AZ ERDÉSZ VÁLASZOL

Télen átkeltünk a Börzsönyön, és nyilván mi hibáztunk, de az Aklok rétjénél azt tapasztaltuk, hogy a kék háromszög vadregényes és nagy múltú túraösvénye a múlté. Rég jártunk a Börzsönyben, rá is jöttünk közben, hogy a jelzést minden bizonnyal a 2014-ben történt óriási jégkár miatt szüntették meg, amelynek nyomai az úttól távolabb ma is látszanak. Ha jó a felvetésem, és valóban emiatt szűnt meg a jelzés, akkor a kérdésem az, hogy mikor lehet erdészeti szempontból visszahelyezni egy ösvényt ilyen esetben? A korábbi jelzésnek helyt adó erdei út ugyanis teljes mértékben járható, a faanyag letermelésre került, legalábbis úgy tűnik, a jelzés további szakasza pedig szerencsére nem volt érintett. Kovács Márton, Budapest

Kedves Márton! Az Aklok rétjét és a Magas híd rétet összekötő kék háromszög jelzés valóban a MagasBörzsöny egyik legizgalmasabb, eldugott útvonalán vezetett. Hosszas egyeztetések után azonban 2012-ben megszüntették. Vagyis már a jelzett jégkár előtt, és alapvetően nem erdészeti szempontok miatt. A jelzés a Belső-Börzsöny erdeinek kezelése során gyakran használt úton haladt, ahol az út folyamatos karbantartása természetvédelmi szempontból nemkívánatos volt. Ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület és az Ipoly Erdő Zrt. egyeztetéseinek eredményeként az útszakasz megszüntetése mellett döntöttek.

A kérdés kapcsán érdemes mégis röviden összefoglalni néhány szempontot, amelyeket az erdőgazdálkodó mérlegel a turistautak kialakítása kapcsán. Új jelzés létesítését bárki kezdeményezheti, azonban minden esetben szükséges a tulajdonos hozzájárulásának beszerzése. Állami erdőterületen ezt a helyileg illetékes erdőgazdaság adja meg. Ezt követően az erdészeti hatóságnál kell bejelenteni az út létesítését, a szervezet pedig szükség esetén a természetvédelmi hatóságot is bevonja a döntésbe.

Az erdőgazdálkodók elsősorban az erdő élővilágával kapcsolatos kezelési szempontokat

veszik fi gyelembe hozzájárulásuk megadásakor. Mivel tíz évre szóló erdőtervek alapján dolgoznak, tudják, mikor terveznek az adott térségben fakitermeléseket, amelyek egy-egy útszakasz járhatóságát jelentősen befolyásolják. A fi atal erdőkön átvezető utak sem mindig ideálisak, mert nehezen jelölhetők, és a túlzott forgalom lassíthatja az új erdő növekedésének folyamatát.

Fontos a turistaút fenntarthatóságának fi gyelembevétele. Egy rendszeresen gépekkel használt út járhatóságát nehéz biztosítani. Az erózió miatt problémásak lehetnek a túl meredek oldalakban futó utak, a patakmederben vezetett nyomvonal pedig a vízjárásnak lehet kitéve.

Szintén fi gyelemmel vannak a vadállomány szokásaira. Így például érdemes elkerülni a vad által gyakran látogatott dagonyák környékét, a nyugalmat biztosító, sűrű vadbúvókat vagy éppen a szaporodási időszakban felkeresett erdőrészeket, mint a gímszarvasok bőgőhelyeit vagy a dámbikák barcogóhelyeit.

Egy-egy káresemény általában csak időszakosan befolyásolja a turistautak nyomvonalát. A kérdésben említett jégtörés után a legtöbb utat néhány hónapon belül felszabadították, de voltak olyan térségek, ahol a károsodott

Balra: az erdei károk felszámolása időszakosan akadályozhatja a turistautak forgalmát; fent: az egykori kék háromszög jelzés Fotók: Szigeti Ferenc Albert faanyag kiszállítása miatt még egy év múltán is korlátozni kellett a turistaforgalmat.

Az erdők kezelését is meghatározzák a természetvédelmi szempontok, így a legtöbb esetben már az erdészettel való egyeztetés során felmerülnek a védett növények vagy állatok élőhelyét elkerülő igények és megoldások. Mivel az erdőgazdaságok napi munkakapcsolatban vannak a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel, már a tulajdonosi hozzájárulásról történő döntésnél mérlegelik a természetvédelmi szempontokat.

A turistautak kijelölése és fenntartása sok különböző szempont összehangolását igényli, amely folyamatban a legfontosabb a felek közötti rendszeres párbeszéd. Az elmúlt időszakban jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi ezen a területen, ezért joggal remélhetjük, hogy az MTSZ legújabb, a turistaút-hálózat felméréséhez és országos szintű „átgondolásához” kapcsolódó kezdeményezései sikerrel járnak.

Fotó: MTSZ Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök