Turista Magazin 2021 április by Turista Magazin

REJTETT KINCSEINK

BEJÁRTUK A NOVOHRAD–NÓGRÁD GEOPARKOT

2021. ÁPRILIS › ÁRA: 895 Ft

2021. ÁPRILIS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

TUDÁSTÁR

TANÁCSOK ÉS PRAKTIKÁK TEREPEZŐKNEK KÉT KERÉKEN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

GYÖNGYÖSTŐL HATVANIG GURULTUNK

MESÉL A TÉRKÉP

SZIKLÁS MÚLTIDÉZÉS DUNAALMÁS HATÁRÁBAN

HISTÓRIA

JELVÉNYVADÁSZ

VÁRTÚRÁK A MECSEKBEN

SALGÓ VÁRA, A CSILLAGOK SZOMSZÉDJA

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Készüljünk fel a terepre! Magától értetődő dolognak tűnik felhúzni a kedvenc túracipőnket, megtölteni a kulacsunkat és nekivágni a természetnek, de – és most tényleg nem vészmadárkodni szeretnék – bármikor kerülhetünk olyan váratlan helyzetbe, amelyet ott, a helyszínen kell megoldanunk, és ehhez több kell egy kényelmes lábbelinél és egy teli kulacsnál. A rutin csak az évekkel és a kilométerekkel együtt jön, ezért a 74. oldalon kezdődő cikkünkben megpróbáltuk összeszedni azokat a hasznos holmikat, amelyek súlya még nem zavaró egyegy túra során, de nélkülük mi is sokkal nehezebben boldogultunk volna azokban a bizonyos „váratlan helyzetekben”. És hogy korunk svájci bicskája, az okostelefonunk is felkészültebb legyen, 10 + 1 hasznos terepi applikációt is ajánlunk a természetjáráshoz. Nógrádi Attila főszerkesztő

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Pádár Piroska: Salgó vára Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Szigeti Ferenc (főszerkesztő-helyettes), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Szauer Melinda (Erdőmánia), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1 Otthonteremté Otthonteremtési ésii ttámogatás ámogatás bé lé 2 O Orvosii béremelés 3 Bértámogatás a vállalkozásoknak 4 Hitelmoratórium 5 A 13. havi nyugdíj visszaépítése 6 Jövedelemadó-mentesség a ﬁataloknak

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

Tartalom

Hírek

MTSZ Híradó

Tudtad-e?

Messzelátó A Strázsa-hegy szőlőskertjeinek kilátója

30 48

Top 10 Készítsük fel a természetjárásra a telefonunkat is!

História Salgó vára – A csillagok szomszédja

Jelvényvadász Vártúrák a Mecsekben

Két Keréken Mátraalján, falu szélén – Gyöngyöstől Hatvanig gurultunk

Rejtett Kincseink Csodák a középhegység hátsó udvarában

Mesél a Térkép Sziklás múltidézés és egyedi táj Dunaalmás határában

Erdőmánia Erdők itthon és a nagyvilágban

Tudástár Tanácsok és tippek terepezőknek

Gasztro Pitypangos tavasz – Kesernyés gyomnövényből szupertáplálék?

Zöldhullám Kaszpi haragossikló – Elszigeteltségben és végveszélyben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Rezét újra pöfög a Gemenci-erdőben

Fotó: Gulyás Attila

Libegő épülhet a Szársomlyón A villányi városvezetés a környék turisztikai fejlesztését tervezi, ennek keretében pedig egy libegő építésének a gondolata is felmerült. Az elképzelések szerint a libegő kiindulópontja a hegy keleti oldalán, a szoborpark környékén lenne, ahonnan a Szársomlyó tetejére vezetne. A hegycsúcson fogadóépületet, kávézót, távcsövet, esetleg egy csillagvizsgálót is el tudnak képzelni a tervezők, sőt még az sem kizárt, hogy a bátrabbak egy kötélpályán lecsúszva is visszatérhetnének a kiindulóponthoz. A bama.hu információi szerint a villányi városvezetés a libegőt úgy szeretné megvalósítani, hogy a természeti értékek ne szenvedjenek kárt. Követendő példaként a Nagyharsányi szoborparkban 2019-ben megvalósult projektet hozták fel, amely során egy fogadóépület és egy „lebegő sétány” épült.

Tavasszal sikeres vizsgát tett a Gemenci Állami Erdei Vasút legendás nosztalgiagőzöse. A Rezét nevű mozdony több mint egy év távollét után tavaly decemberben került vissza Gemencre Debrecenből, ahol a felújítási munkálatok zajlottak. A nosztalgiagőzöst a teljes felújítás során elemeire bontották szét, majd újjáépítették. Az erdélyi Resicabányán 1954-ben gyártott mozdony a leghíresebb székelyföldi fürdővárosban, Borszéken, a helyi ásványvízüzemben vontatott nyugdíjazásáig. Innen került Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejébe, Gemencre, ahol immár 20 éve a turisták szállítása a feladata.

A QR-kód segítségével videón is megnézheted a kis gőzös első próbaútját.

Épül a Lóczy-barlang látogatóközpontja Ha minden a terv szerint halad, nyárra elkészül a Lóczy-barlang Grafika: Pápai Építész Stúdió Kﬅ. melletti látogatóközpont Balatonfüreden. A 200 négyzetméteres, tájba simuló épület fedett terasszal és egész évben nyitva tartó bemutatóhellyel várja majd a kirándulókat. Az egykori bányaudvarban parkolót alakítanak ki, illetve lesz egy tanösvény, amely a Bakony–Balaton Geopark geológiai értékeit mutatja be. A Tamás-hegy nyugati oldalában található Lóczy-barlangot 1882-ben kőfejtő munkások fedezték fel. A közel 150 méter hosszú és 20 méter mély, formakincsét tekintve különleges barlang a Balaton világhírű kutatójának, id. Lóczy Lajosnak a nevét viseli. A barlangot 1934 óta látogathatja a nagyközönség. A QR-kód segítségével videón is megnézheted, hogy áll most a központ építése.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

A Turistaút-szakbizottság bemutatkozása 2021 januárjában megújult az MTSZ Turistaút-szakbizottsága. Az alábbiakban bemutatjuk nektek az elismert útjelző szakemberekből álló csapatot.

Balázs László A Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke már gyermekkorában is sok időt töltött az erdőben, de az igazán aktív természetjárás a középiskolás évei alatt vette kezdetét. Akkoriban javarészt a barátaival túrázott, manapság pedig a feleségével és két gyermekével együtt fedezi fel a természetet. A gombaszakértői végzettségen kívül megszerezte a bronz- és az ezüstjelvényes túravezetői, valamint az útjelzői képesítést is. 2017-től ellenőri feladatokat lát el a jelzésfestés területén. Aktív természetjárásért 2012-ben aranyjelvényes

Dr. Berecz Tibor A Naplás Természetjáró, Természetvédő, Kulturális és Szabadidősport Egyesület, valamint a Pénzügyőr Sportegyesület Természetbarát Szakosztályának tagja fiatal felnőttként kezdett rendszeresen túrázni barátaival. Nemcsak a hazai, hanem a Kárpát-medencei hegységeket is rendszeresen látogatja, ugyanis az utóbbi években a természetjárás lett számára az az aktív hobbi, amely szabadidejét kitölti jogászként végzett munkája mellett. Rendszeresen vezet túrát egyesületeiben

túrázói, kimagasló szervezési tevékenységért 2015-ben Dr. Téry Ödön-emlékérem kitüntetésében részesült. Akárcsak saját egyesülete, a Zöldpont Életmódklub rendezvényeit, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség kiemelkedő feladatait, a „Dél-dunántúli Piros” túramozgalom és a megye turistaútjainak fenntartását is szakértő tudásával segíti és támogatja. Élete egyik legjelentősebb élménye volt 2016-ban a „Dél-dunántúli Piros” vándorlásának megszervezése és teljesítése. Saját bevallása szerint a természetjárásban és az ahhoz kapcsolódó feladatokban találta meg önmagát.

bronzjelvényes túravezetőként. A Budapesti Természetbarát Sportszövetség (BTSSZ) Etikai Bizottságának tagja, a túravezetői, túrázói és útjelzői képzéseken pedig oktatási és szervezési feladatokat is ellát. Hálás azért, hogy útjelzésvezetőként a szakma elismert mestereitől tanulhatott, és a mai napig velük együtt gondozhatja a turistautakat. A Turistaút-szakbizottság tagjaként abban látja a legnagyobb kihívást, hogy a komoly múlttal és szellemi bázissal rendelkező magyar turistaútrendszert miként lehet összhangban tartani a mai igényekkel.

Megújult nyomtatványok az MTSZ szakmai honlapján Szakmai weboldalunk (www.mtsz.org) „Szakági információk” felületén már elérhető a megújult egyéni túranapló és egyéni túrajelentés, valamint az MTSZ által jóváhagyott képzések dokumentációs csomagja is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kéktúrák útvonalán kívül bármelyik hazai turistaúttal kapcsolatos kérdéssel, javaslattal, észrevétellel keressétek a Turistaút-szakbizottságot a turistaut@termeszetjaro.hu, az Országos Kékkör karbantartásával kapcsolatban pedig az MTSZ szakmai csapatát a kektura@termeszetjaro.hu ímélcímen.

Oláh Tamás 2013 óta tagja a Turistaút-szakbizottságnak. Aktívan részt vett a „Szakmai füzetek” sorozat kidolgozásában, a festősablonok megtervezésében, a lézeres technológia bevezetésében, az útjelzői tanfolyami tematika és a vizsgakérdések összeállításában, az első jelzésfestési pályázatok térinformatikai összevetésében, valamint a pályázati igénypontok megfogalmazásában. Középiskolás kora óta rendszeresen járja a természetet. Az ezredforduló környékén kezdett kéktúrázni, 2006-ban zárta be az Országos

Sebestyén Pál A Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) tagja gyermekkora óta sok időt tölt a természetben. Szüleitől tanulta a térképolvasást, a turistajelzések rendszerének és elhelyezkedésének jelentését. Több, életre szóló élményekkel teli vándortáborban vett részt. Az Országos Kéktúrát először a GPS előtti időkben járta végig, másodjára pedig a feleségével és a gyermekeivel. A 2000-es években többször teljesítette a Kinizsi 100-as és a Mátrabérc teljesítménytúrát. Kiemelten érdekli a turistaút-hálózat gondozásának kérdése, elméleti és gyakorlati síkon egyaránt. 2016 óta útjelzésve-

Szamosi Csaba A B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n M e g ye i Termész etjáró Sz övetség Technikai Bizottságának tagja. Már fiatalon belecsöppent a sportolás világába, ejtőernyőzött, rendszeresen járt futóversenyekre, teljesítménytúrákra. Ez utóbbinak köszönheti a magabiztos tájékozódási képességét éjszakai és nappali körülmények között egyaránt. Ötletadója és főrendezője egy olyan kerékpáros teljesítménytúrának, amely húsz éve nagy népszerűségnek örvend. Több megyei tanösvény útvonalának tervezésében és gyakorlati kivitelezésében

Kékkört. Az akkor még hiányos turistajelzések miatt később nemcsak jelzéseket kezdett festeni, hanem beszerzett egy GPS-készüléket is, amelynek a térképi támogatottsága annak idején gyerekcipőben járt még. Éppen ezért néhány hozzá hasonlóan lelkes túrázóval együtt felmérte az OKT nyomvonalát, az így kapott adatok pedig jó alapot nyújtottak a turistautak.hu akkortájt kialakulóban lévő adatbázisának. Mottója: „Az a jól jelzett út, ahol nyugodt lélekkel el tudjuk engedni a terepi tájékozódásban gyakorlatlan ismerőseinket is.”

zető, azóta minden évben vezet és végez festési munkát, 2019-ben gyalogos vándortábor-vezetői oklevelet szerzett. A BTHE Technikai Bizottságának meghatározó tagja és az MTSZ jelzésfestési pályázatának ellenőre. Nagyon fontosnak tartja a technikai munkában az érdekelt szervezetekkel, tehát a területen tevékenykedő egyéb egyesületekkel, erdészetekkel, természetvédelmi szakemberekkel és településvezetőkkel való folyamatos egyeztetést. 2013 óta a nonprofit alapokon működő bernecebaráti Öregerdő turistaház tulajdonosa és üzemeltetője. Főállásban énekművészként, a Magyar Állami Operaház kórusában dolgozik.

vett részt. A jelzésfestés technikai feladataival a megyei szövetségnél ismerkedett meg. Ez kezdetben a Cartographia Kft. számára végzett térképhelyesbítési és helyszínelési feladatokat, később pedig a jelzett úthálózat vizsgálatát, karbantartásának tervezését jelentette. Közben aktívan szerepet vállalt a jelzésfestésben is, amelyet a mai napig rendszeresen végez. 2016-tól aktívan támogatja tudásával az MTSZ munkáját, ekkor kapcsolódott be a felújított útvonalak ellenőrzésébe. Bronz- és ezüstjelvényes túravezetői, útjelzésvezetői képesítéssel rendelkezik, aranyjelvényes túrázó, MTSZ-vizsgabiztos.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e? … melyek hazánk nagy- és középtájai?

Fotó: Adobe Stock

… mi köze a slambucnak a magyar kártyához? A slambuc egy bográcsban főzött pásztorétel, amelynek három fő összetevője a burgonya, a tészta és a szalonna. A számos népnyelvi néven (pl. öhöm, betyáros, topogó, handabakáré) ismert slambucnak sokféle elkészítési módja van, de mind közül talán az a legérdekesebb, amely a hortobágyi pásztorokhoz kötődik, hisz az a legvalószínűbb, hogy ők „találták fel” ezt az ételt. Az apróra vágott szalonnából kiolvadó zsiradékon hagymát és paprikát dinszteltek, hozzáadták a feldarabolt burgonyát, őrölt pirospaprikával fűszerezték, majd vízzel felöntötték. A lebbencstésztát a félig megfőtt burgonyára tették, de nem kavarták meg. Megvárták, amíg a lé elfő, a tészta pedig fényesen csillog. Ezt követően 32-szer forgatták meg a slambucot a bogrács gyakorlott, lendületes mozgatásával. Éppen annyiszor, ahány lap egy pakli magyar kártyában van. Minden egyes forgatás után hamarosan „szusszant” egyet az étel, s hogy megjegyezzék, hol tartanak a folyamatban, leraktak egy kártyát, aztán így haladtak, amíg elfogytak a lapok.

Alföld (Duna menti síkság, Duna–Tisza közi síkvidék, Bácskai-síkvidék, Mezőföld, Dráva menti síkság, Felső-Tisza-vidék, Közép-Tisza-vidék, Alsó-Tiszavidék, Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság, Nyírség, Hajdúság, Berettyó–Körös-vidék, Körös–Maros köze), Kisalföld (Győri-medence, Marcal-medence, Komárom–Esztergomi-síkság), Nyugat-magyarországi-peremvidék (Alpokalja, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát, Zalai-dombvidék), Dunántúli-dombság (Balaton-medence, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék), Dunántúliközéphegység (Bakony-vidék, Vértes–Velenceihegyvidék, Dunazug-hegyvidék), Észak-magyarországi-középhegység (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát-vidék, Mátra-vidék, Bükk-vidék, Aggtelek– Rudabányai-hegyvidék, Tokaj–Zempléni-hegyvidék, Észak-magyarországi-medencék). Zárójelben az adott nagytájhoz tartozó középtájakat tüntettük fel.

Fotó: Gulyás Attila

… mi a közös a golyós dezodorban és a golyóstollban?

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bíró László József (1899–1985) „találta fel” mindkét eszközt. Előtte már mások is próbálkoztak golyóstolltervezéssel, több szabadalom született, kézzel fogható termékek is piacra kerültek, de használatuk roppant macerás volt. Bíró 1943-ban megkapta a szabadalmat az általa tökéletesített festékanyaggal működő golyóstollára, amelynek tömeggyártása rövidesen számos országban beindult. A golyós dezodort 1945 és 1954 között fejlesztette ki – az ötletes eszköz működési elve mind a mai napig változatlan.

TUDTAD, … milyen módszerekkel készíthetsz gyógyteát?

A VIII. Mag yar G yóg yszerköny v (Pharmacopoea Hungarica) definíciója szeÍrta: rint a gyógynövényteák kizárólag egy vagy Nagy Loránd István több növényi drogból álló gyógyszerkészítmények, amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők. Forrázatot általában a lágy, puha virágokból, levelekből, föld feletti hajtásokból és illóolaj-tartalmú gyógynövényekből készítünk úgy, hogy a növényi drogot forrásban lévő vízzel leöntjük, lefedve 5–20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Keményebb, tömörebb állományú, nem hőérzékeny hatóanyagokat tartalmazó drogokból (gyökerek-

Fotó: Adobe Stock

… mi a mézharmatméz? A mézharmat egy friss állapotában áttetsző, cukrokban különösen gazdag, a félfedelesszárnyúak csoportjába tartozó, növényi nedveket szívogató rovarok (elsősorban levéltetvek, pajzstetvek, levélbolhák, kabócák) által előállított anyag, amely cseppekben vagy összefüggő rétegben beborítja a tápnövény felületét. A mézharmat számos rovat számára fontos táplálék vagy táplálékkiegészítő, alkalmanként pedig maguk a méhek is gyűjtenek mézharmatot, amely a folyékony állagukat rendszerint sokáig megőrző, sötét színű és zamatos mézharmatmézek (erdei méz, fenyőméz) alapjául szolgál.

Fotó: Adobe Stock / Andrey N. Cherkasov

ből, gyöktörzsekből kérgekből, bizonyos termésekből) főzetet készítünk: a hideg vízben feltett növényi drogot a víz forrásától számítva 5–15 percig főzzük, az elpárolgott vizet közben pótoljuk, majd még forrón leszűrjük. Hőre érzékeny hatóanyagot, például C-vitamint tartalmazó drogok esetében hideg vizes kivonatolást alkalmazunk: a növényi drogot szoba-hőmérsékletű vízben 5–15 órán át áztatjuk, állni hagyjuk, végül leszűrjük. Ha gyógyteát készítünk, kerüljük a fémeszközök használatát!

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

… mi a különbség a széna és a szalma között? A széna szárítással tartósított zöldtakarmány, amely magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt haszonállataink egyik legfontosabb téli takarmánya. Két fő típusát a réti és a szántóföldi szénafélék alkotják. Szalmának a szemtermésükért termesztett növények cséplése után visszamaradó szárak és szárrészek összességét nevezzük, amelyet többek között takarmányozásra, alomnak és fűtésre is használnak. Két fő típusát a gabonaszalmák és a hüvelyesek szalmái alkotják. A hosszabb tenyészidejű növények rostban gazdagabbak, de tápláló fehérjékben szegényebbek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

A Strázsa-hegy

szőlőskertjeinek kilátója Monor szőlőhegye alig emelkedik ki a környezetéből, mégis akár a legek dombjának is nevezhetnénk, ha ilyen ambíciókkal keresnénk úti célt. Az alig 190 méter magas „hegy” nemÍrta és fotók: Gulyás Attila csak az Északi-középhegység legdélibb csúcsa, de itt található Közép-Európa egyik legnagyobb pincefaluja is. A közel ezer pincéből álló hegyközség a budapesti Margit-szigethez hasonló méretű területen nyújtózik, alapos bejárása még akkor is félnapos program, ha a pincék belsejét és borait ki is hagynánk a felfedezőútból. ki sokat járja az országot, annak talán nem újdonság, hogy az Alföldön is vannak kisebb csúcsok, amelyek szokatlan tájképi elemnek tűnhetnek a hatalmas síkságon. Itt persze senki ne magashegységi látványra számítson, a különlegességek felfedezéséhez jóval több figyelem és türelem szükségeltetik. Az Illancs tetején álló Ólom-hegy homokdűnés felszínformáival, a Debrecen melletti Hármas-hegy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

parkerdővel, kilátóval és kisvasúttal, míg a tarpai Nagy-hegy egytörésvonal mentén felszínre jutott, évszázadokon át bányászott bazaltjával öregbíti az „alföldi százasok” hírnevét. Monor városa fölött – szigorú földrajzi értelemben – még nem az Alföldön, hanem a Cserhát-vidék részét képező Monor–Irsaidombság területén járunk, amelynek északabbra fekvő, távolabbi hullámain az itteninél majd 50 méterrel magasabb pontot is találni. A monori Strázsa-hegy azonban szinte a város utakkal behálózott részévé vált, lakóövezet helyett évszázados múltra visszatekintő

47.373482 19.446696

szőlőkultúrával. A szőlők kissé elszórtan helyezkednek el, köztük kisebb szántóföldekkel és utcácskákkal, amelyek a löszbe vájt pincék hosszú sorának adnak otthont. A többnyire ma is családi művelésben álló szőlők nedűjének egy része közvetlenül a gazdák otthoni asztalára kerül, de az innen származó borokat már egyre több helyen árusítják is. Ízletes rizlingjeiről, kékfrankosairól és zweigeltjeiről híres a Burján, a Mészáros, a Százas, vagy a Petrovai pince, de ezeken kívül is számos kisebb családi vállalkozás várja, hogy végre újra kiszolgálhassa az erre járókat. A hegyen 2002 óta áll az egyedi kilátó, amelynek horganyzott acélból készült szerkezete ugyan nem versenyezhet a klasszikus fa kilátótornyok hangulatával, ám közel húszéves kora ellenére kitűnő állapotban van, és ha beigazolódik a papírforma, akkor ez akár még száz évig így is maradhat. A felső szintről – a környező szőlők és Monor városa mellett – északnyugati irányban egészen a Budai-hegység és a Pilis vonulatáig ellátni. Ebben az irányban a panoráma különlegessége a szomszédos Péteri evangélikus

templomának klasszicista tornya, valamint a Liszt Ferenc repülőtér irányítótornya, amelyek közvetlenül egymás mögött látszanak. A hegy bejárását és alapos megismerését segíti a 2009-ben átadott Ezer pince szőlészeti és borászati tanösvény, amely 18 állomáson, információs táblák sorának segítségével vezet végig a pincefalu zegzugos labirintusán, olykor közvetlenül a szőlőtőkék közé is bekanyarodva. A pincefalu Monor számos utcájából megközelíthető, hiszen félig körbeöleli a várost. Érdemes azonban a Szent Orbán teret megcélozni, innen már csak pár száz méter a kilátó, amely felé táblák is mutatják az irányt. Mivel a pincefalu utcái néhol igen szűkek, az autókat is ezen a téren érdemes hagyni, hogy gyalogszerrel járhassuk be a környéket. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Top 10

Készítsük fel a természetjárásra

a telefonunkat is! 10 + 1 hasznos alkalmazás

Szöveg: Turista Magazin

Egy rutinos természetjáró nem csupán a hátizsákjába pakol hasznos vagy akár életmentő holmikat (lásd erről szóló cikkünket a 74. oldalon), hanem a telefonját is alaposan felkészíti a szabadban töltött időre. Most szerkesztőségünk kedvenc ingyenes terepi applikációit mutatjuk be.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Természetjáró – útikönyv, térkép és túratervező

A Magyar Természetjáró Szövetség méltán népszerű, ingyenes túraappja, a Természetjáró, amelyet két és fél évvel ezelőtti megjelenése óta összesen több mint 250 ezren töltöttek le, április második felében teljesen megújul. Ez az alkalmazás nem kifejezetten a megannyi másik térképapp versenytársa, hanem sokoldalúbban, túrázóknak, kirándulóknak szánt digitális útikönyveként használható. Amellett, hogy a beépített turistatérképén természetesen magunknak is tervezhetünk túrákat, illetve navigálhatunk vele a terepen a világon bárhol, az app profi szerkesztők által folyamatosan bővített kínálatában immár több mint 740 kidolgozott, szép fotókkal illusztrált, a tájat részletesen ismertető magyarországi túraajánlat szerepel. Ezenfelül 2000-nél több hazai természeti és kulturális látnivaló, valamint sok száz, a turistautak mentén található szállás között böngészhetünk benne. Az Outdooractive nemzetközi platformjára épülő appnak van egy számítógépen használható, webes felülete is, a Természetjáró.hu, amelyen indulás előtt még kényelmesebb kiválasztani a minket érdeklő túrákat és látnivalókat. Ezek utána könnyedén megnyithatók, sőt offline, térerő nélküli használatra le is menthetők a telefonra. A Természetjáró app áprilisban várható új verziója az eddiginél sokkal modernebb felhasználói felületet, gördülékenyebb működést és kibővített funkcionalitást ígér – a tesztelés alatt álló prototípusból tudunk is mutatni pár képernyőfotót. Talán a legfontosabb változás, hogy a térkép vektoros rendszerű lesz, ezáltal jobban olvasható, és – míg eddig előre kellett kategóriát választanunk – egyszerre lesz áttekinthető rajta az összes túra, látnivaló és szállás egy adott területen. Végre lehet csak körtúrákra, illetve sok más paraméter, például táv, szintemelkedés vagy időtartam szerint is szűrni, éppúgy, ahogy a honlapon. Az offline mód használata egyszerűsödni fog, az útvonalrögzítés pontossága jelentősen javul (de természetesen továbbra is múlik a telefonunk GPS-én), és a terepi navigációt is továbbfejlesztették. A szintgörbe a webes változathoz hasonlóan interaktívvá válik, így azon is láthatjuk, hol tartunk éppen, még mekkora szintkülönbség vár ránk. Továbbá az appban is elérhető lesz a honlap egyik népszerű szolgáltatása, a „3D-repülés”,

amellyel virtuálisan akár már otthon bejárhatjuk a túrák útvonalát, áttekintve közben a terepet, mintha repülnénk felette. Megújul még a mostantól „Skyline” néven elérhető, kiterjesztettvalóság-alapú csúcskereső, valamint a terepi figyelmeztetések (vadászat miatti útlezárások, veszélyessé vált útszakaszok stb.) megjelenítése is fejlettebbé válik. A fejlesztők azonban arra kérnek mindenkit, hogy ha még nem hoztak létre maguknak (ingyenes) felhasználói fiókot a Természetjáró.hu-n vagy a Természetjáró appban, mindenképpen regisztráljanak a frissítés előtt, legkésőbb április közepéig, és jelentkezzenek is be a „Közösség” menüpont alatt. Különben a saját tartalmaikat – rögzített és tervezett túrákat, fotókat, mentett látnivalókat stb. – csak a telefonon tárolja a rendszer, nem szinkronizálja a felhővel, így az átállás során biztosan elvesznek. Még több információ az appról: termeszetjaro.hu/hu/mobile-app.html Tutorialvideó

iOS

Android

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Top 10

3 2

Időkép – meteorológus a zsebünkben

Már a nevében benne van, hogy mit tud a népszerű weboldal nemrég megújult applikációja, amely hozza az ilyen típusú alkalmazásoktól elvárható összes funkciót: van nagy felbontású radarkép, villámtérkép, azonnali viharjelzés, hőtérkép, részletes előrejelzés a következő 36 órára, valamint az elkövetkezendő napokra is – szinte nem tudunk olyat kérdezni az applikációtól időjárásügyben, amire ne tudná a választ. Az országszerte elhelyezett webkamerák élő képei között is lehet böngészni, a közlekedésmeteorológiai rész pedig azt mutatja, mire számíthatunk az utakon. A friss hírek és az orvosmeteorológiai információk mellett érdekes funkció még, hogy bárki tölthet fel képeket, sőt még élőben is közvetíthet egy-egy érdekes és látványos időjárási jelenségről.

Madárhatározó – nincs többé ismeretlen szárnyas

Nem tudod milyen madarat láttál a fák között? Ne aggódj, mert ha letöltöd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület közösen készített applikációját, jó eséllyel beazonosíthatod az alak, élőhely és szín szerinti kereséssel. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy a találati listában a madarak gyakoriság szerint jelennek meg, továbbá az adott évszakra nem jellemző fajokat külön jelzi az alkalmazás. A határozó a hazánkban előforduló 157 leggyakoribb madárfaj beazonosításához nyújt segítséget, de létezik egy „haladó”, az MME tagjai számára ingyenes verzió is, amely további 210 fajt tartalmaz, így összesen 367 faj beazonosítását teszi lehetővé. Ha nem határozni szeretnél, csak ismerkedni a madarakkal, akkor a madárlexikonban megtalálod az alkalmazásban szereplő összes madárfaj leírását, illusztrációját és hangját is. Tipp: Érdemes még letölteni az MME hasonló sémára épülő és tudású Kétéltű- és hüllőhatározóját is.

Tipp: Időjárás-előrejelzésre ajánljuk még az AccuWeather appot és az Országos Meteorológiai Intézet Meteora nevű alkalmazását is.

iOS

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Android

iOS

Android

Fa Book – megismerni az erdő fáit és cserjéit

Csak azokat az értékeket tudjuk megfelelően óvni és védelmezni, amelyeket nem csupán látunk, hanem jól ismerünk is – ez az Országos Erdészeti Egyesület megbízásából készült interaktív fahatározó applikáció megszületésének fő oka. A Fa Book segítségével bárki könnyedén beazonosíthatja az előtte magasodó fát levél, virág, törzs, termés és többek között lombkorona alapján. A lexikonban több mint 100 részletes, képekkel ellátott fafajleíráshoz lesz hozzáférésed, valamint saját erdőt is „telepíthetsz”, amelyben a gyorsabb elérés érdekében elmentheted a már meghatározott fákat. Az alkalmazással megnézheted egyenként az Év Fája cím birtokosait, rengeteg érdekességet megtudhatsz róluk, továbbá egy beépített kvízjáték kérdésein is törheted a fejed. Tipp: A dendrománoknak, azaz a fák rajongóinak ajánljuk még a FŐKERT Nonprofit. Zrt. BP Fatár applikációját, valamint a Terra Fa-lexikon és határozó nevű alkalmazást.

iOS

Android

ÉletMentő – akkor jó, ha nincs rá szükség

Az Országos Mentőszolgálat és a Vodafone Magyarország Alapítvány hivatalos életmentő alkalmazása nem véletlenül nyerte el 2020-ban az Év Digitalizációs Projektje címet és a Gyurós Tibor-díjat. Az ÉletMentő rendkívül egyszerűvé és – ami még fontosabb a krízishelyzetekben – gyorssá teszi a segélyhívást, ráadásul a pontos helyzetünk meghatározásához szükséges információkat és az előzetesen feltöltött egészségügyi adatainkat is elküldi az Országos Mentőszolgálatnak. Az app azt is megmutatja, hol találjuk a hozzánk legközelebb eső kórházat, rendelőintézetet, defibrillátort, illetve gyógyszertárat, elsősegélynyújtó kisokosa pedig interaktív és közérthető módon ismerteti a segítség kiérkezéséig elvégzendő legfontosabb teendőket. Az internetkapcsolatot nem igénylő alkalmazás Magyarországon kívül Csehországban és Ausztriában, továbbá Szlovákia egyes részein is működik. Inkább ne legyen rá szükség, de azért biztos, ami biztos alapon legyen ott a telefonunkon ez a mindössze 35 megabyte-os app.

iOS

Android

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Top 10

Hulladékvadász – ha szemet szúrt a szemét

A természetet járva sajnos jó eséllyel találkozhatunk erdőszélen leborított sitthalommal, patakmederbe gurított gumiabroncsokkal és katonás sorba pakolt szemeteszsákokkal. Amíg kicsi a lebukás esélye, és a kiszabható büntetésnek sincs igazán visszatartó ereje, ez a fajta szemetelés még jó ideig nemzeti sport marad nálunk, ám az a jó hírünk, hogy igen hatékonyan tehetünk ellene. A Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány megbízásából fejlesztett Hulladékvadász applikációval pofonegyszerűen bejelenthetjük, ha illegális szemétlerakóra bukkanunk a természetben. Nem elhanyagolható részlet, hogy ha éppen térerőmentes helyen vagyunk, a hulladéklerakatot később is feltölthetjük. Az appon belül lehet adományozni és támogatni olyanokat, akik a környezetért harcolnak, de akár közösségi szemétszedést is szervezhetünk. Tipp: Illegálisan lerakott szemét bejelentésére ajánljuk még a HulladékRadar, valamint a PET Kupán is használt TrashOut alkalmazást.

iOS

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Android

Közkutak – nincs több üres kulacs

Egy hosszúra nyúlt, tikkasztó túranapon kincset érhet minden korty víz, pláne akkor, ha nem tudjuk biztosan, hogy mikor tudjuk pótolni a vészesen fogyó készleteinket. Erre a problémára lehet jó megoldás a Közkutak nevű applikáció, amely egy igazi kincset érő adatbázist tartalmaz: Magyarország köz- és ivókútjai, ivócsapként használható tűzcsapjai, továbbá a Refill projekt keretén belül azon vendéglátóipari egységek listája, ahol ingyen tölthetünk vizet. A listát folyamatosan bővítik a fejlesztők, akik arra biztatnak minden felhasználót, hogy ha új helyet találnak, esetleg valami problémát észlelnek a vízlelő helyek valamelyikénél, jelentsék be. A bejelentésnél fontos szempont, hogy a zárt, illetve csak fizetés után elérhető helyeken (pl. skanzen, strand stb.) található vízvételi helyek nem kerülnek be a listába. Nem árt tudni azt sem, hogy a víz minőségéért és az esetlegesen szennyezett víz fogyasztásából adódó következményekért nem vállalnak felelősséget az applikáció készítői.

iOS

Android

9 8

Terra Gombalexikon és határozó

Ismerni a gombákat menő dolog, mert egy kis szerencsével és persze némi helyismerettel terített asztallá válhat körülöttünk az erdő vagy a mező. Nem azt mondjuk, hogy egy applikáció letöltésével profi gombászok leszünk, illetve bátran elfogyaszthatjuk a természetben gyűjtött zsákmányt, amelyet minden esetben érdemes hivatásos gombaszakellenőrrel megnézetni, de a Terra Alapítvány alkalmazásával jó eséllyel meghatározhatjuk, hogy milyen gombával van dolgunk. Az app több mint 520 fajról tartalmaz részletes leírást, fotókat, a magyar és a tudományos név szerinti keresés mellett pedig egy többkulcsos határozórendszert is biztosít a megfigyelhető és felismerhető tulajdonságok alapján, ráadásul segítséget nyújt a határozásban a kérdésekhez rendelt tippekkel. iOS-re nem elérhető.

Geoládák – mézesmadzag a kiránduláshoz

A geocaching nagyon leegyszerűsítve egy „kincskereső játék”, amely során fel kell kutatni egy jól eldugott dobozkát vagy kódot (virtuális ládát), amely lehet egy szikla alatt, egy fa odvában, de a nagyvárosaink is tele vannak különféle geoládákkal. Ha letöltjük és először indítjuk el a Geoládák nevű appot, meg fogunk lepődni, hogy mennyi ládikó van a közvetlen közelünkben is. Ezek megtalálása mindig jó apropó egy kis természetjárásra, pláne gyerekekkel, ráadásul a ládikók többségében apró ajándékok várják a felfedezőket. Fontos szabály, hogy ha kiveszünk valamit, illik is valamivel pótolni, ezért a rutinosabb ládászok már csecsebecsékkel felszerelkezve indulnak vadászatra. Persze sokan csak a ládikókban lévő kódot keresik, mert az app segítségével ezzel regisztrálhatjuk, azaz „logolhatjuk” a megtalálást. A már felfedezett és „logolt” ládák mosolygós fejként jelennek meg térképen, és nem árt tudni, hogy 75 találat után akár mi is rejthetünk ládát. Még több információért érdemes ellátogatni a geocaching.hu oldalra.

Tipp: Gombák terepi azonosítására ajánljuk még a Fungus nevű, igen ötletes applikációt.

Android

iOS

Android

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Top 10

Miféle virág is ez?

A Miféle virág is ez? alkalmazás már a nevével is elárulja, hogy mire jó: segítségével azonosíthatjuk a környezetünkben található virágokat. A növény színének, élőhelyének, szirmai számának meghatározásával néhány tucatra szűkíthetjük a szóba jöhető fajokat, utána pedig elég végignézni a találati listát, aztán kiválasztani a megfelelőt. Természetesen az app rengeteg fotót és részletes ismertetőket is tartalmaz, így egy-egy sikeres beazonosítás során bővíthetjük a tudásunkat. A folyamatosan frissülő applikáció adatbázisa több mint 1000 virágot tartalmaz. Android iOS-re nem elérhető. Tipp: A Pl@ntNet nevű alkalmazást is ajánljuk a növények iránt érdeklődők figyelmébe.

Sky Map Ha azok közé tartozol, akik jobb napokon is legfeljebb a Göncölszekeret találják meg az égen, ezt az appot neked találták ki. A Sky Mappel és a hozzá hasonló csillagkép-nézegető alkalmazásokkal nem is feltétlenül túrán érdemes szórakozni, elég csak kimenni a szabad ég alá, de persze egy jó kis kempingezés fényét is emelheti, főleg olyankor, amikor gyerekekkel vagyunk. Az appal időutazásban is részünk lehet, csak győzzünk visszapörgetni a naptárban, és azonnal láthatjuk, hogy mi lehetett felettünk például két és fél évvel ezelőtt ugyanezen a helyen. Mókás az a funkció is, amellyel meg lehet keresni az égen a bolygókat, a galaxisokat vagy éppen a Rák-ködöt (ezt a funkciót a galérián belül találjuk). Sajnos az alkalmazás iOS-re Android nem elérhető, de egy kis keresgéléssel hasonló jókat találhatunk. Tipp: Az égbolt felfedezéséhez ajánljuk még a Star Walk és a Star Tracker nevű alkalmazásokat is.

Töltsük le a „helyi appokat”! Rovatunkban olyan alkalmazásokat ajánlottunk, amelyek állandóan ott lapulhatnak a telefonunkban, de érdemes előre tájékozódni, hogy milyen „helyspecifikus” appok vannak, hogy a lehető legjobban megismerhessük a kiszemelt országrészt. A nemzetipark-igazgatóságok és az erdészetek számos alkalmazást fejlesztettek, amelyek tanösvények térképeit és állomásait tartalmazzák, túraajánlatokat vagy éppen érdekes információkat nyújtanak az adott helyről. Ilyen például a Bakonyerdő Zrt. (Bakonyerdő Betyárvilág Túra nevű) navigációs appja, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Duna–Ipoly, illetve Duna–Ipoly Nemzeti Park nevű) alkalmazása, amellyel szó szerint zsebre vághatjuk a nemzeti parki túrákat és tanösvényeket, valamint melegen ajánljuk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (Őrségi Nemzeti Park nevű) alkalmazását, amelyet akár „hangos idegenvezetőként” is használhatunk a terepen.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Várható volt, hogy az áprilisra meghirdetett „Madarak” témánkra (amely az egyik legnépszerűbb a természetfotó-pályázatokon) rengeteg kép fog beérkezni. Szerkesztőségünk zsűrije sokat tanakodott, melyik kép legyen e hónapban a győztes, végül egy olyan, a mezőnyből magasan kiemelkedő fotót választott, amely technikailag tökéletes, tartalmilag pedig egy nehezen lencsevégre kapható pillanatot örökít meg. Koncz Tibor a gólyatöcspárról készült, nyertes képét Mikepércsen, egy saját készítésű úszó lesből fotózta. Gratulálunk neki a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetéshez.

Koncz Tibor: Imádlak „A kép egy tavaszi reggelen készült egy kiszáradófélben lévő víztározó medrében. Az alacsony vízállás sok madarat vonzott oda, többek között gólyatöcsöket is. Sok időt töltöttem a közelükben, sokat fotóztam őket, így a viselkedésükről is sok mindent megtudhattam. Ezen a fotón azt a megkapó pillanatot örökítettem meg, amikor a párzás után a madarak fejükkel egymáshoz simulva »örülnek egymásnak« pár pillanatig.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Május – Makrovilág – A természet közelről (április 12.) Június – A csúcson (május 12.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Salgó vára

a csillagok szomszédja 22

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

Talán túlzás már közvetlenül a címben szépirodalmi utalással nyitni ezt a cikket, de az az igazság, hogy Salgó váráról nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni. Nem vitás, hogy a környezet, a hangulat és nem utolsósorban a kilátás Magyarország legérdekesebb várai közé emelik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História őt, ha megversenyeztetnénk a hazánk váraiból és várromjaiból elénk táruló panorámákat, egészen biztos, hogy Salgó váráé benne lenne a top 3-ban. Nem vagyok nagy Petőfi-rajongó, de meg kell hagyni, híres költőnk igen érzékletesen nyilatkozott az építmény és az égbolt közelségéről: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó.” Nagy költőnk még ezt is hozzáfűzte leírásához: „Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.” Ilyesféle lélekvándorlást ugyan nem ígérhetünk, de azt garantáljuk, hogy ha felmászol a vár öregtornyába, le fog esni az állad a látványtól. A századokon túli barangolásban pedig most segítünk, legalábbis képletesen.

Faágyúkkal a várvédők ellen Salgó várát valamikor a 13. század végén vagy a 14. század elején építették – ezt nem tudni pontosan, de annyi biztos, hogy írásos dokumentumban először 1341-ben említették a Kacsics nemzetségbeli Illés és Miklós közös

Fotó: Ángyán Krisztián

625 méteres magasságban tör az ég felé Salgó vára A kivilágított várudvar éjszaka, háttérben a civilizáció fényei ölelik körbe a hegyeket

tulajdonaként. 1411-ben már a Szécsényieké volt, 1460-ban pedig cseh husziták foglalták el. Utóbbiak nem élvezhették sokáig a környék vendégszeretetét: Hunyadi Mátyás és serege még ebben az évben megostromolta a várat, és rövid úton kiebrudalta őket. A mondából kiderül, hogy a királlyal nem volt érdemes ujjat húzni: állítólag megsebesítette az arcát egy nyílvessző, amitől akkora haragra gerjedt, hogy még Zagyvafő várát is porig romboltatta, amelyet szintén husziták szálltak meg. Salgó vára a Szapolyaiakhoz került: hetven éven át a családé volt. Ekkor élte a fénykorát, számos bővítésen esett át: az alsó vár és egy lakószárny is ebben az időszakban épült. Az elkövetkezendő évek során az építmény többször is gazdát cserélt, mígnem 1554-ben török kézre került. Nem is akárhogyan: a legenda szerint egy végtelenül banális csellel sikerült rászedni a jó Zagyva Ferenc kapitányt és vitéz várvédőit, szégyenszemre még csak harcra sem került sor. Kara Hamza szécsényi bég agyafúrt és bevállalós fickó lehetett, na meg azért szerencséje is volt. Mivel nem sok esélyt látott arra, hogy seregei bevegyék a várat, kockáztatott: kiötlötte, hogy ágyúk helyett inkább

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

48.144705 19.847016

A Medves-fennsík a várból, középen a Réti kereszttel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História azokat imitáló fatörzsekkel próbálja megtéveszteni az ellenfelet a ködös időben. A trükk bevált, a védők megadták magukat, és szedték a sátorfájukat, átengedve a várat a törököknek. Csak negyven év múlva indultak újra királyi seregek a vár visszahódítására. Egyes források szerint a szomszédos Kis-Salgóról lőtték rommá az erősséget, amely aztán le is égett. Nem igazán foglalkoztak vele ezután, katonai jelentősége megszűnt, állapota nagyon leromlott. Petőfi Sándor megkerülhetetlennek tűnik, ha Salgó várának történetéről van szó. Nemcsak a már idézett Útirajzokban emlegette a romokat, hanem természetesen egy költemény is született, amikor a magyar irodalom nagy alakja falnak támasztott háttal révedezett itt a meszszeségbe. A borzasztóan romantikus és hosszú vers címe mi más is lehetne, mint Salgó? Petőfi egyébként egészen pontosan 1845. június 11-én járt a várban, a helyi szóbeszéd szerint lóháton,

Előtérben Somoskő, hátul Salgó vára a Macskalyuki-kőbányából fotózva

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

aminek a nyomát a várkapu melletti szikla őrzi. Ottjártunkkor még nem volt róla tudomásom, így biztosat nem mondhatok, de állítólag a kövön egy patkó nyoma látható. Aki nem hiszi, járjon utána, és küldjön róla képet nekünk a szerkesztoseg@turistamagazin.hu ímélcímre!

Pazar kilátás a Salgó várához közeli, 571 méter magas Boszorkánykőről

az sem ijesztett el minket, hogy azt írják, a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncolnak. Ennek ellenkezőjéről is hallottunk már: más mondák szerint éppen onnan kapta a nevét a sziklaalakzat, hogy egykor innen hajították a mélybe a varázserővel bíró hölgyeket.

Boszorkányok lábnyomán A romokat legkönnyebben a salgóbányai Vár út végén található parkolóból közelíthetjük meg. Tábla jelzi, hogy nagyjából mindössze 18 perc múlva – a sárga kereszt, a piros L, majd a piros háromszög jeleket követve – már a csoda szép panorámát élvezhetjük odafent, de mi azt ajánljuk, hogy ráhangolódásképpen előbb inkább a Boszorkány-kőt látogassátok meg. Mi is így tettünk: a vár alatti pihenőtől, az indokolatlannak tűnő, de annál cukibb fa mókusszobor szomszédságában ráfordultunk a piros L-re, és átvágtunk a fenyvesen. Rövidesen elérkeztünk a Boszorkány-kő táblájáig (itt egy geológiai tanösvény vezet körbe), és még

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Ha ide készülünk, nem hibázhatunk: a panoráma még ködös időben is fantasztikus

A tábláról azt is megtudtuk, hogy itt, a KisSalgón piroklasztikum, vagyis szórt vulkáni törmelék, illetve láva változatos formáit láthatjuk. Ez utóbbinak köszönhető, hogy az erózió nem koptatta le teljesen a gerincet az elmúlt 5 millió évben, így ma is megcsodálhatjuk azokat a részeket, amelyeket megszilárdított a felszínre ömlő kőzetolvadék. Vannak itt mélyből felszakított üledékzárványok, hajlott lávalemezek és kukoricacsövesedő bazaltoszlopok, minden, ami szem-szájnak ingere, már ha valaki szereti a geológiát, de azért azok számára is érdekes lehet a látvány, akik hozzám hasonlóan fikarcnyit sem konyítanak a témához. A kilátás erről az 571 méteres csúcsról is szuper, többek között azért, mert innen teljes egészében rálátni az ég felé nyújtózkodó várra.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fénylő, ragyogó és napsütötte Miután jó alaposan kibámészkodtuk és -fotózkodtuk magunkat, nem volt más hátra, mint a fő attrakció, a Salgóbánya fölé magasodó, 625 méteres vulkáni kúpon álló vár, pontosabban az, ami megmaradt belőle. Először 1938-ban újították fel kilátószerűen, alaposabban pedig az 1980-as években fogtak hozzá a feltárásához és a rekonstrukciójához, ezzel megmentve a pusztulástól. Úgy tartják, a salgó szó egykor azt jelentette, ’fénylő, ragyogó, napsütötte hely’, és valóban, minket is verőfényes, tavaszias idő fogadott odafent, meg persze egy kis szél, a kitettség miatt. Talán a hétköznapi időpontnak köszönhető, de egyáltalán nem volt tömeg, mindössze

két idős párral találkoztunk a várnál, ami nagy előny mostanában, amikor a természetet ellepik a turisták, és járvány ide vagy oda, a népszerűbb, könnyen elérhető kirándulóhelyeken szinte egy gombostűt sem lehet leejteni. A vár eredetileg három részből állt, a szikla tetején magasodott a felső vár, ezt vette körül a középső, de az alsó vár nyomait már csak néhány maradvány őrzi északnyugaton. Most közvetlenül a bejárathoz egy sziklákkal csipkézett út vezet, amelyen a babakocsik garantáltan elvéreznek, de egy nyolcvan év körüli néni bottal és a férje támogatásával még feljuthat, ha igazán elszánt – ezt volt szerencsénk a saját szemünkkel megcsodálni. Egykor csúcsíves, kőkeretes, keskeny várkapu fogadta az érkezőket az épület északi falában, most a rom szabadon látogatható. A bejárat mellett kopjafák állnak, és egy márványtábla hívja fel a figyelmet a sokat emlegetett Petőfi hajdani látogatására. Innen szépen látszik, hogy egymáshoz préselődött bazaltoszlopok keretezik a vár alapját. Már itt lenyűgöző a környékre nyíló panoráma, és minél feljebb jutunk, annál több az ok a bámészkodásra. Néhány fa lépcsősort magunk mögött hagyva, a legfelső szinten egy 7,5 × 9,5 méteres tornyot találunk, amelyet

a kétezres évek elején építettek vissza. Belül körben egy galéria húzódik, ahonnan meszszire ellátni: a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, a Karancs és a Cseres-hegység vonulatai tárulnak elénk, igazán tiszta időben pedig a Magas-Tátra sziluettje is feltűnik a távolban. Klasszul kivehető a szomszédos Somoskő vára is. Alig várom, hogy oda is ellátogathassunk! Úgy tudom, a falu nem aprózta el: Petőfi látogatásának emlékét nem csupán egy tábla meg egy patkónyom, hanem egy egész házikó őrzi. 쐍

A többszintes rom öregtornyát 2000-ben fedték le, belül galériáról bámészkodhatunk

Túratipp a közelben: Boszorkány-kő geológiai tanösvény A Boszorkány-kőt körbeölelő tanösvény rövid, mindöszsze 353 méter hosszú, nagyjából fél óra alatt végigjárható, de annál tartalmasabb kikapcsolódást ígér. A Kis-Salgó 571 méter magas csúcsáról indul, összesen 13 állomása van. A tájékoztató táblákon a pliocén–pleisztocén korú (2,4–2,2 millió éves) bazaltvulkanizmus jelenségeit, illetve a vulkáni tevékenység ma is látható nyomait ismerhetjük meg. Szemügyre vehetünk bazaltlávát, vulkáni salakot, murvásodó bazaltot és további geológiai érdekességeket. További információ és térkép a QR-kód segítségével érhető el a tanösvényről.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vártúrák

a Mecsekben A Dunántúl déli részén emelkedő Mecsek több szempontból is kiváló túraterep. A tájképi, geológiai, Írta: Lánczi Péter természeti értékekben egyaránt Fotók: Gulyás Attila gazdag hegység bőven tartogat látványos történelmi emlékeket is, amelyeket egy kirándulás során vétek lenne kihagyni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász túrajelvények gyűjtögetése a motivációnktól függően lehet erőt próbáló kihívás vagy komfortos, tematikus időtöltés. Ez a váras túramozgalom inkább az utóbbi, hacsak nem akarjuk egy-két nap alatt kapkodva bejárni mind a 12 helyszínét, amelyek többsége egyébként könnyűszerrel elérhető, de a tényleges felfedezésükhöz bizonyosan több idő kell. A Mecsek festői környezetben álló hajdani erősségeit, nyomokban még látszó földvárait és néhány településének történelmi falait célszerű nem „darálva” begyűjteni, hanem akár más túramozgalmakkal, egyéb kirándulásokkal összekötve kényelmesen megismerni.

Erődített monostor és a Mecsek legmagasabb csúcsa A hegység délkeleti részén néhány kilométeres kirándulással három csodás helyet is bejárhatunk. A 6-os út mentén fekvő Pécsvárad és a tőle északra magasodó Zengő bőven kitesz egy teljes napos programot, amelyet érdemes rögtön a Pécsváradtól délre, közvetlenül a főút mellett található, kevés élményt nyújtó Kószavárral kezdeni. A motte típusú, 10 × 15 méter alapterületű vár a 11–13. században épült, majd még az Árpád-korban tönkrement. Feltehetőleg egy palánkkal körbevett, 10–15 méter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A pécsváradi vár udvara a korlátozások idején is szabadon látogatható, a szálló és az étterem nyitására azonban még várni kell

Pécsvárad erősségének nyugati falai ma is eredeti állapotukban nyújtóznak az ég felé

magas toronyról beszélhetünk, amely napjainkra nyomtalanul eltűnt a dombtetőről. Érdekesebb lesz a „pécsváradi vár”, hiszen az impozáns épületegyüttes sosem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de ezek csupán egy Szent István által 998-ban alapított monostor, illetve az itt élő bencés szerzetesek védelmét szolgálták. Az eredetileg egyszintes, de a kezdetektől folyamatosan bővülő pécsváradi monostor egészen a török időkig igen jelentős intézmény volt. Az 1157-es tűzvész után húztak rá emeletet, és ekkor épült meg az északi oldalon a bejárat a barbakánnal, amelynek egy része ma is látható a bejárat előtt a farkasveremmel és a felvonóhíddal. Gótikus temploma a 13. században, míg az udvar, a kerengő és az abból nyíló helyiségek – mint a káptalanterem és a refektórium – már a 14. században épültek. Az eredeti épület nyugati végében lakótornyot emeltek, valamint az egész épületegyüttest fallal vették körül, amelyet bástyák tagoltak. Harcokat ugyanakkor e falak sosem láttak, leromlásukat és pusztulásukat előbb maguk a török túlerőtől tartó védők, majd a hódoltság hosszú évei okozták. A szerzetesek soha nem tértek vissza a romok közé, amelyeket a 18. században némiképpen rendbe hoztak. Napjainkban a monostor felújított falai kiállításoknak, szállónak, étteremnek, valamint kulturális programoknak adnak otthont, ahol egykoron Álmos herceg megvakított fiát, Vak Bélát is bújtatták. A három esztendőn át itt élő fiú állítólag előszeretettel időzött egy hatalmas gesztenyefa alatt, ennek emlékére,

illetve a később II. Béla király néven trónra lépő uralkodó tiszteletére kapott helyet egy jellegzetes trónus a monostor legnagyobb fája alatt. A pécsváradi kirándulást érdemes összekötni a Mecsek legmagasabb pontjával, a Zengővel (682 m), ahol egy vár maradványai mellett a

A várhoz hasonló megjelenésű épületegyüttest valójában csak a kisebb rablótámadások kivédésére tervezték

közelmúltban átadott kilátóból elénk táruló pompás panorámát is megcsodálhatjuk. A városból legegyszerűbben a sárga sáv vagy a Bazsarózsa tanösvény jelzésein juthatunk el a középkorban még Mons Ferreusnak, azaz Vas-hegynek hívott Zengőre. Egykoron az egész bérc hosszúkás platóját magában foglalta a Zengővár, amelyből csupán kevéske rom maradt fenn napjainkra. Egyetlen háromszintes lakótornya volt, amelynek 2,5 méter vastag falai 38 négyzetméteres belső teret zártak közre. A sziklába vágott, árokkal és sánccal is körülvett középkori várat a tatárjárás után építhették. Teljes alapterülete 105 × 70 méter, az árkon belüli területe 75 × 45 méter volt. A régészeti feltárások igazolták, hogy a várat csak rövid ideig lakták, és feltehetőleg a közeli apátság mentsváraként szolgálhatott.

A hajdani Zengővárból csak kisebb falmaradványok láthatók, azonban a mellette álló, új kilátóból teljes mecseki körpanorámában gyönyörködhetünk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász

Sajnos egyetlen írásos emlék sem maradt fent a Zengővárról, így jóformán semmit sem tudunk róla. A szakemberek szerint viszont jó stratégiai helyzete miatt itt már a római korban is őrtorony állhatott. Érdemes a romok szemrevételezése és a várkód felírása után a kilátó kínálta panorámára is időt szánni, illetve akár utunkat folytatva a hegyek közé zárt, egyedi hangulatáról és gyönyörű kastélyáról híres Püspökszentlászlót is felfedezni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Balra: Püspökszentlászló kastélya és arborétuma Jobbra: A mecseknádasdi Várhegy kilátója A mecseknádasdi vár romjai között az erőd, a templom és a dzsámi maradványai is felfedezhetők

Várból lett templom, szentélyből lett erősség és a britek vára Szintén két várat fűzhetünk fel egy túrára, amikor a pazar látnivalókat felsorakoztató Keleti-Mecsekben járunk. A 6-os út menti Mecseknádasd fölé emelkedő dombon egy 11. században épített kis vár állt, amelyet a 13. században kibővítettek, majd gótikus templommá alakítottak. Birtokolta a Kórógyi, a Maróti család, majd 1473-tól monostori

Csupor Miklós tulajdona volt. Pécs eleste után Nádasd is török kézre került: a megszállók részben lerombolták, majd dzsámivá, illetve erőddé alakították a templomot. Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata során a környék török erősségeit feldúlta, így Nádasd is elpusztult. Ezt követően az épület sem szentélyként, sem várként nem épült újjá, romjait a helyiek építőanyagnak elhordták. A részben konzervált és megkapó látványt nyújtó romokon jelenleg egyszerre láthatók a gótikus szentély és a török kori építések nyomai, de a föld alatt még korábbi épületek rejtőznek. A romoktól néhány lépésre madártávlatból is megcsodálhatjuk a környéket egy masszív szerkezetű kilátóból. Mecseknádasdtól 3 kilométerre nyugatra, Óbánya irányában, az aszfaltútról ágazik le a zöld turistaút, amelyen néhány száz méteres, meredek kaptatóval érjük el a Rékavár éppen kivehető, közel 200 méter hosszan és 36 méter szélességben elterülő maradványait. (Érdemes ezt a túrát kiegészíteni a mesés, vízesésekkel tarkított Óbányai-völgy bejárásával.) Egy angol történész, J. Abbot leírása szerint 1022-ben (Szent István korában) két angol herceg jött Magyarországra, majd kapott birtokot e környéken. Egyikük Edward, akihez Szent István Ágota nevű leányát adták feleségül. Ebből a házasságból született Margit, akit ma is szentként tisztelnek Skóciában, s aki feltehetően itt, a „nádasdi britek” várában született. Eleinte még csak földvár állhatott itt, kőfalakat a 13. században emeltek. A Rákvárnak is nevezett erősség keletkezéséről és pusztulásáról gyakorlatilag semmit sem tudunk. Az első okleveles említés a feltehetőleg már a honfoglalás előtt is védelmi szerepet betöltő magaslatról 1309-ből maradt fenn. A mohácsi csata után már csak romként tesznek róla említést, amelynek köveit a helyiek elhordták. Csupán a régészek feltárásaiból sejthetjük, hogy itt hajdanán egy belső és egy külső vár állott, amelyet 10 méter széles árok vett körül. Egykori épületsora feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt, a külső vár oldalán

Rékavár a 16. század elején – Grafika: Pazirik Informatikai Kﬅ.

Az Óbányai-völgy vízesései és a Csepegő-kő – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász pedig egy többszintes toronyépület állt. A belső vár délnyugati végén egy kerek toronyépület alapfalaira is rábukkantak. Egyesek szerint ezt az erősséget Attila hun király építtette feleségének, Rékának, ám sokkal valószínűbb, hogy a Rákvár név (így említi az erősséget egy 1810-ből származó dokumentum) elhallásával, torzult formában rögzülésével van dolgunk. A rák szó a hegyláb alatt csörgedező Öregpatak élővilágának egyik képviselőjére utalhat.

Az eltűnt és az élményekkel teli vár A Mecsek északi peremén található Váralja inkább csak nevében őrzi erősségének emlékét, míg a tőle alig néhány kilométerre nyugatra fekvő Szászvár teljes pompájában tárja várkastélyát a látogatók elé. Váralja múltjába sokkal inkább ad betekintést falu- és bányamúzeuma, mint a település fölé magasodó Vár-főhegy. A kék vár turistajelzésen megmászható, 233 méteres magaslat tetején nem sok látnivaló akad, ugyanis az 1990-es években zajlott ásatások nyomait is visszatemették. Annyi bizonyos, hogy a 13. században itt egy kis méretű, lakótornyos erősség állt, amely még ugyanebben a században le is égett, köveit pedig más építkezésekhez elhordták. Szászvár nemrégiben felújított várkastélya sokkal több látnivalót ígér. A pár száz forintos belépőért cserébe modern környezetben,

A szászvári vár közelmúltban elkészült rekonstrukciója során az ismeretlen falszakaszokat részben egyedi üvegfalakkal pótolták

Ilyen lehetett a várkastély valamikor a 16. században Grafika: Pazirik Informatikai Kﬅ.

de klasszikus tárlatok formájában elevenedik meg előttünk a múlt. A kiállítás egyediségét a kihelyezett és szabadon használható „történelmi kellékek” adják, szerzetesi csuhát, lovagi páncélinget, sisakot és akár teljes püspöki reverendát is magunkra ölthetünk. A feltehetőleg a 14. században épült vár jelentős közigazgatási központ volt, amely szerepe a török hódoltságban is megmaradt. Bár hadászati szempontból nem volt túl jelentős vár, a törökök megerősítették, falait pedig hengeres bástyával látták el. Zrínyi katonái 1664-ben ezt a várat is felgyújtották, majd 1680-ban fel is robbantották az ostromlók. 1779-ben rendbe hozták a nyugati szárnyon álló udvarházat plébániaháznak, és ekkor épült fel a vár külső udvarhelyén a mai barokk plébániatemplom. A műemlékegyüttes teljes régészeti feltárása 1980-ban történt, a helyreállító és állagmegóvó munkálatok a 2000-es évek elején kezdődtek meg.

Egy lovagvár, amelyet a 20. században is ostromoltak Még mindig a hegység északi részén járunk. Egészen pontosan Magyaregregy határában, ahonnan a hegyek közé vezető Vár-völgy aszfaltútján jutunk el a Márévár pompás erdőséggel körbevett falaihoz. Az egykori gótikus stílusú, szabálytalan alaprajzú, ötszögű építményt Várdai Ferenc, a humanista műveltségű főpap építtette át csodálatos reneszánsz palotává. A viharos évszázadok során többször is gazdát cserélt, de a törökök Pécs eleste után harc nélkül foglalták el. Harcászati jelentőségét

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A 17 fiatalból ketten az életüket vesztették, amire a várfalra függesztett tábla is emlékeztet. Az 1960-as évek renoválási munkálatait követően a többszintes épületben kiállítás kapott helyet, napjainkban viszont csupán egy-két tábla és tárgy regél a vár múltjáról. Az erősség falairól csodás kilátás tárul elénk, amely már önmagában is megéri a sétát.

Kutatások Orfűn később elveszítette, s mint a többi erősségünk, a Márévár is romlásra ítéltetett. A sok évszázadon keresztül pusztuló falak viszont még a múlt században is átéltek egy ostromot. 1956-ban a Vár-völgyből egy orosz tank tüzelt a romos falak mögött megbúvó, mecseki láthatatlanoknak nevezett szabadságharcosokra.

A jó állapotban fennmaradt Márévár falait áprilisban egyelőre csak kívülről láthatjuk

A Mecsek talán legnépszerűbb pihenőhelye Orfű és környéke. Van itt viszont egy kevésbé ismert helyszín, a híres Vízfő-forrás mellett, amelyet a régészek először 2004-ben mentő feltárás keretében, majd 2006-ban mikrodomborzati felméréssel kutattak. A feltárás során egy 1,1 méter széles várfal, illetve 1 méter mély alapozással bíró épületek egymástól időben

A különleges orfűi Vízfő-forrás fölött hajdanán egy kisebb földvár állt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász elkülöníthető, 13–14. századi maradványai kerültek elő. Az Árpád-kori kővár pusztulásának időpontja ismeretlen, de a vastag omladékréteg és az égésréteg hiánya arra utal, hogy a várat felhagyták, majd összedőlt.

Túra a Kantavár romjaihoz Pécstől északra, a Misina és a Tubes szomszédságában találjuk a Kantavár csekély maradványait egy 401 méter magas, meredek hegcsúcson, amelyet több turistaúton is megközelíthetünk. A három oldalról megmászhatatlan csúcsra nyugat felől vezetett a feljárat egy kaputornyon keresztül, amely egy

A vadregényes túrával elérhető Kantavár megmaradt falai Pécstől északra

Infók a jelvényszerzéshez Az igazolólapon szereplő 12 mecseki várat tetszőleges útvonalon és sorrendben, időkorlát nélkül kereshetjük fel. Az iga-zolás helyszínt igazoló bélyegzéssel, illetve etve néhány esetben fotó készítésével történik. A sikeres teljesítést a szervező, Orbán Imre bírálja el. A Várak a Mecsekben túramozgalom igazolólapja a teljesitmenyturazoktarsasaga.hu oldalról ingyenesen letölthető. A díjazás egy szép jelvény, amelynek ára 1000 Ft.

5 km

Térkép: Bagaméri Gergely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kőfalakkal határolt falszorosba torkollott. Beljebb újabb bejárati kapu állta a támadók útját, amely mögött a szabálytalan ötszög alakú várudvar helyezkedett el. Mindezt már csak a fantázia képes megjeleníteni, hiszen itt főként csak alig kivehető falmaradványokat láthatunk. A 13. században emelt erősség építtetője lehetett a pécsi püspök vagy egy alacsonyabb rangú nemes is, de ezt már talán sosem tudjuk meg, ahogy a vár pusztulásának okát sem. Elképzelhető, hogy a törökök elleni harcokban vált rommá.

Egy óriási földvár sáncai A Mecsek délnyugati részén, Kővágószőlős fölé falként magasodó Jakab-hegy nem mindennapi látnivalókat tartogat. Fő nevezetességei a panorámás Zsongor-kő és a hegy platóján álló pálos kolostor romja, de rejtélyes, több kilométer hosszú, földből és kőből épült sáncgyűrűt is találunk. A térképen kelta földvárként feltüntetett, madártávlatból még látványosabb, 6–10 méter széles sáncvonal egy bronzkori telep helyén létrehozott vaskori település védvonala. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja volt a római hódítás előtt. Egy vaskori királyság központja, fővárosa lehetett, amely az Alpok, a Duna, a Balaton és a Dráva közötti területet foglalhatta magában. A ma is jól kivehető sáncfalakat nagy valószínűséggel a vaskori hallstatti kultúra népe emelte, valamikor i. e. 750 körül, amely kultúrát a kelták követtek, akik szintén egy királyság fővárosaként használták a jól védhető területet. A vaskori település halomsíros

– kőből rakott sírkamrákkal és azokat övező kőkörökkel ellátott – temetőjének hamvasztásos rítusú sírjaiból ma is több felismerhető az erdőben.

Városi kirándulás Pécsett Aki Baranya megyében jár, az Pécset is biztosan útba ejti. Kérdés, hogy mennyire ismerjük a megyeszékhelyet, amely már a 2. században is virágzó város volt Sopianae néven, az itt öszszefutó kereskedelmi utaknak köszönhetően. Szent István királyunk 1009-ben itt alapította meg a pécsi püspökséget, amelynek négytor-

A pécsi barbakán – az egykori városfal északnyugati főbejárata – ma közlekedési csomópont és turistalátványosság

Pécs hajdani várfalai ma is körbeveszik a történelmi belvárost Grafika: Pazirik Informatikai Kﬅ.

nyú székesegyházát, valamint a mellette álló püspöki és káptalani lakóházakat már kezdettől fogva erős falak védték. Tűzvészt és több pusztító ostromot is átélt a város. A 13. századtól folyamatosan bővülő pécsi erősség védelmi rendszerének megerősítésére – a 15. századi török fenyegetés miatt – barbakánt, kör alaprajzú, lőrésekkel ellátott bástyát emeltek Kinizsi Pál javaslatára, amely a vár egyetlen, felvonóhidas bejáratát védte. Akkoriban Pécs a 67,5 hektáros területet övező várfalaival hazánk legnagyobb erődített városának számított. Mire a törökök 1543-ban Pécs ellen vonultak, kiterjed védművei már elavultnak számítottak, és a város harc nélkül behódolt. Az oszmánok a hosszú megszállás idején dzsámit, mecsetet, fürdőt emeltek, és a város mediterrán vidékekre jellemző, szűk utcái is ebben az időben alakultak ki. Fedezzük fel a várost, és ne csupán ódon falait keressük fel, hiszen itt számos kulturális értéket és látványos helyszínt találunk, amelyek megismerésére több napot is nyugodtan rászánhatunk. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Mátraalján, falu Írta és fotók: Abelovszky Tamás

Egészen sok érdekességet lehet találni, ha az ember nyitott szemmel gurul Gyöngyöstől Hatvanig a dombokkal tarkított, hegylábi térszínen. A lignitbányászat már-már feledésbe merült emlékei éppúgy szembejönnek, mint a takaros, Árpád-kori alapokon nyugvó templomok, a tekintélyes méretű kastélyok vagy éppen egy egészen furcsa bringáshíd. Dimbes-dombos, változatos, 50 kilométeres túrán ismerhetjük meg a vidéket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gyöngyösi Mátra Múzeumban Brúnó, a gyapjas mamut is várja a vendégeket

úránkat Gyöngyösről, azon belül is a vasútállomásról indítjuk, amely kevésbé attraktív pontja a városnak, de egy rövid tekerés után máris az Orczy-kastélynál lehetünk. A kastély falának tövéből indulnak a Mátravasút szerelvényei Mátrafüred és a hegység belsejében található Szalajka-ház felé (egy kisvasutazást követően akár Mátrafüredről is lehet indítani a túrát). A szerelvények a 20. század kezdete óta szállítják az erdőkben kitermelt fát, illetve a bányákban fejtett követ, a század második felétől kezdve pedig egyre nagyobb számban a turistákat.

szélén Bárók kastélyából lett múzeum

Ha továbbtekerünk a városközpont felé, hamar két tekintélyes méretű templomtorony hívja fel magára a figyelmet. A Szent Bertalan-templom egyik tornyába ráadásul látványlift repíti fel az érdeklődőket, de odalenn is van látnivaló bőven. A 18. századi alapokra emelt épület önmagában is megér egy misét – bár ma már szinte nyoma sincs a 15. században kialakított gótikus csarnoktemplomnak, a 18. századi barokk átalakítás nyomán kialakult összkép is monumentális. (A szentély déli oldalán megmaradt egy gótikus stílusú, bronzból készült keresztelőmedence, illetve az apszis két oldalán napjainkban is látható két-két nagy méretű, gótikus ikerablak.) Külön érdekesség a templom kincstára, ahol ötvösműremekek, miseruhák és régi könyvek láthatók. A templom többször leégett egyébként, utoljára az 1917-es tűzvészben, amely súlyos károkat okozott az egész városban.

Az Orczy-kastélyt eredetileg vadászkastélynak építtette Orczy Lőrinc báró 1770-ben. A család élete szorosan összefonódott a város életével a 18–20. század folyamán, így természetes, hogy számos legenda kapcsolódik az épülethez: sokan tudni vélik Gyöngyösön, hogy rejtett ajtók, titkos alagutak vannak a kastélyban, föld alatti bunker a kertben, illetve hogy puskacsőből készült a kerítés. A vadászkastély egy átépítéssel 1824-ben nyerte el mai formáját, és negyedszázaddal később Görgei innen indult a tavaszi hadjáratra. A Mátra Múzeumnak az 1950-es évek vége óta otthona a főúri lak, így ma belépőjegy ellenében bárki bemehet. Érdemes is tenni egy látogatást, ugyanis találkozhatunk Brúnóval, az 50 ezer éves gyapjas mamuttal (na jó, a csontvázával). Vadászattörténeti és helytörténeti kiállítás is helyet kapott itt, egy elsősorban pedagógiai célokat szolgáló élménytér mellett.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken Égbe nyúló ipari műemlék Gyöngyös főterétől észak felé indulunk. Elhaladunk a város régi víztornya mellett, amely részben az említett tűzvésznek köszönheti létét, ugyanis a közművek modernizálása is a város újjáépítésének szerves részét képezte. Az 1926–27-ben épült gyöngyösi víztorony lett a letéteményese az egészséges ivóvíz és a megfelelő mennyiségű, tűzoltásra használható víz tárolásának. A kör alaprajzú építmény tetején lévő víztartályt nyolc, kővel burkolt vasbeton pillér tartja, amelyek a földszint hengeres tömegéből emelkednek ki, ahogy a tartályhoz vezető csigalépcső is kiugrik a fal síkjából. A nem éppen attraktív környezetben található ipari műemlék akár igazi látványosság is lehetne; most inkább a legtöbben egyszerűen elsuhannak mellette. A víztoronytól a Mátra főútja, a mindig forgalmas 24-es út felé vesszük az irányt – szerencsére kerékpárút is vezet vele párhuzamosan, egészen Mátrafüredig. A túránk a solymosi elágazásnál letér a nemrég felújított bringaútról, de előtte még teszünk egy kitérőt a farkasmályi pincesor felé. A „farkas földjén”, a Sár-hegy lábánál lévő, andezittufából álló falak kiválóan alkalmasak voltak pincék mélyí-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gyöngyössolymosi templom belső tere is impozáns

A gyöngyösi víztorony egy nagy tűzvészt követően épült

tésére, ráadásul egyedülálló módon nem lefelé, hanem felfelé vájták azokat, így kifelé lejtenek. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a mustgáz és a folyadékok könnyen kiutat találnak a pincékből, ezért az itteni pincék megfelelő szellőztetés mellett biztonságosak és könnyen takaríthatók voltak. A II. világháború idején több ezer gyöngyösi menekült a hegy gyomrába, ennek emlékére emelték az egyik hídnál lévő Máriácska-szobrot. Bár nem minden pince működik napjainkban, most is sok látogatót vonzanak a működő borászatok. A Mérgespatak partján kellemes hangulat fogadja a betérőt, a pincék előtt, illetve odabent is meg lehet kóstolni a hegy nedűjét.

Lesz-e errefelé Jessze? Gyöngyössolymoson a falu templománál érdemes megállni pár percre: a tornyon messziről látszik, hogy jóval régebbi, mint az épület többi része. A 14. században gótikus stílusban emelt toronyhoz a 18. század elején építették a barokk stílusjegyeit magán hordozó új hajót (az eredeti a török időkben elpusztult). Kedves színfolt a faluban a talán legkedvesebb nevű szakrális építmény az egész országban. A Jánoska névre hallgató kis kápolna a falu déli végén áll, Nepomuki Szent János tiszteletére emeltette az építményt a falu földesura, az egri püspök, gróf Eszterházy Károly a 18. században. A túra azonban északi irányba, a szőlők felé vezet. A község Fűtőház nevű külterülete felé tartunk: az elnevezés arról árulkodik, hogy valaha itt volt a solymosi kisvasút központja,

Gurulás Gyöngyössolymos szőlőiben

a vontatási telep, és a közelben ágazott ki a fővonalból a Monostor-völgybe vezető szárnyvonal is. A szőlők, gyümölcsösök között egyre magasabbra kapaszkodva mi is balra térünk ott, ahol a meglehetősen rossz minőségű aszfaltút a rendezett sorok közé vezet. A Zagyvától

Farkasmály pincesora a Sár-hegy lábánál

a Tarnáig 15-20 kilométeres sávban a névadó hegység déli lankáin húzódó Mátrai borvidék a második legnagyobb Magyarországon. Az aszfaltút idővel földútba vált át, amely csapadékos időben valószínűleg nehezen járható. (Aki ezt a részt szeretné inkább kihagyni, az Gyöngyössolymosról visszagurulhat Gyöngyösre, ahol a Fő térnél jobbra fordulva

A hegylábi falvak szőlők és szelíd dombok között bújnak meg, a hátteret a Mátra legdélebbi csúcsai adják

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken indulhat Gyöngyöspata felé, hogy aztán a gyöngyösoroszi elágazásnál csatlakozzon viszsza a javasolt útvonalba.) Gyöngyösoroszit kényelmes gurulással hagyjuk el, majd a Mátraalján végigfutó utat elérve jobbra fordulunk. Következő megállónk Gyöngyöspata, ahol a falu közepén emelkedő, kerítőfallal övezett templom hívja fel magára a figyelmet. A Kisboldogasszony-templom elődje egy kis méretű, 12. századi, román stílusú templom lehetett, amelyet a rá következő évszázadokban fokozatosan kibővítettek: hol egy torony, hol a sekrestye, hol egy szentély épült hozzá, és idővel háromhajóssá bővítették. Az átalakítások zöme a 15–16. században történt, így főként a gótika nyomait viseli magán az épület. Odabent is igazi különlegesség, egy úgynevezett Jessze-oltár fogadja a híveket és persze a látogatókat. A 8 méter magas oltárt az 1650-es években lengyel mesterek készítették, Jézus családfáját mutatja be, amely a fekvő Jessze, azaz Dávid király apjának testéből nő ki.

Jó szerencsét! Gyöngyöspatán a templomhoz el- és onnan visszavezető úton is átgurulunk a Dankapatak 18. századi, barokk kőhídján, amelyet Nepomuki Szent János szobra díszít. A tele-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gyöngyöspatai templom éke az egyedülálló Jessze-oltár

Ipartörténeti emlékek Rózsaszentmártonban, a Lignitbányászati Emlékház udvarán

pülésről kiérve megkezdjük a Zagyva partjáig tartó hullámvasutazást: a soron következő falvakat minden esetben egy-egy domb választja el egymástól. A következő község ebben az esetben Szűcsi, amelyet a Kecske-kő oldalába felkapaszkodva, majd onnan legurulva érünk el. A település rövid ideig igazi bányászfalu volt, a mátraaljai lignitvagyon kitermelése 1954 és 1969 között zajlott a falu környékén, két aknában. A községhez kötődik a mátraaljai lignitbányászat legsötétebb fejezete: 1959-ben a X. aknában tűz ütött ki, amely 31 bányász életét követelte. A szomszédos Rózsaszentmárton – hogy átjussunk a faluba, újabb dombot kell leküzdenünk – annyiban mindenképp szerencsésebben járt, hogy sokáig a környékbeli bányászat központja volt. Már a két világháború között hét lejtakna működött itt, amelyekből kezdetben lovas kocsin szállították az apci vasútállomásra a lignitet, majd 1920-ra elkészült a két falu közötti drótkötélpálya, amely nagyban meggyorsította és leegyszerűsítette a szállítást. Az 1930-as években 400 család megélhetését biztosította a bányaüzem, amelynek köszönhetően működött a faluban bányakantin, meleg vizű strand, orvosi rendelő, fogyasztási szövetkezet és művelődési ház is – a két világháború között mindez nem volt magától értetődő. Az 1960-as években lecsökkent a lignit iránti kereslet, így 1968-ban az utolsó rózsaszentmártoni bányában is megszűnt a termelés,

is mutatja, mennyire közel álltak a helyiekhez a bányaipar élettelen szereplői.

amelyre már csak a helyi kis múzeum és a falu határában álló Kotróka emlékeztet. Kotróka nem más, mint egy hatalmas bányagép, amelyet a falu déli határában lévő útelágazásban állítottak ki, azonban a monstrum elnevezése

Kotróka, a rózsaszentmártoniak büszkesége

Jó szerencsét! Petőfibánya is büszke múltjára

A közeli Petőfibányára – a változatosság kedvéért – egy újabb dombot megmászva jutunk el, a domb lejtős részén egy igazi szerpentinen gurulva be a településre. Aki először jár erre, az az utolsó kanyar után hirtelen nem is tudja talán, hogy Komlón vagy Oroszlányban lyukadt-e ki – jobbra is, balra is lakótelepi épületek, garázssorok látszanak. Petőfibánya a lignitnek köszönheti létrejöttét: az 1940-es évek elején az egykori Pernyepusztán megindult az aknák mélyítése, a közeli Lőrinciben pedig megkezdődött egy villamos erőmű építése. A világháború megakasztotta ugyan a fejlődést, de 1948-ban üzemszerűen megindult a termelés,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

és 1949-ben a Mátravidéki Villamos Erőmű is megkezdhette működését. Selypről rövidke vasútvonalat építettek Petőfibányáig, a bányavállalat pedig gépüzemet hozott itt létre. Ma már se bánya, se gépüzem, csak a lakótelepek és az út mellett kiállított, csinos kis bányagép emlékeztetnek az 1960-as években megszűnt kitermelésre.

Zagyva-parti kalandok Petőfibányáról az egykori vasúttal párhuzamosan futó úton haladunk a Zagyváig (ma is látható felette a vasúti híd), majd a folyó partján balra fordulunk a gáton futó kerékpárútra, amely nyílegyenesen vezet Hatvan határáig. Az M3-as autópálya alatt ugyanis véget ér a bringaút, igaz, már épül tovább, jelenleg azonban Hatvan-Nagygombosnál rá kell térni a pár száz méterre haladó, kis forgalmú útra, amely egyenesen a hatvani Grassalkovichkastélyig vezet. Az impozáns épületet Grassalkovich (I.) Antal emeltette 1754 és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hatvani Grassalkovichkastélyban vadászati múzeum működik

A fura hatvani kerékpároshíd

1757 között, a középkori vár maradványainak helyén. A II. világháború idején gazdátlanul maradt kastély berendezését széthordták, elpusztították, ősfáit, díszcserjéit kivágták. A németek Gestapo-központot rendeztek be, a kastélyban talált értékes tárgyakat elrabolták.

A front után hadikórház, majd középiskola, később kórház létesült az épületben, és – ahogy sok más értékes kastélyunk esetében is – ez folyamatos lepusztulással járt együtt. A kastélyban jelenleg a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum működik három szinten (pince, földszint, emelet): természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók az intézményben.

Víztorony

Grassalkovich-kastély

kiállítható állapotba azokat. A Népkerttől csak néhány száz métert kell gurulni, hogy ma is működő vonatokat lássunk – vagy akár fel is szálljunk rájuk. Aki szeretne visszatérni az 51 kilométeres túra kezdőpontjára, az itt tud felkapaszkodni az Eger felé közlekedő szerelvényekre, hogy egy vámosgyörki átszállással elérje Gyöngyöst, mindössze fél óra alatt. 쐍

Térkép: Bába Imre

A kastélyt elhagyva már csak néhány száz méterre van a vasútállomás, addig azonban két érdekesség is utunkba esik még. Az egyik a teljesen valószerűtlen kerékpároshíd, illetve alatta, a Zagyva árterében egy „bringás kalandpark”, amely tulajdonképpen egy fából épített, a föld fölé emelt ösvény, amelyen ránézésre nem lehet egyszerű végigegyensúlyozni még egy gyakorlott bringásnak sem. Kipróbálni sajnos nem volt lehetőség, ugyanis csak áprilistól szeptemberig van nyitva a kihelyezett tájékoztató szerint. Nem sokkal messzebb, a Népkertben két kiállított mozdonyt (az 520,075-öst és a 411,264-est) lehet megcsodálni. A szoborgőzösök sokáig a közeli vasútállomás fűtőházának egy félreeső vágányán várták sorsuk jobbra fordulását, míg végül a Magyar Vasúti Járművek Megmentéséért Egyesület hozta

Vá.

5 km

Truman, a hatvani Népkert egyik büszkesége

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

Csodák a középhegység

Hogyan került szén a vulkánok közé? Mi köze a magyarországi Írta: Bába Imre egyházszervezetnek a nógrádi népviselethez? És nem utolsósorban: mit keresett Collín és Rajmán Kazáron? Többdimenziós túra Nógrádban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hátsó udvarában

Riolittufa-kibukkanás Kazártól északra – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink úránkat Kazárról indítjuk, a falu keleti vége felé lévő parkolóból, ahonnan a P+ jelzés indul. A Novohrad–Nógrád Geoparknak ezen a részén nehéz úgy túrát tervezni, hogy több geosite-ot is fel lehessen rá fűzni. Részben azért, mert a turistaút-hálózat sokkal régebben alakult ki, mint a geopark, amely 2015-ben került fel az UNESCO globális geoparkokat tartalmazó listájára, ezzel pedig a figyelem a geológiai érdekességek felé fordult volna, másrészt a magyarországi részen viszonylag nagy távolságban vannak egymástól a „kuriózumok”. A Karancs szlovákiai részén és a Cseres-hegységben (szlovákul Cerová vrchovina) egymáshoz viszonyítva sokkal sűrűbben helyezkednek el az „érdekességek”.

Milyen régi a kazári viselet? A mi túránk is eléggé cikcakkban halad, pedig csak két geosite-ot látogatunk meg. Kazár

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(pedig a talán leglátványosabb geosite a falu határában van) mégsem erről nevezetes, hanem a népművészetéről. Míg más tájakon, Székelyföldön, Kalotaszegen, Matyóföldön, Kalocsán a népviselet nagyjából egységes és a néprajzi tájra jellemző, addig Palócföldön kis túlzással falvanként más és más. Túlzás azért, mert például a Kazárral szomszédos Mátraszele és Vizslás viselete hasonló a kazárihoz, ugyanígy a rimóci, a hollókői, az őrhalmi és a bujáki viselet sem feltétlenül csak a névadó falura terjed ki. Ennek a mozaiknak a kialakulását a néprajzosok a térség egyházszervezeti tagoltságára vezetik vissza. Palócföldön 4 egyházmegye osztozott. A nagyobb egyházi ünnepek, búcsúk és természetesen a nagyobb vásárok adtak alkalmat az ismerkedésre, az ünnepi viseletek megmutatására. Kazár, Mátraszele és Vizslás is a közös ünnepeknek köszönhette – ez utóbbi kettő Kazár filiáléja volt, azaz egy plébánosuk volt –, hogy sok rokoni kapcsolat

Színek kavalkádja, kazári női viselet Fotó: Palóc Út Egyesület

a hagyományos női vászoning elöl elég kivágott volt, és az egyház gátat akart szabni a szabad hullámzásnak a palóc dekoltázsokban. (Legalább a nagymisén, a földeken a jó gazda dolgozott, nem nézelődött.) Ahogy nőtt az életszínvonal, úgy lettek egyre általánosabbak a mellények, lajbik, természetesen mind hímzéssel, rátéttel. Kazár azonban főkötőkben volt verhetetlen. Minden életkornak, családi állapotnak, nagy ünnepnek, kis ünnepnek megvolt a maga féketője. A nagy rózsás, az ezüstcsipkés és az aranycsipkés ünnepi nagyfőkötő már arasznyi magasságú volt. is összekötötte a három falut (Kapros Márta: Fejezetek Kazár néprajzából), így az ünnepi és a hétköznapi viselet egyaránt hasonló volt. Elsősorban női viseletről van szó, mert egyrészt annyira nem régi, középkori eredetű ruházatról van szó, hiszen a mindenütt bemutatott „világhírű”, gazdagon hímzett főkötők (Palócföldön fékető), kendők, szoknyák használata a 19. század végén kezdett általánossá válni. Túl szegény volt a paraszti világ a 19. század előtt ahhoz, hogy 4-5 váltás ruhája legyen egy asszonynak. A házbelsőkben is csak az 1830-as évek után jelent meg a mai értelemben vett bútorzat – miután hatósági előírás lett, hogy a füstöt vezessék el –, amikor már a jobbágyporták nem füstös odúk voltak. Az időbeli egybeesésnek is köszönhető a feltűnően sok, az 1848–49-es szabadságharcra utaló díszítőmotívum a parasztportákon. E vidéken jelesül az áttört támlás lóca, illetve szék lett a jellemző. A férfiak közül viszont sok bányásznak állt, és a hagyományos paraszti viseletet elhagyta, „kivetkőzött”, ahogy mondták. Noha az ünnepi bányászegyenruha (Német-, Cseh- és Lengyelországgal ellentétben) itt nem terjedt el, az ünnepekre „polgári” ruhát vettek fel. A női viseletekben viszont lehetett tobzódni, először a vállkendők díszítése volt soron. Ennek a ruhadarabnak az elterjedését az egyház is szorgalmazta, mert (miért is tagadnánk?)

Aratóünnep Kazáron az 1930-as években Fotó: Fortepan / Buzinkay Géza

Egy igazán habos főkötő Fotó: Palóc Út Egyesület

A fénykorát a kazári és általában a népviselet az 1930-as években élte, majd a háború után kezdett rohamtempóban visszaszorulni. Kazáron és Palócföldön viszonylag későn, a 70-es években szorult vissza, de nem tűnt el teljesen, sőt napjainkban a generációkon keresztül megöröklött ünnepi viseletek (némelyik szinte vagyontárgy, művészi értékét tekintve) reneszánszukat élik. Építészetben Kazár annyiban kimagasló, hogy itt relatíve több épület maradt meg eredeti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Régi parasztház – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

formájában, és – elnézve az utcaképet – sok, időközben befalazott tornácú épületet is viszonylag egyszerűen vissza lehetne alakítani eredeti állapotába. Örömteli, hogy egy-két házon látszik, hogy felújításkor figyelembe vették a régi formákat. A szomszédos falvakban a 10 × 10 méteres kockaházak mindent ki-

Sárban úszó P+ jelzés – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

szorítottak. Ezen lehet sajnálkozni, de ma már rekonstruálhatatlan, milyen állagú romantikus parasztházat bontottak el a magasabb komfortfokozatú 20. századi épületek kedvéért. A riolittufakibukkanás alsó vége Fotó: Gulyás Attila

A legszebb nevesincs völgy Túrázni mindig jó, még hóolvadáskor is, ha nem ázik be a cipőnk, bakancsunk. Engem ez a cipőbeázás még a szépreményű 70-es évek óta kísért – leszámítva figuráns korom gumicsizmás, víg napjait –, most sem volt ez másképp, a parkoló után még óvakodtunk, nehogy sárosak legyünk, de ez nem tartott tovább 100 méternél, utána már mindegy volt. A szép téli fények viszont kárpótoltak. Eleinte a mező szélén visz az út, majd egy mocsári átkeléssel fordulunk be az erdőbe, ahol nem túl meredek emelkedőn juthatunk el a riolittufa kibukkanásához. A riolittufa tulajdonképpen a vulkáni por összetömörödése. A tufa (mésztufa, agyagtufa, riolittufa) a levegőbe kerülő szemcsék tömörödése folytán jön létre. Itt is a vulkán először a levegőbe lövellte a lávát, amely apró szemcsékké dermedt a levegőn, és visszahullva ez a még mindig forró, szemcsés lavina terítette be a hegyoldalt, majd kellő vastagodás után a nyomás növekedésének köszönhetően kőzetté vált. Általános jellemzője a tufáknak, hogy lényegesen puhábbak, mint a szemcséket alkotó kőzet eredeti állapotában. A riolittufa is jóval kevésbé ellenálló, mint a szálban álló riolit (savanyú vulkáni kőzet), abba az erózió

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

nem tudott volna ilyen szép, tagolt formákat vésni. Itt a visszahulló riolitpor agyaggal keveredett, ezért esőzések után különös, a hirtelen kisült kenyérre emlékeztető állaga van: felszíne kemény, de alatta puha, formálható. Ez az erodált völgy aljában érezhető, ahol nagyobb az agyagtartalom. A dombos, vegetációval borított vidéken különösen hat a csupasz, világosszürke, erózió szabdalta völgy. Igazán szép látványban lesz részünk, ha az oldalában vezető ösvényen lemegyünk az aljára. Nemcsak az erózió tudja könnyen formálni, az ember is: a riolittufa szépen faragható, keresett építőkő, a Bükkalján egész lakásokat lehetett belőlük a hegybe faragni.

Bányató Kazártól északra Fotó: Gulyás Attila

Az erózió látványos formavilágot hozott létre Fotó: Pálvölgyi Krisztina

általában a bányatavak. Az Aranyos-patak forrásához felérve ismét tehetünk jobbra egy kis kitérőt, ahol információs tábla magyarázza a löszvölgyek kialakulását. Ez tényleg nem a vidék sajátossága, de arra érdemes felfigyelni, hogy alig 3 kilométeren már a harmadik kőzetféleség formáit nézhetjük meg.

Innen továbbmegyünk a P+ jelzésen, elhaladunk egy erdei pihenő mellett, és ugyan kiírva semmi sincsen, de egy félkész eligazító oszlop és egy hajdanán teherautók által kijárt útról biztosan felismerhetjük a helyet, ahonnan letérve az elhagyott külszíni fejtéseket nézhetjük meg, amelyek fedőkőzete homokkő. Van itt két kis bányató is, de nem olyan tiszta vizűek, mint

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink Rövid kitérő a világ végére Nemsokára a P jelzésre váltunk, amely felvisz a Pécs-kő nyergéig. Ez egyben pecsételőhelye a „Nógrád Megye Természetjárója” túramozgalomnak. Itt keletnek fordulunk Szőröspuszta irányába, és a felhagyott bányák mellett érnénk ki Szőröspusztára, ha mintegy 2 kilométer után, egy jókora irtás szélén nem térnénk le jobbra – dél felé tölgyesen átvágva, majd egy keskeny völgybe érve – Székvölgypusztára. Ha nem is mesevilág, de különös helyszín. A hely nevezetessége, hogy a 70-es években a Várkonyi Zoltán rendezte, Fekete gyémántok című film bányászkolónián és bányában játszódó jeleneteit itt vették fel. Akkor még megvoltak a bányák, a nógrádi szénmedence harmadik és egyben utolsó virágzását élte. A vidék képére és nem utolsósorban építészetére a bányászat rányomta a bélyegét. A Salgótarján környéki települések (ma jórészt közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartoznak) faluképének meghatározó részei a bányászkolóniák. Túránk is egy jobb időket megért kolónián végződik Rónafőn. Székvölgypuszta viszont egészen más, a világtól ennyire elzárt kolónia kevés van (például az OpenStreetMap online térképén sem szerepel). Számomra meglepő volt, hogy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Székvölgypuszta: nem biztos, hogy az elromlott közvilágítás a legnagyobb gond Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Bezárt bányásztemplom Mizserfán Fotó: Pálvölgyi Krisztina

ma is lakott hely. Az erdőből jövet még talán valami kis romantikát is lehet benne találni, de ha valaki autóval közelíti meg, kétségei támadnak az elhanyagolt út kapcsán, hogy itt tényleg találunk majd egy közvilágítással (na jó, ez most nem működik, a helyiek kérték is, hogy tegyünk valamit a helység közvilágításáért – fényt Székvölgypusztának!) ellátott települést. Fentről, a turistaútról érkezve még csak-csak, de lentről, a műút felől már semmi romantikája nincs, sőt a reménytelenség szimbóluma is lehetne a parabolaantennákkal ellátott egyszobás, régi bányászlakások sora. A Kazár és Salgótarján közötti térségben akármerre járunk és nézünk, bányákba, illetve azokhoz kapcsolódó épületekbe, romokba ütközünk. A hanyatlás egyértelmű, de mégis van benne valami méltóság, még romjaiban – a szó átvitt és elvont értelmében – sem olyan szívszorító, mint Ózd térsége. Hiába áll a különös formájú bányásztemplom Mizserfán bezárva, elhagyatva, mellette az öregotthon előtt parkoló autók (nem lepukkant „Lada ezeröcsikről” van szó) élettel töltik meg a falu főutcáját. A Kazár melletti hajdani függőakna lejáratának épülete csak távolról rom, az épület egy része pálinkafőzdévé van átalakítva, illetve rendbe van téve. A lényeg talán az, hogy a salgótarjáni szén sosem volt annyira jó, mármint a fűtőértéke, hogy Kánaánná tette volna a térséget, amelyből hirtelen zuhant a mélybe. (Borsod sem volt egy Klondike, de ott más folyamatok is lezajlottak az utóbbi 30 évben.)

Kis bányatörténelem Kazáron, mint láttuk, a férfiak levetették a hagyományos paraszti gúnyát, de továbbra is parasztnak tekintették magukat. Jó példák erre az úgynevezett „bicskabányák”, ezek a kis méretű, kezdetleges technikai felszereltséggel bíró bányák, amelyeket hol kinyitottak, hol bezártak. Értelemszerűen az ott dolgozó bányászokat is hol szélnek eresztették, hol felfogadták. Mivel a nógrádi barnaszén minősége nem volt olyan jó, mindig az energiakonjunk-

Bányavágatot imitáló bányászemlékmű Kazáron Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Külszíni fejtés Székvölgypuszta felett, háttérben a Mátra sötétkékje

túra határozta meg az ágazat fejlődését. Ha nagyon kellett a szén, akkor Palócföldnek is jól ment. Jellemző, hogy már a kezdetekkor sem volt annyira vonzó, hogy a Szent István Bányatársaság csettintésre keresztül tudja vinni, hogy megépüljön a Hatvan–Salgótarján– Losonc-vasútvonal, aminek okán csődbe is ment. A szenet pedig szekéren nem rentábilis szállítani, bár a kazári (és a környékbeli) hagyományban az első szénkereskedők nemhogy szekéren, hanem kosárban szállították a szenet. Nevesül Collín és Rajmán, a két bőr- és tollkereskedő zsidó látta meg a fantáziát a nógrádi szénben. A mondába aztán bele van keverve Deák Ferenc, a „píszí” jegyében, hogy pedig nő is szerepeljen benne, még Erzsébet királyné is (afrikait nem találtak, kínai büfé meg még nem volt Tarjánban). Lényeg, hogy Collín és Rajmán elintézték a vasutat, lett szénbánya, munka és lágy kenyér. Aki ismeri a környék történelmét, az talán könnyen felismeri, hogy a Collín név mögött dr. Chorin Ferenc aradi

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bagó-kő felül vízszintes, alatta függőlegesen megdermedt bazaltszálai Fotó: Pálvölgyi Krisztina

ügyvéd, a később a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnök-vezérigazgatója állt, Rajmán pedig Reimann Lázár bányamérnök, szintén az SKB Rt. igazgatója volt. Egyik sem volt bőr- és tollkereskedő. Az viszont igaz, hogy dr. Chorin Ferenc mozgatott meg minden szálat, hogy a vasút végre elkészüljön, amire rásegített az akkori gazdaság energiaéhsége. Nem célom a bányatörténet bemutatása. A vég a rendszerváltással köszöntött be, a már kimerülő és egyre rosszabb minőségű szenet produkáló szénbányák (ne feledjük, gázra is akkor állt át a háztartások jó része, a szénerőművek is gázra tértek át, vagy egyszerűen megszűntek) veszteségesek lettek, és bezárták őket.

Kettő az egyben: kő- és szénbánya a Szilvás-kőn

Bányászat következtében beomlott hasadék a Szilvás-kőn – Fotó: Gulyás Attila

A Szilvás-kő csúcsának közelében – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rövid kitérő után visszakaptatunk a sárga turistajelzésre, és úgy megyünk tovább Szőröspusztán át a Szilvás-kő irányába. Öt-hat kilométeren keresztül tölgyesekben haladunk kisebb dombokat „megmászva”, amikor meglátjuk magunk előtt a már a Medves-vidékhez tartozó Szilvás-kőt. A kazári riolittufa után ez a másik geosite, amelyet érintünk. A Szilváskőt érdemes körüljárni, mert alulról és felülről egyaránt érdekes. Igazából nem is egy vulkán, hanem három, a Bagó-kő (amely nevét állítólag onnan kapta, hogy „bagót sem ér” a kő, amelyet ott bányásztak), a Szilvás-kő, amelynek tetején a szénbányászat miatt szétnyíló sziklaszakadék van, valamint egy kisebb vulkáni kúp, a KisSzilvás-kő. A keleti oldalán lévő bazaltorgonák, egy felhagyott kőbánya falai, a legnagyobb kibukkanások közé tartoznak az országban, amelyek többlépcsős lávazuhatagnak hatnak. A turistautak egyben tanösvények is, és tényleg kimerítően elmagyaráznak mindent a kihelyezett táblák. Hát ezzel magammal is vitáznék, mert például a régi kőbányában (a Bagó-kőn) kipreparálódott bazaltoszlopok 2-3 méter magas oszlopban álló bazaltszálait

Rejtett Kincseink

a tetejükön 20 méteres magasságban vízszintes bazaltszálak váltják. A tábla annyit ír, hogy a bazaltláva kihűlésekor, az összehúzódás miatt lett ilyen. Fagypont alatt az égbe tör, az alatt pedig elfekszik? Ettől függetlenül tényleg érdekes, és sokáig el lehet nézni a zuzmótól (Rhizocarpon geographicum) világos-, a mohától (Homalothecium sericeum) sötétzöld formákat. Kicsit hasonló, mint amikor gyerekként (vagy felnőttként) a felhőkbe lát bele különböző formákat az ember.

be egyszerre kőszenet és építőanyagnak való bazaltot kis túlzással ugyanabból a bányából. A Szilvás-kőről meredeken visz le az út a már említett bányászkolónia régen bezárt közösségi épületéhez (értsd: kocsma, bolt). Noha Rónabánya Salgótarján része, csak másfél óránként jár távolsági busz a városközpontba. 쐍

Kilátás észak felé a Szilvás-kőről, elöl a Tajtivíztározó, mögötte az Ajnácskőihegység, háttérben a Gömör–Szepesiérchegység havas csúcsai Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A másik nagy kérdésre, hogy mégis miként tudtak bazaltot (magmás, kiömlési kőzet) és üledékes kőszenet bányászni, szintén ezek a táblák adják meg a választ. Jól illusztrálják, hogy az agyagon/homokkövön fekvő szénréteg vetődéssel elmozdult, és az így keletkezett repedéseken keresztül felszínre törő lávából lett bazalt (vagy riolit). Ezért szállíthattak a völgy-

Térkép: Bába Imre

A csúcsról viszont pazar kilátás nyílik, félkörben a Kékestől a Bükkön keresztül egészen a Tátrákig. A februári hidegnek ez az előnye megvan, hogy tényleg messzire el lehet látni, bár igazi térélményt a közeli kisebb hegyek és a Tajti-medence adnak.

2 km

Kazári tájház

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Sziklás múltidézés és

egyedi táj Dunaalmás 58

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

Miközben a Gerecse térképén legeltetjük a szemünket, a hegység nyugati peremét szemlélve egy viszonylag kis területen érdekes földrajzi nevek bukkannak fel. Vajon honnan kapta a nevét a Kőpite-hegy és az Ördögkéz-szikla? Valóban szép a kilátás a Les-hegyen? Honnan hová vezet a római út, mi köti össze ezeket a helyszíneket?

határában w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép térképböngészés közben egyértelműen látszik, hogy ezek az izgalmas látnivalókat sejtető helyek valamiféle rokonságban állnak egymással, amiről leginkább a „Dunaalmásikőfejtők tanösvény” felirat árulkodik. Ha a hegységgel kapcsolatban kőfejtőkre gondolunk, elsőként a híres gerecsei „vörös márvány” ugrik be, amely voltaképpen nem más, mint fosszíliákban gazdag, jura időszaki mészkő: leglátványosabb feltárásai főként a Gerecseoldal délnyugati részén ma is működő, illetve a Nagy-Pisznice felhagyott bányáiban tárulnak elénk. Ugyanakkor ezen a vidéken az üledékes kőzetnek más, érdekes, ipari szempontból felhasználható megnyilvánulásai is vannak, amelyek szép példáit Dunaalmás határában is meglelhetjük. Ennek a kevesek által ismert Gerecse-résznek négy látványos kőfejtője, több csodás panorámája és egy egyedülálló „kőhordó útja” együttesen mutatja be mindazt, aminek megismerése után más szemmel fogunk nézni a Gerecsére.

A tanösvény elején emlékkő jelzi hazánk leghosszabb, ma is használatban lévő, római kori útját

Mit adtak nekünk a rómaiak? A Brian élete című film sokat idézett, vicces jelenetében a szereplők lekicsinylően sorolják, mi mindent adtak nekik a rómaiak. Aki kicsit is ismeri a történelmet, az pontosan tudja,

A római út vízátereszei tökéletes állapotban maradtak fenn

milyen nagyszerű civilizációs vívmányokról beszélünk, aki pedig személyesen is találkozik a római kor fennmaradt értékeivel, az bizonyosan csodálattal fogja azokat szemlélni. Ennek a fejlett kultúrának a nyomait, épületmaradványait Magyarország-szerte megtaláljuk, de itt, Dunaalmás déli határában maradt fenn hazánk leghosszabb, egybefüggő római útszakasza, amelyet kétezer éve építettek. Felfedezőutunk részben e közel 2 kilométer hosszú, nagy fokú szakértelemről árulkodó, köves nyomvonalon indul a Dunaalmást és Tatát összekötő országúttól. A tanösvény három különböző leágazása a Les-, a Kőpite- és Nagy-hegyre kalauzol majd el minket: a római kor és a későbbi bányászat meghatározó emlékei mellett számos más érdekességgel és kuriózummal is megismerkedünk.

Fotó: Lánczi Péter

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott, mintegy 9 kilométer hosszú Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény 32 állomásból áll. A kiemelt pontokon a hagyományos információs táblák helyett ingyenesen letölthető mobilalkalmazás mesél a környék múltjáról és természeti értékeiről, a navigálást pedig a terepen kihelyezett QR-kódos irányjelzők és turistajelzések is segítik. A dunaalmási római út az i. sz. 1–4. században épült, és ahogy azt már a térképről leolvashattuk, a kitermelt kő szállítását szolgálta. Az itt felszínre bukkanó édesvízi mészkövet már a kelta időkben is fejtették, ugyanis könnyen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mamut csonttöredékei. A Csúcsos-hegy oldalában nagyobb sziklatömbökre is lelhetünk, amelyeket közelről szemügyre véve édesvízi élőlények lenyomatait láthatjuk. A ma már erdővel borított, 222 méter magas Csúcsoshegy régen sokkal markánsabban emelkedett a kopár, legeltetésre használt környék fölé. Jellegzetes formájáról napjainkban már inkább csak a neve árulkodik.

bányászható és formálható kőzetről beszélünk, amely a közeli római telep, Brigetio katonai objektumaihoz, amfiteátrumához, szentélyeihez, fürdőihez, padlófűtéses épületeihez is alapanyagot biztosított. A rómaiak precizitását és műszaki tudását nem csupán ezek az épületek, hanem a megvalósításukhoz szükséges út is bizonyítja. A római „kőhordó út” ugyanis kiváló alapozásának és gondosan megtervezett vízelvezetésének köszönhetően ma is jó állapotban van, járható, tökéletes épségben megmaradt, kőből rakott, boltíves vízátereszei pedig ennyi idő múltán még lenyűgözőbbnek hatnak. A mai Szőny területén feltárt egykori római katonai határvároson kívül a későbbi korokban is felhasználták az itt kitermelt kőzetet: például a komáromi vár erődítésénél, a budai várnál, a visegrádi és a tatai paloták falazatánál, a Gellért fürdő, valamint többek között a Parlament építésénél. Egészen az 1950-es évekig bányászták itt a környék dombjainak jó minőségű kőzetét.

Az Ördögkézszikla felületét szemlélve több millió éves nyomokra lelhetünk

A déli mamut csonttöredékei és őrlőfogai az 1900-as évek eleji ásatások során kerültek elő a környék kőbányáiból. A 2,5–0,8 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi emlős 4,5–5 m magas és 6,5 m hosszú lehetett, tömege pedig a 10 tonnát is meghaladhatta.

Az ördög kezének lenyomata és a Les-hegy panorámája

Már a Les-hegy körpanorámája is lenyűgöző, hát még az, ami hátravan

A Csúcs-hegyről átsétálunk a kőhajításnyira lévő Les-hegyre (236 m), ahol már jóval látványosabb sziklafalak engednek betekintést a földtörténeti múltba, tetején pedig a körpanoráma mellett az őslenyomatot rejtő Ördögkéz-sziklát is megcsodálhatjuk. A magaslat 2 millió éves nevezetessége a néphiedelem szerint az ördög keze által keletkezett, pedig valójában a déli mamut őrlőfogának lenyomatát látjuk, amely valóban egy kézlenyomatra hasonlít. A Les-hegy szép

Ősi nyomok úton-útfélen Túránk során az egyenetlen talajjal, a felszínre bukkanó kőzetekkel a Csúcsos-hegy környékén találkozunk először. Hajdanán itt hömpölygött a Duna, amely a pleisztocénben rakta le többszintes, homokból és kavicsból álló, teraszos hordalékkúpjait. Az itt nyíló egykori bányaudvar az úgynevezett Betlehemi-kőfejtő, amely 172 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. Rétegeiből – a környék többi feltárásához hasonlóan – napvilágra kerültek a déli

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Mészáros András

Fotó: Adobe Stock / Yuri Macsimov

körpanorámájában feltűnik előttünk a közeli Kőpite- és a Nagy-hegy, a Kisalföld szelíden hullámzó vidéke, a Duna kanyargó szalagján túl elterülő felvidéki táj, valamint az innen keletre magasodó Gerecse tömbje.

Védett területen Az 1977-ben létrehozott, 230 hektár kiterjedésű Dunaalmási-kőfejtők Természetvédelmi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

Területen járunk. E változatos környezet több védett és fokozottan védett élőlénynek ad otthont, amit talán első pillantásra nem is gondolnánk. Pedig a fiatal tölgyessel, akácossal és feketefenyvessel betelepített, helyenként kopár, sok évszázadon keresztül bolygatott táj botanikai ritkaságokat is rejt, amelyek zömében a sziklás és nyílt élőhelyeken fordulnak elő. Ilyen helyszín a Kőpite-hegy és közvetlen környezete.

Errefelé selymes boglárkát, madárfészekbékakontyot és vitézkosbor is láthatunk

A Dunaalmás környéki kilátópontokról a Gerecse fő tömege is elénk tárul

Mesél a Térkép

Fotó: Adobe Stock / Simon Kovacic

A löszgyepek egyik jellegzetes növénye a citromsárga virágú selymes boglárka, a szélben lengedező árvalányhaj, az orchideák közül a szokatlan megjelenésű, világosbarna hajtású madárfészek-békakonty, valamint a vitézkosbor, amely leginkább a kőfejtők udvarában fordul elő tömegesen. Láthatunk itt továbbá kardos és fehér madársisakot, a gyógynövények közül pedig az orbáncfű, a galagonya, a csalán és a kakukkfű a legjellemzőbbek.

A sztyepprétek ritka lakója a védett fűrészlábú szöcske

Növényi nedvekkel, nektárral és mézzel táplálkozik a halálfejes lepke

zajt, szinte biztosan találkozunk a környék nagyvadjaival: gímszarvassal, őzzel vagy vaddisznóval, amelyek nyomai is nagy populációról árulkodnak. Ezen a területen egyébként a természetvédelem mellett a vadgazdálkodás is kiemelt fontosságú. Számos helyen láthatunk vadetetőt, vadászlest vagy mesterségesen kialakított dagonyázóhelyet.

Miközben a talajt fürkésszük, összefuthatunk egy igazi európai ritkasággal, a fűrészlábú szöcskével, amely akár 10 cm hosszúságúra is megnőhet. A csalitos tájban ide-oda libbenő lepkék közül számos faj védettséget élvez, köztük a csak nevében ijesztő halálfejes lepke, a szivárvány színeit idéző kis színjátszólepke, a nappali pávaszem és a fecskefarkú lepke, valamint a kardoslepke. Nem csupán növényekben és apróbb élőlényekben gazdag e vidék. Ha nem csapunk

Fotó: Adobe Stock / Daniel Kreissl

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

A panorámás Kőpite-hegy tetején kényelmes piknikezőhelyet találunk A felhagyott kőfejtők látványos sziklafalakkal örvendeztetik meg a természetjárókat

A lepény alakú, sziklás csúcson Ez a jellegzetes, teraszos oldalú, 292 méter magas, emberkéz formálta magaslat a pitére emlékeztető alakjáról kapta a Kőpite-hegy nevet. Természetesen utunk a tanösvény panorámás névadójára is felvezet, amelynek köves tetején kényelmes, padokkal ellátott esőbeállót és lenyűgöző kilátást találunk egy tájat elcsúfító, magasfeszültségű vezetéket tartó oszlop társaságában. Ha ez utóbbit figyelmen kívül

hagyjuk, a Vértes és a Gerecse által szegélyezett Tatai-medencében, a közeli Ferencmajorihalastavakban és a távolabbi tatai Öreg-tóban gyönyörködhetünk kedvünkre. A keskeny hegytetőt bejárva minden irányban kitekinthetünk, teljesen belátva a környéket.

A Nagy-hegy platóján A Kőpite-hegy ormáról észak felé a szomszédos Nagy-hegy elnyúló platójára is rálátunk.

Fotó: Lánczi Péter

Sisegő füzike – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A közelmúltban a nemzetipark-igazgatóság újra legelővé alakította vissza ezt az elmúlt évtizedekben sűrűn benőtt területet, ahol hajdanán ürgék is laktak. Utunk átvezet ezen a kilátást nyújtó „minipusztán”, majd meredeken levezet a környék leglátványosabb tanúfalainak lábához, amelyek lenyűgöző tájsebekkel tárják elénk az elmúlt 2 millió év földtörténeti eseményeit. Különös hangú lakója van a sziklás oldalú magaslatnak. Nyári estéken ezen a környéken hol erősebb, hol halkabb, öblös pirregésre lehetünk figyelmesek, amely akár 2 kilométerre is elhallatszik. E titokzatos hangnak a forrása nem más, mint a lappantyú, amelynek hímjei nászidőszakban tapsolnak is a szárnyaikkal. A lappantyú a fák ágain nem keresztben, hanem hosszanti irányban ül, ráadásul a földön fészkel.

Bámulatos kőfalak alatt A 20 méteres vastagságú édesvízi mészkő a korábban már említett dunai kavics- és homokrétegekre települt, de itt nem képez egységes tömböt, mert fosszilis talajok, homokkő és üledékrétegek tagolják. Az egykoron itt fakadó karsztvizek által formált, pompás sziklakertben szintén előkerültek a déli mamut maradványai, de egy rég kihalt teknősfaj és egy édesvízi táskarák fosszíliája is fennmaradt. A kutatók a

Nem minden térkép jelöli a Kőpite-hegy délkeleti oldalában álló Dávid-kilátót Fotó: Lánczi Péter

Térkép: Bába Imre

Neszmély

1 km

bányában fellelt 200 ősnövénylenyomat segítségével az elmúlt 2 millió év éghajlatváltozásait is nyomon követhetik. Lehet, hogy a laikus természetjárót is kutatásra csábítják a bányaudvar lenyűgöző falai, de óva intünk mindenkit az omladékony sziklák bolygatásától, ami nem csupán tiltott, de roppant balesetveszélyes is. A régi kőbánya sziklaüregeiben néhány évtizede még fészkelt a ritka kövirigó és a gyurgyalag. Napjainkban e falak között a házi rozsdafarkút, a sisegő füzikét, a csilpcsalpfüzikét, az énekes rigót, az erdei pacsirtát, a lappantyút és többek között a citromsármányt figyelhetjük meg. A sziklapárkányok több denevérfajnak is menedéket nyújtanak a nyári hónapokban, télen viszont védettebb helyre húzódnak e repülő emlősök. A Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény bejárását érdemes kiegészíteni a Kőpite-hegy délkeleti oldalában álló Dávidkilátó felkeresésével. A masszív építményből főként kelet és dél felé nyílik kilátás. Tökéletes helyszín a szemlélődő elvonulásra. 쐍 Forrás: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdők itthon és a nagy világban

Az erdők a természetjárás egyik legfontosabb helyszínét jelentik. Túráink során változatos erdőképekkel találkozunk, és akaratlanul is Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely összehasonlítjuk őket, mérlegeljük állapotukat. Fotók: Adobe Stock De hogyan is állunk nemzetközi összevetésben? Az áprilisi Föld Napja alkalmából kitekintünk a világ és Európa erdeire, hogy pontosabban tudjuk értékelni hazai faállományaink helyzetét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia a azt a szót halljuk, hogy erdő, vélhetően a kisgyermekként szerzett első erdőélményeinkhez viszonyítunk, attól függően, merre születtünk és nevelkedtünk. Aki bükkösök közelében nőtt fel, annak a hatalmas, szürke törzsek katedrálisa „az Erdő”, aki hegyvidéki fenyvesek mellett cseperedett, az fenyőzúgás nélkül el sem tudja képzelni az életet, az alföldiek számára pedig a mesterségesen telepített akácosok vagy nemes nyárasok képe a természetes. „Mást jelent az erdő a kanadai favágónak, mást a maláj őserdőkben élő vadásznak, mást a vasárnapi délutáni erdei sétán felüdülő magyar városlakónak vagy éppen a hivatását gyakorló erdésznek és természetvédőnek” – világít rá a sokrétű szempontokra Szepesi András erdőmérnök, az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának nemzetközi kapcsolatokért felelős referense.

Változatos erdőképek Az erdő megjelenése, karaktere óriási különbségeket mutat bolygónk különböző területein. Az erdő a Föld legösszetettebb életközössége, a lágy és fás szárú növények mellett magában foglalja a talajban és a földfelszínen élő mikro-

A világ legnagyobb fái az 1000 tonnás tömeget is elérhetik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdők világszerte a biológiai sokféleség megőrzői

organizmusokat, a mohákat és a gombákat is. Az egyenlítői esőerdőket, a Mediterráneum bozótosait, a magyar tölgyerdőket vagy éppen a Tátra lucfenyveseit egységesen mind erdőnek nevezzük. Ezek „vázát” mindenkor fás szárú növények adják, de hogy milyen magasságú és milyen sűrű borítottságú területet tekintünk erdőnek, az nagyban függ a földrajzi helyzettől és a klimatikus körülményektől. A sarkvidéki tundrán élő, mindössze pár centiméteres nyír- és fűzfajok ugyanúgy fás szárú növények, mint egy kétezer tonnás hegyi mamutfenyő. Az erdő kialakulásához ugyanakkor megfelelő hőmérsékletre és csapadékra van szükség, mert a fák más növekedési formáknál több meleget és nedvességet igényelnek. Elterjedésüknek nem is a kemény téli hideg, inkább a nem kellőképpen meleg nyár szab határt. „A Food and Agriculture Organization (FAO) nemzetközileg elfogadott meghatározása szerint azokat a területeket tartják nyilván erdőként (angol terminológia szerint: forest), amelyek legalább fél hektár, azaz 5000 négyzetméter kiterjedésűek, illetve amelyeket legalább 10%-ban az 5 méteres magasságot elérni képes, fás szárú növények borítanak” – foglalja össze a statisztikák alapját képező erdődefiníció lényegét Szepesi András. Ezért lehet például, hogy a kimutatások szerint a hozzánk képest kedvezőtlenebb termőhelyi viszonyok közötti mediterrán országok (mint Spanyolország, Olaszország vagy Görögország) nálunk nagyobb erdőterülettel rendelkeznek. Hiszen ott a mediterrán bozótosokat (macchia) is erdőként tartják nyilván, amelyeket mi egyál-

Lo molest, Esőerdő az et Amazonas-medencében quiametur porati arum fuga – Fotó: Adobe Stock

Erdőirtás Malajziában

talán nem neveznénk annak, hiszen idehaza a tölgyesekhez és a bükkösökhöz szoktunk hozzá. Ökológiai szempontból azonban ugyanakkora értéket képviselnek azon a termőhelyen.

Helyzet a nagy világban

erdők megújítása. Külön hatóság figyeli ennek megvalósulását, megakadályozva ezzel, hogy a fejlett országok piacot teremtsenek az erdőpusztításból származó termékeknek.

A világszinten nyilvántartott mintegy 4 milliárd hektárnyi erdő Erdők az öreg kontinensen Földünk szárazföldjeinek közel egyharmadát borítja. Az erdők „Európában 1 milliárd hektár erdő van, amelymegoszlása nem éppen egyenletes: bolygónk erdőségeinek több nek több mint 80%-a Oroszországban található, mint 50%-ával öt ország (Oroszország, Brazília, Kanada, USA ennek az országnak azonban az egész területét és Kína) rendelkezik. Tíz országban szinte egyáltalán nincs erdő, figyelembe veszik a statisztikában. Más kontimíg 54-ben kevesebb mint 10% az erdősültség aránya. Ez utóbbi nensekhez képest Európa viszonylag szegény országok jellemzően Észak-Afrikában, illetve a Közel-Keleten találhatók, mint például EgyipMagunk alatt vágjuk tom, Líbia, Katar vagy Afganisztán. Az emberiség történetét végigkíséri az erdőirtás, ami a fák szakszerű erdőgazdálkodás és újratelepítés nélküli pusztítását A világ legnagyobb egybefüggő erdősége az jelenti. Az erdőirtás nem pusztán fakitermelés, hanem azt Amazonas-medencében található. Az itteni jelenti, hogy a fák kivágása minden szakmai szempont nélkül esőerdők fajgazdagsága egyedülálló, már a történik, az erdő helyén pedig más célokat szolgáló terület becslések szerint legalább 40 ezer fajt számláló jön létre. A népességrobbanás, az élelmiszerek és a faalapú amazóniai növényvilág is elképesztő sokszínűtermékek iránti egyre növekvő igények kielégítése évezredek séget mutat. A terület azonban nagy bajban alatt odáig vezetett, hogy a Föld erdőterületének közel fele van: az Amazonas-medencében folyó erdőirtás egyre gyorsuló ütemben elpusztult. A FAO adatai szerint csak globális hatásokkal jár, az erdő pusztulásával 2000 és 2010 között évente 15 millió hektár erdőt irtottak ki, csökken a szén-dioxidot hasznosító és tartósan elsősorban az Egyenlítő vidékén – ez másfél magyarországnyi megkötő növények száma, ez pedig felmelegeterületet jelent. A sokkoló számok ellenére némi bizakodásra dést eredményez. Hasonló gondot jelentenek ad okot, hogy a zsugorodás az elmúlt évtizedekben enyhén a délkelet-ázsiai és az Afrika egyenlítői részén lelassult. Kína például annyi erdőt telepít évente, amennyi folyó erdőpusztítások, amelyek ellen számos őserdőt Afrikában kiirtanak, bár ökológiai, természetvédelmi nemzetközi program indult. Többek között szempontból ez nyilván nem jelenthet teljes értékű pótlást. Magyarország is aktív résztvevője az Európai Az erdőtelepítések mégis egyre nagyobb mértékben ellenUnió azon kezdeményezésének, amely nem súlyozzák a veszteséget, így a nettó erdőterület-csökkenés engedi forgalmazni az olyan területekről a fent jelzett időszakban évi 5 millió hektár körül mozgott. származó faanyagot, ahol nem biztosított az

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia növényfajokban, így fafajokban is – magyarázza Szepesi. – Bár Eurázsia Himalájától északra eső részein közel 700 fás szárú faj honos, ezek közül mindössze 50 tekinthető Európa-szerte elterjedtnek. Ennek ellenére a különböző erdőféleségek nagy változatossága jellemzi az öreg kontinenst, de már alig találunk olyat közöttük, amelyet az emberi tevékenység évezredes hatásai nem alakítottak át jelentősen.” Európa erdőgazdálkodásának legjellemzőbb vonása a sokszínűség, ami a természeti adottságok és a történelmi folyamatok együttes hatásának változatosságából ered. Az erdőgazdálkodás kialakult hagyományai jellemzően a földrajzi határokat, nem pedig az országhatárokat követik. Az erdőgazdálkodás terén itt született meg 300 éve a fenntarthatóság fogalma, aminek hatására az 1700-as évektől kezdve folyamatosan megszűntek az erdőirtások, és általános követelmény lett, hogy a fakitermeléseket mindig az erdő megújításának kell követnie.

Erdőben nagy Magyarország Az Európai Unió erdei 180 millió hektáron terülnek el, ami a világ erdőterületének csupán 5%-a. Ugyanakkor a Föld számos más térségével ellentétben az EU erdővel borított területeinek mérete növekszik; csak 1990 és 2010 között mintegy 11 millió hektárral bővült, főként

Az erdőtelepítések világszerte növekvő ütemben ellensúlyozzák az őserdők fogyását

a természetes terjeszkedés, valamint az erdőtelepítési erőfeszítések hatására. Hazánk helyzete ebből a szempontból pedig kifejezetten kedvező. Magyarországon inkább az erdők gyarapodására érdemes felhívni a figyelmet, hiszen erdeink területe az elmúlt száz évben megduplázódott. „Trianon után Magyarország elvesztette erdeinek legértékesebb 84%-át. Ennek ellensúlyozására a társadalom és a magyar erdészszakma hatalmas erőfeszítéseket tett, komoly eredményeket elérve az erdőtelepítések területén. Az elmúlt évszázadban megdupláztuk az erdőterületünket. Továbbra is cél a fával borított területek arányának növelése, mindez azonban már nem pusztán gazdasági, hanem környezeti célokat is szolgál, mint például a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését” – magyarázza a szakember.

Ma Magyarország területének több mint ötödét, a termőterület negyedét borítja erdő. Fafajösszetétel, egészségi és természetességi állapot szempontjából is nagy a változatosság. A legtöbb erdőterületet állami erdőgazdaságok kezelik, különösen a természetvédelmi és turisztikai szempontból fontos területeken, mint például a Budai-hegység, a Pilis, a Börzsöny, a Mecsek, a Bakony, a Mátra vagy a Bükk. A magántulajdonban lévő erdőEgynapnyi kiemelt figyelem terület viszont az erdőtelepítési programoknak Az április 22-én ünnepelt Földanya Nemzetközi Napja köszönhetően gyorsan gyarapszik, így egyre (leánykori nevén Föld Napja) mozgalom már ötven éve nagyobb részarányt képvisel. Csak a rendszerigyekszik ráirányítani a figyelmet a természeti környezeváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt tünk megóvására. A jeles nap alkalmából világszerte szer(ez Budapest területének közel négyszerese) veznek különböző programokat a helyi civil szervezetek, telepítettek a magángazdálkodók. önkormányzatok és iskolák. „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – szól a mozgalom egyik jelmonGlobális hatások – helyi válaszok data. De a rajzpályázatok, faültetések, környezeti vetélkedők Az erdei életközösség egyaránt függ a terméés szemétszedési akciók mellett vajon egyéni szinten és a szeti tényezőktől és az emberi tevékenységtől. mindennapokban mennyit vagyunk képesek és hajlandóak A globális változások ennek megfelelően hazai tenni a változásért? erdeinkre is hatással vannak. Szerencsére azok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A globalizáció káros hatását jelenti az idegen rovarfajok megjelenése

egészségi állapota európai viszonylatban jónak mondható, bár a klímaváltozás érezhető hatásai nagy kihívások elé állítják elsősorban az alföldi térségek erdeinek fenntartóit. Ennek jeleként hazánkban mind az abiotikus eredetű (pl. széldöntés, jégtörés), mind a biotikus (azaz a különböző károsítók okozta) erdőkárok volumene és gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Évről évre tömegesen jelennek meg és terjeszkednek olyan kártevők és kórokozók, amelyeknek korábban nemcsak Magyarországon, de a környező országokban sem tulajdonítottak jelentőséget – például csak az utóbbi 20 évben több jövevény rovarfaj telepedett meg a magyar erdőkben, mint az azt megelőző 110 évben összesen. Ezt a trendet a klímaváltozás mellett a globális közlekedés és a kereskedelem is segíti. Az inváziós fajok egyedei sokszor emberi közreműködéssel lelnek „új hazára” – élő növényen, terméseken vagy különböző csomagolóanyagokon is utazhatnak. Így érkeztek a térségbe például kínai szállítmányok potyautasaiként a különböző ázsiai cincérfajok. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Ausztriában a kábítószer-keresőkhöz hasonlóan kiképzett kutyákat is bevetnek, hogy átvizsgálják a fából készült, gyanús csomagolóanyagokat idegen rovarok után kutatva. Az ilyen behurcolt rovarfajok veszélyessége általában abban rejlik, hogy az újonnan meghódított területeken jó ideig természetes ellenségeik hatékony kontrollja nélkül tudnak terjeszkedni, illetve szaporodni, tápnövényeiket és az őshonos rovarfajokat egyaránt elpusztítva vagy súlyosan veszélyeztetve.

Nem vagyunk azonban tehetetlenek. Aktív emberi közreműködéssel – a fafajok helyes megválasztásával, természetközeli erdőgazdálkodással vagy éppen az inváziós fajok viszszaszorításával – segíteni tudjuk, hogy a hazai erdők a negatív globális folyamatok közepette is hozzájárulhassanak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A fenntarthatóságot középpontba állító hazai gazdálkodással biztosítani tudjuk az erdei életközösségek fennmaradását és gyarapodását. Turistaként pedig saját lehetőségünk, hogy a természetben minél több időt töltve jobban megismerjük erdeinket. Hiszen amit ismerünk, azt tudjuk igazán megvédeni. 쐍

Fotó: Šporčić Dean/Mecsekerdő

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erdész Válaszol Egyre többet hallani arról, hogy farkasok és medvék telepedtek meg Magyarországon. A természet védelme szempontjából ez biztos nagy öröm, de gyalogos turistaként nem kell tartanunk ezektől az állatoktól? Előfordulhat, hogy szembetalálkozunk például egy falka farkassal az erdőben? Németh András, Eger Az elmúlt két évtizedben a nagyragadozók több faja is megtelepedett hazánkban. A farkas állandó jelleggel jelen van a Tokaji (Zempléni)hegységben, az Aggteleki-karszton, a Bükkben és már a Mátrában is. Az észak-nógrádi és -hevesi régióban medvék jelenlétét észlelik, míg a hiúz bizonyítottan él a Börzsönyben is. Bár általában a kisragadozók közé sorolják, de dél felől terjeszkedve lassan az egész országot visszahódította az aranysakál.

Ezek a fajok mind őshonosak a Kárpátmedencében, gazdasági károkozásuk miatt az ember pusztította ki őket Magyarországról egy-másfél évszázaddal ezelőtt. Nemcsak kiemelten vadásztak rájuk, hanem életterük is beszűkült: autópályák és ipartelepek épültek, bővültek a települések, miközben a zsákmányt jelentő haszonállatokat hatékonyabban védték ellenük. Az aranysakál kivételével fokozottan védett fajok, ezért megtelepedésük nagy termé-

Farkasfalka Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szetvédelmi jelentőségű folyamat. A természetes életközösség részét képezik, hozzájárulnak az ökológiai egyensúly fenntartásához. Újbóli megtelepedésük mindennél erősebb pozitív visszajelzés a hazai természetvédelem és erdőgazdálkodás számára, hogy a védett természeti területeken alkalmazott gazdálkodási módszereik megfelelőek, mivel az élőhely minőségére leginkább kényes nagyragadozók számára is alkalmas életfeltételeket teremtenek. Joggal merül fel a kérdés: miként alakul majd az ember és a nagyragadozók viszonya a jövőben? Mindegyik faj jelenléte komoly gazdasági hatással jár. Első lépésként a vadállományban okoznak kárt. A muflon várhatóan eltűnik egyes területekről, az őzek és szarvasok létszáma pedig jelentősen lecsökken. A megmaradt szarvasállomány nagyobb, ezáltal jobb védelmet kínáló csapatokba tömörül, így táplálkozásukkal koncentráltan okoznak kárt a fiatal erdőkben és a mezőgazdasági területeken. A vadlétszám lecsökkenése után az állattartók számíthatnak egyre nagyobb problémára, mint arról már híradások érkeznek BorsodAbaúj-Zemplén vagy Heves megyéből. A szakemberek legfontosabb feladata tehát annak meghatározása, hogy miként kezeljék a növekvő létszámban állandóan jelen lévő nagyragadozókat. Ha időben lépnek, és sikerül megfelelő szinten szabályozni a létszámukat, akkor hosszú távon fenntartható együttélési rendszer alakítható ki. De mit érzékel mindebből a turistatársadalom? Az biztos, hogy az Északi-középhegységben a jövőben a kirándulóknak is számolnia kell a nagyragadozók, elsősorban a farkas és a medve jelenlétével. Az erdők látogatása azonban továbbra is biztonságos marad. Megfelelő, tudatos viselkedéssel nemcsak a találkozások, hanem egyben a problémák is elkerülhetők. Egyrészt egyelőre nagyon kis létszámban élnek itt: farkasból néhány 6–10 egyedből álló falka, medvéből pedig alig pár példány. Másrészt természetes körülmények között kerülik az ember

Barna medve Fotó: Adobe Stock

közelségét. A jelzett turistautakat használva, az utakkal egyáltalán nem érintett, járatlan területeket és a sűrűket elkerülve nem fogunk találkozni velük. Az erdőben napi szinten dolgozó természetvédők és erdészek körében is igen ritka, hogy farkast vagy medvét látnának, sokkal inkább a nyomaikból, az elejtett állatok maradványából, a növényevők létszámának megcsappanásából és viselkedésük megváltozásából, vagyis közvetett jelekből érzékelik a jelenlétüket. A jelzett utak használata mellett a kutyák sétáltatása és a táborozások során kell tudatosan viselkednünk. Kutyáink potenciális ellenfelet vagy akár zsákmányt jelentenek a ragadozók számára, ezért kedvenceink és saját magunk védelme szempontjából sem fölösleges szabály, hogy természeti területen pórázon kell őket sétáltatni. Ahol farkasok élnek, az a terület nem egy nagy kutyafuttató. Az erdei táborozások során a magunkkal vitt élelmiszer lehet vonzó a ragadozók, elsősorban a medve számára. Ezért jól lezárva, a hálóhelyünktől távol tartsuk az ételeket, továbbá mindenképpen gondoskodjunk a keletkezett hulladék elszállításáról. A jelenlegi létszámadatok mellett egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük a problémákat, így továbbra is nyugodtan túrázhatunk az Északi-középhegységben. 쐍 Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Légy felkészült!

Tanácsok és praktikák terepezőknek Írta: Lánczi Péter

Neked mi van a hátizsákodban? Hogyan készülsz egy túrára? Tudod, mivel előzd meg a terepen a kényelmetlenséget és a bajt? Összeszedtünk néhány tanácsot, amelyek kezdőknek és haladóknak egyaránt fontosak lehetnek.

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

árkivel megeshet, még egy rövidnek tervezett kirándulás során is, hogy nem várt helyzetbe kerül. Az idilli kiruccanás könnyen válhat nyűggé, problémamegoldássá, rosszabb esetben pedig még komoly kihívásokkal is szembe kell néznünk, ha felkészületlenül indulunk útnak, illetve ha nem tudjuk, mit tegyünk vészhelyzet esetén. Természetesen előre kivédeni minden szituációt nem lehet, de pár aprósággal és egy kis tervezéssel rengeteget tehetünk a kényelmünk és a biztonságunk érdekében. Ez volt az unalmas tanmese bevezetője, amelyre a legtöbben legyintünk, és arra gondolunk, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint az a hülye, akiről múltkor hallottuk, hogy eltévedt, aztán majdnem megfagyott az erdőben, vagy az a másik, aki leesett egy szikláról, mert túl jó szelfit akart csinálni. Valóban, a balesetek többsége a felelőtlen viselkedésből fakad, mi pedig (ugye?!) nem vagyunk ilyenek, ám még a hazai, könnyűnek mondható terepen is átélhetünk gondot és veszélyt, ha nem figyelünk oda. Te mennyire vagy felkészült és elővigyázatos?

Nem a ruha teszi az embert De igen! Ha természetjárásról van szó, akkor biztosan. Ha papucsban vagy topánkában, mackónadrágban vagy egy szál topban lófrálunk az erdőben, nem azért fognak ránk furcsán nézni a tapasztaltabbak, mert nem követjük a legújabb outdoor divatot, hanem mert a megjelenésünk a felkészültségünk hiányáról, tereptől függően pedig akár felelőtlenségünkről is árulkodik. Manapság olcsón is hozzáférhetünk megfelelő túraruházathoz, bár igaz, ár-érték arányban a márkák és a különböző alapanyagok között jelentős minőségi eltérés lehet. A lényeg, hogy az olcsó is jobb a semminél, ha pedig már kipróbáltunk drágább termékeket, rájövünk, hogy azok miben tudnak többet, mennyivel praktikusabbak, komfortosabbak, illetve sok esetben tartósabbak. Vannak, akik ezt előszeretettel tagadják, sznobizmusnak beállítva a dolgot, és pénztár-

A zavartalan túrázáshoz elengedhetetlen a jó lábbeli – Fotó: Adobe Stock

cától függetlenül a vászonnadrágot és a pamutfelsőt viselik, pedig nyirkos, szeles és/vagy hideg időben ezek a holmik messze elmaradnak a korszerű alapanyagokból készült termékek képességeitől, például nedvességelvezetés, hőszigetelő képesség, tömeg-térfogat arány tekintetében. Utóbbi szempontok nagyban meghatározzák a természetben töltött órák minőségét. A kényelmen túl vészhelyzet esetén – ha úgy alakul, hogy kénytelenek vagyunk a szabadban éjszakázni – életet is menthet a megfelelő felszerelés. Talán mondanunk se kell, hogy az ideális túralábbeli mindig zárt, az adott terephez megfelelő talpú, télen pedig vízhatlan és meleg.

Pár apróság, amelyek minden hátizsákban elférnek Hátizsákot vagy terepfutó mellényt mindig érdemes magunkkal vinni, még a rövidebb utakra is. Az öreg Matula bácsi is megmondta, hogy „mindig tegyünk kabátot a hátizsákba”. Ezt az örök érvényű tanácsot a pihekönnyű és helyet alig foglaló, víztaszító ruhadarabok és felszerelések korában igazán nem nehéz megfogadni. Hosszabb terepezésre – különösen hidegebb időben – érdemes poncsót használni, illetve esőnadrágot, amelyekre lehet, hogy nem lesz végül szükség, de nélkülözhetetlennek is bizonyulhatnak egy vándortúra során. Lehet, hogy nem szalonnát sütni indultunk útnak, de mindig legyen nálunk bicska és öngyújtó vagy egyéb tűzgyújtó eszköz. Ezek a túlélés alapeszközei, amelyek nem csak vészhelyzet esetén jöhetnek jól. Egy svájci bicska rendkívül sokoldalú társ, ha problémamegoldásról van szó. Vág és nyit mindent, nélkülözhetetlen a piknikezéshez. A modern fejlámpák súlya és mérete is elhanyagolható, ezért érdemes alapból a táskában tartani, hiszen egy túra során egy barlang felfedezésénél is jól jöhet, éjszaka pedig elengedhetetlen a biztonságos tájékozódáshoz. Egyre kell ügyelni: mindig legyen feltöltve!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár Alig tettünk még valamit a hátizsákba, hát lássuk, mi az, ami még nem foglal sok helyet, gyakorlatilag nem növeli a terhet, mégis óriási komfortérzetet nyújt. Ilyen a kisebb kiszerelésben is kapható papír zsebkendő, illetve a higiéniai törlőkendő, amelyek nélkül akár kínszenvedés is lehet bizonyos dolgok elvégzése. Íróeszköz, amelyről azt is hihetnénk, nem fontos, de ha kell, akkor nagyon tud hiányozni. Izolációs fólia, amely pár száz forintos tétel, ráadásul észrevétlenül megbújhat a táskában. Ez az életmentő eszköz egyébként táborozás Hosszabb út során érdemes bebiztosítani magunkat tartalék energiaforrással Fotó: Gulyás Attila alkalmával is (például szigetelésként a derékalj vagy hálózsák alá vagy fölé) sokoldalúan felhasználható. Ajánlott egy vékony csősálat is betenni, mert nem csupán a hűvöstől, Az agyunkat már a zsebünkben hanem a napsütéstől is védheti a fejünket. A táska állandó la- hordjuk. Vigyázzunk rá! kója lehet a műanyag evőeszköz, továbbá pár méter vékonyabb Régen a telefonszámok, a buszok és a vonatok hegymászó kötél, amely rendkívül sokféleképpen felhasználható. menetrendje mellett még egy sor egyéb haszA felsorolt biztonsági cuccok alig foglalnak helyet, össztömegük nos dolgot is megjegyeztünk vagy felírtunk. pedig dekákban mérhető. Ha a cipelt terhen csökkenteni akarunk, Papírtérképet és tájolót vittünk magunkkal a terepi eligazodáshoz, fényképezőgépet a túrán ne ezeket vegyük ki a zsákból! látottak megörökítéséhez. Ezek az eszközök azóta beköltöztek a mobilunkba, de mégis: mi Ami sokaknál hiányzik van akkor, ha a képernyő elsötétül? A bosszúFontos lenne minden esetben valamilyen elsősegélycsomaságon túl komolyabb következményei is lehetgot is magunkkal vinni. Ennek tartalma függ az egyéntől nek, ha a terepen elérhetetlenné válik a zse(saját gyógyszerek, allergia elleni készítmények stb.), illetve bünkben hordott tudás. Ami a legfontosabb: attól, hogy hová és mennyi időre megyünk. Túraboltokban baj esetén nem tudunk segítséget kérni. Ezért különböző, előre összeállított csomagokat vehetünk, de az fontos indulás előtt feltölteni a készüléket, biztos, hogy ragtapaszra és fertőtlenítőszeres kendőre előbb esetleg egy külső áramforrást magunkkal vinni, vagy utóbb szükségünk lesz. Egy tipp: nagyon hasznos a kikapcsolni a nem használt alkalmazásokat, a leukoplaszt, illetve valamilyen ragasztószalag. A sérülés kewifit és a mobilinternetet, amelyek folyamatos zelésén túl a kiszakadt holmit vagy a levált cipőtalpat is meghasználata igen nagy mértékben merítheti az ragaszthatjuk. Csipesz! Sajnos előfordulhat, hogy a rovarriakkumulátort. A legegyszerűbb, ha aktiváljuk asztó – amelyet szintén érdemes magunkkal vinnünk – nem a repülőgépes üzemmódot, ettől még offline véd meg száz százalékban a kullancsoktól, amelyeket jobb használhatjuk a telefonra letöltött térképet. minél előbb eltávolítani. Létezik speciális kullancseltávolító A hátizsákban ugyanakkor még a 21. századis, de a csipesz megbízhatóbb eszköz. Nem várt helyzetekre ban is elfér a papírtérkép, amely a „tájékozódási a fájdalomcsillapítók és az izomfáradtság elleni magnéziumsegédleten” felül sok egyéb hasznos és érdekészítmények gyors gyógyírt jelentenek, és a naptejre sem kes infót is tartalmaz. Mint említettük, sokan csak a strandon van szükségünk. Meglehet, egy komplett már a legközelebbi hozzátartozó telefonszámát elsősegélycsomagnak már súlya van, de ez a csomag rosszulsem tudják fejből, ezért ajánlott felírni néhány lét vagy baleset esetén életet is menthet. Gondoljunk csak elérhetőséget. Nincs annál keservesebb, amikor például a súlyos allergiás reakciót kiváltó rovarcsípésekre, hozzájutunk egy működő telefonhoz, de nem amelyet egyes embereknél azonnal kezelni kell. tudunk senkit felhívni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

meg az aranyos kis vadmalacot, mert a mamája ezt zokon veheti. Inkább örüljünk neki, ha kirándulás során egyáltalán megpillanthatunk egy vadon élő állatot.

A vadaktól nem kell rettegnünk. Örüljünk, ha megpillanthatjuk őket Fotó: Adobe Stock

Hazai terepen a veszélyt legfőképpen a tapasztalatlanságunk és a felelőtlenségünk idézi elő. Nem vagyunk tisztában a képességeinkkel (fizikai és mentális állapot), rosszul mérjük fel a helyzetünket (időjárási tényezők vagy a napnyugta időpontjának figyelmen kívül hagyása), és néha kimondottan keressük a bajt (felmászunk oda, ahová nem kéne).

Mit kell tennem baj esetén?

Ha jön a vihar

Sérülés, rosszullét vagy egyéb vészhelyzet (például erdőtűz) esetén az Európában egységes, ingyenes segélyhívó számot, a 112-t kell tárcsázni. A diszpécser az elmondottak alapján intézkedik a megfelelő szervek helyszínre irányításáról. Érdemes elsősegélyhívó alkalmazást telepíteni a telefonunkra, amely meggyorsítja és megkönnyíti a mentőszervek tájékoztatását. Főként külföldi túráknál lehet hasznos és életmentő egy helyi app, amikor nincs helyismeretünk vagy nyelvtudásunk a megfelelő informáláshoz. Itthon töltsük le az ÉletMentő appot!

A mobilunk az időjárás megítélésében is hasznos. Különböző alkalmazások segítenek felmérni a felénk közelgő vihar intenzitását, hogy mennyire kell tartanunk tőle. Erős szélben a lehulló ágak és a hajladozó fák elől húzódjunk biztonságos helyre. Villámlás és jégeső esetén ne egy magányos fa alá húzódjunk be, de ha nincs más, akkor is tartsuk a fa törzsétől a lehető legnagyobb távolságot. A talajjal minél kisebb felületen érintkezzünk, tehát ne üljünk le. Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül

Valós és valótlan veszélyek a hazai erdőkben Bepakoltunk a hátizsákba, feltöltöttük a mobilt, most nézzük, mi kell ahhoz, hogy ne legyen elsősegélycsomagra és segélyhívásra szükségünk! Kezdjük azzal, hogy Magyarországon sokkal nagyobb biztonságban vagyunk a nyílt terepen, mint települési környezetben. Sokaknak első hallásra ez meglepő, de a statisztikák is ezt bizonyítják. Itt nem él sem medve, sem jeti, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy bárki vagy bármi ránk támadjon az erdőben. Kóbor kutyával is nagy valószínűséggel a falu szélén fogunk találkozni, nem pedig az erdőben. A hazai vadak nem bántanak, és ha tehetik, elkerülnek minket. Persze azért ne simogassuk

Indulás előtt mindig tájékozódjunk az időjárásról – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Egy átgondolt elsősegélycsomag nem foglal sok helyet – Fotó: Adobe Stock

vagy közvetett módon villámcsapás ér. Ezek az esetek főként vízparton és sík területeken fordulnak elő. Talán mondani se kell, hogy ne egy kilátó tetejéről gyönyörködjünk a viharfelhőkben és a villámokban.

jük az áldozat életjeleit, illetve minden esetben – akkor is, ha az áldozat látszólag jól is van – azonnal kérjünk orvosi segítséget, hívjunk mentőt!

Amennyiben a sérült eszméletlen, győződjünk meg arról, hogy van-e pulzusa, nem állt-e le a légzése. Ellenőrizzük, hogy a légutak Az elsősegély nyújtás kötelesség! szabadok-e. Távolítsuk el a szájból az esetleges ételmaradékot, és Bármilyen vészhelyzet esetén kötelességünk győződjünk meg arról, hogy a nyelv nem csúszott hátra. Ha az segíteni a bajbajutotton, hiszen akár életet is életjelek kielégítőek, helyezzük a sérültet stabil oldalfekmenthetünk. Ezért nem árt, ha valavésbe, szükség esetén pedig gondoskodjunk a testmennyire tisztában vagyunk az hőmérsékletének fenntartásáról, hiszen a kihűelsősegélynyújtás alapjaival. lés is halálos lehet. Ha a sérültnek leállt a Egyé b légzése vagy a szívverése, azonnal kezdjük ek pp ti s ku Ha az áldozat komomeg az életmentést, ezzel párhuzamosan ti ak pr rót ap lyabb traumás sérülés hívjuk a 112-t! Fontos lenne legalább Túrára ajánlott készpénzt, y eg vel mi vagy villámcsapás esetén elméleti szinten elsajátítanunk az élet, nk is magunkkal vinnü i ág ols táv nem vesztette el az eszmentés alapjait, mert bármikor kemény vidéki kisboltban vagy a gy ho , tos méletét, gyakran sokkos szituációban találhatjuk magunkat. biz buszon közel sem állapotba kerül. Nekünk tudunk bankkártyával Eltévedtünk kell biztonságos helyre kífizetni. Magyarországon nehéz úgy túrázni, hogy sérnünk vagy szállítanunk, legfeljebb pár órás gyaloglással ne akadjunk egy valamint szükség esetén ellátni autóútra vagy településre. Szerencsére csak ritkán, de a sebeit. Előfordulhat, hogy a sérült keringése és légzése később (főként villámcsa- mégis hallani olyan esetekről, amikor valakire ráesteledett, ezért pásnál), jóval a baleset után áll le, ezért figyel- eltévedt, avagy olyan fizikai állapotba került, hogy segítség nélkül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nem tudott kijutni az erdőből. Mit teszünk, ha a telefon nem működik, ha kezdünk bestresszelni? Bármilyen rémisztőnek is tűnjön az éjszakai erdő, csak a kihűléstől kell tartanunk, ezért ha tudunk, maradjunk mozgásban, próbáljunk tájékozódni, kövessük a turistautakat hegyről lefelé, és előbb-utóbb biztosan emberekkel fogunk találkozni. Fontos, hogy ne hagyjuk eluralkodni magunkon a pánikot. Ha teljesen kimerültünk vagy mozgásképtelenek vagyunk, kénytelenek leszünk várni. Tegyük ezt olyan helyen, ahol ránk találhatnak, időnként kiáltsunk segítségért, és valaki meg fog találni minket. Tegyünk meg mindent a kihűlés ellen. Ilyenkor értékelődik fel csak igazán a ruházat és a nálunk lévő felszerelés szerepe.

Fontos, hogy minden túrára megfelelő mennyiségű vizet (télen is egy liternél többet) és élelmet vigyünk magunkkal. Mindig elfér a zsákban egy csoki vagy egy zacskó szőlőcukor, amely energiát ad. Indulás előtt tudassuk másokkal, hogy hová mentünk, mi a túratervünk. Amit ne tegyünk Ha eltévedtünk, és nincs térképünk, ne kezdjünk ötletszerűen bóklászni, tartsuk az irányt, és lehetőleg jelzett turistaúton haladjunk. Ha ketten vagyunk, ne váljunk szét, csak akkor, ha muszáj segítséget hívni. Szomjúság ellen ne együnk havat, éhség ellen ne fogyasszunk ismeretlen növényt vagy gombát. Ha nem tudunk saját erőből kijutni az erdőből, kénytelenek leszünk megvárni

a segítséget. Próbáljunk megnyugodni, nem olyan nagy Magyarország, hogy időben ne találjanak ránk.

Eszközök, amelyeket érdemes használni Ügyeljünk arra, hogy valamilyen tájékozódási eszköz (GPS, iránytű, tájoló) mindig legyen nálunk a mobil mellett. A napállás, a csillagos égbolt, a vizek folyásiránya és a települések fényforrásai is segítségünkre lehetnek helyzetünk meghatározásában. Tudjunk róla, hogy a turistatérképek zöme észak–déli tájolású. Praktikus kiegészítő a túrabotot, amely nem csupán a túrázás kényelmét növeli, a nehéz terepen való haladást segíti, hanem például kóbor kutyák ellen is kiváló önvédelmi eszköz. Ilyen esetre tarthatunk magunknál kutyariasztó szprét is, de ennek használatához lélekjelenlétre van szükség, a légmozgás miatt pedig magunkat is lefújhatjuk. A kutya a legtöbb esetben csak ugat, nem harap. Ne fussunk el, ne hergeljük hirtelen mozdulatokkal, próbáljuk kikerülni, és ha tényleg veszélyben érezzük magunkat, keressünk a környezetünkben valamit, amire felmászhatunk, vagy egy olyan eszközt, amellyel megvédhetjük magunkat. Gyakran már egy közönséges bot látványától is inába száll az állat bátorsága. 쐍

A fejlámpa nemcsak este, de egy barlang felfedezésénél is jól jöhet

Mindig vigyünk magunkkal valamilyen tájékozódást segítő eszközt

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Pitypangos tavasz

Kesernyés gyomnövényből szupertáplálék? Írta: Dénes Andrea

Több országban a mai napig gyűjtik levélzöldségként, és tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy csak a boszorkánnyá válás útján már elindult, idősebb asszonyok teszik ezt. Kicsik és nagyok rajzanak ki tavasszal a szabadba, hogy térden csúszva begyűjtsék egy-két finom, hagyományos fogás alapanyagát, a zöldellő, friss pitypangleveleket.

Fotó: Adobe Stock / Madeleine Steinbach

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

pongyola pitypang (Taraxacum officinale) fogyasztásának európai tradíciói után nyomozva legalábbis a bevezetőben leírt kép rajzolódhat ki az olvasó előtt egyes vidékeket illetően, ahol még ma is rendkívül népszerű levélzöldség a pitypang. Olyannyira kedvelt, hogy termesztik is, és kis csokrokba kötve piacokon is kapható. Sokfelé használták salátaként hajdanán, nálunk is említik a régi írások a pitypanglevelet ecetes, öntött salátaként, de a legjobban talán a franciák és az olaszok szerették, illetve szeretik ma is. Hagyományos tavaszi saláta készül belőle Freiburg környékén, valamint Stájerországban, ahol a pitypanglevél a legfontosabb eleme a kedvelt Röhrlsalatnak. A legnépszerűbb receptek szerint a leveleket frissen vagy szalonnazsíron kicsit megfonnyasztva főtt burgonyával vagy burgonyával és keménytojással, néhol burgonyával és savanyú uborkával keverik össze salátának. Úgy tartják, a burgonya enyhíti a levelek kesernyés ízét, ugyanakkor a kesernyésség egyben pikánssá teszi az ételt.

Fotó: Adobe Stock / Daniel Vincek

leket pirított gombával vagy fűszerezik szardellás öntettel. Görögországban a xorta nevű, szintén párolt levélzöldségekből készülő ételbe is kerülhet a pitypang tavaszi leveleiből.

A tavaszi pitypanglevél tojásos vagy főtt burgonyás salátákban a legkedveltebb

Kávé, sör és zselé is készülhet belőle Nálunk kevésbé volt népszerű az asztalokon ez a szinte mindenki által ismert növényfaj. Persze sokan ismerjük gyerekjátékként, illetve gyermekláncfű néven is, és nincs olyan kisgyermek, aki ne fújná szívesen világgá a már terméses növény bóbitáit. A pitypangnak szinte minden országban nagyon sok tájneve van. Nálunk hasonlóképpen sok, 30-nál is több különböző néven ismerik. Öregapám pogácsája, tyúkvirág, pipevirág, marcivirág, kákics, kutyavirág, pimpó, békavirág, tejesfű, csorbóka,

A levelek a frissen sült pizzára téve is finomak Fotó: Adobe Stock / Comugnero Silvana

A mediterrán tájakon is kedvelt zöldségnövény a pitypang, ott viszont már olívaolajjal és citromlével ízesítve vagy joghurtos öntettel készülnek belőle saláták vagy párolt fogások. Olaszországban az ínséges időkben korábban gyakran tálalt babos pitypangsaláta ma is ismert, és vannak helyek, ahol más levélzöldségekkel együtt megpárolva, pizzára téve, pizzatésztába töltve vagy csak kenyérrel eszik. Süthető tojásos omlettbe, frittatába is. A franciák szívesen párosítják a párolt pitypangleve-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

A pitypanggyökeret ősztől tavaszig gyűjthetjük kávépótlónak, gyógyteának – Fotó: Dénes Andrea

sőt még kutyatej néven is említik. Tényleg tejel, nedve allergiás reakciót is okozhat a bőrön, de a növény minden része ehető, és persze nem azonos a kutyatejfélék névadó nemzetségének (Euphorbia) fajaival. Gyökere inulint tartalmaz, gyökérzöldségként fogyasztható, ahogy a mezei katáng (vadcikória) gyökeréhez hasonlóan – vagy azzal együtt – kávépótlóként is. A megtisztított, felaprított, megszárított gyökeret addig kell pörkölni (sütőben jobb), amíg sötétbarna és csokoládéillatú lesz, ezután megdarálva főzhető belőle pótkávé. Angliában bojtorján- és pitypanggyökérből már a középkor óta könnyű sört állítanak elő. Virágaiból sokan szirupot, szörpöt vagy zselét készítenek. A még zárt, kelbimbóízű virágbimbókat szintén fogyaszthatjuk; sós-ecetes lében, kapriszerűen pácolva különösen finomak.

Fotó: Dénes Andrea

Levélzöldségekkel töltött kenyérlepény Hozzávalók a tésztához: 400 g liszt, 1 ek. burgonyapehely, 2 ek. zabpehely, 300 ml víz, 25 g élesztő, 1 ek. cukor, 2 ek. zsír, 1 tk. só. A töltelékhez: 700 g levélzöldség (spenót és/ vagy csalán, pitypanglevél, kisebb mennyiségben zamatos turbolya), 4 keményre főtt tojás, 3-4 gerezd fokhagyma, fél ek. cukor, 3 ek. zabpehely, 1 ek. rizsliszt, 1 ek. zsír, só, bors (24 cm átmérőjű, kerek pitesütő tálhoz). Az élesztőt langyos, cukros vízben felfuttatjuk, majd a tészta hozzávalóiból közepesen lágy tésztát dagasztunk, fél órát hagyjuk kelni. Közben elkészítjük a tölteléket: a megmosott levélzöldségeket összevágjuk (a csalánt és a pitypanglevelet előzetesen blansírozhatjuk), fokhagymás zsíron megpároljuk, majd hozzáadjuk az összevágott tojást, a fűszereket és a többi hozzávalót. A tésztát kettéosztjuk, felét a pitesütő tál aljába nyújtjuk, 1 ek. zabpehellyel megszórjuk, a levélzöldségeket beletöltjük, a tészta másik felét a tetejére nyújtjuk, a széleket pedig villával összenyomkodjuk. Sütőben (előmelegítés nélkül, 180 fokon) aranybarnára sütjük.

Pitypangos tavaszi saláta Hozzávalók: főtt burgonya, keményre főtt tojás, bacon, pitypanglevelek, savanyú uborka, só, bors, pici zsír. A baconszeletek mindkét oldalát egy kevéske zsiradékon megsütjük. A szalonnát kivesszük, a még meleg zsírban megforgatjuk a megmosott, lecsepegtetett pitypangleveleket és a kockára vágott főtt burgonyát, hozzáadjuk az összevágott tojást és uborkát, rátépkedjük a bacont, majd sózva és borsozva tálaljuk. Fotó: Dénes Andrea

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Dénes Andrea

Párolt pitypanglevelek pirított gombával A pitypangleveleket megmossuk, ha túl keserűek, áztatjuk vagy blansírozzuk, majd kevés zsíron egy pici fokhagymával vagy apróra vágott medvehagymával megpároljuk. Külön, kevés zsíron, kockára vágott szalonnával együtt megpirítjuk a szeletekre vágott gombát, majd óvatosan a párolt pitypanglevelekhez keverjük. Fűszerezzük sóval, borssal, csilipehellyel, esetleg apróra vágott medvehagymával, végül megszórjuk pirított szezámmaggal.

Fotó: Dénes Andrea

Pitypang fehérbabbal A megmosott pitypangleveleket vízben áztatjuk vagy blansírozzuk, ha túl keserűek, majd kevés olívaolajon pici fokhagymával megpároljuk, sózzuk és borsozzuk, végül hozzákeverjük a főtt fehérbabot (akár konzervből). Olívaolaj és citromlé 2 : 1 arányú keverékéből egy pici sóval készítünk rá öntetet.

A pongyola pitypang tőrózsájának leveleit tavasszal, virágzás előtt szedjük – Fotó: Adobe Stock / Paul Scwarzl

Keserű, mégis számos erénye van A kesernyésség miatt a pitypang leveléből sok helyen csak tavasszal készülnek fogások, mert a fiatal, virágzás előtt szedett levelek enyhébb ízűek. Vannak persze trükkök a keserű íz mérséklésére. Langyos vízben áztatással vagy pár perces blansírozással enyhíthető a nemkívánatos zamat. A termesztők halványítva, fénytől elzárva (etiolálva) is hajtatják: így, bár nem sötétzöld a pitypanglevél, nem is keserű. Paraszti kertekben régen szintén megoldották a halványítást: egy rossz lábassal takarták le a töveket. Ha valaki a növény gyógyhatásait és minden más erényét is élvezni szeretné, akkor jobb, ha hozzászokik a keserű ízekhez, hiszen ezek az anyagok felelnek a pitypang nyál- és epetermelést serkentő, ezáltal emésztésjavító, jótékony hatásaiért. A pitypang számos más értékkel is rendelkezik. A levél jelentős mennyiségű káliumot, nyomelemeket, cukrokat, vitaminokat és inulint tartalmaz. Gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása szintén bizonyított. Vércukorszint-csökkentő hatást is tapasztaltak a pitypanggal etetett nyulaknál, feltehetően azért, mert serkenti az inzulintermelést, illetve gátolja a szénhidrátok felszívódását a bélben. Ennyi jótékony hatás mellett talán a pitypangnak a szupertáplálékok között is bőven lenne helye. Pitypanglevelekből főzni túrázás közben, tábori körülmények között sem nehéz, most néhány ilyen receptet (is) ajánlunk. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Kaszpi haragossikló Elszigeteltségben és végveszélyben

Írta: Nagy Loránd István Fotó: Adobe Stock / Stanislav Stefanov

Magyarország legnagyobb kígyójának jövője kockán forog: az alapvetően mediterrán, szubmediterrán elterjedésű faj egymástól elszigetelt, kis egyedszámú hazai populációi roppant sérülékenyek. Szerencsés az, akinek sikerül megpillantania a telelőhelyéről március végén, április elején előmerészkedő hüllőt, amint éppen köveken napozik vagy ágakon tekergőzik.

pikkelyes hüllők (Squamata) rendje kígyók (Serpentes) alrendjének siklófélék (Colubridae) családjába tartozó kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) areája a Balkán-félszigettől a Fekete-tenger partvidékén át egészen a Kaszpi-tengerig húzódik, elterjedésének északnyugati határát pedig a Budai-hegységben éri el. Magyarországon a fővárosban és annak közvetlen közelében (a Sas-hegyen, a Vörös-kőváron, a Farkas-hegyen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és Budaörs környékén), több Duna menti élőhelyen (Paks, Dunakömlőd, Dunaföldvár, Dunaújváros, Dunaszekcső), valamint a Szársomlyón igazolták hitelt érdemlően a jelenlétét. Utóbbi helyszín a közelmúltban több taxonómiai revízión –„rendszertani átsoroláson” – átesett faj legnagyobb hazai állományának ad otthont: a Villányi-hegység legmagasabb (442 m), szigetszerűen kiemelkedő tömbjének jelentősége kiemelkedő a kaszpi haragossikló fennmaradása szempontjából.

testhosszt elérő, viszonylag nagy szemű, kerek pupillájú, hosszú farkú, szürkésbarna hátú, sárgás hasú kígyó sötét szélű, nem ormós pikkelyeinek közepén világossárga sáv húzódik. A sok-sok parányi sáv látszólag hosszanti csíkokat formáz, amelyek a mozgásban lévő állaton a legszembetűnőbbek. Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztó, nappali életmódú hüllő, amely a reggeli melengető napfürdőzést követően indul zsákmányszerző portyázásra. A kifejlett egyedek elsősorban gyíkokra, kisemlősökre és madarakra vadásznak, a fiatalok pedig a „felnőttmenüt” nagyobb termetű rovarokkal, például egyenesszárnyúakkal is kiegészítik. Táplálékukat általában élve, egészben nyelik le, testük halálos ölelését, szorítását csak a nagyobb méretű, erősen ellenálló prédák ellen vetik be. A kaszpi haragossikló párzása rendszerint májusban zajlik: a nőstény június–júliusban védett helyre (kövek, farönkök alá, sziklahasadékokba, rágcsálójáratokba) rakja le 5–12 tojását, amelyekből augusztus–szeptemberben bújnak ki az utódok, amelyek már 1-2 hetesen az első vedlésen is átesnek. Igen korán, gyakran már az ősz első hónapjában bekvártélyozzák magukat biztonságot nyújtó telelőhelyeikre, ahonnan csak a következő év márciusában vagy áprilisában merészkednek elő legközelebb.

A hegyvidékeinken mészkő- és dolomitsziklagyepekben, míg a Duna mentén löszpusztagyep-maradványokban előforduló, melegkedvelő kaszpi haragossikló azokat a déli vagy keleti kitettségű élőhelyeket részesíti előnyben, ahol kellőképpen nagy méretű, biztonságot nyújtó rejtőzködő- és telelőhelyek (sziklahasadékok, sziklaüregek, löszben létrejött járatok) állnak rendelkezésére. A kifejletten rendszerint 150–180, esetenként akár 200 cm-es

Kiemelt oltalom A kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 500 000 forint egyedenként. Hazánk öt siklófajának legritkább képviselője a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

A kaszpi haragossikló hajdanán jóval gyakoribb lehetett Magyarországon, mint napjainkban, potenciális élőhelyeinek drasztikus mértékű felaprózódása, leromlása és eltűnése azonban a kipusztulás szélére taszította a fajt hazánkban. A folyamatban a gyepek feltörésének, művelésbe vonásának, a kopárok (jellemzően tájidegen feketefenyővel történő) fásításának, illetve a legeltetéses élőhelyhasználat felhagyása következtében fellépő becserjésedésének meghatározó szerepe volt. Szigetszerűen fennmaradt populációi közül a szársomlyói tekinthető a legstabilabbnak, de megfelelő természetvédelmi intézkedésekkel és kezeléssel talán a többi állománya is esélyt kaphatna a túlélésre. Fontos szerephez kell jutnia a társadalmi szemléletformálásnak is. Ez a kígyó nem jelent veszélyt az emberre nézve, bár sarokba szorítva – ha képtelen szélsebesen kereket oldani – valóban megmutatja, miről kapta a nevét: gondolkodás nélkül támadásba lendül, méregmirigyek híján pedig csak a harapásában bízhat. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hazánk leghosszabb

római útján a Kőpite-hegyre W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A Gerecse északnyugaton finom ívű dombokkal simul a Duna síkjába. A táj visszafogott vonásai azonban komoly történelmi emlékeket tartogatnak, amelyeket kiterjedt erdőség rejt el a kutakodó tekintetek elől. Tanösvények szövevényes hálózata tárja fel a hegységnek ezt a ránézésre egyszerű, mégis izgalmas szegletét, amelynek egyik előnyös vonása éppen a szerény látogatottsága. „Már a rómaiak is…” – az elcsépeltnek ható mondatkezdés azonnal aktuálissá válik, amikor a túraútvonal boltozatos vízátereszeket keresztez, felvillantva ezzel a több ezer évvel ezelőtti útépítés fejlettségét. Hiszen a rómaiak útján, az általuk fejtett bányák között járunk, de a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi emlős, a déli mamut fogtöredékei is előkerültek e területen. A dombok tetejéről a Duna felé és az Által-ér völgyére tekinthetünk le. Ezen a családok számára is ajánlott útvonalon megérthetjük, mi köze a környék híres karsztvízforrásainak Samuhoz, az ősemberhez, a hajdanán itt élt mamutokhoz, a madarak vándorlásához, a rómaiakhoz és hazánk első kultúrtájához.

A Tata és Dunaalmás közötti országúttól a piros tanösvényen indulunk el a Betlehemi erdészház felé. Az erdészháznál a zöld tanösvényre térünk, majd azon a Les-hegy csúcsára kapaszkodunk. Visszatérünk a piros tanösvényre, amelyet a Kőpite-túrakörök információs táblájáig követünk. Jobbra fordulunk a kék tanösvényre, amely a római kori bányákba vezet. A bányákból a fennsíkra kaptatunk, a mezei szekérúton jobbra, majd a közeli kereszteződésben balra tartunk (együtt a kék tanösvénnyel). Felkapaszkodunk a Kőpite-hegy csúcsára, majd a kék tanösvényen visszaereszkedünk a római kori útra és a piros tanösvényre. A kereszteződésben balra térve, a római úton érkezünk vissza a tanösvényhálózat kiindulópontjára. A kereszteződésben egyenesen továbbhaladva a lila tanösvényen vagy a gázvezeték nyiladékán is visszatérhetünk a startponthoz.

Magasság méterben 275 250 225 200 175 150 0

9,3 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

RÓMAI ÚT

A túra elején látható emlékkő rögtön felhívja rá a figyelmet, hogy nem akármilyen köveket taposunk: évezredek óta koptatott, római eredetű úton járunk. A hegy bányáiban ugyanis a rómaiak jól formálható édesvízi mészkövet fejtettek, amelyet főként a legközelebbi erődváros, a mai Szőny (Brigetio) épületeiben hasznosítottak. A dunai limest követő, kiterjedt úthálózat egyes darabjai ma is láthatók, a Les-hegy környékén leginkább a boltozatos vízátereszek hangsúlyozzák az évezredekkel ezelőtti technológia magas nívóját.

KŐPITE-HEGY

E szerény dimenziójú, mégis markáns magaslat beszédes neve pitére emlékeztető alakjára és a csúcson fekvő szikla sziluettjére is utalhat. A 292 méteres tetőpont a túra elsődleges csúcsélménye, amelyet esőbeállóval is felszereltek. A dunai panoráma mellett innen már a tatai Öreg-tó is megmutatkozik az erdők hátterében, az alant elterülő Ferencmajori-halastavak és az Által-ér-völgy pedig az ország madárfajokban egyik leggazdagabb területe. Itt is tábla könnyíti meg a látottak beazonosítását.

LES-HEGY

A Les-hegy kőfejtője szolgál magyarázattal a tanösvény emblémájára: az 1900-as évek derekán innen került elő a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi emlős, a déli mamut őrlőfoga. Az afrikai elefánt súlyának kétszeresével jellemezhető óriás a pleisztocénben, 2,5–0,8 millió évvel ezelőtt lakta bolygónkat. A hegytető panorámája a Gerecse és a Duna vonalának találkozását, a hajdani limes területét, egyben a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység határzónáját tárja fel. A látnivalók azonosításában tábla segít.

RÓMAI KORI BÁNYÁK

A közeli építkezésekhez követ hordó rabszolgák verejtékes menetelése a környékbeli kőbányákban vette kezdetét, ahol a mintegy 40 méter vastag édesvízi mészkövön csattogtak a csákányok. A földtörténet korábbi időszakában működött, bővizű karsztforrásokból kivált kőzetanyag jól faragható, ezért a közeli limesszakasz első számú építőanyagává avanzsált. A tanösvény átvezet az egymásba nyíló bányaudvarokon, és az egyre nagyobb felületet érintő cserjésedés ellenére még mindig szemügyre vehetjük a kőzetet.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Dunaalmási-kőbánya-emlékkő

VÉGPONT:

Dunaalmási-kőbánya-emlékkő

TÁV:

9,3 km

IDŐTARTAM:

2 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

218 m

SZINTCSÖKKENÉS:

218 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

csak a faluban

A piros tanösvény teljes hosszában járható akár nagy kerekű babakocsival is, a leágazó tanösvények viszont nem.

TIPP!

Érdemes összekötni a túrát Samu, pontosabban a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyének meglátogatásával is.

A Vár-völgytől Mecseknádasdig W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A Keleti-Mecsek hatalmas, zárt erdősége hűs sziget a DélDunántúl napos lapályának és lankás dombhátainak mezsgyéjén. A hegység e hatalmas, nagyrészt mészkő alkotta tömbjének mélyén források garmadája ontja vizét, aminek köszönhetően itt találjuk az ország legbővizűbb, egész évben csörgedező hegyvidéki patakjait. A sűrűn tagolt, mozgalmas felszínű hegyvidék kilátásaival és a vízfolyások által kivésett, völgyeket szegélyező sziklaformáival a természeti élmények gazdag tárháza. Túránkon nyugat–keleti irányban szeljük át ezt a gyéren lakott terepet, és bár főként a patakokat követjük, több alkalommal is lehetőségünk nyílik megcsodálni a Zengőben tetőző hegysokaságot. A Vár-völgyet bejárva az Egri csillagok nyitójelenetének helyszínét is felkutathatjuk, és a Márévár sasfészkéből is körbekémelhetünk. A hatalmas bükkösökbe hatoló, keskeny ösvények, a stabilan vizet adó források, az igényesen kiépített, kellemes fekvésű pihenőhelyek és a kilátók mellett Óbánya híres, zúgókkal színesített völgye, no meg a falu páratlan utcaképe is egy látnivalókban gazdag túra ígéretét hordozzák.

A Vár-völgy bejáratától Mecseknádasdig végig a „Déldunántúli Piros” o jelzését követjük.

Magasság méterben 500 450 400 350 300 250 200 0

18,5 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

MÁRÉVÁR

A Mecsek keleti részén átjárást jelentő völgyek találkozásához közel, stratégiailag fontos helyen fekvő magaslatra először a rómaiak emeltek őrtornyot. Aztán a 14. századtól a magát Máréinak nevező nemesi család vára állhatott itt, amely Pécs török elfoglalásával egyidejűleg került oszmán kézre. Később rácok, törökök és magyarok lakták az erősséget, amelyet Zrínyi foglalt vissza. Végül valószínűleg leégett. Utolsó szerepét az 1956-os forradalomban kapta: egy orosz tank lőtte, amivel két szabadságharcos életét oltotta ki.

BELÁTÓ-KILÁTÓ (ÓBÁNYA)

A hegyoldalban található kilátó neve mindent elmond a felnagyított vadlesre emlékeztető építmény funkciójáról, teraszáról ugyanis nagyszerűen belátni Óbánya egyetlen utcáját. A szűk völgybe szorult, katonás rendezettségű település nyílegyenes főutcájának látványa azonban megéri a fáradságot, hiszen hasonlót máshol nem találni az országhatárokon belül. A kis építmény 2009 óta áll a lejtőn, és nyáron a lombok miatt csak korlátozott kilátást enged – de Óbánya akkor sincs takarásban.

CIGÁNY-HEGYI KILÁTÓ

Központi helyzetben, a Keleti-Mecsek szívében áll a Cigány-hegy kilátója. Tetejéről a hegységrész legteljesebb panorámáját élvezhetjük: körben Komlótól a Zengőig, a Dráva-síktól a somogyi dombokig kémlelhetjük a tájat. A Mecsek hullámzó, erdős bércei között Kisújbánya egykori legelői (a Miske-tető) nyújtóznak, és bár a falu házai rejtve maradnak a fák mögött, az Óbányai-völgy teljes egészében kirajzolódik. A panorámatorony aljában esőbeálló található. Kisújbánya mindössze tíz perc sétával érhető el.

VÁRHEGYI-KILÁTÓ (MECSEKNÁDASD)

A Schlossbergen, azaz a német múltú Mecseknádasd Várhegyén áll az utolsó kilátó, amely a túra mentén panorámát kínál. A 2005-ben átadott, bástyaszerű építmény felső szintjéről elsősorban a Keleti-Mecsekre nyílik pompás kilátás, valamint a lejtők lábához tapadt Mecseknádasdra. Jól kivehető a hegyek közé vágódott Óbányai-völgy kapuja is. A torony előtti füves placcon pihenőhely és esőbeálló fogadja a turistákat. Az építmény tanösvényen is elérhető.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Magyaregregy, Várvölgy buszmegálló

VÉGPONT:

Mecseknádasd, Jókai Mór utca

TÁV:

18,5 km

IDŐTARTAM:

5 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

439 m

SZINTCSÖKKENÉS:

476 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

forrásokból és a falvakban

Kis kitérővel nagyjából az útvonal felénél érhető el Kisújbánya, ahol megszállva két szakaszra bontható a túra.

TIPP!

Óbányán ajánlott kitérő maga a falu, illetve a Belátó-kilátó, amelyről beleshetünk a völgybe.

$//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ 6 9(/+$*< 6 57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē (/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.2 .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*< 97$57 7$57 0$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .(/Ē. ʮ + .(/Ē Ē. ʮ 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),* =) .$66= ) . .$66 6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ ˾ ,*<( /0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 320$7 ˽$ 0$7 ˽ &&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5. &&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 ˾ 76 3$5. /20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6 9(=(7 67 =(7 7 6 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 ˽ 0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 7 0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= /0, -( (/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$3 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ / 6 ʮ $'$ 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1' 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 5 5= .( (/Ē. ʮ + 76 .(5(6= =7, 1< )25*$/20 ),*<(/0 ),*<( (/0 =7(7 6 $//*5,3 /*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 0 *5,3 66=.(5 .+$-7 6 66=.(5 .+$ 66=.(5 .+$-7 7 6 ʮ )(-/ )()(-/(77 9(= ,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/ .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 .( (/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16 6˾ ʮ 57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, 57 ʮ 6 97$57 6 ),*<( (/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 9 7(0320$7 7( (03 320 0$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 . .$0 $0 .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*< .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7 7,5 1< )25*$/20 ),* +$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 02*$7 5(1'6=(5 02*$7 5( (1'6=(5 0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 6(. )(/,60(5 6( 6(. )(/,60 0(5 6( =7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 /0(=7(7 6 0(=7(7 6 ʮ $//*5 ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7 *$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$ *$ $/0, -( (/= 6( (. )(/ /,60(5 6( ʮʮ +2/ /77 5 5),*<(/ 6 ʮ $ .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(7 (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. 5= .(/Ē. + 76 .(5(6 + 76 .(5(6=7,5 1< )2 , 1< )2 $/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ $/ /20 ),* *<(/0 0(=7( (7 6 ʮ $//*5 5,3 66=. .(5 .+$-7 6 6 =(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25 '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 %6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 ˽ ˾ 9(/+ +$*< 6 *<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 *<( (/0(=7 7(7 6 ʮʮ 6 97 7$57 ʮ 6 9 97$5 57 6 ) ),* *<(/0(=7( (7 0(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25 +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6 2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$ ˽ ˾ $0( (5$ ʮ (/ 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 6 + + 76 3$5. .2/ 6 6, 5= . .(/Ē Ē. ʮ + + 76 . .(5(6=7,5 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6= 3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6 =(5( (. ʮ '6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9( ˽ ˽.2 20%,1 /7 5= .( Ē6 9 6=) .$6 =,6= =7( (16˾ ʮ 6 9( ˾ 57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/7 5 6( ( ʮ +2/ 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0( 5),*<(/ 6 ʮ $'$ $37 9 7 7(032 20$7 7 ˽$&& ˽ &˾ ˾ ʮ + + 76 .$0( (5$ (5 5$ (/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.2 + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 $//*5,3 66=. 66 5 .+$-7 6 5 .+ -7 6 )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 9 =(7 6 67 2*$7 7 5(1'6=(5(. 5(1 1'6=(5 ' .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*< 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 9 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 97$5 57 6 ),*< <(/0 0(=7(7 6 0$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + 76 . .(5( (6=7,5 1 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),* '6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) '6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$ ˽ .$6 66=,6=7(1 16˾ ʮ 6 9(/ ˾ /0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 /,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0( /,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320 0$7 ˽ ˽$&&˾ ʮ + ˾ + 76 .$0(5 /20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6 (7 6 $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 9(=( (7 6 67 02*$ $7 5(1'6=( 5(1'6= =(5 ( 0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 7 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1' 3 66=.(5 .+$-7 6 )(-/(77 9(=( ,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/ 6 9 6=) 6 9 6= .$66=, .$6 66=,6 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25* 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 32 320$7 20$7 $&&˾ ʮ + $&& &˾ ʮ + Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/2 +$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 77 9(=(7 9(=(7 7 7 6 67 67 67 02 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= . 2 $7 7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= . ˽ 6˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0 ˾ 0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5*$/0, 5*$/0, -(/ -( (/= 6(. (/ (/= / 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7 )(/ /,60 0(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 =7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 *$/2 *$/20 20 *<(/0 *<(/0(=7(7 6 =7(7 7 6 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(7 '6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7 7 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 7 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(7 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(7 = .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1 .(/Ē. + 76 .(5(6=7,5 1 =(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25 =(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 ˽ ˽.20%,1 /7 7 5= . 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25 6=) .$66=,6=7(16˾ 6=) .$66=,6=7(16˾ ˾ ʮ 6 9(/+$ 0(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25 0(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25 ˽ ˾ ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ˽ ˾ 57 ʮ 6 97$57 6 ),* 57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē *<(/0(=7(7 6 ʮʮ )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6 6( ʮ +2 2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē ˽ ˾ (/Ē. ʮ + 76 .(5 5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ $ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.2 ˽ (/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.2 .$66=,6=7(16˾ .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*< ˾ ʮʮ 6 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*< 0$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 0$7 ˽$&&˾ ʮ + ˽ ˾ 76 . .$0(5$ ʮʮ ( (/6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + + 76 . .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 67 02*$7 5 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),* 5(1'6=(5(. ʮʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮʮ 6 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),* /0, -(/= 6( /0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 (. ) )(/,60(5 6( ʮʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮʮ $ $'$37 9 7 7(0320$7 ˽ ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 . .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 /20 ),*<(/ /20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6 /0(=7(7 6 ʮʮ $ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6 0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 7 0(=7(7 6 ʮʮ 6 97$57 ʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6( ʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 7 ˽ ˾ 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1' 3$5.2/ / 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + + 76 .(5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $ $//*5,3 66=.(5 .+ +$-7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1' ,1 /7 ,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/ 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮʮ 6 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ 6 97$57 ʮʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/ 6 ʮ $'$3 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 37 9 7(0320$7 ˽ ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 . .$0(5$ ʮʮ ( (/6Ē 6 + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 . .(5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 +$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 +$-7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02 2*$7 5 5(1'6=(5( (. ʮʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 0(=7(7 0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 7 6 ʮʮ ) )25*$/0, -(/= 6(. . )(/,60(5 6( ʮ +2 2/77 5),*<(/ 6 ʮʮ $'$37 9 7 7(0320$7 ˽ ˽$&&˾ ʮʮ + 76 . .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, =7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 =7,5 1< < ) )25*$/20 ) ),*<(/0(= =7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7 ʮ 6 9(/ /+$*< 6 ) ),*<(/0 0(=7(7 6 ʮ 6 6 97$57 ʮ 6 97 7$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ ) )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮʮ $'$37 9 7 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(7 .$0(5 5$ ʮʮ (/6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + + 76 . .(5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮʮ )(-/(7 =(5(. ʮ =(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25 ʮ '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$6 66=,6=7(16˾ ʮ 6 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 6 97$57 ʮʮ 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25 0(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25 0(5 6( ʮʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$ $37 9 7(0320$ $7 ˽ ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 .$0(5$ ʮʮ (/6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + + 76 . .(5(6=7,5 1< )25 ʮ $//*5, $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮʮ 6 6 9(/+$*< 6 5 57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 7 ʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ ) )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6( ʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮʮ $ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 .$0(5$ ʮ ( (/6Ē ( (/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.2 /Ē. ʮʮ + + 76 .(5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮ ' '6%6 ˽ ˽.2 .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*< .$66=,6=7(16˾ ʮʮ 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 6 97$57 ʮʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6( ʮ + +2/77 5),*< 0$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 0 $7 ˽ ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 . .$0(5$ ʮʮ ( (/6Ē 6 + + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + + 76 . .(5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $ $//*5,3 66=.(5 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),* 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16 6˾ ʮ 6 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ 6 6 97$57 ʮʮ 6 97$57 6 ) ),* / /0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6( ʮʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮʮ $ $'$37 9 7 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 . .$0(5$ ʮ (/6 6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + + 76 / /20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6 20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ $ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮʮ )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. ʮʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$66=,6 0 0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 7 (=7(7 6 ʮʮ 6 6 97$57 ʮʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6( ʮ + +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $ $'$ $37 9 7( (0320$7 ˽ ˽$&&˾ ʮ + + 7 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1' 3 $5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + + 76 . .(5(6=7,5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ $ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5(1' ,1 ,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/ /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$6 66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ 6 6 97$57 ʮʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ )25*$/0, -(/= 6(. )( (/ 6 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ $ $'$37 9 7 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + + 76 . .$0(5$ ʮʮ ( (/6 6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + + 76 . .(5(6=7 7,5 5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 +$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 +$-7 7 6 ʮʮ ) )(-/(77 9 9(=(7 7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. . ʮ '6 6%6 ˽ ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$66=,,6=7(16˾ ʮʮ 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ 6 6 0(= 0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7(0320$7 ˽$&&˾ ʮ + 76 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, =7(7 6 ʮ ) )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 5 6( ʮ +2 2/77 5),* *<(/ 6 ʮ $' '$37 9 7 7(0320$7 ˽ ˽$&&˾ ʮʮ + + 76 . .$0(5$ ʮ ( (/6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, =7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(77 9(=(7 67 02*$7 5(1'6=(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 =7,5 5 1< ) )25*$/20 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ $ $//*5,3 66= =.(5 .+$-7 6 ʮʮ )(-/(77 9 9(=(7 67 02*$7 5 5(1'6=(5(. . ʮʮ ' '6%6 ˽ ˽.20%,,1 /7 5 5= .(/Ē6 ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25*$/0, -(/= 6(. )(/,60(5 6( ʮ +2/77 5),*<(/ 6 ʮ $'$37 9 7 ʮ 6 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮʮ 6 6 97$57 ʮʮ 6 6 97$57 6 ) ),*<(/0(=7(7 6 ʮ ) )25*$/0, -(/= 6(. ) )(/,60(5 6( ʮ +2/ /77 5) ),*<(/ 6 6 ʮ $ $'$37 9 7 .$0(5$ ʮ (/6Ē 6 + 76 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮ + 76 .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ $//*5,3 66=.(5 .+$-7 6 ʮ )(-/(7 .$ $0(5$ ʮʮ (/ /6Ē 6 + + 76 3 3$5.2/ 6, 5= .(/Ē. ʮʮ + + 76 . .(5(6=7,5 1< )25*$/20 ) ),*<(/0(= =7(7 6 ʮ $//*5,3 66 6=.(5 .+ +$-7 6 ʮʮ ) )(-/(7 7 =(5( =(5(. ʮ '6%6 ˽.20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮ 6 9(/+$*< 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ 6 97$57 ʮ 6 97$57 6 ),*<(/0(=7(7 6 ʮ )25 (. ʮʮ ' '6%6 ˽ ˽.2 20%,1 /7 5= .(/Ē6 9 9 6=) .$66=,6=7(16˾ ʮʮ 6 9(/+$*< 6 ) ),*<(/0(= =7(7 6 ʮʮ 6 6 97$57 ʮ 6 6 97$57 6 ),*<(/ /0(=7(7 7 6 ʮʮ ) )25

ESZTERGOMI

$ QDJ\Y£URV I«Q\HL YDJ\ LQN£EE D WHUP«V]HW Q\XJDOPD YRQ]" %£UKRO LV «UH]G HOHPHGEHQ PDJDG D 6X]XNL +\EULG 9LWDU£UD «V 6; 6 &URVVUD PLQGLJ V]£P¯WKDWV] $ JD]GDJ IHOV]HUHOWV«J «V D V]£PRV YH]HW«VW£PRJDWµ UHQGV]HU Q\¼MWRWWD N«Q\HOHP «V EL]WRQV£J Y£OWR]DWRV N¸U¾OP«Q\HN N¸]¸WW LV PHJ £OOMD D KHO\«W «V KD D] DXWRPDWD Y£OWµ NRPIRUWM£UD Y£J\V] D] LV UHQGHONH]«VHGUH £OO 9£ODV]G D 6X]XNL +\EULG 9LWDU£W YDJ\ 6; 6 &URVVW «Y +\EULG 3UR JDUDQFL£YDO «V YLGG KD]D NHGYHQFHGHW W¸EE PLQW PLOOLµ IRULQW 0\6X]XNL +ĳV«JSURJUDP £UNHGYH]P«QQ\HO YDJ\ D 6X]XNL 3UHIHUHQFLD )LQDQV]¯UR]£VL 3URJUDP NHGYH]ē IHOW«WHOHLYHO

7+0

$ 6X]XNL 3UHIHUHQFLD )LQDQV]¯UR]£VL 3URJUDP ʣ N¸]¸WW PHJN¸W¸WW V]HU]ēG«VHNUH «UY«Q\HV $ ˸QDQV]¯UR]£VL DM£QODW DODSMD D 0HUNDQWLO %DQN =UW IRULQW DODS¼ ˸[ NDPDWR]£V¼ XWROVµ NLHPHOW G¯MDV PDUDGY£Q\«UW«NHV ]£UWY«Jĳ S«Q]¾J\L O¯]LQJ NDONXO£FLµMD DPL WHOMHV N¸Uĳ &DVFR EL]WRV¯W£V PHJN¸W«VH «V WHOMHV IXWDPLGē DODWWL IHQQWDUW£VD HVHW«Q «UY«Q\HV 5HIHUHQFLD 7+0 YDJ\ KµQDSRV IXWDPLGē Y£ODV]W£VD HVHW«Q $] DM£QODW NL]£UµODJ PDJ£QV]HP«O\HN V]£P£UD HO«UKHWē «V ¼M 6X]XNL W¯SXV¼ V]HP«O\J«SM£UPĳYHN «V WHUHSM£UµN GHPR «V WHV]W J«SM£UPĳYHN LV HVHW«EHQ YHKHWē LJ«Q\EH $ ˸QDQV]¯UR]£V WRY£EEL IHOW«WHOHLUēO D 0HUNDQWLO %DQN =UW *«SM£UPĳ =£UWY«Jĳ 3«Q]¾J\L /¯]LQJ ]OHWV]DE£O\]DWEµO «V +LUGHWP«Q\HNEēO W£M«NR]µGKDW DPHO\ PHJWHNLQWKHWē D 0HUNDQWLO %DQN =UW KRQODSM£Q YDJ\ V]«NKHO\«Q $ 0HUNDQWLO %DQN =UW «V D 0DJ\DU 6X]XNL =UW D NRQG¯FLµN Y£OWR]WDW£V£QDN MRJ£W IHQQWDUWMD $ W£M«NR]WDWµ QHP PLQēV¾O DM£QODWW«WHOQHN DQQDN F«OMD D ˸J\HOHP IHONHOW«VH 5«V]OHWHV W£M«NR]WDW£V«UW IRUGXOMRQ 6X]XNL P£UNDNHUHVNHGēM«KH] DNL PLQW N¸]YHW¯Wē D 0HUNDQWLO %DQN =UW ˸QDQV]¯UR]µ N«SYLVHOHW«EHQ M£U HO _ $ 0\6X]XNL +ĳV«JSURJUDP £UNHGYH]P«Q\W NL]£UµODJ D 0\6X]XNL +ĳV«JSURJUDP UHJLV]WU£OW WDJMDL YHKHWLN LJ«Q\EH $ UHJLV]WU£FLµ IHOW«WHOHLUēO PHQHW«UēO YDODPLQW D NHGYH]P«Q\ SRQWRV ¸VV]HJ«UēO «V «UY«Q\HV¯W«V«QHN PµGM£UµO W£M«NR]µGMRQ P£UNDNHUHVNHG«VHLQNEHQ YDJ\ RQOLQH _ $ 6X]XNL 9LWDUD «V 6; 6 &URVV PRGHOOHN IHOV]HUHOWV«JWēO I¾JJē ¾]HPDQ\DJ IRJ\DV]W£VD O NP «V &22NLERFV£W£VD J NP YHJ\HV KDV]Q£ODW PHOOHWW :/73 P«U«VL FLNOXV DODSM£Q 6X]XNL 9LWDUD ʣ O NP J NP 6X]XNL 6; 6 &URVV ʣ O NP J NP _ $ 9LWDUD 6; 6 &URVV «V 6ZLIW 6SRUW PRGHOOHNKH] D PRWRUW D WXUEµIHOW¸OWēW D Y£OWµV]HUNH]HWHW «V D KLEULG UHQGV]HUW LOOHWēHQ ¸VV]HVHQ «Y JDUDQFL£W Y£OODO D 6X]XNL D] DXWµ W¸EEL U«V]«UH YRQDWNR]µ £OWDO£QRV «Y MµW£OO£V IHOHWW WHK£W WRY£EEL «Y H[WUD JDUDQFLD M£U H]HNUH D NXOFVIRQWRVV£J¼ HOHPHNUH $] £OWDO£QRV JDUDQFLD «YLJ «UY«Q\HV D NLHJ«V]¯Wē +\EULG 3UR PRWRU WXUEµIHOW¸OWē Y£OWµV]HUNH]HW KLEULG UHQGV]HU JDUDQFLDDM£QODW «YLJ YDJ\ NP LJ «UY«Q\HV $ PHJMHOHQē VSHFL˸N£FLµN PRGHOOWēO «V IHOV]HUHOWV«JL V]LQWWēO I¾JJHQHN $ N«S LOOXV]WU£FLµ D W£M«NR]WDW£V QHP WHOMHV N¸Uĳ D Y£OWR]WDW£V MRJ£W IHQQWDUWMXN $ JDUDQFLD D NHGYH]P«Q\ «V D VSHFL˸N£FLµN WRY£EEL U«V]OHWHLUēO «UGHNOēGM¸Q P£UNDNHUHVNHG«VHLQNEHQ YDJ\ D VX]XNL KX ROGDORQ