Turista Magazin 2021 február by Turista Magazin

JELVÉNYVADÁSZ

HISTÓRIA

BAKONYI KALANDOK A DÖBRÖNTEI VÁRNÁL

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

VÁRTÚRÁK A BÖRZSÖNYBEN

2021. FEBRUÁR › ÁRA: 895 Ft

2021. FEBRUÁR

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

REJTETT KINCSEINK

HUBERTLAKI-TÓ

INTERJÚ

EGGYÉ VÁLNI A TERMÉSZETTEL

Ă&#x2030;ves elĹ&#x2018;fizetĂŠssel 7700 Ft-ĂŠrt olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Tömeg a természetben

Nógrádi Attila főszerkesztő

Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan hírek, hogy dugó alakult ki egy-egy népszerűbb túracélpont felé vezető úton, álló kocsisorokról érkeznek képek a Mátrából, Dobogókőről, ami egyfelől örömteli, mert azt jelzi, hogy egyre több ember megy a természetbe, másrészt az így kialakult tumultus sokaknak veszi el a kedvét az egésztől. Szerencsére van megoldás, hiszen bővelkedünk a szebbnél szebb természeti látnivalókban, és több ezer kilométernyi jelzett túraútvonal vár ránk, más kérdés, hogy ezekről hol lehet tájékozódni. Örömmel jelentem, hogy testvérlapunk, a Természetjáró.hu szerkesztősége – pont a tumultusok elkerülése érdekében – létrehozott egy gyűjtőoldalt, ahol a járvány idején is nyitva tartó látnivalók, kilátók, panorámapontok, tanösvények és akadálymentes, hosszabb-rövidebb túrák egyaránt megtalálhatók. Aki kedvet kapott a dologhoz, az az alábbi QR-kód segítségével érheti el a listát.

Címlapfotó: Kovács tenere Norbert: Körforgás Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Szauer Melinda (Erdőmánia), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Regisztráljon a koronavírus elleni oltásra:

Az oltás önkéntes és ingyenes. Amennyiben szeretné beoltatni magát, regisztráljon most, és értesüljön elsőként a vakcinával kapcsolatos információkról és teendőkről!

MINDEN ÉLET SZÁMÍT Ké Kés é zzül zü üllt lt Mag Magy ag gyaro aro orsz rs ág Kor o mán or mánya y meg ya m bíz me í ásá ából ból.

Tartalom

Hírek

MTSZ Híradó

Tudtad-e?

Messzelátó Egy ismeretlen kilátó az orrunk előtt

Jelvényvadász Vártúrák a Börzsönyben

História Döbröntei vár – Bakonyi kalandok, amelyeket nem fogunk elfelejteni

Rejtett Kincseink Hubertlaki-tó – Az Öreg-Bakony fiatal, kék a szeme

Két Keréken Fedezd fel Európát a nyeregből!

Ökotúra Téli túra éber bolharákokkal és alvó teknősökkel

Fókuszban a Természet Interjú Kovács tenere Norberttel

Erdőmánia A téli erdő ezer arca

Az Erdész Válaszol Titokzatos jelek a fákon

Tudástár Urbanizálódó állatok

Gasztro Klasszikusok kissé megvadítva

Zöldhullám Csuka – A rettenhetetlen vadász

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek A rejtőzködés nagymestere az Év Emlőse

Fotó: Adobe Stock

Az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével működtetett Vadonleső Program a hermelint választotta az Év Emlősének 2021-ben. A cím köré egész éven át tartó rendezvénysorozatot szerveznek a fajról szóló tudományos és népszerűsítő programokkal, pályázatokkal. Bár állatkertekben találkozhatunk a hermelinnel, a természetben egyrészt meglehetősen ritka, másrészt kerüli a településeket, ráadásul éjszaka aktív. Talán sokan tudják, hogy a hermelinnek van nyári és téli bundája is. Míg előbbi barna színű, a hasán világosabb, utóbbi hófehér.

Lila gyomnövény lett az Év Vadvirága Az online megmérettetésen a szavazatok 47%-ával győzött a vetési konkoly a másik két „versenytárs”, a bíborfekete hagyma (31%) és a pici egérfarkfű (22%) előtt. Így megérdemelten nyerte el az Év Vadvirága 2021 címet, és ezzel kezdődhet is a konkolyos év, amelynek keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók vagy az azokkal szomszédos élőhelyek biológiai sokféleségére hívja fel a figyelmet a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság. A vetési konkoly (Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozik, és nemzetségének egyetlen képviselője a Kárpát-medencében. Az első gyomnövény, amelyet 1993-ban védetté nyilvánítottak Magyarországon. Természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

Tarolt a kacsafarkú szender Befejeződött a 2021-es Év Rovara címért folyó versengés is. A jelöltek közül az ékfoltos zengőlégy 890, a keleti rablópille 1027 szavazatot nyert el, így a kacsafarkú szender 3912 szavazattal, mondhatni utcahoszszal győzött a Magyar Rovartani Társaság versenyén. A nyertes, a „magyar kolibrinek” is elkeresztelt kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) valóban fura szerzet, amely a virágok között röpködve inkább tűnik parányi kolibrinek, mint lepkének. Nemcsak méreteiben hasonló a legkisebb kolibrikhez, de repülési stílusában is, ugyanúgy elképesztő sebességgel csapkod a szárnyaival, és a többi lepkétől eltérően nem a virágon megtelepedve táplálkozik, hanem kolibriszerűen egy helyben lebeg, miközben nektárt szívogat, például a petúnia vagy a trombitafolyondár tölcséres virágának mélyéről. Mindezt villámgyorsan teszi, néhány perc alatt száznál is több virágot képes meglátogatni, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van.

Fotó: Békatutaj

Új kilátótornyok épülnek a Tisza-tavon A Poroszló közelében épülő két új kilátó kizárólag a vízen lesz megközelíthető, és a tervek szerint már a 2021-es szezontól használhatják azokat a vízitúrázók. A szakemberek úgy vélik, jelenleg a strandokon és a kikötőkön kívül kevés az alkalmas kikötőhely a tavon, az új tornyokkal pedig ezen a helyzeten szeretnének javítani. Az egyik kilátó a Csapói-Holt-Tisza partjának közelében található szigeten épül, amelyen korábban is volt egy népszerű madármegfigyelő torony. Az új kilátó a fáktól kicsit távolabb, a nádasban kap helyet, így láthatóvá válik majd az egész Poroszlói-medence és a Csapói-Holt-Tisza. A másik kilátó az újlőrincfalvi Neptun kikötőhöz és a Ravaszháthoz közel, egy hínárral benőtt kis öbölben fog helyet kapni. A kilátó különlegessége az lesz, hogy nem a szárazföldre építik, a vízi járművekkel közvetlenül a kilátó alatt lehet majd kikötni. Mindkét kilátó 9 m magas lesz, vörösfenyőből készülnek, és tervezésükkor kiemelt hangsúlyt fektettek arra, hogy minél tartósabbak, időtállóbbak legyenek.

Fotó: Békatutaj

Fotó: Christian Fischer / Wikipédia

Közel embermagasságú a Barcs közelében élő páfrányfaj Nagyon ritka és nagyon nagy hazánk egyik legkülönlegesebb páfrányfaja, a királyharaszt. A fajra 1978-ban bukkantak rá először a Barcsi-borókásban. Most az eddig ismert élőhelyének közelében újabb állományt találtak. A fokozottan védett királyharaszt (Osmunda regalis) hazánkban csak Barcs közelében él, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Az igen impozáns növényfaj megtalálása a II. világháború óta az egyik legjelentősebb florisztikai felfedezés a Kárpát-medencében. Külön érdekesség, hogy megtalálói nem botanikusok voltak, hanem egy középiskolai természetvédelmi tábor résztvevői. Ahogy arról a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapja beszámol, nemrégiben újabb töveket találtak, az eddig ismert élőhelytől mindössze 500 m-re. A faj leginkább a lápos, mocsaras, pangó vizű, magas páratartalmú területeket kedveli, ahol árnyékadó fák élnek. A kifejlett növény magassága rendszerint meghaladja az 1 m-t, de akár 1,5 m-nél is magasabbra nőhet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Soha nem látott mértékben nőtt a kéktúrázók száma Az igazolófüzetek eladásaiból az derült ki, hogy több mint 20 000 új túrázó indult el tavaly az Országos Kéktúrán, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát 3200-an, az Alföldi Kéktúrát pedig több mint 2000-en

Az MTSZ kiemelt rendezvényei 2021-ben A Magyar Természetjáró Szövetség az alábbi rendezvényeire várja a tagszervezeteit az év folyamán: • 2021. január 30. – Online tájékoztató a turistautak és a jelzésfestési pályázat témakörében • 2021. március 20. – Online tagszervezeti találkozó • 2021. április 17–18. – Gerecse 50 teljesítménytúrák (Tatabánya) • 2021. május 22. – Választmányi ülés (Budapest) • 2021. szeptember 18. – Természetjárók Napja (Dobogókő) • 2021. október 9. – Kéktúrázás Napja • 2021. november 13. – Tematikus nap • 2021. november 27. – Online tagszervezeti találkozó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kezdték el teljesíteni 2020-ban. Ez mindhárom kéktúramozgalom esetében rekordnak számít, az Országos Kéktúra esetében 168%-os növekedés az előző év hasonló időszakának adataihoz képest. Összességében az országban már 150 000 felett van azok száma, akik a hivatalos kéktúrás igazolófüzetet használva járják a természetet, hazánk ikonikus turistaútjait. Ugyancsak szép számban teljesítették tavaly a kéktúrákat: az 1171,8 km hosszú Országos Kéktúrát 387 túrázó teljesítette, az 541 km-es Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúrát 136-an, míg a 869 km hosszú Alföldi Kéktúrát 89-en járták végig. A 2020-as igazolt teljesítéssel rendelkező túrázók összességében 604 000 km-t gyalogoltak Magyarországon. Az MTSZ tapasztalata szerint a koronavírus-járvány miatti bezártságérzet a hazai lakosság kirándulási kedvét sokszorosára növelte, a természetjárók körében népszerű itthoni desztinációk látogatottsága ugrásszerűen emelkedett, és gyakran zsúfolt úti céllá váltak a jól ismert, főleg fővárosi és Budapest környéki túracélpontok. Az MTSZ folyamatosan bővülő digitális tartalmaival, túraötleteivel továbbra is mérsékelni próbálja a természetterhelést, a fenntarthatóságra és a természetjárók felelősségére is felhívva a figyelmet.

Tudtad-e? … melyek a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályai? A hatályos jogszabályok értelmében a szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá. A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A kellő szilárdság a gyakorlatban legalább 8 cm-es jégvastagságot jelent, de ahhoz, hogy több ember biztonságosan a jégen tartózkodhasson, illetve sportolhasson, 12 cm-es vastagságra van szükség. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel (a biztonságos munkavégzés kivételével), kikötők és veszteglőhelyek területén, valamint folyóvizeken és azok mellékágain tilos a szabad vizek jegén tartózkodni.

Fotó: Tóth Judit

TUDTAD, … mi minden élvez „ex lege” védettséget hazánkban?

Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom Írta: és földvár a természet védelméről szóNagy Loránd István ló 1996. évi LIII. törvény értelmében védelem alatt áll. (A latin ex lege terminus jelentése: a törvény erejénél fogva.) A lápok és a szikes tavak természetvédelmi területnek, a források, a víznyelők, a kunhalmok és a földvárak természeti emléknek, a barlangok pedig természeti értéknek minősülnek. Fotó: Viktor Cap / Adobe Stock

… mettől meddig tart a farsang? A keresztény egyházi évben a karácsonyi ünnepkört lezáró vízkereszt (január 6.) napjától a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznapig) tartó időszak a farsang, amelynek hossza változó, hiszen a hamvazószerda és a húsvét is mozgó ünnep. Hagyományosan vidám, mulatságokkal, lakmározásokkal, álarcos, jelmezes felvonulásokkal színesített periódusa ez az évnek, amelynek legmozgalmasabb időszaka a húshagyókeddtől farsangvasárnapig tartó utolsó három nap, azaz a „farsang farka”. A riói és a velencei karnevál mellett a mohácsi busójárást is ebben a három napban tartják.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

… hogy Bálint napja nem csupán a szerelmesek ünnepe?

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

… mi a különbség a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő között?

Február 14-ét Valentin-napként, azaz (angolszász mintára) a szerelmesek napjaként legfeljebb harminc éve ünneplik hazánkban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerelmesek, jegyesek, lelki betegek és epilepsziások védőszentje nevének napjához ne kötődtek volna már korábban is hagyományok és hiedelmek hazánkban. A néphit szerint ez a nap a madarak menyegzőjének a napja, ekkor hallható első ízben a szerelmes madárének, jelezve a tavasz közeledtét. A Bálint-napi időjárásból arra is következtettek, hogy milyen lesz az év termése: száraz, hideg idő esetén bőséges termésre volt kilátás. A február 14-én ültetett facsemetéről úgy tartották, az biztosan meg fog eredni.

Az élelmiszerek csomagolásán kétféle „felhasználhatósági határidővel” találkozhatunk, amelyeket nem szabad összekeverni. Fogyaszthatósági idő szerepel a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló, jellemzően hűtőtárolást igénylő élelmiszereken (például tejtermékeken, felvágottakon), amelyek fogyasztása a lejáratot követően egészségügyi kockázatot jelenthet. A hosszabb ideig eltartható élelmiszereken (például konzerveken, kekszeken) minőségmegőrzési időt tüntetnek fel, amelynek letelte nem azt jelenti, hogy az adott termék megromlott, tehát nem fogyasztható, hanem azt, hogy a termék veszíthetett eredeti minőségéből, élvezeti értékéből, megváltozhatott a színe, az illata vagy az állaga. Fotó: Pálvölgyi Krisztina

… hogy a mohácsi busójárás hungarikum?

Fotó: Adobe Stock

A Baranya megyei Mohácson és környékén élő délszlávok (sokácok) farsang végi, karneváli hangulatú, hat napon át tartó, maszkos alakoskodását, a tavaszváró, télűző busójárást – amely népszokás az idők folyamán táncos, zenével kísért népünnepéllyé vált – az UNESCO 2009-ben vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Három évvel később, 2012-ben hungarikumi címet kapott a birkabőr bundába és fehér vászonnadrágba öltözött, bőrbocskoros, derekukon kötélre vagy láncra függesztett kolompot, fejükön sajátos faálarcot viselő, kezükben kereplőt tartó busók főszereplésével zajló hagyomány.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

Egy ismeretlen kilátó

az orrunk előtt Írta: Nógrádi Attila Fotók: Csanádi Márton

Elnézést a hatásvadász címért, azzal viszont nehéz vitatkozni, hogy a törökbálinti Anna-hegyen álló kilátót jó eséllyel már mindenki látta, aki az M1-es és az M7-es autópálya közös szakaszán autózott, de csak nagyok kevesen jutottak arra az elhatározásra, hogy egyszer fel is másszanak rá. Pedig megéri a fáradságot.

inoman szólva sem a legideálisabb időjárási körülmények között közelítettük meg a törökbálinti Annahegyen található kilátót, amelyhez egyre közelebb terjeszkedik a település, így akár autóval is elérhető, de inkább azt ajánljuk, hogy a járművünket hagyjuk a tüdőgyógyintézet mellett található templomnál, és onnan induljunk el a zöld kereszt, majd a zöld kör jelzésen. Ha így teszünk, több tematikus tanösvény állomásával is találkozhatunk a hegyet borító

erdőben, és alig egy kilométer után máris ott lehetünk a képeken látható kilátó előtt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A 20 m magasan lévő kilátóteraszról káprázatos panoráma nyílik a környékre

Nem egy szép darab a Telenor Magyarország Zrt. tulajdonában álló műtárgy a mellette zúgó konténerrel, de mentségére legyen mondva, hogy megannyi antennát kell magasban tartania, így végső soron még örülhetünk is, hogy felmászhatunk az 50 m magas adótorony köré épített lépcsőkön a kirándulóknak kialakított kilátóteraszra.

Esős, havas időben fokozottan vigyázzunk felfelé és lefelé menet, mert a fémből készült lépcsők csúszósak lehetnek

Fotó: Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

A 266 m magas Anna-hegyen már korábban is álltak fából készült kilátók a mostani helyén, ám ezek emlékét már csak néhány megsárgult fotó őrzi az 1930–40-es évekből

Mivel magas fák és egyéb tereptárgyak nem zavarják a kilátást, gyakorlatilag csak a légköri viszonyokon múlik, hogy meddig látunk el, ezért érdemes egy távcsövet is magunkkal vinnünk. Aki szereti a terepasztalokat, imádni fogja, hogy a lába előtt hever az egyre jobban beépített és örökké nyüzsgő Budaörsi-medence, de remekül el lehet még nézelődni a Tétényi-fennsík irányába, sőt még a százhalombattai finomító tornyait is ki lehet venni a távolban. 쐍 47.424986, 18.924561

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

Feledésbe vesző, ősi nyomok, hőskorukról regélő falmaradványok és egy varázslatos táj várja a felfedezést és kalandot kereső természetjárókat.

Vártúrák a Bör 14

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zsรถnyben w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász bben a rovatban már több érintőpontos jelvényszerző túrát is bemutattunk, ez a mostani azonban a legizgalmasabbak és legtöbb élményt ígérők közé tartozik. Bizonyos, hogy mire a Vártúrák a Börzsönyben túrafüzetében szereplő több mint 28 helyszínt felkeressük, rengeteg térképi és terepi ismeretet szerzünk, miközben hazánk egyik legszebb hegységének kiváló ismerőivé válunk. Kedvet és tippet adva ehhez a szuper tematikához, hat különböző nehézségű túrára fűztük fel az egyébként tetszőleges irányból és sorrendben felkereshető őskori sáncokat, középkori várromokat és római kori emlékeket, amelyek a történelmi barangoláson túl fantasztikus tájakra és egyéb látnivalókhoz is elkalauzolnak minket.

A legendás Kámor csúcsát jól látszódó sáncmaradványok veszik körül

Egy erődtemplomtól Hont vármegye székhelyéig A Börzsöny északi lábánál fekvő Bernecebaráti Templom-hegyén anno sánccal erősített, Árpád-kori földvár állt, ahonnan az ásatások során a késői lengyeli, illetve a hatvani kultúra telepmaradványai is előkerültek. A település központjában található, elnyúló magaslaton ma festőien szép, lőréses kőfallal kerített, középkori eredetű templom uralja a környék látképét, de a dombtetőt bejárva az ősi sáncok marad-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A régészeti feltárások szerint a Templom-hegy már több mint 6000 évvel ezelőtt lakott hely volt

ványai is kivehetők. A különböző korokban létrehozott erődített telepek miatt egymástól nem túl messze három várkódos táblát is kihelyeztek, amelyek közül kettő begyűjtése fakultatív jellegű. A több ezer éve lakott, látványos palóc házakkal és kastéllyal is bíró települést a hegység belsejébe vezető Nagy-völgy felé hagyjuk el, majd felkapaszkodunk a 433 m magas Ozmotring hegyhátára, ahol nem sokkal később keresztezzük a sárgával jelölt Tótok útját. Itt nehezen kivehető földsáncnyomokra lehetünk figyelmesek. Ez a közelmúltban felfedezett Varjasi-sánc, amelyről vajmi keveset tudunk, csak az bizonyos, hogy valamikor régen emberkéz alkotta. Az útelágazásnál felírjuk a várkódot, majd a Cicőkét, a Lopona-hegyet, a Nagy-völgyet és a Zöld-mál meredek kaptatóját is bejárva északnak tartunk tovább, hogy elérjük a 430 m magas Jelenc-hegy titkokat őrző, több száz méter hosszú sáncait. Csupán a felismerhető földbuckák és a régészek által itt talált elszenesedett gerendakerítések csekély maradványai bizonyítják a feltehetően bronzkori telep létezését. Hont felé haladva a Jelenc-hegy déli és északnyugati sáncait is keresztezzük, mielőtt az egykori vármegye székhelyére érkezünk. Középkori várának emlékét csupán okiratok és régi történetek őrizték meg. A vár keletkezése óta fennálló folyamatos lakottság ugyanis teljesen eltüntetett minden erődítést a felszínről. Egyedül az Ipoly árterébe belógó félsziget fekvése és a hegyek felől védő, egykoron mély árok ma is látható nyoma támasztja alá a Hont várára

vonatkozó állításokat. Fedezzük fel Hontot, de mielőtt a Hunyadi utca 10-es száma előtti villanyoszlopra rögzített várkódhoz sietnénk, ne hagyjuk ki a település határában húzódó látványos, a földtörténeti időszakokat meredek partfalakkal feltáró, vízeséses szakadékot sem!

Legendák bércén és Szondi nyomában Diósjenő és Drégelypalánk között A Börzsöny keleti kapujának számító Diósjenőtől egy közel 20 km-es túrával négy várat, illetve több varázslatos helyszínt is felfedezhetünk. Elsőkén a Diósjenő feletti Csehvárat hódítjuk meg egy meredek kaptatóval: az erősségnek csak alig kivehető nyomait látni a panorámás hegykúpon. A 13. században már létező, később elpusztult, majd feltehetőleg a lévai csehek vagy a husziták által újjáépített várat nevezték el a környékbeliek Csehvárnak. Innen a hegység keleti határbércein a legenda szerint

rablólovagok kincseit rejtő, boszorkányok otthonául szolgáló, 662 m magas Kámorra kapaszkodunk fel, ahol ma is kivehető földsáncok árulkodnak egy elfeledett erősségről. A vár keletkezéséről és pusztulásáról nincs adat, valószínűleg a török időkben már nem is állt. Érdemes a sáncok felfedezése mellett a Kámor pompás, a Cserhát vidékére nyíló panorámáját is megcsodálni, ahogy a lávába zárt fatörzslyukakat is, amelyeket a hegycsúcstól alig pár száz méterre, a sziklába vájt Hugó-villa közelében találunk. Következő állomásuk egy történelmi emlékhely, ahol már ódon falak között válik tapinthatóvá Drégely várának históriája. Mindenki hallott már a hős Szondi György és bátor vitézeinek önfeláldozó helytállásáról, ám tragédiájuk színhelyét jóval kevesebben ismerik. Az oszmán sereg által elpusztított vár romjaiban is látványos, panorámás falairól pedig a Mátráig ellátni. A Drégelyvár hegy 444 m-es magaslatról meredek ereszkedéssel,

Drégely várának festői környezetben álló falai a történelem börzsönyi hírmondói

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

majd hazánk egyik legszebb vasútvonala mentén érjük el Drégelypalánkot, amelyet a hódoltság idején, 1575-ben palánkfallal vettek körül. Az eleinte Újdrégelynek, később Palánknak nevezett erőd volt a környékbeli török portyázások kiindulópontja, amely a leírások szerint körülbelül kétezer lovas helyőrsége volt. A nagyobb alapterületű, négyszögletes vár magában foglalta a falut, belül pedig bástyákkal megerősített kőfalak is voltak, amelyek szintén nyomtalanul eltűntek. A kódtáblát a templom közelében egy villanyoszlopra szerelték.

Panorámás túra a Börzsöny nyugati végein Perőcsény csöndes kis községéből a piros jeleket követve túrázunk fel a hegység egyik legszebb gerincélére. Ezen végiggyalogolva tökéletes rálátással szemlélhetjük a Börzsöny beszakadt vulkánjának vadregényes völgyrendszerét. A lenyűgöző geológiai múlt mellett az emberiség történetét is feleleveníthetjük a kősáncoknak és falmaradványoknak köszönhetően, de egyik-másik nyom felismeréséhez érdemes beszerezni a Börzsönyi vártúrák című túrakalauzt. Gerinctúránk első tematikus megállóhelye a Jancsi-hegy középső rézkori, késő bronzkori és urnasíros kultúrához tartozó védvonallal ellátott telepe, amelyet 30 és 50 m hosszan elnyúló kőkupacok és széles árkok jeleznek. Az előkerült leletanyagok Árpád-kori cserepeket is tartalmaztak, de az 1986-ban folytatott szondázó ásatások ennél több információval nemigen szolgáltak. Sziklás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Jancsi-hegy és a Salgóvár felderítése közben fantasztikus panorámában lesz részünk

A Salgóvár maradványait a Vár-bérc jellegzetes sziklacsúcsához tapasztva találjuk Fotó: Lánczi Péter

ösvényünket délnek követve jutunk el a panorámás Holló-kőre, majd kisvártatva a Salgóvár sziklacsúcshoz tapasztott falaihoz érkezünk. Feltehetőleg a 13. század második felében emelték a várat, amelyet először 1372-ben említenek oklevelek, ekkor még királyi várként. Nem sokkal később a Lévai Cseh család, hamarosan Szécsényi Simon, majd Salgói Miklós lett a birtokosa. Utóbbi azonban 1422-ben hamis pénz verése miatt elvesztette birtokait, Salgóvárat pedig lerombolták. A csekély romokat, de szép panorámát tartogató, sziklás hegytetőtől a közeli Magyar-hegyre (714 m) teszünk kitérőt, amelynek nyugati oldalában az alig kivehető, félköríves sánc egykoron a kiétei kultúrához (Kyjatice-kultúra) tartozó, több száz méter szélességű telepet védte. A Magyar-heggyel szemközti Rustok-hegyen is ennek a kultúrának a nyomait fedezték fel az 1973-ban folytatott ásatásokon. A sáncátvágások során kiderült, hogy a telepet fagerendás, rekeszes, földdel kitöltött védmű vette körül, amelyet tűz pusztított el: töltelékföldjét a lángok vörös színűre égették. A Rustok-hegy panorámás oldalától a Börzsöny egyik ékkövéhez, a lőréses kőfallal körbevett nagybörzsönyi Szent István-templomhoz érkezünk, amely az Árpád-kor óta áll a számos látnivalót kínáló

település határában. Érdemes az istenházát belülről is megcsodálni, majd az innen 2 km-re nyugatra, a szántók között dombként magasodó Gór-hegy várkódját is begyűjteni. 1944-ben lövészárok ásásakor 1,5 m-es mélységből cserepek együttese, valamint egy öntőminta töredéke került elő, amelyek mind a hatvani kultúra értékes maradványai.

A Gór-hegy buckája a Börzsöny nyugati oldalában

Nagybörzsöny kihagyhatatlan látnivalója a Szent Istvántemplom

Sánckutatás a vadregényes Magas-Börzsönyben Az erdei múzeumvasútjáról is híres Kemencéről a Magas-Börzsöny elfeledett földvárait deríthetjük fel egy közel 30 km-es körtúrával. Bejárjuk az egyedi hangulatot árasztó Csarnavölgyet, mielőtt felkapaszkodnánk a kőgörgeteges Halyagos kiétei kultúrából származó földsáncaihoz, majd fölbaktatunk a Magos-fa (914 m) több helyen méteres magasságú földsánccal körbevett platójára. A terület egészén előforduló edénytöredékek huzamosabb ideig fennálló, késő bronzkori telep létezését bizonyítják, hasonlóan az innen alig 3 km-re fekvő, szintén jól kivehető sáncfalakkal kerített Pogányvárhoz. Ide, a fantasyfilmek díszletének is beillő hegykúpra már csak az útba eső, lenyűgöző csóványosi panoráma miatt is megéri kitérőt tenni, mielőtt a zöld turistajelzésen a kemencei kiindulópontunk felé vesszük az irányt. Ebben az ereszkedésben északnak tartó, nagyobb kitérőkkel, jelzetlen utakon fedezhetjük fel a Tamásvár-bérc Árpád-kori, illetve a Pléska-szikla kora bronzkori, kevéske nyomot tartogató telepeit. Utóbbi látványos

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Nógrád vára hazánk legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára

A 2020-ban átadott Vár-hegykilátóból csodás panoráma nyílik a környékre

és izgalmas, sziklaszirtes, őserdős helyszíneket természetvédelmi okokból – ahogy a Halyagost is – csak szeptembertől december végéig lehet felkeresni. A zöldön továbbsétálva elhaladunk a Börzsöny legjobb állapotban fennmaradt, feltehetőleg őskori földsánca mellett is, amelyet Kemence egykori ura után Godóvárnak neveznek, bár Árpád-kori leletek itt nem kerültek elő. Az idővel dacoló, másfél méter magas, kőből rakott falmaradványok és a feltárt cseréptöredékek a kiétei kultúrához köthetők. A helyszín a szépen kivehető sáncokon kívül a börzsönyi vulkánosság felszínt beborító lenyomatai miatt is látványos.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nógrádi falaktól a Pusztatoronyig A Magas-Börzsöny hegykoszorúja alatt álló nógrádi vár hajdanán nagy jelentőséggel bíró erősség volt. Több alkalommal is gazdát cserélt a magyar és a török között, pusztulását azonban nem ostrom vagy várrontás, hanem egy villámcsapás okozta, amely berobbantotta az öregtoronyban tárolt lőport. Szláv eredetű neve „új várat” jelent, és egy feltehetőleg már meglévő, őskori várhelyre épült. Innen indulva – változatos tájakat bejárva – érintjük a nevében is árulkodó Vár-hegyet, amely a népszerű kirándulóhelyként ismert Királyrét fölé magasodik. Hajdanán sziklába vájt árok és

sziklatörmelékből készített sánc védte a hegytetőt, ahol középkori maradványok, illetve jóval korábbi, késő bronzkori leletek is előkerültek. Más börzsönyi lelőhelyekhez hasonlóan ezek is főként edénytöredékek, de sarlóra és kés darabjai is bukkantak a kutatók. A nyomok és a várkód felkutatása mellett egy új, körpanorámás kilátó fokozza a Vár-hegy vonzerejét. Királyréttől délre a műutat és a kisvasúti pályát követjük, majd egy jelzés nélküli ösvényen a meredek oldalú Pap-hegyre mászunk fel. Itt egy bronz-, illetve egy Árpád-kori telep földsáncait kutatjuk fel, majd a Tar Péter-hegyen keresztül tartunk tovább nyugatnak, később pedig délnek, a hangulatos horgásztó tövében álló Pusztatorony 13. századi romjaihoz. A Bibervárnak is nevezett hajdani lakótoronyból szinte semmi sem maradt, de a kóspallagi műút kanyarulatába beékelődő, mindössze egy falmaradványt bemutató rom így is egyedi hangulatot áraszt. Az igazolókódot a hegytetőn egy fára rögzítve találjuk, begyűjtése után pedig a vár alatti buszmegállóban is befejezhetjük a túrázást, ahonnan pár perc alatt elérhetjük a Dunakanyar vasútvonalát.

tematikánk egyik célpontja, egyben következő túránk kiindulópontja. A barokk stílusjegyeket viselő márianosztrai Magyarok Nagyasszonyabazilika részben börtönnel kiegészül épületegyüttese egykoron bástyákkal ellátott, erődített kolostor volt, ahol 1525-ben pálos szerzetesek verték vissza a törökök ostromát. A később pusztulásnak indult, majd többször átépített kolostor ma is neves búcsújáró hely, de erőd mivoltát mára inkább csak a szomszédos börtön látványa adja. A kőbányászatáról is híres községből jól ráláthatunk a Zuvári-hegy kevéske középkori várfalat rejtő, mindöszsze 313 m-es sasbércére. Az igen meredek

Balra: Ilyen várkódos táblákat keresünk a terepen Jobbra: Ennyi maradt csupán a meredek hegykúpon álló Bibervárból

A márianosztrai falak ma a bazilikának és a börtönnek is otthont adnak

A dél-börzsönyi táj középkori erősségei A hajdanvolt tűzhányók hegykúpjaival körülvett, festői vidéken fekszik Márianosztra, váras

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Balra: Kilátás Márianosztra határából az elbányászott Csák-hegyre és a közeli Zuvár hegykúpjára Jobbra: Római őrtorony maradványai Verőce határában

kaptatóval megmászható várhelyet már régen visszafoglalta a természet, s az okiratok tanúsága szerint az itteni falak köveiből emelték az 1352-ben I. Lajos királyunk által alapított nosztrai kolostort. Tehát ez az erősség már ez idő tájt rommá vált, falmaradványokat ugyanakkor még közel 700 év múltán is találunk itt. A Zuvártól a kék jelzéseket követve az Ipoly partjára, Ipolydamásd határába igyekszünk, ahol Damásd várának maradványait vesszük szemügyre. Az 1339 és 1376 között itt keltezett oklevelek szerint I. Károly és Nagy Lajos is szívesen töltött itt hosszabb időt vadászatok alkalmával. Az eredetileg őrtoronynak szánt építmény némi átalakítással tökéletes védelmet

Infók a jelvényszerzéshezz A Ferihegyi Benke Rezső Természetjáró Szakosztály által meghirdetett, Várak a Börzsönyben nevű, érintőpontos jelvényszerző túrát tetszőleges irányból és időkorlát nélkül bárki teljesítheti. Az egyesület honlapjáról (brtsz.hu) ingyenesen letölthető igazolólapra kell lejegyezni a terepen kihelyezett táblák három pöttyből álló kódjait. A jelvény megszerzéséhez legalább 14 várat kell felkeresni, aki pedig mind a 28 börzsönyi helyszínre ellátogat, az névre szóló oklevelet is kap. A díjazás ára 1000 Ft. A helyszínek felkeresésében, a kódok megtalálásában, továbbá a várak megismerésében nagy segítséget nyújt SzádeczkyKardoss Géza korábban már létezett, de 2020-ban kibővített és átdolgozott formában újból kiadott, Börzsönyi vártúrák című túrakalauza, amelyet térképboltokban, turistaházakban, valamint túraboltokban is megvásárolhatunk 2200 Ft-ért.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyújtó, a kor kényelmi igényeinek megfelelő szálláshelyet kínáló várrá lett. Ma csupán tábla és néhány kőkupac hirdeti Damásd múltját a pihenővé alakított dombtetőn. Rövid túránkat érdemes a közeli Ipoly megcsodálásával zárni, mielőtt Ipolydamásdon buszra szállunk.

Erősség a határ túloldalán és a Dunakanyar római tornyai Várfelfedező utunk néhány érdekes helyszínét a túraútvonalaktól távol, félreeső helyeken találjuk, amelyeket viszont bringával vagy autóval is elérhetünk. Az egyik ilyen a Bernecebarátiból vagy Tésa irányából, illetve a szomszédos Ipolyvisk felől megközelíthető Mahir vára, amelynek a hatvani és a bádeni kultúrához köthető földsáncai a magyar–szlovák határ közvetlen közelében, de már Szlovákiában fekszenek. (Várkódot a magyar oldalon találunk.) Két másik pontunkat egy Dunakanyarban tett bringázás során is begyűjthetjük. Az egyiket Szobnál, a másikat Verőce határában. Időszámításunk kezdetén a Dunakanyar a Római Birodalomhoz tartozott, itt húzódott a limes, amelynek a Duna jobb és bal partján álló erődítései védték Pannóniát a portyázó idegen törzsektől. A börzsönyi oldalra eső két római táborból mára csak a verőcei maradványai láthatók, a szobit a vasútépítés teljesen eltüntette. Ennek ellenére az utóbbit nem csupán a kód és az Ipoly-torkolat miatt érdemes felkeresni. Kiváló táborhelyül is szolgál, amelynek varázsát elsősorban az evezősök szokták kiélvezni. 쐍 Forrás: Szádeczky-Kardoss Géza: Börzsönyi vártúrák

Ipolyszécsényke Sečianky

ö B

SZAMÁRHEGY %Ô%É1$79g/*<

Pilismarót om os-

ESZTERGOM

c i

-iQRVKHJ\ Eszperantó-h. 336

Zebegény /$7259g/*<

Ló

Verőce

Kisoroszi

',Ð69g/*< DunaRómai erőd

S zen te JELMAGYARÁZAT nd r e i-Duna

'XQDSDUW

NAGYMAROS

Dömös

Magas-hegy 311

%|U]V|Q\OLJHW Kismaros

i-völ g y

Szt. Mihály-h. 484

Berkenye

Szendehely

0DJ\DUN~W

Kálvária-domb

ok ár

)HOVĒPDMRU

Szokolya

Nacsapéreg 334

Malom

%DVDKDUF

Vasvár KEREKTÓ 353

Nógrádi vár

Nagy-Kõ-hegy 383

Piroska-h. 335

ÔMY|OJ\

Tolmács

p. yi-

SZOB

Duna

',Ð69g/*<

Pap-hegy Tar Péter-h. 530

Pusztatorony (Bibervár)

p. ob i Bősz

ÐGDPiVG

Helemba Chľaba Római erőd

'g%g1.Ô7

m eg e g y ye e

Toronyalja-tó

Damásd vára Ipolydamásd

Nógrád

ke tevíz

völ g Le s-

B rd a

Pálos kolostor

e -

.LUiO\UpW

-p. rgó Mo

Leléd Leľa

Vár-hegy

Lók osp.

ád gr m Nó Pest

Nagy-Sas-h. 609

s-p. dre Me

Zuvár

z r

Márianosztra

F ek ete -

Szalatnya 493

Darabos-h. 589

Kóspallag

Ipoly

nyo

Jenői-tó

Magas-Tax 738 éti lyr

Letkés p i-

Ar a

Bárány-bérc Csehvár 646 Diósjenő

á Kir

Letkés

Csóványos p. Kem 938 e nc e Szén -

Nagy-Inóc 826

Sákola-tetõ 489

az -p .

iny

. s-p rge e y

Széppatakpuszta Ipolyszalka Salka

Nagy-Hideghegy 865

Pogányvár

s Börz

Rustok-hegy

Ipolytölgyes N

Magos-fa

Magyar-hegy

Szent István templom

Borsosberény Szá r

Halyagos

Nagybörzsöny

Der ék-p.

Kámor

Tamásvár-bérc

Salgóvár Vár-bérc 715

Bugyihó 633

Jancsi-hegy

Ipolypásztó Pastovce ,VWYiQPDMRU

Gór-hegy

Godóvár Pléska-szikla

.LUiO\Ki]D

Vámosmikola

Nagyoroszi

Varjasi sánc

Perőcsény

Drégely vára

Csarnapuszta

y i-p .

v í zp.

ÁG MA G Y A RORSZ

S ZLOVÁKIA

y-völg

Hé

Jelenc-hegy (d. sánc)

2U]ViQ\OLJHW

Drégelypalánk

N ag

Drégelypalánk vára D e r é k-

Irtvány-hegy 363

. -p

Ipolybél Bielovce

Kemence

Ipolyvece

Jelenc-hegy (ék. sánc) Jelenc-hegy (ény. sánc)

Tésa Té sa i

Hont vára Hont

Nagy-hegy 272

p. auh

Bernecebaráti

Ipolyhídvég Ipeľské Predmostie

TESMAG TEŠMAK

oly Ip

Mahir vára

Ipolyszakállos Ipeľsý Sokolec

Ipolynagyfalu Veľká Ves nad Ipľom

ŠAHY

e-p. enc Kem

Ipolyvisk Vyškovce nad Ipľom Lontó Lontov

IPOLYSÁG

PERESZLÉNY 35(6(ċ$1< 1$' ,3ċ20

5 km

si-

VISEGRÁD

Õskori sánc ÔMPDMRU Római kori erõdítmény Középkori vár

%RJRQKiWLPDMRU

'2%26+(*< 7DKL Térkép: Bába Imre

Histรณria

Dรถbrรถntei vรกr

Bakonyi kalandok, amelyeket nem fogunk elfelejteni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

Amikor egy álmos keddi reggelen útnak indultunk a Veszprém megyei idilli kis település, Döbrönte felé, még egyikünk sem gondolta, hogy a vártól várig tartó körtúrán ennyi meglepetésben lesz részünk. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a tervezett laza kirándulásból a valaha volt legkalandosabb históriás túránk kerekedett ki aznap a Bakonyban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História ersze ezt csak utólag értékeli így az ember. Őszintén szólva: egészen máshogyan éreztem azokban a percekben, amikor fel-alá csörtettem a Köves-patak partján a nyakig érő sárban, keresve azt a helyet, ahol van rá esély, hogy száraz lábbal átkeljünk a vízen. Ehhez még hozzáadódott, hogy addigra már erősen sötétedett, és azt se felejtsük el, hogy nagyjából tíz perccel azelőtt derült ki, hogy még alig vagyunk túl az út felén, holott kilométerben már lejártuk azt a távot, amelyre eredetileg készültünk.

Akkor lendültem át a holtponton, amikor Attila, a fotósunk megelégelte a toporgásomat, és közölte, hogy ő bizony most kézben átvisz engem a patakon, mert különben napestig állhatunk itt. Onnantól fogva már csak nevettem magunkon és a félresikerült napon, mert nagyjából minden, amit eredetileg elterveztünk, máshogy sült el. Na de nem ezek a legemlékezetesebb kirándulások?

Ismeretlen vár a Bakony nyugati lankáin Talán a döbröntei vár szellemei haragudtak meg ránk, amiért végül nem kizárólag a romokat, hanem összességében a környéket

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

választottuk a rovat aktuális főszereplőjévé. Ugyanis ha valahol, hát itt, a néhány megmaradt, ódon középkori fal közelében biztosan kísértetek járnak. Erről az izgalmas helyszínről indítottuk a túrát, amely aztán hol a zöld, hol a sárga kereszt jelzésen vezetett, először Magyarpolányig, aztán egy másik, a Kövespatak völgykatlanján átvezető útvonalon vissza Döbröntére. Ránézésre ez nem is tűnt olyan nagy távnak, de utólag beláttuk, sokkal alaposabban meg kellett volna vizsgálni a térképet, mert az előzetesen 13 km-esre saccolt túra a realitások talaján végül csaknem 20 km-esre duzzadt. Ez nyilvánvalóan nem egy teljesíthetetlen táv, de azért korántsem mindegy, hogy fejben (és időben) miként készül az ember, mi pedig elkövettük azt a hibát, hogy eleinte nem siettünk túlzottan. Mindenesetre a nap szuperül indult, a várnál ugyanis hiába fújt veszettül a szél, kicsit legalább kezdett felszakadozni a köd, így viszonylag szép kilátás fogadott minket, és a romok is igazán hangulatosak. A Bakony nyugati lankái között találjuk Döbrönte mintegy 250 fős, csöppnyi községét, ott pedig egy dombocskán a döbröntei várat. Mindez az Árpád-korban a Csák nemzetségé volt, a vár építésének idején

Túránk kiindulópontja Döbrönte határában. Itt még nem sejtettünk semmit

A romokat Szarvaskő váraként is emlegetik egykori birtokosainak címerállata után

pedig a Himfyeké. Himfy Benedek bolgár bán, Nagy Lajos király hadvezére 1367 és 1374 között emeltette az épületet, amely a legkorábbi írásos forrásban „Zarwaskw castrum” néven szerepel. Ezért Szarvaskő váraként is emlegetik (nem keverendő össze a Bükkben található szarvaskői várral), a Himfyek címerállata ugyanis a szarvas volt. Benedek nem sokat tartózkodott a várban, így további bővítésére csak jóval később, a 16. században került sor. Addig viszont a család egyre veszített a befolyásából: a környékbeli földesurak sorra elragadták a birtokaikat, 1401-ben pedig a várat is kifosztották. Mindezek után nem meglepő, hogy a Himfyek egészen lezüllöttek, rablólo-

vagok lettek, 1464-ben még a pannonhalmi apátságot is kirabolták. Amikor erről tudomást szerzett, Mátyás király az összes megmaradt birtokukat elvette, majd Kanizsai Lászlónak adta, de nem sokkal ezután Szarvaskő vára ismét Himfy-tulajdonba került. A 15. század végén tűzvész pusztított az épületben. 1502-ben kihalt a család férfiága, így a birtok tulajdonosa Essegvári Ferenc lett, aki Himfy Orsolya férje volt. A mohácsi csata után a várat megerősítették egy vastag falú rondellával, innen ágyúzhatták a lőréseken keresztül az ellenséget. Erre végül nem nagyon volt szükség, a törökökkel vívott

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

A magyarpolányi Szent-kútig nagyjából végig ehhez hasonló látványban lehet részünk

csatákban nem játszott komoly szerepet a vár, legalábbis nem tudunk jelentősebb ütközetről. Ismert egy 1555-ös írásos jelentés Nádasdy Tamás nádorispán tollából, amelyben azt írja, Döbrönte épségben van. Úgy tartják, a vár pusztulását egy portyázó török csapat okozhatta később, teljesen lakhatatlanná pedig a 17. század végén vált. A birtok az 1760-as években a Somogyi családé lett, amelynek tagjai német és magyar telepesekkel népesítették be azt. Ekkor hordták el a vár köveit házépítéshez, és ebben az időben emelték a falu klasszicista római katolikus templomát, amely szerintem nagyon idilli látványt nyújt, és a romoktól szemlélve is szépen kitűnik a község házai közül. Azt érdemes róla tudni, hogy az a francia építész (Charles Moreau) tervezte, akinek a tatai vár átépítése is köszönhető. 1990-ben és 2001-ben állagmegóvást végeztek a romokon, a maradványok nagy része viszont valószínűleg a mai napig a földben pihen. Úgy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

volt, hogy a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretein belül felújítják, de úgy tűnik, végül a vár kikerült a programból. Ettől függetlenül érdemes eljönni ide, és a látogatást lehetőleg összekapcsolni egy jó kis bakonyi túrával.

Ördögűzés a Bakonyban Egy olyan túrával, amilyen a miénk is volt, mert a fenti beharangozó ellenére maga az útvonal és a látnivalók nagyon is klasszak, csak a körülmények babráltak ki velünk. Azt tudnám javasolni mindenkinek, aki kedvet kap ehhez a kiránduláshoz, hogy jól öltözzön fel, szeles, esős időben vagy közvetlenül azt követően ne, ám ha mindenképpen szeretne, akkor csak gumicsizmával felszerelkezve induljon el, és számítson a rengeteg sárra, illetve arra, hogy többször bele kell gázolnia a patakba. Előző nap esett, így a sártengerre mi is felkészültünk. Az út első szakasza vidám cuppogással telt a hangulatos fenyvesekben, többször megálltunk megcsodálni egy-egy gomba lepte

farönköt vagy különlegesen szép mohát, apró növényt. Ezenfelül kissé eseménytelenül telt az idő egészen az első érdekesebb helyszínig, a magyarpolányi Szent-kútig, ahol a sűrű avarral borított terepen padsorok, feszületek, egy Szűzanya-szobor és persze egy kiépített forrás fogadott minket, utóbbiból mintha éppenhogy csak csordogált volna valami. Mint utólag megtudtam, a víz általában folyik és iható is. A legenda szerint a Szent-kútnál egyszer megszállt egy vadászt az ördög, és a Szűzanya az utolsó pillanatban segített rajta. Hálából a vadász később egy szentképet helyezett el az itt álló bükkfán, amely a mai napig megtekinthető. Később még több szent jelkép került ide, és állítólag a helyiek (azaz a magyarpolányiak) még most is ide járnak imádkozni.

Márványmintázatú taplók egy kidőlt farönkön A magyarpolányi Szent-kútnál pihenni és szomjat oltani is lehet

Egy kis pihenést és fotózást követően szedtük a sátorfánkat, és a kálváriát nagyjából visszafelé követve a már említett település felé vettük az irányt. Magyarpolány első házai között egy kutya üdvözölt minket rendkívül heves ugatással, majd nagy elánnal a nyomunkba eredt. Én oda sem mertem nézni, de Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Magyarpolányi életkép két templommal. A településről az első írásos feljegyzés 1162-ből származik

Dimbes-dombos tájon keresztül vezet az út a Csurgó-kút környékéig

elé állt, és olyan hangon köszöntötte, mintha legalábbis egy cuki mókuskával vagy nyuszival találkozott volna, mire az eb varázsütésre átváltott agresszívből farokcsóválós, vidáman szökdécselős üzemmódba, én meg csak lestem. Ezt a pszichológiai trükköt tehát jó szívvel ajánlom mindenkinek, bár azt nem tudom, hogy egy jól fejlett rottweiler mit szól hozzá, de ennél a kutyánál remekül működött. Magyarpolány már egy 1162-es írásos feljegyzésben is szerepel a bakonybéli bencés apátság

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tulajdonaként, 1198-ban viszont a zirci apátság birtokaként említik. A völgyben fekvő, sváb települést erdők határolják. Egyik fő látványossága a műemlék utca, ahová mi is bekukkantottunk. Egy sor tornácos, mellvédes, oszlopos házikó látható itt, a bakonyi építkezés jellegzetes képviselői. Magyarpolányban majdnem száz védett épület található, és ezeket a nemzeti örökség részeként tartják számon. A település 1993-ban Europa Nostra díjat is kapott.

Szembeszél és avarcsúszda Innen egy hosszú, viszonylag egyenes és kitett szakasz következett a sárga kereszten, amelyet bizonyára sokkal jobban élveztünk volna, ha nem fúj olyan veszettül – sokszor szemből – a szél. Arra számítottunk, hogy ez lesz a túra egyik legérdekesebb része, így viszont nem volt túlzottan kedvünk kémlelni a mezőket és a dimbes-dombos tájat, inkább a túlélésre játszottunk. Emiatt nem is tudok felidézni túl sok látványosságot erről a részről – annyi megmaradt, hogy még valahol az elején megcsodálhattuk a távolban rejtőző Ajkát a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. impozáns épületével egyetemben, és láttunk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

A Csurgó-kút valójában egy látványos vízesés, amely 5 m magasról hullik alá

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

egy kőkeresztet is, amelyet meglepő módon betonból készült gyeprácsokkal vettek körbe. Hosszú idő múltán beértünk az erdőbe, védett helyre, de nem sokáig lehetett örülni, mert következett egy oltári meredek, sárral és csúszós avarral gazdagon bevont lejtő. Szerencsére legalább rövid volt, és néhol kapaszkodni is lehetett, így viszonylag gyorsan túlestünk rajta, aztán jött a jutalom, a túra leglátványosabb része, azaz a Csurgó-kút és a környéke, amely élőben sokkalta szebb és hangulatosabb volt, mint a képeken. A nevéből azt gondolhatnánk, hogy ismét egy forrásról van szó, de a Csurgó-kút valójában egy látványos, sziklákkal körülvett vízesés, amely körülbelül 5 m magasról hullik alá. Itt található az édesvízi mészkő alkotta Csurgó-szikla is, amely Rómer Flóris leírása alapján valamikor 1859 körül válhatott le és kerülhetett a mostani helyére. Pihentünk egy cseppet, közben pedig kiderítettük, hogy bár tíz-egynéhány kilométeren már túl vagyunk, még sokkal több van hátra, mint amennyire számítottunk, és lassan a nap is lemegy. Várt még ránk a Köves-patak vadregényes völgye, természetesen egy klassz meglepetéssel.

Ez a gyeprácsokkal védett kőkereszt váratlanul került az utunkba

Térkép: Bagaméri Gergely

vissza a várig, immár a sötét bakonyi erdőben, a szél suhogásától kísérve. Szerintem nem lövök mellé, ha azt mondom, hogy ezt a túrát még sokáig fogjuk emlegetni, és ha a térdfájásom, az erőteljes Achilles-ínnyomásom, illetve az izomlázam is megszűnik, biztosan én is őszintén tudok majd mosolyogni rajta. Hiszen végül is ezért indulunk útnak: hogy legyen mire visszaemlékezni. 쐍

A haladást lassító sártenger egy dolog, ahhoz már remekül hozzászoktunk. A patakátkeléssel sem lett volna különösebb gond például nyáron, vagy ha éppen előzőleg kevesebb csapadék esik, így viszont elérkeztünk a cikk elején már vázolt szituációig. Bár lehetett volna ez a túra mélypontja, innentől fogva tényleg már csak mulattunk magunkon. És azon, hogy eredetileg a várba visszaérkezve szerettük volna megnézni a naplementét, amely végül ezen a helyen ért minket. A völgykatlanból négy-öt mókás patakátkelés után inkább felevickéltünk egy másik, kevesebb kihívást tartogató és kicsit szárazabb útra, és végül ezen tettük meg az utolsó kilométereket

1 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

Hubertlaki-tó Az Öreg-Bakony fiatal, kék szeme

Írta és fotók: Gulyás Attila

A kirándulók által csak „bakonyi Gyilkos-tónak” nevezett helyszínnek alapvetően kevés esélye van a hírek közé kerülni, pedig itt is történnek fontos dolgok, amelyeket viszont csak kellő odafigyeléssel vehetünk észre. Térerőmentes séta a városlődi Üveg-hegyen innen, de Nyúlon túl, tehát a Bakony ritkán járt, északi vidékén.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

Hubertlaki-tó csendes víztükre a legtöbb látogató számára alighanem a természet temploma, pedig nem áll különösebb oltalom alatt, nem őriz csak itt élő fajokat, jégkorszak előttről itt maradt növényvilágot. Sőt, egy emberöltővel ezelőtt még csak nem is létezett, eggyel később pedig valószínűleg el is tűnik majd. Ez azonban alig számít, hiszen aki ellátogat ide, annak az idő múlása legalább félig feledésbe merülhet, és térerő híján a távoli hírekről sem értesül egyhamar.

Szent Hubertusz tiszteletére állított emlékmű a gát nyugati vége fölött: Fodor Zoltán hivatásos vadász alkotása

Az Öreg-Bakony mélyén, a Bakonybél és Bakonykoppány közötti országútról, a Huszárokelőpuszta nevű külterületről nyílik a Som-berek-séd hosszú, vadregényes völgye, amely száz éve a környék egyik legjobb vadászterületének számított. Az úttól kellően távol, mintegy 4 km-re építtette fel az Esterházy család az egykor különleges hangulatú vadászkastélyát. A Hubertlak nevű épület felső, fából készült szintje sajnos egy 1967-es tűzvészben megsemmisült, a vadászok körében ugyanakkor a terület változatlanul nagy népszerűségnek örvendett, ezért a kastély alsó szintje és a mellette álló gazdasági épületek továbbra is használatban maradtak.

Tó születik Az 1980-as években a ház fölött fél kilométerrel az erdészet völgyzáró gátat épített a patak vizének felduzzasztására, vaditatónak. A lehető legegyszerűbb kivitelű, 30 m széles, 3 m magas

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tó medréből kiálló égertörzsek vadregényes hangulatot árasztanak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink gát mögötti területen a fáknak csupán egy részét vágták ki, a többi állva pusztult el, ahogy néhány hónap alatt vízzel telt meg a terület: megszületett a Hubertlaki-tó. A völgybe nyúló, változatos partvonalú állóvíz hamar igen népszerű lett a helyi lakosok, azaz a szomjukat oltó nagyvadak között.

A tó létezésére egyre több túraleírás, majd tíz éve már geoláda is felhívta a figyelmet, így az erdőgazdálkodó hamarosan padokkal és tűzrakó hellyel rendezte be a környéket, 2014-re pedig a közeli Hubertlaki kulcsosház is újjászületett, immár modern, de egyszerű szálláshely formájában, megtartva az egykori Esterházy-kastély eredeti falait. Visszatérve a jelenbe, azon belül is a bizonyos ház tájára, most épp kevésbé rózsás a helyzet, ellenben bükkös: messziről hallhatóan zajlik az erdő végfelhasználása, az idős fák helyén rövidesen már az utánpótlás fog versengeni a fényért, a hatalmas fatörzsek pedig platóra rakva indulnak útnak a feldolgozás helyszíne felé. Elkél a bevétel, hiszen a Hubertlaki kulcsosház a járvány hónapjaiban ismét üresen áll, pedig az idő előrehaladtával fittebb, fényesebb éppúgy nem lesz, mint az eredi pihenők, az utak vagy a hidak.

A „valódi”, az erdélyi Gyilkos-tó 1837 nyarán a Hagymás-hegységben, Gyergyószentmiklós városától mintegy 20 km-re keletre, a Gyilkos-kő és a Cohárd hegy közti völgyet hatalmas hegyomlás rázta meg. A leomlott törmelék 10 m magasan torlaszolta el az itt folyó Juh-patakot, létrehozva egy közel 120 000 m2-es, festői tavat, amelynek medréből ma is vészjóslóan emelkednek ki az egykor itt élt fák törzsének maradványai. A legenda szerint a tó neve a gyergyói Fazekas Esztertől ered: szépségének messze földön csodájára jártak. A szíve választottja helyett azonban egy napon egy kegyetlen betyár ragadta magával, majd elvitte a Cohárd alatti tanyájára. A lány szívszorító bánatát hallva aznap a hegyek is sírva leomlottak, maguk alá temetve a zsiványt, Esztert, sőt az ő eredeti szerelmét, a közelben legeltető juhászt is. A vízpart ma népszerű üdülőhely szállásokkal, csónakázási lehetőséggel, a Cohárd oldalában új via ferrata útvonallal és tucatnyi egyéb outdoor attrakcióval, amelyeket magazinunk 2018. májusi számában magunk is feltérképeztünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A favágás zaját magunk mögött hagyva hamarosan megérkezünk a híres Hubertlaki-tóhoz. A patak folyása szerint lentről érkezve egyből a duzzasztógáton találjuk magunkat, szemben a néma víztükörrel. A víz ereje egy korábbi áradás alkalmával – láthatóan rövid idő alatt – ijesztő méretű kanyont alakított ki, az utolsó métereken a gát anyagába is beleharapva. A további gyors romlást mázsányi kőtömbök tucatjainak idehordásával akadályozta meg a hely gazdája – aki itt még hallani vél némi láncfűrészhangot, az ismét tudatosíthatja: valamit valamiért.

Az unokáink nem biztos, hogy látni fogják A tó a gátról nézve nem tűnik különösebben nagynak, de ha elindulunk a partján vezető, jelzetlen ösvényen, nemcsak a valódi méretét láthatjuk közelebbről, de egyben az óriási földrajzkönyvünket is szimbolikusan kinyitjuk, valahol a középső fejezetnél, amelynek címe: eutrofizáció. Mit is jelent ez? Az előttünk el-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

A bő 300 m-es magasságban csillogó víztükör hossza meghaladja a 150 m-t

A tótól mintegy fél km-re álló Hubertlaki kulcsosház a nyári szezonban erdei iskolai foglalkozások helyszíne

terülő tó a természet többi alkotásához viszonyítva igen rövid életű, például a fölé emelkedő hegyekhez képest, a létezése földtani mércével csak pár másodperc. Az állóvízbe torkolló patak minden csapadékosabb héten kilogrammokban mérhető mennyiségű hordalékot rak le az állóvíz fenekén, szép lassan egyre sekélyebbé téve a medret. A természetben persze semmi nem vész kárba, csak átalakul. Ahogy a víz mélysége csökken,

előbb a nád, majd a mocsári életközösség tagjai veszik át a nyílt vízhez kötődő lények helyét, míg végül a tó helyén csak nedves talaj marad. Az évtizedeken át tartó folyamat lépésein itt egy alig 100 m-es sétával, néhány perc alatt mehetünk végig a víz partján, végül már az üde, jelentős vízigényű erdőben sétálva. Szöveges ismertető itt a helyszínen nincs, cserébe az illusztráció olyan kiváló felbontású és színmélységű, hogy az már maga a valóság.

Kitérő a Szár-hegyre A nyílt víztől eltávolodva már sétálhatunk is a völgy aljában. Hogy ez egykori tómeder-e, avagy csupán a völgy eredeti képe, nem tudni, de az égeres látványa mindenképpen megkapó, nem mellesleg pedig illik is a helyszín leírásához azokból az időkből, amikor még nem létezett a tó. Mindez egyben a távolabbi jövőt is jelenti, hiszen rendszeres kotrás vagy ülepítő műtárgy építése nélkül a tó valószínűleg még ebben az évszázadban eltűnik majd, ahogy a hordalék és az üledék lassan kiszorítja a nyílt vizet, egészen a gátig. A visszafelé vezető út meglepően hosszú volta szembesít vele, milyen nagy távolságot

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

megtettünk a gát elhagyása óta anélkül, hogy észrevettük volna. A körséta végén megpihenhetünk a gát melletti padokon vagy akár pár száz méterrel lejjebb, a kulcsosház udvarán lévő, fedett pihenőhelyen is. Aki pedig kedvet érez a túra folytatásához, az az Ugod felé tartó kék kereszt jelzésen rövid idő alatt eljuthat a bakonyi erdőség szélére, egy kis kerülővel útba ejtve a környék egyik leglátványosabb kilátóját a Szár-hegyen, ahonnan a Kisalföld fölött egészen az Alpokig ellátni. A hegy lábánál fekvő Ugod községből kényelmesen vissza is buszozhatunk Huszárokelőpusztára, amennyiben sikerül jól időzíteni az érkezést a három délutáni Pápa–Bakonybél-buszjárat valamelyikéhez. 쐍

Megközelítés és túratipp Akár autóval, akár busszal érkezünk, a Bakonybéltől északra fekvő Huszárokelőpuszta tekinthető az ideális starthelynek. Az innen induló erdészeti út a Som-berek-séd völgyében csak engedéllyel használható gépjárművel, erre jellemzően a Hubertlaki kulcsosház vendégeinek van lehetősége. Autó nélkül azonban nem kell a szilárd burkolaton maradni, a völggyel párhuzamos hegygerincen a Hubertlaki tanösvényen – változatos, idős és egészen fiatal erdőkön át – is megtehetjük a mintegy egyórás utat. A tanösvény a huszárokelőpusztai erdei iskola elkerített kertjéből indul, ezért nem a legkönnyebb rátalálni, de a nagy felbontású online turistatérképek segítenek. A tótól visszafelé már érdemes a hangulatos völgyben sétálni, továbbra is követve a tanösvény jelzését. Ezen a rövid körtúrán összesen 8 km megtétele után érhetünk vissza a kiindulópontra.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Fedezd fel Európát a nyeregből! Írta: Abelovszky Tamás

17 kerékpárútvonal, amelyek 90 000 kilométer hosszan szelik át északról délre vagy éppen keletről nyugatra Európát – ez az EuroVelo. A hazánkat négy útvonallal is érintő hálózatról Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség EuroVelo-koordinátora, illetve Bodor Ádám, az ECF korábbi EuroVelo-igazgatója segítségével gyűjtöttünk össze minden lényeges tudnivalót.

vén kontinenst keresztül-kasul behálózó kerékpáros turisztikai útvonalak közös brandje az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) égisze alatt működő EuroVelo hálózata. Magyarországot négy ilyen útvonal is érinti, így érdemes feltérképezni, pontosan mit is takar az EuroVelo név, miért érdemes nyeregbe pattanva bejárni ezeket – beleértve persze a hazánkat átszelő útvonalakat is, amelyekről külön is szót ejtünk majd.

gondolkodni: szó szót, konferencia konferenciát követett, majd 1997-től uniós pályázaton nyert források segítségével kezdett testet ölteni az elképzelés. Első körben persze még nem beszélhettünk több ezer kilométernyi aszfaltcsíkról és kijelölt útvonalakról – megvalósíthatósági tanulmányok, tervezési útmutatók, üzleti tervek készültek, megannyi olyan dolog, amely kevésbé látványos, viszont annál fontosabb egy ekkora projekt sikeres megvalósításához.

História A sztori majdnem harminc évvel ezelőtt, 1993-ban kezdődött Dániában, ahol nemzeti szinten megvalósították azt, amiről napjainkban európai léptékben szól az EuroVelo, azaz létrehoztak egy országos szintű kerékpárút-hálózatot. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy egyes lelkes kerékpáros-szervezetek az egész kontinensre kiterjedő hasonló hálózatról kezdjenek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: NIF Zrt.

Fotó: Abelovszky Tamás

Az első EuroVelo útvonal, amelyet „megnyitottak”, végül a 12-es számú, az Északi-tengeri útvonal lett (amely egyébként a nevezett tenger partjain, Norvégiát, Svédországot, Dániát, Németországot, Hollandiát, Belgiumot és az Egyesült Királyságot érintve 7 500 kilométer hosszan kanyarog). 2007-ben került a projekt koordinálása az Európai Kerékpáros Szövetséghez (European Cyclists’ Federation – ECF), és 2011-ben kapott egy projektmenedzsert a magyar Bodor Ádám személyében. Közben persze újabb és újabb útvonalak csatlakoztak a hálózathoz, így ma már majdnem másfél tucatnyi közül lehet választani.

Alapelvek De miért érdemes az egyszeri kerékpáros turistának az EuroVelo logójával ellátott táblákat követve kanyarogni keresztül a kontinensen? A válaszért visszatérünk az EuroVelo-történet kezdetére, az alapötlet ugyanis az volt, hogy úgy érdemes megtervezni az európai szintű hálózatot, hogy a potenciálisan legjobb útvonalakat gyűjtsék össze, illetve mutassák be a potenciálisan arra tévedő kerékpárosoknak. Egyfelől tehát természetesen a bringásokat közvetlenül célzó promóciós eszközről van szó, amely mögött azonban egy komoly brand áll, hiszen EuroVelo útvonalakat nem

lehet csak úgy, vaktában kijelölni – meg kell felelni bizonyos kritériumoknak ahhoz, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni az adott útvonal minősítését. Ezek a kritériumok meglehetősen sokfélék, a minősítésnek például olyan alapelvei vannak, mint hogy előnyben részesítik a szilárd burkolattal ellátott utakat, ha közúton vezet a túraútvonal, akkor a gépjárműforgalom nem lehet jelentősebb napi 2000 járműnél, továbbá legyen járható bármivel (pl. handbike, kerékpár-utánfutó stb.). A kritériumoknak való megfelelés egyben biztosíték is a bringás számára arra nézve, hogy általában biztonságos, könnyen és jól járható utakkal találkozhat az EuroVelo hálózatában. Ha egy kicsit a másik oldalról, az egyes útvonalakat kitaláló, megvalósító szervezetek szemszögéből tekintünk az EuroVelo-kezdeményezésre, mindez kiváló motiváció a nagy európai hálózatba kerüléshez, és előmozdítja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken EuroVelo útvonalak • • • • • • • • • • • • • • • • •

EV1: Atlanti parti útvonal EV2: Fővárosok útja EV3: Zarándokok útja EV4: Közép-európai útvonal EV5: Via Romea Francigena EV6: Atlanti-óceán–Fekete-tenger EV7: A Nap útja EV8: Mediterrán útvonal EV9: Balti-tenger–Adriai-tenger EV10: Balti-tengeri kerékpárútvonal EV11: Kelet-európai útvonal EV12: Északi-tengeri kerékpárútvonal EV13: Vasfüggöny útvonal EV14: Közép-Európa vizei EV15: Rajna menti útvonal EV17: Rhône menti útvonal EV19: Maas menti útvonal

A páratlan számú útvonalak észak–déli, a páros számúak nyugat–keleti irányú nyomvonalakat jelölnek.

a nemzeti kerékpáros turisztikai útvonalak fejlesztését is. Ezt az ECF is segíti számtalan módszertani segédlet, tervezési útmutató, kommunikációs eszköztár elérhetővé tételével, amelyekben többek között szó esik infrastruktúra-fejlesztésről, monitoringról, a jelzésrendszer kialakításáról, a közösségi közlekedéssel való kombinálás lehetőségéről. (Aki behatóbban szeretné mindezt tanulmányozni, az az EuroVelo for Professionals oldalról több mint 200 ilyesfajta dokumentumot tölthet le.) Azért persze nem mindenhol számíthatunk tökéletesen kitáblázott, tükörsima aszfalttal borított útvonalakra (nem kell messzire menni, hazánkban is vannak még hiányosságok, de erről majd később). Ugyanakkor az EuroVelo honlapja (www.eurovelo.com) segít eligazodni ezen a téren: minden egyes útvonalról megtudhatjuk, hogy az mennyire van kiépítve. Mind a tizenhét útvonal esetében egy térkép mutatja, hogy az alábbi négy kategória közük melyikbe esnek annak egyes szakaszai: • Certified EuroVelo route: az ilyen útvonal maga a tökély, príma táblázással és járhatósággal. • Developed route with EuroVelo signs: jelzett útvonal, nem tökéletes, de ajánlott kategória. • Developed route: létezik a nyomvonal, de helyenként hiányos a táblázás is, szóval nem árt hozzá egy jó térkép. • Route under development: olyan útvonal, amely egyáltalán nincs kijelölve, de aki szeretné, kipróbálhatja (ha úgy tetszik, „a helyi kerékpáros-szervezetek szerint járható bringával”). Az a fenti kategóriákból is érezhető, hogy nem árt indulás előtt alaposabban tájékozódni, de általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európában találhatók a legjobban kiépített útvonalak, míg Kelet-Európában vagy a Balkánon inkább a kaland jelleg

Miért érdemes egy EuroVelo útvonalon elindulni? • Egyik útvonal sem mondható nehéznek. • Sok be- és kiszállási pontot találhatunk a nyomvonalak mentén. • Általában szálláshelyet, egyéb szolgáltatásokat találni mindenhol az útvonalakon. • Megfelelően ki vannak táblázva. A fenti állítások általában igazak az EuroVelo útvonalakra, de azért indulás előtt nem árt tájékozódni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Pogonyi Dávid / Aktív Magyarország

dominál (de erre is van igény, tehát ez nem feltétlenül jelent problémát). Viszont így számos célcsoport igényeinek meg tud felelni az EuroVelo hálózata: a családosoknak célszerűbb például Németország, Hollandia vagy Franciaország felé venni az irányt, míg a magukat kevésbé „szofisztikált” környezetben jól érző bringások Délkelet-Európa felfedezésére indulhatnak valamelyik arrafelé vezető útvonalon. Valószínűleg kevesen nyomnak végig egy több ezer kilométeres nyomvonalat, de a nagy többségnek az EuroVelo segít kiválasztani a legjobb útvonalakat.

Hazai pályán Magyarországot négy útvonal érinti: • Az EV6 (Atlanti-óceán–Fekete-tenger) a Duna mentén fut Rajkától Mohácsig. • Az EV11 (Kelet-európai útvonal) Kassa felől érkezve, a Zempléni-hegység északi csücskét átszelve a Bodrog, majd a Tisza mentén Szeged felé vezet. • Az EV13 (Vasfüggöny útvonal) a nyugati és a déli határ mentén halad végig. • Az EV14 (Közép-Európa vizei) Szentgotthárdnál lép be, és nyugat–keleti irányban fogja átszelni hazánkat.

Ahogy a kontinensen máshol, úgy Magyarországon sem egységes az útvonalak színvonala, akár a táblázást, akár az útviszonyokat nézzük. Találkozhatunk hibátlan kerékpárúttal éppúgy, mint kis forgalmú utakkal vagy éppen aszfaltozatlan gátkoronával. Itt érdemes megjegyezni, hogy a „kerékpártúra-útvonal” nem feltétlenül jelent végig kiépített kerékpáros-infrastruktúrát – sem hazánk, sem más országok, sem az EuroVelo, sem pedig egyéb nyomvonalak esetében. Ez egyébként nem is probléma, mert teljesen felesleges kis forgalmú közutak mellé külön bringautat építeni, ha békésen megfér egymás mellett a kerékpáros és a többi közlekedő. Ezzel együtt természetesen van, ahol szükség van fejlesztésekre, kerékpáros-infrastruktúra létrehozására, hogy a lehető legbiztonságosabb és legvonzóbb nyomvonal jöjjön létre. Ennek megfelelően hazánkban a fókusz jelenleg

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken az EV6-on, a Duna menti útvonalon van: épül a híd az Ipolyon a szlovákiai Helemba és Ipolydamásd között (így Esztergomtól Szob felé el lehet majd kerülni a forgalmas 11-es utat), Ipolydamásd és Szob, valamint Dunakeszi és a főváros között pedig a bringaút. Budapesten belül is készülnek már a tervek a kritikus szakaszok kiváltására (a munkát fele-fele arányban a kormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat finanszírozza). Itt érdemes megjegyezni, hogy mindig a városi bevezető és átvezető szakaszok a leginkább problémásak, és nem csupán hazánkban ezek az EuroVelo hálózat gyenge pontjai. Viszont ahol sikerül a szűk keresztmetszetek ellenére megoldani a problémákat, ott a kialakuló infrastruktúra a kerékpáros-turizmus mellett a hivatásforgalmat is (sőt, elsősorban a mindennapi közlekedést, nem a turisztikai célt) szolgálja. Budapesttől délre is járható egyébként az EV6, amely a Duna bal partján van kitáblázva. A Budapest–Balaton-bringaút kiépülésével párhuzamosan zajlik majd az EV14 útvonal kijelölése Velence és Budapest között, illetve a Budapesten átvezető, majd Egerig tartó szakasz táblázása is elkészül a tervek szerint 2021-ben. Az EV13 (Vasfüggöny) útvonal

Készül az EV6 egyik hazai szakasza – Fotó: NIF Zrt.

már most is teljesen jól járható a hazai szakaszokon, az EV11 a Tisza mentén azonban komoly hiányosságokkal küszködik – bár legalább eltévedni nehéz, hiszen a nyomvonal jórészt a folyó gátján vezet.

Új útvonal születik Az EuroVelo 14, azaz a Közép-Európai vizei nevet viselő útvonal a legfiatalabb azok közül, amelyek hazánkat érintik. Teljesen még nincs is kijelölve, jelenleg Szentgotthárdtól Velencéig, illetve Egertől Poroszlóig találkozhatunk EV14-es táblákkal az út mellett – itt nem is lehet eltévedni. Mivel egy teljesen új útvonalról van szó, amely az ausztriai Zell am Seeből indul, egyszer pedig majd Románia irányában hagyja el az országot, érdemes pár szót szólni arról, hogyan jön létre egy új EuroVelo nyomvonal.

Az EV14 nyomvonala az Őrségen is áthalad – Fotó: Pogonyi Dávid / Aktív Magyarország

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az EuroVelo útvonalakat nemzeti koordinációs központok felügyelik nemzeti szinten, mégpedig igen változatos összetételben: kormányzati szerveket éppúgy találhatunk közöttük, mint civil szervezeteket, turisztikai szervezeteket vagy éppen közösségi közlekedési vállalatokat. Hazánkban a koordinációs feladatokat a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ), az Aktív és Ökoturisztikai Központ Nonprofit Kft. és a Magyar

Az EV11 nyomvonala jórészt a Tisza mentén vezet Magyarországon – Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Turisztikai Ügynökség közösen látják el. Egy új útvonal kialakításához pályázni kell, mégpedig minimum egy koncepciótervvel, de inkább egy konkrét útvonaltervezettel, amely egynél több országot érint, legalább 1 000 kilométer hosszú, felfedezhető benne valamilyen tematika, egyben jelezve azt is, hogy a nyomvonalon milyen szolgáltatások, közösségi közlekedési kapcsolódási pontok, POI-k stb. találhatók, és mindezt jóvá kell hagynia az adott ország releváns kormányzati és egyéb szereplőinek is. Az EV14 esetében a fő cél a nyugati kerékpárosok megszólítása, egyben bevonzása a Dunántúlon a Dunától délre eső területekre, például a Balatonhoz. A pályázat beadásával többkörös egyeztetési folyamat

veszi kezdetét, amely az EV14 esetében 2016ban kezdődött, és 2020-ban került elfogadásra az útvonal – ekkorra már nagy részét ténylegesen ki is táblázták mind Ausztriában, mind Magyarországon. A befektetett energia többszörösen megtérült, ugyanis Pénzes Erzsébetet, a MAKETUSZ EuroVelo-koordinátorát egyedüli kelet-európai tagként tavaly beválasztották az ECF EuroVelo-tanácsába (európai szinten ez a testület látja el a hálózattal kapcsolatos feladatokat). 쐍

A vastag, színes vonalak az EV Magyarországon is áthaladó nyomvonalait jelölik – Fotó: Abelovszky Tamás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Téli túra éber bolharákokkal és alvó teknősökkel Börzsöny, Királyrét, egy januári hétköznap. A levegő hőmérséklete nulla fok Írta: Tóth Judit Fotók: körül van, a pataké alig több Potyó Imre, Gulyás Attila valamivel. Szállingózik a hó, minden csendes és mozdulatlan. Ez utóbbi azonban csak látszólagos, ha alaposabban körülnézünk, rájövünk, hogy sokkal több élet van az erdőben, mint ahogy azt első pillantásra gondolnánk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

királyréti Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont etetőjénél irigylésre méltóan nagy a madárforgalom, felettünk épp egy népes csízcsapat húz el csivitelve. A csízek téli vendégek nálunk, az égerfák környékén lehet őket gyakran látni, mert nagyon kedvelik azok magjait.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Hiúz Ház etetőjénél télen nagy a forgalom

A patakokban a hideg idő ellenére is sok állat aktív

Bár az erdő télen jóval csendesebb, mint tavasszal, azért ilyenkor is érdemes fülelni, a süvöltők, a hollók vagy a harkályok télen is gyakran hallatják a hangjukat. Egy-egy napsütéses, enyhébb téli napon a madarak már a tavaszi „formájukból” is adnak egy kis ízelítőt. A fekete rigók zajos perlekedéssel, a cinegék messze hangzó énekkel jelzik a rivális fajtársaknak, ki az úr a környéken, a harkályok pedig hangos kopácsolással jelölik ki területüket. Vannak olyan madarak is, például a baglyok, amelyek februárban már a költéshez készülődnek, sőt olyanok is, amelyek már ilyenkor lerakják tojásaikat, mint például a rétisasok.

Virgonc pataklakók Azt hiszem, hozzám hasonlóan sokan gondolják úgy, hogy egy patakparton tett séta felér egy

meditációval. Megnyugtató vízcsobogásért Királyréten nem kell messzire menni, ráadásul itt három patak – a Szén-, a Bagoly-bükki-, illetve a Nagy-Vasfazék-patak – folyik össze. Azon, hogy a patakokban télen is nagy élet van, minden alkalommal elcsodálkozom. A víz most, ezen a január eleji napon, ha nem is jéghideg, de azért alulról súrolja a három fokot. Azt gondolnám, hogy ez már kívül esik a vízi gerinctelenek komfortzónáján. Arról, hogy ez egyáltalán nincs így, egy szakértő segítségével most a gyakorlatban is meggyőződünk.

Sevcsik Andrást gyermekkora óta érdekli a vizek élővilága

Sevcsik András a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság királyréti látogatóközpontjának, a Hiúz Háznak a vezetője. Rutinos környezeti nevelő, és nagyon jól ismeri a patakok élővilágát. Határozott léptekkel vezet bennünket a Nagy-Vasfazék-patakhoz, és már meríti is a vízbe a magával hozott szűrőt. Már az első merítéssel mindenféle apró állat kerül a kis műanyag tálcába, sapkacsiga, bolharákok, álkérészlárvák. András azt mondja, nyár közepén kevésbé látványos az élet a vízben, mert akkorra már sok rovarlárva átalakul, és kifejlett állatként elhagyja a vizet. Nem beszélve arról, hogy nyáron ezek a vízfolyások egyre gyakrabban ki is száradnak, épp ezért szerinte a klímaváltozás hatásai ezeknek a patakoknak az élővilágát sújtják majd leginkább a közeljövőben.

A hazai patakok védett faja, a kövi rák leginkább napnyugta után figyelhető meg

Rovarok fagyállóval Léteznek olyan rovarok, amelyeknek nemcsak a lárvái vannak el remekül a téli patakokban vagy az avarban, de maguk a kifejlett rovarok sem várják meg a tavaszt, hanem télen, adott esetben a hóban teszik meg első lépéseiket. Ilyen a téli szúnyog, amely rokonaitól eltérően nem csíp, szájszervei ugyanis visszafejlődtek, még táplálkozni sem igazán tud. Télen aktív a skarlátbogár is, amelyet vörös színe ellenére sem pillanthatunk meg könnyen, mert ez a rovar az elhalt fák kérge alatt éli életét.

Egy, a csíkbogarak közé tartozó faj parányi evezőlábú rákok tengerében

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

A gömböcugrókák érzékenyek környezetük páratartalmára A Dunavirág Vízibusz közel hozza a vizek parányait

Az ugróvillások, például a gömböcugrókák is aktívak télen, a parányi ízeltlábúak az avarban élnek, és tevékenységükkel nagy szerepet játszanak a lebontásban és a talajképzésben. Méretük miatt őket sem könnyű kiszúrni. Szabad szemmel nem nagyon láthatók, de nagyítóval

és kellő kitartással van esély arra, hogy megpillantsuk ezeket a parányokat. De hogyan tudnak ezek az ízeltlábúak a téli hidegben is aktívak maradni? Ahhoz, hogy fagypont alatt is túléljenek, szükségük van valamiféle fagyállóra. A sejtjeikben fagyásgátló fehérjék akadályozzák meg a jégkristályok képződését, a testfolyadékukban található glicerin pedig – akárcsak az autók fagyállója – csökkenti a fagyáspontjukat. Nagyon nagy fagyban nyugalmi állapotba kerülnek, testük víztartalmának egy részét is elveszítik, majd ha enyhül az idő, újra felengednek, és ott folytatják, ahol a zimankó előtt abbahagyták.

Laboratórium a patakparton A Hiúz Ház mellett egy különleges kisbusz parkol, a Dunavirág Vízibusz, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mozgó laborja, amely a vizek élővilágának megismerését

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

segíti, nemcsak itt, Királyréten, hanem szerte az országban. Bár a járványhelyzet miatt a busz ősz óta itt parkol, remélhetőleg András tavasszal újra útra kelhet majd, hogy kicsikkel és nagyokkal egyaránt megismertethesse saját lakóhelyük vizeinek élővilágát. Most a patakból fogott élőlényeket vizsgáljuk meg a busz technikai eszközeinek segítségével. A parányok mikroszkóp alá kerülnek, majd a kivetítőn már egészen nagyban látjuk őket. A bolharákok megállás nélkül úszkálnak, még a párzásban sem zavarja meg őket a rövid környezetváltozás. Az álkérészlárva egyelőre tétován nézelődik, a tegzeslárvák, amelyek a vízi gerinctelenek világában félelmetes ragadozóknak számítanak, csőszerű házaikban rejtőznek, kell egy kis idő, amíg előmerészkednek. A lárva ebben csőben tölti életét, és akkor is magával viszi azt, ha vadászni indul. Ezek a házikók egészen változatosak lehetnek, attól függően, hogy tulajdonosuk milyen alapanyagból építette. Van olyan lárva, amely pici gallydarabokból készíti a házát, míg mások apró kavicsokból vagy csigaházakból. Kíváncsi voltam, vajon egyedül, szakértő segítsége nélkül is rátalálnék-e a pataklakó apróságokra. Később a Szén-patak partján elég

Egy tegzeslárva lakócsöve védelmében és egy levél, amelyből bolharákok eszegettek

volt pár perc, és ráállt a szemem a mikrovilágra. Először a körbe-körbeúszó bolharákokat láttam meg, és az általuk elfogyasztott jellegzetes, pókhálószerű leveleket. Majd egy kő alatt néhány pici, a laposférgek közé tartozó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

planáriát találtam. Megnéztem őket, aztán az amatőr természetbúvárok aranyszabályát betartva gyorsan vissza is tettem a követ oda, ahonnan felvettem. Fontos, hogy csak úgy vizsgálódjunk, hogy azzal ne okozzunk kárt az élővilágban. Ha felemelünk egy-egy követ a patakban, tegyük is vissza ugyanoda, mert ha kirakjuk a köveket a patak partjára, vagy kőtornyot építünk belőlük, azzal az azokon élő vízi élőlények sorsát is megpecsételjük.

A zuzmók a téli erdő feltűnő színfoltjai, a gubacsok kevésbé feltűnőek, de annál érdekesebbek

Mohák, zuzmók, gubacsok A mikroszkópos nézelődés után visszaengedtük az állatokat a patakba, majd tettünk egy kört a Hiúz Háztól induló Királyréti tanösvényen, hogy megnézzük, az erdő többi lakója mit csinál, s főleg milyen árulkodó nyomokat hagy maga után. Andrással belekukkantottunk

A szalamandralárvák olykor a vizekben telelnek át

a tanösvény mentén kihelyezett odúkba, amelyek ilyenkor ízeltlábúaknak, például pókoknak szolgálnak telelőhelyül. A nagy hidegben a madarak is behúzódnak éjszakára, a királykáknál előfordul, hogy akár tucatnyian is beülnek egy-egy odúba éjszakázni. Az erdő üde színfoltjait ilyenkor a mohák és a zuzmók jelentik. A gombák is képviseltetik magukat néhány fajjal, a taplók mellett kései laskagombát és kissé megfagyott téli fülőkéket is találtunk. Sárban és hóban az emlősök lábnyomai nagyon beszédesek, ahogy egyes madarak táplálkozási nyomai is árulkodóak. Például a fakéregbe szorított makkok, gubacsok vagy tobozok, a fa közelében látható elszórt tobozpikkelyek harkályok műhelyeit jelzik, ahol a madarak, mint egy satuba, beszorítják szerzeményeiket a fába, és így könnyebben hozzá tudnak férni a finom falatokhoz. Gubacsokat őszi vagy téli túrákon mi is gyakran láthatunk az avarban. Például a bozontos, makkon kialakult medúzafejgubacsot vagy a nagy magyargubacs golyószerű gubacsát, amely a kocsányos tölgy rügyén fejlődik. A gubacsok belsejében lárvák rejtőznek, amelyekből, ha minden szerencsésen alakul számukra, tavasszal kifejlett rovarok repülnek majd ki.

Pszt, a bányákban denevérek alszanak! A Börzsönyben sokfelé láthatunk felhagyott bányavágatokat. Hajdan itt vasércet

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

bányavágat vasráccsal le van zárva, de vannak nyitott járatok is, amelyekbe a kíváncsi túrázók is be-benéznek. Nagyon fontos, hogy ha a járat mennyezetén függeszkedő, alvó denevért látunk, ne zavarjuk azt, ne vakuzzunk rá, mert ha felébred hibernált állapotából, feleslegesen kell energiatartalékait mozgósítania, és ez később lehet, hogy az életébe kerül.

bányásztak, de a járatok ma is fontosak, igaz, jelenleg már kicsit másképp, ugyanis különböző állatfajok – például denevérek – számára jelentenek telelőhelyet. A denevérek nyugalmának biztosítása érekében a legtöbb

Egy harmatcseppektől csillogó, telelő lepke Vajon miről álmodnak a kis patkósdenevérek?

A bányavágatokban a denevérek mellett gyakran látni egereket, telelő szalamandrákat és lepkéket is. Ez utóbbiak közé tartozik például a vörös csipkésbagoly nevű éjjeli lepke, amely teleléskor a szőrein megülő harmatcseppeknek köszönhetően olyan, mint egy csillogó kis ékszer a sötét sziklafalon.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra Teknősök a tó mélyén A tanösvény közelében, egy forrás kifolyójában meglepő életmódot folytató élőlényekre is rátalálunk. Ők a húrférgek, és nem mondom, hogy szívderítő látvány ezeket a hosszú, barna vagy fehér férgeket a forrásvízben látni, de András megnyugtat, hogy nem kell tőlük tartanunk. Bár ezek a férgek is élősködők, nem ránk pályáznak, hanem bogarakra, például futrinkákra, amelyeknek az életét horrorfilmbe illő módon teszik tönkre. A férgek apró vízi ízeltlábúakba rakják petéiket. Ezeket aztán, a bennük levő féregpetékkel együtt, mit sem sejtve, megeszik a futrinkák. A petékből a futrinkák testében kikelnek a lárvák, majd ott fejlődnek tovább. Amikor elérkezik az idő, a futrinka láthatatlan erőktől hajtva elindul a közeli patak felé, beleveti magát a

Egy forrás kifolyójában talált húrféreg

Családi túratipp Ha te is kedvet kaptál meglesni a cikkben bemutatott téli Börzsönyt, akkor a Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont mögött induló, mintegy 2,9 km hosszú Királyréti tanösvényt ajánljuk, amely kilenc állomáson mesél az erdő és a tavak élővilágáról, a kisvasutak és a börzsönyi vasbányászat történetéről. A tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek (T) segítik. Családoknak lehet érdekes, hogy a látogatóközpontban egy gyermekeknek szóló rajzos és egy bővebb szövegezésű tanösvényfüzet is kapható. A kiadványban egy izgalmas rejtvény is van: a tanösvény mindegyik állomáshoz egy-egy kérdés kapcsolódik. A válaszokat az állomások oszlopain található titkosírás rejti, amelyet a füzet hátulján lévő kódfejtő ráccsal lehet megfejteni. A tanösvény elérhető a Duna–Ipoly mobilapplikációban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bagaméri Gergely

vízbe, testéből pedig ekkor – megérkezve saját közegükbe – előkígyóznak a kifejlett férgek. A futrinka számára viszont ebben a történetben nincs happy end. Rövid túránk utolsó állomásaként a tanösvény vonalán található Bajdázói-tóhoz megyünk. A kis tó felszínét vékony jéghártya borítja, alatta pedig valahol a tó legismertebb lakói, a mocsári teknősök alusszák téli álmukat. Életműködéseik ilyenkor a minimálisra csökkennek, de levegőt azért ilyenkor is kell venniük. Vajon hogyan lehetséges ez hónapokon át, a jéghideg vízben, a fagyott jégpáncél alatt? A tüdejüket

250 m

Hasznos oldalak Aki szeretne megismerkedni a vízi gerinctelenek világával, az kattintson a bisel.hu oldalra, ahol sok más mellett határozókat is talál. A Dunavirág Vízibusszal kapcsolatban a dunaviragvizibusz.hu oldalon lehet tájékozódni. Érdemes nézegetni a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Hiúz Ház Facebook-oldalát, illetve blogját is. ilyenkor nem használhatják, viszont képesek a vízben oldott oxigén felvételére, mégpedig a fenekükön, egészen pontosan a vérerekkel sűrűn átszőtt kloákájukon keresztül.

A Börzsönyben 427 természetesen feltörő forrást tartanak nyilván

A teknősöknek erre a különleges képességre még egy kis ideig szükségük lesz, de már közel a tavasz. Addig is járjunk nyitott szemmel, és fedezzük fel a téli erdő titkait! 쐍

A Királyréti tanösvény mentén fekvő Bajdázói-tó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet

Interjú Kovács tenere Norberttel

Körforgás

Eggyé válni a természettel Szöveg: Pálvölgyi Krisztina Fotók: Kovács tenere Norbert

2020-ban a második alkalommal megrendezett Magyarország 365 fotópályázaton a Turista Magazin kiadója, a Magyar Természetjáró Szövetség különdíját a Komlón élő Kovács tenere Norbert természetfotós kapta. Díjazott, Körforgás című képe apropóján beszélgettünk vele természetfotózásról, jelenlétről, kísérletezésről, egy elpusztult fa éltető erejéről, a repülés élményéről, valamint arról, hogy tulajdonképpen nem is a fotó, hanem az alkotás a lényeg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

orbert Komlón született, nevelkedett, és már az 1970-es évek végén fényképezőgépet ragadott, mégpedig édesapja Praktika TL gépét happolta el – természetesen az engedélyével –, majd kezdett el fekete-fehér filmre fotózni a környék erdőit járva.

Fekete-fehér vagy színes? Ez témafüggő, kérdés, mit szeretnék láttatni, kifejezni a képpel. Mivel fekete-fehér analóg korszakban nőttem fel, ezért kedves számomra a monokróm ábrázolásmód. Bizonyos fotográfiai műfajoknál kimondottan hatásos eszköz. Általában az adott szituáció dönti el, milyen technikát használok, és jól el tudom képzelni a végeredményt, hisz évekig feketefehér filmre dolgoztam.

Mennyit kísérleteztél ezzel? És mi adja a fa kék színét? Pár hetem ráment, hogy technikailag modellezni tudjam. Kivártam egy szélcsendes napnyugtát, és a kék óra idején készítettem a fotót, ezért ilyen színű a fa. Azt jól látom, hogy ez az a szelídgesztenyefa, amely a tavalyi spanyol szervezésű Memorial María Luisa nemzetközi fotópályázaton kategóriát nyert képed főszereplője is? Igen, ez az az öreg, kiszáradt fa, amely Komló határában egy domb tetején áll. Mikor fedezted fel ezt a fát? A 90-es években figyeltem fel rá, akkor még az egyik fele élt, lombkorona is volt rajta, a másik fele meg már halott volt. Aztán pár évig nem fotóztam, el is adtam az akkori filmes Chinon fényképezőgépemet, majd rájöttem, hogy hiányzik a fotózás, és újrakezdtem egy Canon géppel, amely még mindig filmes volt. És mire visszatértem a fához, az addigra már teljesen kiszáradt.

Nem véletlenül kérdeztem ezt, hiszen a most különdíjasnak választott fotód kifejezetten élénk hatású, nagyon színes, és megoldásában sem mondható átlagos természetfotónak, hanem amolyan kísérletező alkotás. Hogyan készült? Előre megtervezted ezt a képed? Igen, ez egy megtervezett fotó. Szeretek kísérletezni az eszközeimmel, de azért vannak spontán képeim is, azonban a legtöbb először fejben születik meg, gondolati látens képként. Viszont ezt most nehéz volt megvalósítani technikailag, és kellett hozzá azért némi kézügyesség is. Mi volt benne a nehézség? Ha jól látom, ez egy drónfelvétel, igaz? Valóban, és a nehézséget az okozta, hogy úgy mozgassam körpályán a gépet, hogy a fa pontosan a kör középpontjában álljon végig. Nagyon nehéz így mozgatni egy drónt, mert egy apró széllökés is kimozdíthatja a kívánt pályáról, és akkor a fának nem lesz éles pontja. És természetesen más lett volna a hatás akkor is, ha más tempóval mozgatom a gépet, vagy épp más zársebességet használok.

Tavaszi eső

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet Egyébként ez a fa az egyik kedvenc fotótémám, vagy ezer arcát lefotóztam már. Eddig úgy 1600 képem van róla.

áll a középpontban, és amely számtalan arcát tudja megmutatni egy fejlődési ciklusban.

Mi fogott meg benne? És mi lesz, ha már nem lesz itt ez a fa? Ez egy „főnökfa”. Egy domináns fa egy dombtetőn, és én úgy gondolom, hogy „főnöke” lehetett a többi fának, amelyek itt éltek régen. De hívhatjuk hagyásfának is. Ha egyszer eltűnik innen, nagy hiány lesz utána, ugyanis sok élőlénynek ad otthont, életteret, és mivel minden mindennel összefügg, a fa sorsa is összefonódik az itt élők sorsával. Mostanában rétisaspárok pihennek kiszáradt csúcságain, a közelben ugyanis horgásztavak vannak, és ez idecsalogatja a ragadozó madarakat. A fa tetejéről pedig jól belátható a környék, ezért szeretnek ott időzni a sasok. Rajtuk kívül nagy errefelé az egerészölyv- és a hollópopuláció is. Az öreg fát belülről már bontják a szúk és mindenféle faanyagbontó élőlények, de ezzel élőhelyet is ad nekik, így fontos szerepe van az ökoszisztémában. A szelídgesztenye amúgy egy szívós faj, jól bírja a strapát. Azon viszont csodálkozom, hogy még nem csapott bele villám.

Honnan jött a fotózás szeretete? Apám készítette a családi fotóinkat, és egy házi fotólaborunk is volt otthon. A fürdőszoba működött sötétkamraként, oda vonult el mindig, ott hívta elő és nagyította a fényképeket. Úgy 3-4 éves lehettem, amikor megmutatta, mit is csinál ott a sötétben, abban az érdekes, piros fényben. Amikor megláttam, hogyan jön elő a kép a hívótálban, az teljesen elvarázsolt.

Most már kezdem érteni, miért lett a fotód címe Körforgás. Igen, ezzel a bemozdulásos életlenségtechnikával azt a dinamikát próbáltam ábrázolni, amely az élet folytonos körforgása, ahol a fa

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A varázslatból pedig egy életen át tartó szenvedély lett. Még általános iskolába járt, amikor megtanulta a fényképezés és a képkidolgozás alapjait, és már ekkor sokat kísérletezett. Kifejlesztett például egy síkfilmre kidolgozott szolarizációs technikát, amellyel különleges grafikai hatást ért el fotóin. Aztán a gimnáziumi években egy fotószakkörben élhette ki a fotográfia

Energiák

iránti szenvedélyét, a nyarakat pedig Csillebércen töltötte a komlói fotósokkal, ahol a kéthetes nemzetközi úttörőtábor életét dokumentálva az esemény- és riportfotózásról is sokat tanult. A vizualitás és a fotózás végigkíséri az életét, hiszen a hobbiként megmaradt természetfotózás mellett munkája is mindig kötődött ehhez. Leszámítva azt a pár évet, amikor föld alatt dolgozott egy komlói bányában. Középiskola után nyomdai fényképésznek tanult és akként dolgozott, majd a bányászéveket követően a szintén fotóstudást igénylő szitanyomással foglalkozott, ma pedig egy iskolában dolgozik mint oktatástechnikus, ahol a technikai eszközök kezelésén és karbantartásán felül az oktatással kapcsolatos kiadványok, fényképek és videók készítése is a feladata.

Te még a „hagyományos iskola” szerint tanultad a fényképezést, de úgy látom, a digitális technika sem szegte kedved, sőt! A képeid között stílusában több olyan is van, amelyek

már képzőművészeti alkotásnak is felfoghatók. Látszik, hogy szeretsz kísérletezni, játszani a technikával. A kattintásnál vagy az utómunkánál főként? Mi a munkamódszered? Én különbséget teszek természetfotózás és egyéb, inkább művészi jellegű képek készítése között, amelyeknél az utómunkával is sokat lehet játszani. Ilyeneket is készítek, amelyek egy bennem lévő fantáziavilágot fejeznek ki, de ezeknél az utólagosan manipulált képeknél jelezni szoktam, hogy ezek montázsképek. Ha viszont természetfotóról van szó, akkor arra törekszem, hogy már mindent kamerán belül megoldjak. A kísérletezésnek egy célja van: olyat alkotni, avagy olyan utat járni, amilyet más még nem, mert az újban mindig van valami izgalom. Persze közben mások munkáit is nézem, azokból is merítek ötleteket, de mindig igyekszem továbbgondolni a látottakat, mert fontos, hogy megmaradjon a fotós egyedi látásmódja, hogy ne másoljunk, klónozzunk más alkotásokat. Fotóinkkal önmagunk belső világát kell kifejezni, ez pedig minden egyénnél más. Mivel sokat fotóztál filmre, biztosan megtanultad jól beosztani a kattintások számát. Ma már csak a memóriakártya kapacitása szab határt, és az utólagos korrekciós lehetőségek is elkényelmesíthetik a fotóst. Te hogy látod ezt? A jókor lenni jó helyen mellett a siker titka most is az, hogy ki kell várni a megfelelő pillanatot, majd akkor exponálni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet A sorozatfelvétel jól jöhet egy gyorsan mozgó témánál, például madárfotózásnál, de ritkán szoktam használni. A fotó azt jelenti: pillanatfelvétel. Ha elkezdesz sorozatfelvételt csinálni, az már olyan, mint ha videóznál. Így nem te kapod el a pillanatot, hanem a géped, és tulajdonképpen a sok felvételből választod ki „a fotót”. Így az elkapott pillanat öröme veszik el. Mit jelent számodra a természetfotózás, a természetben lenni? Számomra egy magasabb tudatállapotot jelent kint lenni fényképezőgéppel a természetben, és ha fotózni megyek, akkor leginkább egyedül teszem ezt. Ilyenkor elcsendesedek, a gondolatok elcsitulnak, és ekkor jönnek az intuíciók, megérzések, technikai ötletek. Az elme ebben az állapotban élesebben, tisztábban tudja befogadni a benyomásokat. Sajnos sok ember, ha kimegy az erdőbe, azt se hallja, hogy dalolnak a madarak a fákon, mert annyira tele van

Pályázati eredmények Norbert nem a pályázatok miatt fényképez, eddig nem is indult túl sok versenyen, mégis több szép eredménnyel büszkélkedhet. Ha csak a természetfotósakat nézzük, akkor a legnagyobb nemzetközi sikereit tavaly érte el, mégpedig úgy, hogy ezeken ekkor indult először. 2020 – Memorial María Luisa nemzetközi hegyi és természetfotós spanyol pályázat: 1. helyezés a „Kreatív” kategóriában, két fotója a finalisták között 2020 – Asferico olasz nemzetközi természetfotóspályázat: egy finalista kép 2020 – Magyarország 365 fotópályázat: a Magyar Természetjáró Szövetség különdíja 2018, 2019, 2020 – Agrofotó pályázat: kategóriagyőzelem, 2020-ban fődíj 2019 – VIII. Biatorbágy Fotószalon: három 1. helyezés, egy különdíj és „A legjobb szerző” díja 2019 – XIX. nemzetközi Magyar Fotószalon: „Természet” kategóriában 1. helyezés 2019 – Az Év Magyar Fotósa (MAFOSZ): két 1. helyezés 2017 – Lenergy – Az Év Természetfotósa pályázat: 3. helyezés „Az emlősök viselkedése” kategóriában 2014–2019 – Varázslatos Magyarország: havi pályázatokon több 1. helyezés Fotóművészeti diplomái: a FIAP Művésze (AFIAP) , a MAFOSZ Fotóművésze (A-MAFOSZ), a Magyar Fotóművészek Szövetségének (MFSZ) tagja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a fejük gondolatokkal, hogy észre sem veszik. Ha elcsendesedik az elme, kitágul a világ, olyan hangokat hall és lát meg az ember, amilyeneket a hétköznapok során nem. Az ilyenkor készült fotóimon pillanatnyi benyomásokat örökítek meg, tulajdonképpen dokumentálok. Ha pedig kombinálom ezt azzal a szándékkal, hogy olyat szeretnék csinálni, amit más még nem csinált, akkor az már alkotói munka. És amikor alkotni mész ki, akkor mennyire tudsz jelen lenni magában a természetben? Hisz az alkotói folyamat egy nagyon „beszűkült” tudatállapot. Tavasszal ki szoktam járni denevéreket fotózni az esti órákban. Ilyenkor befekszem egy barlang szájához, egy víznyelő aljába, és várom, hogy kirepüljenek. Ehhez egy egészen más tudatállapot kell, hogy ott tudj feküdni órákat az erdő közepén, mindentől messze, csak az erdő neszeit hallva. Ilyenkor annyira azonosulok a környezetemmel, hogy szinte beleolvadok, és ettől különös boldogságérzet fog el: mintha az egész világgal eggyé válnék. És amikor megjelennek a denevérek, az elmondhatatlanul jó érzés. Elkezdek fókuszálni a fotóim készítésére, szinte csőlátásom lesz, az idő is másképpen telik ezekben a pillanatokban. Valamikor olyan közel repülnek hozzám, hogy a fejemhez is hozzáérnek a szárnyukkal. Mivel védett emlősök, sokat nem zavarom őket az élőhelyükön. Napnyugta után 2-3 órával el is hagyom a helyszínt. Nagyon sok levegőből készült fotód is van. A repülésbe miért vágtál bele? Kerestem valami izgalmasat magamnak, így megtanultam siklóernyőzni, később motoros siklóernyőzni. Sokat repültem, nemcsak itthon, hanem az Alpokban, a Dolomitokban, Horvátországban is. Aztán a repülés elkezdett önmagában unalmassá válni, ezért elhatároztam, hogy viszek magammal fényképezőgépet, és a sok szépséges pillanatot, amelyeket ez a még kevésbé kiaknázott nézőpont ad, megörökítem.

Kirajzรกs

ร ramlรกs

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet

Zöld sziget

Aztán te is belevágtál a drónozásba. Miben más ez, mint siklóernyőzve fényképezni? Drónnal egyszerűbb levegőbe emelkedni, ezáltal légi fotókat készíteni, viszont a hátránya az, hogy kevés ideig lehet fent lenni vele, illetve kisebb a hatótávolsága, és csak egy nagy látószögű optikával tudok képet készíteni. A motoros siklóernyővel akár 80 kilométert is lehet túrázni 3 órán keresztül, és megválaszthatom, milyen eszközöket viszek magammal. Általában a Canon 70–200 IS USM optikát használom, mivel a rajza és a stabilizátora kiváló teljesítményű. És ez egy dupla élményt is ad, hisz egyszerre repülhetek és fotózhatok is.

Fraktálmintás tó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mégis, melyik számodra a fontosabb, a repülés vagy a fotózás? Először azért emelkedtem a levegőbe, hogy megtanuljak repülni, és nagyon élveztem, ahogy a természet erejével, a meleg levegő segítségével fel lehet emelkedni egészen a felhők aljáig. Elmondhatatlanul jó érzés belerepülni egy gomolyfelhőbe, és abba beleszippantva érezni azt a friss hűvösséget, a felhők szagát. Megtapasztalni azt, hogy ott a felhőben hirtelen fogalmad sincs, haladsz-e előre, netán éppen állsz, süllyedsz vagy emelkedsz, továbbá hogy teljesen elveszíted a tájékozódási képességedet. Majd sok kilométert repülni, valahol leereszkedni, összecsomagolni és hazamenni. Aztán elkezdtem egyre többször magammal vinni a fényképezőgépemet, és egy idő után már csak azért emelkedtem a levegőbe a siklóernyővel, hogy fotózhassak. Az alkotás fontosabb lett. Az utóbbi években megszaporodtak a drónfotók, az eddig újdonságnak ható látószög már szinte mindennapos lett. Mit gondolsz erről?

Nehéz dolga lesz a drónfotósoknak, hogy valami újat tudjanak mutatni. Ezért kezdtem el én is kísérletezni, mert szerintem még ennek ellenére is sok benne a lehetőség. Például lehet játszani ezzel a bemozdítással, amelyet a fás képemnél én is alkalmaztam. Tudjuk, hogy rengeteg áldozattal és lemondással is jár a természetfotózás. Mégis, miért érdemes újra és újra nekivágni? Sokat gondolkoztam azon, hogy egyáltalán van-e értelme csinálni. Van ugyanis egy belső hajtóerő, amely miatt mindig nekiindulsz, és mondjuk csinálsz egy jó képet, de hol lesz az pár száz év múlva? Szóval itt nem a képen, hanem az alkotás pillanatán van a hangsúly. Exponálásnál, amikor minden összeáll, és sikerül megcsinálni azt, amit elképzeltem, megszületik az, ami a fejemben már ott volt, és látom az eredményét, az egy nagyszerű érzés. Hogy jó volt alkotni, teremteni valami izgalmasat, szépet. És persze az is jó, ha ezeket át tudom adni másoknak, mert így láthatják a természetnek olyan arcait is, amelyeket egyébként nem, és így talán jobban fogják tisztelni, vigyázva rá. A tökéletesnek hitt képről persze később kiderül,

Fotósfelszerelés

Fotó: Bezdán József

Jelenleg egy Canon EOS 6D vázam van több fix és zoomobjektívvel a nagy látószögűtől a teleobjektívig. Kedvencem a Trioplan 2,8/100 mm-es retró objektívem, amellyel nagyon szép bokeh (elmosódás) érhető el. Van 3 állványom más-más feladatokhoz, két speciális állványfejem, köztük egy UniqBall UBH 35 gömbfej, illetve 4 TTL-rendszervaku is segíti a munkámat. A drónfotókat egy DJI Mavic 2 Pro géppel készítem. Norbert weboldala: foto.kdekor.hu hogy felül lehet múlni azt is, és ez ad motivációt és energiát a folytatáshoz. Van-e valami, amit még nagyon szeretnél lefotózni? Igen, kék nászruhás mocsári békákat, de erre itt, a Mecsek környékén nem lesz lehetőségem, ehhez el kell majd utazzak valahova. 쐍

Energiaminta

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

A téli erdő ezer arca A gazdálkodó emberek életük ritmusát mindig is a természethez igazították. Az évszakok ciklikus változása máig alapvető hatással van a Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely mindennapjaikra. De mi történik a téli erdőben, valóban alszik? Erdész szakemberek segítségével ismerkedünk meg a fagyos, havas időben végzett munkákkal, és hasznos tanácsokat kapunk a téli túrák szervezéséhez.

Fotó: Müller Nándor

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kárpát-medence mérsékelt éghajlata lehetővé teszi, hogy négy változatos évszakon át gyönyörködhessünk az erdőkben. Túrázhatunk a rügyfakasztó tavasz, a zöldellő nyár, a sokszínű ősz és a zúzmarás, csupasz ágú, hóval borított tél idején is. A tavasztól őszig tartó vegetációs időszakban a növények aktív anyagcserét folytatnak: virágba borulnak, zöld hajtást, lombot fejlesztenek, amellyel fotoszintetizálnak, majd termést érlelnek. A vegetációs időn kívüli, hideg és sötét évszakban azonban az erdő elcsendesedik.

„Ilyenkor nehezen bújunk ki a jó meleg szobából, pedig a téli erdőnek is ezer arca van: a kopasz fák ködbe burkolózó misztikussága, a zúzmarával csipkézett faágak és a puha hóval borított erdei utak – mesél az évszak varázsáról Adorján Rita, a Mecsekerdő Zrt. nyugalmazott erdőpedagógusa. – A rövidülő nappalok és a hőmérséklet csökkenése indítja be ősszel a levelek elszíneződését, majd lehullását. A fák így takarékoskodnak a vízzel, és felkészülnek a zordabb körülményekre. A lombkorona nélkül nem párologtatnak, ami azért fontos, mert a fagyott talajból nem tudnának megfelelő menynyiségű folyadékot felvenni. Egyetlen kifejlett bükkfáról akár 1000–1200 négyzetméternyi levél hullik le. A lombos fák ilyenkor szabadulnak meg a fölösleges anyagok egy jelentős részétől is, megkezdődik a pihenőidejük: egyfajta téli álmot alszanak.”

A vastag kéreg a téli fagyok ellen is védi a fát – Fotó: Adobe Stock

Extra teher a fagyott csapadék Érdekes módon a téli hótakaró alapvetően hasznos a természetben. Hőszigetelőként működik, és az életet jelentő víz fontos forrása. Viszont ha a hó túl korán vagy túl későn érkezik, a lombkoronára rakódó csapadék terhe alatt a leveles fák elgörbülhetnek. A hónyomás veszélyeinek az örökzöldek mellett főleg a fiatalosok vannak kitéve, a fák ilyenkor összevissza képesek hajlani, és fennáll a hótörés veszélye is, főleg a fiatal vagy a tisztások, utak mentén álló egyedek esetében. Jégtörésről akkor beszélünk, amikor a szemerkélő eső, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet miatt egyre vastagabb rétegben fagy a nedvesség a fákra. A többtonnányi többletteher következtében az ág vagy a teljes lombkorona is letörhet, sőt a felázott talajból akár a törzs is gyökerestől kifordulhat, dominóként tarolva le egész hegyoldalakat.

Túlélési stratégiák A lombhullást követően az erdő fái az új rügyek fakadásáig nyugalmi állapotban vannak, nedvkeringésük szinte teljesen leáll. Bár a fák látszólag inaktívak, az állatokhoz hasonlóan elképesztő mechanizmusokat fejlesztettek ki, hogy túléljék a telet. Mire a lomb lehull, a fa kinyerte a levelekből az azokban képződött lehető legtöbb tápanyagot, és azt főleg cukor formájában a törzsben raktározta el. A külső védelmet a kéreg biztosítja. Ez az elhalt

Fotó: Daróczi Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia szövetréteg nem tartalmaz vizet, vagyis télen nem tud megfagyni, repedései és apró üregei pedig remekül szigetelnek. A lombhullatók mellett vannak olyan növények, amelyek más stratégiát választanak a hideg ellen. Az örökzöldeknél, hazánkban elsősorban a fenyőknél, a viaszos védőréteggel borított, apró tűlevelek csupán kevés vizet párologtatnak, így ezek a fák egész télen képesek megőrizni a tartalékaikat. Levélváltásuk folyamatos – a növény állandóan új leveleket növeszt, a régieket lehullajtja. A lekonyuló, rugalmas ágakról könnyen lecsúszik a rájuk rakódó hó, így az nem okoz kárt a lombkoronában. Mindkét életformának megvannak az előnyei és a hátrányai – a levelek lehullása segít megszabadulni egyes kórokozóktól, illetve túlélni a téli viharokat, tavasszal viszont többletenergiára van szükség a levelek újranövesztéséhez.

Télen az örökzöld tűlevelek kevesebbet párologtatnak Fotó: Adobe Stock

Nem áll meg az élet Az ősszel lehulló lomb fontos védelmi réteget is jelent. Az avartakaró ellepi és melegebben tartja a talaj felső rétegét, ami a benne áttelelő apró élőlényeknek és a lágy szárú évelők gyökereinek is fontos. A levelek lebomlásukkal a talaj humusztartalmát növelik, így biztosítják évről évre a tápanyagot. Úgy is mondhatnánk: az avar a föld kenyere.

Az avar védett téli búvóhely számos apró élőlény számára Fotó: Adobe Stock

A csend ellenére télen sem üres az erdő. Ha nyitott szemmel járunk, számtalan élménnyel gazdagodhatunk, ráadásul a sok levél és lombkorona nélkül alaposabban is megfigyelhetjük az erdő lakóit. Azok a madarak, akik itthon töltik ezt az időszakot, táplálékot keresnek a fák között vagy a réteken maradt kórókon. Az erdő vadjai is könnyebben a szemünk elé kerülhetnek, előfordul, hogy a szarvasok nagy csapatban (rudliban) vonulnak át az erdőtömbökön, az út menti puhább talajt pedig vaddisznók túrják fel táplálék reményében. De akkor látszik igazán, hogy mekkora is a nyüzsgés, ha a talajt befedi a fehér hótakaró. Megannyi hátrahagyott nyomkép árulkodik arról, kik jártak előttünk a környéken. Izgalmas felfedezés rátalálni a róka „zsinórozott” lábnyomára: egy képzeletbeli vonal mentén úgy

Fáznak a fák? A fagyok hatására egyes fák törzsén gyakran láthatunk hosszanti kidudorodásokat, bordákat. Ezek a fatest különböző rétegeiben történő hirtelen, egyenlőtlen lehűlés hatására kialakuló repedések. A fa a vegetáció beindulásakor a repedések gyógyítására faszövetet fejleszt, amely évek alatt hosszanti bordává fejlődik. A jelenséget fagylécesedésnek nevezik a szakemberek. A hideg, téli erdőt járva akár hallhatjuk is a csertölgyek törzsének csattanó repedését.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hideg tél az igazi A téli időjárási körülményeknek fontos szerepe van erdeink egészségi állapota szempontjából. A fagy kordában tartja a fák károsítóit, és a magok kicsírázásához is megfelelő hideghatás szükséges. A hó formájában hulló téli csapadék olvadáskor átitatja a talaj mélyebb rétegeit is, ezáltal a tavaszi lombfakadás legfontosabb vízforrása. Az erdei ökoszisztéma ezért különösen kitett a felmelegedéssel járó éghajlatváltozásnak. teszi egymás elé a lábait, mint a manökenek, miközben farkával csíkot húz a hóba. A mókus apró lábainak nyoma pedig elárulja, hova is rejtette a téli éléskamráját.

A rókák télen is aktívak, nyomaik gyakran láthatók a hóban Fotó: Fürstenhoﬀer József

A fák nem képesek gyorsan helyet változtatni, és a mezőgazdaságban alkalmazott aktív beavatkozások (trágyázás, öntözés, permetezés) köre sem jöhet szóba a természetközeli gazdálkodásban.

Ritka, nagy károkat okozó jelenség a későn jött tavaszi hóesés Fotó: Mecsekerdő Zrt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia Ezért probléma, hogy az elmúlt években sorra dőltek meg a téli melegrekordok, valamint hogy hazánkban különösen kevés hó hullott. A kiszámíthatatlan és extrém időjárási viszonyok is egyre gyakrabban okoznak károkat helyi, tájegységi szinten. A viszonylag enyhe téli időszak végén korán kibomló rügyeket, fejlődésnek induló hajtásokat és csemetéket a tavasszal érkező kései fagyok elpusztítják. Hosszú távon ezek a folyamatok károsak az erdők számára, ezért nemcsak a kirándulók hiányolják az igazi téli viszonyokat, hanem a fák és az erdőket kezelő szakemberek is.

A korszerű gépek a fagyott talajon alig hagynak nyomot maguk után Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Kíméletes munkavégzés Míg a mezőgazdaságban az őszi betakarítások után az élet egy kicsit lelassul, az erdőgazdák számos munkát a téli időszakra ütemeznek. „A felelős erdőgazdálkodás alapvetése, hogy minél kisebb környezeti terheléssel járjon, és a természet a lehető legcsekélyebb mértékben sérüljön. Ezért a fakitermeléssel kapcsolatos munkákat jellemzően télen, a vegetációs időszakon kívül végezzük el” – magyarázza Grédics Szilárd, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási felügyelője. Az időjárás persze nagymértékben képes befolyásolni az erdei munkák előrehaladását. Különösen a faanyag mozgatása szempontjából előnyös, ha fagyos a talaj. A hideg tél ezért megkönnyíti, ám a fagymentes, esős, saras idő a nagy hónál és hidegnél is jobban megkeserítheti az erdőn dolgozók életét. Vannak térségek, ahol a fagymentes telek miatt az erdészeti és természetvédelmi szakemberek már a nyár végi aszályos időszakban végzett faanyagszállítás lehetőségeiről egyeztetnek.

Fotó: Guba Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„A téli időszakban a tavaszi erdősítésekhez tárolt makkot is rendszeresen ellenőrizni és kezelni kell: forgatni, szellőztetni vagy öntözni annak érdekében, nehogy kiszáradjon vagy befülledjen, gombásodjon – sorolja tovább az erdészek teendőit a szakember. – Ugyanakkor a járulékos feladatok közül ilyenkor minden

elvégezhető, amire az év egyéb időszakában nem volt munkaerő, kapacitás vagy idő. Zajlanak a fiatal erdők ápolási munkái, például az iszalaggal benőtt fiatalosok felszabadítása vagy az inváziós fajok visszaszorítása. Nagyon fontos az erdészeti feltáróhálózat, azaz az utak folyamatos karbantartása, az árkok, rézsűk, átereszek tisztítása és a kátyúzás, amely enyhe teleken különösen sok faladatot ad. Minderre jobban, a gazdálkodási szükségszerűségen túl is odafigyelünk, hiszen sok turistaút, kerékpárútvonal érinti az erdőgazdaságok üzemi útjait, ezért prioritásként kezeljük ezek fenntartását.” 쐍

Délről érkező kártevők A biotikus, azaz a különböző élő kártevők által okozott károsodás mértékét is befolyásolja a téli időjárás. A gombák, ízeltlábúak zöme eddig is jelen volt a hazai erdőkben, de többnyire lehetett bízni a zord évszak segítségében, és nem okoztak komolyabb pusztítást. A mai enyhébb telek hatására ezek a kártevők már képesek áttelelni, ráadásul a messzi vidékekről folyamatosan érkező új fajok száma is egyre nő. Az erdőket kezelő szakembereknek éppen ezért az egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítsék a klímaváltozás hatásainak ellenállóbb, egészséges erdők létrejöttét.

Az örökerdőkben is télen végzik a fakitermelést – Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erdész Válaszol

Fotó: Nógrádi Attila

Titokzatos jelek a fákon „Régóta szerettem volna megkérdezni, hogy mit jelentenek az erdőben a fákon lévő különböző jelölések. Nem a turistajelzésekre gondolok természetesen, hanem azokra az egyéb jelekre, színes pöttyökre, csíkokra, amelyeket mindenfelé látni, nem csak a turistautakon. Ki festi ezeket, illetve milyen célt szolgálnak?” Péter Anna, Debrecen

Kedves Anna! Az erdőben dolgozóknak is el kell tudni igazodni a fák között, ezért különböző jelöléseket használnak a fatörzseken. Ugyanúgy, ahogy a természetjárók számára a turistajelzések, az erdészek számára ezek a jelek segí-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tik a tájékozódást és a nyilvántartások pontos vezetését. Az erdőterületeket különböző egységekre osztják, ezek határait pedig országosan egységes módon jelölik. Az erdők térképi nyilvántartásának nagyobb egysége az erdőtag. Egy erdőtagba a nagyjából azonos termőhelyen álló erdőket sorolják, ez biztosítja az erdő áttekinthető területi rendjét, szerkezetbe foglalva az erdőrészleteket. Az erdőtagokat a térképen számmal jelölik, a terepen pedig az erdőtag határának jellemző pontjaira festett fehér gyűrűvel, amelyből lefelé mutat egy szár. Vagyis a jel olyan T betűt formáz, amelynek a vízszintes szára körbefut a fa törzsén, a lába pedig mindig a taghatár felé eső irányban van.

Az erdőtagon belül az erdőrészletek egy-egy azonos korú és állapotú egységet jelentenek, ezek határjelzéseit a rohamosan fejlődő műholdas helymeghatározás korában azonban már ritkábban festik fel. Az erdőrészletek határának térképi jelölése egy szám, míg a terepen a fatörzsön körbefutó fehér, fordított T alakú gyűrű. Úgy festik fel a jeleket, hogy összeláthatók legyenek. A fára festett jelzések mellett sok helyen kis dombokra telepített határoszlopok is jelölhetik az erdőrészletek határait. A főváros térségében a folyamatos rongálások miatt ilyeneket ritkán találni, de vidéki zárt erdőtömbökben máig fontos funkciójuk van. A másik legtöbbet látott jelöléstípus a kivágandó vagy éppen megtartandó fák azonosítását szolgálja. Az egyik legfontosabb szakmai feladat, amikor az erdész szakember az egész állomány és az egyes fák sajátosságait figyelembe véve dönt arról, hogy melyek legyenek a hosszú távon megőrzött fák (úgynevezett javafák), melyek a javafákat segítő egyedek, illetve melyeket kell az adott beavatkozás során kitermelni. A legtöbb helyen a kivágandó fákat jelölik meg – régen kacort használtak, amelynek éles végével egy X-et karcoltak a fa kérgébe, ma a fa törzsére festékpöttyöt vagy rövid, átlós csíkot fújnak. A fakitermelők így nem véletlenszerűen, hanem a szakemberek útmutatása alapján termelik ki az egyes fákat. Ezekre például semmiképpen nem érdemes új turistajelzést festeni, mivel néhány éven belül kivágják őket. Egyes térségekben a kivágandó fa törzsére és a tövére is fújnak egy-egy pöttyöt, így a fakitermelés

Fotó: Nógrádi Attila

után könnyebben ellenőrizhető a fakitermelők munkája. Az örökerdő-gazdálkodással érintett területeken a javafákat is meg szokták jelölni a törzs kerületére fújt színes gyűrűvel, hogy jobban látszódjon azok hálózata. A modern gépek használata során szintén a fákra festett jelekkel vagy lebomló anyagból készült, színes szalagokkal jelölik ki a gépkezelő számára azt a nyomvonalat, amelyen közlekedhet. Ritkábban, de országszerte találkozhatunk a vadgazdálkodáshoz és a különböző kutatásokhoz használt jelölésekkel is. A fára festett szám a társas vadászatok során a vadász állásának számát jelenti, amelynek a környékére esetenként a lehetséges lőirányokat is felfestik egy-egy függőleges, színes csíkkal. Szintén fára festett számokat láthatunk több kísérlet esetében is, ekkor azonban az egymás melletti fákat számozzák meg sorban, vagy a megfigyelt fákon fehér pöttyel jelölik, hogy számításba veszik azokat a különböző felmérésekhez. Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Ha már te is találkoztál olyan dologgal az erdőben, amelyről nem tudtad, hogy mi célt szolgál, és felkeltette az érdeklődésedet, írj nekünk a szerkesztoseg@ turistamagazin.hu címre, és mi megkérdezzük az illetékeseket. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Urbanizálódó állatok Alkalmazkodnak, olykor kockáztatnak

Írta: Tóth Judit Fotók: Adobe Stock

A varjak köztudomásúan okos állatok. Rájöttek többek között arra is, hogy ha a diókat leejtik az útra, akkor az arra járó autók összetörik azokat, így ők könnyebben hozzáférhetnek a dióbélhez. A varjak példája nem egyedi, egyre több állatfaj találja fel magát a városokban, idomul az ember alkotta környezethez, és próbálja kihasználni annak előnyeit.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Föld lakosságának 55%-a, közel 4,2 milliárd ember él városokban, az előrejelzések szerint ez az arány 2050-re már 68% lesz. Az emberek által teremtett környezet számos állatfaj számára jelent alkalmas élőhelyet, de csak akkor, ha sikeresen tudnak alkalmazkodni a sajátos viszonyokhoz.

„Az állatok képesek a változó környezethez plasztikusan alkalmazkodni. Környezeti igényeik egy szélesebb vagy keskenyebb sávon belül helyezkednek el, és ha ezen a sávon belül változnak a környezeti tényezők, akkor az állat képes valamennyire alkalmazkodni hozzájuk. Minden egyednek más a tűréshatára, és mindig lesznek olyan egyedek, amelyek – a faj tűréshatárain belül – az alternatív környezeti feltételekhez jobban tudnak alkalmazkodni. Teljesen normális folyamatról van szó, csak itt most az az érdekes, hogy az új ökológiai feltételeket az ember által létrehozott környezet, maga a város jelenti” – mondja Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója.

Evolúció egy szemvillanás alatt

A nyest a városlakó állatok mintapéldája, kihasználja a kínálkozó lehetőségeket

ehhez nem kellenek évmilliók, olykor már néhány generáció után is szemmel látható a változás.

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem A városi viszonyokhoz való alkalmazkodás nem sikerül mindenkinek, sok faj kiszorul a terjeszkedő városokból, aki viszont képes változtatni, az nagyot nyerhet. Ki gondolná például, hogy a Föld vándorsólymok által legsűrűbben lakott városa New York? Pedig ha belegondolunk, mindez logikus. A vándorsólymok úgy vadásznak, hogy nagy magasságból, függőleges zuhanórepüléssel indítják támadásaikat. Ehhez alapesetben nyílt sziklafalak kellenek, ahonnan belátják a környéket, illetve elstartolhatnak. Bár New Yorkban égbe törő sziklafalak nincsenek, felhőkarcolók annál inkább, amelyek ugyanazt a szerepet képesek betölteni számukra. Ráadásul a város tele van galambokkal, így terített asztal a sólymok számára.

Azt hihetnénk, hogy az evolúció valami olyasmi, ami a múltban ment végbe, a jelenben pedig már csak annak eredményét lehet tanulmányozni. Az evolúció azonban most is zajlik, és ennek vizsgálatához nem feltétlenül kell a Galápagos-szigetekre elutazni. Lehet, hogy elég csak kimenni a hátsó kertbe vagy egy nagyvárosi parkba megnézni, hogy milyen változások történtek az elmúlt pár évben. A városok speciális viszonyaikkal – például a lebetonozott utakkal, a fény- és zajszennyezéssel, a hőszigetekkel – azonban merőben új élettereket kínálnak az élőlények számára. Ahhoz, hogy e környezetben megtalálják a maguk helyét, alkalmazkodniuk kell. Az alkalmazkodás pedig számos változást hoz magával, például az egyed viselkedésében, fiziológiájában vagy akár fizikai megjelenésében. Ráadásul mind-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár De nem kell ilyen messzire mennünk urbanizálódó állatokért, elég csak körülnézni a hazai nagyvárosokban, és máris számtalan példát találunk itthon is. Itt vannak például a szarkák, a dolmányos varjak vagy a sarlósfecskék. Ez utóbbi madarak a természetben magas fák odvaiban és sziklafalak repedéseiben költenek, de ha ilyeneket nem találnak, kiválóan megteszi számukra egy tízemeletes panelház is.

A városokban nem kell táplálékhiánytól tartaniuk a gólyáknak

„A városi életmód hatásai kapcsán, szemléletes hazai példaként, a fehér gólyákat is érdemes kiemelni – mondja Garamszegi László. – A városi mikroklíma és a folyamatos táplálékellátottság, például a szeméttelepek környékén, olyan irányba tereli az állatokat, hogy itt maradjanak télire, mert az áttelelés ilyen körülmények között nem lesz gond számukra.” A nyest számára, amely mára a városlakó állatok mintapéldája lett, leginkább azért vonzóak a városok, mert azokban bőséggel talál ideális búvóhelyeket, konkurenciából és veszélyes ragadozókból is kevesebb van, ráadásul könnyedén jut táplálékhoz is.

Megtanulták a menetrendet Egy adott faj természetes élőhelyeken és városokban élő populációi között egy idő után jelentős különbség alakulhat ki, amelyet a kutatók különböző viselkedési jegyek vizsgálatával tesznek mérhetővé. Garamszegi László és munkatársai például széncinegéknél vizsgálják az úgynevezett csipkelődő magatartást, vagyis azt, hogy a kézbe vett madarak mennyire csipkednek, mennyire lesznek

stresszesek. Általánosságban igaz, hogy a városban jobban elviselik a madarak, ha az ember megfogja őket. A városok fényszennyezése is hatással van a madarak viselkedésére, többek között arra, hogy mikor és hogyan énekelnek. A közvilágítás miatt például a városi madarak hajnalban hamarabb elkezdenek énekelni. Ez előnyt biztosíthat a hímeknek a szaporodásnál, ugyanakkor kockázatot is rejt magában, mivel a madarak nem tudnak eleget pihenni, így könnyebben zsákmánnyá válhatnak. A városi zajszennyezés szintén bezavarhat a madarak énekébe. Egy tanulmány arról ír, hogy a madarak a nagy repterek környékén kis túlzással „megtanulták a menetrendet”, illetve rájöttek arra, hogy a hajnali első gépek előtt érdemes elkezdeni énekelni, mert akkor nincs olyan zajhatás, így eljut a többi madárhoz az üzenet. Egyes szöcskefajoknál is megfigyelték azt, hogy hangjuk magasabb frekvenciájú lett a nagyon zajos városi helyeken. A nagyvárosok belső, sűrűn beépített, lebetonozott részein jó pár fokkal magasabb lehet a hőmérséklet, mint a városon kívül. A városi hőszigetek hatása természetesen az élővilágot is érinti. Egy holland kutatás során ligeti csigák esetében figyelték meg, hogy a hőszigetek hatását az állatok házuk színével próbálják mérsékelni. A nálunk is gyakori ligeti csiga házának színe nagyon sokféle lehet, sárgás, fehéres, barnás vagy vöröses, vannak csíkos változatok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és csík nélküliek is. A kutatók nyolcezer minta vizsgálata során arra jutottak, hogy a városközpontokban a csigaházak sokkal inkább voltak csík nélküli világossárgák, mint barnák vagy rózsaszínűek. Feltételezéseik szerint azért van mindez, mert a világos szín jobban visszaveri a napfényt, a csigák pedig ezekben az egyébként is melegebb városrészekben így próbálják mérsékelni testük túlhevülését.

Emberi pajzshatás Egy néhány hónapja a PLOS Biologyban publikált nemzetközi kutatás, amelyben Garamszegi László Zsolt is részt vett, azt vizsgálta, hogy a ragadozók és zsákmányállataik közötti viszony hogyan változik a nagyvárosokban. A tanulmány szerint a városokban jelentősen csökken a zsákmányállatok ragadozóelkerülő viselkedése. Ennek oka az úgynevezett emberipajzs-hatás, ami azt jelenti, hogy az ember jelenléte és tevékenysége miatt a ragadozók a városokban kevésbé bántják beköltöző prédaállataikat. Ezt a jelenséget különböző

mérőszámokkal lehet szemléletessé és összehasonlíthatóvá tenni. Az egyik ilyen a felreppenési távolság, vagyis az, hogy egy adott állat mennyire enged közel magához egy potenciális ragadozót. „Bárki megtapasztalhatja például a fekete rigók esetében, hogy a városokban élő egyedek viszonylag közel engedik magukhoz az embert, könnyen meg lehet azokat figyelni, de az erdőben nem nagyon lehet meglátni őket. Hasonlóan érzékletes a különbség, ha megnézzük, hogy egy fészekben milyen mértékben találhatók ragadozásra utaló nyomok. Egy erdőben sokkal több ragadozó van, akár azok faj-, akár egyedszámát nézzük. Gyakran alkalmazott vizsgálat az is, amikor egy táplálkozó állat felett elreptetünk egy ragadozómodellt, mondjuk egy karvalyt. Az állat ezektől megijed, és ilyenkor azt mérjük, hogy az adott egyed milyen gyorsan folytatja a félbehagyott aktivitást, például a fiókák etetését.”

Új környezet, új étrend A városi viszonyokhoz való alkalmazkodás egészen speciális életmódbeli változásokat is eredményezhet. A dél-franciaországi Albi kisvárosában a települést átszelő Tarn folyóba 35 éve telepítettek harcsákat, amelyek mára különleges étrendre álltak át: halak mellett már galambokat is esznek. A városi galambok ugyanis egy folyóba nyúló kis félszigetre járnak inni, a harcsák pedig rájöttek, hogy a vízből kivetődve könnyedén el tudják ragadni a gyanútlan szárnyasokat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár Az új környezeti viszonyok nemcsak a viselkedés megváltozását válthatják ki, hanem hosszú távon morfológiai, sőt akár genetikai változásokat is eredményezhetnek, amely folyamatnak az lehet a vége, hogy különböző alfajok, fajok alakulnak ki a városi és a természetes élőhelyeken. Angol városi rókáknál megfigyelték például, hogy azok arckoponyája lerövidült az idők során, fejük pedig kutyaszerűbb lett, mint a természetes élőhelyeken előforduló társaiké. Ennek az lehet az oka, hogy az ilyen felépítésű állkapocs erősebb harapást tesz lehetővé, és a gyakran kukázó rókák így könnyebben meg tudják enni a csontos maradékokat.

Shakespeare után szabadon Hasonló testfelépítésbeli változást figyeltek meg az Amerikai Egyesült Államokban élő seregélyeknél. A seregélyek eredeti élőhelye Eurázsia, de a fajt a Föld számos országába betelepítették. Az USA-ba is így került be 1890-ben, egy meglehetősen romantikus történet szereplőiként. Akkoriban még másként tekintettek az idegenhonos fajokra, és egy feltehetően Shakespeare-rajongó ornitológus szeretett volna minden olyan madárfajt betelepíteni az országba, amely előfordul a híres angol drámaíró műveiben. A madárfajok többsége nem tudott megtelepedni, a seregélyek azonban sikeresen alkalmazkodtak az új világhoz. 120 éve 60 egyedet szállítottak New Yorkba Angliából, ma pedig már 200 millió körül van a számuk az országban.

A seregélyek nemcsak országszerte vannak jelen mindenhol, de a nagyvárosi populációk az elmúlt száz évben más módon is alkalmazkodtak. Megfigyelték, hogy a városi madarak szárnya észrevehetően lekerekítettebb, mint őseiké volt. Pontosan nem tudják még, miért, ám a kutatók úgy vélik, az újonnan kialakult szárnyforma lehetővé teszi, hogy a madarak gyorsabban felreppenjenek, ha például egy autó vagy egy macska túl közel kerül hozzájuk. A városi élet nemcsak az állatokra, hanem a növényekre is hatással van, és mindennek már szemmel látható következményei is vannak. Egy 2008-as francia kutatás kimutatta például egy zörgőfűfajnál, hogy a városokban élő növények magjai nehezebbek lettek. Ennek előnye, hogy ezek a magok lepottyannak a növény mellé, és így jóval több esélyt kapnak a túlélésre. A könynyebb magokat ugyanis messzire viszi a szél, de ezek a városokban nagy eséllyel lebetonozott felszínekre esnek, ahol nem képesek kicsírázni.

A Central Park egerei junk foodon élnek A nagyvárosokban sok faj esetében az alkalmas élőhelyek gyakran egymástól távol eső élőhelytöredékekként maradtak fenn. A fehérlábú egér New Yorkban eredetileg erdei élőhelyeken élt, a természetes élőhelyek azonban egyre kisebb területre szorultak vissza. Az egerek ma már leginkább egymástól elszigetelt városi parkokban tanyáznak, és ahogy Darwin pintyei a speciális táplálkozási módhoz, úgy ezek az egerek is elkezdtek alkalmazkodni a számukra otthont adó park sajátos adottságaihoz. Például a Central Park egereinek emésztése úgy változott meg, hogy képesek legyenek olyan zsíros ételeket hasznosítani, mint a sajtburger, a pizza vagy a csipsz, amelyek ma már táplálékuk nagy részét teszik ki.

A seregély eurázsiai faj, de világszerte betelepítették, ő pedig élt a lehetőséggel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az állatok számára a városi környezet új lehetőségeket jelent. Nem vitás, ma már az evolúció „forró pontjait” a nagyvárosokban kell keresni, a változások a szemünk előtt zajlanak. 쐍

fotósarok

E havi „Fagyos formák” témánk nagyon megihletett titeket, rengeteg képet kaptunk tőletek a hidegben megdermedő víz formáiról, legyen szó akár jégről, zúzmaráról vagy hó alkotta, izgalmas alakzatokról. Szerkesztőségünk végül ezt a Balaton déli partjáról készült, jégtáblás fotót emelte ki a mezőnyből, amelyről természetesen nem hiányozhat a tó túloldalán magasodó tanúhegyek látványa sem. Így ebben a hónapban Keszthelyi Zoltánnak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetéshez.

Keszthelyi Zoltán: Jégtáblák „A témára az egyik szokásos balatonlellei vízparti sétám során lettem figyelmes. Aránylag közel volt a parthoz, de azért a jégre kellett mennem a kép elkészítéséhez, ami végül a jégen hasalva történt meg.” A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok. További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Március – Napkelte (február 12.) Április – Madarak (március 12.) Május – Makrovilág – A természet közelről (április 12.) Június – A csúcson (május 12.)

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Klasszikusok

kissé megvadítva

Ismert finomságaink erdei hozzávalókkal Írta és fotók: Dénes Andrea

Februárban, bár már készülődnek a friss alapanyagok a természetben is, a kamra tartalékaira támaszkodva készítünk néhány kedvelt fogást kicsit vadabban a megszokottnál.

élen is kínálja magát néhány ehető, vadon termő zöldség, gomba és gyümölcs a természetben, ilyenkor mégis elsősorban a nyáron befőzött, eltárolt kincsekre támaszkodva készítjük ételeinket akár erdei-mezei alapanyagokból is, hiszen értelemszerűen a vadon termőkből is lehet befőttet, savanyúságot, lekvárt eltenni. A természet javai a kamrában régen (és talán ma is) inkább ínyencségeknek számítottak, sok nem volt belőlük sohasem. Ám ott, ahol többet adott az erdő, nem hagyták veszni a gombát, a vadgyümölcsöt sem, így megőriztek belőlük valamennyit tartósítva télire, a zord hónapok idejére is.

Savanyított vadkörte és fügeecet

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Februárban már alig várjuk a tavaszi friss zöldeket. Az új, friss reményében viszont nem kell már annyira szűkmarkúan bánni a tartalékokkal sem, bátrabban főzhetünk belőlük. A mai korban persze már nem akkora gond, ha üres a kamra, ám a régi önellátó világban úgy tartották, üres kamrának bolond a gazdasszonya, és nem véletlenül volt a kamrakulcs őrzője, általában a gazdasszony a valódi úr a házban.

Vadak a kamrában Vajon mi lehet egy mai háziasszony kamrájában, ha az erdő ehető javaiból néhány érdekesség is gazdagítja a polcokat? Bizonyára van sokféle vadgyümölcsből lekvár, például szederből, somból, kökényből, vadcseresznyéből, és persze a csipkelekvár, a hecsedli sem hiányozhat. Néhány gyümölcsből befőtt is készülhet, és ne feledkezzünk meg a mézben eltett, egészséges csemegékről sem. Bármilyen furcsa, savanyúságnak is finom jó pár vadgyümölcs. Az ecetes som talán a legismertebb: nagyon jól használható salátákban, de a moldvai csángók hagyományos, somos fuszulykalevesébe is tehető. Sokan vadgyümölcsökből is készítenek különleges eceteket. Akár vadkörte-, kökény-, csipke- és málnaecet is színesítheti a palettát. Ezeket az enyhe eceteket házi erjesztéssel egyáltalán nem bonyolult megalkotni, és különlegessé varázsolhatják a salátákat, ráadásul üdítő italokban is kiválóak. Savanyúság tejsavas erjesztéssel is

SavanyĂtott gomba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Vadalmás savanyú káposzta

készülhet. Házi léptékben nagyobb befőttesüvegben savanyodhat káposzta akár erdei fűszerekkel vagy vadgyümölcsökkel gazdagítva, például medvehagymásan, de csipkebogyóval vagy vadalmával együtt érlelve is. Sokan kedvelik az ecetes-fűszeres lében, hagymával eltett erdei gombákat. Több gombafaj alkalmas ilyen gombasalátának. Gombát szárítva, esetleg sós-fűszeres zsírban vagy olajban lesütve is tartósíthatunk egy kisebb befőttesüvegben. Utóbbinál fontos a megfelelő, hosszabb vagy többszöri hőkezelés, hogy a házi készítményünkben a botulizmust okozó, bár ritka, de veszélyes baktériumok biztosan elpusztuljanak. Hasonlóképpen – figyelve a megfelelő sterilizálásra – tehetünk el gombákkal lecsót vagy akár zakuszkát is. A levélzöldségek közül sokan tartósítanak sokféle módon medvehagymát. Pesztóként, olajban, zsírban, sós lében, szárítva vagy fagyasztva egyaránt kedvelt a népszerű levélzöldség. Bármelyik

Vadsnidling és salátaboglárka tavasszal

levélzöldség eltehető hosszabb-rövidebb időre, későbbi felhasználásra.

Vadhagymák, a legkorábbi vadzöldségek A közelgő tavaszra készülve ilyenkor már több vadon termő hagymaféle is előbújik. Január–februárban már sokfelé lehet látni az igazi hagymák közül az ehető vadsnidlinget. Bár valójában ez nem is egy hagymafaj, hiszen vadsnidlingnek, illetve vadfokhagymának nevezik a vékony levelű, szinte fűszerűen, sűrűn növő vadhagymák levelét. A bajuszos hagyma, az érdes hagyma és a kígyóhagyma is ehető, olykor pedig tömegesen jelennek meg. A sokak által jól ismert és kedvelt medvehagymára sem kell majd hosszasan várni, az ország egyes részein már februárban előbújhat. Vele együtt igen korán ébred a salátaboglárka is, amelynek levelei virágzás előtt salátaként vagy főzve is fogyaszthatók. 쐍

Svéd gombasaláta vargányából

Mezei szegfűgomba fűszeres kacsazsírban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hozzávalók: 1 dl-es üvegnyi szeletelt, zsírban konzervált vagy félmaréknyi szárított vargánya, amelyet előzetesen megpárolunk; 2 dl paradicsompüré; 2 ek. olaj; 2 ek. apróra vágott vadsnidling; 1 gerezd fokhagyma; 2-3 savanyú uborka; pár levél rukkola. Fűszerek: só, késhegynyi kakukkfű, oregánó, csipetnyi őrölt babérlevél, tört fekete bors, pici reszelt citromhéj. A vadsnidlinget és a fokhagymát olajon illatosra pirítjuk, majd hozzáadjuk a gombát, a paradicsompürét, a fűszereket. Készre főzzük, szükség esetén sűrítjük. Ha kihűlt, apró kockára vágott savanyú uborkát és pár levél apróra vágott rukkolát keverünk bele. Hidegen, főtt tojással, friss salátával tálaljuk.

Sacher-torta somlekvárral Hozzávalók a tésztához: 6 tojás, 200 g étcsokoládé, 200 g vaj, 140 g liszt, 20 g kakaópor, 100 g cukor, 2 csomag vaníliás cukor, csipetnyi só, fél csomag sütőpor, egy csepp citromlé. Töltelékhez: kb. 250 g fanyar somlekvár. Tetejére: 200 g étcsokoládé felolvasztva + 2 ek. étolaj. A vajat a cukorral, a tojások sárgájával és a felolvasztott, langyosra hűlt csokival összekeverjük. Külön összekeverjük a szárazanyagokat, és szintén külön, egy csepp citromlével felverjük a tojásfehérjéket. Végül kis adagokban a vajas keverékhez adjuk a szárazanyagokat és a tojáshabot. A tésztát normál méretű, kerek formában, előmelegített sütőben, 170 fokon sütjük kb. 40 percig. A tészta a sütőben hűl langyosra, majd a formából kivéve hűl tovább. Ezután három lapra vágjuk. Két lapot somlekvárral kenünk meg, a tetején pedig olajjal felolvasztott csokit terítünk szét. Felvágás előtt pár órára hűtőbe tesszük.

Franciasaláta savanyított gombával Apró kockákra vágott sárgarépát és zöldborsót megpárolunk, majd kihűlésük után összeforgatjuk a többi apróra vágott hozzávalóval: savanyított gombával, almával, savanyú uborkával, esetleg fetával, keményre főtt tojással. Tejfölből és majonézből egy pici mustárral, sóval, borssal, egy kevéske édesítéssel finom öntetet készítünk a zöldségekre. Hidegen tálaljuk.

Tojásos nokedli medvehagymával 3 tojásból, kb. 20 dkg lisztből és 1dl vízből egy csipetnyi sóval sűrű tésztát keverünk, majd sós, forró vízbe szaggatva kifőzzük. A leszűrt tésztát 1 ek. zsíron néhány levélnyi kissé elősütött, összevágott medvehagymával és 3-4 tojással összesütjük, ízlés szerint sózzuk. Medvehagymás fejes salátával tálaljuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

A rettenthetetlen vadász

Az északi félgömbön általánosan elterjedt csukafélék mindössze hét fajt számláló családjának emblematikus képviselője hazánk vizeiben is gyakori. Az év túlnyomó részében aktívan táplálkozó, robbanékony mozgású, félelmetes fogazattal felvértezett, falánk ragadozó lesből támad áldozatára, de azt nem üldözi, ha célt téveszt. A sporthorÍrta: Nagy Loránd gászok nagy becsben tartott hala nem István Fotó: vermel télen, így jég alól is fogható. Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

sugarasúszójú halak (Actinopterygii) kat leszámítva szinte minden víztípusban megél. osztályának csukafélék (Esocidae) Kiválóan érzi magát a növényzettel dúsan becsaládjába tartozó csuka (Esox lucius) nőtt, nyílt vízfelülettel is rendelkező állóvizekÉszak-Amerika, Európa és Ázsia hi- ben, a folyókban pedig elsősorban a szélvizekhez deg és mérsékelt égövi állóvizeinek és lassú folyású kötődik. A csatornák és a víztározók feltöltést felszíni vizeinek ragadozója, amely a Balti- és az követő benépesítésében fontos szerepet játszik. Északi-tenger brakkvizeiben is megél. Az Esox Élőhelyéhez rendszerint ragaszkodik, hosznem (genus) típusfaját hazánk egyetlen más hal- szabb-rövidebb vándorlásra legfeljebb tél végén, fajával sem lehet összetéveszteni, megjelenése oly- tavasz beköszöntekor adja a fejét, amikor a szaannyira egyedi. Teste megnyúlt, oldalról enyhén porodóhelyére igyekszik. Ívási időszaka idehaza lapított, hát- és hasvonala gyakorlatilag párhuza- február–márciusra esik. mos a szemek előtt lapított fejtől egészen a rövid faroknyélig. Nagy méretű feje kacsacsőrszerűen Népi megfigyelések szerint február 24-én, Jégtörő végződik, orra megnyúlt, széles és lapos, hatalmas- Mátyás napján veszi kezdetét a csukanász. A nőstények minden esetben sekély parti vira tátható, erőteljes, tűhegyes fogak sokazek vagy elöntött rétek növényeire, ságával felvértezett szájának hasíesetenként nádtorzsákra ikráztéka vízszintes, alsó állkapcsa nak. A 2,5–3 mm átmérőjű, előreugró. Nyelvén apró stát us z ragadós ikrákból 10–30 fogak sorakoznak. SzaAz alapvetően nappal, oly kor azo nba n éjsz aka is akt ív csuka (Esox nap múltán kikelő lárbályos sorokba rendelucius) az egyik legnemese bb halunk, vák 12–13 mm-esen ződő, piciny pikkelyei amelynek kissé szálkás, de ízletes húsáért sok an rajo nganak. Február 1-je és má kezdenek aktívan tápnemcsak a testét, harcius 31-e között tilos a kifogása és elvitele, a fajlagos tilallálkozni (eleinte főnem a fej két oldalát és mi időszak célja az ívás sik erességének biztosíként kerekesférgeket a kopoltyúfedők felső tása. A 40 cm-nél kisebb testhosszú csukákat vissza kell engedni a vízbe, fogyasztanak). A vízi részét is beborítják. naponta pedig legfeljebb három (megfe lelő méretű) növényzet sűrűjében A kifejlett példányok példány fogható ki a hatályo s jogbujkáló csukaivadékok 120–144 átlyuggatott szabályok értelmében. 20 mm-esen ragadozó életpikkely alkotta oldalvomódra térnek át: menüjükben nala a test teljes hosszában a halakon kívül rákok, puhatestűek jól kivehető. Hátának alapszíne és rovarlárvák is szerepelnek. Ahogy nőzöldesszürke, zöldes vagy zöldesbarna, világosabb oldalait gyakorta sávokba rendeződő, nek, egyre nagyobb zsákmányokat (elsősorban sárgás foltozottság díszíti, hasa fehéres vagy eny- keszegeket és kárászokat) szemelnek ki magukhén sárgás. A színezet alakulására a hal életkora, nak, és a kannibalizmus sem ritka köreikben. az élőhely sajátosságai és az évszakváltakozás is Prédája elejtéséhez kifinomult látását használja, befolyást gyakorol. Kis méretű páros úszói, tehát az áldozatot pedig mindig egészben, fejjel előre a mellúszók és a hasúszók – a farok alatti úszóhoz nyeli le, amihez gyakran addig forgatja ide-oda hasonlóan – sárgásvörös alapszínűek, míg a hát- a pórul járt halat, amíg az megfelelő pozícióba ratolódott, jellemzően a test utolsó negyedében, a nem kerül. Erre a mutatványra azért van szükséfarok alatti úszó felett elhelyezkedő hátúszója és ge, nehogy „megakadjanak a torkán” a zsákmány úszósugarai, amelyek felmerednének, ha a farkáa bemetszett farokúszója szürkésbarna. nál fogva próbálná magába szuszakolni. A legterA csuka remek alkalmazkodóképességgel büsz- metesebb csukák testhossza akár az 1 m-t, testkélkedhet, környezetével szemben nem támaszt tömege a 25 kg-ot is elérheti. Magyarországon különösebb igényeket, így a hegyvidéki patako- egy 20,47 kg-os példány a rekorder. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Természetjáró.hu hírei

Merre túráztunk 2020-ban? Írta: Farkas Péter

A Természetjáró adataiból jól látszik, hogy a koronavírusjárvány a hazai túrázási szokásokra is komoly hatást gyakorolt. Nem véletlenül egyre nehezebb elkerülni a tumultust a szabad levegőn is.

a valaki úgy érzi, akárhol próbál menekülni előle, a tömeg a természetbe is követi, valószínűleg nem téved. 2020-ban a járvány terjedése ellen hozott korlátozó intézkedések, illetve az azokkal járó bezártság következtében érezhetően megnőtt a túrázási kedv, tehát egyre többen vannak kint, de a szállásfoglalási akadályok miatt kisebb helyre koncentrálódva, többnyire a lakóhelyük közelében. Ez különösen Budapest környékén feltűnő, ahol a kirándulóhelyek már nemcsak hétvégenként, hanem gyakran egy-egy hétköznapon is megtelnek, ha szép az idő.

Magyarország túrázóknak készülő digitális útikönyve, a Természetjáró.hu honlapját tavaly mintegy 790 ezren keresték fel, a hozzá tartozó appot, a Természetjárót pedig már több mint 240 ezren telepítették a mobiltelefonjukra. Az így keletkező 4,1 millió oldalletöltés reprezentatív mintát ugyan nem jelent, ahhoz viszont kellően sok, hogy a toplisták alapján képet lehessen alkotni a túrázók preferenciáiról. A tanulság egyértelmű: 2020-ban nehezebb volt elszakadni a főváros közvetlen vonzáskörzetétől, mint máskor. A tíz legnépszerűbb túra közé bekerült az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra is, de az egynapos kirándulások desztinációinak sorában a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység vitte a prímet. Az első százat végignézve kiderül, hogy Budapestről a legtöbben maximum a Börzsönyig, illetve a Vértesig merészkedtek el, ami nem különösebben meglepő, hiszen az év jelentős részében estére haza kellett térni. A fővárostól távolabbi túra-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

terepek közül a Bakony volt a legnépszerűbb, amelyet a Balaton környéke, a Mátra, a Mecsek és a Gerecse követett. Noha a Természetjáró szerkesztőségében kifejezetten törekszünk rá, hogy a tartalmunk ne legyen fővárosközpontú, és a katalógusunkban már több mint 700, az ország legkülönbözőbb területeit érintő túraajánlat közül lehet válogatni, az olyan izgalmas hegységeinkből, mint a Zemplén vagy a Bükk, alig pár túra jutott fel a toplistára. Miskolc közelségét tekintve ez különösen az utóbbi esetében lehet meglepő, de valójában egyszerű rá a magyarázat: jóllehet a Bükkben is sokan kirándultak, a Budapestről kirajzó turisták számával nem kelhettek versenyre. Karácsony előtti nyereményjátékunk színesebb eredménnyel zárult, több zempléni, bükki, mecseki és alpokaljai túra is felkerült a toplistájára. Mindenesetre nem csoda, hogy a zsúfoltságot a főváros környékén a legnehezebb elkerülni. Hogy ezt megkönynyítsük, készítettünk egy, a Természetjáró.hu címlapjáról is elérhető listát, amelyben az interaktív térképre kigyűjtöttük minden túrát és (a korlátozások idején is látogatható) látnivalót Budapest közeléből. A túrákat zöld, a látnivalókat bordó ikonok jelölik. Érdemes végigbogarászni ezt a térképet, és kevésbé ismert úti célt választani, mert így nagyobb eséllyel túrázhatunk nyugodtan, nem másokat kerülgetve. Ha pedig mégsem tudunk ellenállni az olyan, egyébként méltán felkapott helyeknek, mint a Normafa vagy a Dobogó-kő, legalább ne onnan induljunk, ahol egymás hegyén-hátán parkolnak az autók. 쐍

Múltidéző körtúra Drégely várához W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A Börzsöny keleti szegélyén meredek lejtők néznek farkasszemet a Cserhát lankáival. A hegysor egyértelműen elkülönülő tagja a Drégely várát hordozó Drégelyvár hegy (444 m), amelynek tetejéről a helyszín történelmi emlékei mellett nagyszerű kilátást is élvezhetünk. Innen kémlelve teljes egészében feltárul az a határhelyzet, amely túránkat is változatossá, tartalmassá teszi: a Börzsöny magas, központi erdővidéke az egyik oldalon, míg Nógrád lakott, erdőfoltos hullámai a másikon. Nagyorosziból először szinte lapos terepnek vágunk neki, majd rövid kaptatással elérjük Drégely várának romantikus romjait, amelyeket a kapu alagútján át meg is hódítunk. A későbbiekben átlendülünk a kiemelt, keleti vízválasztón, majd védett, természetközeli állapotú tölgyeseken át ereszkedünk le a Nagy-völgy talpára. Deszkáspuszta hangulatában fürdőzve megpihenünk, végül egy utolsó lendülettel visszakapaszkodunk a hegységszegélyi gerincre, amelyet egy nyergen törünk át. Pénzásás turistaházát is útba ejtjük (itt akár éjszakázni is lehet), mielőtt visszagyalogolunk Nagyorosziba.

A Drégelyvár vasúti megállóhelytől a o jelzést követjük a vár alatti nyeregig. A nyeregből a p jelzésen tesszük meg a maradék pár száz métert a romokig. A nyeregbe visszatérve a o jelzésen haladunk délnyugat felé, egészen Deszkáspusztáig. Deszkáspusztánál a o jelzésre váltunk, amely Pénzásás érintésével visszavisz a kiindulópontra.

Magasság méterben 400 350 300 250 0

14,1 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

TÁBOR-TETŐ

Nemcsak a vár, a Tábor-tető nyerge is fontos helyszín volt Drégely várának ostromában. Itt telepedett meg ugyanis 1552. július 6-án a török sereg. Ami napjainkban érdekessége a területnek, az a hatalmas tölgyerdő, amely a lentebb látott akácost váltja. A tölgy a Börzsöny északi, alacsony részének legfontosabb erdőalkotó fája. A rengeteg drégelyi része a nemzetközi hátterű, LIFE 4 Oak Forests projekthez tartozik, ezért az erdészet a természetes folyamatok biztosításával igyekszik fenntartani a tölgyest.

DESZKÁSPUSZTA

A Börzsöny ősi vulkáni felépítményének maradéka szegélyezi dél felől a Nagy-völgyet, amely hosszan mélyül a hegység testében. Deszkáspuszta, a völgyek találkozásánál, védett mélyedésben fekvő település hajdanán erdőőri és csendőri épületeket is rejtett, amelyek azonban a II. világháborút követően elpusztultak. Csak az árnyékolásukra telepített, hatalmas fenyők emlékeztetnek rájuk. Víz ugyan nincs, de a padokkal, asztalokkal, tűzrakóval és esőbeállóval felszerelt, füves terület nagyszerű táborhely éjszakára.

DRÉGELY VÁRA

A 13. századi vár a Felvidék bányavárosai felé tartó utat ellenőrizte, és nem is annyira hadászati szerepének, mint inkább védői hősiességének és nagyszerű fekvésének köszönheti hírnevét. 1552 nyarán Ali pasa 10 ezer fős seregével szemben esélye sem volt Szondi várkapitány 146 embert számláló brigádjának, ennek ellenére utolsó vérükig kitartottak az ostrom során. A falak közül emlékezetes kilátás nyílik a hegység és a szomszédos tájak irányába: ellátunk a Csóványosig, keleten pedig a Mátra, tiszta időben a Bükk is feldereng.

PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ

A Börzsöny peremén fekszik Pénzásás, ahol a 2014-ben felújított állapotban átadott turistaház és táborhely található. A méretes épület elődjét az 1930-as években emelték, és a közeli kőbánya munkásainak szálláshelyéül szolgált. Ma jól felszerelt szobáiban 32 fő szállhat meg, kint pedig sátrazáshoz adottak a lehetőségek. A komfortot fedett pihenőhely és tűzrakók teszik teljessé, forrás azonban nincsen a háznál. Megszállni csak előzetes bejelentkezést követően lehet.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Drégelyvár vasúti megállóhely

VÉGPONT:

Drégelyvár vasúti megállóhely

TÁV:

14,1 km

IDŐTARTAM:

4 óra 50 perc

SZINTEMELKEDÉS:

355 m

SZINTCSÖKKENÉS:

355 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Nagyorosziban

A vártól rövidíthetjük a túrát, ha levágjuk az útvonalat Pénzásás felé.

TIPP!

Előzetes egyeztetést követően a Pénzásási Erdei Turistaházban szobát vehetünk ki, de az egész házat is kibérelhetjük.

Szőlők között

az ördög nyomában (bringatúra) W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Kulturálisan meglehetősen sokszínű, különféle korok és lakóik lenyomatait őrző látványosságok találhatók a Villányi-hegység környékén. Országunk legdélebbi hegysége alacsony, keskeny hegysor csupán, de a lejtőin termő szőlők, a közeli Balkán hatása, a fürdők, valamint a török kor emlékei vibráló vidékké teszik. Kerékpártúránkon körbetekerjük a hegység keleti felét, sőt keresztül is vágunk rajta. A túrát érdemes többnaposra tervezni, hiszen kijut a megtekintésre érdemes nevezetességekből. A fürdőjéről ismert Harkányból Siklós vára alá tekerünk, majd északnak fordulva átlendülünk az alacsony hegyek túloldalára, ahol egy merőben más hangulatú térség vár. Begurulunk Palkonyára is, ahol csalogató hangulatú pincesor színezi a domboldalt, majd következik Villány. Az „ördög szántotta” Szársomlyó tövében a borok mellett kilátó és görögkeleti szerb templom is felkereshető, mielőtt tovasuhanunk a hegyek napsütötte, déli lábánál. Nagyharsány érintésével Siklóson bezárjuk a kört, végül pedig visszatekerünk Harkányba. Túránk végig aszfaltburkolatú utakon vezet.

Harkánytól Siklósig kerékpárúton és részben az úttesten haladunk. Siklósról Vokányba, majd Újpetrére tekerünk. Újpetrén jobbra fordulunk, és Palkonyán át Villányba gurulunk. Villányban a főutcát követjük, a város szélétől kerékpárút vezet vissza Siklósra. Siklósról a túra elején megismert úton tekerünk vissza Harkányba.

Magasság méterben

175 150 125 100 0

51,3 km

Sarlós Boldogasszonykegytemplom

Nagyharsányikőbánya

2 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SIKLÓSI VÁR

A remek állapotban fennmaradt (nemrégiben felújított) siklósi vár masszív erősségként magasodik a Dráva lapálya fölé. A 13. században emelték, és déli fekvése miatt hamar török kézre került. Ám mivel a Batthyány család a 18. században rendbe hozatta és kiegészíttette, egészen a 20. század közepéig jó állapotban maradt. Benne kiállítások, köztük A Tenkes kapitánya c. filmsorozat ihlette panoptikum tekinthetők meg, nyáron pedig egymást érik a rendezvények a hatalmas belső udvaron. Falairól dél felé már a horvátországi Papuk hegyvidéke rajzolódik ki.

TEMPLOM-HEGYI KILÁTÓ

Az Ammonitesz tanösvény mellett, a régi kőfejtő peremén áll Villány kilátója. A szép kialakítású, faszerkezetes torony fedett menedék is egyben, tetejéről pedig egészen egyedi perspektívából mutatkozik meg a szőlőkkel övezett település környezete. Ellenkező irányban a Dráva síkja terül el, délen a Papuk hosszan elnyújtózó gerince látható. A kőbányát és a tanösvényt is érdemes bebarangolni, a sziklákon tengeri élőlények lenyomataira bukkanhatunk.

PALKONYA

A települést a 18. században érkezett német szőlőművesek építészeti kultúrájának hagyatéka teszi érdekessé. Ötvenhárom apró présházból álló pincesora nemcsak szép látvány, de tavasztól őszig gasztronómiai rendezvények, kisebb-nagyobb fesztiválok helyszíne is egyben. Érdekes még a 19. századi körtemplom, amelyet a Batthyány család építtetett, és már távolról felismerhető piros kupolájáról. Az egyutcás Palkonya hangulata magával ragadó és egyedi, a Villányi borvidék egyik ékszerdoboza.

MALKOCS BEJ DZSÁMIJA

Malkocs bej a 16. századi dél-magyarországi események fontos szereplője volt: többek között Siklós elfoglalásából is kivette a részét. Ezt követően épült fel a dzsámi, amelyhez három másik hasonló is volt a településen. Sokszor átépítették, a 19. században még lakóházként is használták. Az 1990-es években felújították, így most régi fényében ragyog. Kialakítása sok balkáni dzsámiéval mutat hasonlóságokat, érdekessége, hogy ma is eredeti rendeltetésének megfelelően működik.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Harkány, autóbusz-állomás

VÉGPONT:

Harkány, autóbusz-állomás

TÁV:

51,3 km

IDŐTARTAM:

3 óra 35 perc

SZINTEMELKEDÉS:

170 m

SZINTCSÖKKENÉS:

170 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a falvakban

Harkány és Siklós fürdővel is büszkélkedik: érdemes fürdőruhát is magunkkal vinni.

A máriagyűdi kegyhely megéri a mintegy 10 km-es kitérőt Siklósról.

TIPP!

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

Kalandozz velünk! Válogass ezernyi érdekes látnivalóból és túraötletből!

töltsd le!

TERMÉSZETJÁRÓ HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ TÖBB MINT

TÖBB MINT

240 000

90 000

710

LETÖLTÉS

FACEBOOK.g9(7đ

KIDOLGOZOTT TÚRAÖTLET

A YOUTUBECSATORNÁNKON (/e5+(7đ TUTORIALVIDEÓK

termeszetjaro.hu

TÖBB MINT

2000

LÁTNIVALÓ