SZÍNFALAK MÖGÖTT II

Az MTSZ „kék” ellenőrei

Írta: Lánczi Péter Fotók: Csanádi Márton Hogyan zajlik a kéktúra elbírálása? Kik azok az ellenőrök, és mit is csinálnak pontosan? Milyen hibákat követünk el leggyakrabban az igazolás során, és mire fi gyeljünk oda, ha kedvet kaptunk az országjáráshoz?

M

indenkinek megvan a maga története, hogy mi sarkallta a kék út bejárására, az ország változatos tájainak felfedezésére, településeinek és a bennük élő emberek megismerésére. Az útvonalat a legtöbben kényelmesen szakaszolva, hosszú éveken át járják, de egyre többen vállalkoznak a három kék út valamelyikének – Országos Kéktúra (OKT), Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK), Alföldi Kéktúra (AK) – egyhuzamban való teljesítésére. Sőt, akadnak olyan megszállott túrázók is, akik az Országos Kékkör (OKK) 2579 kilométerét megszakítás nélkül gyalogolják végig. Akár élményszerzésként, akár teljesítményként tekintünk erre a túrára, az érte járó jelvény mindenképp felér egy kitüntetéssel, amely az elhivatottságot és a kitartást hirdeti.

Ahhoz, hogy a kéktúrajelvények viselésére jogosultak legyünk, igazolnunk kell a túra teljesítését. Ennek természetesen megvannak a feltételei, de mielőtt túl hivatalosak lennénk, le kell szögeznünk, hogy a túrázás alapvetően a természetjárás szeretetéről, az új helyek megismeréséről szól, nem pedig valamilyen merev szabálykövetésről. Az igazolófüzetbe történő helyes és pontos bélyegzés, a dátumok rögzítése nem csupán a füzet ellenőreinek szolgál információval, számunkra is örömet szerez egy-egy pecsét begyűjtése, amely egyben emléket és túraélmény-lenyomatot is jelent.

Mit is csinálnak ellenőrök? Miután befejeztük a három különálló túramozgalom valamelyikét, és postai úton vagy személyesen leadtuk a Magyar Természetjáró

Mire ügyeljünk?

A leggyakoribb hibák az igazolófüzetekben: Bélyegzés hiánya Régi füzetben a dupla bélyegzés elmulasztása (a túra megszakításakor) Felismerhetetlen bélyegzőlenyomat Hiányzó vagy rossz dátumozás Beragasztás (papírra készített bélyegzőlenyomat füzetbe való beragasztása)

Bárkivel megeshet, hogy otthon marad az igazolófüzet vagy a pecsételőpárna. Ebben az esetben az ellenőrök azt tanácsolják, hogy fényképpel, intézmények, vendéglátóhelyek bélyegzőivel, számláival igazoljuk a túrát. Kevésbé célravezető ilyenkor magyarázkodó fogalmazásokat írnunk a történtekről, hiszen igazolás hiányában az ellenőr nem fogadhatja el a teljesítést. Az igazolás módjával kapcsolatos tanulságos és néha szórakoztató hibákról rendszeresen olvashattok, illetve láthattok képeket a kéktúra hivatalos oldalán.

Az igazolófüzetek eladási adataiból, illetve beérkezéséből egyértelműen látszik, hogy a kéktúra nagyobb népszerűségnek örvend, mint valaha. Van, hogy egy héten hatvan füzetet is át kell néznie az ellenőröknek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elbírálandó füzetek számát nagyban befolyásolják az évszakok vagy az iskolaidő, ugyanakkor kiszámíthatatlan, mikor esik be egy nagyobb társaság, amelynek tagjai egyszerre fejezték be a kéktúrát. Miután megtörtént a teljesítés elbírálása, az MTSZ munkatársai értesítik a füzet tulajdonosát, hogy mikor lehet átvenni az oklevelet és a jelvényt. Természetesen az emléket jelentő igazolófüzetet is visszakapjuk, mindezt pedig akár postai úton is intézhetjük.

Amennyiben rendben találják az igazolófüzetben szereplő bélyegzőlenyomatokat és dátumokat, a kéktúraellenőrök saját, „MTSZ Kéktúra Ellenőr” lenyomatú bélyegzőjükkel láttamozzák le a megfelelő oldalakat – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Szövetségnél (MTSZ) az igazolófüzetünket, már csak 2-3 hetet kell türelemmel várnunk, hogy átvehessük az országjárásért járó elismerést. Ez idő alatt az MTSZ Károly körúti székházában (keddi napokon) négy elhivatott kéktúra-fanatikus, Csernus L. Gábor, Herczeg Antal, Tóth Tamás és Kucsera Ákos önkéntes munkában nézi át a beérkezett füzeteket. Ők valóságos szakértői az országot körbejáró kék útnak, hiszen többen közülük többszörös kéktúra-teljesítők, illetve folyamatosan járják a terepet.

Az őszi csúcsidőszakban megesik, hogy négy ellenőr is kevés az összegyűlt füzetek elbírálásához

A lelkiismeretes ellenőrök lapról lapra végignézik a teljesítést igazoló bélyegzéseket, amelyek a laikusok számára csak egyszerű pecsétlenyomatoknak tűnhetnek, de a tapasztalt ellenőrök számára több információval is szolgálnak. Egy-egy pecsét hiányáról (ha esetleg ellopták) vagy lenyomatának állapotáról gyakran

Ellenőrök tanácsai kezdő terepezőknek

Herczeg Antal (OKK-teljesítő): „Kezdjük a kéktúrázást az RPDDK-val! A jóval népszerűbb OKT-vel szemben ez a feleolyan hosszú vándorút kevésbé járt helyszínekre kalauzol el bennünket, és előbb adja meg a teljesítés sikerélményét.”

Csernus L. Gábor (12 OKT-, 2 RPDDK-, 1 AK-teljesítés): „Talán a legfontosabb egy túra előtt a viszonyok felmérése, hogy előre tájékozódjunk. Nem csupán a saját képességeinkkel kell tisztában lennünk, hanem a helyszín nyújtotta lehetőségekkel is (közlekedés, szállás, vízvételezés).”

Tóth Tamás (2 OKT-, 2 RPDDK-teljesítés, AK folyamatban): „Ne akarjunk egyből sokat menni, mert a fáradtság, a nyűgösség elveheti a kedvünket a természetjárástól.”

Kucsera Ákos: (OKK-teljesítő): „Mindig tájékozódjunk, hova is készülünk, mi vár ott ránk. Ne mulasszunk el a látnivalókat! Érdemes jobb minőségű túracuccokat beszerezni, mert ezek nagyban befolyásolják a komfortérzetünket.”

Mind a négy kéktúraellenőr egyetért abban, hogy a kényelmes lábbeli és a megfelelő ruházat elengedhetetlen kellékei a zavartalan természetjárásnak. Minden más csak ezek után következik.

Forrás: Csernus L. Gábor

A négy kéktúraellenőrből hárman már legalább egy alkalommal végigmentek mindhárom kéktúrán, Tóth Tamásnak csupán az Alföldi Kéktúra befejezése van hátra. Kimagasló teljesítménnyel bír közülük Csernus L. Gábor, aki az elmúlt több mint harminc év során már 12 alkalommal teljesítette az OKT-t. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy tucatnyi teljesítés után miért csinálja, ezért megkérdeztük tőle.

Miért indul el valaki tizenkétszer az OKT-n? Nem elég egyszer bejárni az országot?

Igen, mindig ezt kérdezik tőlem. Mindenkinek ugyanazt tudom válaszolni: a kéktúra mindig más. Amióta elkezdtem, több mint 100 kilométernyi nyomvonalváltozás volt az OKT-n, és mostanában is sokszor módosítják. Többek között az évszakok is mindig más-más arcát mutatják a tájnak, nem mindig ugyanabból az irányból járom az adott szakaszt, illetve a 30 éves országjárás alatt folyamatosan megváltozott a terep, a vidéki élet is átalakult. Érdekes látni ezeket a változásokat.

Mi változott meg leginkább a 30 év alatt?

Sok minden. Ha valamit ki kéne emelnem magával a kéktúrával kapcsolatban, az a közelmúlt infrastrukturális fejlesztéseinek sora. Miután megújultak a turistajelzések és a bélyegzők, új kilátókat és pihenőhelyeket hoztak létre, a kéktúrázók is sokkal többen lettek. Korábban volt, hogy egész nap senkivel sem találkoztam az erdőben. Ez mára egyáltalán nem jellemző. Örülök, hogy a kéktúrázás ilyen népszerű lett, mert így talán többen tartják majd fontosnak a természetjárást, és többen vigyáznak ezekre a fejlesztésekre.

Egyedül szeretsz menni, vagy társakkal járod a terepet?

Örülök, ha valakit rá tudok venni, hogy velem tartson, de egyedül is szeretek menni. Kezdetben nagyobb csapattal, barátokkal mentem, de az évek során kevesebben lettek az útitársak. Most már 80%-ban egyedül megyek, mert a családomnak is van más hobbija, illetve nehéz összehangolni, hogy ki mikor ér rá.

Kéktúrás statisztikák

A jelenleg 1169 kilométer hosszú Országos Kéktúrát 1952 óta már több mint 7500-an teljesítették. Az 1992-ben kijelölt Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra 542 kilométerét 2021. szeptember 14-éig 1986-an, az Alföldi Kéktúra 869 kilométeres távját pedig 2002 óta 1123-an járták végig. A teljesítők névsorát (aki hozzájárult) a kektura.hu honlapon lehet megtekinteni, ahol sok más hasznos infót is találunk a kéktúrákról. Az MTSZ által vezetett papíralapú névrögzítés 2016-ban megszűnt. Tehát a „nagykönyvbe” – amely voltaképpen több könyvből áll – már nem kerülnek beírásra az új teljesítők nevei, a lista csupán digitális formában bővül.

Hogyan viszonyul a családod az állandó országjárásodhoz?

A feleségem terepfutó, a kislányom pedig már megszerezte a Gyermekkéktúra jelvényét, és már csak az OKT befejező túrája van hátra.

Csak kis hazánkat járod, vagy szoktál külföldön is túrázni? Melyik a kedvenc tájad?

Itthon a kezdetektől fogva a Börzsöny az egyik nagy kedvenc, a másik a Zempléni-hegység. Évente egyszer-kétszer szoktunk külföldre is menni a családdal. Bejártuk a környező országokat és az Alpokat is, de az évek során a Dolomitok lett a nagy kedvencem, ahová rendszeresen visszajárunk.

Már a 13. OKT-jelvény megszerzésén munkálkodsz. Van célszám a teljesítésekben?

Nincsen célszám. Szeretem ezt csinálni. A kéktúra mellett viszont más túramozgalmakat is csinálok, valamint teljesítménytúrákon is részt veszek.

Kéktúraellenőri pályafutásod során milyen emlékezetes esettel volt dolgod?

Megmosolyogtató, amikor valaki tinta híján lerajzolja a pecsétlenyomatot (ilyen több alkalommal is volt), illetve egyszer valaki kétszer félórás videóüzenetben magyarázta el, miért pecsételt két külön igazolófüzetbe. (Nyomdahibás volt az egyik füzete.)

Az előforduló hibákat külön cetlire is feljegyzik az ellenőrök, hogy az MTSZ könnyebben tájékoztathassa a teljesítőket tudnak következtetni a bélyegzés időpontjára, de maga a füzet is sokat elárul a gazdájáról. Vannak, akik szinte nyomdai minőségben és precizitással „készítik el” a bélyegzőlenyomatokat, míg mások elmosódott pacáit úgy kell kisilabizálni. Persze az ellenőrök nem szőröszszívűek: idáig minden olyan teljesítővel, akinél felmerült valamilyen igazolással kapcsolatos pontatlanság, le tudták tisztázni a kérdéses szakaszt, ha mással nem, akkor a túráról készült fotókkal. Ne feledjük, alapvetően magunkért kéktúrázunk! A kéktúrajelvények eszmei értékét a rengeteg átélt élmény és a szabályos teljesítés alapozza meg.