Turista Magazin 2020 december by Turista Magazin

ÖKOTÚRA

MADARÁSZTÚRA A SZEGEDI FEHÉR-TÓNÁL

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

MESÉL A TÉRKÉP

2020. DEC.–JAN. › ÁRA: 895 Ft

2020. DECEMBER – 2021. JANUÁR

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

REJTETT KINCSEINK

FRESKÓK, BÜKKÖS, SZENTÉLYEK MAGYARORSZÁG LEGKISEBB HEGYSÉGÉBEN

A HÍRES SOMOGYI BETYÁR NYOMÁBAN

JELVÉNYVADÁSZ

HISTÓRIA

A MÁTRAI RÁKÓCZI-ÚT

BORY-VÁR, AHOGY MÉG SOSEM LÁTHATTAD

RENDELD MEG MOST!

WWW.TURISTASHOP.HU

E L Ő S Z Ó Megint elszaladt egy év

Nógrádi Attila főszerkesztő

Elnézést, hogy egy ilyen otromba közhellyel indítok, pontosabban búcsúzok 2020-tól, de nekem érzésre nagyon gyorsan ment el ez az év. Az biztos, hogy kevesen fogják visszasírni, ám az is biztos, hogy a hazai turizmus és természetjárás rég nem látott lendületet kapott idén, és sokan – egy-egy külföldi utat elhalasztva – jutottak el az ország olyan szegletébe, ahol előtte még soha nem jártak. Ezt a fokozott érdeklődést mi is éreztük, és igyekeztünk hasznos ötletekkel, túraleírásokkal, tippekkel segíteni a megfelelő célpont(ok) kiválasztását, és tesszük ezt a mostani, összevont téli számunkban is. A Rejtett Kincseink rovatban például négy olyan középkori épületet mutatunk be, amelyekről csak kevesen hallottak, és még kevesebben látták őket élőben. A „kínálatunk” másik végén a címlapunkon is látható székesfehérvári Bory-vár található, amely egyáltalán nem szorul reklámra, mert egyre többen keresik fel, de reméljük, hogy a 26. oldalon kezdődő összeállításunkban még azoknak is tudunk újat mondani és mutatni róla, akik már többször jártak ott. És végül egy fontos apróság: előfizetőink fóliába csomagolva kapják a magazint, hogy ne sérüljön a kézbesítés során. Örömmel jelentem, hogy a hazai lappiacon elsők között használunk olyan környezetbarát megoldást, amely (mintegy 20 százaléknyi, cukornádból kinyert) természetes összetevőjének köszönhetően 6–36 hónap alatt lebomlik. Ettől függetlenül senkit sem szeretnék arra biztatni, hogy bárhol eldobja, mert ez az anyag is újrahasznosítható, a többi műanyaghulladékkal együtt.

Címlapfotó: Gulyás Attila: Bory-vár Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu; elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Pataki Lilla (Rejtvény), Szauer Melinda (Erdőmánia), Lomniczi Gergely (Erdőmánia), Veres Zsolt (Geokéktúra)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom

Hírek

MTSZ Híradó

Rejtvény

Tudtad-e?

Év Kilátója Xantus János Gömbkilátó

Év Turistaháza Annafürdő vendégház

Jelvényvadász A mátrai Rákóczi-út

História Bory-vár, ahogy még sosem láttad

Geokéktúra Az Öreg-Bakony és a Déli-Bakony mesélő kövei között

Rejtett Kincseink Freskók, bükkös, szentélyek

Mesél a Térkép Patkó Bandi, a híres somogyi betyár nyomában

Két Keréken Minek örülhettek a bringások 2020-ban?

Kéktúra Az ország kék útja és egy ikonikus túramozgalom története

Erdőmánia Az erdők örökzöld árnyalata

Ökotúra Madarásztúra a szegedi Fehér-tónál

Gasztro Lucfenyő a konyhában – Süssünk-főzzünk, fűszerezzünk fenyőtűvel!

Zöldhullám Nyest – Az urbanizálódó vadász

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Itt egy ajándék matrica található Azok az előfizetőink, akik a kiadónk webshopján keresztül (turistashop.hu) vásároltak éves előfizetést, itt egy matricát találnak. Ezt alapvetően arra szántuk, hogy megkönnyítsük a kézbesítők dolgát, ugyanis a 6 × 6 cm-es, kis sárga négyzetet már meszsziről ki lehet szúrni a postaládákon, nem mellesleg pedig a környezetünk is láthatja, hogy Magyarország legnépszerűbb természetjáró magazinjának vagyunk az előfizetői. A matricát nyugodtan feltehetjük a kültéri postaládánkra, mert a matt laminálásának köszönhetően esőálló.

Fotó: BfNPI

Eltávolítják az idegenhonos növényfajokat a Hévízi-csatornából Van egy különleges hely Magyarországon, ahol télen is evezhetsz, a vize kristálytiszta, meleg, a durva mínuszokban sem fagy be, ráadásul tele van apró halakkal. Ez az unikális élőhely nem más, mint a Hévízi-tavat a Zala folyóval összekötő Hévízi-patak (Hévízi-csatorna). Az utóbbi időben azonban több idegenhonos növényfaj is megtelepedett a vízfolyásban, ezért időszerűvé vált, hogy a gazdag faunát veszélyeztető invazív fajokat eltávolítsák. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közleménye szerint a gyérítés a Hévízi-tó kifolyóján található zsilip és a 76-os főút közötti, mintegy 10 km hosszú szakaszt érinti.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy bogaras könyv: Terra Insecta Mit tud egy átlagember a rovarokról? Azt talán igen, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Azt is biztosan, hogy vannak közöttük utálatos vérszívók, és méhek nélkül nincsen méz. Az már azonban nem annyira közismert, hogy a méhek képesek megkülönböztetA ni emberi arcokat, látnak színeket, és eltáncolják ajánlásával egymásnak, hol található a táplálék, a törpeszúnyog nélkül pedig nem lenne kakaó, így csokoládé sem. Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató szórakoztató stílusban megírt, Terra Insecta című könyvében magával ragadó lelkesedéssel sorolja az elképesztő tényeket és történeteket a rovarok világából. Ha volt is valaha bármi ellenérzésünk a rovarokkal szemben, ez a könyv örökre megváltoztatja a hozzáállásunkat.

Ürge a tavaszi havazásban – Fotó: Koncz-Bisztricz Tamás

A bolharák univerzuma – Fotó: Potyó Imre

Potyó Imre az Év Természetfotósa Idén 28. alkalommal osztott díjakat a 30 éve megalakult naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége a legjobb természetfotósoknak. A pályázat történetében idén neveztek a legtöbb pályaművel, 241 fotós 4114 képpel indult a versenyen, és a négyfordulós zsűrizés után végül 111 fotó jutott be a finalisták közé. Az Év Természetfotósa címnek 2020-ban

A QR-kód segítségével tudod megnézni a döntőbe jutott képeket

Potyó Imre örülhet, ráadásul nem először, mert két éve is sikerült neki ez a bravúr, akkor 7 fotójával volt bent a finalisták között, idén pedig 9 képe jutott be, amelyek közül 3 díjat is kapott. Az Év Ifjú Természetfotósa címet idén ismét Koncz-Bisztricz Tamás érdemelte ki, aki ezúttal 4 képpel jutott be a döntőbe. Érdekesség, hogy idén a pályázat 14 kategóriájának mindegyikét más-más fotós nyerte, ami azt mutatja, hogy nagyon sok az új, remek képekkel nevező alkotó. Kalotás Zsolt, a zsűri elnöke szerint ez a digitális technika fejlődésének is köszönhető, hisz egyre több ember számára váltak elérhetővé az olyan fényképezőgépek, amelyekkel pályázati szintű képeket lehet készíteni.

Turista Magazin-os csősál az előfizetés mellé Év végi akciónkban ezúttal egy praktikus csősállal lepjük meg azokat, akik november 23-át követően a Turistashopon keresztül fizetnek elő a magazinra, vagy újítják meg lejáró előfizetésüket. Ahogy az elmúlt A QR-kód években is, a fizetésnél kell ki- segítségével tudsz egyéves választani, hogy kérjük az éves Turista előfizetés mellé járó ajándékot, Magazinelőfizetést amelyet postán küldünk el. vásárolni További információ és vásárlás: www.turistashop.hu/ turista-magazin

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Elhunyt Bokody József aranyjelvényes túravezető (1927–2020) 2020. november 11-én helyezték el Bokody József hamvait a Rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol a cserkészek, a természetjárók, valamint a turizmus képviselői búcsúztatták. Bokody József az 1940-es évektől önkéntes társadalmi munkát végzett. A természetjárás szinte minden ágában, de főként a Fotó: Išpanović Martin vízitúrázásban kiemelkedő teljesítményeket tudhatott magáénak. Több országos és területi szervezetben tisztségviselő, anyaegyesületének, a Lokomotív Turista Egyesületnek pedig tiszteletbeli tagja volt. Különösen kitűnt az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalom, valamint a Gödöllői Cserkészmúzeum egyik alapítójaként. Közreműködése meghatározó volt a Nemzetközi Duna-túra (TID) szervezésében. A különböző testületekben végzett munkája, terjedelmes szakirodalmi és sportvezetői tevékenysége alapján számos kitüntetésben és elismerésben részesült.

Az MTSZ tanfolyamait érintő változások a megújuló szakképzési rendszerben 2020. szeptember 1-jétől minden felnőttképzés, amely „szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetenciafejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés”, már bejelentésköteles vagy engedély alapján folytatható. Ez a változás érinti az összes, szeptember 1-je után meghirdetett és elkezdett MTSZ-tanfolyamot, tehát a képzést szervezőket bejelentési kötelezettség terheli a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felé. Az oktatási bizottság az ennek megfelelően eljáró tagszervezetek képzéseit tekinti befogadhatónak. A bejelentést a far.nive.hu weboldalon lehet megtenni, az ott leírt tájékoztató szerint. A bejelentéshez a tanfolyamszervező következő adatai szükségesek: a) levelezési cím, telefonszám és elektronikus levelezési cím, b) képviseletére jogosult személy családi és utóneve, c) adószám.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

A bejelentéshez csatolni kell továbbá az igazgatási szolgáltatási díj (15 000 Ft) megfizetését igazoló bizonylatot. A bejelentésről egy nyilvántartási számot adnak, amelyet minden dokumentumon használni kell majd. Kérünk minden tanfolyamszervezőt, hogy az MTSZ felé csak akkor jelentsenek be képzést, ha már rendelkeznek a szóban forgó nyilvántartási számmal. Az oktatási bizottság erről készült tájékoztatója 2020. november 4-én jelent meg az mtsz.org weboldalon, ahol teljes terjedelmében elolvasható.

A természet ezer arca

Fedezd fel a környező viajánlásával lág hihetetlen sokféleségét: a Föld leglátványosabb kőzeteit és ásványait, lenyűgöző mikroszkopikus organizmusait, növényeit és állatait. Ismerkedj meg az élő és élettelen természet több mint száz szereplőjével, a könnycsepp formájú opáltól a kacsára emlékeztető orchideán és a boszorkánykörbe rendeződő légyölő galócákon át a búvárpipaszerű ormányt viselő tapírig! Részletgazdag fotók és élethű illusztrációk, izgalmas leírások és meglepő tények teszik feledhetetlenné Ben Hoare A természet ezer arca című művét a HVG Könyvek kiadásában.

Fotó: MTSZ

Véghajrában az idei jelzésfestési és rendezvénytámogatás December közepén zárul a 2020. évi jelzésfestési és rendezvénytámogatás ügymenete. Mindkét pályázat aktuális helyzetéről az e cikk írásának idején rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatjuk az olvasókat. Pontos eredményekről csak december második felében tudunk hírt adni. 2020-ban összesen 1768 km-nyi jelzés felújítására került sor, amelyből 679 km az Országos Kéktúra, 1089 km pedig a klaszszikus turistautak mentén valósult meg. A festési munkálatok végeztével kezdetét vette az ellenőrzés folyamata, amelyet 22, az MTSZ által felkért szakember végzett el november elejéig. Az ellenőri tapasztalatok alapján készített dokumentumok feldolgozása folyamatos, ezt követően elkészülnek a teljesítési igazolások, végül pedig még idén kifizetésre kerülnek a megfelelően elvégzett jelzésfestési munkákról kiállított számlák. Immár két éve támogatja a természetjáró tagszervezetek rendezvényeit a Magyar Természetjáró Szövetség a rendezvénytámogatás keretében. Az idei év nemcsak a támogatottak, hanem a támogató életét is jelentősen megnehezítette.

A járványhelyzet miatt sorban maradtak el a támogatásra váró események, amelyeket a szervezők vagy egy későbbi időpontban tartottak meg, vagy törölték a programot. A körülmények ellenére a 2020. évi rendezvénytámogatás eddigi eredményei: 22 már lezárt és kifizetett támogatású, 8 elszámolás alatt lévő, valamint 17 eleddig meg nem valósult esemény.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ha szeretnรฉd a kรฉpen lรกthatรณ Deuter Neo Belt II รถvtรกskรกt megnyerni, megfejtรฉsedet az alรกbbi linken vagy a QR-kรณd segรญtsรฉgรฉvel juttasd el hozzรกnk januรกr 31-รฉig! A kitรถltรฉshez 2020. decemberโ januรกri รถsszevont lapszรกmunkban talรกlsz segรญtsรฉget. turistamagazin.hu/jatek FONTOS: csak akkor kapod meg a helyes megfejtรฉst, ha a rejtvรฉny kรฉrdรฉseire adott vรกlaszaidban sem szรณkรถzt, sem Pเค YเฅงOJQJY sem SFL^GJYเฆ PJY nem hasznรกlsz. Ha pรฉldรกul az lenne a helyes vรกlasz egy kรฉrdรฉsre, hogy Kรฉt-bรผkkfa-nyereg vagy eurรกzsiai hiรบz, akkor azt โ kรฉtbรผkkfanyeregโ vagy โ eurรกzsiaihiรบzโ formรกban kell beรญrnod, hogy eljuss a megoldรกshoz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

* A kรฉp p illusztrรกciรณ. illus ill sztrรก รกciรณ

X SJ[เค Y 2. X SJ[เค Y SJ 2 A Fotรณsarok รณ arok rovat ovat Hรณnap Fotรณja Fo cรญmmel mmel kitรผntetett k kรฉpรฉn 1. & LFY^เค X เค Q^[ YJXYเค SJP J Wเค X_เค WเฅงQ PFUYF GJX_เค IJX SJ[เค Y 2. FL^FWTWX_เค LN FL FL^FWT WTWX_เค LJTIเค _NFN Rเค WเฅงYTWS^TP เค YRเค WเฅงOJ JL^Xเค LJXJS ัฐ Rเค YJW LJT TIเค _ เค WเฅงYTW TP เค YRเค W J เค LJXJS ัฐ Rเค YJW a hajdani ... falu templomromja lรกthatรณ. 3. & RFL^FWTWX_เค LN LJTIเค _NFN Rเค WเฅงYTWS^TP เค YRเค WเฅงOJ JL^Xเค LJXJS ัฐ Rเค YJW X_เค LTS X_เค X_เค LTS เค LTS FM FMT[เค T[เค GFS GFS GJYJQJUเค YJYYเค P G JUเค YJYYเค P F JS X_เค Sเฆ X_เค GJYเฆ [JQ PNเค W[F 4. &_ JL^NP JQXเฅง MJQ^ 2FL^FWTWX_เค LTS F RZKQTSY RZKQTSY 5. 2NQ^JS X_เค Sเฆ UTSYTPPFQ OJQเค QNP F X_FPJRGJWJP F_TPFY F X_NPQเค PFY FRJQ^JP Pเค _JQเค GJS UNQNXNQJS Yเค [JP SเฅงSJP$ 6. & ,เค S^เฆ N MTRTP[NIเค P egyik vรฉdett nรถvรฉnye. 7. 0เค _เค SXเค LJX GTWGเค QFKเฆ Rเค X Sเค [JS 8. LJTIเค _NFN Rเค WเฅงYTWTS^ Pเค IOเค Y PJQQ GJL^เฆ OYJSเค SP az ... fokozat teljesรญtรฉsรฉhez. 9. *WIเฅงRเค SNF WT[FYZSPGFS JSSJP F RFIเค WSFP F Yเค QL^RFPPYJWOJX_Yเฅง X_TPเค Xเค Wเค Q NX olvashatsz. 10. &_ &LLYJQJPั 7ZIFGเค S^FN MJL^[NIเค P QJLRFLFXFGG R UTSYOF 11. 3เค UX_JWเฆ PNWเค SIZQเค MJQ^ F ?XJQNHN 9เค O[เค IJQRN 0เค W_JYGJS F -TYJQ 0FWITXKเค Yเค Q PR WJ 12. Sztrehรกrszki Lili dรญjnyertes kรฉpรฉn a kis ... lรกba lรกthatรณ. 13. & 'FWFIQF RJQ^NP Wเค X_เค GJS FQFPเค YTYYFP PN YJWเค UNเค X MJQ^NXเค LJY$ 14. Hรกrom rรฉszre szakadt orszรกgunk szimbรณluma, FRJQ^ F RTMเค HXN JRQเค PMJQ^JS X_เค PเฅงPเค Y KTWRเค Oเค GFS Qเค YMFYเค 15. & ?NWHN &WGTWเค YZR Yเค GG RNSY เค [JX Kเค OF JL^ Yเค QL^ 16. +TPT_TYYFS [เค IJYY YJWRเค X_JYN YJWเค QJY F 'ZIFN MJL^Xเค LGJS FRJQ^ F UNQNXN QJS QJเค Wเค Oเค SFP SJ[เค Y เฅงW_N

fotósarok

Az idei év utolsó, „A tél szépségei” témánkra természetesen sok havas tájkép is érkezett, szerkesztőségünk zsűrije azonban mégsem egy ilyet választott. Az általunk kiemelt fotónak a hangulata fogott meg minket, amelynek szimbolikus jelentése is van. A képen látható jeges tájba bekúszó fénysugár reményt adhat mindnyájuknak, hogy a 2020-as, mindent felforgató, nehéz év után 2021 talán már könnyebb lesz. Köszönjük a fotót Schwarcz Gyulának, aki így elnyerte a Hónap Fotója címet és az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetést.

Schwarcz Gyula: Jég és fény „A fénykép a Zsámbék és Tök felett húzódó Nyakas-hegyen készült. 2020. január 23-án délelőtt nagy szerencsémre sikerült »elkapnom« azt a három órát, amikor a verőfényes napsütés leolvasztotta a több napig a fákon lévő zúzmararéteget. Nem mindennapi, csodálatos jégvilágot és fényjátékot tapasztalhattam meg.” További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Február – Fagyos formák (január 12.) Március – Napkelte (február 12.) Április – Madarak (március 12.) Május – Makrovilág – A természet közelről (április 12.) Június – A csúcson (május 12.)

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

… milyen meteorológiai rekordok kötődnek a decemberhez?

… hogy télen is találhatsz ízletes gombákat a természetet járva?

A Gergely-naptár tizenkettedik, 31 napos hónapjában – amely a 10 hónapos régi római naptár utolsó hónapja volt December (a decem jelentése ’tíz’) néven – a legmagasabb napi maximum-hőmérsékletet (22,0 °C) a Somogy megyei Marcali városában (1989. 12. 17.), míg a legalacsonyabbat (–28,3 °C) a Nógrád megyei Zabar községben (2002. 12. 26.) mérték. E két érték alapján a havi abszolút hőingás 50,3 °C. A decemberi napi csapadékrekordot (75 mm) a Veszprém megyei Farkasgyepű községben (1992. 12. 06.) regisztrálták.

A lombos fák (legfőképpen fekete bodza) ágain csoportosan növő júdásfülgomba kocsonyás, porcos állagú termőtesteivel egész évben, míg a lombos fák törzsein és ágain, korhadó tuskókon fejlődő, kiváló ízű kalapokkal büszkélkedő téli fülőkével szeptember és április között találkozhatunk. A lombhullató fákon, illetve azok tuskóin tenyésző késői laskagomba október és december között fejleszti termőtesteit. A magunk gyűjtötte vadon termő gombákat mindig mutassuk meg hivatásos gombaszakellenőrnek!

… hogy 2021-től már nem égethetsz avart? Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése az egész országban. Az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 2020 júniusának elején fogadta el az Országgyűlés. Az intézkedés célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. 2021. január 1-jét követően a települési önkormányzatoknak már nem lesz jogosultsága rendeletben szabályozni az avar, illetve a kerti hulladék égetését, a tilalom ennek megfelelően általános lesz Magyarországon. Fotó: Adobe Stock/Viktoriia Varvashche

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

… mi mindennel etetheted a madarakat télvíz idején? Növényi eredetű táplálékként elsősorban a napraforgómag ajánlott, amelyet kölessel, dióval, mogyoróval vagy pisztáciával is kiegészíthetünk. Állati fehérjék és zsírok forrásaként a nem sós szalonna, a kacsa-, liba- vagy sertésháj, valamint a faggyú a legmegfelelőbb. A gyümölcsök közül az alma igen népszerű a tollruhások táborában, persze nem árt felszeletelni nekik, hogy gondtalanabb legyen a csemegézés. Biztosítsunk számukra vizet is kis itatóban, hálásak lesznek érte. Csak akkor vágjunk bele a madarak etetésébe, ha folyamatosan, egész télen át képesek vagyunk gondoskodni róluk!

Fotó: Adobe Stock

TUDTAD, … minek az időszaka az advent?

A Szent András napjához (11. 30.) legközelebbi vasárnap előestéjével kezdődő, Írta: karácsonyig (12. 25.) tartó advent a keNagy Loránd István resztény kultúrkörben az egyházi év karácsonyt előkészítő szakasza. Az adventi vasárnapok számát VII. Gergely pápa négyben rögzítette a római liturgiában: az adventi koszorúkon is ezért van négy gyertya, három lila és egy rózsaszínű. Az advent (a latin adventus jelentése ’megérkezés, eljövetel’) célja a Messiás érkezése előtti várakozás felidézése, a karácsonyra, illetve Krisztus második eljövetelére való felkészülés. Fotó: Adobe Stock/Krzysztof Serafinski

… hány hungarikummal gazdagodtunk 2020-ban? Öttel. Az évente több százezer hívő részvételével zajló csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely (kulturális örökség), a klasszikus magyar szablyavívás hagyománya (sport), a szőregi rózsatő (agrár- és élelmiszer-gazdaság), valamint a tiszavirág és a tiszavirágrajzás (természeti környezet) mellett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat (kulturális örökség) került be idén a hungarikumok immáron 76 értéket felsorakoztató gyűjteményébe. Az említett hungarikumoknál zárójelben annak a kategóriának a nevét tüntettük fel, amelybe a 2012 októberében alakult Hungarikum Bizottság besorolta a szóban forgó értéket. Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Év Kilátója

Óriási csatában nyert

46.779996 17.660105

Fotó: Csanádi Márton

a balatonboglári Gömbkilátó

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ idén első alkalommal hirdette meg az Év Kilátója pályázatát. A 177 nevezést egy szakmai zsűri szűkítette tízre, ezt követően pedig a közönség választhatta ki a győztest. któber 7. és 16. között lehetett szavazni az Aktív Magyarország Facebook-oldalán, hogy melyik kilátó nyerje el az Év Kilátója címet. A jelek szerint a kezdeményezés alaposan megmozgatta a nagyközönséget, mert közel 17 ezer szavazatot regisztráltak, és az első hely sorsa az utolsó órákban, mindössze 30 szavazatnyi különbséggel dőlt el. A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó végül 3901 vokssal végzett az élen, utána a mecseki Zengő-kilátó következett (3871 szavazat), míg a harmadik helyre az Országos Kéktúra egyik emblematikus állomása, az Írott-kői kilátó futott be 1515 szavazattal.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Csanádi Márton

A fásítást megelőzően Kopasz-dombnak nevezett Várdombon 165 m-es tengerszint feletti magasságban található – 15 méter átmérőjű, 240 háromszög alkotta, alumínium vázszerkezetre épülő – objektumot az 1958-as brüsszeli világkiállítás szimbóluma, a kilenc hatalmas gömbből álló, 102 méter magas Atomium kolosszusa ihlethette. A Gömbkilátó az expó után öt évvel, 1963-ban, a székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében épült fel a budapesti Városligetben, ahol az első Budapesti Nemzetközi Vásár (korábban Budapesti Ipari Vásár néven rendezték meg) legfőbb látványossága lett az Idegenforgalmi Hivatal standjaként. A kilátó 1967-ben került mai helyére, a vulkanikus eredetű Várdomb csúcsára. Éjszaka díszkivilágításban pompázik, így az északi partról is könnyen felfedezhető. Érdekessége, hogy erős szélben jelentősen kilenghet, de a rugalmas szerkezetének köszönhetően sikeresen dacol a terheléssel. A nagy méretű kilátóteraszról káprázatos panoráma nyílik a Balatonra és az annak északi partjára. A Gömbkilátó jelképes belépődíj (felnőtteknek 300, gyerekeknek 250 Ft) ellenében a hét minden napján, nyitvatartási időben (9–21 óráig) (x) látogatható.

Rengetegen pályáztak a címre Az október 4-én lezárult pályázatra összesen 177 nevezés érkezett, ezek közül az Aktív Magyarország szakmai zsűrije választotta ki a tíz döntős kilátót. Az elbírálás során figyelembe vették az építmény állapotát, a környezet rendezettségét, a szolgáltatás szintjét, a kilátóba vezető turistaút színvonalát, a panorámát, illetve aktív és ökoturisztikai jelentőséget is. A döntőbe olyan kilátók kerülhettek, amelyek az elmúlt 10 évben épültek, avagy jelentősebb felújításon estek át. A nyertes Gömbkilátó némileg kilóg a sorból, mert a közvetlen közelében ugyan nem vezet egyetlen jelzett turistaút sem, de a zsűri figyelembe vette, hogy előtte halad el Magyarország egyik legnépszerűbb kerékpárútvonala, a Balatoni Bringakör, így kerülhetett be a döntősök közé. A tíz döntős kilátó rangsora így alakult: Xantus János Gömbkilátó – Balatonboglár: 3901 szavazat Zengő-kilátó – Pécsvárad: 3871 szavazat Írott-kői kilátó – Kőszeg: 1515 szavazat Galya-kilátó – Galyatető: 1406 szavazat Sasbérc-kilátó – Buják: 1369 szavazat Ranzinger-kilátó – Tatabánya: 1381 szavazat Kisfaludy-kilátó – Badacsonytomaj: 883 szavazat Prédikálószék-kilátó – Dömös: 881 szavazat Megyer-hegyi kilátó – Sárospatak: 802 szavazat Prónay-kilátó – Alsópetény: 623 szavazat Az 1960-as évek közepéig egy faszerkezetű kilátó állt a Várdomb tetején, ennek nyomai, négy betontuskó, ma is fölfedezhetők

Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

Nézd meg a levegőből is a Gömbkilátót a QR-kód segítségével!

Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Év turistaháza

az Annafürdő Vendégház

az Év Turistaháza Az interneten zajló szavazáson egy Tolna megyei gyöngyszem lett a nagyközönség kedvence.

z Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ idén hirdette meg első ízben az Év Turistaháza pályázatát, amelyben a nagyközönség bevonásával keresték a legnépszerűbb szálláshelyet. A nevezések közül – ahogy az Év Kilátója pályázat esetében is – egy szakmai zsűri választotta ki a tíz döntőst, amelyekre október 19. és 29. között lehetett szavazni az Aktív Magyarország Facebook-oldalán. Itt is szoros verseny alakult ki a hajrában két jelölt között, végül az Annafürdő vendégház nyert 1924 vokssal, a Vízfő turistaházat megelőzve, amelyre 1760-an szavaztak. A pályázat

Fotó: Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

46.388156 18.372354

népszerűségét jelzi, hogy több mint nyolcezer szavazat érkezett a tíz döntős turistaházra. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. által működtetett Annafürdő vendégház – hivatalos nevén Lengyel-Annafürdő Turisztikai és Természetismereti Központ – a Völgység északi, a Tolnai-Hegyháttal határos részén helyezkedik el csodás erdei környezetben. A hangulatos, vörösfenyő rönkökön álló, akadálymentesített vendégház, illetve a mellette működő erdei iskola jelentős funkcionális bővítésen, modernizáción és minőségi fejlesztésen ment keresztül. Az épületeknek meglehetősen kalandos történetük van, mert a terület eredetileg az Apponyi család tulajdonában volt, akik egy fürdőt és egy szálláshelyet építtettek az itt található forrásvizet hasznosítva. Az I. világháború idején kórházként, a II. világháborút követően erdészeti szolgálati lakásokként és vadászházként funkcionált épületek sorsa az ezredfordulót követő évben fordult jóra. Azóta minősített erdészeti erdei iskola, 42 fős kulcsosház és egy 6 fős vendégház működik a falaik között. A vendégháznak otthont adó, közel 100 hektáros parkerdőben számtalan program közül lehet válogatni a horgászattól kezdve a kerékpározáson át egészen a vezetett túrákig. A repertoárt vadaspark, tanösvények, szabadtéri kemence, grillező- és tűzrakó hely, kilátó, lombkoronaösvény, erdei pihenők, erdei kisvendéglő, valamint interaktív, játszva oktató eszközök is színesítik. Ez a hely és az attrakciókínálata főként azok szívét fogja megdobogtatni, akik a civilizáció zajától távol, az erdő idilljét élvezve, természetközeli módon kívánják szabadidejüket eltölteni, és nem riadnak vissza a gyakorlatilag teljesen (x) térerőmentes lét gondolatától.

Fotó: Gulyás Attila Fotó: Gulyás Attila

Így szelektált a zsűri A pályázatok elbírálásánál elvárás volt az építmény állapota, környezetének rendezettsége, berendezésének modernsége, a konyha és a fürdőszoba felszereltségének korszerűsége, illetve hogy minél több turistaút vezessen a szálláshelyre. Előnynek számított, ha a helyszín nemcsak gyalogszerrel, hanem kerékpárral is elérhető, továbbá ha a közelben több látnivaló található. A tíz döntős szálláshely rangsora így alakult: Annafürdő vendégház: 1924 szavazat Vízfő turistaház: 1760 szavazat Ágasvár turistaház: 1005 szavazat Kútbereki turistaház: 655 szavazat Som-hegyi turistaház: 614 szavazat Hubertlaki kulcsosház: 593 szavazat Károly-lak: 578 szavazat Rudolf-tanya: 525 szavazat Kő-hegyi menedékház (Czibulka János menedékház): 472 szavazat Kistolmácsi erdei lak: 316 szavazat

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A mátrai Rákóczi-út

Sárga ösvényen Gyöngyös és Parádsasvár között

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

A Mátra vulkanikus tömbje hazánk legmagasabb, egyik legtagoltabb és egyben legvadregényesebb hegyvidéke, amelynek egyedi értékei minden évszakban vonzzák a természetjárókat. Teljes felfedezéséhez ez a rövidnek mondható jelvényszerző túra biztosan nem lesz elég, de remek esszenciát kaphatunk a hegység páratlan hangulatából, természeti kincseiből és történelméből.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász zámos módon ismerkedhetünk hazánk földrajzi értékeivel és históriájával, ám az ezeket ötvöző tematikus túrák kiváló apropót adnak új élmények és ismeretek szerzésére. A Kékes Turista Egyesület által életre hívott Rákóczi jelvényszerző túra a Mátrában egy mindössze 43 km hosszú, mintegy 1400 m szintemelkedésű útvonalat foglal magában, amelyet a sportosabbak akár egy nap alatt is bejárhatnak, de ennek a gyalogtúrának a lényegét inkább a fent említett szempontok adják, így érdemes lehet több napot is rászánni.

A szabadságharc leverése után II. Rákóczi Ferenc birtokait elkobozták, és a környék egykori urának emléke hosszú időre feledésbe merült. Magyarország hajdanán leggazdagabb, a haza szabadságáért küzdő főnemese az 1711-ben bekövetkezett bukást követően is hű maradt elveihez, nem fogadta el a neki felajánlott kegyelmet, és a kényelmes élet helyett a törökországi emigrációt választotta. A hazafias és példamutató fejedelem emléke a 20. század elejére kultusszá lett. Ekkor hozták haza Törökországból hamvait, majd helyezték örök nyugalomra a kassai Szent

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erzsébet-dómban. Manapság Gyöngyösön és Mátra-szerte is él Rákóczi emlékezete, amelyet nem csupán szobrok és helynevek sokasága, de egy túraútvonal is éltet.

Parádés parádi látnivalók Mi ezt a valóban nagyszerű túrát – a kényelmesebb tömegközlekedési lehetőségeket szem előtt tartva – Parádsasvárról indulva mutatjuk be, de akár Gyöngyösről is kezdhetnénk, mert a jelvényszerzés szempontjából a menetirány, a szakaszolás, illetve a menetidő is tetszőleges lehet. A Rákóczi-turistaút első sárga jeleit a néhai parádsasvári üveggyár bejáratánál pillantjuk meg, illetve az első igazolójelet is itt találjuk. A valaha nemzetközileg ismert üzem az 1767-ben Parádóhutáról ide áttelepült üveghuta modern utóda volt, s így a Rákóczi által alapított parádi üveggyártás méltó folytatója. A szebb napokat látott üzemet a II. Rákóczi Ferenc utcán hagyjuk el, de még mielőtt a Rákóczi-szobornál végleg magunk mögött hagynánk a települést, érdemes megcsodálni a még működő üvegmanufaktúrák pompás alkotásait. A zöldbe kiérve kacskaringós úttal vesszük az irányt Parádóhuta

A pusztuló parádsasvári üveggyár kerítésén virít az első sárga jelzés

A parádfürdői Károlyi-kastély egyelőre üresen áll

felé, miközben változatos erdőkben haladva két igazolójelet is begyűjtünk a Sós-cseri- és a Hársas-tetőn.

Frissítő vizű források várnak ránk Hat kilométer után érjük el a hangulatos kis falut, a Parád nagyközséghez tartozó Parádóhutát, amely település közelében Rákóczi építtette az első mátrai üveghutát 1708-ban. A falu déli részén érdemes megkóstolnunk az útvonal által is érintett Klarissza-csevice vérképzést segítő, magas vastartalmú gyógyvizét. A méhészkerti igazolóponthoz tett kitérő után a műúton gyalogolunk le Parádra, ahol túránk tizedik kilométerénél – a Hársfa utcában – egy újabb igazolóhelyhez, még pontosabban Asztalos Johák fafaragómester házához érkezünk. Az 1980-ban elhunyt művész alkotásait a Kékesi út 2. sz. alatt (a régi tűzoltószertár épületében) tekinthetjük meg, amelyek közül különösen figyelemreméltó

Rákócziak a Mátra vidékén 1603-ban báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond egri várkapitány (1607-től erdélyi fejedelem) II. Rudolf magyar királytól adománybirtokokat kapott Borsod és Heves vármegyében, amelyeknek Gyöngyös városának negyede és a környékbeli falvak is részei voltak. A birtok ura a 17. század végén és a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc volt, aki először 1694-ben járt Gyöngyösön, majd 1700-ban itt töltötte a karácsonyt a Szent Bertalan-templom mellett lévő palotájában. Az általa vezetett szabadságharc idején itt rendezte be udvartartását, illetve innen folytatott béketárgyalásokat a Habsburgokkal. Gyöngyös mindvégig kitartott Rákóczi és a szabadságharc mellett, elsősorban a kuruc seregek ellátása révén. Ez idő tájt a Parádi-medence is Rákóczi-birtok volt, a debrői uradalom részeként, s ekkor állíttatta fel a nagyságos fejedelem a vidék első üveghutáját Parádóhuta közelében, a Som-hegy oldalában. Ez a huta tekinthető az egykor világhírű parádsasvári üvegmanufaktúra ősének. A korszak igényeinek megfelelően valószínűleg háborús célokat is szolgált – a kuruc seregek is használták az itt készült üveggránátokat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Fotó: Nógrádi Attila

Remek pihenőhelyet találunk a Szent Istváncsevicénél

a Rákóczi-szabadságharc történetét bemutató dombormű, valamint Vidróczki Marcinak, a Mátra híres betyárjának az életnagyságú szobra. Parádon tájház és palóc ház is mesél a környék kultúrájáról, a nagyközségen áthaladva pedig több vendéglátóhelyet is kipróbálhatunk. A völgyben hosszan elnyúló település főutcáján a Parádi-Tarna vízfolyását kísérjük, hamarosan pedig már Parádfürdőn (közigazgatásilag szintén Parádhoz tartozik) koptatjuk

az aszfaltot. Elhaladunk a pompás Cifra istálló mellett, ahol egy páratlan kocsimúzeumot tekinthetünk meg, majd újabb vendéglátóhelyek mellett elsétálva befordulunk az erdőbe vezető Ilona-völgybe, miközben megkerüljük a szebb napokat is látott Károlyi-kastélyt és parkját. Itt, a település és a kastélypark határában találjuk újabb igazolójelünket, a Rákóczi-fát, amely napjainkra már sajnos csak egy odvas, fekvő torzója az egykoron hatalmas, több száz évet megért, 6 m törzskerületű kocsánytalan tölgynek, amelyhez a hagyomány szerint anno a fejedelem kikötötte a lovát.

Vadregényes mátrai bérceken

A Rákóczi-túraútvonal II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk születésének 300. évfordulója alkalmából 1976-ban az Országos Erdészeti Egyesület Mátrafüredi Helyi Csoportja a Gyöngyöst Parádfürdővel összekötő, sárga sáv jelzésű turistautat felújította, majd a szabadságharc vezetőjének tiszteletére Rákóczi-turistaútnak nevezte el. A Mátrát észak–déli irányban átszelő, több mint 30 km-es turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, amelyet 2002-ben a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékeket őrző helyek bevonásával mintegy 13 km-rel meghosszabbított.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Parádfürdőt a hegyek irányába üde rétek, valamint százéves vadgesztenyékből és kislevelű hársakból álló, hangulatos fasor által kísért aszfaltcsíkon hagyjuk el. Rövidesen a Szent István-csevice szén-dioxidban dús, ízletes vizével olthatjuk szomjunkat. Az itteni pihenőhelynél igazolójelet is találunk. Az erdészeti utat elhagyva a Macska-lyuk vízmosásában kaptatunk a Rózsaszállás erdészházig. A fárasztó emelkedő leküzdése során pompás bükkök között haladunk, tavasszal pedig odvas keltike és a szagos müge csodás virágszőnyegében gyönyörködhetünk. Az erdei laknál is igazoljuk ottjártunkat, majd a Disznó-kő meredek oldalában – óriási, mohás sziklatömbök között – folyamatos emelkedéssel kapaszkodunk felfelé. Hamarosan elérjük a Mátra főgerincét és az Országos Kéktúra ösvényét, amellyel a mi sárga jelzésű utunk együtt halad északnyugat felé, a panorámás Disznó-kő irányába.

A Parádi-medencére pazar kilátást nyújtó kilátóhelyet a kék háromszögön tett rövidke kitérővel érhetjük el: túránk felénél, egy újabb igazolópontnál járunk. Innen a Kis-Sas-kő északi oldalában felhágunk a gerincre, ahol a 898 m magas Sas-kő sziklapárkányáról tárul elénk kilátás. Kicsivel később az Erzsébet-sziklánál is körbetekinthetünk a magasból. Ezt a szakaszt a panorámák mellett a látványos sziklaalakzatok teszik felejthetetlenné, mielőtt egy füves ösvényen lejtésbe kezdenénk a Sötét-lápa nyergébe, ahonnan megkezdjük a „kékesi rohamot”. Hazánk legmagasabb pontját, az 1014 m magas Kékest nem túl meredek emelkedővel hódítjuk meg. Az igazolójelet az ikonikus csúcskő mellett felállított Rákóczi-emlékoszlopon találjuk. A hegytető varázslatos mátrai panorámáját csupán a tévétorony körteraszáról élvezhetjük, de nem sokkal később, a sárga háromszög jelzésen tett kitérő során festői tisztásra érhetünk, ahol szédületes látványban lehet részünk

a Karancstól a Bükkig, előtérben a Mátra hegykoszorújával. A hegység főgerincére visszatérve bükkösökben és fiatal fenyvesekben ereszkedünk az igazolójellel ellátott Som-nyeregig, onnan pedig a 24-es utat keresztezve érkezünk meg a turistautak jelentős csomópontjának számító Mátraházára. Az itt található jellegzetes, pagodaszerű egykori menedékház volt az üdülőhely első épülete, amelyről később a település (hivatalosan ma Gyöngyös város egyéb belterülete) a nevét kapta.

Ilyen a kilátás a 898 m magas Sas-kőről

Változatos látnivalók és mesés panorámák Harmincadik kilométerünknél járunk, amikor büfékkel, vendéglátóhelyekkel és szállodákkal szegélyezett utunk elhagyja Mátraházát és környékét, nemsokára pedig a Hórakó szakadékszerű mélyedését is elérjük. A Hórakó elnevezés arra utal, hogy ebben a fagyzugos mélyedésben sokszor még májusban is látni

Mátraháza jelképe, a pagodatetős egykori menedékház szerényen megbújik a fák között

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász havat. Pár lépéssel később a hegyoldalból felkapaszkodunk a Kecske-bérc kiugró sziklájára, ahonnan a szanatóriumra, a Somor-patak völgyére és a Kékesre nyílik szép kilátás. Itt is begyűjtünk egy igazolókódot, majd a sárgára visszatérve hotelek és parkolók mentén igyekszünk a következő panorámás igazolóhelyünkre. A sárga rom jelzésen teszünk kitérőt a Hanák Kolosról – a mátrai turizmus úttörőjéről és a hegység első útikalauzának megalkotójáról – elkeresztelt kilátóhoz, ahol az Alföldbe simuló mátrai táj megragadó látványa fogad bennünket. Az emlékoszloppal, padokkal és tűzrakóval ellátott pihenőhelytől meredekebb lejtésbe kezdünk, és egy kilométer után a Rákóczi-forráshoz érkezünk, amely a Mátra egyik legismertebb és sokak szerint legfinomabb vizű forrása. Ligetes, kőrises erdőrészen átkelve újabb panorámás helyre érünk fel, amely nem más, mint a fedett kilátóteraszos,

Ilyen jelölőpontokat kell keresnünk a túra során

Térkép: Bagaméri Gergely

2 km Igazolóhely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

478 m magas Muzsla-tető. Innen elsősorban a Sás-tó felé kanyargó országútra és Mátrafüredre (hivatalosan ma Gyöngyös város egyéb belterülete) látunk rá, de jól látszanak a mátraaljai települések, Gyöngyös és a Sár-hegy is. Pár száz, meredek ereszkedésben megtett métert követően már Mátrafüred utcáin sétálunk, majd a kápolnánál található igazolójel feljegyzése, némi aszfaltkoptatás, a kisvasút sínjeinek keresztezése és a vadaspark érintése után a Szent Anna-tó, illetve a Sár-hegy felé vesszük az irányt. Ez a mindössze 500 m magas hegy mind társulásokban, mind fajokban rendkívül gazdag. Az alig néhány száz hektárnyi területen félszáz védett növény- és közel száz védett állatfaj találta meg az életterét, amelynek megismerésében a mi sárga utunkkal párhuzamosan haladó, 12 állomásos tanösvény nyújt segítséget. Megcsodálhatjuk a festői kápolnával díszített Szent Anna-tó feltöltődött mocsárvilágát, a hegyoldal cserjés és bozótos élőhelyeit, a Sár-hegy nyergében pedig a terület legértékesebb növénytársulását, a pusztafüves lejtősztyeppet is szemügyre vehetjük. A Sár-hegy növényvilágának híres kutatója Szerencsés Imre gyöngyösi gyógyszerész és botanikus volt, akinek emlékére a kopasz Cseplye-tetőn kopjafát állítottak. Túránk utolsó körpanorámáját és a végállomás előtti utolsó terepi igazolójelét találjuk itt, mielőtt egykori szőlőparcellák mentén meredeken leereszkedünk Gyöngyösre. Megtettünk 43 kilométert: e maratoni táv akár egyben is abszolválható, de a látnivalókra így aligha jut elég idő. Érdemes

Infók a jelvényszerzéshez

Gyöngyösön is szétnézni, hiszen itt található többek között a messze földön híres természettudományi gyűjteménynek otthont adó Mátra Múzeum, valamint a Mátravasút Múzeum is. Élménygazdag túránkat a Könyves Kálmán téren, II. Rákóczi Ferenc szobránál fejezzük be, méghozzá az itt olvasható szabadságharci jelszó lejegyzésével, amely az igazolófüzetünk huszadik, azaz utolsó túrakódját jelenti.

Stílszerűen a gyöngyösi Rákócziszobornál fejezzük be a túránkat

Varázslatos hangulatú mátrai erdőkön vezet át a sárga jelzés

A Rákóczi jelvényszerző túra a Mátrában tetszőlegesen szakaszolható, tó, teljesítése nincs időkorláthoz kötve. Az útvonalleírásban megjelölt helyeken jelek, illetve megválaszolandó kérdések feljegyzésével igazolhatjuk a bejárást. A kitöltött igazolólapot (egy C/5-ös válaszborítékkal együtt) postai úton kell eljuttatni a Kékes Turista Egyesület címére (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1.). A sikeres teljesítésért 1200 Ft ellenében jelvény jár. A Rákóczi-úttal kapcsolatban minden részletet megtalálunk az egyesület oldalán (kekesturista.hu), ahonnan a túra igazolólapját is letölthetjük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

A Bory-vár,

ahogy még sosem láthattad

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„A kövek beszélnek” – így szól az egyik, mozaikból kirakott Írta: Hidvégi Brigitta felirat a BoryFotók: Gulyás Attila várban. Egészen biztos, hogy nincs olyan ember, akinek itt sétálgatva ne lódulna meg a fantáziája, de nekünk most még különlegesebb élményben lehetett részünk: az építő dédunokájával jártuk körbe a Bory Jenő teremtette mesevilágot, hogy együtt bírjuk szóra a vár köveit. em most voltunk először a székesfehérvári Mária-völgyben, de előző látogatásunkkor egyedül, vezető nélkül fedeztük fel a vár zegzugait. Már ez is nagy élmény volt, hiszen minden ki- vagy beszögellésben, olykor a fejünk felett vagy a lábunk alatt is találtunk valami érdekeset, hol egy viccesen morcos szoborfej, hol egy apró mozaik, hol pedig Borynének, az építő feleségének az arca bukkant fel előttünk. Azzal is tisztában voltunk, hogy a vár a szerelemnek és a művészetnek állít emléket, illetve hogy Bory Jenő 1923-tól tulajdonképpen a haláláig, 1959-ig dolgozott rajta, a saját kezével emelte és folyamatosan bővítgette a várat. Persze, azt is tudtuk, hogy a vár kövei „beszélnek”, de ezek a mesék inkább csak a fantáziánkban léteztek, egészen a mostani látogatásig. Ágoston Noémi, Bory Jenő dédunokája fogadott minket a várban, aki olyan titkok és történetek tudója, amelyekről még sosem hallottunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

A háború alatt sok szobor megrongálódott, ezt a Boryábrázolást például homlokon lőtték

A kiállításon nemcsak Bory és a felesége, hanem más kortárs művészek festményei is megtalálhatók

Mi köze Ferenc Ferdinándnak a Bory-várhoz? Közvetlenül valójában semmi, közvetve viszont az ellene elkövetett merénylet mégis ösztönözhette a vár megépítését. Bory Jenő ugyanis Szarajevóban volt pihenőn az I. világháború során, és még azon melegében elnyerte a megbízást, hogy tervezzen a meggyilkolt osztrák főherceg emlékére egy monumentális templomot, mellé pedig egy otthont, amelyet Zsófiáról, a feleségéről neveztek volna el. Úgy volt, hogy a háború után megkezdődik a nagy építkezés, de mivel a Monarchia szétesett, Szarajevó már egyáltalán nem akart megemlé-

kezni a merényletről. Borynak viszont ekkorra „benne volt a kezében” egy ilyen nagy volumenű alkotás, és talán ez sarkallhatta arra, hogy belekezdjen a vár építésébe. Meg persze a szerelem, mert Jenő tényleg odáig volt a feleségéért. Mielőtt körbejárnánk az épületet, érdemes elolvasni a nemrégiben felállított táblák szövegét. Az egyiken a vár történetéről olvashatunk, van egy térkép, és iderakták azt az írást is, amely Bory Jenőtől származik, és a házaspár megismerkedésének történetét írja le. Jenő első pillantásra beleszeretett Komócsin Ilonába, ahogy meglátta Székely Bertalan mintarajziskolájában. Borynak építészmérnöki és szobrászművészi végzettsége is volt, tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és a Műegyetemen is. A két világháború között hatalmas népszerűségnek örvendett, akkoriban ontotta magából a szobrokat. Jelenleg nincs kész a vár udvarára tervezett utolsó információs tábla, amelyen egy nagy térkép lesz, rajta bejelölve Bory összes műve, amelyek nemcsak Magyarországon, de Szlovákiában, Szlovéniában, illetve BoszniaHercegovinában is megtalálhatók: köztéri szobrok, hősi emlékművek, síremlékek. Ha Bory Jenőről beszélünk, egy dolgot semmiképp sem hagyhatunk ki, mégpedig azt, hogy volt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

egy nagyon fontos tulajdonsága: csillapíthatatlan kísérletező kedvvel bírt. Enélkül biztosan nem állna ma a vár.

Fantáziavilág betonból Amikor 1912-ben Bory megvásárolta a fehérvári telket, csak egy présház állt rajta borospincével, szőlővel és gyümölcsfákkal. A háború után a szobrász megrendelései megszaporodtak, a jövedelméből így jutott arra is, hogy szépen apránként, mindenféle előzetes terv vagy koncepció nélkül, mindig kicsit hozzáépítsen a várhoz, csinosítgassa, díszítgesse. Így lett lassanként a pincétől a legmagasabb torony tetejéig számítva körülbelül 30 méter magas az épület, amelyből nem hiányozhatott a hatalmas műterem (jelenleg kiállítás), a hitvesi kápolna és a romantikus árkádsor sem.

A fantáziát és a játékosságot lépten-nyomon tetten érhetjük a várban. Dekorációként például használtak csigát, kagylót, tengeri szivacsot, színes köveket, érméket, kerámiát, de láthatunk falból kikandikáló ágyúgolyót és sok helyen apró mozaikokat. A szobrokat pedig egyszerűen lehetetlenség összeszámolni. A nagy részük gipsz, a végleges darabok modelljei voltak. A kert kialakításáért Boryné felelt. Állítólag most is pont úgy fest, olyan változatos és látványos, ahogyan ő megálmodta. A vár hangulatának esszenciáját adják a sok helyen felbukkanó, őhozzá írt szerelmes versek, a róla mintázott szobrok, festmények.

Ilona és az őhozzá írt szerelmes versek lépten-nyomon felbukkannak a várban

A különböző díszítéseknek csak a fantázia szabhatott határt: kagylók, megkövesedett szivacsok és érmék is láthatók a falban

Ahol csak lehetett, Bory Jenő betont használt, ami abban a korban még nem igazán volt divat. Mondta is, hogy beton nélkül nem létezne a vár, és tényleg: az ablakkeretek, az oszlopok, a lépcsők, a medencék, a domborművek, a korlátok, a virágtartó edények, az épületdíszek zöme betonból készült. Ágoston Noémi elmeséli, hogy Jenő nem teljesen egyedül, hanem a család és két állandó segítő közreműködésével építette a várat, még az ő apukája is részt vett a háború utáni helyreállításban kisgyerekként.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história Szerencsére az oroszok imádják a romantikát Az, hogy a vár Bory Jenőé maradhatott a II. világháború után, egy orosz parancsnoknak köszönhető. A háború alatt Székesfehérvár, mint katonai szempontból fontos város, sokszor cserélt gazdát. Utolsóként egy szovjet városparancsnok foglalta el, aki nagyon jóban lett Bory Jenővel. Később is megfigyelték, hogy az orosz emberekben van egy erős, romantika iránti vágy, és imádják ezt a helyet – meséli a vezetőnk, hozzátéve: a parancsnokot lenyűgözte az épület, állítólag még azt is mondta, hogy a Bory-vár egy olyan hely, ahol a magyar kultúra összemérhető a szovjettel. Amikor elment, megadta Jenőnek a címét, azzal, hogy ha bármi problémája lesz, forduljon hozzá. Bory meg is kereste, amikor úgy volt, hogy államosítják a várat. A városparancsnok el tudta intézni, hogy a család megtartsa az

Nemrégiben kávézó nyílt a várban, amire már nagy volt az igény

épületet, viszont megszabták nekik, hogy múzeumként kell üzemeltetniük, rettentő alacsony belépődíjjal, hogy meg ne gazdagodjanak belőle. Biztos, ami biztos, Borytól még a nyugdíját is elvették, amelyet csak könyörgőlevelek árán kapott vissza. Természetesen a háború után a vár erőteljesen felújításra szorult, az újraépítésével, pofozgatásával Bory egészen a haláláig foglalkozott.

Nagy a kabát a katonákra

Jelzés a torony alatt A II. világháborúban a pincerendszer már a fenti udvar közepéig ért. Ott húzta meg magát a család és a környékbeliek a bombázások alatt. Hogy ne fagyjanak meg, egy kályhát is levittek, amelynek a csövét kidugták egy kürtőn. A felszálló füstöt meglátta egy orosz felderítő kiskatona, fel is mászott a vár egyik tornyába, de szerencsétlenségére később érkező társai németnek hitték, így lelőtték. A katona a torony alá zuhant, ennek helyét ma is őrzi egy nagy jelölés, sírköve pedig a kertben látható.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A művész nem passzolt az új rendszerbe, így nem is igen bombázták munkaajánlatokkal, pedig nagyon igyekezett szegény. Egyszer kapott egy megbízást, a szovjet hősi temető főbejáratának két oldalára kellett elkészítenie egy-egy vörös katonát mintázó szobrot (amelyek kicsinyített mását láthatjuk a várban). A kész művek nem nyerték el a pártfunkcionáriusok tetszését, úgy vélték, tiszteletlenség, hogy nem daliás, erős embereket ábrázolnak, hanem olyanokat, akik kis termetűek, és lóg rajtuk a kabát. Jenő hiába védekezett, hogy ő nem tiszteletlen, ez csak a valóság – a háború végére megtermett férfiember már régen nem volt életben, a fiatalokat sorozták be.

Egy nem mindennapi családi örökség A rendszerváltáskor már finoman szólva is ütött-kopott állapotban volt a vár, potyogott a vakolat, a szobrok, korlátok repedeztek, az épület egyes részei beáztak. Ekkor hozták létre az alapítványt, és Noémi édesapja, Ágoston Béla volt az, aki kijárta, hogy támogatásokat kapjanak, majd később pályázott is ezekért, ugyanakkor rengeteg kétkezi munkát végzett, felújított, betonozott. Ma is a család működteti a várat. Minden szezon elején és végén összegyűlnek, hogy megnézzék, mi az, ami javításra szorul. Bory Jenőnek és feleségének három gyermeke volt, és azóta már két új generáció született, így rengetegen

A tornyokból szép időben messzire ellátni

A Bory-vár 1923-tól szépen apránként érte el mai kiterjedését

vannak, de mindannyian a szívükön viselik a vár sorsát. A pénztárazást – tél kivételével – közösen csinálják, kilenchetente ér körbe a vetésforgó, mert minden Bory-ág három-három hétre van beosztva. Előfordul, hogy egy nagymama, máskor egy egyetemista fogadja a látogatókat,

47.211068 18.451353

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

éppen ki a soros, illetve hogyan ér rá. Nem is a spórolás miatt van ez így, hanem inkább hagyományból – tudom meg Noémitől. Azt mondja, a családtagok jelen akarnak lenni, és közösen szeretnének dönteni az épület ügyeiről. A várban három lakrész is ki van alakítva a családtagok számára.

A Százoszlopos udvar: fent a magyar történelem kiemelkedő alakjai, lent szobrok gipszmodelljei

Császárrá lett fuvaros A kiállításon Néró császár babérkoszorús fejszobrával is találkozhatunk, legalábbis a gyanútlan látogató ezt hiheti. Egy családi legenda szerint a mű eredetileg egy kövér fuvarost ábrázol, aki a sódert és a homokot hordta Boryéknak az építkezésekhez. Látogatásait mindig úgy időzítette, hogy ebédidőre essenek, mert tudta, hogy akkor úgyis megkínálják, ő pedig nem fogta vissza magát: mindig kétszer-háromszor szedett. Bory megfaragta a szobrát, és gondolta, meglepi vele. Már majdnem elkészült, amikor megmutatta a fuvarosnak, aki nagyon meghatódott. Úgy volt, hogy néhány nap múlva haza is viheti, de ezt végül nem érte meg, másnap meghalt. Halálra zabálta magát. Bory nem tudta, mit kezdjen a szoborral, végül mentő ötlete támadt, babérkoszorút rakott rá, és kinevezte Nérónak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tó tündére ölte meg Boryt Bory nemcsak a beton használata miatt volt úttörő, de amúgy sem zárkózott el az új dolgoktól. Kísérletezett azzal, hogy alumíniumból öntött szobrot, ami nem vált be annyira, feltalált viszont egy anyagot, amely egészen sikeres lett. Ő pirobazaltnak nevezte el, az utókor pedig Bory-bronznak. Azért volt rá szükség, mert a háború után nem volt valódi bronz, és valamivel pótolni kellett, a szobrász pedig azt találta ki, hogy ha terrakottaagyagot mangán-oxiddal dúsít, és ezt kiégeti, a mangán és a füst hatására a szobor fekete lesz, ha pedig ónixkővel megcsiszolgatja, azzal fémes hatást kölcsönöz neki. A képtárban láthatunk is ilyen szobrot. Bár az egész vár felfogható egy szabadtéri kiállításként, az egykori műteremben felsorakoztatták Bory és Boryné alkotásait, kortársak műveivel együtt. Jenő egyébként festeni nem szeretett annyira, nem tartotta sokra a „pingálmányokat”, a szobrokat sokkal maradandóbbnak vélte. Végül a szenvedélye okozta a halálát 80 éves korában. Utolsó munkáját,

a tó tündérét – amelynek az alumíniumváltozata ma Agárdon található – télen, a fűtetlen műteremben mintázta meg, ahol megfázott, és tüdőgyulladásban meghalt. Itt ravatalozták fel.

Még Mona Lisa is sárgul az irigységtől A vár leglátványosabb része kétségkívül a Százoszlopos udvar, amely rejtélyesen elbújik a vár utcafrontról látható, legmagasabb része mögött, úgyhogy aki az épület első felében még nem ámult eleget, annak itt biztosan leesik az álla. Egy folyosó fut körbe, fent a magyar történelem kiemelkedő alakjai sorakoznak méltóságteljesen, az árkádok alatt pedig olyan szobrok gipszmodelljei, amelyek eredetije valahol megtalálható az országban. A kedvencünk az a gólya, amely egy huszárgyereket lovagoltat a hátán. Másaival a János-kórház csecsemőosztálya előtt és a székesfehérvári strand gyerekmedencéje mellett is találkozhatunk. Az udvar közepén békás szökőkút. Innen visszafordulva jól láthatók a lakótorony csúcsai és kupolái, amelyek a családtagokat szimbolizálják: apa és anya, kissé lejjebb az ikerlányok, Ilona és Klára, még lejjebb a fiuk, György. Klára szintén művész volt, ő festette ki a Zászlós torony csipkés lépcsőkorlátját, amely egyike a vár legmegkapóbb látnivalóinak.

Elefánt Az egész épületet egy elefánt tartja a hátán, ami logikus, hiszen az állat pont a vár közepén helyezkedik el a róla elnevezett Elefántudvarban, és egy oszlop nehézkedik rá. A látogatók Bory idejében egészen méltatlan módon bántak vele. A vár egykori gazdája ugyanis azt találta ki, azzal fogja megelőzni a falak összefirkálását, hogy felajánlja a vendégeknek: az elefántra írhatnak. Még egy játékot is kitalált hozzá az unokáinak, akiknek az volt a feladatuk, hogy megszámolják, hány név van az elefánt fenekén. Időnként Bory lepucolta az állatot. Per pillanat egyetlen felirat sem éktelenkedik rajta, ahogy egyébként az egész vár nagyon rendezett, látható rongálásnak meglepő módon még a rejtettebb zugokban sincs semmi nyoma.

A hitvesi szeretet kápolnáját az udvar végén találjuk. Arról árulkodik, hogy Boryéknak azért humoruk is volt, bár magyarázat nélkül talán nehéz lehet értelmezni. A nagy oltárszobor természetesen Ilonát mintázza, a lábát duci angyalka képében a férj, Jenő csókolgatja egy papucsban térdelve, ezzel mutatva, hogy ő nem „papucsférj”, hanem önszántából isteníti a feleségét. A kompozícióra a falfestés tesz rá még egy lapáttal: a felhők között a nagy festőművészek múzsái, többek között Mona Lisa, sárga színben tündökölnek, ami azt hivatott jelezni, hogy még őket is megöli az irigység, ha lenéznek a Földre, és látják, mennyire imádja Bory Jenő a feleségét. A nyitvatartásról és az árakról a bory-var.hu oldalon tájékozódhatsz.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Geokéktúra

Az Öreg-Bakony és mesélő kövei között

Fotó: Kisida András

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Déli-Bakony

Erdei pihenőhely a Római fürdő szomszédságában – Fotó: Gulyás Attila

Előző bakonyi tematikájú cikkünkben a Bodajk és Tés közötti területek, azaz a Keleti-Bakony Írta: Veres Zsolt földtudományi értékeit vettük szemügyre. Ha azt gondoljuk, hogy az óriási területű Bakony nyugatabbi vidékei már nem tartogatnak geocsemegéket számunkra, akkor nagyot tévedünk. Fedezzük fel hát együtt az Öreg- és a Déli-Bakony OKT-szakaszok mentén rejtőzködő „köves látnivalóit”! Gaja patak és Római fürdő A hosszú, egyutcás Tést északnyugat felé elhagyva, jelentős szintvesztéssel érkezünk meg ismét a Gaja patak mellé, a festői Jásdra (bélyegzőhely). A kis szusszanás után a Gaja folyásirányával szemben gyalogolunk pár kilométert, majd elérjük a bakonyi OKT egyik leglátványosabb földtudományi értékét, a Római fürdőt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Geokéktúra A Bakony egyik leghosszabb és legnevezetesebb vízfolyása a Gaja, amely Nagyesztergár határában ered, és közel 100 km megtétele után éri el a Móri-vizet, nem messze Székesfehérvártól. Kanyargós útja során régebben vízimalmok tucatjait hajtotta meg. A Gaja bevágódása több helyen is látványos szurdokvölgyeket hozott létre, amelyek közül az egyiket már ismertettük előző cikkünkben. A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb területű, földtanilag egyik legváltozatosabb hegysége. Felépítésében döntően a földtörténeti középidőben (mezozoikumban: triász, jura, kréta) keletkezett tengeri üledékes kőzetek (pl. mészkő, dolomit) vesznek részt, de a fiatalabb korok (pl. eocén, oligocén) földtani képződményei is képviseltetve vannak. A hegység központi tengelyében a középidő legfiatalabb, azaz kréta időszaki kőzetei a meghatározók. Így van ez Bakonynána és Jásd között is, ahol a Gaja látványos szurdokvölgye kialakult. A Római fürdő környezetében egy kréta időszaki karbonátplatformon (azaz peremes selfen) képződött, világosszürke színű, nagy tisztaságú, vastagpados mészkő, a zirci mészkő (kőzetrétegtani formációneve: Zirci Mészkő Formáció) fordul elő. A mészkő felszínét

A Savanyó Jóska-barlang bejárata a Római fürdő közelében – Fotó: Gulyás Attila

tanulmányozva észrevehetjük, hogy az egykoron sekélytengeri környezetben élt kagylók héjmaradványai nagy tömegben preparálódtak ki annak felszínén. Azokat a mészköveket, amelyek döntően egykori élőlények maradványaiból (bioklasztokból) állnak, biogén mészköveknek nevezzük. A kb. 100 millió évvel ezelőtt kialakult zirci mészkőhöz képest a szurdok rendkívül fiatal, csak pár millió éves, a Bodajk melletti „testvéréhez” hasonlóan. Kialakulása a Gaja patak szakaszos bevágódásához köthető, amellyel lépést tartva emelkedett ki a terület. A Bakonynána és Jásd közötti, kréta mészkövekből álló „köztes tömeget” fiatalabb üledékek fedhették be a szurdok kialakulásának kezdetén, amit annak kanyargós mivolta is jelez (szakkifejezéssel: epigenetikus-antecedens völgytípus). A Római fürdőnek nevezett vízesés és „kőzetüst” ott jött létre, ahol jelenleg is tart a völgy hátravágódása: ezen a szakaszon a Gaja csak vízesés formájában tudja leküzdeni az útjában álló szintkülönbséget. A sziklás szurdok oldalában, a folyásirány szerinti jobb oldalon tátong a Savanyó Jóska-barlang, amely hajdanán a hírhedt betyár búvóhelyéül szolgálhatott. A zirci mészkő felett, a szurdok magasabb szintjében már egy fiatalabb és agyagosabb képződmény, a pénzeskúti márga (kőzetrétegtani formációneve: Pénzeskúti Márga Formáció) jelenik meg. Földtani alapszelvénye a Zsidó-hegy oldalában kereshető fel, nem messze a Római fürdőtől.

Kőris-hegy, a Bakony „teteje” A Római fürdő látványos sziklaparadicsoma – Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bakonynána (bélyegzőhely) után az OKT jelzései a Gaja völgyén keresztül vezetnek

pet kaphatunk a Bakony természeti értékeiről, annak csodálatos ásványairól vagy akár a jégkorszakban errefelé élt állatokról (pl. gyapjas mamut) is.

A Gaja patak völgyében – Fotó: Horváth Béla

Nagyesztergár községbe. A falu keleti határában kereshető fel a Gaja-forrás, amely a kéktúra útvonaláról pár száz méteres kitérővel érhető el. Pár kilométeres, aszfalton való bandukolás után futunk be a Bakony fővárosaként emlegetett Zircre (bélyegzőhely). Ha kedvünk és időnk engedi, akár egy teljes napot is eltölthetünk a „magashegyi levegőjű” városkában, hisz látnivaló akad bőven (pl. ciszterci apátság és műemlék könyvtára, arborétum). A földtudományok iránt érdeklődők ne felejtsék el megtekinteni a Bakonyi Természettudományi Múzeum gazdag gyűjteményét, ahol ké-

Zircet északnyugat felé elhagyva a Pintérhegyi-parkerdő területére érünk, ahol geológiai bemutatóhely, tanösvény, forrás és példásan kialakított pihenőhelyek várják a turistákat. A kőbányászat által egykoron bolygatott területen bányászták Zirc középületeihez a jura időszaki mészköveket. Pont az egyik ilyen kis felhagyott külfejtésben kereshető fel egy szabadtéri kőzetbemutató, ahol a Zirc és Fenyőfő közötti legjellemzőbb kőzetek tekinthetők meg. Pár kilométeres sétával Borzavárra (bélyegzőhely) érkezünk, amely a környék földtani felépítésében részt vevő egyik kréta időszaki mészkő névadó települése (földtani alapszelvénye Borzavár és Zirc között, az országút

Úton Zirc városa felé, az Országos Kéktúra útvonalán – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Geokéktúra

Megalodus nembeli kagylók átmetszetei a Pörgöl-barlang triász mészkövébeng – Fotó: Veres Zsolt

bevágásában kereshető fel). Borzavár után Szépalmapuszta és Kisszépalmapuszta érintésével érkezünk meg a Bakony legmagasabb csúcsára, a Kőris-hegyre (709 m). A Vajda Péter-kilátóból körbetekintve csodálatos panorámában lehet részünk, de csak akkor lesz teljes a „csúcshatás”, ha bélyegezni sem felejtünk el. A Kőris-hegy csúcsának térségét a triászra települő legidősebb jura mészkövek építik fel, amelyek enyhén rózsaszínes árnyalatukkal több helyen is előbukkannak az ösvények mentén. A Bakony „tetejének” meghódítása után az OKT útvonala meredeken ereszkedik le dél felé, a víznyelőkkel tarkított Eleven-förtés kis fennsíkján át a Száraz-Gerence völgyébe. Innen kis kitérőt tehetünk a késő triász dachsteini mészkőben (kőzetrétegtani formációneve: Dachsteini Mészkő Formáció) kialakult Pörgölbarlanghoz, amelynek falain a triász tengerekben egykoron élt Megalodus nembeli kagylók szív alakú átmetszeteit tanulmányozhatjuk.

Hölgykő várának maradványai Városlőd határában – Fotó: Horváth Béla

Németbánya után Városlődig (bélyegzőhely) csak Hölgykő várának középkori romjai késztethetik megállásra a túrázót.

Csárda-hegyi ércek A már a Déli-Bakonyban elterülő Úrkút (bélyegzőhely) község keleti határában egy példásan kialakított földtani bemutatóhely repíti vissza a látogatókat a Dunántúli-középhegység több száz millió évvel ezelőtti geológiai történéseibe. Hazánkban egyedülálló módon a mangánérc kitermelése után feltárult egy kb. 180 millió éves tengeraljzat, amelyen egy igényes tanösvény segítségével kalandozhatunk végig. Eredjünk hát most a 2013-ban az „Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban” címmel kitüntetett, 1951 óta természetvédelmi oltalom alatt álló őskarszt gyomrába, s fedezzük fel annak földtudományi értékeit!

5 km

1 : 370 000

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A BAKONY NYUGATI RÉSZÉNEK EGYSZERÛSÍTETT FÖLDTANI TÉRKÉPE Forrás: map.mbfsz.gov.hu A geológiai tartalom lényegesen egyszerûsítve van. JELLEMZÕ KÕZET

Fõdolomit Zirci mészkõ Dachsteini mészkõ Mészkõ Márga, homokkõ Bazalt

Térkép: Bába Imre

A Száraz-Gerence kanyargós völgyén át érkezünk meg hamarosan a Bakony szívében fekvő Bakonybélbe (bélyegzőhely), a környék turisztikai központjába, ahol számos látnivaló (pl. Szent Mauríciusz-monostor, Bakonyi Erdők Háza, Pannon Csillagda) közül válogathatunk. A Bakonybéllel való megismerkedés után hosszú vándorlás vár ránk Németbánya (bélyegzőhely) felé, amelytől nem messze fekszik a Magyarország „dinóeldorádójának” számító volt iharkúti bauxitbánya gödre is.

A mai Úrkút térségét hordozó lemeztöredék (Dunántúliközéphegységi-egység) az alsó jura végén (a toarci korszakban, kb. 180 millió éve) egy tenger alatti hegyekkel és medencékkel tarkított, változatos domborzatú, sekélyebb tengeri térszínen helyezkedett el. A lemeztektonikai események vulkanizmusa olyan magas elemkoncentrációjú hidrotermális (forró vizes) oldatokat hozott létre, amelyek a tengervízzel keveredve megteremtették a későbbi mangánérc kiválásának lehetőségét. A bonyolult kémiai és/vagy biológiai (pl. baktériumok) reakciók eredményeként a tengeri forráskürtők körül és azok tágabb (pár kilométeres) környezetében – fekete palák társaságában – karbonátos mangánérc, valamit később ezek oxidációjával agyagközös oxidos mangánérc jött létre. A Csárda-hegy térségében az egykori tengeri forráskürtők környezetében közvetlenül egy kovás, vas-oxidos mangánérc vált ki fém-oxid-tartalmú agyagokkal egyetemben. Ezek a változatos domborzatú hajdani tengerfenék kioldásos eredetű mélyedéseiben halmozódtak fel. A különféle érceket a későbbi földtörténeti időszakok üledékei fedték be, illetve óvták meg a lepusztulástól. A felszín közelében található oxidos érceket már a 18. században felhasználták a kislődi vashámorban, valamint Úrkúton üveggyártási célokra (üvegszíntelenítés). A sötét színű agyagos érceket később színezőanyagként (pl. cserépkályhákhoz) is használták.

A Csárda-hegy egykori mangánércbányájának látképe – Fotó: Gulyás Attila

A komolyabb ércföldtani kutatások azonban csak a 20. század első felében indultak el, s a tényleges kitermelés 1925-ben vette kezdetét a Csárda-hegyen. Öt éven át (1930-ig) kézi erővel termelték ki az oxidos mangánércet az egykori tengeraljzat mélyedéseiből, s ennek hatására feltárult a nem teljesen helyesen „őskarsztnak” nevezett képződmény (erről a kutatók között még megoszlanak a vélemények). A Csárda-hegy térségéből a bányászat súlypontja később áttevődött a környékbeli területekre, döntően mélyművelés formájában (az 1970-es években Magyarország a 2. legnagyobb mangánérctermelő volt Európában). Hazánk egyetlen s egyben Európa egyik legnagyobb mangánbányája 2016-ban zárta be végleg a kapuit. Úrkút község után az Országos Kéktúra a bazaltsapkával fedett Kab-hegy (599 m, bélyegzőhely) csúcsára hág fel, majd hosszú ereszkedéssel Nagyvázsonyba vezet, amely település már a soron következő, azaz a Balatonfelvidéki túránk kiindulópontja is lesz.

Jura mészkövek OKT-jelzésekkel a Csárda-hegy bányagödrébent – Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

Freskók,

Írta: Bába Imre Fotók: Gulyás Attila

Magyarország legkisebb hegysége nemcsak a felszín alatt rejt kincseket – olyanokat nem, páratlan szépségű barlangokra kell gondolni –, hanem a felszínen is. Egynapos túra templomokkal, kolostorral, erődített templommal, egy kincseivel – olyannal is – mit kezdeni nem tudó kiállítással és szelíd emelkedőkkel.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

bükkös, szentélyek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink zerettem esőben vonattal menni a Bódva völgyében, ahogy kis felhőpamacsok megülnek a Szalonnaihegység sötétzöld erdejében, nézni a csonka tetejű Esztramost, a folyó szinte medencévé szélesedő völgytalpát, a vasút másik oldalán pedig a fátlan Aggteleki-karsztot. Izgalmasak voltak a térség barlangjai, víznyelői, zsombolyai, mert a történelmi Torna vármegye leginkább a felszín alatti világáról ismert, nem véletlenül. Engem viszont egyre jobban érdekel, ami felette van, és ahogy megismertem (nem helyiként), egyre változatosabb arcát mutatta, más a misztikus karszt, az aprófalvas Galyaság, a Bódva széles völgye, a kicsi Szalonnai-hegység és a szelíd, lankás, elnéptelenedő Tornai-dombság. Ezért gondoltam, hogy a felszínen található értékeket tematikus túrákra fűzzük fel. Az első legyen a középkoré, a középkori templomoké!

A 18. században épült fa harangláb Szalonnán

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túránk a szalonnai református templomtól indul. Szalonna neve a szláv solna (’sós’) szóból ered, abból torzult a magyar kiejtésnek megfelelőbb Szalonna helynévvé. (Tehát semmi köze a „disznósághoz”.) A busz ott áll meg nem messze tőle, parkolni pedig a mára bezárt takarékszövetkezet előtti parkolóban lehet, bár ottjártunkkor épp egy bákói (Bacău) rendszámú furgonból vásározók árulták a terepszínű és műrongyosított nadrágot. Aki vasúttal érkezik, az számoljon a templomig egy kilométernyi távolságot a 27-es út mellett, amelyen mérsékelt a forgalom. Első állomásunk a református templom, amely a 11. században természetesen katolikusnak épült. Eredetileg egy román stílusú rotunda volt szentéllyel, majd a 8 méter átmérőjű rotunda nyugati részét lebontották, kiegészítették egy négyzet alakú résszel, és félrotunda lett a szentély. A kiegészítés gótikus stílusban épült. Mint általában a katolikus templomok falát, a szalonnaiét is freskók borították. Évszázadok teltek így, míg a 16. században két ellensége is lett a festményeknek: a kálvini puritanizmus és a füleki szandzsákbég. Torna vármegye sosem lett a hódoltság része, ezért sem lett dzsámi a templomaikból, de a füleki bég azért szedett adót.

Szépen faragott, festett szószékkorona a szalonnai református templomban

A szalonnai református templom haranglába és a 12. századi, román stílusú szentélye

Pontosítsunk, nem az Oszmán Birodalom GDP-növeléséről volt szó, hanem egyszerű rablásról, fosztogatásról. Szalonnát már nem védte a szádvári királyi katonaság, ahogy a Tornai-dombságot sem, így a lakosság gyér lett. Buda visszafoglalása után újra benépesült a vidék jobbára református hitet valló magyarokkal, kisebb részt ortodox ruszinokkal. (Az ő leszármazottaik a görögkatolikusok).

Múltbéli töredékek és a korona Feltételezések szerint a törökök rongálták meg először a freskókat, amit nem kétlek, csak azt, hogy ezt hitéleti kötelességtudat miatt tették. A szovjet hadsereg sem tudatos ateizmus miatt tett kárt a világháború végén a magyarországi templomokban és azok felszerelésében. Ezt úgy hívják, hogy vandalizmus, ne mentegessük a törököket, nem érdemlik meg. Abban is biztos vagyok, hogy a tetőt senki nem javítgatta, legalábbis szakszerűen nem ebben az időszakban, úgyhogy az oszmánok pusztítása mellett a víz is megtette a magáét. Az újranépesedés után a kálvini szigornak megfelelően lemeszelték a freskókat, illetve azt, ami maradt belőlük, majd 200 évig senki nem foglalkozott velük. Épült viszont a templom mellett egy szép fa harangláb és a hívek adakozásából egy szószék és egy szószékkorona. Ami a római katolikusoknál a szentek

szobra, a görögkatolikusoknál az ikonosztáz, az a reformátusoknál a szószékkorona. Az alkotás, a fantázia kiteljesedése. A reformátusoknak nincs Michelangelójuk, sem Andrej Rubljovuk, de vannak mesternek álcázott művészeik, akik elkészítették a szatmári, beregi és felföldi szószékeket, koronákat, kazettás mennyezeteket. A szalonnai templomban is a halovány, színüket vesztett freskótöredékekkel szemben él a szószék és a korona. A freskók maguk töredékességük miatt inkább díszítőelemeknek tűnnek, csak a szakvezetés magyarázatainak segítségével kezdenek el élni a bibliai jelenetek. Legépebbek a román és gótikus épületrészt összekötő boltíven elhelyezkedő, szenteket és prófétákat ábrázoló képek középütt a báránnyal. Igen, 1922-ben egy templomfeltárás során bukkantak rá az addigra elfeledett freskókra, de csak 1973 óta láthatók a mai igen hiányos formájukban. Akkor tárták fel a régi rotunda szentélyét is, illetve nyerte el jelenlegi formáját a templom.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink Belépünk az Aggteleki Nemzeti Park területére Elindulunk a Petőfi utcán a zöld rom jelzésen a zömmel a 60-as, 70-es években épült házak között. Kevés régi tornácos ház maradt meg itt. A katolikus templom előtt jobbra fordulunk a Nádaspatak utcára, és ezen keresztül hagyjuk el a falut. A turistajelzés kiváló, nem fogjuk elvéteni a falu vége előtti elágazást, ahol mi jobbra tartunk. Az utcán egyenesen továbbvivő zöld kereszt is felvezet a martonyi kolostorromhoz, de hosszabb úton. A zöld rom jelzés itt hosszan megy fel gondozott és kevésbé gondozott gyümölcsösökön keresztül, majd szántóföldeken át kb. két kilométer hosszan. Hajdan itt szőlő volt a 19. századi filoxéravészig, amire néhány borpince is utal, de újra nem telepítettek tőkéket. (Félelmetes leírni, de a felmelegedés miatt lehet, hogy tornai bort fogunk inni tíz év múlva, ahogy már lehet kapni lengyel barackot is.)

A Szalonnai-hegység Martonyi felől

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Martonyi pálos kolostorának romjai madártávlatból

Fél óra múlva egy aszfaltozott úthoz érünk, ez a Martonyiból a Csengő-tetőn lévő tévétoronyhoz vezető út. Keletre, Martonyi felé szelíd dombokat látunk, szépen művelt kukorica-, szójababés gabonatáblákat. Egy jó kilométeren az aszfaltúton megyünk – immár belépve az Aggteleki Nemzeti Park területére – fiatal,

Matuzsálemi bükkfa tönkje a templomhajóban – Fotó: Bába Imre

Középkori, gótikus falak, újjáépített tető

nagyon vegyes erdőn keresztül. A nagyon vegyes alatt azt értem, hogy vörösfenyő, akác, tölgy, kőris keveredik, majd elérünk a ponthoz, ahol a zöld rom jelzés letér a műútról, és túránk fokozottan védett természeti területre ér. Murvás, kavicsos úton megyünk, és egy kis emelkedő után a vegyes erdőt hirtelen bükkös váltja fel. 400 méter tengerszint feletti magasságban az ilyen tiszta bükkös ritka, de ne csodálkozzunk: a Bükk-völgy északi lejtőjén járunk. Amikor a völgyfőhöz érünk, tölgyes váltja fel a bükköst.

Két bükkfa takarta a romokat Egy kis tisztásra érünk, ahonnan kevesebb mint 100 métert kell megtenni a pálos kolostor romjáig. Az 1347-ben épült kolostor nem sokáig állt, mert 1550 után a már említett füleki szandzsákbég portyázói felfedezték az erdő mélyén lévő épületet, aztán kifosztották. A kolostor romlásnak indult, teteje beomlott, és még az 1975-ben kiadott útikalauz szerint is évszázados bükkfák nőttek a falai között. A két hatalmas törzs most is látható, de a kolostort a műemlékvédelem óvja, és a két bükkfa lombkoronája helyett tetőszerkezet védi a falakat. A kolostorban folytatott ásatások során több faragott követ is találtak, ami alapján a gótikus ablakokat is rekonstruálni lehetett. Engem viszont a hajdani templomszentély nem fedett, csúcsíves ablaka nyűgözött le, hogy a legalább 700 éve épített kövek máig tartják egymást úgy, hogy legalább fél évezrede semmi nem védi őket az esőtől, széltől. Az érdekes, hogy itt a világtól elzárt kolostornak vajon miért volt ekkora alapterületű temploma például a lakossággal bíró Szalonnával, Tornaszentandrással szemben. A kolostor romjai szépek, a régi kerengőnek viszont csak a derékig, mellmagasságig érő alapzata látszik. Ősz van, a tölgyek makkjai pattognak a köveken.

Érdemes itt megpihenni, mert Tornaszentandrásra 7,2 km út vezet innen, ami javarészt egy szép, de jellegtelen tölgyerdőn keresztül halad. Eleinte a zöld rom és a kék rom jelzést követjük emelkedőn, majd amikor elérjük az OKT-t, a zöld rom visszafordul Szalonnára, mi pedig kaptatunk tovább Tornaszentandrás felé. Kaptatunk, de nem sokáig, mert elérünk utunk legmagasabb pontjáig, onnan ereszkedünk le az OKT-n, majd a kék négyzet jelzésen. A Szalonnai-hegység két emblematikus helyszíne a tévétornyot tartó Csengő-tető és (hadd legyek elfogult) az ország legszebb (látogatható) barlangját rejtő Esztramos. A kistáj erdősültsége a környező területekhez – például az északra fekvő Alsó-hegyhez – képest jelentősebb. Amilyen lusta emelkedő vezetett fel a kolostor romjaihoz, olyan lejtő visz le innen Tornaszentandrásra, az utolsó kilométert már szinte síkságon tesszük meg. Tornaszentandrás szélén – a kék négyzeten érkezve – a híd után van egy út menti kereszt, ahol balra kellene fordulni, hogy Bódvaszilasra menjünk, de utunk harmadik állomása a faluban van: a régi katolikus templom. Akárcsak Szalonnán, itt is telefonon kell elkérni a kapukulcsot, amelyet a vezető hoz.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink Romló állapotok Gregovszki Barnabás be is gurul nemsokára biciklijével, és felmegyünk a templomhoz. A tornaszentandrási egyháztörténeti gyűjtemény (a régi plébánia épülete) mellett céloz rá, hogy ide is menjünk be, de ekkor még a „jó meglátjuk, lesz-e időnk” állásponton voltam. Felértünk a templomhoz, amely a temető felett áll. Kör alakú fal veszi körbe, a régészek sem tudták egyértelműen eldönteni, hogy csupán támfalról van-e szó, vagy egy magasabb, portyázó törökök vagy rablók ellen épített fal maradványairól. Vezetőnk mutat egy részletet, ahol alul szélesebb a fal, és a szakértők ebből kiindulva nem vetették el, hogy esetleg „várfal” maradványairól van szó. Őt viszont jobban bosszantja a templom sorsa. Első látásra felújított, rendbe rakott középkori templomot látunk, de aki harcolt már az elemekkel, tetőbeázással, penésszel, az látja, hogy tíz év, és nagyságrendekkel többet kell majd fordítani az állagmegőrzésre. „Sok pénzt költenek most templomfelújításra, ami nem baj, de az igen, hogy nem itt” – mondja vezetőnk. Mutatja a templom tornyán, hogy rojtosodik a zsindely (gomba támadta meg, lehet, hogy a templom fölé magasodó fa lombárnyéka sem használ neki), ereszt a műemlékesek nem engednek (hát igen, az Árpád-kori bádogosok szakszervezeti létszáma 0 volt), így a víz a földre folyik, és a kavicságyon történő vízelvezetés sem mindenütt tökéletes. Teljesen megértem az aggodalmat egy 800 éves templom iránt, de azért ne képzeljünk magunk elé egy salétromtól málló alföldi házat. A templom a 13. században épült. Merániai Gertrúd (igen, Bánk bán) hozatott ide telepeseket, bányászokat, mert a szomszédos Esztramoson vasércet találtak, és ha már itt vannak, a királyi vadászterületen többek között hajtóként is hasznossá tehetik magukat. Felépítették ikerszentélyes templomukat, amely Magyarországon egyedülálló. A két szentélyt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Festett szószék a tornaszentandrási katolikus templomban

egy átjáró köti össze, illetve egy hajóba nyílnak, amely a szalonnaihoz hasonlóan – a későbbi gótikus kiegészítés után – maga is a szentély része lett. Az ikerszentély eredete viszont egy érdekes kérdés, és válasz nincs is rá. Minden általam ismert ismertetőben, internetes forrásban – ahogy vezetőnk elbeszélésében is – az szerepel, hogy délnémet bányászok hozták ezt az építkezési formát Merániából. Ez így nem igaz, a megoldást az 1971-es régészeti kutatást végző Valter Ilona régész 1980-ban, a Herman Ottó Múzeum 1980-as évkönyvében publikált tanulmánya tartalmazza. Azaz ő is csak találgat, és az egyetlen lehetséges összefüggés a többi ikerszentélyes templommal – amelyek a mai Dél-Tirolban, Meran (olaszul Merano) környékén és Svájc déli részén találhatók – merániai Gertrúd bányász telepeseihez vezet. Ez az ábrándos talán vált feltételezetté a legtöbb helyen, néhol meg határozott kijelentéssé. Gertrúdnak semmi köze nem volt Meranhoz, az a Tiroli grófsághoz tartozott, a merániai pedig egy cím volt, mert az eredeti Meránia (a Német-római Birodalom tengermelléke) akkor már nem a család birtoka volt. A tanulmányból az is kiderül, hogy a tornaszentandrásihoz legjobban a Dél-Olaszországban (Puglia régióban) lévő Castellana 11. századi temploma/kápolnája hasonlít, amelynek Gertrúdhoz, a bányászathoz és Borsod-AbaújZemplén megyéhez semmi köze. Olyannyira hasonló, hogy a tornaszentandrási templom eredeti tetőzetét is az alapján lehet(ne) rekonstruálni, ha nem lenne a 14. századi bővítés.

A 800 év mindent elnyom Itt is vannak középkori, konzerválni való freskók, csak míg Szalonnán a szigorú mészréteget kellett eltávolítani, itt dönteni kellett, hogy a 13. századi freskók vagy a 18. századi barokk oltár maradjon. Nem tisztem itt ítélkezni, de azt meg lehet állapítani, hogy valami félrecsúszott. Az Árpád-kor egyszerűségét visszahozni nem lehet, de megtagadni műemlékvédelmi szempontból

a 18. századot, helyette pedig azt 20. századi modernista berendezéssel pótolni rosszabb, mint ha a barokk oltár maradt volna, hiszen így eklektikus enteriőrt kap a templom. Mindez mellékes, mert az épület, a belső tér és a 800 év elnyom mindent. A falusi középkori építészet geometriai szempontból nem tökéletes, de végtelenül stabil épületei – Magyarországon kizárólag templomai – akkor is lenyűgöznének, ha tele lennének graffitizve. A 70-es évek feltárása után újították fel a füleki szandzsákbég és a víz által megrongált freskókat, illetve távolították el a barokk oltárt. A képet magát a templomhajó bal oldalán látjuk, a szépen faragott keretet a helytörténeti múzeumban nézhetjük meg. Vezetőnk nosztalgiával emlegeti a barokkos berendezést. A freskó – hasonlóan a szalonnaihoz – ásványi festékekből készült, azaz bizonyos színek, a vörös és az okker tartják a színüket, míg a kék és a zöld csak halványan látszik attól függően, hogy a festéket alkotó ásvány mennyire bírja a levegő oxidáló hatását. Rám inkább a freskó rejtélyessége, misztikuma hatott,

mintsem az esztétikuma, de ezt mindenki maga élje meg! Ami viszont lenyűgözött, az a szádvári várkápolnából idekerült (ez sem egyértelműen bizonyított) oltár, amely a templomhajó bal oldalán függ. A krakkói székesegyházban is megállná a helyét, nem mérete, hanem a faszobrok kidolgozottsága miatt. Azért Krakkót írtam, nem Esztergomot, mert a szobrok kidolgozottsága a felvidéki lőcsei Pál mester és a Krakkóban alkotó német Veit Stoss remekműveire emlékeztet.

Egy kihagyhatatlan kiállítás A templomlátogatás után Gregovszki Barnabás rábeszélt, hogy nézzem meg az egyháztörténeti gyűjteményt. Senki ne hagyja ki! Gyűjteménynek nem igazán lehet nevezni, inkább lerakatnak, ahol a 18. századi hímzett, pazar

Középkori, ikerszentélyes római katolikus templom Tornaszentandráson

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink miseruhák, a nagyszüleink hálószobájában lévő „Jézus az Olajfák hegyén” kétes értékű festményei, a több száz éves könyvek, az NDK-ban gyártott Ruhla karórák, na és ki tudja, milyen régi feszületek a mára elhagyott plébánián vannak felhalmozva. (2013 óta nincs papja a falunak, most Bódvaszilas filiáléja.) A mosoly és a csodálat keveredett látogatásomkor. A kiállítást elhagyva visszaindulunk a falun keresztül Bódvaszilas felé. Szalonnával ellentétben itt sokkal több régi, százéves tornácos ház maradt meg, amelyekben nem egy helyen kassai és Kassa környéki rendszámú autó parkol. Az uniónak és a schengeni övezetnek hála az elnéptelenedő falvakban megjelent a szlovákiai kereslet az ingatlanok iránt. Kassa közelebb van, mint Miskolc,

A Bódva völgye traktorral, vonattal, háttérben a lebányászott tetejű Esztramossal

és több szlovákiai magyar a környéken vesz házat, hogy itt telepedjen meg. A mélyrepülésben lévő ingatlanárak emelkedni kezdtek elsősorban – a bódvaszilasi önkormányzattól szerzett információk szerint is – a szlovákiai keresletnek köszönhetően, leginkább a határ menti Hidvégardón. (De csak ott, ahol nem élnek cigányok nagy számban. Kerülöm a témát, de nem

A bódvaszilasi erődített római katolikus templom

A martonyi pálos kolostor romja

18. századi barokk templom

Kora újkori erődített körítőfal

asz útszak nélküli Jelzés

A tető pótlására és a rekonstrukciós munkálatok megkezdésére 2001-ben került sor.

Hajdani szentély rekonstrukciós rajza

A 14. század első felében épült kolostortemplom 1567-ben már biztosan romos állapotba került. A 18. századi tornyocska helyére a 20. században épített huszártorony

A tornaszentandrási Szent András-plébániatemplom „Félbevágott” rondella

A rondella eredeti szentélye

13. sz.

12. sz.

Eredeti bejárat, a ma használatos bejárat az épüle túloldalán a 18. században készült

A szalonnai református templom

14. sz. 0

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ikerszentély

2 km

12. sz

18. sz.

A bódvaszilasi római katolikus templom kora újkori „várfalai”

megkerülhető, Tornaszentandrásra nem engedték betelepülni az értéktelenné váló házakba a cigányokat, ahogy Hidvégardóba és Komjátiba sem, ott most sok a szlovákiai vevő, a cigányok is lakta Tornanádaska és Bódvalenke értéktelen számukra.)

Ismét rátérünk a kéktúrára Visszatértünk a falu szélén lévő szentélyhez, és a híd előtt a jobb oldali utat követjük Bódvaszilas felé. Nincs turistajelzés, de eltévedni nem lehet, mert a dűlő bal oldalán van a fasor, és kb. másfél kilométerre a Bódvát szegélyező fákat kell megcélozni, amelyek mögött Bódvaszilas templomtornya is látszik. A jelzetlen dűlőúton legelők és napraforgótáblák mellett, a Bódva gátja előtt elérjük a halyagosi hidat, ahol ismét az OKT-ra csatlakozunk. Innen már csak egy kilométer Bódvaszilas. Az OKT nem régóta vezet erre, korábban az Esztramos bányájának iparvágányán vezetett, de az elhanyagolt vasúti híd erősen balesetveszélyes volt.

barokk épület, amelyet Esterházy „Fényes” Miklós, a fertődi kastély építtetője emeltetett, de nem ez az igazi látványosság, hanem a körülötte lévő várfal. Igen, ez egy középkori erődített templom, amelynek még részben megvannak a védművei, az egyik bástya fölé a megóvás céljából pedig egy tetőt is húztak. Az erődített templomok a történelmi Magyarország területén Erdélyben a legismertebbek, a világörökségi szász templomok mellett a székely erődített templomok, ám kevésbé ismert, hogy a Felföldön is vannak, Bódvaszilas mellett a környéken például Szilicén és Tornán. Erdélyi „társaikkal” ellentétben a török háborúk után ezek szinte az ország közepére kerültek, Tornába, Abaújba, Gömörbe már nem tört be török, tatár, a várfalakat elhanyagolták, az építőanyagot elhordták, ezért már nem látványosak. Bódvaszilason is csupán egy hajdani bástya és a keleti fal az, ami megindíthatja a fantáziánkat: ha nem is az egri vagy a nándorfehérvári, de mégiscsak várfal, ahonnan nyakon lehetett önteni a füleki szandzsákbéget. Mostani túránk itt véget ér, vonat Miskolc felé 17.31-kor és 19.31-kor indul, busz több is megy Kazincbarcikára, Miskolcra, Ózdra, de érdemes visszatérni, mert van még több felfedeznivaló is errefelé.

Bódvaszilast tulajdonképpen minden arra predesztinálja, hogy a Bódva-völgy kistáj központja legyen, valaha a 70-es években annak is szánták, de a mobilizáció, a bányabezárások és a demográfiai helyzet (elöregedő magyar és növekvő, iskolázatlan cigány lakosság) miatt még arra a szintre sem tudott jutni, mint Szendrő vagy a szlovákiai Torna. Sajnos amolyan félbemaradt kistérségi központ lett, noha sokkal többet érdemelne. A vasúton áthaladva az Ady Endre utcán érjük el a település központját, ahol a jobb időket megért Esztramos étterem épülete mellett jobbra fordulva megyünk a katolikus templomhoz. Maga a templom az Alföldről is ismerős

Rekonstruált falrészlet Bódvaszilason – Fotó: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Patkó Bandi

A híres somogyi betyár nyomában

Somogy eke fodrozta halmait, lombtengeres hátait csak kevés turista szokta gyalogoson felfedezni, pedig e táj végtelenje, vándorlásra csábító dombjai, eldugott kis falvai megannyi Írta: Lánczi Péter látnivalót rejtenek. A híres somogyi betyárok földjén vagyunk, Fotók: Gulyás Attila akik hajdanán keresztül-kasul járták e vidéket, s kiknek emlékét hol az erdő zegzugai vagy egy csárda falai, hol a szántó közepén álló, kiszáradt fa vagy éppen egy hegy gyomra őrzi.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép azánkban a somogyiakon kívül a Bakony és az Alföld betyárjai a legismertebbek. Úgy tartotta a nép, hogy a bakonyi rejtőzködő betyárt a nagy erdőség teremtette, az alföldi futóbetyárt pedig a szélfútta puszták, a tanyavilág szülte, és villámgyors száguldásai tették híressé. A somogyi köznépről viszont a szóbeszéd azt tartotta, hogy az itt élők hirtelen, vad természetű, bicskás emberek, akik vásott és szilajabb alkatuk miatt hajlamosabbak voltak a zsivány életre. Könnyen elképzelhető, hogy Somogy elszigeteltsége és elmaradottsága, a szabadságharc utáni gyenge közbiztonság is szerepet játszott a helyi betyárélet kialakulásában, bár haramiákat az ország szinte minden pontjáról jegyeztek a hatóságok. Somogyban egyébként már az 1700-as évek végéről is vannak feljegyzések zsiványokról, kisebb bandák tevékenykedéséről. Részletes bűnügyi jelentéseket olvashatunk az 1800-as évek elejéről, név szerint említve a gonosztevőket és cselekedeteiket.

Patkó-fa a szántóföld közepén Nyim község határában, a szántóföldes dombtetőre vezető sárga turistaút közelében egy magányos erdeifenyő méltóságteljes sziluettje uralja a fennsík látképét. Sajnos a matuzsálem napjainkra már csupán elszáradt törzsével és meredező ágaival hirdeti egykori híres vendégének ittjártát, aki anno hozzákötötte lovát, de egy kopjafát és egy 2015-ben ültetett fát is találunk itt, amelyek Patkó betyár emlékét hivatottak életben tartani.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Brutális gyilkosságok, véres rablások betyárromantika nélkül. Ekkor az emberek még csak rettegtek a puskával, pisztollyal és baltával felfegyverezett haramiáktól, később viszont a néplélek és a ponyvairodalom átformálta alakjukat, és sokszor szegény üldözöttekként vagy épp mesébe illő hősökként ábrázolták őket. Somogyban Patkó Bandi feltűnésével új fejezet kezdődött a betyárvilágban. A szóbeszéd és az irodalom valóságos akcióhőssé formálta figuráját, holott vad és kalandos élettörténetét alaposan kiszínezték, ráadásul e hírnévhez fivére is sokat hozzátett, a köréjük szőtt fikciókból pedig már igencsak nehéz kihámozni az valóságot.

Aki nem is létezett, avagy kicsoda Patkó Bandi? Somogy legismertebb betyárja Patkó Bandi, aki a valóságban sohasem létezett, legalábbis a vádiratok és feljegyzések ilyen nevű betyárt nem említenek. Patkó Bandi alakját a néplélek, a néphagyomány teremtette több híres betyár, köztük a Patkó fivérek ( János és István) alakjának összegyúrásával. Hírneve egy időben már-már Rózsa Sándoréval vetekedett, jóllehet a legendás alföldi betyár igazi jellem volt, és tettei is igazoltak. A dolog úgy kezdődött, hogy amíg Rózsa börtönben sínylődött, a betyárkodó Patkó fivérek nevét felkapta a nép: a testvérpár a szabadságharcot követő időkben, főként az 1850–60-as években tevékenykedett. Sokan csak a Patkó névvel kapcsolták össze a bűntényt, és a keresztnév mellékessé vált, pedig Jancsi és Pista hol együtt, hol külön fosztogatott, illetve került összetűzésbe a hatóságokkal. Később az ekkortájt divatossá vált ponyvairodalom keresztelte el a betyárvilágban gyakorta szereplő Bandi névvel az egynek gondolt rablópárost, így született meg Patkó „Bandi”, a hírhedt somogyi betyár alakja. Persze a Patkó is álnév volt, ahogy ezt a törvényen kívülieknél megszokhattuk, így aztán a pandúroknak és később a téma kutatóinak is komoly fejtörést okozott a két testvér beazonosítása. A „Patkó fivérek” Vásárosbécen születtek – János 1825.

január 13-án, István 1827. január 27-én. Apjuk Tóth Péter, anyjuk Pál Erzsébet. A családnak saját háza volt, amely még az 1940-es években is állt. Apjuk kanászként dolgozott, és a két fiú is kitanulta a mesterséget, akik közül Jancsit aztán mint verbunkos katonát elvitték Itáliába, ahonnan csak tizenkét hosszú év elteltével kavarodott haza. Utána a Nagykanizsa melletti Horvátszentmiklóson (ma Miklósfa) a Batthyány-uradalomban vállalt kanászként számadói állást, ám nehezen viselte a civil életet. Már suhancként is vásott, verekedő ifjúnak tartották, akit több kisebb lopáson is rajtakaptak, de ebből még persze nem következik, hogy Tóth János 35 éves korára miért választotta a betyárok életét, akik egyébként úgy 20-25 éves korukra váltak csavargókká, illetve bűnözőkké. Jancsi jól tudott írni és olvasni, amit a rablások helyszínén hagyott üzenetei is bizonyítanak.

Ez a tudása szintén lehetőséget biztosított volna számára, hogy ne kelljen bűnözésre adnia a fejét, így elképzelhető, hogy valóban az alkata vitte erre a rögös útra.

Természetjáróként nagy élmény felfedezni Somogy dimbes-dombos világát

Dagadó hírnév Patkó Jancsi neve először 1861-ben szerepelt az újságokban, és ekkor is már szökött rabként emlegették. Az egyik elbeszélés szerint Patkót és négy cinkostársát tizennyolc évi börtönre ítélték, de az öt rab – összecsomózott, hosszú kendők segítségével – megszökött az emeleti cellájukból. Egy évvel később már a fővárosi lapok is hírként közölték Patkóék bűneseteit, de a többes számban említett név ekkor is csupán Jancsi bandájára vonatkozott, nem a testvérpárra. Pistáról tehát ekkor még szó sem esett, pedig ő is régóta rablóként járt-kelt Somogy dimbes-dombos tájain.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Somogyi kilátás Kőröshegy környezetére és a párafelhőbe vesző Balatonra

Mint már említettük, az ekkortájt jellemző gyenge közbiztonság, az ismeretlen tettesek által elkövetett bűnügyek elszaporodása, a szenzációt hajhászó sajtó is mind hozzájárultak a Patkó név elhíresüléséhez. Sokszor nemcsak a károsultak, de a tehetetlen hatóságok

A leégett Patkó-fa Barcs és Darány között, a 6-os főút mellett egy hatalmas kocsányos tölgy Patkó Bandi fája néven vált ismertté. 2019-ig ez a több mint 300 évet megért fa volt Somogy megye második legnagyobb tölgyfája a maga 25 méteres magasságával, 7 méteres törzskerületével és 30 méteres koronaátmérőjével. A néphagyomány szerint itt, az öreg tölgy közelében állt a Rigóci csárda, a közeli Vásárosbécen született Patkó Bandi pedig ehhez a fához kötötte a lovát, amíg a csárdában mulatott. Vannak, akik ezt vitatják, mondván, a betyár gyalog járt, de a 2019 augusztusában tisztázatlan körülmények között (állítólag egy mécsestől) leéget fa ennek ellenére is régóta őrzi a Patkó nevet. A tűzoltók sajnos hiába oltották közel egy napig a pompás tölgyet, ágait teljesen vissza kellett vágni, s így csupán egy torzó maradt belőle. Reményre ad okot, hogy a csonka fatörzsből új hajtások nőttek ki.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

is Patkó „Bandi” számlájára írták az eseteket, akit gyakran láttak egy időben több helyen is felbukkanni. Patkó „Bandi” betyár rövid időn belül legendává vált, akinek tetteit és alakját a ponyvairatok kezdték megszépíteni, szerethető hőssé formálva a törvényen kívülit.

A csárda, ahol az egyik Patkó bevégezte Keszthely déli részén, Fenékpusztán áll a régi Fenéki csárda, avagy a Vámház. Itt, a Balaton vizén régóta állt kikötő, a közeli Zalán pedig híd is, amely nagy forgalmat bonyolított, és ennek kiszolgálását a népszerű csárda végezte. A környékbeli betyárok ide jártak mulatni, köztük Patkó Jancsi és Nádi Jancsi is. Mind a két betyár a csárdában végezte be életét, mindkettő golyó által. Emléküket ma az épület falán két domborműves arckép őrzi.

A valóságban viszont véreskezű gyilkos volt, akinek a fejére 1000 forint vérdíjat tűztek ki, elfogására pedig már a katonaságot is mozgósították. Szorult a hurok a nagy erőkkel keresett betyár és csapata körül, végül 1862 novemberében Nagykanizsától nem messze, Galambok környékén császári vadászok ütöttek rajtuk. A betyároknak sikerült elmenekülniük, de a kialakult tűzpárbajban Patkó Jancsi súlyos sebet kapott. Társai napokon át hurcolták a magatehetetlen betyárvezért, míg végül a Keszthely melletti Fenékpusztára nem értek. Patkó Jancsi helyzete kilátástalanra fordult, sebe már üszkösödött. Reménytelenségében megkérte alvezérét, Bergán Jancsit, szabadítsa meg a szenvedéstől, végezzen vele. Eldördült a kegyelemlövés, és a betyárt ott helyben el is temették. A legtöbben úgy tartják, Fenékpusztán nyugszik a legenda, de vannak, akik

Kiskomáromban (ma Zalakomár), mások Pogányszentpéteren tudják a sírját. Persze egy legenda nem halhat meg csak úgy. A népi képzelet tovább éltette a hős figurát, akiről úgy tartotta a fáma, hogy Itáliába szökött, ott boltot nyitott, majd aggkoráig békében élt.

A másik fivér: Patkó Pista Pista nagy valószínűséggel bátyja bandájában csapott fel betyárnak, de 1861-ben összepöröltek valamin, és a két Patkó külön utakon kezdett járni. Pista bandája nemcsak Somogyban tevékenykedett, de Tolnába és Baranyába is átjárt fosztogatni és rabolni, 1862-ben pedig négy csendőrt lőttek le. Pista gyakran lelt menedékre szeretőjénél, a Bábonyban (ma Bábonymegyer) lakó Móricz Böskénél, aki főzött és mosott szerelmére. A betyárcsapat sokszor bujkált Nyim környékén is, ahol állítólag egy többfülkés,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

A sziklába vájt „szobák” tágasak, de a járatba már csak négykézláb lehet bejutni

Betyár-barlang, 12-es szoba Ságvártól nyugatra, a Bögöcse hegy és a Jaba patak szomszédságában találjuk a Betyár-barlangot, amelyet a helyiek csak 12-es szobaként emlegetnek, mivel 12 „szobából” áll. Ságvár környékén a vastag lösztakaró tette lehetővé e búvóhely kialakítását. Hogy kik készítették, azt nem tudni, de egyes írások a törökök, sőt a tatárok elől menekülőknek tulajdonítják a kiásását. A néphagyomány úgy tartja a különös helyről, hogy járataiban egykoron betyárok tanyáztak, és egy ideig a Patkó fivérek is itt rejtőztek, illetve itt rejtegették összerabolt zsákmányukat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

barlangszerű járatrendszerben húzták meg magukat, de a közeli faluban Kovács Ferenc gazdaember is bújtatta őket. Később viszont a gazda a hatóságoknál beárulta a bandát, és tippet adott hollétükről, amire Stiaszni József járásbeli pandúr őrmester 1862. szeptember 21-én alkonyatkor hetedmagával bevette magát Nyim erdőségébe. Csakhamar rábukkantak az egyik őrködő betyárra, és a káplár tüstént rá is lőtt, de célt tévesztett. A választűz viszont a pandúr koponyájába fúródott, aki azonnal öszszerogyott. A következő pillanatban Stiaszni őrmester fegyvere is eldördült, mire a betyár is holtan holtan zuhant a földre. Heves lövöldözés alakult ki a menekülő betyárok és a pandúrok között, többen is megsebesültek. Patkó Pistát az őrmesternek sikerült eltalálnia, de a betyárnak és három társának az éj leple alatt nyoma veszett. Másnap a hatóságok átfésülték a környéket, és Bábonyban egy kazal mellett rátaláltak a súlyosan sérült Patkóra. A betyár még félholtan is védekezni próbált, de végül hordágyra tették, majd a falu egyik házában elzárták. Orvost hívtak hozzá, ám a doktor hamar felmérte, hogy itt már nincs mit tenni, és

nem sokkal később Patkó Pista ki is lehelte a lelkét. Állítólag a betyár utolsó óráiban elárulta őrzőjének, aki vizet adott neki, hogy hova rejtette zsákmányolt kincseit, s ez a történet aztán sok évtizeden keresztül megannyi formában keringett a köztudatban, sokakat a gazdagság reményében kincskeresésre sarkallva.

Patkó Pista sírja Patkót és lövöldözésben meghalt társát szeptember 24-én Bábonyban temették el egyházi szertartás nélkül. A pandúrok 100 forint jutalmat kaptak az elfogásért, de a népi hagyomány nem hitt a hatóságoknak. Mint az minden rendes betyárlegendában lenni szokott, őróla is úgy tartották, hogy Patkó Pista felhagyott a törvényen kívüli élettel, és valahol messze, derék gazdálkodó emberként élte le életét. Pista jeltelen sírját sokáig egy titokzatos személy gondozta. Később kiderült, hogy Rudnay Gyula festőművész testvére volt az, aki a betyárban a szabadságért küzdő nép harcosát látta. Később ugyanez a gondolat vezette a család leszármazottját, Nagy Ferencet arra, hogy közel három méter magas kopjafát állítson a betyárnak. A síremléken kifaragott kard és lánc a hősiességet és a rabságot jelképezi.

Bábonymegyer temetőjének kerítésén kívül helyezték örök nyugalomra a betyárt

2 km

Bandi emléke megmaradt

Térkép: Bagaméri Gergely

Sosem tudjuk meg valójában, hány bűncselekmény köthető a Patkó fivérekhez, mi a legenda és a valóság. Az viszont bizonyos, hogy Patkó Bandi sosem létezett, még ha egyik-másik történet utalhatott is Jancsi vagy Pista eseteire. Bandi nem más, mint a betyárkultusz romantikájának kiváló példája, aki a nép gyermekeként egyszerre volt szegény elnyomott és igazságos hős, akit a kor sztárjaként megörökítettek írásban és dalban, szájról szájra terjedő legendákban. Neve nem csupán Somogyban, országszerte is ismertté és fogalommá vált, ezzel együtt pedig az igazi Patkó fivérek alakja is tovább élhet, elkerülve a feledés homályát. Forrás: Vécsey Aurél: Betyárok könyve

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

két keréken

Minek örülhettek a bringások 2020-ban? Dacára a koronavírussal sújtott tavasznak (és ősznek), a kerékpárosok száma sok helyütt megtöbbszöröződött az országban. Akik nyeregbe pattantak idén, azok számos látványos és keÍrta: Abelovszky vésbé látványos kerékpáros fejlesztésnek lehettek szemtanúi Tamás a mögöttünk hagyott évben. A Tiszán átívelő hidak Poroszló és Tiszafüred között, egy új EuroVelo útvonal kitáblázása és a Budapest– Balaton-bringaút építésének megkezdése mellett számos kisebb projekt ért révbe idén, ezek közül szemezgetünk cikkünkben. A 2021-es fejlesztések összegyűjtésében az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője, Madarász-Losonczy Bálint volt segítségünkre. Big Bang Lássuk először, melyek voltak a legnagyobb durranások 2020-ban! A leglátványosabb fejlesztés, amelynek gyümölcsét már idén is élvezhették a bringások, a Poroszló és Tiszafüred közötti szakasz átadása volt júniusban, amivel bezárult a klasszikus Tisza-tó-kör. A rendkívül forgalmas 33-as főút helyett a Tiszán átívelő négy menő hídon és az ezeket összekötő, tükörsima aszfaltcsíkon igazi élmény a tekerés – erről biztos tudna mesélni az a több mint 70 000 bringás, akik az átadást követő két hónapban áthaladtak az új szakaszon elhelyezett mérőponton. (Egyébként Kiskörén is rekordokat döntögetett a kerékpárosok száma idén: például csak júliusban 18 075 bringást számoltak a Tisza-tó másik végében.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szép lassan újul meg a Balatoni Bringakör – Fotó: Nagy Mihály / magyarepitok.hu

Új kerékpároshíd a Tisza-tó felett – Fotó: Pogonyi Dávid / Aktív Magyarország

Ennél természetesen már csak legnagyobb állóvizünk örvend nagyobb népszerűségnek a biciklisek között, a Balatonnál azonban hasonlóan látványos fejlesztésekről egyelőre nem lehet beszámolni – de ez nem azt jelenti, hogy a Balatoni Bringakör megújításának ügyében ne történtek volna lépések. Elsőként a déli partot érdemes megcéloznia annak, aki felújított szakaszokkal szeretne találkozni: itt elsősorban olyan kis forgalmú utcákat ráztak gatyába, ahol a tó körüli bringakörút vezet. Az északi oldalon még csak néhány helyen lehet friss aszfalttal találkozni, és sokan ezeket a szakaszokat is kritikával illetik, mondván: ugyanolyan keskeny, ezért helyenként balesetveszélyes a kerékpárút, mint korábban volt, így erre ebben a formában kár pénzt áldozni. Valóban nem történt sehol kiszélesítés, de ennek az oka az, hogy a felújított szakaszok sok helyen kirívóan rossz állapotban voltak, és addig is tenni kellett valamit, amíg nem érnek oda a munkagépek, hogy komolyabb változást idézzenek elő. Tehát később ezek a szakaszok

is sorra kerülnek majd a bringakör fejlesztése során. A felújítás egyébként nem engedélyköteles tevékenység, így sokkal gyorsabban elvégezhető, mint az átépítés, amelynek csak az előkészítése is hónapokat vehet igénybe a tervezés és engedélyeztetés miatt. Felújított útszakaszokkal lehet találkozni az északi parton Balatonalmádi és Balatonfűzfő, Balatongyörök és Balatonederics, illetve Badacsonytomaj és Ábrahámhegy között. Adja magát a kérdés a magyar tenger kapcsán, hogy mikor tekerhetünk el a partjáig a fővárosból a Budapest–Balaton-bringaúton. A „BuBa” iránt érdeklődőknek jó hír, hogy a budai agglomerációban megindult az építkezés Budapest

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

két keréken és Etyek között (bár például Biatorbágyon a tervek szerint a település főutcáján vezető bringaút a közelmúltban komoly konfliktus áldozata lett, és egyelőre nem is tudni, mi lesz a helyzet megoldása), és a további szakaszokra is készen vannak a tervek, 2021-ben pedig a kivitelezés is megindul. A csillagok szerencsés együttállása esetén így akár már 2 éven belül eltekerhetünk a Balatonig Budapestről. Hogy miért nem a 7-es főúttal párhuzamosan, a rövidebb, egyben kevesebb szintet tartalmazó útvonalon? Aki Szentendrére szeretne kitekerni Budapestről, az már most is nyeregbe pattanhat, hiszen elkészült egy 5,61 kilométeres szakasz rekonstrukciója, illetve kiépítése a két település

Fotó: Nagy Mihály / magyarepitok.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egyelőre viták forrása a Budapest–Balaton-bringaút – Fotó: NIF Zrt.

határa között. Az ártéri erdőben térkővel burkolt szakasz az egyik legszebb része lesz a sokak által kedvelt útvonalnak – cserébe viszont minden bizonnyal időnként el kell viselni, hogy elönti a Duna ezt a néhány száz métert. Az ártérből kiérve a Lupa-tó felé kanyarog az új aszfaltcsík (pompás kilátást nyújtva a Pilis keleti nyúlványaira), és sokakban felmerült, hogy miért nem a

Festői hátteret adhat a tekeréshez a Dunakanyar – Fotó: Nógrádi Attila

gáton újították fel a rossz minőségű aszfaltot, ezáltal rövidebb nyomvonalon vezetve az útvonalat. Egyszerű oka van a megépült, látszólag legkevésbé sem logikus nyomvonalváltozatnak: a part menti vízbázis védelme érdekében a vízügy semmilyen beruházást, építkezést nem enged a gáton. A Dunakanyar irányában egy további probléma gátolja a fejlesztést: Szentendre vezetése tavaly nemet mondott a kerékpáros-turizmusra azáltal, hogy nem engedélyezte a várost Szigetmonostorral összekötő kerékpároshíd megépítését az eredetileg tervezett helyen, az önkormányzat által javasolt helyszínen pedig nem oldható meg a Szentendrei-Dunaág áthidalása. Ettől függetlenül ugyanakkor folyamatban van a Kisoroszi és Dunabogdány közötti híd tervezése a Szentendreisziget északi részén.

Szentendre, kerékpároshíd – Fotó: Nagy Mihály / magyarepitok.hu

másd és Helemba között, ezzel gyakorlatilag Esztergomtól végig elkészül az EuroVelo 6-os útvonal a Duna bal partján. Az EV6-os megújítása, fejlesztése a fővárosban, illetve attól délre is napirenden van: a Rómaipart és a Lánchíd közötti szakasz újragondolásának és újragombolásának előkészítésére folyamatban van a közbeszerzés az engedélyes és kiviteli tervekre, azaz idővel felújításnak és építésnek is örülhetünk majd ezen a szakaszon. Budapest déli részén, a XXII. kerületi szakaszon is elindult a tervezés, azaz egészen Érdig megújulhat, kiépülhet a Duna menti kerékpárút, sőt még tovább is, hiszen az Érd–Százhalombattaútvonalra is készülnek már a tervek.

A Duna bal partján szerencsére nincsenek ilyen problémák, épül a Budapestet Dunakeszivel a 2-es út mellett összekötő bringaút. Ez teljesen új beruházás (soha nem volt itt korábban kerékpáros-infrastruktúra), aminek jelentősége egyrészt abban áll, hogy hivatásforgalmat éppúgy szolgálni fog ez a szakasz, mint rekreációs célú tekerést, másrészt pedig Szobtól indulva ez az utolsó hiányzó szakasz Budapestig, azaz végig lehet majd tekerni a Duna menti bringaúton a Dunakanyartól Vácon át a fővárosig. Ráadásul Szob környékén is dolgoznak a munkagépek, épül az Ipoly mentén az új kerékpárút a szörpről ismert városka és Ipolydamásd között, és a tót atyafiak sem tétlenkednek: Párkánytól Helembáig részben új kerékpáros-infrastruktúra létrehozásával, részben jelöléssel teszik vonzóbbá a tekerést. Hogy az Ipoly két partjáról ne csak integessenek egymásnak a bringások, magyar–szlovák Világító kerékpárút Esztergomnál – Fotó: ITM együttműködésben épül egy új híd Ipolyda-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

két keréken nagyobb tavunk körül is, „Balaton365” néven, szintén uniós pénzek felhasználásával – ebben az esetben azonban nem a bringakörre kell gondolni, hanem a tó 20-30 kilométeres parti sávjában kijelölendő kerékpáros-turisztikai útvonalak hálózatára, applikációfejlesztésre, kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer kidolgozására és – többek között – három kerékpároscentrum kialakítására a tó körül.

Fotó: Gulyás Attila

Kis beruházás a táblázás, de hasznos Itt érdemes szót ejteni a kerékpáros-turisztikai útvonalak kijelöléséről, táblázásáról. Sokan összekeverik ugyanis a fogalmat a kerékpárút-építéssel, azonban rendszerint arról van szó, hogy meglévő, kis forgalmú, vegyes használatú utakon kerülnek kijelölésre túraútvonalak bringásoknak. Az útirányjelző táblák a tájékozódást segítik, a helyi és regionális útvonalakból pedig idővel összeáll majd a nagy egész, az országos szintű túraútvonal-hálózat. Persze a kijelölésnek számos kritériuma van, amelyek között első helyen áll a biztonság: csak legfeljebb 2000 egységjármű/nap forgalmú szakaszokon lehet táblázással ilyen utakat kijelölni, de a vizsgálandó feltételek között van az is, hogy mekkora a várható kerékpáros-forgalom, vagy éppen az, hogy mekkora a tehergépjárművek aránya az adott útszakaszon. Jó példa a táblázásra az őrségi túrák hálózata (öt, már meglévő útvonalat jelöltek ki újra, amelyekre gyakorlatilag az egész – egyébként gyönyörű – Őrség felfűzhető), de ilyen lesz a Felső-Tisza-vidéken, a Beregi-síkon és a Bodrogközben, valamint a Nyírségben uniós forrásból kijelölésre kerülő térségi hálózat is, amely egy nagyobb projekt része: tematikájában a környéken nagy számban megtalálható középkori templomokra épül, és többek között számos kerékpáros-pihenő, szolgáltatóközpont kerül kialakításra a bringások kiszolgálása érdekében. Hasonló kezdeményezés fut a leg-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Táblázási témakörben meg kell említeni, hogy idén részben kijelölésre került egy vadiúj európai túraútvonal is hazánkban: az EuroVelo 14-es Szentgotthárdtól a Balaton legkeletibb csücskéig követhető vegyesen kis forgalmú utakon, kerékpárúton és persze a Balatoni Bringakörön. A Közép-Európa vizeit felfűző útvonal Ausztriából indul, ahol számos kerékpárútvonalat köt össze a nagyobb folyók mentén, köztük a Tauernradweget, az Ennsradweget és a Murradweget. Magyarországon a Zala folyását követve éri el a Balatont, majd a Velencei-tó és a Duna érintésével, a Mátraalján keresztül Egerbe eljutva fordul az útvonal a Tisza-tó felé. Jelenleg Debrecenig van meg a tervezett nyomvonal, később a magyar– román határt átlépve akár Moldováig is elérhet az EuroVelo 14.

Topon a vidék? Az elsősorban turisztikai célokat szolgáló fejlesztések mellett érdemes megemlíteni a helyi kerékpáros-hivatásforgalom elősegítését célzó projekteket – már csak azért is, mert volumenében több (főleg uniós) forrás állt rendelkezésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fenntartható településfejlesztést célzó

Új kerékpárút Tépe és Berettyóújfalu között – Fotó: NIF Zrt.

Kerékpárosok a Tépe és Berettyóújfalu közötti szakaszon – Fotó: NIF Zrt.

pályázati kiírásaiban vagy éppen a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. saját beruházásaiban. Ezek a lokális kezdeményezések sokszor szolgálhatják ugyanakkor a turistákat is, erre jó példa az Eger és Egerszalók közötti kerékpárút megépítése (Felsőtárkánytól Demjénig így 23,5 kilométernyi összefüggő bringaút jött létre), illetve a Tépe és Berettyóújfalu közötti bringaút átadása, amely egy hiányzó szakasz elkészültét követően Debrecen és Nagyvárad összekötésében játszik szerepet, ráadásul az EuroVelo 14-esnek is része lehet a későbbiekben. Aki sokat járja az országot, az tapasztalhatja, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében újonnan épült kerékpáros-infrastruktúra sokszor hagy némi kívánnivalót maga után részben a kevéssé érthető nyomvonalakat, részben pedig az elkészült létesítményeket illetően. A gyalog- és kerékpárutak kialakítása, a „két pont között a legrövidebb út az egyenes” elv figyelmen kívül hagyása (a bringás nem feltétlenül szeret hosszabb utat megtenni a kelleténél), avagy ennél súlyosabb esetekben a közúthálózat fejlesztése kerékpáros-infrastruktúra kialakítása örvén mind a program hiányosságait jelzik (a sok jó példa mellett). Mivel ezek önkormányzati beruházások, az ITM Kerékpáros Koordinációs Főosztálya csak az úgynevezett tervzsűrieljárás során elé kerülő terveket tudja véleményezni, és a szakemberek javaslatait vagy megfogadja a pályázó település, vagy sem (mindkét esetre lehetne hozni példákat). A következő uniós költségvetési ciklusban – ezt megelőzendő – már a tervezést is igyekszik segíteni az ITM azáltal, hogy a fejlesztéseket koordináló megyei önkormányzatokkal előzetes egyeztetést folytat a tervezett beruházásokról. A kisebb beruházások között nem mehetünk el szó nélkül a főváros által tavasszal kezdeményezett, majd nyár elején végrehajtott (ideiglenes) kerékpársáv-kijelölések mellett sem. A heves vitákat kiváltó nagykörúti, Üllői úti, Baross utcai, Tétényi úti stb. kerékpár-

sávok ugyanis több tízezer ember számára tették egyszerűbbé és biztonságosabbá a tekerést a fővárosban. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a belső kerületekből ezentúl a sportot, rekreációt szolgáló helyszínek, útvonalak is könnyebben elérhetők lesznek.

Muníció 2021-re Természetesen jövőre sem maradunk újdonságok nélkül. A Budapest–Balaton-bringaút építése mindenképp látványosabb szakaszába fog érni a munkagépek felvonulásával Etyeken túl is. A Balatoni Bringakör Balatonakarattya és Balatonlelle közötti összefüggő szakasza tervezetten a 2021-es üdülési szezonra elkészül, a tó északi partján pedig számos település belterületi utcái újulnak meg év végére. A Siófok–Pécs-, illetve a Szigetvár–Kaposvárútvonal tekintetében jövőre elkészülnek az engedélyes és kiviteli tervek, amelyek az építkezéshez szükségesek – mindkét új kerékpárút javarészt felszámolt vasútvonalak helyén fog vezetni. Folytatódik az EuroVelo 6-os útvonal fejlesztésének előkészítése Rajkától Dunabogdányig, helyenként várhatóan az építés is elindul, míg az EuroVelo 14-es táblázása folytatódni fog. A hétéves uniós költségvetési ciklusokhoz igazodva folyik a 2021– 2027-es időszak fejlesztéseinek előkészítése; a TOP-hoz hasonló pályázati kiírásokat a Versenyképes Magyarország Program keretei között találhatják majd meg a kedvezményezettek. Bringára fel 2021-ben is!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra

Az ország kék útja

és egy ikonikus túramozgalom története

Szerkesztette: Lánczi Péter

Napjainkban aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna Magyarország első és legismertebb jelvényszerző mozgalmáról, az Országos Kéktúráról, de vajon honnan indult, mikor született meg e nagyszerű országjáró kaland?

Fotó: Burger Barna

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

anapság sok felületen olvashatunk a kéktúrázásról, rengeteg impulzust kaphatunk a témáról, amelyet sokan még mindig az 1970-es évek végén forgatott, rendkívül nagy sikerű, Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozathoz kötnek, pedig a kultikus tévéműsor előtt is létezett kéktúra, amelynek története egészen a 1930-as évekig nyúlik viszsza, maga a jelvényszerző túramozgalom, azaz az Országos Kéktúra pedig 1952-ben született.

Hazánk első hosszútávú turistaútja Magyarországon az 1930-as évekre már egységesített turistajelzések vezettek a terepen, és a folyamatos turistaúthálózat-bővítések kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon áthaladó „turista-főútvonal” ötlete. Az eredeti tervben még piros sáv jelzés szerepelt, de végül a Magyar Turista Szövetség a kék színt választotta, mert a kijelölt túraútvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve. Az egységes útvonal 1938-ra készült el, és számos névadó ötlet közül végül az „Országos Kék-jelzés” elnevezés mellett döntöttek. A kék út felavatása ugyanebben az évben – Szent István királyunk halálának 900. évfordulóján – „Szent István Túra”, illetve „Szent István Turista Vándorlás” néven vonult be a történelembe.

A túramozgalom születése A II. világháborút követően a természetjárás egyre népszerűbb időtöltés lett, de a szigorú tiltások miatt a turisták nem juthattak át az ország határain. Ekkortájt, aki többre vágyott egy egyszerű sétánál, az hazánk aprólékos megismerésében, túrázói minősítés elérésében vagy tájékozódási versenyeken való részvételben gondolkodhatott. Ezért az 1950-es évek elején, egy bükkszentléleki sítábor hosszú téli estéjén a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztályának vezetői (dr. Vízkelety László, Thuróczy Lajos, Bokody József, Forgó János) valami új ötleten törték a fejüket. Szerettek

Bal oldali kép: Bokody József, Vígh Tibor és Thuróczy Lajos az OKT 60 emlékülésen. Jobb oldali kép: dr. Vízkelety László, a kéktúramozgalom szellemi atyja Fotók: Išpanović Martin

Kéktúraemléktábla a Gyermekvasút hűvösvölgyi állomásának épületén Fotó: Antissimo / Wikipedia

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra volna olyan új célt kitűzni sporttársaik elé, amely egyszerre megfogható, teljesíthető és élményt nyújtó feladatot ad. Ekkor találták ki az „Országos Kék” jelvényszerző túramozgalmat, amelynek ötletét a Szent István király halálának 900. évfordulóján megtartott országos vándorlás, turistazarándoklat adta. Az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat végül 1952-ben indította útjára a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya, a Lokomotív Turista Egyesület jogelődje, dr. Vízkelety László kezdeményezésére. Kezdetben csak a „lokósok” vehettek részt a túramozgalomban, akik a Tapolca és a Tolvaj-hegy között húzódó teljes útvonal (852 km) bejárásáért kéktúrajelvényt, 15 szakaszért pedig karjelvényt (emblémát) kaptak. A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki már a meghirdetés évében bejárta a teljes útvonalat, így ő vehette át elsőként az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt, amely megjelenésében napjainkig alig változott. A szakosztály elkészítette az Országos Kék-túrák kézikönyve című füzetet, amely a Tapolca és a Tolvaj-hegy között húzódó 852 km-es útvonalat 25 szakaszra bontotta, valamint rögzítették a teljesítés feltételeit. 1953 végén a mozgalmat kiterjesztették az ország többi

Lokósok az ötvenes években: dr. Vízkelety László, Thuróczy Lajos és Harkányi Lajos Fotó: Išpanović Martin

Magyar Turista Lexikon (1941) Horváth József természetjáró relikviái Fotó: Išpanović Martin

„Országos Kék Út, a Füzéri-vár vidékéről a Sátorhegyeken, Baradlán, Bükkön, Mátrán, Börzsönyön, Pilisen, Gerecsén, Vértesen, Bakonyon, Balaton-felvidéken, Kemenesalján át az Írottkőig vezető és mindenütt kékkel jelzett, körülbelül 1000 km-es útvonal.” „Szent István túra, a Magyar Turista Szövetség elhatározta, hogy minden jubileumán (tehát 1938, 1943, 1948 stb. években) végigjárja az országot az »országos kék« útjelzés mentén. Ma ez az út hozzávetőleg 1000 km, melynek egyik végpontja Írottkőn, a másik a Füzéri várrom közelében lévő Tolvaj-hegyen van. Az 1938. évi túra a két végpontról egyszerre indult és kb. 22-24 túranap alatt ért az út központján fekvő Dobogókőre.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kék történelem A Lokomotív Turista Egyesület Az Országos Kéktúra és akik végigjárták, 1952–2012 címmel, az Országos Kéktúra 60. jubileuma alakalmából ismét megjelentette dr. Vízkelety László könyvét új és kibővített formában. A kiadvány megemlékezik dr. Vízkelety Lászlóról, a kéktúra szellemi atyjáról, akinek emlékét 2012 óta Hűvösvölgyben emléktábla, míg Magyarkút térségében – az Országos Kéktúra útvonalán – a róla elnevezett útszakasz őrzi. Külön fejezetek számolnak be a Magyar Természetbarát Szövetség 2011-ben megrendezett kéktúravándorlásáról és a Lokomotív TE által 2012-ben lebonyolított jubileumi rendezvénysorozat eseményeiről. A könyvben természetesen az Országos Kéktúrát 1952 és 2012 között teljesítők neveit tartalmazó lista is megtalálható.

Fotó: Burger Barna

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra vasutas-egyesületére, majd 1955-ben a Törekvés Egyesület természetjárói is bekapcsolódhattak a kéktúrázásba. Az egyre növekvő érdeklődés miatt 1959-ben Bokody József és Sütő-Nagy Attila szerkesztésében megjelent Az Országos Kék-túrák útvonala című új füzet, amely az akkor még hiányzó turistatérképek pótlására már útvonalvázlatokat is tartalmazott a teljes, azaz 881,9 km-es (Sümeg és Lászlótanya közötti) távról.

Kéktúramozgalom az MTSZ égisze alatt

Fotó: Konfár Tibor

Az egyre népszerűbb, ugyanakkor egyre több feladattal járó kéktúramozgalmat 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) vette át. A szövetség anno külön Kéktúrabizottságot hozott létre, amelynek vezetője a vasutasok korábbi szakembere, Sütő-Nagy Attila lett. Új igazolófüzet és kissé módosított jelvény készült. 1964-re a kéktúrázás oly felkapottá vált, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezésére Az Országos Kék-túra útvonala mentén címmel (Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes nyomvonalvázlat-melléklettel) nagy példányszámú útikalauz jelent meg. A hetvenes évek második felében az Országos Kéktúra végpontját az osztrák–magyar határ közelében fekvő Velem községig hosszabbították meg, így az útvonal újból érinthette a Kőszegi-hegységet, ahová még a háborút megelőző időkben

A három kéktúramozgalom jelvényei – Fotó: MTSZ

AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA ÚTVONALA 1 : 600 000 0

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

50 km

Kéktúra napjainkban

Sok helyen találkozhatunk Rockenbauer emlékével – Fotó: Burger Barna

Az idők során számos nyomvonalváltoztatást megélt Országos Kéktúra az osztrák–magyar határon álló Írottkő-kilátótól a szlovák–magyar határhoz közeli Hollóházáig vezet. Jelenlegi hoszsza 1165 km. A 27 szakaszra felbontott út során az igazolófüzetbe 152 egyedi bélyegzőlenyomatot kell begyűjteni a sikeres teljesítéshez. Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra közösen alkotják az Országos Kékkör közel 2600 km-es útvonalát.

vezetett. Az Írott-kő tetején található kilátó csak a vasfüggöny és határzár 1989-es megszüntetése után lehetett az Országos Kéktúra ma is ismert, nyugati végpontja.

Az OKT egykori végpontja Velem mellett – Fotó: Nógrádi Attila

A szövetség létrehozta a kevesebb szakaszt és kilométert tartalmazó „Úttörő Kéktúrát”, amely ma hasonló kiírásban Gyermekkéktúra néven hivatott népszerűsíteni a természetjárást az ifjak körében. Óriási hatással volt az országjárás, valamint a kéktúra megszerettetésében Peták István és Rockenbauer Pál 1979-ben forgatott, Másfélmillió lépés Magyarországon című tévésorozatának, illetve az ezt követő kéktúrafilmeknek is. A kékkel jelzett út végül körbeért hazánkban, hiszen az Országos Kéktúrát követően létrejött a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra jelvényszerző túramozgalma.

Új aranykor

Bélyegzőpont a börzsönyi Lokó-pihenőnél – Fotó: Farkas Péter

A rendszerváltást követő időszakban a hazai természetjárás és ezzel együtt a kéktúrázás népszerűsége is valamelyest csökkent. Szerencsére az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a kéktúrázás új aranykorát éli, tízezernél is több igazolófüzet talál gazdára minden évben, az igazolt teljesítők száma pedig idén ősszel lépte át a 7 ezret.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Az erdők

Fotó: Gombási Mónika

örökzöld árnyalata Erdőben kirándulni testet-lelket megnyugtató élmény, ám egy Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely fenyőerdőben tett séta kifejezetten egészséges. A levelekből felszabaduló illóolajok tisztítják a tüdőt: nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumok gyakran fenyvesekben épülnek. A téli hónapokban körülnézünk, hogy milyen fenyőfajokkal találkozhatunk a hazai erdőkben, mi a múltja és a jövője fenyveseinknek. 70

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

amarosan nemcsak az erdőben járva csaphatja meg fenyőillat az orrunkat, karácsony közeledtével a településeken is lépten-nyomon faárusokra bukkanunk. A portéka igen sokszínű, a közkedvelt lucfenyő mellett ezüst-, jegenye-, duglász- vagy feketefenyők közül válogathatunk attól függően, hogy milyen díszes látványra vágyunk az ünnepek alatt, meg persze mennyi makacs tűlevélre az ünnepek után.

Bár sajnos jó pár kivágott fenyőfa nem talál gazdára karácsonykor, aki erdőirtásra hivatkozva ellenzi a hagyományt, téved: ezek a fák gyakorlatilag haszonnövényként, kifejezetten erre a célra létesített ültetvényeken csepe-

redtek, ahol folyamatosan új fákat ültetnek a távozók helyére. A karácsonyfapiac mára nemzetközinek számít, egyes fajokat külföldről importálunk, de Olaszországban vagy Spanyolországban sokan a tőlünk származó gyökeres lucot kedvelik.

Tűlevelek nyomában A fenyőfélék a tűlevelűek csoportjába tartoznak, több mint kétszáz, méretben és kinézetben változatos fajuk létezik a daliás faóriásoktól a kócos, törpe bokrokig. Őshonos fenyvesek hazánkban viszonylag kevés helyen, kis kiterjedésben fordulnak elő, mivel jobban kedvelik a kárpáti/alpesi, hűvösebb és csapadékos klímaviszonyokat. Magyarországon az erdeifenyő a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, a lucfenyő a Soproni- és a Kőszegi-hegységben tekinthető őshonosnak. A lombhullató vörösfenyő összefüggő állományokban nem, de szórványosan a Dunántúl nyugati szélén és a Bakonyban is természetesen fordul elő. A fenyőerdők és egyes fajok – mint pl. az idegenhonos feketefenyő – jelenléte és térfoglalása sokkal inkább telepített formában jellemző nálunk, amihez markáns történeti előzmények mellett elvitathatatlan hasznok és előre nem látott következmények kapcsolódnak.

Vörös-, luc- és erdeifenyő a Bakonyban Fotó: Gombási Mónika

Egyre ritkább a természetes úton kikelő fenyőcsemete – Fotó: TAEG Zrt.

Hagyományos tájhasználat Az 1800-as években az erdők sok helyen főleg a lakosság tűzifaigényét szolgálták ki. A felújítást kezdetleges módon, sarjaztatással oldották meg: a viszonylag fiatal, 20-30 éves fákat már kivágták, amelyek aztán a tuskókról újra meg újra kihajtottak. Ahol a legeltetés nagyobb hasznot hozott, mint a faanyag, ott az erdőket legelőkké alakították át. A juhok és a sertések számára a bükk- és a tölgymakk jelentette a fő táplálékforrást ősszel és télen, így a lombos területeken rendszeresen „makkoltattak”. Ezek a tájhasználati módok jelentősen befolyásolták a termőhelyeket – egyrészt jelentős talajpusztulást, másrészt ligetes állományokat és mozaikos, kopár tájképet idéztek elő. A Keszthelyi-hegység is hasonló látványt mutatott a Festeticsek idején, ráadásul az egyre fokozódó nyári porviharok nemcsak a talajnak, de az akkoriban beinduló turizmusnak se tettek jót. Így a 19. század végén halaszthatatlanná

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia vált a lepusztult területek rehabilitációja. A kopárfásításra egyetlen faj, a feketefenyő bizonyult megfelelőnek, amely olyannyira beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy az idők során a talajvédelmi szempontok mellett a fatermesztési lehetőségek is előtérbe kerültek.

A soproni erdők atyja Jelentős fenyvesítések kezdődtek ebben az időszakban az Alpokalján is. „A soproni fenyves erdők aljában, oda van a kicsi tanyám

A Keszthelyi-hegységben fenyők tették termővé a kopár sziklákat – Fotó: G. Mónika

csinálva…” – mondja a nóta, hisz a hegyvidék jelentős részét hosszú évtizedeken át örökzöld erdők borították, sajátos tájképi értéket kölcsönözve e területnek.

Igazi csodaszer

Fotó: Adobe Stock

A fenyőfélék kicsorgó, illatos nedvét balzsamnak nevezik, amelynek legfőbb szerepe a sérülésvédelem – a ragacsos anyag eltömíti a fa sebeit, majd az illóolajok elpárolgásával gyantává szárad. A gyantarágás régen a pásztorok, erdei munkások szokása volt, hitük szerint ez tisztítja a fogakat, illetve erőt nyújt a gyalogláshoz, ezért naphosszat rágcsáltak egy-egy darabot. Ma már inkább a fenyőmagot rágcsáljuk, amely nélkül az olaszok szerint nincs is igazi pesztó. Azonban a fenyőnek nemcsak a magja, hanem a kérge, toboza és ágai is igen értékesek, jótékony hatásuk miatt a különböző fenyőgyantákat és -olajakat már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel használták. Gyógyászati célokra leginkább az erdeifenyő alkalmas: kérgéből hatékony természetes antioxidáns nyerhető, a fiatal tűlevelekből és zsenge rügyekből főzött szirupokat és teákat pedig különböző légzőszervi panaszokra és lázcsillapításra ajánlják. A hajtásokból kinyert, kellemes illóolaj gyulladáscsökkentő, stresszoldó és fertőtlenítő hatással bír – nem véletlen, hogy a világ legnépszerűbb autóillatosítója is fenyő formával, fenyőillattal kezdte pályafutását.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„A lerontott állapotú területeket Muck Endre, a »soproni erdők atyja« álmodta újra, amikor 1886-ban elkészítette az első üzemtervet, amely a rendszeres erdőgazdálkodás alapjává vált – idézi fel Folcz Ádám, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. főmérnöke. – Más lombos fajok mellett rengeteg lucfenyőt ültetett, amely képes elnyomni a gyökfőhajtásokat, és a sarjerdők helyett értékes állományokat hozhat létre. A fenyveseket ugyanakkor nem feltétlen célnak, hanem átmeneti megoldásnak szánta, ami előkészíti a terepet az egészséges, hosszú életű tölgy- és bükkerdőknek.” A terv első része bevált, a fenyőerdők a soproni látkép részévé váltak. A második lépés, az átalakítások azonban várattak magukra, ami napjainkra hagyott megoldandó feladatot.

Fenyőt mindenáron Az I. világháborút követő trianoni békeszerződéssel az ország erdőterülete nyolcvan százalékkal csökkent, ami zömmel fenyőerdőket érintett. Előtte Magyarország volt Európa egyik legnagyobb faexportőre, majd hirtelen fabehozatalra szorultunk – megindult hát a fenyvesítések második hulláma. „Szükség volt a fenyőre, amely az építőipar egyik legkeresettebb alapanyaga. A Soproni-hegységben ezért

padék bőséges, a levegő páratartalma állandó, a hőmérséklet pedig ritkán kúszik huszonöt fok fölé. Ám az évtizedek során az időjárás melegebbé és szárazabbá vált, és a következmények nem maradtak el.

Kíméletlen körülmények

például közel háromezer hektár lucfenyves jött létre, ami több mint a terület felét jelenti” – mutat rá Folcz Ádám. Azonban minden fafajnak megvan az optimális élőhelye. A luc inkább a magasabb hegyvidék fája, ahol a csa-

Az örökzöld fenyők levélváltása folyamatos Fotó: Adobe Stock/ Nathalie Pothier

Az éghajlatváltozás negatív hatása globális jelenség, és már hazánk erdeiben is megváltoztathatatlan folyamatokat indított el. Az elegytelen, azaz egyetlen fafajból álló erdők különösen ki vannak szolgáltatva a szélsőséges időjárásnak, illetve ezzel összefüggésben a kórokozóknak és kártevőknek. Magyarországon húsz év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe, tavaly a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.

A fenyőpusztulás Európa-szerte problémákat okoz – Fotó: TAEG Zrt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia a mai tudásunkkal sem találnánk alkalmasabb fafajt.” Bizonyítékul szolgálnak erre a púpokon, gerinceken, sekély termőrétegen többfelé megtalálható, gyakran száz év feletti fenyőkkel borított részek. „Ezeken a termőhelyeken őshonos, lombos fafajokból jobbára csak talajvédelmi célokat szolgáló, bokorerdőszerű állományokat lehetne létrehozni” – összegzi Balaton-felvidéki tapasztalatait Hoffmann Pál.

Változatos élőhelyet jelent Gyúlékonyságuk miatt hőség idején az erdőtüzek, máskor a hirtelen lecsapó viharok, egy gombafertőzésből fakadó tűvörösödés vagy a tömegesen elszaporodó szúbogarak is pusztítanak, és mivel a fenyők főként gyantájukkal tartják távol a kéregrágókat, a nedvességhiány miatt legyengült egyedek képtelenek a védekezésre. Az erdészek ilyenkor próbálnak időben beavatkozni, és a faanyag kinyerésével menteni, ami menthető. Az újraerdősítések során a monokultúrák helyett főleg elegyfajként kerülnek vissza a fenyők az élőhelynek megfelelő lombos fajok mellé.

Fenyvesekben él a tobozok szétfeszítésére specializálódott keresztcsőrű Fotó: Adobe Stock/ Steve Byland

A fenyők ökológiai szerepe elvitathatatlan, ezért is fontos, hogy a biológiai sokféleséget erősítő elegyfajként megmaradhassanak a számukra optimális helyeken. Nagy fatömegük miatt ugyanis jelentős szén-dioxid-megkötésre képesek, és vegetációs idejük is hosszabb, mint a lombos fajoké. Ráadásul számos állat, növény és gomba él szoros kapcsolatban a fenyőkkel,

Kell, vagy sem? Az idegenhonos feketefenyővel történő kísérletezéseket ugyanakkor alaposan meg kell fontolni. „Jelenleg az őshonos fafajokból álló, természetközeli állományok kapnak nagyobb hangsúlyt” – világít rá Hoffmann Pál. A Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészetének igazgatója tisztában van vele, hogy természetvédelmi szempontból a fenyvesek megítélése igencsak ellentmondásos. „Az itt élők viszont inkább úgy tekintenek a feketefenyőre, mint a számukra kedves természeti környezet, az otthonuk arculatát meghatározó, jellegzetes és megőrzendő értékre. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a korábbi fenyvesítések idején egészen más szempontok voltak mérvadók. A kopár területek beerdősítésére, majd a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok mellett iparilag hasznosítható faanyag termesztésére

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A fenyőerdők látványa és illata különleges hangulatot áraszt – Fotó: Gombási Mónika

így ha azok eltűnnek, sok értékes, esetenként védett faj – mint a madarak közül a keresztcsőrű vagy a sárgafejű királyka – élőhelye is megszűnik. A Kárpát-medence fenyveseinek szerepe és jelentősége a klímaváltozás következtében folyamatosan átalakul. A fatermesztési szempontok helyett sokkal inkább a termőhelyek védelmében, a szénmegkötésben betöltött funkciójuk lesz jelentősebb. Természetjáróként meg kell szoknunk, hogy a fenyők látványától sok hagyományos túraútvonalon lassan el kell búcsúznunk. A fenyőfák azonban továbbra is jelen lesznek a magyar tájban, a Bükk, a Soproni- és a Kőszegi-hegység helyett viszont inkább a szárazabb, déli, alföldi részeken, kopárokon találkozhatunk velük. A fenyőillat tehát nem illan el véglegesen a hazai erdőkből.

Sokoldalú alapanyag

Fotó: Adobe Stock/Yuriy Kulik

A tűlevelűek rendszerint könnyű és jól megmunkálható, ugyanakkor szilárd, szívós fája gyakran és széles körben alkalmazott ipari alapanyag, a bútorgyártók mellett az építészek és épületasztalosok is előszeretettel használják. Az állami erdőgazdaságok között például a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. fafeldolgozó üzeme is magas minőségű fenyőfát használ a faalapú készházak gyártásakor. A hűvösebb klímán élő fenyők általában jobb műszaki adottságokkal rendelkeznek, hangszergyártásra például kifejezetten a magashegységi lucfenyő lehet alkalmas: a „rezonáns luc” kiváló akusztikai tulajdonságai miatt elsőrendű hegedű-alapanyag. Emellett a rétegelt falemezek előállításában, valamint egyedülállóan magas cellulóztartalma miatt a papír- és cellulózgyártásban is meghatározó szerepe van a lucfenyőnek. „Borovi fenyő” néven az erdeifenyő dekoratív rajzolatú fája szintén sokrétűen alkalmazható, a hazai ajtó- és ablakgyártásban kifejezetten keresett. Hajóépítéshez is gyakran alkalmazzák, mivel jól bírja az állandó nedvességet, bár ez az adottság a vörösfenyő esetében még kiemelkedőbb. A tartóssága miatt örök fának nevezett anyag a víz alatt is több száz évig szilárd marad, ezért épülhetett vörösfenyő tartópillérekre Velence óvárosa, de a budapesti Országház vagy a Keleti pályaudvar stabilitását is ilyen cölöpök biztosítják. A feketefenyő felhasználása a társaiéhoz képest nem ennyire sokoldalú – göcsössége és nagy gyantatartalma korlátozza a lehetőségeket. Utóbbi tulajdonsága azonban viszonylag tartóssá teszi, továbbá jó minőségű gyantájából a vegyipar terpentinolajat állít elő.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ă&#x2013;kotĂşra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Madarásztúra

a szegedi Fehér-tónál Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila

Ködös, esős, hideg időben az embernek nem sok kedve van kimozdulni, pedig a természet ilyenkor is tartogat izgalmakat. A szegedi Fehér-tónál például vonuló és telelő madarak sokasága tartózkodik ebben az időszakban, ami nemcsak a tapasztalt madarászok, de a magamfajta amatőr madárbarátok számára is csábító élményeket ígér.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra uskás Józseffel, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével a Szatymaz melletti Tisza-völgyi Bemutatóháznál találkozunk. A hangulatos, régi épület az 1930-as években épült, stílusában az egykori tanyasi iskolákra emlékeztet, bár eredetileg egy tanyagazdaság központja volt. Később egy kis kiállítást alakítottak ki itt, amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet és annak élővilágát mutatja be.

Halfarkas és hermelin A kiállítás megtekintése az innen induló szakvezetéses túrák első programpontja szokott lenni, így mi is itt kezdjük az ismerkedést a Fehér-tóval. A környék élővilágát bemutató teremben a preparátumok között megakad a szemem egy hermelinen. A kis ragadozó emlőssel ritkán lehet a természetben találkozni, pedig nagyon mutatós, különösen hideg teleken, amikor a menyétéhez hasonló, barna bundáját hófehérre cseréli. Ritka madárfajok észlelésében jól állnak az itteni madarászok. Ezt jelképezi az is, hogy az egyik teremben központi helyet kapott egy ritka kóborló, a szélesfarkú halfarkas preparátuma. A halfarkasok a tengerek rablómadarai, csak a

A Beretzk Péterkilátó Szatymaz határában áll. A toronyból nemcsak a halastavakat látni, de a szegedi dómot is

Séta a Sirály tanösvényen. Az idő nem volt a legjobb, de így is akadt bőven látnivaló

„szél fújja” erre őket nagy ritkán, erre az egyedre elpusztulva talált rá József a tó közelében, minden bizonnyal legyengülhetett a hosszú út alatt. Mi persze most nem efféle twitcherálmokkal érkeztünk, már akkor is boldogok lennénk, ha néhány érdekes hazai fajjal találkozhatnánk. Az időjárás azonban egyelőre nem sok jót ígér, bár rendületlenül bízunk a repülésmeteorológia által mára beígért halovány napsütésben. Most azonban még esik, a szürke felhőpaplan nem nagyon akar szakadozni, és mintha már hidegebb is lenne, mint egy órája volt. Egy kis mozgás pont jól jön most, így járunk egyet a bemutatóháztól induló Sirály tanösvényen.

Szegedtől egy nagy lépésre A két kilométeres tanösvény a Fehér-tóig vezet, és leszámítva a kezdőállomást, amely a bemutatóház udvarán van, szabadon látogatható. A kertkapun túl egy fehér nyárasban indulunk útnak, amelyet húsz éve telepítettek, korábban itt szántó volt. A kis erdőből kiérve rálátunk a szatymazi temetődombra. Ez a hely nem csupán most szolgál temetőként, a magaslat egy i. e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, amely kultúrtörténeti jelentőségén túl kis szigetként őrzi az ősi növényvilág maradványait is, hisz az ehhez hasonló dombokat elkerülte a mezőgazdasági művelés. A tanösvény negyedik állomása a tó partján álló Beretzk Péter-kilátó, ahonnan rálátni a tórendszerre és az azt körülölelő tájra. Szeged alig hét

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kilométerre van ide, jól kivehetők a távolban a város legmagasabb építményei, a makkosházi telefontorony, a tarjáni víztorony és persze a szegedi dóm. Innen körülnézve láthatjuk, hogy a Fehér-tó most egy gátakkal tagolt, nádassal övezett, hatalmas halastórendszer, de ha visszatekernénk az idő kerekét, mondjuk száz évvel, egészen más kép tárulna elénk.

A gulipánok még november elején is a Fehértónál időznek. A gyülekező csapatok a mediterrán vidékeken telelnek Fotó: Adobe Stock/ Sergey Ryzhkov

Szikes tóból halastó A jelenlegi mesterséges halastórendszer helyén egykor hazánk legnagyobb szikes tava terpeszkedett. A szikes pusztával körbeölelt hajdani mocsárvilág elképesztően gazdag élővilágnak adott otthont. A tó vízállása akkoriban erősen ingadozott, aszályos nyarakon volt, hogy kiszáradt, ilyenkor a meder felületén kivirágzott a sziksó, azaz a szóda, erre utal a tó neve is. Nagyobb hóolvadások után azonban a tó túlcsordult, és elöntéssel fenyegette Szeged városát.

A szegedi Fehér-tó a magasból. Ahol most nádassal övezett halastórendszer van, ott régen egy szikes tó terült el

Sirályok, récék, fürge járású parti madarak, a nádas szegélyében nagy kócsagok és szürke gémek ülnek. A tóban kanalasgémek kis csapata kutat táplálék után, fejüket ide-oda mozgatva kaszálnak csőrükkel a vízben. Azt gondoltam, hogy ők ilyenkor, ősz végén már rég a telelőterületeiken vannak, de úgy látszik, ezek az egyedek nem sietnek Észak-Afrikába. A toronyból látszik a híres Korom-sziget is, amely fészkelési időszakban az ország egyik legnagyobb dankasirálytelepének ad otthont. Az igazi nagy meglepetést egy másik vonulómadár-csapat okozza, a tavon ugyanis gulipánok több száz egyedet számláló csapata időzik.

Beretzk Péter, a Fehér-tó atyja Az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakításával egy időben, a harmincas években kezdte meg itt madártani kutatásait dr. Beretzk Péter, szegedi orvos. Vezetésével kezdődött el a területen a madarak tudományos célú gyűrűzése, és javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd került 1939-ben az országos jelentőségű védett természeti területek közé.

Az egyre fenyegető árvízveszély miatt a 20. század elején a tó gazdasági hasznosítása mellett döntöttek, és halastavakat alakítottak ki a helyén. Ez alapjaiban változtatta meg a környék arculatát és élővilágát, a szikes tavak fajainak helyét halastavakra és nádasokra jellemző fajok vették át, a mesterséges tórendszer azonban ebben a formában is fontos szerepet tölt be a madarak életében.

Gulipán-összetartás vonulás előtt A kilátóból körülnézve olyan madáreldorádót látunk, amilyenre nem is számítottam.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra A Pallavicini őrgrófok egykori uradalma Sándorfalva mintegy nyolcezer fős kisváros, amely Szegedtől csupán 15 kilométerre fekszik. A település központjában a templom, bolt és városháza alkotta szokásos háromszög mellett egy kis kastély is áll, amelyet a genovai gyökerekkel rendelkező Pallavicini család építtetett.

Soha nem láttam még ennyi gulipánt egy helyen. József azt mondja, néhány éve figyelték meg, hogy a vonuló gulipánok rendszeresen itt gyülekeznek a tavon, mielőtt elindulnának a mediterrán térségben és Afrikában található telelőhelyeik felé. A darvakból egyelőre csak egy példány mutatja magát, nem csoda, hisz ők egyelőre a környékbeli földeken eszegetnek.

Egy rétisas száll a közelben. Télen a hazai állomány mellé északról telelők is érkeznek a Kárpátmedencébe

Kékes rétihéja, vagy amit akartok Ahogy a kilátóból a tanösvény következő állomása felé indulunk, újabb különlegességek tűnnek fel. Józsefet épp arról kérdezem, hogy megérkeztek-e már a telelő kékes rétihéják, amikor – mintha csak megrendeltük volna – egy hím kékes rétihéja repül el mellettünk. Ezek a madarak nálunk nem költenek, telelni érkeznek hozzánk. Idén biztos nem lesz gondjuk táplálékra, mert mindenfelé rengeteg a mezei pocok. Rokonaik, a barna rétihéják is itt vannak még, ők költenek nálunk, rövidtávú vonulók, vagyis a telet a Mediterráneumban töltik, de évről évre egyre több példány át is telel a halastavaknál. A távolban aztán egy rétisas is feltűnik, majd még kettő. Csak kapkodom a fejem, pedig a nap leglátványosabb előadása, a darubehúzás még csak ezután következik majd. A terv az, hogy a délutáni behúzást a tó Sándorfalva felőli oldaláról fogjuk megnézni, amely most pont velünk szemben van. Előtte azonban teszünk még egy kis kultúrtörténeti kitérőt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Sándorfalva központjában található Pallavicinikastély építését az 1879-es tiszai árvíz után kezdték meg

A Mindszenttől Algyőig terjedő uradalom 1803-ban került a Pallavicini család kezébe. Maga a helység is a család egyik tagjáról, Pallavicini Sándor őrgrófról, a település alapítójáról kapta a nevét. Sándorfalvát „Újalgyőnek” is nevezték, ugyanis az 1879-es nagy tiszai árvíz szinte teljesen elpusztította az ősi halászfalut, Algyőt. Pallavicini Sándor birtoka déli részén, ahová a folyó nem ér már el, felajánlott egy nagy földterületet, ahol közel hatszáz család kezdhetett új életet – számukra iskolát, templomot és községházát is építettek. Az őrgróf is áthelyezte ide az uradalom székhelyét, ekkor épült a kastély. A II. világháború után az épületben óvoda, majd iskola működött, 2010-ben pedig múzeumot és rendezvényközpontot alakítottak ki a falak között. A kiállításokon a város és a Pallavicini család története mellett a dél-alföldi arisztok-

rácia egykori életét is megismerhetjük. Sándorfalván átvezet az Alföldi Kéktúra útvonala, amely a településről kiérve egy homoki erdőben folytatódik, majd Ópusztaszer felé halad tovább. Az erdőn túl még ma is megvan az a szép tölgyes allé, amelyet szintén a Pallavicini család telepíttetett, az itt haladó út az uradalom fontos helyszíneit kötötte össze, még kisvasút is működött itt, amellyel a terményeket szállították.

Pallókon a nádas mélyébe Sándorfalva széle már szinte a Fehér-tóval határos, itt áll a nemrég átadott Szalakóta Látogatóközpont, amely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság beruházásaként épült, de üzemeltetését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja végzi. A névadó szalakóta, amelynek hazai állománya – a védelmi munkának köszönhetően – folyamatosan erősödik, itt, a ház közelében kihelyezett mesterséges odúkban is költ.

A Szalakóta Látogatóközpont melletti kilátó és a nádrengetegbe vezető pallósor

A látogatóközpont szakvezetéses túrákkal, madárgyűrűzési bemutatókkal, ismeretterjesztő rendezvényekkel és ornitológiai táborokkal várja a látogatókat. Az épület mellett kialakítottak egy madárbarát kertet, innen indul egy szakvezetéssel bejárható, öt kilométeres tanösvény, illetve van egy hosszú pallósor is, amely bevezet a nádrengetegbe. A pallósor szabadon nem látogatható, a nagyközönség számára meghirdetett gyűrűzési bemutatókon azonban a résztvevők besétálhatnak a nádas végén található madárlesig, ahonnan közvetlenül rálátni a tóra. A leeresztett tómederben most egy szürke gém álldogál nem messze tőlünk, az iszap pedig tele van madár- és vidranyomokkal. Nyáron az épület mellett felépült egy 13 méter magas kilátó is, amely szabadon látogatható. Abban az időszakban azonban, amikor a vonuló darvak itt időznek, délután kettő óra után már nem lehet felmenni a toronyba, az ugyanis zavarná a tóra behúzó darvakat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra 5 km

Térkép: Bába Imre

Vörösbegy gyűrűzés előtt. A Fehér-tó a hazai madárvonuláskutatás egyik fontos helyszíne

Az ősz legszebb előadása Mi sem innen nézzük őket, hanem a tó mellől, a nádas takarásában megbújva. Mostanra a felhőzet is szakadozni kezd, egy kis napsütés is dereng már, és fura módon, ahogy haladunk előre a délutánban, nem sötétedik, hanem egyre világosabb lesz. Talán ez a darvakat is megzavarja, mert már fél négy van, de még mindig nincsenek sehol. Az északi költőhelyekről a déli telelőterületek felé vonuló darvak két-két és fél hóna-

Hasznos információk A járványhelyzetre való tekintettel a cikk írásakor nem tudjuk megmondani, mikor lehetnek újra szervezett túrák vagy gyűrűzési bemutatók. Azt javasoljuk, hogy aktuális információkért látogassatok el a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapjára (www.knp.hu), illetve az MME Csongrád megyei csoportjának közösségi oldalára (www.facebook.com/mmecsongrad/). Aki egyénileg jönne madarászni, az a Sirály tanösvényen, valamint a tó partján álló kilátókból tud nézelődni, természetesen a biztonsági előírásokat betartva.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

pot töltenek el az országban. Októberben a Hortobágyon időznek, és ahogy megyünk bele az őszbe, egyre délebbre húzódnak, a két hagyományos dél-alföldi pihenőhelyükre, a szegedi és a kardoskúti Fehér-tóra. Mára azonban a szokások átalakulóban vannak, vonuló darvak egyre gyakrabban tűnnek fel a Dunántúl felett is, és az enyhébbé váló telekkel egyre több az áttelelő daru a két dél-alföldi tó környékén. A darvak napközben a környező kukoricaföldeken eszegetik a betakarítás után elszóródott szemeket, éjszakázni viszont behúznak a halastavakra, ahol ilyenkorra az őszi lehalászás miatt már csak alacsony a vízállás. A darvak biztonsági megfontolásból tesznek így, itt ugyanis a ragadozók nem érhetik el őket. Ha mégis egy-egy róka besomfordálna, több ezer szempár figyelné ádáz tekintettel, szóval a betolakodónak nincs sok esélye arra, hogy észrevétlen maradjon. Ráadásul a darvak nemcsak sokan vannak, de nagyon éberek is, egyből riasztanak, ha gyanúsat észlelnek. Régen ezért is tartották őket házőrzőként, sőt a várfalakra is kiállították e madarakat őrszemnek.

Aztán csak megérkeznek az első csapatok, majd hirtelen mintha az összes madár összebeszélt volna: darvakkal telik meg az ég. Szerintem az egyik legszebb, természet adta élmény, amikor az ember feje felett hangos krúgatással behúznak a darvak, néha olyan alacsonyan jönnek, hogy szinte a szárnysuhogásukat is hallani.

Ritkaságok a hálóban Lassan besötétedik, az utolsó darucsapatok is beérkeznek, József szerint ma este úgy tízezer madár repülhetett be. Mi is visszatérünk a házhoz, ahol Szántó Bence, a látogatóközpont vezetője épp gyűrűzéshez készülődik. A Fehér-tónál működik az ország egyik legjelentősebb gyűrűzőállomása, amelynek idén különösen sikeres éve volt, több ritka faj is hálóba került. Október közepén például egy erdei sármányt, majd alig egy héttel később ugyanitt egy barna füzikét fogtak. Most ilyen ritkaságokat nem látunk, de a vörösbegy és az ökörszem is nagyon szép, s miközben a lá-

bukra gyűrű kerül, Bencéék az állapotukat is felmérik. Szerencsére mindkét madár jó kondiban várja a telet. Hogy a darvak meddig maradnak a Fehértónál, a cikk írásakor még nem tudjuk, az viszont biztos, hogy a tél közeledtével a telelő vadludak és a ragadozó madarak is egyre többen lesznek. Aki madarászni szeretne, legyen szó bármelyik évszakról, az a szegedi Fehértóban biztosan nem fog csalódni.

A darvak nappal a környező földeken táplálkoznak, de az éjszakát a tavakon töltik

A Szalakóta Látogatóközpontban túrákat, előadásokat és gyűrűzőbemutatókat is szerveznek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Lucfenyő a konyhában Süssünk-főzzünk, fűszerezzünk fenyőtűvel! Írta és fotók: Dénes Andrea

A friss fenyőillat a hegyvidéki túrák fenyveseinek nyugalmát és a közelgő karácsonyt is bizonyára sokakban felidézi. Arra viszont biztosan kevesebben gondolnak, hogy a fenyők üdeségét, a kicsit citromos, gyantás ízt akár az ünnepi menü finomságaiba is becsempészhetjük.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A mandulafenyő ehető magjait sokan kedvelik – Fotó: Adobe Stock

agyarország nem bővelkedik fenyvesekben, különösen a legfinomabb ízű, sokak által jól ismert közönséges lucfenyőből van kevés. Természetes állományai 800 méter tengerszint feletti magasság felett nőnek a hegyekben, nálunk a nyugati határszélen vegyes erdőkben fordul elő, de még inkább ültetvényekben találjuk. A lucfenyőt ismerjük azért karácsonyfaként is, és sok kertben, udvarban, parkban díszfaként is találni egy-két óriást vagy kisebb, fiatalabb egyedeket. Akinek van fenyőfája a kertben, annak nem kell már ültetnie, akinek viszont nincs, azt biztatnánk egy-két lucfenyő és akár más fenyőfajok, például erdeifenyő telepítésére. Elláthatják az udvart nyugtató fenyőillattal, a konyhát fűszerrel, sőt előbb-utóbb néhány finom, ehető gombával is. A fenyők ugyanis több gombafajjal élnek gyökérkapcsolatban, és nem ritka, hogy az ehető fenyőtinóruk vagy fenyőpereszkék tömegesen jelennek meg a kertben a háziasszonyok örömére.

C-vitaminban gazdag gyógynövény Már a középkorban is tudták, hogy a luc-, a jegenyefenyő és az erdeifenyő tűinek vizes kivonata jól gyógyítja a tengerészek rettegett betegségét, a skorbutot. A fenyvesekben gazdag északi és alpesi országokban sok helyütt még ma is a házi patika része a fenyőtű, amelynek forrázatát teaként isszák, avagy szörpöt, kocsonyát készítenek belőle. A történelem egyes sajnálatos eseményei során is feljegyezték, hogyan segített a fenyőtű. A II. világháború alatti vitaminhiányos táplálkozás következtében Oroszországban sokfelé jelentkezett betegségként

A fenyőrügyméz a teáknak is különleges ízt ad – Fotó: Adobe Stock

a skorbut. Ekkor különleges vitamingyárat létesítettek, ahol fenyőtűből állították elő a C-vitamint. A háború után fogolytáborokba kényszerítettek körében pedig a fenyőtűtea segítette a vitaminpótlást. A hazai és az erdélyi, népi felhasználások is elsősorban a házi patikát gyarapították fenyőből készült gyógymézzel. Nemcsak fenyőhajtásból, hanem fiatal lucfenyő és erdeifenyő tobozából is készült ilyen szirup. A fenyőtű magas C-vitamin-tartalma mellett ma is elismertek jótékony hatásai a meghűléses betegségek kezelésében, így torokfájás, hurutos köhögés esetén is érdemes alkalmazni. Az erdei- és a lucfenyő illóolaját az aromaterápiában és a kozmetikai iparban egyaránt szívesen használják.

Takarmány és szamócakomposzt tűlevélből A fenyőlevélnek még sokféle érdekes felhasználása ismert. Kertünk szamócái akkor lesznek a legzamatosabbak, ha fenyőtűből és bükklevélből érlelt komposzttal tápláljuk őket. A házatlan csigák a száraz fenyőtűből és fahamuból készített „gáton” nem szívesen másznak át, így a kerti ágyásokat védhetjük ily módon tűlevéllel. A fenyőtű vegyi vizsgálatánál kiderült, hogy gazdag fehérjében, szénhidrátokban, vitaminokban, mikroelemeket és fitoncidokat, vagyis baktérium- gomba- és vírusölő anyagokat is tartalmaz, ezért a fenyőtűt állati takarmányliszt és gyógyszer készítésére használták. Jól égő gyantája miatt alágyújtóst is gyártottak belőle.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

A fenyős porcukor megszínezi az édességet

Fenyőtűs-rozmaringos teasütemény 25 dkg lisztet 15 dkg teavajjal, 10 dkg (előzetesen pár kanál fenyőtűvel összedarált és átszitált) porcukorral, késhegynyi sóval összegyúrunk. Egy nagyobb rozmaringággal és 15 idei lucfenyőhajtás apróra vágott tűleveleivel fűszerezzük. A tésztát kerek tortaformába nyújtva kisütjük, majd még melegen cikkekre vágjuk. Tetejüket megkenjük fenyősziruppal, végül megszórjuk kristálycukorral.

Szörp, befőtt és rágógumi fenyőből Úgy tartották, hogy a legfinomabb füstölt nyelv fenyőágfüsttel készül, de valójában mi ehető a fenyőfákon? A fenyőmag bizonyára mindenkinek beugrik. Sajnos a nálunk előforduló fenyők magjai túl aprók, fogyasztásukra nincs példa, de a mediterrán elterjedésű mandulafenyő kisebb mandula méretű magjai jól szerepelnek nálunk is például salátákban vagy pesztókban. Lucrügyből és zsenge tobozból régen szörp és befőtt is készült. A törzseken megjelenő, beszáradó fenyőnedv, azaz a gyanta rágógumiként rágva fogtisztító volt. Természetesen pálinkát is főztek a rügyekből és a fiatal tobozokból, de az igazi, erdélyi fenyőpálinka a szintén tűlevelű közönséges boróka tobozbogyóiból készül. A fenyők bőségesen termelnek virágport. A fenyőpollen ehető, fehérjékben gazdag táplálék lehet, bár begyűjtésének nehézségei miatt nem vált gyakorlattá a fogyasztása.

Legfinomabb a tavaszi hajtás

Rozmaringos fenyőlikőr 1 liter vodkába pár ágacska apróra vágott rozmaringot áztatunk, egy citrom reszelt héjával fűszerezzük. Legfeljebb egy hét múlva leszűrjük a fűszereket, és a szeszt 2-3 dl fenyőrügysziruppal összekeverjük. A szirup feloldódása után el is készült a karácsonyi likőrünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A lucfenyő legaromásabb része a friss és nyers tavaszi hajtás. Tehetjük salátákba, sós és édes fűszerként is használhatjuk. Ízeit és hatóanyagait szirupban is megőrizhetjük, így később édességeket és likőröket ízesíthetünk vele. Ehetjük méz helyett kenyéren, és kaparós torok gyógyítására is kanalazhatjuk. A téli fenyőlevelet sem szabad lebecsülni. A fenyőaroma télen is megmarad a levelekben, de a már túl rostos, idősebb levelek csak alaposan megdarálva vagy teafűként használhatók. Teának 2-3 kanálnyi friss tűlevelet célszerű forrázni. A tűleveket cukorral összedarálva fenyős porcukrot kapunk. Nedves felszínű édességekre szórva élénkzöld színűre vált, így zölddé és citrusosan fenyőssé varázsolhatjuk finomságainkat. Használhatjuk még édességekhez krémekben, kekszekben is.

Fenyőszirup A lucfenyő tavaszi, világoszöld, zsenge hajtásait egy befőttesüvegben kristálycukorral rétegezzük. Sötét helyen tartjuk, amíg a cukor a fenyő nedveitől teljesen feloldódik. Az oldódást segíti, ha az üveget időnként a tetejére állítjuk, majd visszafordítjuk. Ha a cukor feloldódott, akkor langyosra melegítés után leszűrjük a fenyőtűkről.

Fenyőmázas vajaskeksz 1 bögre lisztet, ½ bögre porcukrot, ½ bögre kukoricakeményítőt, késhegynyi sót összeszitálunk, majd összegyúrjuk ¾ bögre teavajjal. A két fólia között 4-5 mm vastagra kinyújtott tésztából formákkal kiszúrjuk a kekszeket. Tepsiben, sütőfóliára téve, előmelegített sütőben, 160 fokon sütjük, amíg a szélük picit kezd barnulni. A mázhoz először 3 csapott evőkanálnyi, a hajtásokról ollóval levágott lucfenyőtűlevelet két kanál porcukorral és egy kanál keményítővel késes darálóban összedarálunk, majd átszitálás után porcukorral kiegészítjük 120 grammra. Citromhéjjal ízesítjük, utána két evőkanál tejszínnel és egy kanál citromlével összekeverjük. A mázat a kekszekre kenjük, és tálcákra kirakva hagyjuk megszáradni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Nyest Írta: Nagy Loránd István Fotó: Adobe Stock

Az urbanizálódó vadász

A nyusztra megtévesztésig hasonlító, természetvédelmi oltalmat élvező rokonával szemben azonban egész évben vadászható, kiváló alkalmazkodóképességgel büszkélkedő nyest a kultúrakövető fajok iskolapéldája, amely nem mindennapi ügyességgel volt képes kiaknázni a települési környezetben rejlő lehetőségeket.

ragadozók (Carnivora) rendjének menyét- tok és ürülékkupacok árulkodnak jelenlétéről. A gépfélék (Mustelidae) családjába tartozó, tizen- járműveket szintén kedveli, és szívesen bekuckózik a egy alfajjal rendelkező nyest (Martes foina) motortérbe, ahol esetenként kábeleket rágcsál meg, elterjedési területe Portugáliától Közép- nem kis bosszúságot okozva ezzel a tulajdonosoknak. Európán és a Közel-Keleten át egészen Északkelet- Testhossza 40–54 cm, farokhossza 22–28 cm, testtöKínáig húzódik, a Brit-szigetek, a Skandináv-félsziget, mege 1,5–2,3 kg. A hímek testesebbek a nőstényeknél. Észak-Oroszország, valamint több földközi-tengeri Szőrzetének alapszíne barna, villásan elágazó, fehér vagy sziget faunájából ugyanakkor hiányzik ez az emlős. krémszínű torokfoltja egészen a mellső lábakig lehúzóMagyarországon gyakorlatilag mindenhol elődik. A hozzá megtévesztésig hasonlító nyuszt fordul, síkságokon, dombvidékeken és (Martes martes) torokfoltja sosem ágazik hegységekben egyaránt. A lomhullató el villásan. További látványos különbstát u s z erdőségek, az erdőszegélyek, a vízség a két faj között, hogy a nyuszt foina) nem s te ar M ( t es A ny folyásokat kísérő ligeterdők és a orra orra fekete, talpai dúsan szőat tvédelmi oltalm élvez természe ben év z és eg ul nyíltabb, gyepes élőhelyek mellett rözöttek, a nyest orra hússzínű, n, ráadás Magyarországo ysakálhoz, kához, az aran ró a tó lakott területeken is remekül boltalpait pedig alig borítja szőrzet. ha sz és z vadá nyestkutyáho apocokhoz, a m zs s te pé ar a M A dogul, az ember közelsége csöpMár ősszel magára ölti téli bunhez hasonlóan. i a mosómedvé rmészetvédelm Te a ja pet sem zavarja, az utóbbi évtizedáját, amely a nyárinál jóval töfa us nem típ vörös vetség (IUCN) zö gs lá Vi az dekben pedig rendkívüli mértéket möttebb. Látása, hallása és szagst Concern), az listáján LC (Lea lyzetű” he tó sz ga öltött az urbanizálódása. Igazi válása is kiváló, mozgása könnyed és ag „legkevésbé al szerepel. ss lá ro so be roslakóvá lépett elő, nagy fokú alkalkifinomult, fára azonban ritkábban mazkodóképességének köszönhetően mászik, mint a nyuszt, helyette inkább maradéktalanul kiaknázza az épített köra talajszinten tevékenykedik többet. nyezet nyújtotta lehetőségeket. Leggyakrabban elhagyatott vagy romos épületeket, padlástereket sze- A nyest széles táplálékspektrumú ragadozó, amelynek mel ki magának búvóhelyül, de a modern homlokzati étlapján a különféle kisemlősök mellett madarak és szigetelőrendszerek gyenge pontjainak felkutatásától rovarok, valamint vadon termő gyümölcsök is szeresem idegenkedik. Sokat motoszkál az ember alkotta pelnek. Nem veti meg a dögöt sem, lakott területeépítményekben, amelyekben egy idő után vizeletfol- ken a házi kedvencek számára kikészített eleségeket is

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szívesen megdézsmálja. Az évszak és az élőhely egyaránt befolyásolja a nyestmenü összetételét. A nászidőszakot leszámítva alapvetően magányos életmódú nyest az éj leple alatt és hajnalban indul leggyakrabban táplálékkereső portyázásra, ilyenkor a legaktívabb. Kiruccanásai során jelentős távolságokat, akár 10 kilométert is megtehet naponta. Több búvóhelyet tart fenn, amelyeket váltogatva használ. A nyuszthoz hasonlóan nem alszik téli álmot. A territóriumukat vizeletükkel, ürülékükkel, bűzmirigyeik váladékával gondosan kijelölő, poligám hímek július–augusztusban párzanak a nőstényekkel, a megtermékenyített petesejtek barázdálódása, fejlődése azonban leáll, beágyazódásukra pedig csak tél végén kerül sor. E különös nyugalmi periódus, úgynevezett embrionális diapauza következtében az apróságok 8–9 hónapnyi vemhességet követően, csak a következő év tavaszán, március–májusban születnek meg. A vakon és süketen világra jövő apróságok (almonként rendre hárman-négyen) 6–8 hetesen kezdenek el áttérni a szilárd táplá-

lék fogyasztására. Gondozásukban csak a nőstény vesz részt. A kölykök 3 hónapos korukban indulnak el első vadászatukra anyjuk kíséretében, 2 hónapra rá pedig önállóvá válnak. A fiatalok 2-3 évesen lesznek ivarérettek, és „szerencsés csillagállás” esetén akár a 10 éves kort is megérhetik a természetben. Magyarországon a nagyobb testű ragadozó madarak mellett az aranysakál és a róka jelenthet potenciális veszélyforrást a nyestre nézve, de állományainak erősödését, illetve urbanizálódásának sikerét látva nem kell aggódnunk a jövője miatt. Ez persze nyilván nem boldogítja azokat, akiknek a padlásterében, a házszigetelésében vagy az autójában okozott kárt e fürge, szemfüles ragadozó, amely baromfiólakba vagy galambdúcokba beszabadulva gyakran valóban jelentős pusztításokat képes végezni. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy természetvédelmi károkozása is számottevő lehet, hiszen előszeretettel fosztogatja a települési környezetben élő – védett, illetve fokozottan védett – madarak, köztük a gyöngybagoly fészkeit.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Elisabeth Prueitt – Chad Robertson

Vida Kata

Péksütemények és desszertek a világ leghíresebb pékségéből

EMBERISÉG Mégis jobbak lennénk, mint hittük?

48 szezonális zöldségkrém és snack

Jen Green

A FÁK VARÁZSLATOS VILÁGA

Fontosak és hasznosak

Barack Obama

EGY ÍGÉRET FÖLDJE

Elnöki memoár I.

̵ ajándékö t le t ek

Holly Davis

Ben Hoare

25%

Rutger Bregman

IDEI, HAZAI, ZÖLD

TARTINE

FERMENTÁLÁS

A TERMÉSZET EZER ARCA

Erjesztett ételek és italok több mint 100 recepttel

KEDVEZMÉNY A 7 KÖNYVRE!*

* Kuponkód: TURISTA25 Felhasználható: a hvgkonyvek.hu webshopban. 2021. február 15-ig, a készlet erejéig. A kedvezmény a bolti árból kerül levonásra.

webshop: hvgkonyvek.hu Az vagy, amit olvasol.

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

Kalandozz velünk! Válogass ezernyi érdekes látnivalóból és túraötletből!

töltsd le!

TERMÉSZETJÁRÓ HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ TÖBB MINT

TÖBB MINT

220 000

80 000

670

LETÖLTÉS

FACEBOOK.g9(7đ

KIDOLGOZOTT TÚRAÖTLET

TUTORIALVIDEÓK A YOUTUBECSATORNÁNKON

termeszetjaro.hu

TÖBB MINT

2000

LÁTNIVALÓ