SZÍNFALAK MÖGÖTT I

Színfalak Mögött i. Indulj el egy úton!

Az MTSZ szerepe az Országos Kékkör megújulásában

Írta: Szigeti Ferenc Albert Tudod, hogy nehéz lesz, de menni kell, mert most van rá lehetőség. Próbálsz rákészülni, de erre az útra nem igazán lehet. Tudod, hogy lesznek szakaszok, ahol elvérzel. De lesznek olyan szakaszok is, s ezekből lesz több, amelyek az egekbe emelnek. A végén pedig már semmi nem lesz olyan, mint amilyen előtte volt.

Fotó: Gulyás Attila

M

indez nemcsak egy induló kéktúrázóban fogalmazódhat meg, de a Magyar Természetjáró Szövetségre (MTSZ) is igaz, amely 2013-ban kezdte el az Országos Kékkör fejlesztését, s 2021 végével nem csupán a projekt, de vele együtt egy egész korszak is lezárul. Valami új pedig elkezdődik. De vajon mennyit változott az MTSZ e folyamat során? Erről, valamint a folyamat mögött álló tényekről, érzelmekről, trendekről és lehetőségekről beszélgettünk Mártonné Máthé Kingával, az MTSZ marketingkommunikációs igazgatójával, Németh Csaba szakmai vezetővel és Stramszky Judit szakmai igazgatóval.

Merj nagyot álmodni, avagy az EU-s projektmenedzsment rögös valósága Így tíz év távlatából visszanézve igazából csak annyi történt, mint ami megannyi más szervezettel is, amelyek az EU-s projektek lehetőségével élve, de azok viszonylag merev keretrendszere miatt nyögve egy (vagy több) kategóriát léptek felfelé mint szervezet. Aki még nem vett részt EU-s projekt menedzsmentjében, az nem igazán tudja, milyen adminisztrációs terheket jelent ez, különösen egy ilyen műfajban, mint a természetjárás. Nem tudja, hogy adott esetben milyen kényszermegoldásokra szorul a projektet megvalósító szervezet, hogy hozni tudja a terveket, amelyeket ugyan az élet menet közben felülírt, de a projekttervben nem feltétlenül változtathatók. Akár egy darab, hasonló volumenű projekt megvalósításában is számos szervezet vérzett el az elmúlt időszakban, az MTSZ pedig hét projekt párhuzamos menedzsmentje során, sok buktató árán lett – mondjuk így – nagykorú.

Tíz évvel ezelőtt az MTSZ egy átlagos sportszövetség volt: egy kisebb irodával és pár alkalmazottal végezte szakmai munkáját. Az MTSZ akkori új elnökének, Garancsi Istvánnak a kezdeményezése volt az, hogy az aktív turizmus felívelő trendjét kihasználva induljon el egy fejlődési folyamat. Adta magát az ötlet, hogy az MTSZ átgondolt és koordinált módon nyújtson be pályázatokat az Országos Kékkör multifunkcionális fejlesztésére. A határidő szűkös volt, a lehetőség viszont nagy: így került pár hónap alatt kidolgozásra és benyújtásra hét darab, több száz oldalas pályázati anyag hét különböző regionális operatív programhoz. Mindez szép és jó, de persze a sokk akkor jött, amikor ezeket meg is kellett valósítani. Nem csoda, hogy eleinte nagy sóhajtások hallatszottak az MTSZ háza tájáról, hiszen ehhez nagyon intenzíven kellett mind a kapacitásokat, mind a kompetenciákat fejleszteni. A hibák közül minden bizonnyal a legneuralgikusabb pont a mintegy 5000 darab irányjelző tábla kihelyezése volt – egyszerűen nem állt rendelkezésre kellő tapasztalat és idő e komplex folyamat hatékony előkészítésére.

De – ahogy Csaba a maga terepfutói szemléletével mondja – az MTSZ a kezdeti kudarcot igyekezett mindig is kellő önkritikával

Fotó: Szatmári Zoltán

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Fotó: Burger Barna

Fotó: MTSZ

Fotó: Gulyás Attila és azzal az örök természetjárói szemlélettel kezelni, miszerint a természet állandó változásban van, ehhez kell alkalmazkodnunk nekünk is. A táblák jelentős része sziszifuszi munkával mára kicserélődött, illetve a közeljövőben kicserélésre kerül, az pedig öröm az ürömben, hogy még a válságmenedzsment közepén is mindig, minden esetben meghívást kaptak az MTSZ tagszervezetei, hogy részt vegyenek az egyes kapcsolódó kezdeményezésekben.

A projekt számszerűsíthető eredményei azért magukért beszélnek. Jelentős uniós pénzügyi források felhasználásával megtörtént az Országos Kékkör téradatalapú felmérése, a nyomvonal nyilvántartásba vétele és megtisztítása, emellett pedig több mint 200 turistalétesítmény (kilátó, fedett és fedetlen pihenőhelyek, padok, hidak, forrásfoglalások, turistaházak) is létrejött. És ami talán a legfontosabb, az infrastrukturális elemeket kísérő marketingtevékenység szintén meghozta az eredményt: ma nagyságrendekkel többen ismerik a Kéket, mint 10 évvel ezelőtt. 2014-ben például 174-en teljesítették az Országos Kéktúrát, 2020-ban viszont már 387-en. Ennél izgalmasabb, ahogyan az új belépők, a kéktúrák teljesítését hivatalosan igazolófüzettel elkezdő túrázók száma nőtt. 2014-ben több mint 4 800 darab fogyott a három túra füzetéből, 2020-ban azonban már 26 000 darab. Mindezek olyan számok, amelyekről pár éve még csak álmodni sem mert senki, amelyek persze nem függetlenek a természetjárás napjaikban tapasztalt népszerűségétől sem. Mindez nem mellesleg óriási felelősség is az MTSZ-re nézve.

A kéktúrák tehát gyakorlatilag „késztermékek”, a jövőben inkább a fenntartásuk és népszerűsítésük lesz hangsúlyosabb. Különös tekintettel az Országos Kékkörre, amelyet ugyan az MTSZ az elmúlt években felépített, de még nem kellően ismert meg a hazai túrázók közössége. Mivel az MTSZ működteti és gondozza az OKT, az RPDDK és az AK

hosszú távú túraútvonalait, az útvonal karbantartása, az igazolófüzetek kiadása, a teljesítések ellenőrzése és nyilvántartása ettől függetlenül természetesen folytonos feladat marad. Ahogy a változás is, például a digitális világhoz való igazodás, főleg a fi atalok – nagy örömmel tapasztalt – érdeklődése miatt.

Az MTSZ jelentős szervezeti és szakmai fejlődésen ment át az elmúlt években, és ma már több erős márka tulajdonosa. A fenti folyamatoknak is köszönhetően egy rendkívül sokrétű, rugalmas, a mai kor kihívásaira is reagáló szakmai szervezetté fejlődött, amelynek komoly szerepe van abban, hogy az aktív turizmus tényezővé vált Magyarországon. Az elkövetkező évek feladata pedig részben ahhoz

Fotó: MTSZ

Fotó: MTSZ

Arcok a Kék mögött

Az Országos Kékkör fejlesztése és működtetése átszövi az egész MTSZ munkáját, a pénzügyestől kezdve – a kéktúrás fejlesztésekről a turistamagazin.hu és a termeszetjaro.hu oldalon beszámoló újságírón át – a Turistashopot áruval feltöltő kollégáig valamilyen szinten mindenki foglalkozik ezzel. A teljesség igénye nélkül: Szakági titkárság: a három túramozgalom zökkenőmentes működését biztosítják. Térképészek: a felmérői és a térinformatikai csapatok munkáját öntik „fogyasztható” formába az MTSZ különböző felületein. Térinformatikusok: a kéktúrák nyomvonal- és bélyegzőhelyváltozásainak folyamatos követése és frissítése a feladatuk. Terepi karbantartók: saját és kollégák tapasztalatai vagy a kéktúrázók bejelentései alapján javítják a hibákat. A kektura.hu online szerkesztése. A kéktúrázás napjának szervezése. Az Országos Kékkör jelzésfestési pályázatának menedzselése. Kapcsolódó online tartalmak létrehozása a Természetjáró. hu és a turistamagazin.hu felületein. A kéktúrás termékek beszerzése, értékesítése. Terepi felmérés. Projektiroda: a sok látványos történés mögött a projektek koordinációját végzi.

Fotó: Farkas Péter

a felelősséghez kapcsolható, hogy a természetjárás mennyiségi növekedését minőségi változás és a túrázók szemléletformálása is kövesse.

Új szemmel nézni a régi képre A fent említett szervezeti fejlődés érett be akkor, amikor 2017-ben hét újabb EU-s pályázatot indított az MTSZ. Az első körben megszenvedett tapasztalatok alapján sokkal magasabb technikai, szakmai és adminisztrációs színvonalon e projektek keretében a Kékhez csatlakozó jelzéseken történt, illetve történik a korábbiakhoz részben hasonló fejlesztés a bevont erdészetekkel közösen, kiegészítve egy többkötetes túrakönyvsorozattal.

Ugyanakkor mindeközben új helyzet alakult ki a természetjárásban is, hiszen amíg összességében a természetjárás a reneszánszát éli, s erre a koronavírus még erősen rá is rakott egy lapáttal, addig a szervezett természetjárásban részt vevők száma csökkenést mutat. A változás

mögött alapvetően az egyéni természetjárás népszerűségének felívelése tapasztalható tehát, amely nem hazai jelenség, más országban is hasonló folyamatok zajlanak. Nagy kérdés, hogyan tud egy közel 140 éves hagyományokon alapuló, pont a szervezett természetjárás erősítésére létrejött civil szervezet erre a folyamatra reagálni. Mindenesetre az MTSZ egyes, az elmúlt években debütált, újszerű kezdeményezései (mindenekelőtt a kéktúrázás napjának és korábban a Természetjáró Fesztiválnak a megszervezése, valamint a termeszetjaro.hu oldal és a Természetjáró app működtetése) már erre a folyamatra refl ektálnak.

Egy másik kihívást a technikai fejlődés jelent. Bár pontos statisztika nincs, területarányosan biztos, hogy dobogós helyen áll hazánk az ország területére eső turistautak sűrűsége és azok összesített hosszúsága tekintetében. A helyi civil szervezetekkel közösen az MTSZ mintegy 20 ezer kilométernyi jelzést kezel, a jelzésfestés pályázati rendszerében évente 1500–1800 kilométer turistaút újul meg. Ám mivel ma már nagyon sokan telefonnal a kezükben járják az erdőt, egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi gyakorlat, az egész hálózat bizonyos időközönként való átfestése szükséges, valamilyen szintű optimalizáció viszont igen.

Mindez pedig igazából arról szól, hogy a jövőben az MTSZ egyik eredeti funkciójának, az oktatásnak és a szemléletformálásnak kell nagyobb szerepet kapnia. Egyre több szó esik arról, hogy a természetjárás kultúráját ki kell terjeszteni az élet kapcsolódó területeire is, többet kell beszélni a természetvédelemről, a környezetvédelemről vagy akár a közlekedésről. Természetesen erre is vannak már ötletek, sőt kezdeményezések is, de itt még sok a tennivaló. A járványhelyzet egyik nagy közösségi tapasztalata éppen az, hogy a természetben megjelentek olyanok is, akik nem feltétlenül vannak tisztában a természetben való viselkedés alapszabályaival. Márpedig a hagyományok, a civil élet és a gyalogtúrautak mellett az MTSZ másik jelentős feladata éppen a természetjáráshoz kapcsolódó hiteles ismeretek terjesztése, a felelősségteljes, kulturált túrázás megismertetése és népszerűsítése.

Fotó: MTSZ

Fotó: Gulyás Attila

DAOP-2.1.1/J-12-2012-0116, DDOP-2.1.1/A.B-12-2012-0065, ÉAOP-2.1.1/A.I-12-2012-0135, KDOP-2.1.1/B-12-2012-0069, NYDOP-2.1.1/F-12-2012-0026, KDOP-2.1.1/D-12-2012-0042, ÉMOP-2.1.1/A-12-k2-2012-0002

promóció Nemcsak gyönyörű, de szórakoztató is

Török Zoltán hortobágyi meséje

A nagy sikerű Vad Magyarország és számos külföldön készült alkotása után Török Zoltán ezúttal a hortobágyi puszta valódi arcát mutatja meg nekünk Cseppke, a vadlócsikó kedves történetén keresztül.

Fotó: Szilágyi Attila

A

hortobágyi pusztáról sokan gondolják, hogy nincs ott semmi, pedig a Kilenclyukú híd, a csárdák és a gémeskutak mellett izgalmas élővilágot fedezhetünk fel, ha más szemszögből nézzük e tájat. Ebben segít nekünk Török Zoltán legújabb, Vadlovak – Hortobágyi mese című természetfi lmje, amely a gyönyörű képsorok mellett rendkívül szórakoztató is: hol sírunk, hol nevetünk az állati történeteken, miközben észrevétlenül rengeteg ismerettel gazdagodunk. A rendező szerint ugyanis nem elég, ha egy természetfi lm pusztán szép, fontos a jó történet is, mert csak így lehet igazán elvarázsolni a nézőt.

A történet középpontjában tudatosan a hortobágyi Pentezugban, a látogatóktól elzártan élő vadlovak állnak, mert az emberekhez hasonlóan közösségekben élnek, és olyan társas kapcsolatok jellemzik őket, amelyek még egy gyerek számára is könnyen értelmezhetők. A fi lm Cseppke születésével indul, majd több évszakon keresztül kísérhetjük nyomon a csikó mindennapjait. Láthatjuk, ahogy boldogan játszik társaival, de izgulhatunk is érte, mert a félvad körülmények között élő, közel 300 egyedet számláló ménes tagjainak a természeti elemek mel- Olvasd el a lett sokszor egymással is meg kell küzde- rendezővel készült online niük. Közben megismerjük a puszta kü- interjúnkat lönleges élővilágát és azokat az állatokat, a QR-kódot amelyek valamilyen módon kapcsolódnak beszkennelve! a vadlovakhoz. Például izgulhatunk a bátor vadkacsaért, amelyet rétisasok szemeltek ki maguknak, vagy jót derülhetünk a túzokkakasok udvarlásának vicces jelenetén. A fi lmben felbukkanó 38 faj közül a rendező a szongáriai cselőpók bemutatására a legbüszkébb, amelyen még egy pókfóbiás is garantáltan mosolyogni fog.

Török Zoltán fontosnak tartja, hogy fi lmjei etikus módon készüljenek, nem befolyásolja a történéseket. Ez most sem volt másképp, még ha a forgatás egy mentálisan megterhelő, várakozásokkal teli folyamat volt is, hiszen a lovak nagyrészt csak békésen legelésznek. Mi nézők viszont egy igazán eseménydús fi lmet láthatunk a mozikban 2021. november 4-étől, egy csapat 3 évnyi terep- és utómunkájának esszenciáját, amelyre Pokorny Lia lebilincselő narrációja teszi fel a pontot.

A különleges Przsevalszkij-ló

Nemzetközi szinten is egyedülálló vadlórezervátum található a Hortobágy szívében, a Pente-zugban. A Przsevalszkij-ló a házi ló legközelebbi rokona, utolsó vadon élő példányát az 1960-as években látták. A jelenlegi világállomány egy sikeres tenyészprogramnak köszönhető, a Pente-zug vadlórezervátumában félvad körülmények között élő Przsevalszkij-lovak pedig világszinten is a legnépesebb tenyészállományok egyikét alkotják.

A Vad Magyarország alkotójától, Pokorny Lia narrációjával.

Török Zoltán filmje november 4-től a mozikban

A VADLÓ FILM PRODUKCIÓ ÉS A DOCLIGHTS NDR NATURFILM A NEMZETI FILMINTÉZET TÁMOGATÁSÁVAL A TERRA MATER FACTUAL STUDIOS A WDR ÉS SVT KOPRODUKCIÓJÁBAN BEMUTATJA TÖRÖK ZOLTÁN FILMJÉT „VADLOVAK - HORTOBÁGYI MESE” NARRÁTOR POKORNY LIA SZÖVEGÍRÓ MOLNÁR T. ESZTER FORGATÓKÖNYVTÖRÖK ZOLTÁN DRÓNPILÓTA BADÁR BALÁZS ATTE HENRIKSSON SZAKÉRTŐ KEREKES VIOLA SZILÁGYI ATTILA SZABADOS TÍMEA LÓRÁNT MIKLÓS HANG OLA ELIASSON BOHÁCS TAMÁS KAMERAASSZISZTENS BADÁR BALÁZS COLORIST KABÁN BENEDEK LINE PRODUCER BOTOS NÓRA ZENE OLIVER HEUSS VÁGÓ HARGITTAI LÁSZLÓ H.S.E. OPERATŐR JAN HENRIKSSON TÖRÖK ZOLTÁN ATTE HENRIKSSON PRODUCER TÖRÖK ZOLTÁN BOTOS NÓRA EXECUTIVE PRODUCER TOM SYNNATZSCHKE JÖRN RÖVER STÚDIÓVEZETŐ NDR NATURFILM JÖRN RÖVER RENDEZTE TÖRÖK ZOLTÁN

FACEBOOK.COM/VADMAGYARORSZAG