebb túltennünk magunkat a számos egyhangú szakaszon. Az egyéb nehézségek miatt – amelyekről a későbbiekben még szó lesz – semmiképpen nem javaslom, hogy valaki kezdőként vágjon bele az Alföldi Kéktúra teljesítésébe. Ebből a szempontból nagyon jó az a sorrend, ahogy a Turista Magazin hasábjain az elmúlt három évben végigjártuk az Országos Kékkört: a kéktúrázással csupán ismerkedők kezdjék a legjobb infrastrukturális háttérrel rendelkező Országos Kéktúrával, ha azzal végeztek, következhet a Dél-dunántúli Kéktúra, végezetül pedig az Alföldi Kéktúrával fejezzék be a kört.

Gyalogosan vagy kerékpárral teljesítsük? Az Országos Kékkör túramozgalmai közül egyedül az Alföldi Kéktúra kiírása engedi meg a kerékpárral történő teljesítést, és most utólag belegondolva, ez tényleg hasznos lehetőség. Ahogy már fentebb is említettem, sok helyen az útvonal eléggé egyhangú, a látnivalók egymástól távol helyezkednek el. Ezeket időben közelebb lehet hozni egymáshoz, ha a bejárás sebességét növelni tudjuk. Gyalogszerrel 36 napra volt szükségem a papíron 849 km-es túra végigjárásához – napi átlagban tehát 23-24 km-t haladtam, kerékpárral azonban 9-10 nap alatt végigérhetünk az egész alföldi nyomvonalon. A gátak, a hosszabb aszfaltos szakaszok szinte csábítanak a kerékpározásra, azonban a homokban, esetenként a sáros utakon a biciklinek nem sok hasznát vesszük. Az optimális megoldás szerintem a gyaloglás és a kerékpározás kombinálása. A homokos szakaszokat – főként a Kiskunság és a Nyírség süppedős útjait – járjuk be gyalog, míg a fennmaradó szakaszokhoz inkább a bringát ajánlanám. Mivel a táv zömét talajutakon kell megtenni, és a túrakerékpár

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

élet a kéken olykor kevésnek bizonyulhat, egy jól felkészített, ballonosabb terepgumival felszerelt hegyikerékpár ideális választásnak tűnik.

Miért érdemes belevágni egy ilyen monotonnak tűnő túrába? Ezt már többen is megkérdezték tőlem, miután befejeztem az Alföldi Kéktúrát. Nem vagyunk egyformák, vannak túrázó ismerőseim, akiket gyaloglás közben „fogott meg” az Alföld, s a táj rabul ejtette őket. Engem kevésbé érintett meg ez a vidék, habár a különlegessége, egyedisége nyilvánvaló volt számomra is. Ennek kapcsán meg kell említenem, hogy az „igazi”, a képekről, filmekről megismert puszták (például a Bugaci-puszta és a Hortobágy) kimaradtak a túra útvonalából, a síkot járva ugyanakkor mindig fennakadt valamin a tekintetem: erdőfoltok, fasorok korlátozták a látóhatárig nyúló kilátásokat. Nem tekintem kárba veszett időnek a túra bejárásával töltött napokat.

Számomra a különleges séget a találkozások jelentették. Ahogy az emberek a legkülönbözőbb helyeken őszintén érdeklődtek az utam felől, hogy honnan, merre vándorlok a méretes hátizsákommal. Az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mentén lakók már megszokták a turisták látványát, azonban az Alföldi Kéktúra annyira új és annyira kevéssé járt, hogy itt még kuriózum a hátizsákos túrázó. Az OKT kiírásában van egy gondolat, amely hiányzik az AK kiírásából, de nagyon idekívánkozik: „Az Országos Kéktúra (OKT) célja, hogy a túra résztvevői az útvonal végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytassanak, illetve képet alkossanak hazánk életéről, fejlődéséről, természeti szépségeiről, betekintsenek különféle tájainak életébe, mindennapi munkájába, megismerjék hazánk nagy részének történetét, föld- és vízrajzát, évszázadok alkotásait.” 36

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

AZ ALFÖLDI KÉKTÚRA HOSSZA:

SÁTORALJAÚJHELY

848,42 km SZINTEMELKEDÉSE:

Pácin, várkastély

Sátoraljaújhely, Bortemplom

1383,48 m

MISKOLC

NYÍREGYHÁZA

Kisvárdai vár

EGER

DUNA

DEBRECEN

Szarvas, szárazmalom

Halápi csárda

TI S ZA

BUDAPEST

Nyírbátori református templom

A RO RS ZÁ MÁ NIA

SZLO V ÁKIA MAGYA RORSZÁG

ÉRD

Biharugraihalastavak

Réhelyi Látogatóközpont, túzokrezervátum

Hajósi pincesor SZÉKESFEHÉRVÁR

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Nagykereki, Bocskai-kastély BÉKÉSCSABA

Gemenc Szekszárdi borvidék

SZEKSZÁRD

Ahogy a fenti térképen is látszik, bőven tartogat látnivalókat az Alföldi Kéktúra

SZEGED

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely (Csolt-monostor)

Ez egy nagyon szép gondolat, bár kissé vonalasnak tűnik mostanság a megfogalmazása, hiszen ezt még a múlt század hatvanas éveiben írták le eleink. Egyvalami azonban biztos: az Alföldi Kéktúra bejárásával hazánk egy olyan tájegységét ismertem meg alaposan, ahová amúgy biztosan nem jutottam volna el ilyen hosszú időre.

Mi az, ami a legjobban tetszett a túrán? Ha egy dolgot lehet csak említeni, akkor az a Gemenci-erdő. Rögtön az út elején jártam végig, Szekszárdról indulva, és ez talán nem volt optimális, ugyanis a későbbiekben is ilyen kaliberű látnivalókra számítottam. Ahogy a Gemenci Kirándulóközpont mellett leereszkedik a jelzett útvonal az egész árteret keretező árvédelmi töltésről, egy igazi mesevilágba cseppenünk: kanyargós holtágak partján, vén égerek és nyárfák alatt baktatunk az ösvényen,

Geszt, Károlyi-kastély 0

100 km

aztán hosszan követjük a kisvasút pályáját. Talán szerencsés is volt a bejárásom időpontja, ugyanis korábban már voltam itt, de akkor sokkal alacsonyabb volt a Duna vízállása, mint 2015 áprilisában, amikor az Alföldi Kéktúrát járva vetődtem errefelé. Aki ide szeretne jönni, annak azt tanácsolom, hogy figyelje a vízállásjelentéseket, és nagyjából 400 cm-es bajai vízállásnál látogassa meg a Gemenci-erdőt. Ilyen vízszintnél már a holtágak megtelnek vízzel, de ez még messze van az árvíztől. Jó tudni, hogy 500 cm-es vízszint felett már korlátozzák az erdőlátogatást.

Miben különbözik az Alföldi Kéktúra a másik két kéktúrától? Egyetlen szóval összefoglalva: mindenben. Az Országos Kéktúra hazánk legszebb, legismertebb tájait fűzi fel egyetlen útvonalra, szinte lépten-nyomon megállít bennünket

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

élet a kéken egy-egy szép kilátás, hegytetőn álló várrom. A Dél-dunántúli Kéktúra a kevésbé ismert Őrséget, vagy éppen Zala és Somogy megyét kalandozza be, a szelídnek tűnő dombságokban szinte középhegységi szintek várnak ránk, ráadásul akár napokig barangolhatunk az erdőkben. Az Alföldön nincs szint, az igazolófüzetben is csak a pecsételőpontok közötti távolságadatok szerepelnek. Nincs azonban árnyék sem, és ez nagy kihívást jelent, ha valaki hozzám hasonlóan a forró nyárban szeretné a legkopárabb szakaszokat teljesíteni. Az útba eső kisebb településeken nehéz szállást találni, a vonattal megközelíthető helyek is ritkák, tehát a kiszállási pontok száma elenyésző. Ebből a szempontból optimális a gyalogos teljesítés során a sátorozás, hiszen nem leszünk szállásokhoz kötve, könnyebben vághatunk nagyjából egyforma hosszúságú szakaszokra egy 100-120 km-es, 4-5 napos túrát.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hogyan készüljünk fel a szakaszok bejárására? Lényeges, hogy mindig megfelelő mennyiségű vízzel rendelkezzünk, és valahogy védekeznünk kell a tűző napsütés ellen is. Sok esetben eléggé távol helyezkednek el egymástól a települések. A túra útvonalán a Mezőtúr és Ecsegfalva közötti táv viszi el a pálmát a maga 33 kilométerével, bár itt az út feléhez közeledve kitérőt tehetünk Túrkevére. Egy másik ilyen szakasz a Szarvas és Mezőtúr közötti csaknem 30 kilométer, ráadásul mindkét táv zömét árnyék nélkül kell megtennünk a gátakon. Bár időnként az utunkba akad itt is néhány gátőrház és szivattyútelep, sűrűn itt sem botlunk emberekbe. Mezőtúrról például 5 liter vízzel indultam útnak, és éppen csak kitartott Ecsegfalváig. Készülnünk kell a tűző napsütésre is, megfelelő faktorszámú naptej, napolaj mindig legyen nálunk, fejfedőként

Akár tetszik, akár nem, a kukorica táblák látványához hozzá fogunk szokni

Bringával is érdemes nekivágni, de készüljünk fel a vendég marasztaló homokos utakra

pedig egy jól bevált, széles karimájú szalmakalap. Esős időben viszont a sár hátráltathat komolyan a haladásban. Megmondom őszintén, Körösladányból a sár miatt indultam haza egy nappal korábban a tervezettnél, mert reménytelennek tartottam, hogy egyetlen túranap alatt elérjem onnan a tervezett végpontot, Vésztőt. Alapvetően azt tudom tanácsolni minden jövendőbeli AK-vándornak, hogy körültekintően tervezzék meg útjukat, továbbá lehetőleg kerüljék az improvizálást.

Hogyan szakaszoljuk az Alföldi Kéktúrát? Az Országos Kéktúrát és a Dél-dunántúli Kéktúrát tájegységi bontásban jártuk végig, az Alföldi Kéktúrán azonban nincsenek ilyen jól elkülöníthető tájegységek. Itt elsődleges szempont a szakaszolásnál a kezdő- és végpontok jó megközelíthetősége. A Turista Magazinban megjelent cikkek szakaszbeosztásai jó kiindulópontot adnak. Ezek röviden a következők voltak. Szekszárd – 41 km – Baja – 115 km – Petróczi-iskola – 91 km – Mindszent – 99 km – Mezőtúr – 100 km – Vésztő – 97 km – Berettyóújfalu – 129 km – volt Halápi csárda – 110 km – Kisvárda – 66 km – Sátoraljaújhely. Túrám során Vésztő helyett korábban, Körös ladányból indultam haza a sár miatt, a fennmaradó távot hozzá kellett csapnom a következő, Berettyóújfaluig vezető szakaszhoz. A bejárás óta eltelt időben egy komolyabb útvonalváltozás miatt Szekszárdtól Bajáig kb. 6 km-rel lett hosszabb az útvonal, Berettyóújfalu és a volt Halápi csárda között viszont mintegy 8 km-rel rövidebb. Zárógondolatként szeretnék sok örömöt és kitartást kívánni azoknak, akik szeretnének belevágni az Alföldi Kéktúrába! 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TI ÍRTÁTOK

HEGYMÁSZÁS AZ INKÁK FÖLDJÉN – 2. RÉSZ

NÉGY HÉT BOLÍVIÁBAN 40

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Gazsó Krisztián Fotók: Doszkoty Milán, Gazsó Krisztián

Két mászóciklusunk közül az első hozott igazán eredményt, ha a csúcsok elérésére gondolunk. A La Pazban eltöltött ötödik reggelen szálltunk be az értünk érkező, viharvert kombiba, amellyel a Condoriri régióba vettük az irányt.

távolság nem jelentős, a borzasztó útviszonyok és a nem túl kifinomult közlekedési morál miatt mégis 3 órába telt, hogy sofőrünk – megpakolt hátizsákjainkkal egyetemben – kirakhasson minket Tuni (4400 m) településénél. A hegyekhez egy kietlen ösvényen lehet felvonulni. Leginkább legelésző lámák és alpakák emlékeztettek arra, hogy valóban az Andokban jártunk. A Laguna Chiar Khota nevű tengerszem melletti alaptáborban aztán már volt némi élet. Teherhordó szamarakat terelgettek a helyiek, akik között hegyi vezetők is akadtak. Pár hozzánk hasonló, messziről jött megszállottal is találkoztunk. Elsődleges céljuk a legendás Pequeño Alpamayo volt.

Csakúgy, mint nekünk. Az esetleg fennmaradó időben pedig, ami még belefért, hisz sok impozáns hegy akad a területen.

Gázálarcban A magasság újabb lépcsője miatt kellett egy pihenőnap, mielőtt nekivágtunk, hogy 5000 méter felett tehessük próbára tudásunkat. Ott ugyanis – egyszerűen fogalmazva – a tengerszinthez képest feleannyi oxigén van, amit belélegezhetünk. Ez eleinte olyan érzés, mint ha gázálarcban mennénk el egy teljesítménytúrára a Mátrában, ahol az idő is szerepet játszik. A hegyekre felmászni egy dolog. Idejében le is kell jutni, mégpedig biztonságban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TI ÍRTÁTOK Hozzászokni a csúcstámadó napok hajnali ébresztőihez aligha lehet, mégis szükségszerű a korai indulás. Felfelé menet a terep is ilyenkor optimális, mert kellőképpen le van fagyva. Fejlámpáink fényénél közelítettük meg a nagyjából egyórányira lévő gleccsert, ahol felszereltük, majd kötéllel összekötöttük magunkat. A hasadékok között nem volt túlzottan nehéz tájékozódni. Ezt jelzőkarók is segítették, miközben a napkeltében egyre jobban áttekinthettük a mászók által jól kitaposott útvonalat.

Hó helyett sziklatörmelék Mindig azt reméli az alpinista, hogy a látóhatáron már ott a vége. Vagy azt, hogy onnan már tényleg nincs sok hátra, s előbújik a csúcs jellegzetes formája. A sorozatos csalódások mellett, miszerint még messze a cél, minden egyes lépéssel közelebb jutottunk a Tarija nevű sziklás előcsúcshoz, ahonnan végre teljes egészében elénk tárult az addig takarásban megbúvó hegyünk, a mesés Pequeño Alpamayo. Az előcsúcsról történő rövid ereszkedés után hátrahagytuk az egyik hátizsákunkat, hogy az utolsó meredek gerincen gyorsabban haladhassunk. Innentől kezdve bizony jóval gyakrabban kellett használni a hágóvas első fogait, mint a hátsókat. Az erős napsütés a Cordillera Real vonulatában a szezon végére sajnos sok helyen leolvasztotta a vastag hóréteget. A Pequeño Alpamayo legmagasabb pontján, nagy meglepetésünkre, sziklatörmeléken álltunk. Csupán egy mögöttünk kinyúló hótaréj emlékeztetett arra, hogy korábban meddig is ért itt a fehér takaró. Egy ennél sokkal kellemetlenebb dolog mégis az volt, hogy a firn kemény jégpáncéllá olvadt, illetve amorf jégtűket képzett a felszínen ott, ahol egyébként kényelmesen lehetne haladni. Több szomszédos csúcsról már csak e körülmények miatt is azonnal lemondtunk. Vakmerő lett volna kiolvadt, fellazult sziklákon és kuloárokban mászni úgy, hogy semmi nem fogja össze a felületet. 42

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zene oxigénpótléknak Egy nap pihenő után a Pico Austria felé vettük hát az irányt. Bár 5320 méteres magassága figyelemre méltó, könnyű útvonalon, gyakorlatilag száraz lábbal, hágóvas nélkül mászható. Nem meglepő, hogy a magashegységi túrázók egyik kedvelt kitérője arról a túraösvényről, amely a tömb északi oldalán szeli ketté a hágót. Veszélyekkel nem kell számolni sehol, biztosításra nincs is szükség.

A Pico Austriához jó időben akár egy pár túrabakancs is elég lehet. Kötél nélkül, a saját ritmusunkat felvéve, a magunk világába zárkózva meneteltünk. Eljön, amikor kifogyunk a sztorikból, amikor nem beszélgetünk. Ilyenkor jómagam zenét hallgatok. A lejátszóm olyan, mint másnak az oxigénpalack. Ad egy jókora löketet. A különbség annyi, hogy a zene pszichésen segít, az oxigén meg fizikálisan. A képzeletbeli szintvonalakat koptatva kellett belátnom újfent, hogy a palacknak jóval nagyobb hasznát venném, még akkor is, ha egy kicsit robusztusabb, mint a zenelejátszó.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TI ÍRTÁTOK Feltűnik a Titicaca-tó Az alaptáborból átlagos tempóban 3 óra alatt érhető el a csúcs. Mi is nagyjából ennyi idő alatt teljesítettük a dolgot, miután ezernyi alkalommal próbáltuk felszúrni túrabotjainkra az alattunk elterülő köveket. A monoton baktatást befejezésképpen gyönyörű kilátás koronázta meg. A környező hegyek és a távoli Altiplano fennsíkján kéklő Titicaca-tó lélegzetelállító látványa jutalmazza meg mindazokat, akik veszik a fáradságot, hogy felkapaszkodjanak a völgy lenti szakaszából piramisra emlékeztető hegy tetejére. A kiemelést megelőző nap levonultunk a Tuni-tóhoz, ahol eltöltöttünk még egy éjszakát. Fuvarunkat másnap délelőttre vártuk. Mint utólag kiderült, nagyon jól időzítettünk, mert fent a légmozgás igencsak megerősödött reggelre. Olyannyira, hogy például a szomszédos svájciak egyik sátrát könnyedén átemelte a kőből rakott védőfalon, majd a tengerszem felé vonszolta. Mászótársam, Milán lélekjelenlétén múlt, hogy az éppen a Pico Austrián tartózkodó mászópár felszerelésének fele nem a tó mélyén végezte. S szerencse, hogy mindez indulásunk előtt történt, mert senki más nem

Költségek Alapvetően a kiutazás, avagy a repülőjegy adja ki az összköltségek tetemes részét, hiszen Bolívia maga nem drága. Belvárosi szállást egész olcsón, hazai árainkhoz képest akár feleannyiért is lehet találni. Az élelmiszerárak nagyjából azonosak a magyarországiakkal, függetlenül attól, hogy szupermarketbe vagy étterembe térünk-e be. A hegyekben történő túrázás és mászás szinte ingyenes, vagyis nem kell sem parkbelépési, sem csúcsmászási, sem szemétletéti díjat fizetni.

Néhány konkrétum számokban Taxi a repülőtér és a belváros között: Felvonójegy bármely megállóig egy vonalon: Retúrtranszfer La Paz és Tuni között: Hamburgermenü egy közismert gyorsétteremben: Csirkemenü egy helyi gyorsétteremben: 2 literes palackozott ásványvíz: 460 ml-es gázpalack:

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

60-70 BOB 3 BOB 800-900 BOB 35-42 BOB 18-25 BOB 6 BOB 30-40 BOB

Hála a tiszta levegőnek, a nap bármely felhőmentes szakában egészen Peruig elláthatunk odafentről.

volt a közelben, aki menthette volna a menthetőt a viharos szélben. Lent, a tó alatt, ha kicsit megkésve is, de megérkezett értünk a transzfer. Visszaindulhattunk a poros földúton szállodánkba, ahol aztán felvettük az ott ledepózott cuccainkat, köztük az utcai ruházatunkat.

Utószó Valljuk be, hatalmas a kontraszt La Paz és az Andok hegyei között. Kiszabadulni a szmogból és a nyüzsgésből kifejezetten üdítő élmény. Átélni az elszigeteltség és a mászás szépségeit. Küzdeni az elemekkel, miközben szemkápráztató környezetben lehetünk. Mindig ezek miatt térünk vissza a hegyekbe. A lelkünk egyik része egyszerűen ott érzi jól magát. Egészen addig, amíg a másik része meg nem szólal, hogy jó lenne már ismét ágyban aludni, forró zuhanyt venni, enni végre egy kiadósat. Az átgondolt előkészítésnek köszönhetően végül pozitív élményekkel telve rázódhattunk vissza otthon a mindennapokba – még akkor is, ha a második mászóetapunk alatt az Illimani együttesében nem értünk csúcsot. Megint temérdek mennyiségű fotóval és videóval gazdagodtunk, amelyek azonban korántsem képesek visszaadni a teljes valóságot. Ahhoz ott kell lenni. Érezni testközelből. 

ÍRJ TÚRABESZÁMOLÓT, ÉS NYERJ ÉRTÉKES AJÁNDÉKOKAT! Ha kedvet kaptál, nincs más dolgod, mint elküldeni az írásodat a cikkiropalyazat@turistamagazin.hu ímélcímre. A nyertes cikkek szerzői értékes túrafelszereléseket és egyéves TM-előfizetést kapnak. További részletek a turistamagazin.hu-n.

E HAVI SZERZŐNK AJÁNDÉKA EGY DEUTER SPEED LITE 15 HÁTIZSÁK A pillekönnyű, mindössze 380 grammos Speed Lite 15 elsősorbann kerékpározáshoz, terepfutáshoz, síeléshez ideális választás. Hátrésze vastagon párnázott, ugyanakkor jól szellőzik, belseje egy kétliteres ivózsákot is képes elnyelni, míg az apróbb tárgyakat két praktikus oldalzseb és egy cipzáras rekesz várja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ly u k a s b a k a n c s

A Dunakanyar hegyvidékeit keresztben átszelő piros sávjelzés 66 kilométere mindent bemutat a két testvér, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vulkanikus tájaiból, amit csak érdemes felfeÍrta és fotók: Dömsödi Áron dezni a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban. Sajátos hangulatú, kellemes túraútvonal, legyen szó többnapos trekkingről, egynaposokra osztott kirándulások sorozatáról vagy emberpróbáló teljesítménytúráról.

Dunakanyar

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényszerző túramozgalmak a túrázás kényelmesebb fajtái közül valók: általában nem vagyunk időhöz kötve, mint a teljesítménytúrákon; nem kell agyalnunk, hova induljunk, ha a természetben töltenénk szabadidőnket; úgy osztjuk fel a szakaszokat, ahogy kedvünk tartja, illetve időnk engedi. Sajátos bája van az időnként utunkba eső ellenőrző pontoknak és az igazolófüzeteknek is, amelyek segítségével folyamatosan mérhető, „tetten érhető” haladásunk. A kéktúrát egyre többen ismerik, de vannak rövidebb és kevésbé népszerű pecsételős útvonalak is, amelyek szintén jelvénnyel jutalmazzák teljesítményünket. A fővárosban és környékén élők számára a „Holló-kőtől Vörös-kőig” elnevezésű túra egy izgalmas és tartalmas lehetőség a két Duna menti vulkánroncs megismerésére vagy éppen újbóli felfedezésére. Akinek nincs ideje OKT-hosszúságú utakat bevállalni, annak a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet összekötő piros jelzés tökéletes lehetőség, hogy belekóstoljon a pecsétszerző túrák hangulatába.

átvágva jutunk le a Dunakanyarba. A kompátkelés után a Visegrádihegység szurdokszerű völgyéből annak magaslataira kapaszkodunk, hogy végül a Duna fölé szökő pereméről bámuljunk az Alföld nagy semmijébe. Összesen 66 kilométer megtételére, na és 2000 méter feletti szintkülönbség leküzdésére adja a fejét, aki az útvonal végigjárására vállalkozik. Hogy mennyire nehéz vagy könnyű, az kizárólag a szervezésen múlik:

egyben végigtalpalva megerőltetőbb kaland, de szakaszokra osztva, az irányokat is gondosan megválogatva, sportosabb és kellemesebb túrák rövid sorozata. Lényegében csak a Holló-kő gerince fárasztó vállalkozás, de hosszánál fogva egy gyakorlott túrázónak ez sem jelenthet különösebb megpróbáltatást.

A Börzsöny peremén Mi eredetileg két részre osztottuk a túrát, és egy hétvége alatt szerettük volna „felfalni” a Dunakanyar

Nyomvonal A kijelölt útvonal a két névadó hegyorom szomszédságában fekvő települést, Perőcsényt és Leányfalut köti össze. A piros sáv jelzés nagyjából minden olyan tipikus tájjelleget bemutat, ami a két hegységre igazán jellemző. Érintünk apró, nyugalmas hegyi falvakat, sziklák közt kanyargó gerincösvényről lesünk be a Börzsöny kalderájába, valamint az előhegyek dombvidéki erdőin

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ly u k a s b a k a n c s

A Magas-Börzsöny a Holló-kőről

hegyeit. Perőcsényből indultunk neki a 700-as gerincvonulatnak, a Holló-kő és a Vár-bérc páratlan atmoszférájú erdőtájának. Az igazolófüzetet szerencsére még egy korábbi alkalommal beszereztem a falu kocsmájában, így csak egyéb terveinket húzta keresztül a szomorú felfedezés, hogy a helyben ragadt időgéppel is felérő presszó bezárt. A következő másfél óra ugyan szakadatlan emelkedésre kényszerít, de aki járt már a 685 méter magas Holló-kőn, az pontosan tudja, hogy minden lépés megtérül, amikor megnyílik előttünk az egykori vulkánóriás réges-régen felrobbant kráterének belső katlanja. A girbegurba völgyek és gerincek rendszere

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a leglenyűgözőbb látvány, amit a piros jelzéstől kapunk. Tapasztalatból mondom, hogy a hegytetőn kígyózó ösvény hangulatáért még akkor is megéri idejönni, amikor például sűrű köd üli meg a tájat, elkendőzve a bravúros panorámát.

Megnyílik előttünk az egykori vulkánóriás rég felrobbant kráterének katlanja. A Vár-bérc 30 méterrel magasabb csúcsáról korlátozott, de hasonlóan feledhetetlen látványt kapunk. Megéri a kitérőt. A Börzsönyre azért is érdemes ebből a szögből ránézni, mert az egymás mellett

megjelenő szintkülönbségek miatt sokkal magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. De az alattunk elterülő, hótól fehérlő hegyvilág a Csóványosra telepedett felhőkkel, illetve a gerincen futó, térdig havas, szűk ösvény már-már optikai csalódásként kelti egy nagyságrendileg magasabb hegység benyomását. Nagybörzsönybe hosszú az ereszkedés, és innen még 10-nél több, kíméletlenül emelkedő kilométer várt ránk. Az előző napi időjáráselőrejelzésekkel szemben véget érni nem akaró esőzés vette kezdetét, ami alaposan megnehezítette a haladást Márianosztráig. A kb. 200 méteren lévő faluból újra 500 fölé emel-

kedünk, amikor nekivágunk a Gömbölyű-kő és a Kis-Koppány bérceinek. Valahogy az egész túra alatt ezt a kaptatót éreztem a legfárasztóbbnak; igaz, elázva, átfázva, sárban csúszkálva nem egy wellnessélmény órákon keresztül menetelni. Viszont a félreeső, kevesek által felkeresett Gömbölyű-kő teljesen megdöbbentett: a távolságok és a formák együttese a hazai középhegységekben szokatlan, különleges látvánnyá áll össze. Ameddig a szem ellát, kisebb-nagyobb vonulatok sorjáznak egymás mögött, a hátteret pedig a Csóványos és a Magos-fa vonulata szolgáltatja. Nem számítottunk rá, de a kilátás vetekszik a holló-kőivel. Rendhagyó

és izgalmas szögből, hosszában tárja fel a Börzsönyt. A Márianosztráig vezető útszakasz egy patakot kísér, ennek egyhangúságát igencsak megbolygatta az időközben ránk telepedő sötétség. Alighanem mindenki számára a Márianosztra és Kóspallag környéki etap a piros túra legkevésbé maradandó szakasza. Bár Kóspallag alatt egy kellemes hangulatú patakvölgyet követünk a Börzsöny körüli dombkoszorú erdőiben, igazából csak Törökmező előtt, a távoli magas-börzsönyi vonulatok látványa emlékeztet ismét arra, hogy hegyvidéken járunk. A turistaházhoz nem muszáj kitérőt tennünk, vi-

szont kb. 2,5 kilométerrel később, a Gubacsi-hálás nevű tisztáshoz melegen ajánlott. Rövid letérés ez a piros jelzésről, de megtérülő befektetés: egy meredek hegyoldalról elénk tárul az egész Dunakanyar Váctól a Prédikálószékig. Szemben a visegrádi vár, előttünk pedig a túlpart hegyei, túránk következő tájegysége.

A Visegrádi-hegység átszelése Formakincsét tekintve a piros túra két hegysége nem igazán különíthető el egymástól. A Kárpátokat létrehozó lemezmozgások során itt indult meg a hegykoszorú vulkanizmusa, így a Börzsöny és a Visegrádihegység a láncolat két legidősebb A Dunakanyar a Gubacsi-hálásról

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

| 49

Ly u k a s b a k a n c s

vulkáni tagja. Születésük után kopár szigetvulkánokként füstölögtek a környező víztömeg fölött. További történetüket a külső erők okozta lepusztulás és a Duna megjelenése határozta meg, a földtani hasonlóságok és a földrajzi közelség pedig igen hasonló formakincsű vidékeket hozott létre. Magasságában a Visegrádihegység elmarad a Börzsönytől, de a hangulatát meghatározó arculatát úgyis mélyebb pontjain, a völgyeiben érdemes keresni. A Visegrádot Pilisszentlászlóval összekötő Apátkúti-, majd felső szakaszán Szent László-völgy tipikus példája a hegység szurdokszerű, bővizű, zárt völgyeinek, ahol némi képzelőerőt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

bevetve a kárpáti vadonban érezhetjük magunkat. Felejthetetlen sziklatömbjei és szurdokösvénye számtalanszor szeli át a patakot, és általában éppen csak egy embernyi szélességű csapáson követi annak folyását. A sötét bükkerdőben mindenhol holtfa hever, mohos görgetegek fekszenek a patak útjában; ez a néhány kilométer a nemzeti park egyik ékköve. Annak ellenére is, hogy a felső szakaszon hatalmas erdőirtás kíséri az egyik partot. A dunazugi szakaszt egyébként Leányfalutól érdemes végigjárni (mi is így csináltuk): ebben az irányban az első 5 kilométeren le-

gyűrjük az egyébként erőigényes szintemelkedést, a továbbiakban pedig folyamatosan ereszkedünk. Pilisszentlászlóról a Pap-rétre rövid kaptató, majd aszfalttaposás vezet, közben a betonút kanyarjából alkalmunk nyílik végignézni a Sztaravoda-völgyet kísérő magaslatokon. Hosszas, kellemes erdei menetelés veszi innen kezdetét, sajnos azonban sokfelé a két évvel ezelőtti ónos eső okozta jégkár pusztításának nyomait látjuk a megtépázott erdőben. A Vértes-mező télen-nyáron idilli pihenőhely, és nem sokkal fölötte, 548 méteren elérjük a Dunán

Technikai tudnivalók A Vörös-kő és a Holló-kő közötti túrán 6 pecsétet és 4 kódot kell begyűjtenünk. A kódokat erdei táblákról kell leolvasnunk, és ráírnunk az igazolófüzet hátoldalára. Elvileg meglepetéskóddal is találkozunk az út során, de ezt én nem találtam meg. Sajnos nem minden bélyegzőhelyen került elő a pecsét, így például Pilisszentlászlón a kéktúra stemplijét nyomtuk rá a füzetlapra. A 700 forintos igazolófüzet ára tartalmazza a díjazást is (oklevél és kitűző), de sajnos a perőcsényi kocsma megszűnése óta az útvonalon nem lehet hozzájutni. Az interneten azonban megtaláljuk azokat az elérhetőségeket, ahol beszerezhetjük a kiadványt, mielőtt nekivágnánk a Dunát satuba fogó hegyvidéknek. inneni vándorlás legmagasabb pontját. Innen már csak rövid gyaloglás a Vörös-kő pazar sziklakilátója. A méretes esőház mellett érdemes megállni, a fák fölött pedig szemügyre venni a Börzsöny távoli vonulatait egészen Drégely várától a Csóványosig. Nem csoda, hogy a Vörös-kőt egykor tüzérségi lőállásként hasznosították: az alant terpeszkedő Duna-parti települések mögött a Szentendreisziget és a Pesti-sík is térképként mutatja magát; Váctól és a fölé magasodó Naszály hegytől Pestig szemlélhetjük a tájat. Tiszta időben jól kivehető a Szanda, valamint távolabb a Mátra két tömbje. A kilátóhelyen egy magányos terméskő oszlop arról tanúskodik, hogy egykor a kicsiny sziklaletörés neve is elegendő volt ahhoz, hogy egy ideológia kisajátítsa magának a helyszínt. Most egyszerűen csak felszabadult és kissé fáradt kirándulók célpontja a Leányfalu fölötti hegyorom. A településre meredek oldalban szerpentinező ösvény indul, végül lankás erdei utakon érünk be a házak közé. A Dunaparton álló presszóban kapjuk meg az utolsó – vagy ellenkező irány esetén első – pecsétünket. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Emberevő c i g á n y o k v e s z t ő h e ly e Első hallásra középkori legendára vagy egy morbid viccre gondolhatnánk, pedig létező helyről van szó, amelyet a térképen is megtalálhatunk, és véres történetét nem is annyira a régmúltban kell keresnünk. ki sokat járja a természetet, az a turistatérképet is sokat pásztázza. Ilyenkor akadhat meg a szemünk érdekes földrajzi neveken, amelyeknek sokszor a történetük is legalább annyira szórakoztató vagy meghökkentő, mint maga az elnevezés. Térképolvasás közben gyakran észre sem vesszük a tájban megbúvó, érdekesebbnél érdekesebb földrajzi neveket, pedig azok sok mindent elárulnak a környék népeiről, kultúrájáról és történelméről egyaránt. Ha viszont térképnézegetés közben emberevőkbe botlunk, akkor egészen biztos, hogy nem csak a kutatókban ébred fel a kíváncsiság a hely történetével kapcsolatban.

Írta és fotók: Lánczi Péter

Az Emberevő cigányok vesztőhelyét a Börzsöny északnyugati részén, a Perőcsényt és Kemencét összekötő országút közelében, egy fiatal akácos szélén találjuk. Kevesen ismerik ezt a félreeső helyet, ami nem is csoda, hiszen nem minden térkép jelöli, illetve jelzett turistaút sem vezet az egykori kivégzőhely emlékoszlopához, amely 15 ember véres halálának állít emléket. Hogy többet megtudjunk az áldozatok történetéről, valamint arról, milyen bűnökért is kellett itt meghalniuk, egészen 1782-ig kell visszamennünk az időben.

Ekkor történt ugyanis az egykori Hont vármegyében, hogy betörtek a viszokai mészárszékbe, és a felsőalmási jegyző kamrájába is, ahonnét élelmet vittek el a tettesek. Nem sokkal később letartóztattak néhány cigány embert, akiket megvádoltak a lopással, és akik be is ismerték tettüket. Eddig talán nincs is semmi érdekes a történetben, de a letartóztatottak más, korábban elkövetett bűncselekményeket is kezdtek beismerni, végül pedig még emberölésről is vallottak. Az ügy kezdett komolyodni, de még mielőtt továbbmennénk a sztoriban, meg kell ismerkednünk Hont vármegye akkori helyzetével és társadalmi hangulatával.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép

Akkoriban ezen a környéken sok haramia tevékenykedett, és igencsak megszaporodtak a bűncselekmények, amelyek nem ritkán erőszakosak is voltak. A rendfenntartó szervek nem jeleskedtek a bűntények felderítésében, és az is megesett, hogy kereskedők és utazók tűntek el nyomtalanul az országutakról. Ilyen közbiztonsági állapotok mellett érthető volt, hogy a lakosság egyre türelmetlenebbül várta a hatóságok fellépését, illetve azt, hogy a cigányság soraiban keressék a bűnösöket, akik a társadalomból akkoriban „kilógva”, elszigetelten, zárt közösségekben éltek. A cigányság negatív megítéléséhez az is hozzájárult, hogy a Mária Terézia és II. József által hozott le-

telepedési rendeletek eladdig még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A törvény a szabadsághoz és vándorláshoz szokott népet – gyakran erőszakosan – nemcsak a szokásaitól és nyelvétől, hanem részben addigi foglalkozásaitól is, tehát teljes identitásától meg akarta fosztani. A cigányság nehezen találta új helyét a társadalomban, és a kényszerítő intézkedések miatt a korábbinál többször kerültek szembe a hatóságokkal. Ezeknek a tényeknek az ismeretében két dolgot biztosan kijelenthetünk. A cigány emberek akkori megítélése rossz volt, a hatóságoknak pedig eredményeket kellett felmutatni az elszaporodott bűnügyek megoldásában. De mi is történt pontosan ebben az egyre bővülő, már egész Hont vármegyére kiterjedő nyomozásban, amelynek kereti között rövid idő alatt több mint 200 cigány férfit és nőt tartóztattak le, vádoltak meg különböző bűncselekményekkel, és amelynek „eredményeképpen” több mint 80-an vallották magukat bűnösnek a különböző vádpontokban. A dolog érdekessége, hogy a vádlottak később olyan bűncselekményeket is beismertek, amelyek ügyében nem folyt nyomozás, illetve amelyekre semmilyen bizonyíték nem volt – leszámítva a letartóztatottak sokszor ellentmondó beismeréseit. Volt, aki olyan gyilkosságot vállalt magára, amelyet már korábban más már beismert, és a gyilkosságok helyszíneit is mindig máshol mutatták meg a nyomozóknak, ahol rendre nem találtak semmit. A korabeli jegyzőkönyvekből kiderül – Puskás Péter helytörténet-kutató és Végh József helytörténész Előítélet és vérpad c. könyvében is olvashatunk erről –, miként vallott az egyik gyanúsított, Sárközi György. „Hármat gyilkoltunk meg ottan úgy, hogy sokan voltunk, és megfogtuk őket, és kalapácsokkal a fejüket ütve gyilkoltuk meg. Az asszonyoknak azt mondtuk, hogy ott künn kiabáljanak és énekeljenek, hogy a falusi emberek ne hallják.” Se holtestek, se szemtanúk, se aggódó hozzátartozók, akik eltűnéseket jelentettek volna. Ennek ellenére a vádlottak több mint 30 gyilkosságot vállaltak magukra egy olyan korban, ahol a beismerés egyenértékű volt a minden kétséget kizáró bizonyítékkal. A bírákat ezzel együtt zavarba ejtette a bizonyítékok hiánya, amikor egyszer csak nem várt fordulatot vett az ügy, és megoldódni látszottak a rejtélyek. A sokadik kérdésre, hogy hova tűntek a holtestek, az egyik vádlott így felelt: „Hát megettük őket!” Zsigárd Mihály botozás alatt 15 gyilkosságot is bevallott, és többek között az alábbiakat mondta az emberevésről a hatóságoknak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nem minden turistatérkép jelöli a vesztőhelyet, ahol 1982 óta emlékoszlop áll

– Igaz-e, hogy azokat a hullákat főzve megettétek? – Megettük, és én is ettem. – A csontokat és a fejeket hova tettétek? – A csontokat a Bori Györgynek kellett odaadnunk, hogy ne kapjanak rajta. Ő volt a mészáros orgazda, ki a meggyilkolt embereket fölnégyelte, és a húst fölosztotta. A fejeket is középen kettévágta, és az agyvelőt megettük. Csak sejthetjük, hogy a vádlottak miért vállaltak magukra ilyen súlyos bűnöket, illetve hogy miért kezdtek el egyre részletesebben beszámolni az emberevésről. A tortúrát, azaz a kínvallatást még Mária Terézia tiltotta be korábban, mondván a módszer nem alkalmas az igazság felfedésére, de kétségtelen, hogy Hont vármegyében még történetünk idejében is alkalmazták a beismerő vallomások kicsikarására. A kérdés csak az, hogy a bírák el akartak-e menni a kannibalizmus vádjáig, vagy ez csak úgy jött az eljárásban elfáradt és elkeseredett vádlottaktól, akiknek vallomásaiban még

így is sok ellentmondás és tisztázatlan részlet akadt. Mindezek ellenére a perek törvényességét semmi sem kérdőjelezhette meg, hiszen a vádlottak önként vallották be a bűncselekményeket, és a kor bírósági eljárásában ez elegendő volt a bizonyításhoz. A bírák a súlyos, alapvetően elrettentésnek szánt ítéleteket Werbőczy Hármaskönyve (Tripartitum) alapján hozták meg. Hont vármegyében több helyszínen több ítélet is született, majd 40 férfin és nőn hajtottak végre középkori módszerekkel halálos ítéleteket. 1782. augusztus 24-én a következő módon zajlott 15 elítélt kivégzése Kemencén. A kivégzések napján a kemencei tömlöcből több kocsival, szigorú őrizet mellett szállították a rabokat a vesztőhelyre. A fokozott

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép óvintézkedésekre azért is volt szükség, mert a hatóságok összeterelték a környék cigányságát, hogy azok elrettentésül lássák társaik kínhalálát. Hogy mindenki jól lássa az eseményt, még vérpadot is építettek a kivégzőhelyen, ahol először hét asszonyon hajtották végre a pallos általi ítéleteket. A nőket egymás után fejezték le, amit a többi elítéltnek végig kellett néznie, és amitől a feljegyzések szerint többen is elájultak. Ez „kegyes halálnak” számított a többi halálnemhez képest, ugyanis az áldozatnak szerencsésebb esetben egyetlen csapással véget ért

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a szenvedése, nem úgy, mint a többi elítéltnek, akiknek szörnyű kínokat kellett elszenvedniük, mielőtt meghaltak. Az asszonyok lefejezése után öt férfit akasztottak fel, akiknek szenvedését nem részletezi a leírás, ugyanakkor az ös�szeterelt gyerekeknek és asszonyoknak kellett segíteniük a hóhérnak a létra áthelyezésében, valamint férjeik megkötözésében. Ezt követően két férfit kerékbe törtek, ami azt jelentette, hogy testüket kalapáccsal és vasrudakkal a szó szoros értelmében betörték egy kerék küllői közé. (Aki ilyen halált halt, annak ép csontja

A Perőcsény és Kemence közötti főútról jól látszik a vízmű, ami segít az egykori vesztőhely megtalálásában

A Börzsöny északnyugati lábánál, egy csalitos szélén található a mementó

nem maradt, és lassú kínok között szenvedett ki.) A legbrutálisabb kivégzési forma azonban még hátravolt, amelyet a „főbűnös” vajdának szántak. Őt élve négyelték fel, és maradványait Drégelypalánkon, Nagyorosziban, illetve a lelédi híd mellett állították ki. Még ezzel sem ért véget a nap. A hatóság elrendelte, hogy a kivégzésre összeterelt cigányok mindenféle szerszám nélkül, ott a helyszínen, puszta kézzel hantolják el a tetemeket. Már 40 elítéltet is kivégeztek, mire a hír eljutott az uralkodóhoz, II. Józsefhez, aki azonnali felülvizsgálatot kért a hasonló, folyamatban lévő vádügyekben. Talán csak ennek köszönhető, hogy a gyilkossággal és emberevéssel vádolt további 113 ember megmenekült a haláltól. Az ő esetükben szintén felvetődik a kérdés, hogy mi vette rá őket a bizonyíték nélküli bűntények beismerésére. Még ha a vádlottak el is követtek kisebb-nagyobb lopásokat, esetleg még súlyosabb bűnöket is, a fő vádpontokra a hatóságok sosem találtak bizonyítékot a beismerésen kívül. A nyomozások későbbi vizsgálatainál is arra a következtetésre jutottak a jogászok, hogy csupán a tett beismerésével még nincsen bűntény, ahhoz kellenek még további bizonyítékok is. Ezeknek hiányában vélelmezhető, hogy Hont vármegye a cigányság kárán akart példát statuálni, illetve az sem zárható ki,

hogy a megye ily módon akartak megszabadulni a Mária Terézia által letelepedésre kötelezett cigányságtól. Bárhogy is volt, a Kemence és Perőcsény között álló, bitóra emlékeztető emlékoszlop ma nemcsak az itt kivégzett 15 embernek, hanem az összes cigány áldozatnak állít emléket, akiket 1782-ben elítéltek. Amennyiben szeretnénk a helytörténeti kutatásunkat kirándulással is megkoronázni, a vesztőhely megtalálásában az alábbi információk biztosan hasznunkra lesznek. A Térkép-Faragó Bt. Börzsöny-turistatérképén az Emberevő cigányok vesztőhelyeként feltüntetett pont napjainkban egy drótkerítéssel elkerített területen, a Kemencét és Perőcsényt összekötő országúti szakasz felénél, egy messziről is jól látszó vízügyi telephely közelében találjuk. A vízműhöz földút vezet, amely után jobbra tartva, a kerítés mentén még kétszáz métert kell megtennünk, hogy a legközelebb juthassunk az emlékhelyhez. Ahogy a kerítést követjük, kezdetben a szántóföld szélén haladunk, majd balra fordulva akácos csalitoson kell átvergődnünk, míg balunkon meg nem pillantjuk a közel két és fél méter magas „Roma mementó 1782–1982” feliratú faoszlopot, amelyet 1982-ben állítottak.  Felhasznált irodalom: Puskás Péter és Végh József – Előítélet és vérpad

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Az épület egyetlen részét újították fel teljes egészében, ez a Bebek-torony, ahol a vármúzeum működik

F ü l e k i v á r, a házakk al körbezárt történelem

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

A határtól alig húsz percre, Budapesttől csak kétórányi autózásra he lyezkedik el, Füleket mégis viszonylag kevesen látogatják Magyar országról. Ez idáig valamiért nekünk is kiestek a látószögünkből a külföldi célpontok, amikor a História rovatba kerestünk témát – kár volt. A Felvidék egyik legérdekesebb várához látogattunk el.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ne esne gondolkodóba Fülek város címerének láttán? A kis dombon álló pálmafa a legkevésbé sem tűnik releváns választásnak, főleg úgy, hogy mi éppenséggel kemény mínuszok idején járunk a településen, és persze mondanom sem kell, hogy a trópusi növénynek nyomát sem látjuk. A vármúzeum igazgatójától, Titton Viktóriától megtudom, hogy bár a pálma az elfogadott motívum, más elméletek szerint eredetileg forrást vagy éppen strucctollat is ábrázolhatott a címer. Később próbálom beleásni magam a témába, de a Google nem nagyon segít: begépelve a Fülek és pálma szavakat egyből ráakadok dr. Benedek Pálma fülorr-gégész oldalára, de a fallikus szimbólumra nem igazán találok magyarázatot, maximum annyit, hogy az egykori tulajdonos Bebek család címere nyomán alakulhatott ki ez a heraldikai különlegesség.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História De hagyjuk a megoldatlan rejtélyt. Szlovákia déli részén járunk, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzethez tartozó várhegyen, ahol a füleki vár magasodik. A helyiek számára az épület a kulturális élet központja, márciustól szeptemberig szinte minden hónapban tartanak itt valamilyen rendezvényt. Jelenleg azonban épp nincs nagy élet, mivel a turistaszezon november közepéig tart és március 15-én indul újra. A köztes időben fogadnak előre bejelentkezett látogatókat, bár némi fenntartással, mert a vulkanikus kőzetre épült vár területén lépdelni sáros, havas időben, főként sötétedés után nem nevezhető száz százalékig biztonságosnak – egy dolog a sok közül, amin a jövőben szeretnének dolgozni.

is. Az állandó kiállítás 3 szintről 4 szintre bővül: a vár területén talált millió régészeti leletből szemezgetve töltik fel. A látogatók ezentúl vetítéseket is nézhetnek a vár rendezvényeiről, történetéről, és le is telepedhetnek egy szusszanásnyi időre, ha elfáradtak.

A rossz szellemtől Petőfiig Ahogy az már lenni szokott, a füleki vár története is bővelkedik fordulatokban, és igen messzire kell visszanyúlnunk az időben, ha a kezdetekre vagyunk kíváncsiak. Annyi biztos, hogy a vár legelső írásos említése 1242-ből származik, így ekkor már minden kétséget kizáróan állt az építmény, amit valószínűleg a Kacsics nemzetség emelt. Az első ismert tulajdonos Fulkó gróf volt (talán a település is neki köszönheti a nevét), akire úgy is hivatkoztak, mint a „rossz szellem hasonmására”. Nem véletlenül kapta ezt a kedves becenevet, a feljegyzések szerint elég sok volt a rovásán:

Ilyen az épület az udvarról nézve. Itt tartják nyaranta a nagyobb rendezvényeket, például a Füleki Történelmi Várjátékokat

Jelenleg viszont egy másik fontos feladatot teljesítenek: a Bebek-toronyban berendezett vármúzeumot bővítik megnyitásának 10 éves évfordulója alkalmából. A kiállított tárgyak közül az összes vitrin vagy plexiüveg mögé kerül, így a látogatók szabadon közlekedhetnek az öt szinten, de igényelhetnek tárlatvezetést 60

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rokongyilkosság, pénzhamisítás, egy komplett falu lerombolása, és azt is beszélik, jelentős javakra tett szert azáltal, hogy a tatárjárás idején meghívta a várába a vagyonukat menteni próbáló, menekülő népeket, majd szolgáival ledobatta őket a tátongó mélységbe. IV. Béla elkobozta tőle a várat, börtönbe került, majd megszökött, de végül valószínűleg nem tudott megbirkózni gaztettei súlyával, mert öngyilkos lett.

Azt beszélik, az utolsó ostromkor a várvédők elrettentésképpen állati vérrel mázolták be a bástyák falait. A tulajdonosok közül fontos kiemelni Bebek Ferencet, a gömöri főispánt, aki 1544-től jelentős változtatásokat vitt véghez a váron. Egy dologra azonban úgy tűnik, nem figyelt: a fellegvár őrizetlen ablakára, amin keresztül a szemetet dobták le akkoriban. Az egyik szolga le is adta a drótot a szécsényi Hamza bégnek, hogy az ablakon keresztül könnyen bevehető a vár – a legenda szerint így került török kézre az épület 1554-ben. Azt mondják, amikor végül a császári csapatok 1593-ben elfoglalták a várat, a menekülő török asszonyok némelyike annyi aranyékszert viselt, hogy járni is alig bírt a hatalmas súly alatt. A 17. század a várkapitányok kora volt. II. Koháry István több szempontból is jelentős. Ő volt az, aki felépíttette a város templomát, és akinek a nevét most iskola is őrzi a településen. Szintén ő volt ott a vár pusztulásakor 1682-ben. A budai Ibrahim pasa, Apafy Mihály erdélyi fejedelem és Thököly Imre kuruc vezér hatalmas seregekkel ostromolták az erődítményt, és bár a védők eleinte roppant elszántak voltak – ennek jeléül állítólag még a bástyák falait is bekenték állati vérrel –, a várban meghúzódó környékbeliek, a nők és a gyerekek jajveszékelése végül elpuhította őket, és a fegyverletétel mellett dön-

töttek. A várat felgyújtották, a falakat lerombolták, így történelmi szerepe véget ért. 1845-ben Petőfi nem kevés gúnnyal így írt Fülekről: „Kimondhatatlan harag fogott el, midőn láttam, hogy a romokat lehordják az utcákat tölteni, hogy amely köveken őseink szent vére szárad, azokon most tapodjanak. Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előtt szabadult volna meg tőlök Fülek.” A vár tehát mostoha sorsra jutott, és csak a 20. században kapott újra nagyobb figyelmet. 1944-ben Kalmár János kezdett ásatásokba a területén, a rekonstrukciójára pedig az 1970-es években került sor. Látogathatóvá 93-ban vált. Az ötemeletes, reneszánsz ágyútorony műemléki helyreállítása 2006–2007-ben zajlott, ekkor rendezték be a múzeumot is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

A múzeumi kiállítás nagy részét a környéken talált régészeti leletek teszik ki. Március 15-től újabb kincsekkel bővítik a tárlatot.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ötemeletnyi múlt

Séta a zegzugos várban

A torony első szintjén rögtön meglepetés fogad, várhoz kapcsolódó kiállításokra nem jellemző módon ugyanis itt egy paleontológiai gyűjteménnyel ismerkedhetünk meg: a környéken hemzsegtek az őskori leletek is. A tárlat legrégebbi darabjai a 20 millió éves, hatalmas cápafogak, a legfiatalabbak a 10 ezer éves őstulokszarvak. Ez a szint változatlanul várja majd a látogatókat az idei szezonban is.

Szép időben lehet a legjobb a várfalak között barangolni; sok kis beugró, zug, magaslat kínálkozik, az pedig valószínű, hogy nyáron sem kell lökdösődni itt a tömegben. Az építmény egyetlen kevésbé előnyös tulajdonsága az elhelyezkedése. Olyan szorosan „körbenőtte” a város, hogy ha a szép panorámáért jöttünk, kissé magasabbra kell emelnünk a tekintetünket, mert az egyik oldalról a lakótelep és

A 2. és 3. szinten található állandó kiállítást viszont kibővítik. A legértékesebb darabok között található a több mint háromezer éves

várgedei bronzkincs egy része, a Perse határában feltárt avar-szláv és honfoglalás kori övveretek, valamint a ragyolci bronzkori temető kerámiái. Régi játékok darabkái, ékszerek, ágyúgolyók, a vár eredeti kulcsai (gyönyörűek!), balkáni eredetű teáskanna és fáklyatartó – már most is nehéz lenne mindent felsorolni, pedig a területen folyamatosan végeznek ásatásokat, és egyre kerülnek elő az újabb és újabb leletek. A régészek első látásra sokszor úgy vélik, valami nagyon érdekes dolgot találtak, majd a tisztítás után kiderül, hogy csak három szög volt összeragadva – avat be a részletekbe Titton Viktória, aki egyébként régész is. Persze sokszor akadnak valódi kincsekre, amelyek közül a legérdekesebbeket a látogatók is szemügyre vehetik márciustól. Felújításokra is szükség van. A már említett biztonsági intézkedések mellett most egy új vízelvezető rendszer kiépítését tervezik, mert a déli várfal nagyon vizesedik.

az egykori zománcgyár otromba kéményei tolakszanak az előtérbe, ami nem nevezhető éppen idilli látványnak. A távolban azonban a Cseres-hegység képe tárul elénk a Karanccsal és a Sátor-heggyel. Bóklászunk még egy kicsit a várfalak között, és benézünk a pincébe, amit egyes alkalmakkor középkori kocsmának rendeznek be. Érdemes lehet a nyári rendezvények valamelyikén ellátogatni a helyszínre. A legnépszerűbb programok a Palóc Húsvét, a Múzeumok és Galériák Éjszakája májusban és a Füleki Történelmi Várjátékok június végén, amikor íjászversenyt, hagyományőrző játékokat, harcművészeti és solymászbemutatókat tartanak. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Patkós Gábor

Interjú

A TANÖSVÉNYKÉSZÍTŐK Szöveg: Balla Réka Fotók: Sztankó Bálint

Nevezhetnénk akár „játékkészítőknek”is őket, hiszen ez a cég az, amelyik a hazai tanösvények régimódi tábláiba játékosságot vitt. A kreatív stúdió 20 éves munkáját nemrég díjjal is jutalmazták.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zinte bármelyik nemzetiparkigazgatóság vagy állami erdészet prospektusát tarthatod a kezedben, meglehet, hogy az egyiket ők csinálták. Patkós Gábor cége kezdetben ugyanis grafikai munkákkal foglalkozott, majd átváltottak a prémiumkategóriás könyvekre. A 2000-es évektől fogadtak el tanösvénytáblákhoz kapcsolódó megbízásokat, a téma pedig annyira megragadta őket, hogy 8-10 éve már a fő profiljukat alkotja. Ha a Budaihegységben, a somogyi erdőségekben vagy az Őrségben túrázol, az ő nevüket mindenhol

ismerik. Működésük már rég túlmutat azon, hogy a környék megrendelőinek dolgoznak, sőt már Ausztriából és Szlovákiából is kapnak megrendeléseket. Ennek ellenére központjuk Tápiógyörgyén maradt. A Turista Magazinnak megmutatták, miként folyik a manufaktúra-munka a „tanösvénygyárban”.

„Hogyan lehet vidéken ennyi kreativitás?” Egy újságíró kérdezte ezt egyszer – nem túl tapintatos módon – Patkós Gábortól, a Patkós Stúdió alapítójától, aki a tanösvényeken kívül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú ketten idevalósiak, többen mindennap utaznak – ki Szolnokról, ki Pestről –, és olyan külsős munkatársak is vannak, akik Sopronból vagy Belgiumból jelentkeznek be Skype-on.

Messziről megismerni a munkáikat Ezt nem csupán a visszatérő megrendelők, de a „felhasználók” – a tanárok, a családfők – is mondják, akik a kirándulásokat szervezik, és akik mind felismerik a tábláikat. De miként is indult a reform? A tanító-népművelő végzettségű tulajdonos kifejezetten unalmasnak és ódivatúnak tartotta az egykori sablonos, egy kaptafára készült, sok szöveges tartalommal Éppen nagy teljesítményű gépeken nyomtattak, a szomszédos asztalosműhelyben pedig méretre készültek az elforgatható táblaalkatrészek

a múzeumpedagógiai eszközöket is megreformálta, aki most már mosolyogva említi a történteket, miközben körbevezet minket a régi parasztházból átalakított stúdióban. A belvárosban dolgozó fotós kollégámmal mi azonnal tudtuk, miért lehet jó itt dolgozni: itt valószínűleg nem hallják az óránként szirénázó mentőautót, a másfél éve folyó szállodaépítési munkálatok zajait, és percenként sem jönnek az újabb vendégek. „Ez a vidéki nyugalom nagyon inspiráló, míg a stúdióban folyó munka pörgős. Legutóbb 6 hét alatt kellett egy új tanösvényt alkotnunk.” A kollégák közül csak terhelt ismertetőket. Tapasztalata – illetve a PISA-felmérések eredménye is – azt mutatta, hogy csak olvasással kevés adatot tudnak megtanulni az iskolások és a felnőttek is. „Arra jutottam, hogy a játék az, ami megváltoztathatja ezt a világot. Játszatni kell őket, hogy a kezükkel matatva jussanak el a megoldásig, ami így jobban a fejükben marad.” Kezdetben évekbe telt meggyőzni az akkori megrendelőket, akik kézzel-lábbal tiltakoztak az újítások ellen. „Patkós úr, a tanösvényépítés egy komoly dolog, ez nem játék. Nem lehet itt játszani” – mondták. De ma sincsenek könnyű helyzetben, hisz mindenki olyat akar, ami még nincs sehol az országban. Ha a megrendelő a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tanösvény témáját is rájuk bízza, akkor járnak igazán jól, hiszen így ők tehetnek javaslatot arra vonatkozóan is, hogy mi legyen a tartalom. A legizgalmasabb rész az, hogy ezt milyen interaktív eszközökkel tudják majd tálalni.

Tanösvény- és kiállítási táblák újragondolva Munkáikban korcsoporttól, témától függően felvonultatnak minden eszközt a mágneses párkeresőtől kezdve az amőbán át a tologatós játékig, a hatalmas kirakósig, labirintusig. A hangostáblák és a napenergiát hasznosító LED-es megoldások már nem új keletűek a repertoárjukban, de az e-tanösvényektől

Önmagukkal versenyezve „Az év ökoturisztikai létesítménye 2016” versenyen (amelyen minden évben csak a létesítmények üzemeltetői pályázhatnak látogatóközpont- és tanösvény-kategóriában) idén különdíjat osztottak a leginnovatívabb megoldásokat kivitelező vállalkozásnak, és ezt a Patkós Stúdió nyerte meg. A tulajdonos szerint ezzel nem pusztán az idei munkájukat díjazták, hiszen csak az elmúlt három évben 10 díjat nyertek a munkáik. 2010. I. helyezés:

Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (részvétel a tervezésben)

2012. II. helyezés: Élő erdő tanösvény 2013. III. helyezés: Rezgő nyár tanösvény 2014. I. helyezés:

Élet a kaszálógyümölcsösben

2014 I. helyezés:

Molnárka tanösvény

2014. II. helyezés: Királyréti látogatóközpont 2015. I. helyezés:

Csigatúra tanösvény

2015. II. helyezés: Erzsébet ligeti tanösvény 2015. I. helyezés:

Ős-Dráva Látogatóközpont (tanösvénykészítés)

2016. II. helyezés: Égerösvény – Zalakaros 2016. III. helyezés: Miklósvári tanösvény – Tamási 2016. III. helyezés: Budakeszi Vadaspark (tanösvénykészítés) 2016. különdíj:

A leginnovatívabb megoldásokat kivitelező vállalkozás

ódzkodnak. Nemcsak a kreativitásban törekednek a minőségre, de a táblák stabilitása, a vandálokkal és az időjárás viszontagságaival szembeni ellenállása is fontos szempont. „Minden egyes centimétert úgy kell megtervezni, hogy az eszköz rongálhatatlan legyen, ezért van egymáshoz közel – igaz, a ház két külön helyiségében – a tervezés és a kivitelezés részlege.”

Van, aki játszik a fizetésért Játékokat is gyártanak, de csak megrendelésre múzeumoknak, kiállításoknak. Balga módon egy ott látott hatalmas játékasztalról én azt hittem, hogy az itt dolgozók azon játszanak szabad idejükben, pedig – mint kiderült – az

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

is egy oktatást segítő játék volt. Van ugyanis olyan szerencsés munkatárs, akit azért fizetnek, hogy egész nap játsszon (na jó, tervezzen és teszteljen). Ottjártunkkor ő éppen betegség miatt nem volt jelen, pedig szívesen megkérdeztem volna munkája stressz-szintjéről, illetve hogy mikor érzi annak buktatóit. Ezt csak félig komolyan tettem volna, hisz jó dolog, hogy valaki megint felfedezte: a játék a tanítás és a tanulás fontos eszköze. Patkós Gábor azt mondja, egyre gyakrabban próbálják másolni őket, ám hamar kiderül, mi az, ami nem az ő munkájuk. A tulajdonos tudja, hogy nem a legolcsóbbak, mégis sok a megrendelésük. Fiatal munkatársakkal veszi körbe magát, akik nemrég diplomáztak (vagy éppen valamilyen egyetemen tanulnak), így több tudományterületet – magyar és irodalom, biológia és természetvédelem, geográfia és turizmusfejlesztés, rajz és informatika, ipari formatervezés, tájépítészet – fednek le. Ő maga felnőtt fejjel tanult tovább és végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol vidékfejlesztést tanult. „Ez az a szellemi háttér,

ami lehetővé teszi, hogy egy nagyon erős tervezői gondolkodás elindulhasson.”

A játékmester játszva újít A tulajdonosnak soha nem jutott eszébe, hogy áttérjen például meztelennaptár-készítésre (ahogy egy kortársa tette még a kezdetekben), pedig azzal szerinte jobban járt volna anyagilag. De nem ez érdekli, és újabb ötleteit sem a profithajkurászás motiválja: hatalmas méretű bogármodelleket készíttetett, és ezekből szeretne egy kiállítást szervezni. „Hátha így megragadható az ízeltlábúak szépsége, és kevesebben viszolyognak majd tőlük.” A fél méter hosszú bogarakat olyan gyermeki lelkesedéssel mutogatta nekünk – ahogy az összes többi referenciaanyagukat –, hogy teljesen nyilvánvaló lett, az ötletadónak miért könnyű azonosulnia a többségében nem csak gyerekeknek szóló tanösvényi és kiállítási tárgyakkal. Cégének újítása az a metódus is, miszerint a tábla felső része a felnőttnek, az alja meg a gyereknek készül – ugyanazt a témát két módon megragadva.

A fél méter hosszú ízeltlábúakból kiállítást rendeznek majd

Az általuk kidolgozott tanösvényeket ezen a linken tekintheted meg:

Világkiállításon is megjelentek A Tápiószelén található Növényi Diverzitás Központban szemügyre veheted a Patkós Stúdió milánói világkiállításon (2015) bemutatott anyagát. A központ megbízásából a világ élelmezéséről szóló expóra készített, Magtól magig címet viselő kiállítás beltéri elemei a köles, a búza, a kukorica, a paradicsom, a mák és a bab jellegzetességeit mutatják be. Az érdeklődők megnézhetik, sőt meg is tapinthatják néhány növény felnagyított magját – a több százszoros nagyításban készült makettek megfigyelhetővé teszik a szabad szemmel alig látható magok megannyi részletét és különleges formavilágát.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Témáink 2017-ben

(Zárójelben a beküldési határidő) Március – Ébredező természet (februári 12.) Április – Források (március 12.) Május – Kedvenc fám (április 12.) Június – Legszebb kilátás (május 12.)

Ez évi első fotópályázatunk képei a tél jól ismert havas-jeges arcának különleges részleteit mutatják be. Szerkesztőségi zsűrink döntése alapján ezúttal Lőrincz Rebeka Karácsony hajnala című fotója érdemelte ki a Hónap Fotója címet. Gratulálunk!

Lőrincz Rebeka: Karácsony hajnala A többi pályamunkát megtaláljátok a facebook.hu/turistamagazin közösségi oldalunkon.

Július – Madarak világa (június 12.) Augusztus – Vihar (július 12.) Szeptember – Makrovilág (augusztus 12.) Október – Színes természet (szeptember 12.) November – Ködben (október 12.) December – Téli ragyogás (november 12.)

Küldd be Te is kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos hasznos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. A beérkezett fotókból egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Készítőjét egyéves Turista Magazinelőfizetéssel ajándékozzuk meg 6600 Ft értékben. Egy másik fotót a szerkesztőség szakmai zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig szintén egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet Fotó: Gulyás Attila

Szil ágyi At til a A Hortobágy természetfotósa

Mindig jó olyan emberekkel megismerkedni, akik nagyon a helyükön vannak, és azzal keresnek pénzt, amit a legjobban szeretnek csinálni. Szilágyi Attila a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, aki a végtelen puszta szívében él. Számára ez a világ közepe.

Írta: Dabis Balázs Silvius Fotók: Szilágyi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mikor lányaikat, Füzikét és Borókát viszik reggel az iskolába, fejük felett madárcsapatok kavarognak. Már a kicsik is felismerik melyik daru, melyik vadlúd. A Balmazújvárosból származó Attila pedig úgy ismeri hazánk első nemzeti parkját, mint a tenyerét. Gyerekkora óta itt él, és a madarak iránti vonzalma meghatározta életpályáját. Egy olyan, ma is létező baráti közösségbe tartozik, amelynek tagjai már 10-11 évesen is lelkesen járták a pusztát, fotózták a madarakat. A barátokból mára már kollégák lettek – mindenki a természet védelméért dolgozik a régi csapatból.

A gyermeki lelkesedés örök

Pillants bele a Hortobágy természetfotósának életébe, nézd meg a róla készült portréfilmünket!

Attila még analóg technikával kezdett felvételeket készíteni, a fotósszakkörben a laborálás, nagyítás fortélyait is elsajátította. Egészen fiatalon diavetítéseket tartott, mert már akkor is az vezérelte, hogy másoknak is meg kell mutatni a természet csodáit. Baráti társaságával külföldi utakat is szervezett, azóta is lelkesen járják a világot. A Zenit és a Praktika vázak után a Nikon következett, majd a digitális kamerák világába már a Canon segítségével lépett be. Bár szíve mélyén mindig nikonos marad, a konkurens márka mellett az szólt, hogy olcsóbb hozzá

beszerezni a kiegészítő felszereléseket, valamint hogy a baráti körben is e gyártó termékei terjedtek el, így egyszerűbbé vált a cserebere. Attila elégedett jelenlegi eszközparkjával. Nem tudja megfizetni a legfrissebb modelleket, de a pár évvel korábbi csúcstechnika is megteszi.

Azt vallja, hogy a jó felszerelés segíti a fotóst, de nem alapfeltétel ahhoz, hogy igazán jó képet készíthessen. Attila képeit azért nem láthatjuk a pályázatok legjobbjai között, mert nem nevezi be azokat. Amikor erről faggatom, szerényen hárít. Nem érzi még érettnek az alkotásokat, de talán az sem véletlen, hogy a Varázslatos Magyarország fotópályázatának ő az egyik zsűritagja már évek óta, és hogy egy olyan baráti, természetfotós alkotóközösség kulcsfigurája, amelyből a hazai és nemzetközi pályázatok legnagyobb nyertesei kerültek ki.

A természet szentélyében Ha valaki a Hortobágyon szeretne jó képeket lőni, ha szeretné tudni, mikor és hol érdemes magát álcázni, várni a darvak hajnali vagy reggeli húzására, Attila és kollégái a legjobb

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet ságnak számító faj állományában. Attila másfelé is sokat utazik. Dél-Afrikában járt Máté Bencével, de Skandináviában és Ománban is készített különleges felvételeket. Az ilyen utak leginkább szakmai jellegűek számára, nem kifejezetten csak fotóstúrák. Azért hazatérve sok, fényképpel gazdagon illusztrált előadást is tart, hogy a külföldön megszerzett ismereteket megossza kollégáival vagy az érdeklődőkkel.

ötletforrások. Sosem felejtem el azt a hatalmas élményt, amikor elvitt egy olyan helyszínre, ahol a hatalmas madarak előtt észrevétlenek maradhattunk, és alig pár méternyire a fejünk felett húzott éjszakai szálláshelyére egy többezres darucsapat. Komolyan úgy éreztem magam, mintha egy nagyon titkos, ősi vallás legszentebb ünnepére kaptam volna teljesen érdemtelenül meghívást. Mozdulni is alig mertem. A legszebb az egészben az volt, hogy Attila arcán is ugyanez az átszellemültség látszott, pedig számára már hétköznapi jelenség a hatalmas és zajos gázlómadarak vonulása, annyiszor láthatta már. Azért nem csak a pusztán jár Attila. Nemrég éppen Kazahsztánban dolgozott. Egy nemzetközi expedíción képviselték hazánkat. Egy veszélyeztetett lúdfaj, a kis lilik miatt utaztak Közép-Ázsiába, ahol a vadászok hatalmas károkat okoznak az Európában már ritka-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Célpontjai között nem csupán madarak szerepelnek, bár kétséget kizáróan őket fotózza a legszívesebben. Az állatok és növények élőhelyükön történő ábrázolása ugyanúgy bizsergeti az exponálásra használt ujjbegyét, mint a különleges hangulatok, fényviszonyok vagy éppen a gémeskutak művészi leképezése.

Megmozdul a kép Szilágyi Attila szokásai, irányultságai nemcsak abban térnek el természetfotós barátaiétól, hogy nem versengő típus, hanem abban is, hogy nem ragaszkodik kifejezetten a megdermesztett pillanatokhoz. Fényképezőgépével, sőt az utóbbi időben egy drónnal is készít mozgóképeket. Egy fészekalj-ellenőrzés például egy kanalasgémek által lakott területen így sokkal precízebben, gyorsabban kivitelezhető, ráadásul csöppet sem zavarja a madarakat.

Attila már számos stáb, rengeteg újságíró, fotós munkáját segítette az elmúlt időkben. Ha megnéztek egy mostanában készült, Hortobágyról szóló természetfilmet, az ő neve biztosan ott szerepel majd a stáblistában. Szinte mindenkit ismer ebben a szakmában idehaza, de hárman különösen nagy hatással voltak művészetére. Daróczi Csaba, Máté Bence és Potyó Imre alkotásai nyűgözik le legjobban Attilát, munkásságukat élénk érdeklődéssel figyeli. Azokat a természetfotósokat, akik irigylik a hortobágyi természetvédelmi őrt, hogy neki mindennap van lehetősége remek képeket lőni,

A természetvédelmi őrök élete sem játék és mese, rengeteg a feladat egy hatalmas nemzeti parkban. sajnos ki kell ábrándítsuk. Sok esetben nem is a terepen, hanem az irodában zajlik a munka, és bár Attila legalább egy bridge típusú gépet igyekszik mindig magával vinni a terepre, átgondolt, komoly fotózásra neki is csak szabad idejében jut lehetőség. Attilának igazából a megértő családi háttér miatt van nagy szerencséje. Felesége szintén a nemzetipark-igazgatóság munkatársa, oktatási csoportvezetőként dolgozik a látogatóközpontban, így ő is szerelmese a puszták élővilágának, amely gyakran beszippantja a családfőt. Hihetetlen szép vidék ez, amely minden évszakban ezernyi csodálnivalót nyújt. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nemzeti parkjaink

Hazánk első és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a puszta Írta: Nagy Loránd István értékeinek őrzője. A darFotók: Szilágyi Attila vas címerű, az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének színteréül szolgáló Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

A végtelen puszta Hortobágyi Nemzeti Park

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: madarpark.hu

Sziki rekorder

Vissza az egekbe

A Közép-Tisza-vidékhez tartozó Hortobágy mintegy 1700 négyzetkilométer kiterjedésű kistája ártéri szintű, tökéletes síkság. Átlagos tengerszint feletti magassága 88–92 méter, Tisza menti buckavonulatai és kunhalmai ugyanakkor egy kicsivel jobban kiemelkednek (Bürök-halom, 110 m). A nagy folyam szabályozásáig zsombékos, vízjárta terület ma Európa legnagyobb összefüggő szikese, ahol a szolonyecen (ez a szikes talajok egyik típusa) kialakult változatos, füves és kopár sziki társulások uralkodnak. A hajdanán jóval nagyobb kiterjedésű, napjainkra összezsugorodott, foltokban fennmaradt löszpuszták, mocsarak és mocsárrétek mellett a holtágak, az árterek és az eredetileg gazdasági céllal kialakított halastavak is értékes fajok sokaságának adnak otthont, természetvédelmi és tájképi jelentőségük éppen ezért felbecsülhetetlen.

A világviszonylatban is egyedülálló, kizárólag adományokból fenntartott Hortobágyi Madárparkban a nagy röpde lakóival történő ismerkedés és a madármentő kiállítás megtekintése mellett egy aktív kórház életébe nyerhetünk bepillantást. A Madárkórház Alapítvány által működtetett intézményben évente közel 1000 védett, illetve fokozottan védett madarat kezelnek, a felépült állatokat pedig visszaengedik a természetbe. Főként a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Parkból kerülnek ide a „páciensek”, de a kórház minden – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – madár előtt nyitva áll.

Fotó: Szatmári Zoltán

Időutazás szafarival Az ősi puszta állatvilágának bemutatását célul kitűző, csak szervezett formában látogatható Hortobágyi Vadasparkban a Hortobágy területéről egykoron kiszorított állatokkal (farkas, sakál, vadló, rózsás gödény), illetve a védett természeti területeken ma is élő vadállatokkal (vadmacska, vörös róka, őz, rétisas, nagy kócsag, fekete és fehér gólya, daru) találkozhatunk. A vadaspark különleges programja az április és október között megtartott, óránként induló „pusztaszafari”, amelynek keretei között egy speciális járműből pillanthatunk be a Przsevalszkij-lovak és a rekonstruált őstulkok életébe.

Menedék a Pente-zugban Az 1997-ben létrehozott, mintegy 3000 hektár kiterjedésű – a nemzeti park magterületén elhelyezkedő, tehát a látogatók elől elzárt – vadlórezervátumban az őstulok egy rekonstruált fajtájának példányai és Przsevalszkij-lovak élnek. Utóbbiakat nem lehet összetéveszteni más lovakkal. Robusztusak, nagyobb, vaskosabb a fejük, mint a házi lónak; nyakuk vastag; lábaik pedig a törzsükhöz képest erősek, rövidek. Rendre terepszínűek, és a fakó színváltozat következtében remekül beleolvadnak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nemzeti parkjaink a környezetükbe. Világos a pofájuk és a hasuk is, ez az úgynevezett fecskehas, de egy sötétebb csík végighúzódik a sörényükben a hátukon át, egészen a farkukig. A lábaik általában feketék. Rendkívül ellenállóak a betegségekkel szemben, strapabírók, kiváló állóképességük van. Kevés és gyengébb minőségű táplálékkal is beérik. Rátermettségük mellett egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy egyáltalán nem szelídíthetők. A vadlórezervátumban jelenleg több mint 300 Przsevalszkij-ló legelészhet kedvére – a mongóliai után a hortobágyi a világ második legnagyobb egyedszámú populációja.

Címerállat-dzsembori Szeptember végétől november közepéig darvak tízezrei érkeznek a Hortobágyra ÉszakEurópából, hogy feltöltsék energiaraktáraikat, mielőtt folytatnák a fekete kontinensig tartó vándorlásukat. E pompás madarak az alacsony vízállású tavakat keresik, amelyek éjszakai menedéket nyújtanak nekik a ragadozók elől. A Hortobágy a daruvonulás közép-európai útvonalának meghatározó állomása. A skandináviai, baltikumi, valamint észak-lengyelországi költőterületekről érkező darvak több hétig itt pihennek és táplálkoznak, hogy jó kondícióban repülhessenek tovább tunéziai, egyiptomi és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy-egy nemzetipark-igazgatóság működési területe nem esik egybe a nemzeti park törzsterületével, hanem annál sokkal nagyobb. A működési területhez – a nemzeti park védett és fokozottan védett területein túl – tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és nem védett területek is tartozhatnak. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a mintegy 82 ezer hektáros nemzeti park mellett 4 tájvédelmi körzet (Közép-Tiszai, Hajdúsági, Bihari-sík és Szatmár–Beregi TK), valamint 20 országos jelentőségű természetvédelmi terület található.

szudáni telelőterületeikre. A darvak hajnalban kihúznak a táplálkozóhelyekre, késő délután, alkonyatkor pedig behúznak az éjszakázóhelyekre. A 2013-as és 2016-os szinkronszámlálás alkalmával 135 ezer darvat regisztráltak a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

Máta büszkesége A 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított nóniusz céltudatos tenyésztése az 1880-as években vette kezdetét Hortobágy-Máta ménesében. Napjainkban közel 270 egyedük él itt. E nyugodt természetű jószágok a hortobágyi puszta legelőtájának természetvédelmi célú kezelésében is fontos szerepet töltenek be. A nemzetipark-igazgatóság a közelmúltban

lovastúra-útvonalakat jelölt ki, és lovas túrákat is rendszeresen szervez. Ezek az útvonalak önállóan, előzetes bejelentkezés után is igénybe vehetők.

Lüktető múlt a jelenben Az 1997-ben létrehozott Pusztai Állatpark feladata kettős: bemutatás és fenntartás. Lakói főként a tradicionális magyar háziállatfajták közül kerültek ki, ismertek és kevésbé ismertek egyaránt akadnak soraikban. A repertoár meglehetősen széles: cigája, házi bivaly, gyimesi racka, gyöngytyúk, hucul ló, fodros tollú magyar lúd, magyar óriás nyúl, magyar parlagi kecske, magyar parlagi szamár, hortobágyi racka, magyar szürke szarvasmarha, mangalica. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Molnárgörény A z emberkerülő vadász

Írta: Nagy Loránd István Fotó: Morvai Szilárd

Magyarország emlősfaunájának van egy kevésbé ismert ragadozója, amely megtévesztésig hasonlít közeli, egyébként vadászható rokonára, de attól eltérően nagyon idegenkedik az embertől, a településektől és az erdőktől. Hazai állományának nagyságáról nem rendelkezünk pontos információkkal, azt viszont tudjuk, hogy kiemelt oltalmat érdemel.

ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó molnárgörény (Mustela eversmanii) elterjedési területe Közép-Európától egészen Kínáig húzódik. A vén kontinensen két jelentős, a Kárpátok vonulatai által elválasztott populációja, illetve alfaja él. Magyarországon, Csehországban, Kelet-Ausztriában és többek között Dél-Szlovákiában a nyugati alfajjal (M. eversmanii hungarica) találkozhatunk. Alapvetően sztyeppékhez, füves területekhez, legelőkhöz, rétekhez, szántóföldekhez kötődik, így nem meglepő, hogy erdőkben, domb- és hegyvidéki területeken csak rendkívül ritkán bukkan fel. Hazánkban Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében élnek a legnagyobb állományai, de a Kisalföldhöz tartozó Mosoni-sík területén is szép számban előfordul. Nyújtott formájú testének hossza 30–45 cm, farokhossza 12–14 cm, tömege 600–1400 gramm. A hímek testesebbek a nőstényeknél. Megjelenése gyakorlatilag teljesen megegyezik a házi görényével (Mustela putorius), a két faj alaktani bélyegek alapján való elkülönítése éppen ezért még a szakemberek számára sem egyszerű feladat. A molnárgörény bundája nyáron és télen is valamivel világosabb a házi görényénél, fejének világos szőrzete pedig kiterjedtebb. Fészkét, búvóhelyét többnyire maga ássa, de ürgék és hörcsögök föld alatti üregeit is szívesen elfoglalja némi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

talajmunkát és térrendezést követően. Több menedéket is használ, amelyeket pár naponta váltogat. Szüntelen költözködését csak az utódnevelés kezdeti időszakában függeszti fel. Táplálékszerző portyájára az éj leple alatt indul, és akár több kilométert is megtesz, hogy prédájára bukkanjon. Étrendjében a kisemlősök (mezei pocok, mezei hörcsög, ürge, vándorpatkány) a legfontosabbak, de kiegészítésként a talajszinten fészkelő madarakat, illetve azok tojásait is elfogyasztja. Szaporodási időszaka március végétől augusztus végéig tart, ám a párzásra legtöbbször már március–áprilisban sor kerül. A nőstény 39–43 napnyi vemhesség után 3–9 apróságnak ad életet, amelyek egy hónapos korukig vakok, az anyatejre pedig további négy hétig tartanak igényt.

Kilátások Valószínűsíthető, hogy a molnárgörény hazai állománya stabil, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne leselkednének rá veszélyek. Természetes ellenségei a nagyobb testű, ragadozó madarak és emlősök közül kerülnek ki, de az élet már csak ilyen, ha valaki nem a táplálékhálózat csúcsán áll. Aggasztóbb viszont, hogy élőhelyeinek leromlása vagy eltűnése, az intenzív mezőgazdálkodástól elválaszthatatlan peszticidek alkalmazása, a hörcsögcsapdázás, valamint a vadászok általi „véletlenül lelövés” ellen semmit sem tehet. 

Kiemelt oltalom A molnárgörény (Mustela eversmanii) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e fürge menyétféle – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

programok Kiss Péter-emléktúra a Mátrában 57/37/20

február 11. – Mátra, Gyöngyös-Sástó A Kancsendzöngán 2013-ban tragikusan elhunyt Kiss Péter teljesítménytúrázó, barlangász, terepfutó és hegymászó emlékére rendezett túrán három távon járhatjuk be a Mátra legszebb részeit. A „rövid” távon csak egyszer kell felkapaszkodnunk a Kékesre, a hosszabb útvonalak azonban már kétszer is érintik Magyarország legmagasabb pontját. A terepből adódóan a szintkülönbségek is jelentősek: a 20 km-es távon 919 méter, a 37 km-esen 1890 méter, az 57 km-es túrán pedig már 3031 méter kell legyűrni, ezért a hosszabb távokat fizikailag edzett túrázóknak ajánljuk. Infó: matra-tura.hu

Téli Tihany 20/15/10 február 4. – Tihany A Téli Tihany teljesítménytúra távjain a Tihanyi-félsziget természeti látnivalóival ismerkedhetünk meg. A leghosszabb, 20 kilométeres túra útvonala érinti az Akasztó-dombot, a gejzírmezőt, az újlaki templomromot, a Csúcshegyet, az Apáti-hegyet, az apáti templomromot, a Külső-tavat, a Kis-erdő-tetőt és az apátságot. Infó: bthe.hu

Nosztra 30/20/10

február 25. – Bükk, Bélapátfalva Cinegékkel, pintyekkel, rigókkal, harkályokkal és egyéb, kevéssé ismert énekesmadarakkal (hajnalmadár, havasi szürkebegy, bajszos sármány), valamint ragadozó madarakkal, hollókkal is találkozhatunk a fokozottan védett sziklafalak közelében. Távcsöveket korlátozott számban biztosítanak a szervezők. Infó: bnpi.hu

Kőről kőre a Velencei-hegységben

február 25. – Bakony, Eplény Gyalogos teljesítménytúra a Bakonyvasút megmaradásáért. A 25 km-es táv útvonala felvezet az Ámos-hegy kilátójához, utána a Malom-völgyön át OlaszfaluAlsóperéig visz, majd a Csengőhegyi kilátó aljától a Kis-Csigahegyen keresztül (Veimpusztát és Nagyesztergárt érintve) érkezik meg Zircre. Infó: vmtsz.hupont.hu

A Tarjánka-szurdok télen február 11. – Mátra Különleges szakvezetéses gyalogtúra a Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területére, a Tarjánkaszurdokba, ahol a Mátra vulkáni múltjába pillanthatunk be. A túra a Domoszlóhoz közeli völgyből indul, és a közel 700 méter hosszan kanyargó, helyenként 15–20 méter magas és 3–4 méter keskeny, vadregényes szurdokon vezet végig. Infó: bnpi.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tél madarai a Bél-kőn

február 18. – Börzsöny, Márianosztra Látványos téli teljesítménytúra a Márianosztrai-medence körüli csúcsokra. A 30 és 20 km-es résztávokat a jelentős szintemelkedés és a változatos, helyenként nehéz terepviszonyok miatt – amelyekre a téli körülmények még rátesznek egy lapáttal – inkább gyakorlott, megfelelő fizikai felkészültségű túrázóknak ajánljuk. A 10 km-es távot kevésbé edzettek és hobbitúrázók is bevállalhatják. Infó: bthe.hu

február 19. – Velencei-hegység, Sukoró Kellemes túra a Velencei-hegység érdekes formájú sziklaképződményei között. Az útvonal Sukoróról indul, majd az Angelika-forrást, a Barlang-kutat és az Éva-forrást érintve oda is érkezik vissza. Útközben olyan egyedi formájú sziklákat tanulmányozhatunk, mint a Gyapjaszsák, a Likas-kő, a Kocka, a Pogány-kő és a Pandúrkő. Táv: 17,7 km. Szint: 453 m. Infó: bakonyturistaja@ googlemail.com

Mozdulj a sínekért 25/13

Hévízi-lefolyó-túra február 26. – Hévízi-tó, Déli zsilip Kenuzás a Hévízi-lefolyón. A télen is 20 °C-os víz feletti páratakaró mögül tündérrózsák és vízimadarak (tőkés réce, kis vöcsök, kárókatonák, szürke gém, nagy kócsag) tűnnek elő. A túra a Hévízi-tó déli árapasztó zsilipjétől indul. Háromfős kenukban Keszthely-Fenékpusztáig eveznek a résztvevők, ahonnan a visszaút autóval történik. Táv: 10 km. Időtartam: kb. 6 óra. Infó: bfnp.hu

Utazás Kiállítás március 2–5. – HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont Ne maradj le 2017-ben sem Magyarország legnagyobb turisztikai kiállításáról, ahová a Turista Magazin is ki fog települni különböző akciókkal! Az idén 40 éves rendezvény külföldi díszvendége Oroszország, a belföldi díszvendége Győr lesz. Infó: utazas.hungexpo.hu

ELŐFIZETÉSSEL OLCSÓBB, KÉNYELMESEBB ÉS

MÉG NYERHETSZ IS VELE! ELŐFIZETÉSI AKCIÓNK Ha március 31-én előfizetőink között tudhatunk, automatikusan részt veszel sorsolásunkon, amelyen

DEUTER SPEED LITE 20

RÉSZLETEK: TURISTAMAGAZIN.HU

típusú hátizsákot nyerhetsz!

DÍJAZZUK DÖNTÉSEDET!

11 LAPSZÁM 6600 FT-ÉRT 1

Töltsd ki regisztrációs lapunkat weboldalunkon

Válaszd ki a számodra megfelelő fizetési módot

Küldd a fizetési mód szerint az előfizetői díjat

Garantáltan

HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK! Nem kell az újságárusokhoz rohangálnod, mert házhoz szállítjuk a legfrissebb információkat és túraötleteket!

Így éves szinten

2 SZÁMOT INGYEN KAPSZ! FIZETÉSI MÓDOK:

Csekk

Átutalás

PayPal

TURISTAMAGAZIN.HU FACEBOOK.COM/TURISTAMAGAZIN

P S S TE LÁ EN NÁ -M EG FC R P

KEB ECO-SHELL JACKET

VÉDELEM NEKED ÉS A TERMÉSZETNEK Az eredeti Keb sorozat a G–1000 Eco és a sztreccsanyag kombinálásával forradalmasította az outdoor ruhadarabok funkcionalitását. A Keb Eco-Shell termékek egy olyan háromrétegű héjruházati rendszert alkotnak, amely a jövőnket meghatározó fenntarthatóság jegyében született. A jövőbeni újrahasznosíthatóságot szem előtt tartva esett a választásunk a poliészterre. A külső anyag újrahasznosított poliészterből készül, impregnálása pedig fluorozott szénhidrogénektől mentes. És mindennek a tetejében az Eco-Shell gyártási folyamata teljes mértékben klímakompenzált. Eco Shell Jacket megvásárolható az alábbi boltokban: Mountex Váci út – Mountex Ferenc krt. – Mountex Stop Shop Bécsi út – Mountex Budaörs – Mountex Stop Shop Miskolc – Grube Kft. Érd – Weigl Vadászbolt Budapest