Turista Magazin 2021 március by Turista Magazin

GEOKÉKTÚRA

BARANGOLÁS A BALATON-FELVIDÉKEN

2021. MÁRCIUS › ÁRA: 895 Ft

2021. MÁRCIUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

HISTÓRIA

A MARGIT-SZIGET LEGENDÁJA ÖKOTÚRA

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

A KÍGYÓSI-PUSZTA TÉL ÉS TAVASZ KÖZÖTT

TUDÁSTÁR

NEM A HÓDOKAT, HANEM AZ EMBEREKET KELL MENEDZSELNI

MESÉL A TÉRKÉP

KÉT KERÉKEN

IRÁNY SOPRON ÉS A FERTŐ-TÁJ!

BÉL-KŐ, A HOMLOKÁT RÁNCOLÓ HEGY

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Elfolyó kincs Március 22-én lesz a Víz Világnapja, amelynek legfontosabb célja idén is az, hogy felhívja a figyelmet az édesvízkészletek veszélyeztetettségére és a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára. Tudom, hogy furcsának hat a fenti mondat, hiszen csak kinyitjuk a csapot, és (jó esetben) tiszta, iható víz folyik belőle, de ha elolvassuk a 32. oldalon kezdődő összeállításunkat, hamar világossá válik, hogy milyen bonyolult és ebből fakadóan sebezhető körforgás része az édesvíz. Jó lenne, ha nem megoldandó problémaként kezelnénk, amelyet gátakkal, szabályozott medrekkel próbálunk elvezetni, hanem azért tennénk erőfeszítéseket, hogy a lehető legtöbb természetes vizet vissza tudjuk tartani, mert ha kiszárad körülöttünk a világ, előbb-utóbb a csapból sem fog jönni semmi. Nógrádi Attila főszerkesztő

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Gulyás Attila: Bél-kő Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Szauer Melinda (Erdőmánia), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol), Veres Zsolt (Geokéktúra)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Regisztráljon a koronavírus elleni oltásra:

Az oltás önkéntes és ingyenes. Amennyiben szeretné beoltatni magát, regisztráljon most, és értesüljön elsőként a vakcinával kapcsolatos információkról és teendőkről!

MINDEN ÉLET SZÁMÍT Ké Kés é zzül zü üllt lt Mag Magy ag gyaro aro orsz rs ág Kor o mán or mánya y meg ya m bíz me í ásá ából ból.

Tartalom

Hírek

MTSZ Híradó

Tudtad-e?

Messzelátó Körpanoráma a Balaton-felvidék szívében

Mesél a Térkép A homlokát ráncoló hegy – Amiről a sokat látott Bél-kő regél

História A Margit-sziget legendája – Egy cseppnyi középkor a főváros szívében

Erdőmánia Az éltető víz és az erdők

Két Keréken Irány Sopron és a Fertő-táj!

A Kígyósi-puszta tél és tavasz között

Geokéktúra Bazaltos tanúhegyek, pannon kőtengerek és triász sasbércek ölelésében

Tudástár Nem a hódokat, hanem az embereket kell menedzselni

Ökotúra

Gasztro Tavaszi vitaminbőség az erdőben

Zöldhullám Erdei béka – A karcsú testű ugróbajnok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Nyárra rendbe hozzák Révfülöp leégett kilátóját

Fotó: Adobe Stock

Egy kis segítség a fecskéknek Aki szeretné segíteni a fecskéket, az számos módon megteheti, akár már kora tavasszal, még a madarak érkezése előtt. Az állománycsökkenés megállításához nagyon fontos a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, valamint a műfészkek március–áprilisban való kihelyezése. Sokat tehetünk a fecskékért sárgyűjtő helyek létesítésével, a partifecskéket pedig költőfalaik felújításával segíthetjük. Az ember-fecske konfliktusok megelőzése érdekében érdemes fecskepelenkákat felszerelni a fészkek alá, amelyekkel megakadályozható az ürülékpotyogás. Ha még többet szeretnél tudni a fecskék védelméről, látogass el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) oldalára a QR-kód segítségével!

A Fülöp-hegy kilátója tavaly február 13-án kapott lángra, amikor egy nagy vihar során belecsapott a villám. A faszerkezetű toronyrész sokáig fáklyaként égett, végül teljesen megsemmisült a tűzben. Az oltás hosszú órákig tartott, mert a tűzoltók csak távolsági vízszállítással tudták feljuttatni a szükséges vizet a hegyre. A teljes faszerkezet, a lépcsők és a teraszok megsemmisültek, a kőszerkezet viszont ép maradt. „A faszerkezeteket már legyártották, kész az állványozás, rövidesen látványos részéhez érkezik az újjáépítés” – mondta megkeresésünkre Kondor Géza, Révfülöp polgármestere, aki szerint a munkálatok olyan jól haladnak, hogy még a tervezett június 30-ai határidő előtt átadhatják a nagyközség egyik ikonikus jelképét.

A pécsi önkormányzat még január közepén indított egy online szavazást a város felett, az 535 m magas Misina tetőn Fotó: Gulyás Attila magasodó tévétorony környezetének fejlesztéséről. A helyi lakosok arról dönthettek, hogy mozgás- és túraközpontot, családcentrikus közösségi teret vagy a Mecsek természeti erőforrásait bemutató, korszerű kiállítóközpontot alakítsanak-e majd ki itt. Végül a három koncepcióterv közül az Aktív Misina című pályamunkára szavaztak a legtöbben. A tervezett mozgás- és túraközpont részeként átalakítják a volt Misina étterem épületét, a természetjárók és sportolni vágyók számára öltözők, vizesblokkok épülhetnek, valamint sporteszközkölcsönzővel és kávézóval kiegészített pihenőteret is kialakítanának 2022 végéig.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Révfülöp Polgármesteri Hivatal

Mozgás- és túraközpont épülhet a Misina tetőn

Új tanösvény létesül a madarak egyik hazai paradicsomában A Kiskunságban található, európai szinten is különleges élőhelyekkel rendelkező szikes tó, a Böddi-szék újjáélesztésén dolgoznak évek óta a nemzetipark-igazgatóság munkatársai. A Böddi-széken zajló LIFE Nature projekt keretében egy új tanösvényt létesítenek, amelyen a látogatók modern információs táblák segítségével átfogó képet kapnak a szikes víz egyedi jellemzőiről, az itteni különleges növény- és állatvilágról, valamint a legeltetéses gazdálkodásról. Ezenfelül még két kilátót is terveznek, ahonnan az élővilág zavarása nélkül lehet majd megtekinteni a szikes tavakon pihenő és táplálkozó madarakat. A mélyebb, vízállásos mocsári élőhelyeken pedig biztonságos pallósoron járhatják be az érdeklődők a területet. A tanösvény a tervek szerint 2021 második felében készül el.

Fotó: Koncz-Bisztricz Tamás

Fotó: MTSZ

Vízálló mobiltartó tokkal lepjük meg az előfizetőinket Aki március elseje után vásárol éves Turista Magazin-előfizetést a webshopunkban, az egy praktikus, vízálló tokot kap ajándékba. Az átlátszó tasak úgy lett kialakítva, hogy szinte bármelyik okostelefon belefér, így biztonságosan tudjuk tárolni azokkal az apróságainkkal együtt, amelyeket szeretnénk vízhatlanul megóvni a túráink során. A nyakpánt biztonsági zárat kapott, és a tok speciális anyagának köszönhetően a telefon a tokon keresztül is működtethető. A megrendeléshez látogass el a turistashop.hu weboldalra, vagy használd a QR-kódot! A vásárlás során válaszd ki az előfizetés mellé ingyenes ajándékként a vízálló tokot, amelyet postán fogunk külön elküldeni.

Digitális Turista Magazin Kiadónk, a Magyar Természetjáró Szövetség webshopjában a legújabb Turista Magazinok mellett az utóbbi években megjelent számok is elérhetők digitális formában. Ezeket megvásárolva és letöltve úgy juthat bárki a magazinokhoz, hogy fel sem kell állnia a fotelből, az olvasási élmény pedig egy nyomtatott kiadvány színvonalát nyújtja. Aki kedvet kapott a magazinhoz, de nem szeretne minden hónapban a vásárlással bajlódni, elő is fizethet digitális formában kedvenc természetjáró magazinjára. További részletekért és vásárláshoz látogass el a turistashop.hu oldalra, vagy szkenneld be a QR-kódot! Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i A 2020. évi rendezvénytámogatás eredményei A 2020 januárjában meghirdetett pályázat keretében több mint hetven rendezvénytámogatási igény érkezett az érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkező tagszervezetek részéről a Magyar Természetjáró Szövetséghez.

Fotó: MTSZ

Idén is lehet jelzésfestésre pályázni 2021. február 1-jén az Országos Kékkör meghatározott szakaszainak, 2021. március 1-jén pedig a klasszikus turistautak megrongálódott turistajelzéseinek felújítására írta ki jelzésfestési pályázatát a Magyar Természetjáró Szövetség. A pályázatok célja a Magyarország területén található fő turistajelzések (sáv, kereszt), leágazó turistajelzések (háromszög, négyzet, kör, barlang, rom, kápolna, emlékmű, bélyegző), valamint a körút jelzések teljes körű felújítása és pótlása. Kilométerenként nettó 16 000 forint munkadíjat számolhatnak el azok a pályázók, akik a pályázati kiírás minden kritériumának megfelelnek, és az elvégzett jelzésfestési munkájukat ellenőreink pozitívan értékelik. A kiírás részleteivel és a pályázat feltételrendszerével kapcsolatban további tájékoztatást a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján (www.mtsz.org) vagy a szervezet munkatársaitól (jelzesfestes@termeszetjaro.hu) kaphatnak az érdeklődők.

A felhívás egyik legfontosabb alapfeltétele az volt, hogy a pályázatra beküldött természetjáró esemény és az országos szövetség célkitűzései összhangban legyenek. Vagyis mindenki számára elérhető, nyílt, aktív program valósuljon meg, amely korosztálytól függetlenül népszerűsítse a természetjárást, továbbá vegye figyelembe a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat. Összesen 46 nyertes program sikeres megvalósítását tudta az MTSZ több mint 11 millió forinttal megtámogatni, az alábbi elosztásban: • 22 gyalogtúra: 3 870 000 Ft, • 10 programsorozat: 2 950 000 Ft, • 8 tábor: 4 040 000 Ft, • 6 túraverseny: 450 000 Ft. A szövetség tagszervezeteinek szóló rendezvénytámogatási pályázat 2019-ben került először kiírásra. A kísérleti év tapasztalataihoz képest 2020-ban pozitív változás volt többek között az, hogy az ügyintézés jelentős része online formában valósult meg, hangsúlyozva ezzel is a környezettudatosságot. A pályázat szempontrendszere pontosabbá és szabályozottabbá vált, ennek köszönhetően jelentős minőségi javulás volt tapasztalható a beadott dokumentációkban és a megvalósult eseményeken is.

Eredményes volt a jelzésfestő szakemberek virtuális összejövetele Közel százan vettek részt 2021. január 30-án az útjelző szakembereknek tartott online tájékoztatón. Az MTSZ munkatársai a turistautak aktuális helyzetéről, a jelzésfestési pályázat 2020. évi eredményeiről, valamint a 2021. évi pályázat kiírási feltételeiről, az esemény meghívott előadója, Balázs László (Somogy Megyei Természetbarát Szövetség) pedig a jelzésfestési munkák ellenőrzése során nyert tapasztalatairól tartott előadást a hallgatóságnak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Megkezdte munkáját a megújult Turistaút-szakbizottság 2021. január 28-án megtartotta alakuló ülését a megújult Turistaút-szakbizottság. Az MTSZ munkatársaival közösen Balázs László, dr. Berecz Tibor, Oláh Tamás, Sebestyén Pál és Szamosi Csaba támogatja a jövőben a hazai turistaút-hálózat fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Az elismert útjelző szakemberekből álló csapatra többek között olyan kihívások várnak, mint az MSZ 20587/2-1988 megújított változatának a véleményezése, a Szakmai füzetek aktualizálása, az MTSZ által felmért turistautak hálózati szempontból történő átvilágítása, a turistautak módosításával, létrehozásával kapcsolatos kérdések és javaslatok megválaszolása, az útjelzők képzési és minősítési szabályzatának aktualizálása, valamint az útjelzői tanfolyamok szakmai támogatása.

Márciusban ismét lesz online tagsági találkozó 2021. március 20-án (szombaton) második alkalommal szervez online találkozót tagszervezeteinek az MTSZ. A program témáiról és aktualitásairól ímélben és a szakmai honlapon (www.mtsz.org) adunk hamarosan tájékoztatást.

Bővült a kéktúrás ellenőrök csapata 2021. február elsejétől három főről négyre bővült a kéktúrás ellenőrök csapata. Horváth Béla januári távozását követően Csernus Lukács Gábor és Kucsera Ákos mellett Tóth Tamás és Herczeg Antal ellenőrzi a kéktúrás igazolófüzeteket.

A kéktúrák útvonalán kívül bármelyik hazai turistaúttal kapcsolatos kérdéssel, javaslattal, észrevétellel keressétek a Turistaút-szakbizottságot a turistaut@termeszetjaro.hu, az Országos Kékkör karbantartásával kapcsolatban pedig az MTSZ szakmai csapatát a bejelentes@termeszetjaro.hu ímélcímen.

Fotó: MTSZ

Választmányi ülésre készül az MTSZ

Fotó: Farkas Péter

Tervezetten 2021. május 22-én, az esemény időpontjában érvényben lévő járványügyi intézkedéseket betartva kerül megrendezésre a Magyar Természetjáró Szövetség választmányi ülése. Az MTSZ alapszabálya szerint azon tagszervezetek képviselői jogosultak szavazni, amelyek a választmányi ülés előtt 60 nappal érvényes tagsággal rendelkeztek. Ennek értelmében felhívjuk tagszervezeteink figyelmét, hogy a mandátum megszerzéséhez 2021. március 23-áig szíveskedjenek rendezni a 2021. évi tagsági díjak befizetését. További részletek a www.mtsz.org weboldal „Tagszervezeti regisztráció” felületén.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e? … hány megyéje van Magyarországnak?

Fotó: Adobe Stock

… melyek Magyarország őshonos kígyófajai?

Az 1950-es megyerendezés óta az ország 19 megyére tagolódik. E nagy közigazgatási területi egységek ábécérendben a következők: Bács-Kiskun (Kecskemét), Baranya (Pécs), Békés (Békéscsaba), Borsod-AbaújZemplén (Miskolc), Csongrád-Csanád (Szeged), Fejér (Székesfehérvár), Győr-Moson-Sopron (Győr), Hajdú-Bihar (Debrecen), Heves (Eger), JászNagykun-Szolnok (Szolnok), Komárom-Esztergom (Tatabánya), Nógrád (Salgótarján), Pest (Budapest), Somogy (Kaposvár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza), Tolna (Szekszárd), Vas (Szombathely), Veszprém (Veszprém), Zala (Zalaegerszeg). Zárójelben az egyes megyék székhelyeit tüntettük fel.

Hazánkban a kígyók (Serpentes) roppant népes, világszerte háromezernél is több fajt magában foglaló alrendjének csupán hét képviselője őshonos, amelyek mindegyike természetvédelmi oltalmat élvez. A kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius, 500 000 Ft), a keresztes vipera (Vipera berus, 250 000 Ft) és a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis, 1 000 000 Ft) fokozottan védett, az erdei sikló (Zamenis longissimus, 50 000 Ft), a rézsikló (Coronella austriaca, 50 000 Ft), a vízisikló (Natrix natrix, 25 000 Ft) és a kockás sikló (Natrix tessellata, 25 000 Ft) pedig védett. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a felsorolt kígyók (amelyek tudományos nevét és természetvédelmi értékét zárójelben tüntettük fel) közül a rákosi vipera nem önálló faj, hanem a parlagi vipera alfaja.

Fotó: Gulyás Attila

… mit nevezünk harmatnak? Azon aprócska vízcseppek összességét, illetve esetenként azt az összefüggő vízréteget, amely a szabadban lévő tárgyakon, elsősorban fűszálakon, fák és cserjék hajtásain figyelhető meg, harmatnak nevezzük, amely a dérhez, a zúzmarához és a vízlerakódáshoz hasonlóan a nem hulló csapadékfajták közé tartozik. A harmat a levegőben lévő vízgőztartalom kondenzációjával, rendszerint éjszaka vagy a hajnali órákban keletkezik. A lehűlő levegő a szárazföldi növényzet közvetlen környezetében válik leghamarabb túltelítetté, amely folyamatban a párologtatásuk során leadott vízgőznek is meghatározó szerepe van. Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Farkas Péter

Fotó: Adobe Stock

TUDTAD, … mi a természetvédelmi kezelési terv?

A természet védelméről szóló törvény értelmében valamennyi védett természeti Írta: területre (nemzeti park, tájvédelmi körNagy Loránd István zet, természetvédelmi terület, természeti emlék) – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni, amelyet tízévente felül kell vizsgálni. A dokumentum kötelező tartalmi elemei: természetvédelmi célkitűzések, stratégiák és kezelési módok, korlátozások és tilalmak. Ha kíváncsi vagy, mi minden szerepel egy ilyen kezelési tervben, látogass el a termeszetvedelem.hu oldalra.

… miben más a dzsem és az extradzsem? A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) meghatározása szerint a dzsem cukor, gyümölcspulp és/vagy egy- vagy többfajta gyümölcspüré és víz megfelelően kocsonyás állományú keveréke, az extradzsem pedig cukor, egy- vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állapotú keveréke. A dzsemek esetében 1000 g késztermék gyümölcspulp- és/vagy gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb 350 g-nál általános szabályként. Extradzsemeknél 1000 g készterméknek legalább 450 g gyümölcspulpot kell tartalmaznia általános szabályként. Gyümölcspulp a gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve. Gyümölcspüré a gyümölcs ehető része, szükség szerint a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, amelyet szitán áttörve vagy hasonló művelettel nyernek.

… melyek a legfőbb erdőalkotó fák hazánkban? A KSH 2019-es adatbázisa alapján hazánk faállománnyal borított erdőterületének kiterjedése 1 867 557 hektár, amelyen 11 „fafajcsoport” osztozik: akác (454 531 ha), tölgy (389 386 ha), cser (213 359 ha), nyár (197 599 ha), egyéb kemény lombos (120 587 ha), bükk (112 791 ha), erdeifenyő (109 434 ha), gyertyán (97 094 ha), egyéb lágy lombos (97 001 ha), feketefenyő (58 763 ha), egyéb fenyő (17 021 ha). Magyarország erdőborítottsága az elmúlt két évtizedben – a KSH adatsorainak tükrében – évről évre nőtt, s reméljük, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

A mencshelyi Kossuth-kilátó Körpanoráma a Balaton-felvidék szívében

Írta és fotók: Gulyás Attila

A Balaton forgalmas partjától eltávolodva, a tihanyi és a zánkai partszakasz fölött kismedencék sora húzódik, bennük, illetve közelükben Óbudavár, Pécsely és Dörgicse: festői szőlőhegyekkel, erdőkkel körülvett falvak, évszázados kőhidakon átvezető, nyárfasorokkal szegélyezett utakkal összekötve. integy hétmillió éve, tehát még jóval a Tapolcai-medence tanúhegyeinek születése előtt, vulkáni működés hozta létre a táj északi részét lezáró, legmagasabb hegyek sorát, köztük a mai Halom-hegyet, amely 399 m-es magasságával nemcsak a tőle délre eső kiemelkedések és völgyek, hanem egyben az északon elnyúló Veszprém–Nagyvázsonyi-medence fölé is emelkedik.

Az oldalában kiváló szőlőkkel borított hegyet az Országos Kéktúra eredeti, 1938-ban kijelölt nyomvonala is érintette, évtizedek múltán pedig a Balaton-felvidéki Kéktúrának köszönhetően láthatjuk ismét a kék sáv turistajelzést ezen a helyen. A piros sáv Mencshely és Dörgicse közötti szakasza szintén érinti a csúcsot, amelynek kilátója a két falut összekötő közútról is jól látható célpont. A magaslaton az 1960-as évek óta áll kilátó, a mai építményt pedig 2015-ben vehették használatba a látogatók, a hegyet alaposan bejáró, 13 állomásos Vulkán tanösvénnyel együtt. Utóbbi részeként a kilátó tövében egy hatalmas, bazaltból kirakott Balaton-térképen járhatjuk végig szó szerint is a „Magyar-tengert” övező egykori tűzhányókat, amelyekről a mel-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

46.933681 17.707176

lette álló, kövek alkotta geológiai idővonal további információkat tartogat. A terület szélén tágas szabadtéri színpad is épült, amelynek hátterét maga a Balaton-felvidéki táj adja. A legteljesebb kép persze a Kossuth-kilátóból tárul elénk, ahonnan egyszerre csodálhatjuk meg a Balaton kéklő, csillogó sávját, Tihanyt, a Badacsonyt, az ellenkező irányban pedig a Bakony déli hegyeit, főszerepben a Kabheggyel. Tiszta időben a Mecsek is kivehető a somogyi dombok mögött. Az egész évben szabadon látogatható kilátó és környéke akár autóval is megközelíthető. EbCsekkold a ben az esetben azonban nem mencshelyi Kossutha Halom-hegy legközelebkilátót a bi, szűk dűlőútján keresztül, Természetjáró weboldalán is! Dörgicse irányából, hanem Mencshely felől célszerű érkezni: járművünket a hegytetőtől alig 300 m-re lévő parkolóban hagyhatjuk. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mesél a térkép

A homlokát ráncoló

Egy monumentális, csonka bükki bérc, amelynek térképről leolvasható helynevei és a Írta: Lánczi Péter Fotók: messziről is lenyűgöző látványt Gulyás Attila nyújtó, meredélyes tájsebei egyaránt kíváncsivá teszik az embert. Mi történhetett ezzel a heggyel?

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hegy

Amiről a sokat látott Bél-kő regél

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mesél a térkép zabó Magda írónő nevezte ittjártakor homlokát ráncoló hegynek a Bükk nyugati szélén, Bélapátfalva határában bástyaként magasodó Bél-kőt, amely jellemzés csakugyan találó, hiszen e 815 m-es magaslatnak valóban van miért ráncolnia a homlokát. Története közel 240 millió évvel ezelőtt kezdődött, majd az ember megjelenésével roppant fordulatossá vált: volt, amikor szent helyként, volt, hogy nyersanyagként tekintettünk rá. Az intenzív bányászat csak az elmúlt évszázadban határozta meg a sorsát, de a hegy ezt olyannyira zokon vette, hogy azok a bizonyos homlokzati barázdák lettek a legmeghatározóbb jellemvonási. A Bél-kő hatalmas tömbje és múltja ugyanakkor nem csupán a vegyes érzelmeket keltő ipari tájsebről mesél.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szédítő mélység és lélegzetelállító panoráma fogad a felső bányaudvar szélén állva

A Bél-kő és környékének BESZÉDES helynevei Vannak, akik úgy vélik, a Bél-kő és egyben a neve maga a megtestesült szakralitás, hiszen a környék egyéb földrajzi nevei (Áldozó-völgy, Oltár-kő, Ördög-hegy, Bácsó-kő) is a kereszténység előtti pogány idők szertartáshelyeire utalnak. A bácsó szó egyébként a táltosnál

alacsonyabb rangú papi tisztséget jelöli, míg a bél szavunk valaminek a közepét, átvitt értelemben pedig a lényegét jelenti. Egyes kutatók a pogány Vata nemzetség szálláshelyének tartották a Bükk-vidéket, s a magyar krónikákban szereplő „Vatha de castro Belus” a Béli-medence fölé emelkedő Bél-kővel, illetve az egykoron rajta álló várral került azonosításra. A Bél-kő délnyugati gerincét lezáró magaslatot János-hegynek nevezik. Egyesek szerint ez a földrajzi név is a kereszténység előtti idők, pontosabban Vata fiának, Janusnak az emlékét őrzi. Egy sokkal elfogadottabb elmélet szerint a Bükk nyugati részén előforduló, a bél szót tartalmazó földrajzi nevek a honfoglalást követően az Eger-patak forrásvidékére települt Bél (vagy más néven Ug) nemzetség emlékét őrzik. Valószínűsíthető, hogy a Bél-kő sziklás hegyormán hajdanán három erősség is állt, amiről nem csupán a (délnyugati ormon álló) Simon vára elnevezés árulkodik. A hegygerinc északnyugati irányba letörő, kúp alakú, 509 m-es magaslatának mai neve egyes térképeken Őzlövő, máshol Őztörő. A különös névnek semmi köze az őzekhez, csupán a korábbi helynév, az Ösztörü (’hegyes vagy durván legallyazott fatörzs’, ’sánckaró’, ’cölöpökkel kerített erődítmény’) áthallásából keletkezett. A hármas hegyorom harmadik vára feltehetően a középső csúcson, magán a Bél-kőn állt. Bizonyára ezek az erősségek őrizték a Bél és a Vata nemzetség otthonát, illetve szakrális helyeit, amelyekről úgy tartják, hogy még jóval az

A Bél-kő sziklafala és az apátság épülete 1930-ban Fotó: BNPIfotóarchívum

államalapítás után, a 13. században is pogány szertartások színhelyei voltak. Talán ez is közrejátszott abban, hogy direkt ide, a hegylábhoz telepedtek térítő szándékkal a pilisi ciszterci szerzetesek, akik 1232-ben Nagyboldogaszszony tiszteletére felszentelték a bélháromkúti apátságot. A három kút a mai Mária- és a Kolacskovszky-forrást, valamint a hegytetőhöz közeli Disznós-kutat jelöli, amelyek vizét a néphagyomány csodatévőnek tartotta, illetve ahová a pogányok is jártak áldozni. Egy, a monostorról szóló oklevélből tudjuk, hogy 1241-ben maga a király, IV. Béla is megfordul e vidéken, ugyanis a vesztes muhi csatából menekülvén itt érte be őt és megmaradt vitézeit egy tatár horda. A harcban a királyt védő György fia Sándor mester megsebesült, hősies cselekedetéért pedig később a királytól birtokot kapott Palkonyán. Ez a feljegyzés némileg igazolja a Bél-kő legendáját: a király valóban járt itt, miközben a tatárok elől menekült.

Bél-kői legenda „A tatároktól elszenvedett súlyos vereség után IV. Béla megmaradt vitézeivel a hegyek felé menekült. A Bükk hegység rengetegében haladtak, amikor a bujdosók alól már kidőltek a lovak, s már élelmük és vizük sem volt. Mindannyian szenvedtek, de a legrosszabb állapotba éppen a király került. Ekkor egy Beél nevezetű vitéz állt elő, aki megígérte urának, ő bizony a föld alól is vizet kerít. El is indult, de egész nap eredménytelenül járta a rengeteget. Estére elkészült erejével, s egy fa tövébe roskadt, megadóan várva végzetét. Egyszer csak a zavartalan csendben vízcsobogásra lett figyelmes, amitől remény és erő támadt benne, hogy a hang forrásának irányába meginduljon. Roskadozó lépteivel kisvártatva csobogó forrásra lelt, s miután nagyot ivott belőle, tüstént megtöltötte a kulacsát, és sietve visszaindult. Felkapaszkodott a szirtre, ahol a király és a többiek eltikkadva hevertek, de hála Beél vitéz önfeláldozásának megmenekültek a szomjhaláltól. IV. Béla a tatárok kivonulása után nem feledkezett meg a vitézről, és hálából nekiajándékozta a hegyet és annak környékét a forrással együtt. Így lett a csúcs neve Bél-kő, a tövébe települő falu pedig Bélapátfalva.” (Somogyi Ferenc: A Bél-kő legendája)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mesél a térkép

Fotó: Régiségkereskedés.hu

Hazánk egyetlen épen maradt CISZTERCI apátsági temploma a román korból A hegylábnál egy meghitt tisztáson áll az 1232-ben alapított ciszterci apátság, amelyet a Bél nemzetségből származó II. Kilit (Cletus) egri püspök hívott életre. Az eredetileg román stílusú, a későbbiekben gótikus jegyekkel is kiegészült templom csodás összhatást kelt. „A torony nélküli, háromhajós, keresztházas bazilika

A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt apátsági templom már a középkorban búcsújáró hely lett Jobbra: Virágmintás bélapátfalvi tányér

latin keresztet formázó központi épületteste a főhajót, a keresztházat és a főszentélyt foglalja magában. Ehhez kapcsolódik a két mellékhajó és a két mellékszentély, valamint a sekrestye alacsonyabb tömege. A kétszínű kőből sávosan falazott homlokzaton egy nagyobb és egy kisebb, félköríves záródású, bélletes kapu látható, a főhajó oromzatán pedig egy mérműves rózsaablak nyílik” – olvashatjuk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Tanösvény a Bél-kőn című, átfogó kiadványában. A templom déli oldalához csatlakozott a szerzetesek lakhelyéül szolgáló monostor épülete, amelynek már csak az alapfalai láthatók. Bár a templom alapfalaiban nem változott, a török hódoltságot követően újjá kellett építeni, és 1745-ben szentelték fel ismét. A környék felfedezőinek mindenképpen érdemes belülről is megcsodálni a kiválóan megvilágított, tágas belső teret, amelyet magával ragadó, magasztos hangulat jellemez. Az egykoron fallal körülvett apátság területe világi tevékenységeknek is helyet adott. Itt működött 1927-ig a kolostor egyik – mára elbontott – épületében az 1834-ben Schnier András fazekasmester által alapított apátfalvi keménycserép-, avagy kőedénygyár. A porcelánhoz hasonló, de az egyszerűbb cserépedényekhez képest jóval keményebb, fehérre kiégetett, virágos díszítésű, csillogó fehér mázas termékek népszerű háztartási cikkek voltak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sziklaszirtes panoráma egyedi kőalakzatokkal Közel 200 m magas, teraszos kőhomlokzata tárja elénk a Bél-kő és egyben a Bükk több száz millió éves történetét, amelybe a hegy lábánál fekvő ciszterci apátsági templomtól induló, mintegy 5 km hosszú tanösvényt bejárva nyerhetünk bepillantást. A Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszak között képződött, döntően üledékes kőzetek (mészkő, dolomit, agyag, illetve agyagpala, radiolarit, homokkő) építik fel, de helyenként vulkáni (andezit, bazalt), illetve mélységi magmás (gabbró, dolerit) kőzetek is felbukkannak. A Bél-kő fehér mészkőtömege a triász időszakban (240–225 millió éve) jött létre. A későbbi hegységképző, gigászi tektonikus mozgások hatására rétegei meggyűrődtek, palásodtak, látványos alakzatok születtek,

amelyek végül kiemelkedtek. Az évszázados emberi tevékenységnek köszönhetően tárulnak most fel előttünk a hegy különféle korú és anyagú kőzetei, amelyek érdekes rétegeit közvetlenül egymás mellett tanulmányozhatjuk. A bámulatos kőfalak, geológiai látnivalók és a hegytetőről elénk táruló, holdbéli tájat idéző,

A mészkőben helyenként mélytengeri bazaltvulkanizmus során keletkezett párnalávaformákat is megfigyelhetünk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mesél a térkép elnyúló sziklaterasz hazánk egyik legkülönösebb és egyben legszebb – emberkéz által is erőteljesen formált – természeti helyszíne, ahonnan pazar kilátás nyílik a Mátra gerincére, a Déli-Bükk szelídebb lankáira, a Heves– Borsodi-dombságra, távolabb a Karancs és a Börzsöny tömbjére, valamint a Felvidék és Szlovákia magaslataira is.

Alapanyagforrás A Bél-kő sorsa 1908-ban pecsételődött meg, ugyanis lovag Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos ekkor kezdte meg cementgyártó üzemének építését Bélapátfalván. A cement előállításához a mészkő mellett agyagra vagy agyagpalára is szükség van, és nézőpont kérdése, hogy sajnos vagy szerencsére, de a hegy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A csúcsról elénk táruló panoráma feledteti az emberi kéz egykori romboló munkáját

mindkét alapanyaggal bőségesen rendelkezett. Először az északnyugati hegyoldal közepét kezdték el bontani 550 m tengerszint feletti magasságban. A kitermelt agyagpalát a táró végén létrehozott függőaknán (ejtőaknán) ke-

resztül juttatták le a palavágat szintjére, ahol az előtörőben aprították, majd a föld alatt lóvontatású csillékkel az északi hegyoldalba szállították a vágaton keresztül. Innen az alapanyag már a szintén fejtett mészkővel együtt kötélpályán utazott a (régi) cementgyárba. A mészkő fejtése kezdetben az aknában történt, majd egészen 1964-ig a hegy homlokát művelték a hely mai arculatát is meghatározó, teraszos módon. Később már nem volt biztonságos ez a módszer, ezért a hegy tetején, 730 m-es magasságban nyitottak új kőfejtőt. Ettől kezdődően a Bél-kő már felülről is zsugorodni kezdett, ráadásul az 1980-ban létesített új cementgyár még mohóbban kezdte falni a hegyet, amelyet a szó szoros értelmében megskalpoltak.

A felhagyott kőbánya platója délnyugaton 711 m magas (az eredeti magasság itt 787 m volt), középtájt 714–718 m (eredeti magassága 794–817 m volt), az északkeleti végében pedig 744 m. A cementgyártás végül a 2000-es évek elején befejeződött. A bányát a tájrendezést követően 2003-ban végleg bezárták, a terület pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mesél a térkép alá került. A bányászat közel 90 éve alatt 19,5 millió tonna mészkövet vettek el a hegytől, amelynek eredeti térfogatából mintegy 7 millió m3 hiányzik. Ennek a hatalmas menynyiségnek közel háromnegyedét a bezárás előtti 20 évben bányászták el.

Kiemelkedő természeti értékek A Bél-kő még csonka mivoltában is a Bükk-fennsíkot határoló „kövek” szigetszerűen kiemelkedő, páratlan képviselője. Különlegességét nem csupán a barázdált sziklafalai, hanem a Délnyugati- és az Északi-Bükk növényföldrajzi határán elhelyezkedő, gazdag flórával és faunával bíró hegyoldalai adják.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyar nyúlfarkfű és szirti pereszlény Fotók: Király Zsolt

A növényfajok közül a Kárpát-medence több őshonos faját is megtaláljuk itt, köztük a magyar nyúlfarkfüvet, a magyarföldi husángot, valamint a pannon madárbirset.

A hegy lejtőin és sziklagyepeiben 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű növény is megtalálható, köztük a hazánkban csak itt előforduló, fokozottan védett szirti pereszlény. A Bél-kő zoológiai értékeinek sorát több lepkefaj (köztük boglárkalepkék) és védett hüllőfaj (kékpettyes lábatlangyík, erdei sikló, rézsikló) is gazdagítja. A kétéltűek közül gyepi és erdei békával, barna varanggyal és foltos szalamandrával is találkozhatunk a Bél-kő környékén. A terület madárvilága szintén gazdag, amelyben nagyszámú és sokféle énekesmadár, illetve ragadózó faj is képviselteti magát. Gyakran láthatjuk a sziklapárkányokon költő hollókat, a bányaudvar felett köröző, a közelmúltban visszatelepült vándorsólymokat, valamint a környéken fészkelő egerészölyveket. A Bél-kő kisebb része 1984-ben (a nemzeti park részeként), nagyobb része pedig 2003-ban került a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá. A terület 2006-ban lett a Natura 2000 hálózat része. 2008-ban hozták létre a 97,27 hektáros Bél-kő Természetvédelmi Területet, amelyből 23,4 hektár fokozottan védett.

Túratipp a mesés panorámához A Bél-kő kizárólag a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott tanösvényen látogatható. A mintegy 5 km hosszú, 7 állomásos, a ciszterci apátságtól induló tanösvény a Bél-kő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet továbbmenni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. Az útvonal elsősorban az egykori bánya aszfaltútján vezet, és akár 2 óra alatt oda-vissza be is járható, de a geológiai és növénytani értékek, a holdbéli tájat idéző bányaudvar és a lebilincselő kilátás megcsodálása biztosan több időre itt tarja majd a látogatókat. Az információs táblák segítségével a Bél-kő ritka és védett növényeivel, a növénytársulásokkal, a terület állatvilágának jeles képviselőivel, valamint a környék érdekes kultúrtörténetével is megismerkedhetünk.

Mászásra csábító sziklafalak

Felhasznált irodalom: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Tanösvény a Bél-kőn

Térkép: Bába Imre

Hazánk egyedülálló, 150 m magas és 700 m széles kőfalára az extrém sportokat kedvelők és a sziklamászók egy kiváló, ám parlagon heverő terepként tekintenek. A hatalmas sziklafalak és párkányok számtalan lehetőséget biztosítanak többek között az itthon is egyre népszerűbb via ferrata útvonalak kiépítésére. A 2000-es évek elején már nyitottak sziklamászó utat az akkor még hivatalosan a bányához tartozó területen, de nem sokkal később a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi okokból betiltotta az ilyen jellegű fejlesztéseket és sporttevékenységeket. A Bél-kőre csak gyalogszerrel, kizárólag a kijelölt tanösvényen szabad felmenni, ezt ne feledjük! 쐍 500 m

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

A Margit-sziget legendája

Egy cseppnyi középkor 24

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Hidvégi Brigitta

Ahol manapság fiatalok ücsörögnek a fűben, párok andalognak, futók izzadnak, vagy éppen családok sétáltatnak kutyát, ott egykor a király vadászott, majd apácák lépdeltek több száz éven keresztül. A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb.

a főváros szívében

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história zt mondják, a téma az utcán hever, amihez én csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt az utcai témát néha pont azért nehéz észrevenni, mert túlságosan közel van. Így eshetett meg, hogy bár abszolút kézenfekvő lett volna, hogy már ezer éve feldolgozzuk a História rovatban ezt a nagy történelmi jelentőséggel bíró – és budapestiként számunkra közeli – helyszínt, eddig valamiért mégsem jutott eszünkbe. Mert valljuk be: általában mi sem azzal a céllal megyünk ki a Margit-szigetre, hogy a középkor nyomaira vadásszunk, de amikor mégis elkezdünk figyelni ezekre, egészen új köntösben láthatunk egy jól ismert helyszínt is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A nyulaktól a gyógyfürdőig Egyes források szerint Margit-szigetről származó római kori emlékeink nincsenek, míg mások temetkezési helyet és sírköveket emlegetnek. Akárhogy is, a legelső százszázalékosan alátámasztott, a Margit-szigettel kapcsolatos nyomaink a 12–13. század fordulójáig vezetnek vissza: 1196 és 1204 között Imre király tartotta itt az udvarát. Írásban 1225-ben említik először a „Nyulak szigetét”, amelyet minden bizonnyal azért hívtak így, mert akkoriban királyi vadászterületként használták. A sziget az első fénykorát – amelyről majd bővebben is szó esik – a 12. század végétől a török

Budapest oázisa 96 hektáron terül el Fotó: Civertan Grafikai Stúdió

déli végén). Rövidesen a Margit-sziget ismét Budapest egyik legszebb parkja és kedvelt szabadidős helyszíne, turisztikai attrakciója lett.

A lány, akit felajánlottak Magyarországért

hódoltságig élte. Akkoriban Domonkos-rendi apácák lakták, várak, templomok, kolostorok sorakoztak itt, és egy egész falu népesítette be. A törökök alatt az épületek állapota nagymértékben leromlott, és a domonkosok jogutódjai, a pozsonyi klarisszák már nem újították fel ezeket. A sziget egészen elvadult. 1790-ben Sándor Lipót nádoré lett, aki rendbe tetette, pihenőhelyet alakíttatott ki rajta, majd utódja, József nádor parkosíttatta és üdülőhelyként használta. A Habsburgok birtokában volt több mint 100 évig. 1870-ben feltárták a gyógyforrást, megjelentek a vendéglők, a szállodák, és létrejött a gyógyfürdő. 1908-ban a magyar állam megvásárolta a szigetet 11 millió koronáért. Akkoriban a sport is kezdett egyre nagyobb teret kapni, az 1920-as évektől pedig a hely a teniszezők, az úszók, az evezősök és a lovaspólósok paradicsoma lett. A két világháború között az elit járt ide szórakozni, ekkor jött létre a szabadtéri színpad. Még belépődíjat is szedtek, hogy biztosan csak a kiváltságosabbak juthassanak be.

Az Ybl Miklós tervezte Margit fürdő főhomlokzata Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképe

József nádor villája a ferences templom romjaival. A kép 1878 körül készült Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképe

A névadó Árpád-házi Szent Margit élettörténete hallatán ma valószínűleg minden jóérzésű embernek kicsit összeszorul a gyomra. Sorsa, amelyet már születése előtt predesztináltak, szorosan összefonódik a sziget múltjával. Amikor a magyarok elveszítették a muhi csatát 1241-ben, és a tatárok végigdúlták az országot, IV. Béla Dalmáciába menekült Mária királynéval, aki gyereket várt. A pár a reménytelennek hitt helyzet feletti kétségbeesésében felajánlotta a gyermeket Istennek Magyarország megmeneküléséért cserébe. A tatárok kivonultak az országból, a kis Margit hercegnőt pedig hároméves korában átadták a szülei a Domonkos-rendi apácáknak. A Nyulak szigetén IV. Béla zárdát emeltetett a részükre, itt élte le Margit puritán és – mondjuk ki – önsanyargató életét. Margit teljesen azonosult a rábízott sorsfeladattal. Arról szó sem lehetett, hogy a társai királylányként kezeljék. Rossz ruhákban járt,

A II. világháború nagy károkat okozott az épített emlékekben és a növényekben. Előbbieknek csak egy részét építették vissza vagy állították helyre (például a Margitszigeti Nagyszállót, amely most Danubius Grand Hotel Margitszigetként működik), volt, amit lebontottak (ilyen a Margit fürdő), és újak is létesültek (ezek közé tartozik a szökőkút a sziget

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história szegénységben élt, az éjszakákat rendszerint imával töltötte, a legmegalázóbb munkákat is zokszó nélkül végezte el, a legnyomorultabb betegeket pedig önként ápolta.

Az 1911-ben épült víztorony 2013-ban újult meg – Fotó: Gulyás Attila

Bár a szülei felszabadították volna kötelességei alól, két házassági ajánlatot is visszautasított. Az életéről szóló, 13. századi írás, a Szent Margit legendája szerint édesanyjának azt mondta, „inkább akarja, hogy az ő testét foltonkint elmetéljék, hogynem házasságra menne”. Valószínűsíthető, hogy a halálában közrejátszott az önkínzás, a vezeklés és a virrasztás, így talán az sem csoda, hogy

Margit előre megjósolta a saját halálát, amely 1270-ben következett be. Csupán 28 esztendős volt. Miután meghalt, a holmijai között találtak két vezeklőövet, egy vesszőt, amelyre sündisznóbőrt kötöztek, valamint két, vasszögekkel kivert kapcát. Szent Margit sírja az egykori domonkos kolostor romjai között – Fotó: Csanádi Márton

Halála után csodás események sora következett: egy feljegyzés szerint az arcbőre egyszerre kipirult, felragyogott, a teste pedig, amely kellemes illatot árasztott, még három hétig nem indult oszlásnak. Sírja betegek zarándokhelye lett, tömegével keresték fel a vakok, a süketek, a bénák és a leprások, akik a mondák szerint mind meggyógyultak. Sőt, halottak feltámadásáról is regélnek. Margitot hivatalosan 1943-ban avatták szentté, de a helyszínt már a 17. századtól fogva Szent Margit-szigetként is emlegetik.

Csak hírmondójuk maradt

A kolostor maradványai labirintusszerűen kanyarognak – Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az egykori jobbágyfalunak – a kolostort ellátó személyekkel – semmi nyoma nem maradt a szigeten. Mindössze oklevelekből tudhatunk a létezéséről. Feltételezhetően a török

Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história hódoltság idején pusztult el teljesen. Hajdanán két vár is állt a szigeten, valószínűleg annak a védelmi rendszernek a részeként, amelyet IV. Béla a tatárok ellen akart kiépíttetni. A johannita vár a sziget déli részén állt, 1253 előtt építhették. Ekkoriban kezdtek teret nyerni a négy saroktoronnyal rendelkező várak, ez is egy ilyen, egyébként kissé trapéz alaprajzú épület volt. Bár a 14. századtól nem szerepel írásos dokumentumokban, jó darabig állhatott, legalábbis bizonyos részei, mivel a romok állítólag még a 19. században is láthatók voltak. Az érseki vár ezzel szemben a sziget északi részén terpeszkedett: egy nagy, tornyos erődítményt kell elképzelni, mellette az érseki házzal, a falrendszerrel és a faluval. A 13. század végétől már nem egyházi személyek, hanem világiak vették birtokba. A másik várhoz hasonlóan szintén nem említik a 14. század után, de az újkori térképek egy L alakú romot jelölnek a helyén, és annyi bizonyos, hogy a

Így fest most a ferences kolostor megmaradt homlokzata és oldalfala Fotó: Csanádi Márton

A román kori kápolnát egy az egyben visszaépítették 1932-ben Fotó: Gulyás Attila

19. században még állt itt egy 80 méter hosszú fal. Ma már ez sem látható.

A középkor visszaköszön A ferences kolostor maradványait – amelyek a Margit híd felőli bejárathoz esnek közelebb – most is minden további nélkül megcsodálhatjuk. Ezt szintén IV. Béla építtette, a kolostorral és a királyi házzal együtt. Ma a gótikus homlokzatot, az egyik oldalfalat és a temetőkápolnát láthatjuk. Érdekesség, hogy egyidőben Bródy Sándor és Krúdy Gyula is lakott itt, ugyanis a romjait beépítették egy szállodába, amely aztán nyaralóként funkcionált. A II. világháború megtépázta az épületet. Feltárására 1956–57-ben került sor, és azóta sem kutatták. A legjelentősebb középkori épületcsoport kétségkívül a domonkos kolostor és templom. Megmaradt és rekonstruált falmaradványai labirintusszerűen kanyarognak a víztorony és a szabadtéri színpad szomszédságában. 1251-ben (más források szerint 1252-ben) lett kész, ekkor került majdnem az egész sziget a Domonkos-rend birtokába. A kolostor mellett állt a királyi udvarhely, egy nagy kastély, amelynek a nyomait csak a 20. század végén fedezték fel a templomtól északra. IV. Béla és felesége sok időt töltött itt, lányuk közelében. A kolostor népszerű lett az előkelő családok között: sokan küldték ide a lányaikat, akik közül néhányan apácák lettek. Egészen a török

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hódoltságig lakott volt a kolostor, 1540-ben azonban végleg elköltöztek a rend tagjai. Azóta van romos állapotban az épületegyüttes. Itt találjuk Szent Margit sírját is, amely mindig tele van virággal. Bár a területet többször kutatták a régészek, jelentős része még ma is feltáratlan.

A domonkos kolostor kápolnája Fotó: Csanádi Márton

A domonkos kolostor maradványai Fotó: Gulyás Attila

A sziget északi részén fekvő, visszaépített premontrei templom, azaz Szent Mihály-kápolna dicsekedhet Budapest legrégibb román kori emlékének címével. Így festhetett eredeti állapotában is, a 12. század végén, amikor már valószínűleg létezett. Szerzetesei többször is konfliktusba keveredtek a szigeten élő apácákkal, és szintén a török megszállás idején menekültek el végleg. 1914-ben szélvihar tombolt, és egy diófát a gyökerével együtt csavart ki a földből – a gyökerek között egy haranggal. Ezután kezdték el az ásatásokat a „gyanús” területen, és hamarosan ráleltek a templom romjaira. Visszaépítették a kápolnát, és 1932ben, Horthy kormányzóságának második évtizedében avatták fel. A mai napig tartanak benne miséket. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Az éltető víz

és az erdők

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A világon hozzáférhető édesvízkészlet 75%-át erdőkkel borított vízgyűjtő területek adják, és a nagyvárosok harmadának ivóvízkészlete jelentős részben Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely erdőterületekről származik. Mondhatjuk tehát, hogy az erdő a víz bölcsője, bolygónk vízgazdálkodásának kiemelkedően fontos szereplője. Sokrétű kölcsönhatások, folyamatos körforgás és áramlás jellemzi ezt a viszonyt, ezért nem véletlen, hogy márciusban egymást követő napokra került két nemzetközi esemény, az Erdők és a Víz Világnapja. Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia szárazföldi növénytársulások közül az erdőknek van a legnagyobb vízigénye. Elterjedésük és működésük nélkülözhetetlen feltétele, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a csapadék megfelelő mennyiségben és időbeli eloszlásban álljon rendelkezésre. Ugyanakkor az erdei életközösség már önmagában sajátos mikroklímát alakít ki, ezzel jelentős szerepet játszik egy-egy terület vízháztartásának alakulásában. A folyamatos körforgásban a csapadék formájában képződő vizet a fák lombja felfogja, az erdőtalaj tárolja és visszatartja, továbbá megszűri és tisztítja is. A felgyülemlő víz egy részét a fák elpárologtatják, ezáltal visszajuttatják a levegőbe. Egy fa lombkoronája körülbelül 8-10-szer több nedvességet juttat a levegőbe, mint az óceán azonos területű felszíne. Közben javítják a levegő minőségét, csökkentik a hőmérsékletét, segítik a csapadékképződést, ily módon fenntartják a globális vízkörforgás folyamatát, amely többhavi ciklusokban folyamatosan megújul.

Az erdőben a fény mellett a vízért is nagy versengés folyik Fotó: Guba Csaba/ Mecsekerdő

Szív, folyik, lent tart, kipárolog „A víz jelenléte alapjaiban határozza meg az erdő életfeltételeit. Befolyásolja a fák növekedését és elterjedését, és kihat az erdőgazdálkodás lehetőségeire is – avat be a körforgás részleteibe Puskás Lajos, a DALERD Délalföldi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdő a csapadék 60-70%-át elpárologtatja Fotó: Fürstenhoﬀer József

Erdészeti Zrt. városerdei erdei iskolájának nyugalmazott vezetője. – A hazai erdők túlnyomó többségének vízbevételi lehetősége a csapadéktól függ, ezért egyenlőtlen. A csapadékvíz éves mennyiségét és eloszlását a földrajzi tényezők és az évszakok is befolyásolják. Erdeink a téli és a tavaszi csapadékmaximumokhoz alkalmazkodtak, ennek megváltozása hosszú távon komoly problémát jelent a helyváltoztatásra képtelen növények számára.” A fák kora tavasszal, a lombfakadás előtt tartalmazzák a legtöbb vizet, amely a kéreg sérülése esetén szabályos kis patakokban folyik a törzsön. Ám hiába van elég csapadék, a megfelelő vízgazdálkodáshoz kedvező vízháztartással rendelkező talajra is szükség van. A gyökerek gyűjtik össze a talajból a vizet, amelyet nagy hatékonysággal „derítenek fel”. Hogy a lehető legtöbb vizet vegyék fel, felületük megnagyobbítására finom kis gyökérszőröket növesztenek. A fák jelentős része gombákkal szövetkezik, amelyek fonalaik segítségével képesek megsokszorozni partnerük gyökérzetének felszínét. A mérleg érthető: minél hatékonyabban hálózzák be a talajt, annál több vizet és tápanyagot tudnak magukba szívni. A fában aztán az oldott tápanyagokat szintén a víz szállítja a gyökerektől a levelekig, majd a fotoszintézis során keletkező cukrokat ugyancsak oldott formában visszafelé. A fák a leveleiken keresztül párologtatnak, visszajuttatják a nedvességet a levegőbe, amivel nemcsak közvetlen környezetük, hanem az egész bolygó vízháztartásához is hozzájárulnak.

A védelmező erdő Amellett, hogy az erdő tápanyagban gazdag, folyton megújuló talajt biztosít, lejtős területeken a talaj megkötését is segíti. Egy jelentős olvadás vagy egy hirtelen lezúduló eső nemcsak az emberi létesítményeket, utakat, hidakat moshatja el, hanem a teljes termőréteget is. A kopárrá vált hegyoldalak sokkal kiszolgáltatottabbak az eróziónak és a szél erejének, újraerdősítésük gyakran évszázados, hatalmas erőfeszítést igénylő folyamat. Az erdők az ivóvízbázisok védelmében is fontos szerepet töltenek be. Jelentősen növelik a talajba jutó és ott raktározott víz mennyiségét és felhasználhatóságát, amelyet ráadásul tisztítanak és szűrnek.

„Folyók mentén az árvízvédelem is fontos szempont. A tavaszi és a kora nyári áradások idején a hajdani árterület talaja magába szívja a vizet, és csak a felesleget engedi vissza a folyó medrébe. A víz így nemcsak a felszínen terül szét, hanem föld alatti és feletti kiegyenlítőtartályként tartalékokat képez” – magyarázza az erdőmérnök. A téli jeges áradás idején a fák nagy szerepet játszanak a mozgó jégtakaró összetörésében, amely magában az erdőben is jelentős károkat okozhat.

Szabályozás és újraszabályozás Az évszázadokkal ezelőtti folyószabályozások alapvetően hatottak az Alföld erdeinek életlehetőségeire. Az 1800-as évekig az Alföld egy

A karsztvidékeken a víz igen változatosan formálja környezetét Fotó: Guba Csaba/ Mecsekerdő

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia nagy kiterjedésű vízi világ volt – ligetes erdők, mocsarak, folyókanyarulatok színes mozaikja. A folyószabályozás hatására a gátakon kívül az elárasztás már nem segíti az erdőt tavaszi vízfeltöltéssel, a mederfenék mélyülése miatt a talajvízszint akár több méterrel is süllyedt. A forró nyarakon utánpótlást biztosító talajvíz eltűnt az erdők alól, és ehhez egy kifejlett gyökérzettel rendelkező, 60-70 éves tölgy már nem tud alkalmazkodni, nem tud új gyökérzetet fejleszteni, előbb-utóbb elpusztul. Ezen a problémán csak a víz pótlásáról történő tudatos gondoskodás segít. A sikeres megoldásra jó példa a Körös-völgyi ökológiai vízpótlási rendszer kialakítása a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Gyulai Erdészetének területén. „Az itteni erdők legnagyobb részét a hajdani magas árterek keményfás ligeterdei alkotják, bennük hatalmas tölgyek, szilek, kőrisek. Az 1990-es években megvalósított

Az erdők komoly szerepet játszanak az árvízvédelemben Fotó: Mecsekerdő

rendszer a Fekete-Körös többletvizeiből és halastavi »hulladék vízből« gravitációs módon látja el az erdőkben újraélesztett, mintegy 40-50 kilométer hosszú időszakos vízfolyást. Az eredmények huszonöt év távlatából már szembetűnőek: a vízfolyás mellett álló erdők sokkal változatosabbak és fajgazdagabbak. A Békés megyébe érkezők így gyakran meglepődnek: alföldi sztereotípiákra számítanak, helyette nagy kiterjedésű tölgyesekkel találkoznak” – magyarázza Puskás Lajos.

Minden cseppje érték

Víz = élet

Fotó: Guba Csaba

„Tavaszi szél vizet áraszt”, énekli minden ovis (plusz Freddie Mercury), a tavaszi népszokásokban pedig valóban különös jelentősége van a víznek, amelyek közül szinte csak a húsvéti locsolás maradt meg a köztudatban. Március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját, amelynek központjában idén a víz sokrétű értéke áll, illetve hogy milyen sok szállal kötődünk hozzá egyéni, természeti, kulturális vagy spirituális vonatkozásban. A lassan harminc éve megtartott jeles nap általános célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az édesvízkészletek veszélyeztetettségére és a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára. Míg a tavalyi évben a víz és a klímaváltozás kapcsolata volt a fókuszban, jövőre a talajvízzel kapcsolatos témák kerülnek majd előtérbe.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az emberi civilizáció által előidézett globális felmelegedés következményeinek túlnyomó része elválaszthatatlan a víztől. A felszíni és felszín alatti vizeinket érő környezetszennyezés következtében az édesvízkészletünk egyre sérülékenyebb, pedig a 21. század során egyértelműen a víz jelenti majd az egyik legértékesebb stratégiai erőforrást. A vízellátottság ráadásul szorosan összefügg a különböző erdőkárosítók fellépésével is, hiszen vízhiányos állapotban csökken a fák ellenálló képessége, kiszolgáltatottabbak lesznek a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. Ezért van óriási szükség a természetes vizek visszatartására, illetve az erdőkhöz kapcsolódó vizes élőhelyek, lápos, füves területek vízellátásának egyensúlyban tartására. A Somogy megyei KASZÓ Zrt. szakemberei például egyes Natura 2000 védettségű területeik természetes

ligeterdőinek helyreállítását és megőrzését tűzték zászlajukra a 2013-ban indult projekt keretében. „Évekkel ezelőtt feltűnt, hogy a megváltozott időjárási körülmények és a múltbeli mesterséges vízelvezetések miatt a vízhez köthető erdeink egészségi állapota romlani kezdett. A nagy vízigényű mézgás égeres és kocsányos tölgyes erdők alatt a talajvízszint csökkent, ezért a faállományok fennmaradása veszélybe került. Hogy megelőzzük a további károsodást, lépni kellett” – magyarázza az erdő és a vízgazdálkodás összefüggéseire alapozott program lépéseit Horváth László, a KASZÓ Zrt. erdészeti és természetvédelmi osztályvezetője. A Baláta-tó túracélpontnak is kiváló

„A KASZÓ-LIFE projekt keretében többek között kikotortuk és kibővítettük a környékbeli

tórendszert, gátakat újítottunk fel, valamint egy új víztározót is építettünk. A beavatkozásokkal sikerült mérsékelni a talajvízszint csökkenését, és a csapadékvíz is hosszabb ideig képes hasznosulni, aminek köszönhetően javult az erdők egészségi állapota.”

VIZES élőhelyek A nagyobb tavak, tórendszerek mellett a vízmegtartásban kiemelkedő jelentőséggel bírnak az erdőkben megtalálható állandó és időszakos vízfelületek, vízfolyások. A kis tavak és dagonyák számos védett kétéltű- és hüllőfaj kizárólagos szaporodó- és élőhelyei (ilyenek az erdei béka, a barna varangy, a szalamandra vagy a különböző gőtefajok). Nemcsak ivóvizet, dagonyázóhelyet biztosítanak az erdőben élő állatoknak, hanem a kisebb-nagyobb vízfelületek rengeteg rovarfajnak is otthont, menedéket

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Frissítő források vagy szaporodóhelyet adnak. Egy kis pocsolyában is hatalmas lehet a nyüzsgés. Ugyancsak az erdei víztárolási rendszer fontos elemei a holt fatörzsek, valamint a moha- és az avartakaró, amelyek gyakorlatilag szivacsként szívják magukba és raktározzák el a nedvességet, hogy aztán melegebb napokon lassú párologtatással járuljanak hozzá a levegő páratartalmának növeléséhez. Amikor egy pohár tiszta vizet iszunk, ennek a nagy vízkörforgási rendszernek az eredményét élvezhetjük. Részt vesznek ebben az élő és a holt fatörzsek, az egyes fák és a kiterjedt erdőségek, az erdő minden élőlénye, ezért szakembereknek és erdőjáróknak egyaránt közös felelőssége az odafigyelés. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A mohával borított holt faanyag valóságos szivacsként tartja magában a vizet Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Egy közönséges pocsolya vagy dagonya is vizes élőhelynek számít Fotó: Guba Csaba/ Mecsekerdő

Fotó: Müller Nándor

Turistautak mentén gyakran találunk forrásokat, amelyek hűsítő vizével szomjunkat csillapíthatjuk, kulacsunkat tölthetjük meg. A forrás a felszín alatt található vizek (talajvíz, rétegvíz és karsztvíz) természetes felszínre törése, amely lehet állandó vagy időszakos jellegű. De vajon mindegyik forrás vize iható? A jogos kérdésre nehéz általános érvényű választ adni. A kedvelt turistacélpontnak számító helyeken a terület kezelői időről időre bevizsgáltatják a források vizét. A víz minőségét mintavételt követően laboratóriumi, bakteriológiai és kémiai vizsgálatok során értékelik. Az esetleges szennyezettség mértéke szerint a minősítés lehet nem kifogásolt/kifogásolt/nem elfogadható. Az emberi eredetű szennyezettség oka lehet a környéken zajló mezőgazdasági vagy állattenyésztési tevékenység, a helytelen szennyvízkezelés vagy a forrás/kút műtárgyainak elhanyagoltsága is. Szenynyezettség esetén megfelelő táblával kell tájékoztatni a turistákat. A vizsgálatok azonban nem terjedhetnek ki minden vízfolyásra, ráadásul nem képesek az időbeli változásokat sem követni, pedig egy-egy hirtelen jött zápor akár meg is változtathatja a víz minőségét. Nem árt tehát az óvatosság: láthatóan elhanyagolt, szennyezett forrásból semmiképpen ne igyunk, ahogy nem javasolt a mezőgazdasági területek közvetlen közelében fakadó vizek fogyasztása sem.

Az Erdész Válaszol „Gyakran kirándulunk a családdal, és igyekszünk a gyerekeket is környezettudatosan nevelni. Legutóbbi túránk során viszont egyetlen szemetest sem találtunk az egész útvonalon, csak az erdőszéli kis parkolóban, amely persze már rogyásig volt pakolva. Nem szeretnénk szemetelni, ezért komolyan érdekelne: miért nem raknak ki több kukát a kirándulóhelyeken? Mit mondjak a gyerekemnek, ha megkérdezi, hova dobhatja a szemetet?” Papp Mónika, Szentes

Kedves Mónika! Kérem, a feltett kérdésre válaszolva arra tanítsa gyermekét, hogy mindig vigye haza magával a kirándulásuk során keletkezett szemetet. Ez legtöbb esetben ételek és italok csomagolásait jelenti, amelyeket a túra során mi magunk vittünk ki a természetbe. A települési szemétszállítással ellentétben az erdei hulladéktárolók ürítését nem az általunk befizetett adókból és szolgáltatási díjakból finanszírozzák, hanem a költségek fedezetét az erdők kezelése során kell kigazdálkodni. Az állami erdészetek csak a főváros térségében évente százmillió forintos nagyságrendben költenek az erdők tisztán tartására. Gondoljunk bele, mi mindenre lehetne fordítani ezt az összeget a természetjáró infrastruktúra fejlesztése területén! Az erdei szemétgyűjtők sokszor nehezen elérhető helyszíneken vannak, kizárólag terepjáró járművekkel lehetséges a megközelítésük, azokkal is csak kedvező időjárási viszonyok esetén. Ezért az ürítésük fölösleges környezetterhelést jelent, illetve jelentős anyagi ráfordítást igényel. És akkor még nem is beszéltünk az ökológiai kárról, amelyet az eldobott hulladék okoz. A szemét – menynyiségtől és helyszíntől függetlenül – minden esetben környezetkárosító. Az erdei hulladéktárolók sem jelentenek teljes biztonságot, hiszen az erdei állatok (vagy akár a póráz nélkül sétáltatott és elkóborló kutyák) hozzáférhetnek tartalmukhoz, és széthordják a kirándulók által egyébként egy helyre gyűjtött hulladékot. Egy-egy szemetes környéke így már rövid távon is riasztó képet mutathat. A műanyagok, a fém- vagy üveghulladékok nagyon hosszú idő alatt bomlanak le, sokszor veszélyes anyagokat juttatva a természetbe, valamint a környéken táplálkozó állatok és növények szervezetébe. Aki látott

már éhhalál szélén álló vadmalacot, akinek konzervdoboz szorult az orrára, az megérti, hogy miért fontos a szemléletformálás, a példamutatás a kirándulás során keletkezett hulladék hazavitelében. Örömteli folyamat, hogy a természetjárók egyre tudatosabban viselkednek ezen a területen. Míg 25-30 évvel ezelőtt az erdei utak mellett elszórt szemét összegyűjtése volt a legnagyobb kihívás az erdészek számára, ma már egyre általánosabb az a szemléletmód, hogy mindenki hazaviszi a magával hozott tízórai csomagolását. Sajnos ez a pozitív folyamat kevésbé vonatkozik a tűzrakó helyekre, amelyeket még mindig sokan használnak szemetesként, és tűzgyújtás helyett vagy után ott halmozzák fel a keletkezett hulladékot, nem kis bosszúságot okozva az utánuk érkező turistáknak is. Az erdőket úgy tudjuk a leghatékonyabban tisztán tartani, ha megelőzzük az elszállítandó hulladék keletkezését. Tiszta erdők ugyanis nem a különböző takarítókampányok eredményeként születnek. Nem is akkor, ha az erdőkezelők sokkal több pénzt és energiát fordítanak a takarításra. Az erdőket fullasztó szemétproblémát akkor oldhatjuk meg, ha egyéni szinten mi, emberek – szülők és gyerekek, kirándulók és sportolók, erdőszélen lakók és erdőn átautózók –, nem hagyjuk a szemetünket a természetben. Tegyünk ezért közösen! Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ismét nyeregben Irány Sopron és a Fertő-táj! Sopronból, a leghűségesebb városból kiindulva bebaranÍrta és fotók: Abelovszky goljuk az UNESCOTamás világörökség részeként számontartott Fertő-táj magyar részének szinte minden zegzugát egy könnyed, de sok izgalmat és érdekességet rejtő bringatúraútvonalon. A járványügyi helyzet miatt jelenleg mindent csak kívülről lehet megcsodálni, így tavaszi átmozgató tekerésnek tökéletes túrát ajánlunk. soproni vasútállomástól – amely a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút, azaz a GYSEV központi állomása – indulva egyenesen a belváros felé vesszük az irányt. Bár a kerékpársáv végighúzódik a Mátyás király utcán, a lámpáknál azért érdemes figyelni, mert az infrastruktúra véget ér minden utcasarkon, ráadásul trükkösen két masszív oszlop is akadályozza a továbbhaladást, szóval érdemes időben sávot váltani az egyenes irány tartása végett.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken A Várkerületet elérve sokkal barátságosabb a bringaút, azonban azt rögtön az első lehetőségnél elhagyjuk, hogy a középkori városmag utcáin bolyongjunk egyet. Ha középkori eredetű épületet keveset is lehet felfedezni a szűk, macskaköves utcákon gurulva, azért minden második ház 17–18. századi műemlék. Érdemes megnézni közelebbről a kapukat, illetve ha valamelyik nyitva van, bepillantani a kapualjba is. A budai vár mellett a leghűségesebb városban található a legtöbb gótikus ülőfülke. Hogy az ülőfülkék szerepe mi lehetett egykor, arról vitatkoznak a művészettörténészek: talán a ház gazdagságát fejezte ki, talán itt várta a gazdát vagy az érkező vendégeket a személyzet, esetleg egész egyszerűen itt borozgatott alkalomadtán a ház népe.

Sopron belvárosában hangulatos utcákon barangolhatunk

Ha visszatérünk a földfelszínre, a Tűztorony előtti Fő téren körbepillantva számos érdekes épületen időzhet el tekintetünk. A torony felőli sarkon találjuk a Storno-házat és benne a hasonló nevű gyűjteményt, amelyet tüzetesen megszemlélve képet kaphatunk egy módos polgári otthon századfordulós berendezéséről.

Kapaszkodjunk fel a magasba! A város jelképének, a Tűztoronynak a funkciója azonban teljesen egyértelmű. Nomen est omen: valóban tűzőrség működött az 58 méter magas építményben, amelynek alsó, hengeres része eredetileg a 13. századi városfal északi kaputornyaként szolgált, mai alakját pedig az 1676-os tűzvészt követően nyerte el. A barokk körerkély kilátóként funkcionál, érdemes felmenni, és a magasból szemügyre venni a várost. Alapjai római falmaradványokra épültek egyébként;

Scarbantia városa az egyik legfontosabb római kereskedelmi útvonal, a borostyánkőút mentén jött létre.

A gótikus Kecsketemplom koronázási szertartások helyszíneként is szolgált a 17. században

Finom falatok a Kecsketemplom mellett A Storno-házzal szemben találjuk a Fehér Angyal Patikamúzeumot, amely ebben a műfajban az első hazánkban: 1968-ban nyitották meg a 367 évvel korábban alapított gyógyszertár helyén. A tér másik sarkán találjuk a Kecsketemplomot, amelynek tisztességes neve Nagyboldogasszony-templom. A 13–14. században gótikus stílusban emelt istenháza népies nevét a 47 méter magas torony homlokzatán látható kecskéről kapta – az állat az építtető Geisel Henrik címerállata volt ugyanis. Sopron belvárosában bolyongva rögtön a Kecsketemplom tőszomszédságában találjuk a Gyógygödör nevű, legendás műintézményt (a velős pirítóst vagy a pincepörköltet érdemes megkóstolni egy pohár jó Sopron környéki borral leöblítve), és csak pár lépésre van innen a Központi Bányászati Múzeum és az erdészeti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hangulatos erdei útról balra tekintve hamarosan egy tó vize csillan meg a fák között. Előbb a Kistómalom, majd a Nagytómalom mellett vezet el az út – beszélő név ez is, mint a Tűztoronyé, valóban malmok üzemeltek itt a 16. századtól kezdve. A Nagytómalomnál még egy kerékpárosforgalom-számláló mellett is elgurulunk az úton, amelyről a napi és az éves forgalom egyaránt leolvasható.

múzeum is. A Macskakő Gyermekmúzeum már nevében is érdekes: az Eggenberg-házban a gyerekek játékos formában fedezhetik fel a letűnt korok világát a gyermekek napirendjéhez, így többek között az alváshoz, tisztálkodáshoz, öltözködéshez köthető, egykor használt tárgyak segítségével. Sopron belvárosát magunk mögött hagyva észak felé indulunk, kijelölt kerékpárútvonal vezet Fertőrákos felé. A hangulatos Szent Mihály utcán végigtekerve az emelkedő tetején elhaladunk az impozáns Szent Mihály főangyal templom mellett, amelynek eredetije a 13. században román stílusban épült, aztán az évszázadok múlásával szinte minden jelentősebb stílusirányzat (gótika, barokk, neogótika) hozzátett valamit.

Rövid ejtőzés a soproni Kistómalomnál

Rövidebb szakaszokon hangulatos erdei utakon vezet a túra

A Nagytómalom üdülőtelepét magunk mögött hagyva hamarosan Fertőrákos szélső házaihoz érünk. Itt két utat is választhatunk, jobbra egyenesen a település központjába juthatunk a Rákos-patak partján, mi azonban balra fordulva a kőfejtő felé vesszük az irányt. Utunk kis utcákban kanyarog, meglepően meredek kaptatókat is felvillantva. A kőfejtő kerítését elérve már csak gurulni kell, a bánya bejárata előtt azonban lehetőségünk van balra térni, Ausztria irányába. Érdemes is tenni egy kitérőt, ugyanis a határátkelőhely tőszomszédságában egy jelentős római kori emlék, a Mithrasszentély várja a látogatókat (tavasztól őszig). A Mithras-kultusz a 2–4. században élte virágkorát a Római Birodalomban, de a napistent a mai Indiától Iránon át a Földközi-tenger keleti partvidékéig tisztelet övezte.

Irány a Fertő! Rögtön a templom után egy forgalmas körforgalomba érünk, amelyet azon az utcán kell elhagyni, amelynek nincs kijárata a csomópontra, erre vezet ugyanis tovább a kerékpárút – kéne ide egy letérési lehetőség, így a járdáról lehet begurulni a Tómalom utcába, amely előbb kertvárosi, majd zártkerti övezetben vezet el egy kellemes erdei útig. A sárga turistajelzéssel is ellátott, jó minőségű, döngölt földúton vezet tovább útvonalunk a Fertő tó felé. (Bár az út sok aszfaltútnál is jobb minőségű, aki féltené az országúti bringáját, az a körforgalomból a Balfi úton kihajtva Sopronkőhidán át juthat el Fertőrákosra aszfalton.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken Lemerészkedhetünk a Föld gyomrába Az ókorból és az osztrák határról visszatérünk Fertőrákosra, ahol rögtön megállásra késztet a kőfejtő. Az itt bányászott lajtamészkő a hajdani Pannon-tenger üledékéből jött létre, a bánya kövét már a rómaiak is használták, de a 19. században indult be igazán a termelés. A kőfejtő belsejében, az ember vájta, hatalmas termekben a lajtamészkővel és annak hasznosításával éppúgy megismerkedhetünk, mint a Pannon-tengerben élt állatok maradványaival, a barlang egyik csarnokában pedig egyedülálló színház- és koncerthelyszín várja a látogatókat. A kőfejtő nemcsak belül, hanem kívül is körbejárható: a bányagödör peremén futó Sziklai benge tanösvény a kőfejtő geológiai értékeit és különleges növény- és állatvilágát mutatja be, ráadásul a legmagasabb pontról csodálatos panorámában gyönyörködhetünk, de csak tavasztól őszig, amikor látogatható az attrakció. A kőfejtőtől gyakorlatilag a túra végéig a Fertő tó menti kerékpárútvonalat követjük, amely az út nagy részén jó minőségű, megfelelően táb-

Egy tanösvényen járhatjuk végig Fertőrákos kőfejtőjét Fotó: Gulyás Attila

Színház és kiállítás is működik az egykori bányaterület hatalmas tereiben Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lázott kerékpáros-infrastruktúrát kínál. Fertőrákos főutcáján végiggurulva az egykor szebb napokat látott püspöki palotára (a 17. század végén a győri püspök innen irányította az evangélikus Sopron rekatolizációját), valamint a községháza előtt álló pellengérre érdemes vetni egy pillantást.

Szőlők között, kisvasút nyomában Fertőrákostól Balfig a túra talán legfárasztóbb, de egyben legszebb része következik. Túraútvonalunk a két település között fekvő szőlők szomszédságában kanyarog, és nem egyszer

Balfon a temetődomb felé érdemes tenni még egy kitérőt. A dombtetőn áll a Szent Farkas-vártemplom, mellette pedig a Szerb Antal-emlékhelyet találjuk. A fallal kerített istenháza a 13. században épült, és bár később több átalakításon is átesett, a hajó, eltekintve a későbbi magasítástól és az újabb nyílásoktól, teljes egészében az eredeti. Persze később gótikus és barokk elemekkel is kiegészült az összkép, de a temetődombon mégiscsak egy Árpád-kori templom áll. látni az út mellett akár 8%-os emelkedőre figyelmeztető táblát. A combos, de rövid kaptatókat azonban kellemes lejtők követik, miközben mindenütt szépen rendben tartott szőlők sorakoznak, bal kéz felé pedig azokon túl a Fertő tavat láthatjuk kicsit távolabbról. A Soproni borvidéken a szőlőtermesztés hagyománya a római korig nyúlik vissza; ma leginkább vörösbor készítéséhez terem alapanyag mintegy 1800 hektárnyi területen. A helyi borászokat poncichtereknek nevezték, illetve nevezik – a német eredetű szó jelentése ’babtermesztő’, a környékbeli szőlősgazdák ugyanis a szőlősorok között zöldségeket (a bab mellett paradicsomot, burgonyát, káposztát) termesztettek némi bevételkiegészítésként.

Középkori pellengér a fertőrákosi községháza előtt

Kulacstöltés a balfi ivókútnál

A templom falának 1653-ban készült kapuján kívül találjuk a Szerb Antal-emlékhelyet, amely nemcsak a neves írónak állít emléket, hanem számtalan ismert vagy ismeretlen sorstársának is. Balf határában épült ki ugyanis Nyugat-Magyarország legnagyobb munkatábora, amelyet a náci megszálló hatalom zsidó és keresztény kényszermunkásokkal, munkaszolgálatosokkal és más foglyokkal töltött meg, hogy felépítsék az akkori német–magyar határvidéken a Südostwall (’Délkeleti fal’) erődrendszerét. A teljesen értelmetlen erőfeszítés mintegy 8 000 ember halálába került: 1945. január 27-én itt halt meg a legyengült, munkára alkalmatlan Szerb Antal is.

Ásványvízzel tölthetjük meg a kulacsunkat Balfra érve a bringaút mellett egy romos határőrlaktanya emlékeztet arra, hogy közel járunk az 1989-ben leomlott vasfüggönyhöz. A túra ezen szakasza egyébként az EuroVelo 13 – Vasfüggöny – nemzetközi kerékpártúra-útvonalnak is része. A balfi ásványvíz-palackozó üzem mellett érdemes megállni, egy csinos ivókútnál lehet tölteni a lítiumban, kalciumban és magnéziumban gazdag, de kicsit fura ízű és markáns szagú vízből, amelynek hatása összetett: segíti a gyomorműködést, a csontépítést, a sejtek regenerálódását, valamint az idegrendszeri stabilitás megőrzését.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Nagycenk előtt keresztezzük a Széchenyi nevét viselő múzeumvasút sínpárját

Szélsőséges ingadozásokra képes a tó Balfot elhagyva Fertőboz felé vesszük az irányt, ahol letérünk egy kis időre a tókerülő bringaútról. Ehhez némi szintkülönbséget is le kell küzdeni: a Kisboz felé vezető Fő utca mélyútja meglehetősen meredek, de cserébe az emelkedő tetején tehetünk egy kitérőt (szinte végig földúton, amely csapadékos időben nehezen járható) a Gloriette nevű kilátóhoz.

Megközelítés Sopron közúton és vasúton is könnyedén elérhető: az M85-ös autóút már a város határáig ér, a Győr–Sopronés a Szombathely–Sopron-vasútvonalon pedig kínálatinak mondható menetrend van érvényben. Sopronba Fertőszentmiklós állomásról lehet visszajutni vonattal, amely körülbelül 3 kilométerre van a kastélytól. JÓ TUDNI • A látnivalók egy része (például Fertőrákos kőfejtője vagy a Mithras-szentély) csak tavasztól őszig látogatható. A fertőhomoki Vasúti Lámpamúzeumba előzetesen be kell jelentkezni. • Ha országúti bringával indulsz neki a túrának, a Sopron és Fertőrákos, illetve a Fertőrákos és Balf közötti szakaszokon előforduló földutakat a párhuzamos közutakon lehet elkerülni. • Az útvonal kis forgalmú utakon vagy kerékpárutakon vezet, így akár családdal is biztonságosan bejárható. Ha túl sok lenne a 45 kilométer, Fertőbozon vagy Nagycenken is vonatra lehet szállni Sopron felé.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kupolás kis építményt gróf Széchényi Ferenc emeltette József nádor tiszteletére, akivel többször is közösen gyönyörködtek a tájban. Ma is belátni innen a Fertő tó egészét, amelynek a határ innenső oldalán található része tulajdonképpen egy hatalmas nádas. Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptavának zöme Ausztriához tartozik, és egyetlen folyócska, a Vulka táplálja. Mivel lefolyástalan terület, keleti része szikesedik az erősen lúgos és sós vize miatt, amelynek mennyisége, ezáltal szintje szélsőséges ingadozásokra képes: többször előfordult már, hogy kiszáradt, de az is, hogy balatoni méretűre növekedett a vízfelület nagysága, öt falut elöntve. Észak felé tekintve végigpásztázhatjuk a tó nyugati partján fekvő településeket (Fertőrákos, Fertőmeggyes, Ruszt stb.), a látóhatárt pedig a Lajta-hegység keleti nyúlványai zárják le.

Vasút- és lámparajongók előnyben Fertőbozról Nagycenk felé indulunk tovább, előbb a Győr–Sopron-vasútvonal, majd a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút keskeny nyomtávú sínpárját keresztezzük. Utóbbi az 1970-es évek elején létesült, mégpedig kifejezetten azzal a céllal, hogy a megszűnőben lévő kisvasutakon feleslegessé vált járművek egy része új otthonra leljen. A fertőbozi nagyvasúti állomásról a nagycenki Széchenyi-kastélyig vezet a 3,6 kilométer hosszú pálya, amely úttörővasútként indult, és manapság is teljesítenek itt szolgálatot gyerekek is.

A nagycenki állomás mellett egy járműskanzenben számos kisvasúti járművet állítottak ki (és Fertőboz állomáson is meg lehet csodálni két hatalmas gőzöst). A kisvasúttal szemben találjuk a Széchenyi-kastélyt, ahol a legnagyobb magyar, Széchényi Ferenc töltötte gyermekkora java részét, majd 1821-ben – családon belüli sorshúzással – a birtokosa is lett. A birtokon mintagazdaságot hozott létre, és innen vetette bele magát az országos politikai életbe, miközben a kastélyt is átépíttette, modernizáltatta (például fürdőszobát és vízöblítéses vécét építtetett be). A kastély előreláthatólag 2022 őszéig nem lesz látogatható felújítás miatt. A közeli temetőben található a Széchenyi család mauzóleuma, ahol 47 családtag nyugszik Széchényi Ferencen kívül, akit itt helyeztek örök nyugalomra 1860-ban, Döblingben bekövetkezett halálát követően. Nagycenkről Hidegség felé indulunk tovább egy kis forgalmú úton, a Fertő tó partjára viszszatérve a kis falu templomáról érdemes megemlékezni, amelynek 13. századi eredetű körkápolnája korabeli freskókat rejt. Fertőhomokon és Hegykőn átgurulva Fertőszéplakra érünk, utolsó állomásunkra a fertődi cél előtt. A településen érdemes vetni egy pillantást a falusi környezetben szokatlan méretű és kialakítású, kéttornyú templomra és a szomszédságában található kálváriára, illetve betérni a Vasúti Lámpamúzeumba. A magángyűjtemény 32 országból közel 300 lámpát vonultat fel, amelyek valamilyen szempontból kivétel nélkül egyedinek mondhatók.

2 km

Térkép: Bagaméri Gergely

Túránk méltó lezárása a fertődi Esterházykastély Fotó: Gulyás Attila

A kifinomult pompa a hihetetlen gazdagság mellett kifinomult művészi érzékről is árulkodik, ha az ember alaposan szemügyre veszi a szalonok, fogadószobák, az egykor pezsgő társasági élet színhelyeinek díszítését, berendezését. A kastély egy része a járványhelyzetre való tekintettel jelenleg csak online bejárható, a túra méltó lezárásaként viszont az épület mögött egy szépen gondozott franciakertben lehet bolyongani akár a pandémiás időszakban is. 쐍

Fertődre érve át kell gurulni az egész településen, hogy megérkezzünk annak ékkövéhez, a mai formáját Esterházy (Fényes) Miklós idején elnyert kastélyhoz, amely méltó versenytársa bármelyik hasonló korabeli főúri laknak. A barokk kor jellegzetességeit felvonultató kastély udvarára a hatalmas kovácsoltvas főkapun juthat be a látogató, míg odabent inkább a rokokó dominál – mind a 126 szobában.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ökotúra

A Kígyósi-puszta tél

Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila

Vannak olyan helyek, amelyek nem nyílnak meg azonnal a látogatók előtt, ahol nem jön szembe rögtön a lényeg. Ha azonban közelebb megy az ember, lehajol, figyel, időt szánva arra, hogy ne csak szemlélője, de egy kicsit maga is részese legyen a tájnak, különleges élményt kaphat cserébe.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és tavasz között

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ökotúra él végén a természet még fakóbb és visszafogottabb arcát mutatja, ráadásul ilyenkor már mi is siettetnénk a jó időt, hogy süssön végre a nap, nyíljanak a virágok, daloljanak a madarak. Mindez idén, amikor mindennek tetejébe még a járvány is itt kísért, még inkább így van.

Szerettünk volna legalább egy kis napsütést a februári túránkhoz, helyette azonban tejfehér ködöt és szürkeséget kaptunk. Az elképesztő sziklaalakzatok, a drámai szurdokok persze időjárástól függetlenül is jól mutatnak, mi azonban a Dél-Alföldre, annak is egy kevésbé ismert szegletébe, a Kígyósi-pusztára tartottunk. Kísérőnk olyan valaki volt, aki nagyon ismeri ezt a vidéket, és szürkeség ide vagy oda, biztos voltam benne, hogy sok érdekességet fogunk látni.

A hajdani Wenckheim-uradalomban Boldog Gusztáv László főállásban a Körös– Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, aki otthon van a Kígyósi-pusztán. Sok évtizedes ismeretterjesztő tevékenységének köszönhetően Békéscsabán és környékén nagyon sokan ismerik Gusztit, „zöld kérdésekben” nemcsak az iskolák, de a helyi média is rendszeresen megkeresi, nem véletlen, hogy rá is ragadt a „viharsarki Attenborough” név.

Guszti esetében egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét

A Wenckheimek A törökdúlás után Harruckern báró lett az új földesúr a mai Békés megye területén. A 18. század végén a Harruckern család férfiágon kihalt, így a gyulai és a békési területeket, amelyekhez a Kígyósi-puszta is tartozott, a családba beházasodott Wenckheimek örökölték. A Wenckheim-uradalom virágkora a 19. század második felében kezdődött, amikor a kisgyermekként árván maradt Wenckheim Krisztina (1849–1924) és későbbi férje, gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) lettek a birtok urai. Az 1870-es évek végén ők építtették a szabadkígyósi kastélyt, amelynek tervezője Ybl Miklós volt. Ekkoriban épült egyébként a pesti palotájuk is, ahol ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ha a Békéscsaba mellett fekvő Szabadkígyós szóba kerül, nem hagyhatjuk ki a Wenckheim családot, amelynek tagjai közel 150 évig voltak a környék birtokosai. A szabadkígyósi kastély Békés megye egyik legismertebb látnivalója, amely most épp felújítás alatt áll. Épül a Wenckheim-kerékpárút is, amely Békéscsaba belvárosából, a Munkácsy-negyedből indulva érinti többek között a szabadkígyósi, a gerlai, a pósteleki, illetve a gyulai kastélyt, összekötve és két keréken is elérhetővé téve a környék nevezetességeit.

Nem fáknak való vidék Bár ezúttal a Kígyósi-puszta természeti értékeit szerettük volna felfedezni, nem kerülhettük ki mi sem a Wenckheim családot, hisz tevékenységük nyomait ma is őrzi a táj. A kastélykertben még látható néhány általuk ültetett, idős fa. A legenda úgy tartja, hogy ezeket a partiumi birtokokról ökrös szekereken, hatalmas földlabdákkal hozatták ide. Az avarban itt-ott napjainkban is találhatunk olyan virágokat, amelyeknek az első tövei a kerttelepítés idején kerülhettek ide, például hóvirágokat és pirosló hunyorokat.

A Szabadkígyós határában fekvő Nagy-erdő szintén a Wenckheimeknek köszönheti létét. Ide igyekszünk mi is, itt indul ugyanis a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5 km-es Kígyósi tanösvénye, amely bárki által szabadon, önállóan is bejárható. A grófi család többféle célra használta az általuk telepített erdőt, vadásztak, disznókat makkoltattak itt, és valószínűleg pihenni is jártak ide. Ezt bizonyítják a tanösvény mentén ma is látható orgonák, hóvirágok vagy hóbogyók, amelyeknek az első töveit a kastélykertből hozathatták ki ide. Az erdőben a tölgy-kőris-szil társulás fajai vannak jelen, de sok a behurcolt fafaj is, például

Pirosló hunyor virágzik a kastélykertben

A szabadkígyósi Wenckheimkastély egy korábbi képen

az ostorfák. Az eredeti telepítésből – néhány idősebb tölgyet leszámítva – ma már szinte semmi sincs meg. „Itt a fák többsége ötven évet sem él meg, mert nem olyan a talaj minősége, nem olyan a vízháztartás, a tápanyagellátás. A gyökerek nem képesek mélyre hatolni,

Fotó: Kalotás Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ökotúra

a fák csak a talaj felső 0,5–1 méteres rétegében tudnak megkapaszkodni, ráadásul a szikes talaj sós is, ami szintén nem kedvez az erdőknek – magyarázza Guszti. – Itt a fás vegetáció többnyire csak a cserjeszintig tud megnőni. Ez lenne egyébként a puszta természetes képe: ahol

A fokozottan védett dobozi pikkelyescsiga Fotó: Boldog Gusztáv

fel tudnak jönni a cserjék, ott feljönnek, ahol nem, ott nem.”

Kis lakók a Nagy-erdőben Az erdőben ott vannak még a kányazsombor és a ragadós galaj tavalyról megmaradt, elszáradt kórói, de az út melletti üde, zöld szőnyeg már a tavaszt idézi. A zamatos turbolya és a tyúkhúr friss levelei (úgy tűnik) dacolnak a hideggel. Egy elhalt bodza törzsén különös gombán akad meg a szemem. Ez a júdásfülgomba, amelynek fülkagylóra emlékeztető alakja elég bizarr, a termőtest azonban ehető, a kínai konyha kedvelt alapanyaga. Nem messze téli fülőkét is találunk, amely nevéhez hűen télen látható, és szintén ehető gombafaj, amelynek Japánban különösen nagy kultusza van. Él itt még egy másik különös lény, egy pici puhatestű, a dobozi pikkelyescsiga, amelynek első populációját a Doboz nagyközség melletti Marói-erdőben fedezték fel 1964-ben,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

évtizedeken át a Kettős-Körös hajdani árterén kialakult, illetve ahhoz kötődő bennszülött fajnak, pannon endemizmusnak tartották. Az elsősorban üde élőhelyeket kedvelő, alföldi és hegyvidéki területeken egyaránt előforduló dobozi pikkelyescsiga háza alig 5 mm átmérőjű, így nem könnyű észrevenni. Guszti legutóbb karácsony előtt bukkant rá, nekünk sajnos most nem volt hozzá szerencsénk.

Rókakaszinó a pusztában

új fajként való tudományos leírására azonban csak 1972-ben került sor. A fekete bödöncsiga mellett a dobozi pikkelyescsiga is fokozottan védett hazánkban. Bizonyított előfordulásai nem is olyan sokkal ezelőttig csak Békés megye egyes pontjairól voltak ismertek, ezért

Fülkagylóra emlékeztető júdásfülgomba

A kilátóból feltárul a puszta sokszínű mozaikja

Az erdőből kiérve kinyílik a táj, előttünk a puszta, egészen pontosan a Nagy-gyöp. Szélén néhány gyönyörű, idős kőris áll. „Ez hívták régen Kőrisfás útnak, mellette az a sűrű facsoport a Rókakaszinó. Azt nem tudni pontosan, miért is hívták így, talán azért, mert a rókák kedvelték ezt a helyet, vagy a Wenckheimek itt vadásztak a rókákra, nem tudjuk. Az a távoli pusztarész az Apáti-puszta, itt volt régen az Apáti nevű település. Ma már semmit nem látni belőle, de még találni olyan régi légi fotókat, amelyeken az épületek is látszanak.” Felmegyünk a kilátótoronyba, ahonnan a magasból is belátjuk a tájat. Mellettünk néhány idős vadkörtefa, előttünk sok fiatal, arrébb galagonya- és kökénybokrok és kisebb-nagyobb vízállások tarkítják a pusztát.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ökotúra

„A szikesek érdekesek, mert lehet, hogy 30 cm víz hömpölyög a felszínen, de ha leásnánk két ásónyomot, alatta száraz lenne a talaj, a vízzáró réteg ugyanis nem engedi leszivárogni a vizet, hanem a felszínen tartja azt. Ez az a terület, amely régen a kutyának sem kellett, nem tudták semmire sem használni, így megérhette azt a kort, amikor védetté nyilvánították.”

A nagy lilikek gyakori telelők itt Fotó: Marik Pál

A levegőből jól látszanak a mozaikos Nagy-gyöp vízzel borított területei Fotó: Kalotás Zsolt

Innen fentről jól látható az is, hogy a táj jóval összetettebb és sokszínűbb, mint azt első pillantásra gondolnánk. A pusztát valamikor a Maros folyó töltötte fel, ma is látszanak az egykori Maros-ágak nyomai, különösen most, amikor a mélyedésekben áll a víz. „A szikesekre jellemző mikrodomborzati formák között lehet, hogy csak 5–10 cm-nyi szintkülönbség van, de már ez is szemmel látható eltéréseket hoz magával, például azt, hogy más a növényzet, ami a terület színéből is látszik. Most másmilyen barnák vannak, tavasszal más zöldek lesznek az egyes foltokon. Ezért is nevezzük ezt a területet mozaikos pusztának. Ha valakinek van szeme és kellő nyitottsága ehhez, akkor láthatja, mennyire összetett ez a táj. Számomra ez az egyik csodálatra méltó dolog itt.”

Ludak, darvak, fenyőrigók Ahogy a telet felváltja a tavasz, a puszta madárvilága is megváltozik. Most februárban még a telelők vannak itt, előttünk egy kékes rétihéja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gubacsokat is találhatunk – Fotó: Tóth Judit

Ókígyós majorsága A kastély szomszédságában található az egykori Ókígyós, a Wenckheim-majorság hajdanvolt központja. Megvannak még az egykori cselédlakások, gazdasági épületek, a kis kastély, amelyet 1810-ben Wenckheim József Antal építtetett. A majorság bejáratánál, egy kurgán tetején áll a Szent Anna-kápolna, alatta található a Wenckheim-kripta, mellette pedig egy diadalív.

Bunkós agancsgomba

röpköd, a fejünk felett egy fenyőrigócsapat húz el. A Nagy-gyöp távolabbi részein vadludak, főleg nagy lilikek vannak sokan, de áttelelő darucsapatok is időznek itt. Ezek a madarak azonban hamarosan megindulnak a költőhelyeik felé, ide pedig megérkeznek majd a telelőhelyekről a tavasz jellemző fajai, például a bíbicek, a nagy godák és a piroslábú cankók.

1857-ben Ferenc József és Sissi, hogy a szabadságharc utáni közhangulatot megpróbálják javítani, magyarországi látogatásra indultak. Orosházára tartva megpihentek Ókígyóson is, ahol a kastély későbbi úrnője, az akkor még kislány Wenckheim Krisztina verssel köszöntötte őket. A császári pár tiszteletére épített diadalív egyik oldalán „Éljen a haza!”, a másikon „Isten hozott.” felirat állt. Így, felkiáltójel helyett ponttal a végén. A legenda úgy tartja, a helyiek ezzel a jelképes lázadással fejezték ki azt, hogy nem örülnek annyira a látogatásnak. A ma látható diadalív az eredeti pontos mása.

A tanösvény innen egy másik úton indul vissza a Nagy-erdőbe. Útközben elhaladunk az erdő legidősebb, 150 év körüli tölgyfái mellett, és egy helyen rengeteg gubacsot is találunk, különösen a nagy magyargubacsból van sok. A hazai gombák egyik legkülönösebb megjelenésű képviselőjét, a bunkós agancsgombát is megleljük, amelynek formáját szemléletesen írja le a faj angol neve: dead man’s fingers (’halott ember ujjai’). Érintjük az erdő egyetlen vizes élőhelyét, amely kétéltűek jelentős szaporodóhelye is, ha éppen van benne víz. A kis kerek tó keletkezési

A bíbicek az első érkezők között vannak – Fotó: Marik Pál

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ökotúra

Tavasszal a zöld varangyok is előbújnak – Fotó: Kalotás Zsolt

A bizonytalan eredetű tó

A pacsirták éneke hozzátartozik a pusztához – Fotó: Kalotás Zsolt

Kígyósi tanösvény

ÁLLOMÁSOK: 1. A Nagy-erdő élővilága 2. A szikes puszta élővilága 3. Megfigyelőtoronyból a puszta madárvilága 4. Mocsarak élővilága 5. Erdei tisztás 6. Öreg tölgyek 7. Vízpart GPS-KOORDINÁTÁK: 46º 35’ 56.47” É 21º 04’ 58.33” K

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1 km

7. 6.

2. 5. 3.

Térkép: Bába Imre

A tanösvény hossza 5 km. Kiindulópontja a Szabadkígyóstól délre található Nagy-erdő északi része. Hét állomása gyalogszerrel két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény- és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

körülményei bizonytalanok. Olyan, mintha egy bombatölcsér lenne, s bár vannak II. világháborús nyomok errefelé, ez a tó biztos nem így keletkezett, mivel a medréből kitermelt anyag kis dombként ott magasodik az állóvíz mellett. A kis halom tele van ezen a vidéken nem honos, parkokra jellemző növényekkel, kis télizölddel és hóvirágokkal, ezért elképzelhető, hogy a tavacska is rekreációs céllal készült.

Része lenni a természetnek A tanösvény elhalad a mellett a kis tisztás mellett is, ahol nyaranta egy nemzeti parkos program keretében Guszti egy hosszabb, az éjszakát is magában foglaló programot szokott szervezni. „Mindig van egy-két állandó programpont, madárgyűrűzés, természetfotózás, asztrofotózás, de ezt leszámítva itt mindenki azt csinál, amit akar. Egy a lényeg, hogy mindenki élje meg, milyen itt az alkonyat, az éjszaka, a hajnal. Ismerkedünk az éjszakai zajokkal, a hajnali köd-

del, a harmattal, amelytől az első kora reggeli madarászháló-ellenőrzésnél elázik a lábunk.” És valóban, ez az, amit itt igazán megtapasztalhat az ember, hogy milyen az, amikor nemcsak csodálja a természetet, de kicsit része is lesz annak. És ezt nem csupán kellemes nyárestéken lehet átélni, hanem ilyenkor, egy borús, szürke, tél végi napon is. „Tavasszal és nyáron a túráim része szokott lenni, hogy 15 percre lefekszünk a fűbe. És ilyenkor, amikor a résztvevők érzik az illatokat, amikor pacsirták szólnak a fejük felett, akkor elkezdik kapiskálni, hogy mi is ez, hogy itt a látnivalókat nem készen kapjuk, hogy egy másik típusú természetjárás is létezik. A hegyek között kiránduló ember minden kanyar után rácsodálkozhat az újra, a különleges sziklaalakzatokra, a hangulatos patakvölgyekre, az elképesztő panorámákra. Felénk az élmény nem instant módon jön szembe, kellő alázattal, értőn kell lehajolnunk érte, de ha rákap valaki a puszta ízére, garantáltan a rabja marad.” 쐍

Jóval sokszínűbb ez a táj, mint elsőre gondolnánk Fotó: Tóth Judit

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

Bazaltos tanúhegyek, pannon kőtengerek és triász sasbércek ölelésében Geokéktúra a Balaton-felvidéken 58

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A bazaltsapkával fedett Kab-hegy irányából érkezve már messziről feltűnik a molnárlegényből hadvezérré lett Kinizsi Pál középkori eredetű várának nagyvázsonyi lakótornya. Írta: Veres Zsolt Nagyvázsonytól már a Balaton-felvidék változatos földtani felépítésű és domborzatú vidékein koptatjuk az Országos Kéktúra útvonalát, amely során ugyancsak nem fogunk unatkozni. Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

Nagyvázsony és Sümeg közötti, közel 140 km-es szakaszon érinteni fogunk bazaltvulkán-maradványokat, átkovásodott homokkőből álló kőtengereket, valamint mészkőből és dolomitból felépülő sasbérceket is. Az izgalmas formakincshez pedig olyan, emberkéz alkotta épített környezet (pl. szőlőhegyi présházak és kutak, szárazon rakott kőfalak, középkori várromok) társul, amelynek egyedi hangulata a világ egyik tájához sem teszi hasonlatossá a Balaton-felvidéket. Járjuk hát be közösen a Balaton-felvidék OKT-útvonalait, több száz millió évet visszautazva az időben!

A Fekete-hegy földtudományi értékei A műemlékekben gazdag Nagyvázsony (bélyegzőhely) után a Szent Mihály- és a tálodi kolostorrom maradványai, valamint a kiváló vizű Kinizsi-forrás érintésével érkezünk meg a Csicsói erdészházhoz (Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskola), ahol bélyegeznünk kell. Innen még kb. 7 km-es bandukolás vár ránk Balatonhenye kicsiny községéig (bélyegzőhely), ahol akár az első éjszakánkat is tölthetjük. A hangulatos falucska fölé nyugatról magasodik a Fekete-hegy bazaltplatója, ahol számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti érték vár becserkészésre. A Fekete-hegy térségében a bazaltok ásványain végzett kormeghatározások szerint a vulkáni működés kb. 4,6 millió évvel ezelőtt kezdődött

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Káli- és a Tapolcaimedence látképe a Fekete-hegyről Fotó: Veres Zsolt

A bazalt „torlódásos” szerkezete a Fekete-hegy Vaskapu nevű árkában Fotó: Veres Zsolt

el. A mélyre hatoló törésvonalak mentén viszonylag gyorsan felnyomuló bazaltos magma korábban a Pannon-tóban lerakódott „vizes” üledékekkel találkozott. A tűz és a víz kölcsönhatásának köszönhetően irtózatos erejű robbanások során egy különféle szemcseméretű vulkáni törmelékekből álló gyűrű keletkezett az akkori felszínen. A vulkáni működés későbbi, csendesebb szakaszában ezt a tufagyűrűt bazaltláva töltötte ki, amelyet a vulkanizmus befejező akkordjában egy salakkúp felépülése zárt le. A bazaltos lávakőzetek vastagsága helyenként az 50 m-t is elérheti. A Fekete-hegyet felépítő hosszú és szakaszos vulkáni működés kb. 2,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be. A 369 m magas, kb. 15 km2 kiterjedésű hegyen legalább három kürtőből zajlott annak idején a vulkáni anyagszolgáltatás. A külső erők által azóta erősen „megnyirbált” hegyen a fent nevezett vulkáni törmelékes és lávakőzetekkel, valamint az ezek eltérő lepusztulásához köthető formakinccsel találkozhatunk túránk során. Az első igazi földtani csemege a Vaskapunak elnevezett árokban lelhető fel. Itt egy időszakos vízfolyás bevágódásának köszönhetően egy olyan ritka földtani szerkezet tárul fel, amely a maga nemében egyedülálló az országban. Korábban említettük, hogy a vulkáni működés

kezdeti szakaszában egy vastag vulkáni törmelékes összlet és egy tufagyűrű jött létre, amelyet hígan folyó bazaltos láva töltött ki. A kürtőből kinyomuló láva szétterülését az akkori térszínen a tufagyűrű fala akadályozta meg, amelynek az izzó kőzetolvadék gyakorlatilag nekitorlódott. A későbbiekben a lassú kihűlés során egy meredeken dőlő bazaltokból álló szerkezet jött létre, amelyet a kéktúra útvonala mentén tanulmányozhatunk. A tufagyűrűnek ma már nyoma sincs, hisz „puhább” mivolta miatt az erózió áldozatául esett az elmúlt évmilliókban. A Vaskapuból kimászva a vidék legnagyobb, közel sík felszínű bazaltfennsíkján találjuk magunkat, ahol kisebb-nagyobb lápos tavak (pl. Bika-tó) vize csillog. De vajon hogyan kerülhettek ide a hegy tetejére tavak, amelyekből annak idején halásztak is? A tavak egyes kutatók szerint a bazalt alatt települő idősebb kőzetek „berogyásával” keletkeztek, de valószínűbb, hogy az egykori lávaárak közötti kisebb mélyedéseket töltötte ki a csapadékvíz

és a felszín alatti víz. A hegy déli peremén őrt álló Eötvös Károly-kilátóból a Balatonfelvidék egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk: a Hegyes-tűtől a Tapolcaimedencéig tekinthetünk körbe, beleértve a Balaton déli partját is. A káprázatos kilátásban való gyönyörködés után kemény ereszkedésbe kezdünk a Fekete-hegy meredek, bazaltos letörésén és az Öreg-hegyi-kút, valamint a középkori Töttöskál falucska 12–13. századi templomromjának érintésével. Hamarosan a mesebeli Szentbékkálla községébe érkezünk, ahol nemcsak bélyegeznünk kell, hanem egyéb geocsemegék is várnak ránk.

Reggeli ködpaplanban a Káli-medence, a háttérben a Tapolcaimedence tanúhegyei integetnek Fotó: dr. Szentes Szilárd

A Káli-medence kőtengerei Szentbékkálla egyedi hangulatú épített örökségének megtekintése után, a hajdani Veléte palotaromjának érintésével érkezünk meg a Káli-medence legendás kőtengereinek egyik legszebbikéhez, ahol információs táblák mutatják be annak kialakulását.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra A homokkövek létrejöttének megértéséhez kb. 10 millió évet kell visszaugranunk az időben, a földtörténeti miocén kor kései szakaszába. Ekkor a mai Káli-medence területén a Pannon-tó vize hullámzott, amelybe északkelet felől egy hatalmas félszigetként „lógott be” a Dunántúli-középhegység vidéke. A Pannon-tó parti övezetében rakódott le a kőtengerek homokos és kavicsos alapanyaga, amelynek szemcséit a hullámmozgás és a parti áramlások mozgatták, koptatták, osztályozták méret szerint. A metamorf kőzetekből származó szemcsék anyaga szinte teljes egészében homok és kavics szemcsenagyságú, különféle színekben (fehér, rózsaszín és sötétszürke) tündöklő kvarcit, amelyeket kova cementál össze. A szemcséket „összetapasztó” kovás cementációnak nagyon fontos szerepe volt a kőtengerek kialakításában. De vajon honnan jött maga a kova?

Részlet a Szentbékkálla határában található kőtenger labirintusából Fotó: Nógrádi Attila

A legendás Kelemen-kő látképe a Szentbékkállaikőtengerben Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kova eredete napjainkban is erősen megosztja a szakembereket. Korábban a környék bazaltos vulkanizmusához kapcsolódó utóvulkáni kovás oldatokhoz kötötték a cementáció kialakulását. Az újabb kutatások szerint a kova a meleg-nedves és a meleg-száraz évszakok váltakozása következtében ingadozó talajvízből vált ki, amely kovakiválásokat a szakirodalom a „silcrete” névvel illeti. A felszín alatti vizek a

majd megérkezik a Csobánc alá, amely már a Tapolcai-medence területe. Itt jegyeznénk meg, hogy a Hajagos egykori bazaltbányájában egy földtani bemutatóhely létesült, amely kisebb kitérővel érhető el a kék sávról, de mindenképpen megéri felkeresni.

jobban átjárható kőzetegységeket részesítették előnyben, „kicsapva” a szemcsék közötti pórusokban a kovát. Ezek a kovás cementációjú egységek jobban ellenálltak az elmúlt évmilliók eróziójának, mint a kevésbé cementáltak. Ennek az lett az eredménye, hogy a nem kovás részeket az erózió (pl. a jégkorszakokban itt száguldozó munkaképes szél) elhordta, míg a kovás részeket bizarr sziklatömbökként hagyta itt az utókor számára. A szél munkájáról a fényesre mart/csiszolt, barázdált kőzetfelszínek és a „félbevágott” kavicsok tanúskodnak. Érdekes mikroformák még az ún. madáritatók is, amelyeket a növényi eredetű humuszsavak oldottak ki a kőzet felszínén. Az egykori kőtengerekből a néhai bányászat már sajnos csak mutatóban hagyott meg kisebbeket, hisz a kovás homokkövek alkalmasak voltak például malomkövek, kaszakövek és egyéb szerszámok készítésére is. Érdekesség, hogy a kőtenger kifejezés nem egészen pontos, hisz a valódi kőtengerek a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) fagyaprózódása során jöttek létre. Mivel a Káli-medencében található „kőtengerek” nem így alakultak ki, ezért ezekre csak a pszeudokőtenger, azaz az álkőtenger kifejezést használhatjuk. A Szentbékkállai-kőtenger legikonikusabb sziklája a Kelemen-kő, amelynek tetejére felmászva egy ide-oda billegő kőtömbre taposhatunk rá.

„Kavicszsinór” a Szentbékkállaikőtenger egyik szikláján Fotó: Veres Zsolt

Madáritató a Szentbékkállaikőtenger egyik kovás homokkövén Fotó: dr. Szentes Szilárd

A Tapolcai-medencében őrt álló, az id. Lóczy Lajos által tanúhegyeknek elnevezett egykori bazaltvulkánok ma ugyan a tájból kiemelkedő óriások, de működésük idején „lukak” voltak a földkéregben. A maar típusú vulkánoknak nevezett felépítmények a Tapolcai-medence területén (amely akkoriban még nem volt medence) 4–3 millió évvel ezelőtt működtek. A kialakulásuk általában egy heves robbanással kezdődött, amely során az egykori Pannontóban lerakódott üledékek felszínén egy pár tíz méter magas tufagyűrű alakult ki. A robbanások oka a Fekete-hegynél már emlegetett tűz és víz kölcsönhatásában keresendő. A robbanásos kitörések után az üledékekből „elfogyó” felszín alatti vizek miatt a működés csendesebb lett, s a tufagyűrűket izzó és hígan folyó (azaz kis viszkozitású) bazaltláva töltötte ki, lávatavakat létrehozva. Bizonyos tanúhegyek esetében a vulkáni működés salakkúpok épülésével fejeződött be. A kemény bazaltsapka megóvta a „puhább” pannon üledékeket

Vulkántúra a Tapolcai-medencében Szentbékkálla után az OKT útvonala hosszan halad a Sátorma-hegy és a Hajagos között,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

A Gulács és a Szent György-hegy inverziós légköri viszonyok között – Fotó: Molnár Péter

a későbbi korok eróziós folyamataitól, ezért a korábban a „terepszinten” működő vulkánok lassan kimagasodtak az üledékekkel fedett környezetükből. Ezeket az egykori felszín magasságáról tanúskodó hegyeket nevezzük találóan tanúhegyeknek.

Csobánc vára, háttérben a Szent György-hegy „kalapja” – Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Így jött létre a 376 m magas, várrommal koronázott Csobánc is (bélyegzőhely), ahonnan a Tapolcai-medence egyik legszebb kilátásában gyönyörködhetünk. A hegy platóján dacolnak az időjárással Csobánc várának maradványai, amelynek falaiban a hegyet felépítő, kb. 3,4 millió éves bazaltok köszönnek vissza. Az erősség a legtöbb magyar kővárhoz hasonlóan a tatárjárás utáni évtizedekben épült, s évszázadokon át a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona volt. Egyik leghősiesebb napja 1707. február 25-e volt, amikor is egy maroknyi csapat (köztük nők és gyerekek is) aratott győzelmet a túlerőben lévő osztrák császári sereg ellen, az élükön Rabutin generálissal.

A Csobánc bejárása után hosszan ereszkedünk le a biopiacáról nevezetes Káptalantóti községébe (bélyegzőhely), majd egy újabb tanúhegy „szoknyáján”, a Gulácson kapaszkodunk tovább. A szép panorámát adó, 393 m magas csúcsra rövidke kitérővel juthatunk fel a kék háromszög jelzésen. Az itt csúcsosodó bazaltvulkán találó, de szakmailag nem teljesen helyes neve a „magyar Fudzsi”. A Gulács után következik az a meghódítandó bazaltóriás, amelynek neve szinte mindenki számára ismerősen cseng: Badacsony. A hegy bejárására érdemes akár egy egész napot is rászánni, hisz a turistautakkal behálózott Badacsony számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értéket rejt. A bazaltorgonákkal, meredek törmeléklejtőkkel, vadregényes kilátóhelyekkel és kiváló borokkal rendelkező Badacsony az egész kéktúránk egyik legcsodálatosabb helyszíne. Ezt akkor érezhetjük át különösen, amikor a hegy déli oldalából letekintünk a Balaton végtelennek tűnő vízfelületére. A Badacsony bejárása után Badacsonytördemicen bélyegezhetünk, illetve pihenhetjük ki a nagyobb szintemelkedéseket tartalmazó hegymeneteinket.

Úton a Gulácsra, bazaltoszlopok árnyékában – Fotó: Farkas Péter

A badacsonyi Kőkapu kéktúraösvényén – Fotó: Garancsi Kata

A Badacsony madártávlatból – Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

A Bujdosók lépcsője például igencsak használatba veszi lábizmainkat a Badacsonyról lefelé haladva. A Badacsony után a látnivalók sora még nem ért véget, hisz pár kilométer múlva a műemlékekben gazdag Szigliget (bélyegzőhely) következik. A bazaltból és különféle szemcseméretű robbanástermékekből álló szigligeti kiemelkedések (pl. Antal-hegy, Hálás-tető, Várhegy) egykoron szigetet alkottak a jóval nagyobb méretű Balatonban. A számos látnivaló közül a középkori vár romjait javasoljuk, ahonnan szintén csodálatos panorámában lehet részünk. A Várhegy anyagát robbanásos eredetű bazaltos kitöréstermékek építik fel, amelyekbe kb. 4 millió évvel ezelőtt egy kisebb bazaltos lávatest, egy telér nyomult bele. A Várhegyet és térségét felépítő bazaltos kőzetek a vár fa-

Úton a Bujdosók lépcsőjén Fotó: Garancsi Kata

Szigliget várában, háttérben a Szent György-hegy Fotó: Pálvölgyi Krisztina

laiban is kiválóan tanulmányozhatók. Szigliget után egy újabb tanúhegy, a Szent Györgyhegy meghódítása vár ránk. A hangulatos Lengyel-kápolna, a Tarányi-présház és az Oroszlánfejű-kút érintésével lassan, de biztosan a 415 m-es magaslati ponton találjuk magunkat, ahonnan megkapó körpanorámában gyönyörködhetünk. A hegy északi oldalán, a Kaán Károly kulcsosház (bélyegzőhely) felett találjuk a Tapolcai-medence legismertebb és legmonumentálisabb bazaltorgonáit, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A helyi népnyelv által csak bazaltorgonáknak hívott, vaskos oszlopok az egykori tufagyűrűben kihűlő lávató bazaltos kőzeteit képviselik. A lávató bazaltos kőzetolvadékát a hűlés miatti zsugorodás (térfogatcsökkenés) hatására sűrű repedéshálózat járta át. Ez a lávató felszíni, gyorsabban hűlő régiójában egymással közel párhuzamos, vízszintes orientációjú repedéseket jelentett, amelyek néhány cm/dm-es padokra „osztották fel” a bazaltot. Az egykori lávató vastag belső „magja” viszont lassabban hűlt ki, s ebben már a hűtő felszínre (a légkörre) merőleges, közel függőleges repedések jöttek létre. A repedésekkel átjárt bazaltot a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) fagyváltozékony, hidegebb szakaszaiban a fagyaprózódás „tördelte” tovább, hisz a megfagyó víz kb. 9%-os térfogat-növekedése kiváló kőzetrepesztő hatással bír. A függőleges és vízszintes repedések tehát szép lassan tovább tágultak, amíg a bazaltplató pereméről azok bazaltorgonák formájában kőzetblokkokat nem különítettek el. A 10–20 m magas és 1,5–2 m átmérőjű oszlopok forró kőzetolvadékból születtek, de a fagy hatására formálódtak ki. Hiába a több millió éves kor, a bazaltoszlopok is pusztulnak: ennek ékes bizonyítékai a bazaltorgonák alatt felhalmozódó vastag törmeléklejtők (nem teljesen helyesen mondva kőtengerek), amelyek az oszlopok anyagából alakultak/alakulnak ki. Természetesen nem

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

csupán a Szent György-hegyen találhatók bazaltoszlopok: a Badacsony, a Gulács, a Hegyestű (és még sorolhatnánk) is tartogat belőlük jó néhányat, hol vékonyabbat, hol vastagabbat (az oszlopok vastagsága a kihűlési idővel van összefüggésben). A Szent György-hegy után a kéktúra útvonala hosszan ereszkedik le Tapolcára (szintén bélyegzőhely), ahol ne felejtsünk el csónakázni egyet a miocén mészkőben kioldódott Tapolcai-tavasbarlang kéklő víztükrén, valamint sétálni a festői Malom-tó partján, ha időnk engedi.

s döntően különféle triász karbonátos kőzetek (pl. mészkő és dolomit) építik fel, de a hegység északi részén a bazaltok is megjelennek. Az egykori triász selfeken lerakódott kőzetek később összetörtek, majd törésvonalak mentén lezökkentek (árkok és medencék) vagy kiemelkedtek (sasbércek), létrehozva a Keszthelyihegység sajátos, mai arculatát.

A Szent Györgyhegy káprázatos bazaltorgonái Fotó: Molnár Péter

Keszthelyi-hegység: mészkő vagy bazalt? Tapolca után hosszú aszfaltos menetelés vár ránk a Keszthelyi-hegység lábánál fekvő Lesencetomajig és Lesenceistvándig (bélyegzőhely). A Tapolcai-medence felé szép kilátást adó Kő orra és Vállus (bélyegzőhely) község után a Keszthelyi-hegység erdőkkel fedett, triász sasbércei közé vetjük magunkat. A terület a Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja,

Jellegzetes tájkép a Keszthelyi-hegységből – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra Gyenesdiáson rövidke kitérővel (sárga sáv jelzés) érhető el a Vadlány-lik elnevezésű barlang, amely a kialakulását tekintve egyedülálló az országban. A Kárpát-medence területét a késő miocénben (12–5 millió évvel ezelőtt) egy fokozatosan kiédesedő, óriási víztömeg töltötte ki, amelyet Pannon-tónak nevezünk. Ebből a tóból hosszú ideig szigetként emelkedett ki a Keszthelyi-hegység, amelybe különféle alakú és méretű öblök nyúltak. A part menti áramlások és a víztömeg hullámzása komoly pusztító tevékenységet fejtett ki a partvonalra, amelyet idegen kifejezéssel abráziónak nevezünk. Az erős hullámzás felőrölte a partok korábban lerakódott triász kőzetanyagát, s kerekded, ún. abráziós kavicsokká formálta azt.

A gyenesdiási Vadlány-lik látképe – Fotó: dr. Szentes Szilárd

Részlet a Hévízi-tó mellől – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Részlet a Gyenesdiás melletti felhagyott dolomitbányából Fotó: Gulyás Attila

Ha nem volt elég ideje a dolomittörmeléknek lekerekítődni, akkor szögletes murva formájában ágyazódott be a rétegsorba. Ezek a különféle módon koptatott karbonátos törmelékek vesznek részt a Vadlány-lik földtani környezetének kialakításában. Az egykori Pannon-tó hullámzása a felelős a barlang kialakításáért is, és szintén a hullámzás alakította ki a barlang környezetében található, bizarr formájú „kalapos sziklákat”. Ha arra járunk, ne felejtsünk el benézni az egykori gyenesdiási felhagyott dolomitbányákba sem, ahol a víz „felárkoló” munkájának köszönhetően igazi holdbéli táj fogad minket. Következő állomásunk Keszthely városa, ahol a bélyegzés után annyi látnivaló vár ránk, hogy felsorolni is sok lenne (gondoljunk csak a Festetics-kastélyra, ahol akár egy napot is el lehet tölteni). Keszthely házait magunk mögött hagyva hamarosan az egyedi hangulatú fürdővároskába, Hévízre érünk (bélyegzőhely), ahol Európa legnagyobb meleg vizű tavában lubickolhatunk egyet. A forrástó mélyén egy forrásbarlang található, amelyben különféle hőmérsékletű vizek keveredése által 35-36 °C-os víz „jön létre” a fürdőzők nagy örömére. A közhiedelemmel ellentétben a tó vize nem vulkáni kráterben helyezkedik el, hanem a feltörő forrásvíz által „kiöblösített”, tölcsér alakú mélyedésben. Hévíz után az egregyi, Árpád-kori eredetű Szent Magdolnatemplom érintésével érkezünk meg a 18. századi Gyöngyösi csárdához és Rezi községbe

buddhista sztúpával, hanem egy kör alakú bazaltplató (Tátika) tetején trónoló, középkori vár romjaival is megismerkedhetünk. Végül a füzetünkbe az utolsó bélyegzéseket a Sarvaly erdészháznál, valamint Sümegen üthetjük be. Sümeg szintén megér egy misét, ahol számos földtudományi értékkel (pl. Sintérlapi-kőfejtő, mogyorós-dombi őskori kovabánya, kréta mészkőből álló, középkori erősséggel koronázott várhegy) találkozhatunk. (mindkét helyen bélyegeznünk kell). Ha időnk engedi, érdemes felmászni a kék rom jelzésen a középkori vár maradványaihoz, ahonnan a triász kőzetek tetejéről megkapó panorámában lehet részünk. Rezi után Zalaszántó (bélyegzőhely) következik, ahol nemcsak egy

A Gyöngyösi csárda 18. századi épületegyüttese Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Itt, a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál fejezzük meg az Országos Kéktúra földtudományi értékeinek bemutatását, hisz a fennmaradó, a Kőszegi-hegységig tartó szakasszal egy korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk. 쐍

5 km

1 : 300 000 A BALATON-FELVIDÉK EGYSZERÛSÍTETT FÖLDTANI TÉRKÉPE Forrás: map.mbfsz.gov.hu A geológiai tartalom lényegesen egyszerûsítve van. JELLEMZÕ KÕZET

Bazalt Dolomit Mészkõ Vörös homokkõ

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Nem a hódokat, hanem az embereket kell menedzselni Mondhatjuk, hogy a világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja az eurázsiai hódoké: száz év alatt az állományuk ezerszeresére duzzadt. A károk megelőzéséhez és kezeléséhez Írta: Hidvégi Brigitta rengeteg különböző érdeket kellene összehangolni, nem csoFotók: Czabán Dávid da, hogy a hódok ügye ma rendkívül kényes téma. A legtöbben elzárkóznak attól, hogy nyilatkozzanak erről, mi most mégis megpróbáltuk felderíteni az aktuális hódhelyzetet. laikusok számára Magyarországon először 2017-ben került komolyabban előtérbe a hódok károkozásának témája. Akkor a Földművelésügyi Minisztérium egy olyan törvénymódosítási javaslatot adott ki, amelynek az volt a lényege, hogy nem kizárólag közérdekből, tehát például árvízvédelmi indokok alapján, hanem az erdő- és a mezőgazdaság, valamint a vízgazdálkodás kárainak megelőzése érdekében is lehessen riasztani, illetve gyéríteni az eurázsiai hód állományát. A javaslatot végül nem fogadták el, és hódfronton azóta sem történt túl nagy előrelépés, hacsak nem számítjuk a 2019-es „hódkonferenciát”, továbbá azt, hogy a már akkor is túlszaporodottként jellemzett állomány (kb. 4 000 példánnyal)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hód és az ember is szereti átalakítani a környezetét, csak épp nem ugyanúgy

azóta még tovább gyarapodott. A legutóbbi kutatások alapján jelenleg összesen mintegy 11 000 eurázsiai hód él Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenhol megtalálható nálunk a faj a folyókban, patakokban, felszíni vízfolyásokban. A régebbi, jól bevált megoldás, hogy fogjuk meg a hódot, aztán vigyük oda, ahol kevés van, már rég nem működik, ugyanis az történt, hogy egész Európában elszaporodott, és tulajdonképpen nincs már olyan hely, ahová be lehetne költöztetni egy új családot. Annál is inkább, mivel agresszív és territoriális állat, a friss jövevényeket a régiek megtámadják és halálra harapdálhatják. Egykor az emberek még előszeretettel fogyasztották a húsát, a bundá-

ját prémként viselték, illetve a gyógyszeripar is használta a pézsmáját. Ennek eredményeképpen száz évvel ezelőtt mindössze 1 200 eurázsiai hód maradt a kontinensen, ezzel szemben a visszatelepítéseknek köszönhetően ma már 1,2 millióról beszélünk. A probléma abból adódik, hogy a hód majdnem annyira szereti átalakítani a környezetét, mint mi, emberek, csakhogy a két faj elképzelései a legtöbbször köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Jelenleg mintegy 11 000 eurázsiai hód él Magyarországon Fotó: Juhász Erika

A hód mint ökológiai szolgáltató A tudományos elnevezés jelen esetben nem mást takar, mint azt a pozitív hatást, amelyet a hód az ökoszisztémára gyakorol – mert ilyenből is akad bőven. Az eurázsiai hód populációjának 90%-a valójában semmilyen problémát

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

A vizet felduzzasztó hódgátak csökkentik az áramlás sebességét

A hódok nem csak kárt okoznak a fák kirágásával

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nem okoz, ezek az egyedek többnyire senkinek sem tűnnek fel. Dombvidéki patakoknál, de még olyan nagy folyók környékén is, mint a Dráva, a Tisza vagy a Duna, számos hely akad, ahol nem járnak emberek, a vízparti fák nem képviselnek gazdasági értéket, és így ezek a testes rágcsálók sem okoznak galibát senkinek. Sőt, a kiszáradásra hajlamos alföldi csatornák esetében kifejezetten jól jön, hogy a hódgátak felduzzasztják a vizet, a dombvidéki patakokon pedig csökkentik az áramlás sebességét, megfogják a hordalékot, mérsékelve ezzel a talajerózió mértékét. A hód jelenléte sok helyen azért is üdvös, mert a fák kirágása jobban megnyitja a lombkoronát, így több fény jut a cserjeszintre és a gyepszintre, amely növekedésnek indulhat, dúsulhat. A kirágott fák többnyire újrahajtanak, így a gazdag cserjeszintben az énekesmadarak fészkelőhelyet, a kisemlősök, hüllők, kétéltűek búvóhelyet

találhatnak. A vízbe dőlt fák a halak számára hasznosak, a holt faanyag pedig a rovaroknak és a gombáknak kedvez. Az viszont negatívum, hogy a felnyíló lombkorona alatt az idegenhonos, inváziós fafajok (gyalogakác, zöld juhar, amerikai kőris) elszaporodhatnak, mert persze ezeket a hódok annyira nem szeretik.

A legfontosabb kérdés: ki fizessen? Czabán Dávid ökológus, hódszakértő, hivatásos „hódbefogó” volt a segítségemre a hódhelyzet felgöngyölítésében, aki igyekezett leszögezni, hogy az állat jelenlétének rengeteg pozitív hatása van, csak éppen ezek nem kapnak akkora hangsúlyt, mint a problémák. Sokat hallunk gazdasági vagy árvízvédelmi kárról, illetve az is előfordul, hogy a hódok tevékenysége villanyvezetékeket vagy házakat veszélyeztet. Abban az esetben, ha nem közérdekről van szó, csak korlátozott megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre.

A kifejlett példányok akár 20–30 kg-osak is lehetnek

A hódok hosszú folyosórendszereket alakítanak ki a partfalban, és arra törekszenek, hogy a bejárat mindig víz alatt legyen

A hódok partoldalba ásott üregekben laknak, ahol az árvízvédelmi töltések a vízpart mellett vannak, és ott az üregek jelentősen gyengíthetik a töltések állékonyságát, ami egy magas árhullám esetén akár gátszakadáshoz is vezethet. A Hanságban okozzák a hódok a legtöbb nehézséget. A szakértő elmeséli, hogy a terület annyira mély fekvésű és sík, hogy ha megjelenik egy gátat építő hód, elég nagy területet el tud árasztani. „Ott ráadásul a legtöbb vízparti fasor gazdasági erdő része.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár Az erdészeti felügyelet megbünteti a gazdálkodót, mert hiányzik az erdőből a fa, viszont az erdőtulajdonos hiába ülteti el a fát, a hód újból kirágja. A törzsvédelem nagy munka, a kerítés építését nem lehet mindenhol megoldani, de egyébként is hatalmas költség, és utána fenn kell tartani, javítgatni kell. A hód védett, csak engedéllyel lehet hozzányúlni, a gátat is csak engedéllyel szabad elbontani, ha közérdeket sért. A gazdálkodó ugyan kezdeményezheti a befogást, de az, hogy a hód megeszi az erdejét, nem közérdek, az kvázi gazdasági kár, tehát erre nem fog engedélyt kapni.” A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a tulajdonosnak „a tőle elvárható módon és mértékben” kell gondoskodnia a védett állatfaj kártételének megelőzéséről és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hódok rágásnyomai jól kivehetők a fán

Hódvár a Hanságifőcsatorna partján

csökkentéséről – bármit is jelentsen ez a gyakorlatban –, ám ha ezt nem képes megtenni, kérheti a természetvédelmi hatóság segítségét. A törvényben az is szerepel, hogy az említett természetvédelmi hatóságnak kártalanítást kell fizetnie, amennyiben előzőleg nem tett eleget a megalapozott kérelemnek, és elmulasztotta

lelőbb megoldásról, és a csapdákat is ő osztja ki az érintett területeken. Minden sokkal gördülékenyebben megy, mint nálunk.

az intézkedést. Czabán Dávid elmondja, hogy a Natura 2000-es fajok esetében az Európai Uniónak külön kártalanítási kerete van, ennek ellenére Magyarországon valamilyen okból kifolyólag eddig nem alakult ki a megfelelő kártalanítási metódus. A hódok ellen nem egyszerű védekezni, de nem is lehetetlen. A fák törzsét be lehet kenni lenolajjal, mésszel vagy homokos ragasztóval, külföldön idegen hód pézsmájának elhelyezésével is próbálkoznak, az árvízvédelmi töltésekbe fémhálót lehet építeni, de ezek egyike sem hatásos minden esetben. Az, hogy a partok mellett meghagynak egy 10–20 méteres sávot, ahol egy természetes füves-bokros állomány jön létre, jó módszer, de nem mindenhol lehet megoldani, és a profitorientált erdészeteknek ez nagy bevételkiesés lehet. Az utolsó megoldás a befogás, csakhogy ez nem mindenki számára elérhető opció. Magánemberként esélytelen engedélyt kapni, önkormányzatok, állami szervek, nemzetipark-igazgatóságok, erdészetek nyújthatnak be kérvényt igazolva a közérdeket, és az akár több százezer vagy több millió forintos költségek is az ő nyakukba szakadnak.

A vízbe dőlt fák a halak számára hasznosak, a holt faanyag pedig a rovaroknak és a gombáknak kedvez

A hódcsapda azért speciális, mert az ajtaja nem csapódik rá az állat farkára

Itthon, ha valakinek problémája van a hódokkal, nagy valószínűséggel először a neten kezd böngészni, aztán a nemzetipark-igazgatóságokkal veszi fel a kapcsolatot, és előbb-utóbb eljut Czabán Dávidhoz. Együtt beszélik meg a lehetőségeket, teendőket, és ha necces a helyzet, például félő, hogy épületeket veszélyeztetnek a kidőlő fák, akkor az illetőnek engedélyt kell kérnie a befogásra. Az elbírálás maximális határideje 90 nap, de ez a gyakorlatban valamivel kevesebb szokott lenni. Czabán Dávid rendelkezik hódcsapdákkal, ezért rendszerint őt hívják, ha a faj egyedeit kell valahol befogni. Hogy mitől speciális a hódok számára kialakított csapda? „Hosszú, lapos farkuk még jellemzően kilóg a ládából, amikor lecsapódik az ajtó, de ez direkt úgy van kialakítva, hogy marad alul egy 3-4 centis rés” – magyarázza a hódszakértő. Elmeséli, hogy kutyát, macskát, nyulat, borzot, de még vízityúkot is fogott már; ezeket az állatokat persze azonnal szabadon engedi.

Túl kell járni a hódok eszén Nyugat-Európában, például Ausztriában minden tartománynak van saját hódmenedzsere, aki főállásban foglalkozik a hódokkal. Az engedélykérési procedúra jóval egyszerűbb, mert mindent ez az ember intéz, dönt a legmegfe-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

A csapda közelében sokszor egy kamerát is elhelyez, hogy megfigyelhesse a körülötte mászkáló lények viselkedését. Innen tudja például, hogy a vidrák mennyire óvatosak, sose másznak bele a gyanús szerkezetbe. A hódok sem buták, sokszor megnézik, körbejárják a csapdát. Néha több napig vizsgálgatják, mielőtt besétálnának, máskor egyből belemennek. „Túl kell járni az eszükön, igazából ez a nehéz a csapdázásban. Terelőket kell építeni, csalit elhelyezni, például faágakat, almát.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vadkamerás felvétel: a hódot nem mindig egyszerű csapdába csalni

Miután elkapták, a hód egy állatorvoshoz kerül, aki elaltatja

Kilövés esetén a hódszakértő egy hivatásos vadásszal egyeztet, aki kíméletesen, a lehető leggyorsabban végez az állattal. „Ez a megoldás szerintem még humánusabb is – fejti ki a véleményét. – A csapdába esett hódot el kell vinni egy állatorvoshoz, ott lefogják és elaltatják. Sokkal nagyobb stressz éri.” Másfelől a vadászat sem megoldás, legalábbis a jelenlegi keretek között. Az Észak-Dunántúlon az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rendelkezik kilövési engedéllyel 250 hódra, így a területileg illetékes vadászatra jogosult társaságok végezhetnének gyérítést. Ennek ellenére évente összesen csak néhány példányt ejtenek el, hiszen a vadászoknak ezért nem jár lődíj. Egyébként sem egyszerű puskával meglőni a hódot, mert szinte csak éjszaka mozog, jellemzően a fák között. A tetemek pedig csak közérdekű, oktatási, nevelési vagy ismeretterjesztési célokra használhatók fel, amennyiben ilyen irányú igény felmerül. Ennek hiányában még a tetem megsemmisítéséről vagy helyben történő elásásáról is gondoskodni kell. A szakirodalom szerint az egyedszám szinten tartásához évente a populáció 20%-át kellene „eltüntetni”, vagyis 2-3 ezer hódot, ami rengeteg munkát és pénzt emésztene fel.

Embermenedzsment A hódok valójában egész Európában problémásnak számítanak, és mivel Natura 2000-es fajról van szó, uniós szinten kellene átgondolni az egyre növekvő állomány kezelését. „Ahogy egy osztrák kolléga szokta mondani, a hódmenedzsment leginkább embermenedzsment, nem a hódok jelentik a problémát, hanem a különböző érdekek összehangolása. Attól függ, hogy milyen gyorsan lehet megoldani valamit, hogy ki mennyire kompromisszumkész. Nem a helyi emberek miatt akadnak el a dolgok – avat be minket a szakértő. – Amikor kimegyek egy helyszínre, és az erdésszel, a vadásszal vagy a vízügyessel beszélgetek, akik kint vannak a terepen, kiderül, hogy általában mindenki teljesen jól megérti a másikat, és egymás között meg tudják oldani a problémákat. De vannak olyan döntnökök, akik nem mennek terepre,

csak kijelölik a haladási irányokat, meghozzák a törvényeket, rendeleteket, és akkor hiába mondjuk, hogy mit kellene csinálni, ha nem az van a rendeletben.” 2019-ben összehívtak egy konferenciát a hódok ügye miatt, amelyen minden érintett részt vett a természetvédelmi hatóságoktól a vízügyön keresztül az ökológusokig. A konklúzió az volt, hogy egy központi fajkezelési terv kidolgozására lenne szükség, amely többek között tartalmazná a választ a legégetőbb kérdésre, mégpedig arra, hogy ki állja a védekezés költségeit. Ezután jöhetne a nemzetközi jogok összehangolása, ami nagy munka, és egyelőre nem látszik, hogy bármi is történne ez ügyben. Czabán Dávid úgy tudja, most éppen zajlik egy felülvizsgálati időszak az EU-ban, de hogy mi lesz az eredmény, az még a jövő zenéje. Hódból alighanem addig sem lesz kevesebb. 쐍

A hódból (a nutriával és a pézsmapocokkal ellentétben) nem sok látszik úszás közben, így erről is fel lehet ismerni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Márciusi „Napkelte” témánkkal azoknak kedveztünk, akik szeretnek korán kelni. Egy szép napkeltés fotóért már akkor javában úton kell lenni a kiszemelt helyszínre, amikor a többiek még szunyókálnak. Úgy tűnik, hogy sok olvasónk örömmel cseréli le az álmokat a természet valóságos csodáira, ugyanis rengeteg gyönyörű képet kaptunk tőletek. Szerkesztőségünk zsűrije nehéz helyzetben volt, végül Lakatos Krisztián szigetközi fotóját emelte ki a mezőnyből, így neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetéshez.

Lakatos Krisztián: Ébred a természet „A Duna árterében, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna közötti szakaszon járva kerestem a fotótémát. Nagyon szeretem a hajnal hangulatát, látni és hallani, ahogy ébred a természet. Ezen a kora nyári hajnalon szerencsés körülmények fogadtak, pára borította a szigetközi tájat, és a felkelő nap sugarai utat törtek az ágak között. Nekem csak ott kellett lennem, és lefotóznom.” A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Április – Madarak (március 12.) Május – Makrovilág – A természet közelről (április 12.) Június – A csúcson (május 12.)

LÁBAID NYOMA AZ ÚT, S NEM MÁS '\ C\ ÖV OWVCVLC OGI JQI[ OK JCLV OKPMGV U JQI[ MKM KU XCI[WPM /½T ÅXG L½TLWM WVWPMCV 5QM OKPFGP VÒTVÅPV GDDGP C ÅXDGP ¥TVÅMGKPMDĩN JCI[QO½P[ NGVV GNMÒVGNG\GVVUÅIØPMDĩN U\GPXGFÅN[ +\ICVQVVCP X½TLWM OGTTG XG\GV WVWPM C MÒXGVMG\ĩ ÅXDGP M O U N T E X B U DA Ö R S

/CNQOMĩ WVEC

$WFCÒTU

M O U N T E X VÁ C I

8½EK ÖV

$WFCRGUV

GRUBE

-CFCTMC WVEC

¥TF

D I A N A VA DÁ S Z B O LT

4Ï\UC WVEC

$WFCRGUV

W E I G L VA DÁ S Z B O LT

0ÏIT½FK W

$WFCRGUV

JA G D R E V I E R VA DÁ S Z B O LT

5\GPV +UVX½P MKT½N[ ÖV

/QUQPOCI[CTÏX½T

WWW.HANWAG.COM w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Várva várt leveleink Tavaszi vitaminbőség az erdőkben Írta és fotók: Dénes Andrea

Szervezetünk igencsak kívánja a friss „zöldeket” a tavasz közeledtével. Szerencsére márciusban már sokfelé valóságos terített asztal vár bennünket a természetben zöld levelekből, illatos fűszerekből, zsenge hajtásokból.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tél vége felé egyre jobban vágyunk a medvehagyma övezte ösvényekre, az erdőt belengő hagymaillatra és az első medvehagymakóstolásra is. Ne feledkezzünk meg azonban a legelső ehető levélzöldségek között a sokfelé tömegesen előbújó salátaboglárkáról sem, és az ártéri erdőkben, patakpartokon az első komlóspárgákra, vagyis komlóhajtásokra is érdemes már figyelni. A friss csalán apró, új levelei és a napsütötte gyepekben, erdőszéleken az illatos ibolya fűszeres, ehető virágai is ilyentájt szoktak megjelenni. Reméljük, az időjárás is kedvez ennek, és idén nem lesz hosszú hóborítás vagy tartós fagy az első tavaszi hónapban.

A tavasz legillatosabb fűszere Fotó: Adobe Stock

Csak okosan és szabályosan Abban bizonyára sokan egyetértenek, hogy a medvehagyma (Allium ursinum) kora tavasszal a legfinomabb. Még kevésbé intenzív az íze, gyűjtése ilyenkor kedvezőbb is, hiszen még csak a növekedő levél végét csippentjük le, a levél többi része pedig később ki tud nőni. Amenynyiben tövestől gyűjtjük, netán mélyen kitépve a talajból, az kora tavasszal is sok kárt okozhat állományában. A jogszabályok idén sem változtak, gyűjtése csak az állam 100%-os tulajdonában lévő, nem védett erdőkben lehetséges legfeljebb 2 kg/nap/fő mennyiségig. Ugyanez a szabály vonatkozik a többi vadon élő, ehető növényre, gyógynövényre, vadgyümölcsre és gombára is. Ha pedig többféle ehető növényt gyűjtünk, ezek összmennyisége sem haladhatja meg a 2 kg-ot. Kereskedelmi (egyéni szükségletet meghaladó) tételben történő gyűjtésükhöz minden esetben engedély szükséges. Közvetlenül a túrautak mellett ne szedjünk le semmit, ne rontsuk el a látványt másoknak! Védett természeti területeken szintén ne gyűjtsünk! Külön engedéllyel lehetne ugyan, de az ilyen területek maradjanak inkább e tekintetben háborítatlanok.

A salátaboglárka levelei virágzás előtt fogyaszthatók

boglárka (Ranunculus ficaria). Régen többfelé főztek belőle tavaszi levest, amelyet leggyakrabban kockára vágott tojáslepénybetéttel fogyasztottak. Bár neve arra utal, hogy salátaként ehető, fontos tudni róla, hogy nyersen csak kora tavasszal, tehát egészen zsengén ajánlott fogyasztani a leveleit. Virágzásához közeledve pedig jobb, ha már csak párolva, főzve kerül a tányérba. Ha kivirágzott, ne együk meg, gyönyörködjünk inkább benne! A természet régen is bőven kínálta a salátaboglárkát, C-vitamintartalma pedig segített az egykor gyakori betegség, a skorbut megelőzésében, így került be a salátanövények közé ez az idővel mérgező hatóanyagokat is felhalmozó növényfaj.

Van, amikor csak főzve jó Pipirisaláta, versengősaláta, Szent Györgysaláta: ezeken a tájneveken is ismert a saláta-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro Bátran fermentálhatunk levelet is Napjainkban a tejsavas erjesztésű ételek és italok – mint a bélflóra, illetve az immunrendszer támogatói – egyre inkább reneszánszukat élik. Sokan hallgatják megelégedve otthon az erjedő zöldségek sziszegését, pöszögését. A káposzta és az uborka mellett természetesen levélzöldségeket is erjeszthetünk. Fűszerként kerülhet például medvehagyma a savanyítandó káposztába, de ehető zöld leveket önmagukban is savanyíthatunk sós felöntőlében, ahogy nyáron az uborkát. Így tehetünk el későbbre tőtikének való, zsenge tavaszi leveket: szőlő-, torma-, eperfa- vagy hársfalevelet, de akár medvehagymát is. Az apróbb savanyított levélzöldségekből pedig később hideg, többszörösen is jótékony hatású krémleveseket turmixolhatunk. 쐍

Csalános, medvehagymás, tojásos pite A sós, omlós tészta hozzávalói: 200 g hideg vaj, 300 g liszt, 1 tojássárgája, 1 tk. só. Ezeket gyors mozdulatokkal jól összeálló, nem ragacsos tésztává gyúrjuk, majd pitesütőbe nyújtva elősütjük. A töltelékhez: 15 dkg reszelt sajt, 5 főtt tojás kockára vágva, 2 szelet kockára vágott, füstölt sonka, 1 csokor apróra vágott medvehagyma, 1 bögrényi blansírozott csalánhajtás, 1 nagyobb, durvára reszelt sárgarépa, 1 ek. zsír, 3 tojás, 2 dl tejszín, 1 dl tej, 2 ek. zabpehely. A sonkát és a zöldségeket a zsíron megpirítjuk, kihűlve hozzákeverjük a többi hozzávalót, fűszerezzük sóval, őrölt borssal. A keveréket az elősütött pitetésztába töltjük, majd előmelegített sütőben közepes hőfokon megsütjük.

Medvehagymás salátaboglárka-leves

Medvehagymaösvény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hozzávalók: 60-70 dkg salátaboglárka, 15 dkg medvehagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 ek. olaj, csipetnyi szerecsendió, só, őrölt bors ízlés szerint, tejszín/tejföl és liszt a habaráshoz. Az öszszevágott fokhagymát és a levélzöldségeket olajon pirítjuk, fűszerezzük, majd vízzel felöntve megfőzzük, végül behabarjuk.

Medvehagymás, tejfölös kalács

A legillatosabb limonádé Az ibolyás limonádé magát a tavaszt szimbolizálja. Az illatos ibolya (Viola odorata) az egyik legfinomabb fűszer, de salátákba is tehetünk belőle párat aromás zöldségként. Zamata és csodás színe csak rövid távon marad intenzív, így frissen készített üdítő italokba, limonádékba érdemes leginkább beletenni. Csak az illatos ibolya jó fűszernek, a többi ibolyafaj nem alkalmas erre. Az illatos viszont nem ritka, akár tömegesen teremhet kertekben, erdőszéleken, gyepekben, így gyorsan össze lehet szedni belőle egy limonádéra való adagot. A virágokat citromlével vagy citromsavval és citromkarikákkal vízbe áztatjuk, ízlés szerint édesítjük, pár órán belül pedig már kortyolgathatjuk is a zamatos, üdén tavaszi italunkat.

Hozzávalók a kalácstésztához: 50 dkg liszt, 250 ml tej, 2,5 dkg élesztő, 2 ek. cukor, 2 kanál zsír, 1 tk. só. Az élesztőt langyos, cukros tejben felfuttatjuk, a hozzávalókat összegyúrjuk, jól kidagasztjuk, fél órát kelni hagyjuk, majd 8 cipóra osztva újabb fél órát kelesztjük. Végül 8 csavart karikát sodrunk a tésztából, amelyeket aranybarnára sütünk (nem kell előmelegíteni a sütőt). Közben elkészítjük a mártogatóst: 1 nagy és 1 kis pohárnyi, magasabb zsírtartalmú tejfölt 2 ek. mangalicazsírral összemelegítünk, sóval, borssal és apróra vágott vagy beleturmixolt medvehagymával ízlés szerint fűszerezzük, majd a kisült kalácskákat ebbe a mártogatósba forgatjuk.

Fermentált vadzöldségleves hidegen A vegyes levélzöldségeket (pl. salátaboglárka, podagrafű, medvehagyma, tyúkhúr, csalán) alaposan megmossuk, majd befőttesüvegbe tesszük. Sós felöntőlevet készítünk rá felforralt és lehűlt vízből, 1 l víz/2 dkg só arányban. Az üveget ezután csavaros tetővel lezárva, egy tálcára téve hagyjuk erjedni szobahőmérsékleten. Körülbelül egy hét után már savanyodni kezd a felöntőlé, ekkor hideg helyre tesszük, hagyjuk érlelődni. Két hét múltán már biztosan elkészíthető a megsavanyodott levelekből, egy kevés fermentálóléből és némi natúr joghurtból a hideg, üdítő, turmixolt leves.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Erdei béka Írta: Nagy Loránd István Fotó: Babocsay Gergely

Magyarország tizenkét őshonos békafaja közül ebben a hónapban a „bajszosbékák” egyik legismertebb, egyben leggyakoribb fajára esett a választásunk, kiszemeltünk buzgó hímjei ugyanis megfelelő időjárási viszonyok esetén már február végén a szaporodóhelyek felé veszik az irányt, ahol lágy, halkan pergő hangjukkal próbálják elnyerni a nőstények kegyeit.

farkos kétéltűek (Anura) rendjének valódibéka-félék (Ranidae) családjába, az úgynevezett „barnabékák” vagy más néven „bajszosbékák” csoportjába tartozó erdei béka (Rana dalmatina) elterjedési területe Spanyolország pireneusi térségétől Európa középső és déli részein keresztül a Fekete-tenger partvidékéig húzódik. A vén kontinensen Dániánál és Svédország déli szegleténél északabbra már nem fordul elő. A mocsári békát (Rana arvalis) és a gyepi békát (Rana temporaria) is magában foglaló „barnabékák” triójának leggyakoribb magyarországi faja, amellyel zártabb, nedvesebb erdőkben, galériaerdőkben, erdőszéleken, valamint üde láp- és mocsárréteken is találkozhatunk az országot járva.

Karcsú alkatú, hosszú lábú kétéltű, kifejlett nőstényeinek testhossza 6–9 cm, míg a hímeké 5–7 cm. Hátának alapszíne világosbarna vagy drapp, hasoldala egyöntetűen

Kiemelt oltalom Az erdei béka (Rana dalmatina) a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 10 000 forint egyedenként. A „bajszosbékák” e feltűnően hosszú lábú képviselője a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

A karcsú testű ugróbajnok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fehéres vagy sárgás. Oldalain nem figyelhető meg sötét mintázat, a színátmenet a hát és a has között fokozatos. Hátsó lábait 10 keresztsáv díszíti, amelyek rendszerint jól kivehetők. Ha szorosan a teste mellé zárva előrefektetjük a lábait, azt figyelhetjük meg, hogy a bokaízület jócskán túlér az orrcsúcson. Ez egy fontos határozóbélyeg, amely alapján könnyen megkülönböztethető az igen hasonló megjelenésű, hazánkban jóval ritkább, ugyanakkor termetesebb (9–12 cm) gyepi békától. Szerencsére nemcsak a lábhosszra támaszkodhatunk: a hazai „barnabékák” közül az erdei béka feje a leginkább elkeskenyedő, orra erősen csúcsos, hasoldalán pedig sem sötétbarna foltegyüttes, sem kontrasztos márványozottság nem látható, szemben a gyepi békával. És itt kell szót ejteni a fej két oldalán az orrtól induló, a szemen és a dobhártyán is áthaladó, elkeskenyedő, sötétbarna sávról, az úgynevezett bajuszról is, amely a „barnabékák” közös jellegzetessége, ismertetőjegye. Az erdei béka alapvetően éjszaka aktív, ám ha a levegő páratartalma magas, nappal is ténykedik. Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyaszt, legfőképpen rovarokat, férgeket és házatlan csigákat zsákmányol. Táplálékát az avarban vagy a sűrű növényzet között, a talajszinten keresi. A nagyobb példányok egy-egy ugrással több mint két métert is képesek megtenni, ennek pedig elsősorban vészhelyzetben, egy potenciális ragadozó felbukkanása esetén veszik nagy hasznát.

Enyhébb teleken a hímek már február végén megjelenhetnek a szaporodóhelyeken, ahová valamivel később érkeznek meg a nőstények. A nász kisebb-nagyobb állandó és időszakos tavakban, pocsolyákban, erdei vízállásokban zajlik. Csak ilyenkor hallatják jellegzetesen pergő, lágy, kotyogó-kattogó hangjukat a hímek, amelyek más békafajoktól eltérően nem alkotnak kórust. Énekük halk, hiszen nincsen hanghólyagjuk. A párzási időszak akár április közepéig is eltarthat. A gömbölyded

csomókban lerakott petékből (számuk a kétezret is elérheti) kifejlődő ebihalak május–júniusban alakulnak át, az apróságok pedig búcsút intenek a víznek, amelyet majd csak két-három év múltán, immáron ivaréretten keresnek fel, hogy gondoskodjanak fajuk fenntartásáról. Az ősz végéig aktív erdei békák rendszerint a szárazföldön, kövek vagy tuskók alatt, korhadó növényi részek között, föld alatti járatokban, ritkábban azonban vízben, az iszapba bekuckózva telelnek át. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bél-kő sziklavilága körül W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Ez a túra sűrített ízelítő a Bükk-fennsík nyugati végéből, egyben gazdagon illusztrált történet a hegység és a peremén élő ember viszonyáról. Bélapátfalva látképét meghatározza a Bél-kő Magyarországon páratlan látványa. Megjelenése megosztó: a természet gátlástalan kihasználásának mementója és különleges tájképi érték egyben. Élekkel sűrűn tagolt, drámai kőzettömege a sziklahavasok óriási csúcsai által sugárzott, roppant erőt idézi. A hajdani bánya ma kietlen kőudvar, pereméről az Északiközéphegység legkiválóbb panorámáinak egyike nyílik. Az erdőben megtelepedett szerzetesek menedékét, a bélháromkúti ciszterci apátságot felkeresve, tanösvényen kapaszkodunk fel a Bél-kőre, közben a hegybe egykor alagutat fúró, annak tetejét elhordó bányászat történetét is megismerjük. Kitekintünk az ország északi „hullámaira”, majd a sziklavilág mögötti, ritkán járt természeti paradicsomban teszünk látogatást. Szétnézünk az Őr-kőről, ahonnan már vérbeli bükki látványt szemlélhetünk, végül visszaereszkedünk Bélapátfalvára. Közepes nehézségű, meglepően változatos túra a különlegességre vágyóknak.

A kezdőponttól dél felé indulunk a o jelzésen, amelyet a kolostor utáni parkolóig követünk. A parkolótól a tanösvény jelzését követjük a Bél-kő kilátóhelyéig. A Bél-kőről a d jelzés vezet a o jelzés csatlakozásáig, amelyen balra fordulunk. A Zöld-réten balra áttérünk a

jelzésre.

Az Őr-kőre a d jelzésen kapaszkodunk fel, majd azon megyünk tovább az Őr-kő-rétre. Az Őr-kő-réten balra térünk a o jelzésre, amely visszavezet a túra kezdőpontjára. Magasság méterben 875 750 625 500 375 0

14 15,5 km

Felhagyott mészkőbánya

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

BÉLHÁROMKÚTI CISZTERCI KOLOSTOR

Az apátsági templomot a 13. században alapította II. Kilit egri püspök, építői pedig a Pilisből idetelepült ciszterci szerzetesek voltak. Munkálataikat megszakította a tatárjárás, ezért a kora román kori stílus mellett a korai gótika is felfedezhető az épületen. A 18. századi felújítás időszakából barokk lenyomatok kerültek a szerkezetbe – a mai belső tér is ekkor alakult ki, a korábbi elemek nem maradtak meg. Az épület napjainkban is színtere a vallási életnek. Az erdős területen álló templom hátterében a Bél-kő jelentős részben elbányászott, fogas orma emelkedik.

ŐR-KŐ

A Bükk fennsíkjának déli peremén a „kövek” óriási sziklabércekként sorakoznak. A kemény mészkőtömböket gyorsabban pusztuló palás kőzetek támasztották alá, de az erózió lassan megváltoztatta ezt a helyzetet: az aládúcolását elvesztő mészkő leomlott, helyén pedig a ma látható falak maradtak hátra. Az Őr-kő valamivel hátrébb, a fennsík belső részén emelkedik, karrmezős tetejéről fantasztikus panoráma nyílik a Déli-Bükkre és Eger környékére. A terület fokozottan védett.

BÉL-KŐ (KILÁTÓHELY)

A kilátópontot meghatározza a bányaudvar meghökkentő sziklatömege, amely a panoráma felé vezeti a tekintetet: előttünk hullámzik a fél Északiközéphegység a Börzsönytől a Bükkig, északon pedig Szlovákia hegyei is feltűnnek. Hogy a kitermelés milyen mértéket öltött a Bél-kőn, azt jól érzékeltetik a következő adatok: kb. 100 év alatt 19,5 millió tonna mészkő, 7 millió köbméter tűnt el a hegyből, amelynek legmagasabb pontjáról, 815 méterről nézelődünk. A mostani tájseb közepén volt egy ezt 2 méterrel meghaladó pont is, onnan 100 métert hordtak el.

GYÁRI-TÓ

Az egykori cementgyár vízszükségletét biztosította a hegyek közül érkező patakon duzzasztott tó, amely a Bél-kőre fókuszáló panorámák talán legszebbikét kínálja – duplán is. A vízfodrokon a monstrum elmosódott arca tükröződik, e látványt pedig akár a Szomjas Csuka vendéglő teraszáról is kiélvezhetjük. A tó ma kedvelt horgászhely, érdemes körbesétálni. Az aszfaltút mentén, följebb táborhely található, a vasútállomás pedig 15-20 perc sétával érhető el.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Bélapátfalva, városháza buszmegálló

VÉGPONT:

Bélapátfalva, városháza buszmegálló

TÁV:

15,5 km

IDŐTARTAM:

5 óra 05 perc

SZINTEMELKEDÉS:

762 m

SZINTCSÖKKENÉS:

762 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Bélapátfalván

Vízvételi lehetőség csak Bélapátfalván van, ezért nagyobb készletekkel érdemes elindulni.

TIPP!

Mivel a túra elején hosszú az aszfaltos szakasz, ajánlott könnyebb túracipőt választani kemény talpú bakancs helyett.

Kalandozás

a Fekete-hegy lávatavának hátán W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A Balaton-felvidék bazaltsapkás hegyeit kis túlzással két csoportra oszthatjuk: vannak „a tanúhegyek”, és van a Feketehegy. Utóbbi furcsa jövevény a tanúhegyek sorában, hiszen társaival ellentétben nem szokás már távolról felismerni, neve nem forog a köztudatban, ennek megfelelően csekély számú túrázót vonz. Mégis ez a kis fennsík a Balaton-felvidéki hangulat egyik legerőteljesebb megtestesítője. Az évmilliókkal ezelőtt kővé dermedt bazaltlávatavak agyagos horpadásait mára kis állóvizek bélelik ki, körülöttük legelők füvét borzolja a szél. Erdőiben látványos sziklaformákban kerül elő a bazalt. A pereméről látható balatoni panoráma mellett a terep hullámzó, nyílt és ligetes foltjai önmagukban is markáns tájképi elemek. Az útvonal kapolcsi bázisról startolva vezet végig az egykori lávató hátán, feltárva mindent, amivel jutalmazni tudja a túrázókat a Fekete-hegy. Megcsodálhatjuk a Káli-medencét és a többi tanúhegyet, de kitekinthetünk a Kab-hegy felé is egy sziklahátról. Ellátogatunk apró tavakhoz is, végül Kapolcsra térünk vissza.

A buszmegállóból kelet felé indulunk. 200 m múlva a Falumalom Múzeum elől indul a

jelzés.

Az erdei vízmosáson átkelve a d jelzésen kikapaszkodunk a Király-kő szikláinak tetejére. A

jelzésre visszatérve Balatonhenyéig követjük azt.

Balatonhenyén jobbra kanyarodunk a

jelzésen.

A dűlőútról erdőfoltba érünk, egyenesen megyünk tovább a f jelzésen. Egy facsoport előtt balra, jelzetlen útra térünk a Nagy-Csere-kúthoz. A forrástól a g jelzésen megyünk tovább, majd a f jelen jobbra fordulunk. A kereszteződésnél a

jelzésen balra haladunk tovább.

A Fekete-hegy szélére érve a o jelzésen rövid kitérőt teszünk az Eötvös Károly-kilátóhoz. A kilátótól a

jelzésen gyalogolunk tovább.

A d és a f jelzés szétválásánál utóbbit követve jobbra tartunk. Ez visszavezet a kiindulópontra.

Magasság méterben 350 300 250

200 0

1 km

19,1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

KIRÁLY-KŐ

Túránk egyik természetes kilátópontjáról a Kab-hegy és a Dörögdi-medence irányába tekinthetünk ki. A lankás táj kellemes hullámzását a Király-kő bazaltorgonáinak kedélyesen íves, mégis határozott formái ellensúlyozzák. Formáik a hajdani bazaltláva anyagát tárják fel, amely körül az erózió lepusztította a korábbi kitörések puhább, robbanások által szétszórt anyagát. Utóbbi gyűrűként kerítette be a felszínre ömlő bazaltlávát, létrehozva ezzel a mai plató kemény sapkáját. A közelben bronzkori földvár sáncát is feltárták.

EÖTVÖS KÁROLY-KILÁTÓ

A Káli-medence egyértelműen legszebb panorámáját az Eötvös Károly-kilátó nyújtja. A lent elnyújtózó, lapos fenekű, vizenyős teknőt egyik irányból domború hegyek, a másikból a meredek formáikról, girbegurba alakjukról felismerhető tanúhegyek keretezik. A háttérben természetesen a Balaton is feltűnik. Nyáron a kilátó nagyszerű bivakhely, ahonnan a naplemente és a hajnal is életre szóló látványt nyújthat. Az építmény névadója 1900-ban írta meg beszámolóját Utazás a Balaton körül címmel.

BOTOS-HEGYI-KŐBÁNYA

A hegytetőn kibukkan az a megdőlt dolomitréteg, amelynek anyagát a bányában építőanyagnak fejtették, murvásodott halmait pedig útalapozónak használták. Az enyhe lejtőjű hegyről szép a kilátás dél felé, amit a régen kiirtott erdőknek és a helyükön kaszálókként és legelőkként használt területeknek köszönhetünk. Érdemes a hegytetőre, a korláttal biztosított kilátóponthoz is ellátogatni. Nem messze innen állt a „henyei ősbükk”, a 19. században kitermelt erdők utolsó, meghagyott tanúja. A hely történelméről információs táblák adnak eligazítást.

A FEKETE-HEGY FENNSÍKJA

A Balaton-felvidéki vulkanizmus kezdeti szakaszában a felnyomuló magma a Pannon-tó nedves üledékeivel találkozott, a hatalmas hőtől keletkező gőz pedig heves robbanásokhoz vezetett. A kitörések során a kis gyűrűkben aláhulló törmelékbe nyomult be később, a működés csendesebb szakaszában a forró, híg bazaltláva, ha pedig nem volt törmeléksánc, akkor szétterült a lapos felszínen. A kemény bazalttá dermedt lávasapka védte meg a lepusztulástól a Fekete-hegy fennsíkját.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Kapolcs, autóbusz-váróterem

VÉGPONT:

Kapolcs, autóbusz-váróterem

TÁV:

19,1 km

IDŐTARTAM:

5 óra 15 perc

SZINTEMELKEDÉS:

306 m

SZINTCSÖKKENÉS:

306 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Kapolcson és Balatonhenyén

Nyári hőségben fejfedővel ajánlott elindulni, a túrán ugyanis sok a nyílt, árnyékmentes szakasz.

TIPP!

Az Eötvös Károly-kilátótól érdemes rövid kitérőt tenni a Keleményes-kőhöz a d jelzésen.

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

Kalandozz velünk! Válogass ezernyi érdekes látnivalóból és túraötletből!

töltsd le!

TERMÉSZETJÁRÓ HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ TÖBB MINT

TÖBB MINT

240 000

95 000

710

LETÖLTÉS

FACEBOOK.g9(7đ

KIDOLGOZOTT TÚRAÖTLET

A YOUTUBECSATORNÁNKON (/e5+(7đ TUTORIALVIDEÓK

termeszetjaro.hu

TÖBB MINT

2000

LÁTNIVALÓ