Fontos feladatunk, hogy kevésbé ismert terepeket ajánljunk az Olvasónak, októberi lapszámunkba pedig igazi meglepetéseket sikerült becsempésznünk. Régi tervünk volt, hogy megmutassuk, mennyire egyedi városi élményt nyújt Kazincbarcika (Városi Séta). Októberi tematikánkba nagyon passzolt egy vadregényes szurdok is, és a Telekes-völgyre esett a választásunk (Rejtett Kincseink), ahol, ha az ördöggel nem is, de egy országosan egyedülálló geomorfológiai képződménnyel találkozhatunk. S ha már ott jártunk, akkor engedtük, hogy Szendrő is meglepjen bennünket (História), hiszen ebben a kisvárosban legalább három vár állt a történelem során. A számunkra ismeretlen terepek után ismeretlen ismerősként tekintettünk a Budapest–Balaton-bringaút első, a Velencei-tóig tartó szakaszára (Két Keréken), és bizony nem csalódtunk, sok kevésbé ismert látnivalót találtunk itt is. Ennek szellemében meséljük el a kilátók királynőjének is nevezett, most megújult Zsófia-kilátó történetét (Messzelátó), amely egészen a múlt század közepéig Lillafüred egyik meghatározó látványeleme volt. Az ország másik felében a Somló tanúhegyét járjuk körbe egy kiváló túratematika mentén (Jelvényvadász), s cikkünkből kiderül, hogy a Kisalföld síkjából magányosan kiemelkedő hegy legalább annyit tud, mint a „Magyar-tenger” partján sorakozó társai. Ha ősz, akkor erdő: Top 10 rovatunkban tíz különleges és látogat ható erdőrezervátumot mutatunk be, valamint tíznél több különleges ökoszisztéma-szolgáltatást, amelyeket az erdők, különösen a természetes vagy az ahhoz közel álló erdők nyújtanak. Fontos téma a jövőre nézve.
Címlapfotó: Gulyás Attila: Csendélet a Kékes Erdőrezervátumban Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ)
Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
Felelős kiadó: Tassy Márk
Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu
Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám)
Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com
Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586
SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu)
Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu
Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő)
Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo)
A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.
Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! facebook.com/Turistamagazin
A rutinosabb természetjáróknak nem újdonság, hogy az elmúlt években egyre több tematikus útvonallal – például tanösvényekkel és zarándokutakkal – lehet találkozni az erdőben, ám egy kezdő kiránduló valószínűleg nehezebben értelmezi az egyre szaporodó „egzotikus” jelzéseket. Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója segít eligazodni a turistautak, tematikus utak és sportcélú utak útvesztőjében.
Mi a különbség a jelzett turistautak és a te matikus utak, például a tanösvények között? Stramszky Judit: Egy kicsit messziről fo gom kezdeni, de ez fontos lesz a különbsé gek megértéséhez. Magyarországon a jelzett utak múltja egészen a 19. század második fe léig nyúlik vissza. Számuk az elmúlt évtize dek alatt fokozatosan nőtt, ma pedig már ott tartunk, hogy több mint 20 000 kilométer nyi, különböző jelzésekkel ellátott út, illetve útvonal található hazánkban. Ezek között a jelzett utak és útvonalak között egyedül a turistautak hálózatának van az 1930-as évekre visszanyúló, egysé ges jelzésrendszere és ez alapján felépülő hálózata. Ezt nevezzük mi a természetjárók alap-infrastruktúrájának.
Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója
Fotó: Pálvölgyi Krisztina
turistautak jól meghatározható logikai elvek alapján kapcsolódnak (színek és jelképek) egymáshoz, így rendezve a gyalogos-alap infrastruktúrát egy hálózattá. A közútháló zathoz tudnám hasonlítani, ahol vannak au tópályák, főutak, alsóbb rendű utak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, illetve egy nagy országos infrastruktúrát alkotnak. A hason lóan létrejött turistaút-hálózat alapvető célja pedig az, hogy biztonságos keretek és turista fontossági szempontok mentén elérhetővé és bejárhatóvá tegye egy adott terület látnivalóit, természeti szépségeit azok számára is, akik a vidéket nem ismerik.
A turistautak kialakításának és karbantartásának felada taival a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) – va lamint elődje, a Magyar Turista Szövetség – szakemberei és szervezetei foglalkoznak a kezdetektől. A magyaror szági turistautak jelzéseinek rendszere napjainkban is az 1930-as években bevezetett jelzésrendszeren alapul.
A turistautak jelzései minden esetben két irányból és megfelelő gyakorisággal kerülnek elhelyezésre, 11 kü lönféle szabványosított jelképet és mindössze 4, szin tén szabványosított színt használva. Az egyes kijelölt
Fotó: Gulyás AttilaÉs most kanyarodnék vissza a kérdés megválaszolásához, ugyanis a fentebb leírt turistautakon kívül számos más, te matikus és sportcélú útvonal létezik hazánkban, különböző módokon jelezve (a nem gyalogtúrázók számára kijelölt, jelzett utakat nevezzük sportcélú utaknak, ilyen például a kerékpár-, a lovagló- vagy éppen sítúrautak is). A temati kus utak egy jelentős része pedig tanösvény. Az ilyen típusú útvonalak mindegyikére igazak az alábbiak.
● Saját tematikája van, amelyre épül, illetve amely alap ján kijelölődik a tanösvény útvonala (a turistautaknak nincsen tematikája, elsődleges céljuk a természeti és épített látnivalók összekötése, elérhetővé tétele a gya logtúrázók számára).
● Egyedi útvonalak, nem vagy ritkán kapcsolódnak egymáshoz, illetve a turistaút-hálózathoz (a turistautak mindig a korábban említett hálózati logika alapján kap csolódnak).
● Nem mindegyik útvonal jelzett minkét irányból, a legtöbbjük csak egy irányban bejárható (a turistautak nál alapvető követelmény a mindkét irányból történő követhetőség, bejárhatóság).
● A jelzések alapjának mérete, színe és alakja is változó lehet (a turistautak esetén kizárólag 10 × 12 centiméte res, fehér színű, fekvő téglalap használható).
● A jelzéshez használt színek változatosak (a turistautak esetén kizárólag 4 szín használható).
● A jelzésben a jelképek használata változatos: a tanösvé nyek egy részénél ez a T betű, másik részüknél bármilyen egyedi piktogram (a turistautaknál kizárólag 11 jelkép alkalmazható).
● Van olyan útvonal, amely nem jelzett, hanem kizárólag táblázott (minden turistaút alapvetően jelzéssel jelzett, az utak mentén lévő táblák további információval szolgálnak).
se. Ezalatt azt értem, hogy miközben van egy közel 100 éves hálózatunk, a mai napig hiányos a jogi kör nyezete. Nincsen pontosan meghatározva, hogy ki és hogyan hozhat létre, módosíthat vagy szüntethet meg turistautat, illetve hogy kinek a feladata az utak kar bantartása. Annyi biztos, hogy a terület tulajdonosá nak a hozzájárulása szükséges, illetve védett természeti területen a „zöldhatóság” engedélye is. A megörökölt hálózatra értékként tekintve, szövetségünk erkölcsi és szakmai felelősségének tekinti a helyzet megnyugtató rendezését. Számunkra közérdek és alapvető szükséglet, hogy a turistautak helyzete stabillá váljon.
Ezen az úton egy fontos lépés volt, hogy 2020. január 1-jétől a földművelésügyi hatósági és igazgatási fel adatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 12. § (7) bekezdése a Magyar Természetjáró Szövetséget jelöli ki az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti turistaút-nyilvántartás vezetésére. Jelenleg a nyilvántartás vezetésének teljes körű kiala kításán dolgozunk, plusz azon is, hogy a nyilvántartott hálózat jelenlegi és jövőbeli karbantartását hosszú távon országosan tudjuk biztosítani. Mérlegelve a megoldan dó feladat nagyságát, figyelembe véve erőforrásainkat is, úgy döntöttünk, hogy elsőként és mindenekelőtt a turistautak helyzetét, azaz a természetjárás alapinfrastruktúráját igyekszünk rendezni. Ez van most a szakmai munkánk fókuszában.
Kezd tisztázódni a dolog, de kik és miként hozhat nak létre jelzett utakat, útvonalakat a természetben? Stramszky Judit: Szövetségünk kiemelt célja, hogy a korábban bemutatott turistaút-hálózat, amely európai szinten is egyedi örökségünk, évtizedek óta rendezet len hazai helyzetét egy szabályozottabb irányba vezes
Ez azt jelenti, hogy az MTSZ nem foglalkozik a tanösvényekkel és az egyéb tematikus utakkal? Stramszky Judit: A szövetség jelenleg nem tud foglal kozni a tanösvények, illetve az egyéb tematikus, valamint sportcélú utak kijelölésével, illetőleg karbantartásával. Fontos azonban kiemelni, hogy hiszünk az egyezte tésekben, a különböző szakmai szempontok meghall gatásában és a konszenzusos megegyezésekben, ezért mindenkivel, aki tematikus vagy sportcélú utat szeretne létrehozni és fenntartani, keressük a kapcsolódás lehe tőségét. És ezt kérjük a többi szereplőtől is. Akárhogy nézem, a legkiterjedtebb hálózatot működtetjük, mind ezt közel 100 éve, van „némi” tapasztalatunk. A termé szetben is számos esetben fonódnak a tematikus utak a turistautakkal, és a lényeg, hogy a túrázók számára az át tekinthetőség és a követhetőség megmaradjon. Nagyon
nem mindegy, hogy ebbe a rendszerbe hogyan épül be egy új tematikus vagy sportcélú útvonal. Még egy lénye ges szempontot említenék: az ország területéhez mérten nagyon sok jelzett utunk van, ebben Európában biztos dobogósak vagyunk. Ezért sem támogatjuk – csak rend kívül indokolt esetben – új utak létrehozását, ráadásul a meglévők karbantartása is bőven túlmutat az aktuális erőforrásainkon.
Egyelőre az alaphálózat szabályozottabb környezetén, valamint fenntartásán dolgozunk. Ez sem kevés, ha azt mondom, hogy ez mintegy 17 000 kilométernyi turis tautat jelent. Sajnos az is tény, hogy a tanösvények léte sítése abszolút „elburjánzott” az országban, szinte nincs olyan pályázati felhívás, ahol ne szerepelne támogatható tevékenységként egy-egy ilyen tematikus útvonal lét rehozása. Eközben senki sem koordinálja, fogja össze őket, illetve sem a létrehozásuk, sem a fenntartásuk nin csen egyértelműen szabályozva. Tapasztalataink szerint igen jelentős azon útvonalak száma, amelyek komoly felújítást igényelnének. És a felújítás a tanösvényeknél nemcsak az útvonal átjárhatóságát és követhetőségét érinti, hanem az ismeretátadást segítő táblákat, eszkö zöket is. Legjobb kezekben egyébként a nemzetiparkigazgatóságok és az állami erdőgazdaságok által létre hozott létesítmények vannak.
A fentiekből az következik tehát, ha egy régebbi, elhanyagolt állapotban lévő tanösvényt látunk, hogy annak a létrehozóját kell „felkutatni”, majd és jelezni a hibát, viszont ha egy szabványos jelzésű turistaút nál látunk valamilyen problémát, akkor az MTSZ az illetékes.
Stramszky Judit: Igen, mindkét esetben ez a teendő. Ha valaki ezekkel a jelzésekkel találkozik, akkor bizto san tudhatja, hogy turistaúton halad, és ha itt tapasz tal problémát, akkor forduljon hozzánk a turistaut@ termeszetjaro.hu címen.
Miként zajlik a jelzett turistautak felmérése, nyil vántartásba vétele és karbantartása?
Stramszky Judit: A turistaút-nyilvántartás alapját az MTSZ saját felméréseiből származó adatok képezik. Felmérőink hozzák be és biztosítják az alapadatokat a nyilvántartáshoz, amely a jövőbeni szabályozás egyik alapja lehet, illetve az utakhoz kapcsolódó feladatainkhoz is rengeteg információt biztosít. A terepen egységes és nagy pontosságot biztosító geodéziai műszerekkel dol gozunk, valamint egységes felmérési módszertant alkal mazunk. Erre nézve minőségbiztosítási céllal felülvizs gálatot kezdeményeztünk a Lechner Tudásközpontnál. A turistautak nyomvonal-meghatározási technológiájára, az alkalmazott mérőeszközökre és mérési módszerekre nézve a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. földmé rő szakemberei a tavalyi év folyamán megbízhatósági vizsgálatokat végeztek 9 különböző szakaszon, eltérő domborzati viszonyok között. Ezt követően a földmű velésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 27. § (2) bekezdés t) pontja alapján szakértői vélemény ként megfelelőségi tanúsítványt állítottak ki szövetsé günk részére. Ebben 1,84 méteres megbízhatóságot iga zoltak 100%-os mintára vetítve az MTSZ felméréséből származó nyilvántartásba vett turistautak tekintetében. Azaz a felmérésünkből származó adataink térinforma tikai alapú nyilvántartásra alkalmas minősítést kaptak.
Szövetségünknek több mint hat éve van egy pályázati rendszere a turistautak karbantartására, amelynek kere tei között évenként 1600–2000 kilométernyi útvonalon végzünk jelzésfestést. Ehhez gyakorlatilag bárki csat lakozhat, egyedüli elvárásunk, hogy képzett jelzésfes tő szakember irányítsa a felújítást. Az eddig elvégzett munkák az MTSZ térinformatikai térképes portálján követhetők nyomon, akár évenkénti bon tásban is.
A QR-kód beszkennelésével te is böngészheted a térképet.
Fotó: Farkas IstvánKi gondolná, hogy nem valahol az őserdő mélyén, hanem itt, Európa közepén is lehet manapság új ro varfajt leírni? A bogárra Szénási Valentin, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa talált rá, ráadásul nem valami eldugott hegyvidéki völgy ben, hanem Esztergom közelében. Az új faj a rövid ormányú zsuzsóka nevet kapta, latin neve pedig a felfedező Gyöngyi nevű feleségének tiszteletére Curculio gyongyiae lett. Az ormányosbogár-félék családjába világszerte több tízezer faj tartozik, a zsuzsókák (Curcilio) neme 400 körüli fajt számlál, itthon eddig 10 fajukat ismerték. Az újonnan leírt faj testhossza 6-7 milliméter, amelyhez az ormánya további 2,5 millimétert tesz hozzá.
Húszperces, frappáns és lényegre törő kisfilmben mutatja be az idén 150 éves Magyar Földrajzi Társaság, hogy mit jelentett egykor és mit jelent ma a geográfia. Többek között megtudhatjuk, hogy Cholnoky Jenő korának valóságos influenszere volt, aki a mai Uránia Nemzeti Filmszínházban ak koriban működő tudományos színház egyik sztárjaként telt házas előadásokat tartott. Kiderül a filmből továbbá az is, hogy melyik hazai hírességünk végzett földrajz szakon, na és persze a legfontosabb, hogy miért is len ne jó, ha ma többen rendelkeznének azzal a bizonyos komplex földrajzos látásmóddal.
A QR-kódot beszkennelve te is megnézheted a filmet.
Már csak néhány nap, és október 8-án reggel megmozdul az ország a kék turistajelzés mentén. A kéktúrák teljesíté sével estére bezárul az Országos Kékkör a terepen és a hon lapon található online térképen is. 143 helyszín, 143 túra, 143 vezetett túracsoport GPS-követővel. Nemcsak a hegyvidékek, de a Dél-Dunántúl és az Alföld kevésbé is mert tájait is érdemes közösen bebarangolni egy csodás őszi napon! Madármegfigyelés, gesztenyefesztivál, szer kesztőségi túra, történelmi emlékek – a gyalogláson kívül is számtalan érdekességet tartogat a Kéktúrázás Napja! Október 6-án éjfélig még lehet regisztrálni ingyenesen a www.kekturazasnapja.kektura.hu -n.
Fotó: Pálvölgyi Krisztina Fotó: Keresztes Gábor / izeltlabuak.hu CC BY 4.0 Forrás: Magyar Földrajzi Társaság
…hogy hazánkban a gombák és a zuzmók között is vannak védettek?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok ról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló ren delet értelmében jelenleg 58 gombafaj és 17 zuzmófaj élvez kiemelt oltalmat Magyarországon. Természetvé delmi értékük 5000, illetve 10 000 Ft a veszélyezte tettségük mértékének függvényében. Az egy példányra vonatkozó – pénzben kifejezett – értékek gombáknál a termőtestre, zuzmóknál a teleptestre vonatkoznak. Az egyik legbizarrabb megjelenésű védett gombánkkal épp a Zöldhullám rovatban foglalkozunk.
…miért nem valódi termés a csipkebogyó?
Valódi termésről akkor beszélünk, ha a termés ki alakításában kizárólag a termő vesz részt. Áltermés esetében a termés kialakításában a termőn kívül más virágrész (pl. vacok, csészelevél) is részt vesz. A C-vita minban rendkívül gazdag csipkebogyó nem más, mint a gyepűrózsa (Rosa canina) éretten 1,5–3 cm hosszú, skarlátpiros színű áltermése, amelyben a csontszínű, kemény aszmagok (ezek maguk a termések) csoport ját az elhúsosodó vacok veszi körbe kehelyszerűen. Az apró aszmagokat szúrós szőrök borítják. Ha töb bet szeretnél megtudni a csipkebogyó felhasználási lehetőségeiről, olvasd el Gasztro rovatunkat is!
A Bükk emblematikus, festői környezetben, a Szinva és a Garadna összefolyásánál fekvő települése Vay Erzsébet bárónőről kapta a nevét, aki báró Vay Béla (Borsod vármegye főispánja) és gróf Teleki Zsófia egyik lánya volt. A baronesse Alsózsolcán és Budapesten ta nult, rajongott a zenéért, kiválóan zongorázott, renge teget olvasott, tehetsége a festészetben is megmutatko zott, nem utolsósorban pedig szépségéről is volt ismert. Arra a kérdésre, hogy miként lett Lilla az Erzsébetből, nem egyszerű választ adni, hiszen csak annyit tudunk, hogy Erzsébetet Lillának becézték gyermekkora óta. Hogy ezt Csokonai Vitéz Mihály múzsájának tiszte letére (egyes források szerint Erzsébet dédnagyapja, Vay Miklós kezdte el a família Erzsébet nevű tagjait Lillának hívni), netán a szemszínéért tették (Erzsébet unokájának beszámolója szerint nagymamáját sötétkék színű szemei miatt kezdték el Lillának – avagy „Lilának” –becézni a szülei), talán sosem fogjuk megtudni. Arról, hogy mit neveztek el Vay Erzsébet édesanyjáról, a Messzelátó rovatunkból tudhatsz meg többet.
Fotó: Adobe Stock Fotó: Adobe Stock Fotó: Gulyás Attila…milyen mértékegységekben szokás megadni a tűzifa térfogatát?
Bölcs ember nem tömegre (mázsára), hanem térfogatra vásárol tűzifát, hiszen annak tömege igen tág határok között mozoghat a fa nedvességtartalmának függvényében, vásárlásnál vagy a kiszállításnál pedig nem tudjuk megállapítani, hogy mennyi vizet veszünk a fával együtt. Egy köbméter tűzifa az 1 méter élhosszúsá gú tömör fakocka térfogata, ilyennel azonban nem fogunk találkozni, mert a tűzifa rendszerint méteres vagy úgynevezett konyhakész, azaz hasított, darabolt formában kerül forgalomba. Méteres tűzifa esetén 1 űrméter az 1 méter hosszú, 1 méter széles, 1 magas, vastag tűzifából álló sarang „térfogata”, amely valójá ban 0,57 köbméter fának felel meg, 1 erdei köbméter pedig az 1 méter hosszú, 1 méter széles és 1,7 méter magas, szintén vastag tűzifa alkotta sarang „térfogata”, amely 1 köbméter fának felel meg. (Vékony tűzifából jóval nagyobb „térfogatú” sarang ad ki 1 köbmétert.) Konyhakész tűzifa esetén 1 szórt űrméternyi – álta lában 1 méter hosszú, 1 méter széles, 1 méter ma gas kalodába helyezett – fa térfogata 0,5 köbméter, 1 rakott űrméter térfogata pedig 0,7 köbméter. Hálós csomagolású konyhakész tűzifa esetén az 1,2 méter átmérőjű, 1,8 méter magas henger „térfogata” felel meg 1 köbméter tűzifának. Ha erdőpárti vagy, olvasd el a Top 10 rovatunkat is!
…miről nevezetes a Damasa-szakadék? A Bükk-vidék részét képező Upponyi-hegységben a lenyűgöző látványt nyújtó Upponyi-szoros mellett szintén egyedülálló a – valószínűleg 18–19. századi földrengések kiváltotta – többszörös (tömbös) lejtő csuszamlások által létrehozott, vadregényes hangulatú Damasa-szakadék. Az egymásra dőlő, andezitagg lomerátum alkotta sziklatömbök alatt hazánk egyik leghosszabb álbarlangrendszere húzódik. A járatrend szer egyes ágai az idők folyamán lezáródtak, illetve azokból újak is nyíltak. Érdemes felfedezni hazánk e különleges geológiai értékét, amennyiben pedig tovább szeretnénk színesíteni programunkat, látogassunk el a közeli Kazincbarcikára is, amelynek felfedezéséhez Városi Séta rovatunkban adunk tippeket.
Írta: Nagy Loránd István Fotó: Adobe Stock Fotó: Attila
mai Kazincbarcika két ősi tele pülés, Sajókazinc és Barcika ösz szeolvadásával jött létre 1947-ben. Hogy a környék régóta lakott, arra számos bizonyíték létezik: Felső-Barcika re formátus templomának felújításakor egy 12. századi ablakot találtak, amely egy körtemp lom része volt. A városi kórház építésekor több ezer éves leletanyag került elő, illetve lett saj nos a gyors urbanizáció áldozata. A település határában pár évtizede az ország eddig ismert legrégebbi (Árpád-kori) vasolvasztóját ásták ki a föld alól. Sajókazinc református templomá nak helyén már évszázadok óta áll istenháza, amely jóval később arról lett nevezetes, hogy itt keresztelték meg Galambos Benjámint, akit ma Egressy Béniként ismerünk. A református melletti katolikus templom viszont jóval ké sőbb, 1910-ben épült, a herbolyai bányászok szorgalmazására.
A sajókazinci templomok előtti Eötvös téren egy pontba sűrűsödik a „Barcika-kép”, főleg akkor, ha egy olyan lelkes lokálpatrióta, mint a helytörténész Kismarton Zsolt, a Barcikai Históriás Helytörténeti Alapítvány kura tóriumi tagja festi azt meg. Egyik oldalon Sajókazinc kedves falusi házai, a másikon az 1986-ban épült körpanel blokkjai, fantasztikus
Egy „átlagos” játszótér (Eötvös tér): Barcikán akár játszótérfelfedező túrákat is szervezhetünk
A 12. századi ablakot rejtő református templom (balra) és egy régi lakóház (jobbra) FelsőBarcikán
játszótérrel a középen, a tér fölött pedig sült tészta illata lebeg a közeli cukrászüzemnek köszönhetően. És a legfurcsább, hogy a gyár nem látszik, pedig alig egy kilométerre van ide légvonalban, de egy markáns hegyvonulat tel jesen lezárja a képet. Ha nem tudnám, hogy a Megy a gőzös című filmhez készült médiahack volt csupán a barcikai ősanya legendája, eskü szöm, elhinném… Azt viszont innen üzenem a város vezetőinek, hogy Kazincbarcika bőven megérne pár, mostanában amúgy is divatos vá rosi sétát, főleg akkor, ha a vezető személye is adott (Európa falfestményeiről talán leg híresebb helyén, Gdańsk Zaspa negyedének panelépületei között lelkes önkéntesek kala uzolják el a díszletek mögé pillantani vágyó látogatókat).
Köztudott, hogy a Sajó völgye szénbányászata miatt lett az ország egyik nehézipari fellegvá ra. A Tardona-patak mellett található, a város részét képező Herbolyán 1894-ben nyitották meg az első szénbányát. Aztán beindult az ipar. „Nemsokára 50-60 barnaszénbánya működött a város tágabb környékén, köztük az ország egyik leghosszabb bányajárata, a Terv-táró. A bá nyászat fénykorára azonban ma már csak pár kolóniaépület és az 1922-ből származó egykori kultúrház emlékeztet, no és az idők viharait álló bolt, ahol sört mindig lehetett kapni” – meséli Zsolt érezhető nosztalgiával a hangjában az 1955 és 1957 között működött külszíni bánya helyén található tavaknál. Kazincbarcikán üzemelt hazánk legnagyobb szénosztályozó állomása, Lyukóbányáról például kötélpályán érkezett a szén. Ezért aztán az sem különleges, hogy a med dőből egész hegyeket hordtak össze a herbolyai tavak felett (amelyek mára beerdősültek).
Aztán jött a város létrejöttét és életét a mai na pig meghatározó nagy elképzelés: a Sajó révén van víz, van kokszolható szén, legyen hát itt egy óriási műtrágyagyár. Talán nem árt felele veníteni: a bányászott szén egy ritka fajtájából a levegő kizárásával és hevítéssel kivonják a gázokat, s a visszamaradó, tiszta szenet nevezik koksznak, amelyet nagy hőfejlesztő képessége miatt a fémkohászatban használnak, a kinyert gázok pedig a vegyipart támogatják. Igen ám, de „miközben nagy erőkkel épülni kezdett
Herbolya 1960 ban (balra) és a Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem) 1955-ben (jobbra)
Herbolyán ma már a csend honol, kevesen tudják, hogy a tó feletti „hegy” igazából egy meddőhányó
Sajókazinc és Barcika határában az új város, kiderült, hogy az itteni szén nem kokszolható, a műtrágyagyártás ezáltal nincs megalapozva. Ezért aztán 1963-ban az akkori Leninvárosból hozták a gázt, ahogy azóta is vezetéken érke zik”. De mindez persze a tévedhetetlen állam szocializmusban nem okozott gondot, simán felépült az ország egyik legnagyobb vegyipari központja, a mai BorsodChem, amelynek lé tesítményrengetegéről kilométereken át le sem tudjuk venni a szemünket Sajószentpétertől Kazincbarcika felé utazva. A vegyipar azóta is dübörög, a BorsodChem ma is az ország egyik meghatározó iparvállalata. „Itt fejlesztették ki vagy gyártották hazánkban először a pétisót, a folpakot és a műanyag ablakot” – sorolja Zsolt a helytörténet egyedi relikviáit.
Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal Fotó: Fortepan / Mészáros ZoltánA város híres képzőművészéről elnevezett Mezey István Művészeti Központ ikonikus épülete előtt állunk Zsolttal, innen fedezzük fel a szocializmusban épült Újvárost. 1954 ben egyébként ebben az épületben alakult meg a városi tanács (Berente hozzácsatolásával ekkor emelték városi rangra a települést).
Kazincbarcika belvárosában sétálva szembe tűnő, hogy érdemes volna újragondolni a kor szak építészetéről alkotott esetlegesen teljesen negatív véleményünket. A zömében felújított Sztálin-barokk házak között persze óhatatla nul szembejön a retró hangulat, de hát Barcika kiemelt város volt. Mi sem bizonyítja ezt job ban, mint az, hogy City Grill Budapesten kívül
A főutca (Egressy Béni út) egy jellegzetes szakasza (lent) és a Kolorcity pár szimbóluma (fent)
csak itt működött az országban. Meg az, ami láthatatlan: egészen az 1970-es évekig minden ház alatt légópince is épült, ezért a város tele van lezárt bunkerekkel is.
A forgalomcsillapított főutcán egyik hangula tos teresedés nyílik a másikból, mindenhol egy látványos, terebélyes fa (még gyümölcsfákat is láthatunk) és egy szobor található a város képileg védett épületek előtt. Magyarországon a helyi lakosok számához viszonyítva itt van a legtöbb – zömében egyáltalán nem szocreál –köztéri szobor és műalkotás. Tényleg olyan, mint az 1950-es évek városi ideáljában sétál ni, a szocreál túlontúl sematikus, a hatalmat kiszolgálni vágyó dogmatikussága nélkül.
Kazincbarcikát nyugodtan hívhatnánk a fák vagy éppen a köztéri szobrok városának is. Nem véletlen tehát, hogy a város a dinamikus és természeti környezettel, zöldfelületekkel való harmonikus fejlődése kapcsán 1982-ben Hild János-díjban részesült. Feltűnőek a bel város rendezett épületein látható különleges ablakkeretek és erkélydíszek is (ez utóbbiak, ha halványan is, de a proletárforradalom eszméjét hirdetik). Ám hívhatjuk nyugodtan a játszóte rek városának is: nagyon sok és nagyon menő játszótér található Kazincbarcikán, köztük a Völgy Park interaktív játékokat is tartalmazó, minden korosztályt megcélzó óriási létesít ménye közvetlenül a Mezey István Művészeti Központ mellett.
A szocialista realizmus alapvetően nem egy stílusirányzat, hanem a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló, a szo cializmus (kommunizmus) építésének ideologikus ábrázo lását célul tűző alkotó módszer, amely az 1950-es években nagyon gyorsan dogmatikus, a diktatúra érdekeit szolgáló irányzattá silányult, így kapta pejoratív szocreál megnevezé sét is. A történelmi kor ikonikus alakjainak, a munkásosztály tagjainak heroikus munkáját dicsőítette realista módon. Így szaporodtak el az egész országban a munkások, a parasztok, a dolgozó nők, a szovjet katonák és a forradalmárok alakjai szobrokban, domborműveken megtestesülve, avagy éppen festményeken. A szocializmus épületei sok helyütt megha tározzák a településképet, és a mai napig heves viták tárgyát képezik. Igaz, meglehetősen ambivalens módon: leginkább akkor, amikor demonstratív jelleggel történelmi épületek mellé kerültek, illetve egyes épülettípusok, jellegzetesen a pa nelépületek verik ki a biztosítékot. Furcsa módon az 1950-es években épült téglaépületeket, az úgynevezett Sztálin-barok kot jóval kevesebb kritika éri. A megnevezés onnan szárma zik, hogy Sztálin Nagy Péter cárt tartotta egyik előképének, ezért a szocialista realizmus mintája Szentpétervár lett, a barokk építészet stílusjegyei pedig megjelentek az akkoriban épült szovjet házakon. Érdekes dolog ez amúgy. A magyar kommunisták forradalmi hevületük előképét a reformkor ban találták meg, így a magyar szocreál építészetben a klasz szicizmus formakincse köszön vissza, a krakkói Nowa Huta épületein a reneszánsz stílushegyei, míg Szlovákia szocreál épületein a szepességi városoknak sgraffitókkal és faragott kőoromzattal díszített polgárházai.
A hagyományt feldolgozó szocreál és a szocialista modernizmus
A múlt és a jelen találkozása Kazincbarcika belvárosában
A Villámvölgy játszótér látványa annyira vá ratlan, hogy le is ülünk egy kávéra a művészeti központ teraszán. Csodálkozásunkra egyből re flektál Zsolt: „Ligetes várost képzeltek el a ter vezők, akik között sok olyan építész is volt, akik nem feltétlenül a szocreál szellemében alkottak. Barcika védett település volt, nem akárki jöhe tett ide lakni, s talán ezért is kerültek előtérbe a minőségi szempontok, annak ellenére, hogy állandó lakhatási problémával küzdött a telepü lés.” A gyártól direkt odébb tervezett, szántó földből kinőtt város lakossága 3000 főről gyor san 20 ezer főre ugrott (a rendszerváltás előtt lakták legtöbben, mintegy 42 ezren a várost, a lakosság száma ma körülbelül 25 ezer), s volt idő, amikor a gyárban 5500 ember dolgozott (ma megközelítőleg ezer fő). „Akárhogyan néz zük, amit itt próbáltak megvalósítani, kilógott az 1950-es évek gondolkodásából, s talán ennek meg persze az elmúlt évek fejlődésének a le nyomata az, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén me gyében ugyan Tiszaújváros ingatlanárai a leg magasabbak, de második helyen Kazincbarcika Miskolccal van versenyben.”
Kazincbarcika úgynevezett szomszédsági egy ségenként épült fel, ahol a koncepció az volt, hogy minden egyes „kerületben” minden alap szolgáltatás elérhető legyen. Nyolc egységből állt a korabeli város, a házak Tatabánya épüle
Somogyi József Anyaság című szobra (lent) és szobor áthallások a Villámvölgy játszótéren (fent)
Fotó: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
teiről lettek mintázva, és betűjeleket kaptak az ábécé szerint. „Tévhit az, hogy az egész várost hadifoglyok építették fel, de az A és B épületet valóban az 1951 és 1953 között itt működött hadifogolytábor elsősorban német származású foglyai emelték, ahogy a gyár alapjait is” – említi Zsolt a város történetének sötétebb epizódját.
Talán az 1950-es évek hagyományaira is ala pozva Kazincbarcika később egyfajta építészeti kísérlet terep lett. Az ismert, hogy a második világháborút követő iparosítás történelmi lép tékkel is hatalmas méretű társadalmi változá sokat indított be, a városokba özönlő tömegek lakhatási igényeinek kiszolgálására pedig az
A Völgy Park hazánk első, interaktív elemeket is tartalmazó játszótere
egyébként Nyugat-Európában akkor már rég óta ismert házgyári technológia alkalmazása jelentette a leghatékonyabb választ az egész szocialista blokkban. Kazincbarcikán egyéb ként annyira nagy volt a lakásigény akkoriban, hogy a városközpont csak később épült meg. De a panelek elterjedése előtt, a hagyományos építési technológiával épített szocreál lakóépü letek után több kísérlet is zajlott előregyár tott elemekkel. Kazincbarcikán használták a körülbelül négytéglányi – kohósalakból ké szült – középblokkot, az eredetileg külföldi nagyblokk-technológia pedig hazánkban itt honosodott meg először (hozzávetőleg 8 tégla nagyságú könnyűbeton elem). Sőt kertes há zakat és iskolát is itt építettek először panelből az országban.
Barcika élhetőnek tűnő belvárosa tényleg any nyira meglepő, hogy bőven megér egy váro si sétát, amelyhez egyébként a szocializmus
korszakának első nagy városmonográfiáját is felhasználhatjuk. S az élhető város képéhez az is mindenképpen hozzátartozik, hogy a fenséges Bükköt a buszállomásról induló jel zéseken közvetlenül bevehetjük, de karnyúj
A Szüret című szoborkút a belvárosban
tásnyira találjuk az ország legjobb túraterepeit is: az Upponyi-hegységet, az Aggteleki-karsz tot, a Rudabányai-hegységet vagy éppen a Vajdavár-vidéket.
A város legmegdöbbentőbb látványossága azonban mindenképpen a mintegy 40 da rab, óriási művészi falfestmény. Bár szinte mindegyik festmény erősen elgondolkodtató, a legsokatmondóbb kép a Jószerencsét út és az Iskola utca körforgalmában bontakozik ki. A körforgalomban a város egyik jelképének, az oroszlánnak a szobra áll, az első épületen a régi, Sztálin-barokk Barcikát idézi meg a kép fekete-fehérben, miközben a színes em beralakok a szintén színes felirattal a művé szet révén egy új holnapot hirdetnek. És kissé odébb korunk mementója is lehetne a fát lo csoló kislány. Ahhoz azonban, hogy megértsük Kazincbarcika színes várossá való változását, ugorjunk vissza az időben!
Nehézipari központként a város valóban a rendszerváltás egyik nagy vesztese volt, s a helyzet később sem sokat javult. Az új, je lentősebb zöldmezős beruházások elkerülték a térséget, a 2008-ban kezdődő gazdasági válság pedig foglalkoztatási szempontból érzékenyen érintette a helyi gazdaság meghatározó válla latát, a BorsodChemet is. Ebben a szoronga
Barcika akár a megváltozott európai örökségfelfogás szimbóluma is lehetne. „A mi örökségünk: ahol a múlt a jövővel találkozik” (alsó képek)
tott helyzetben Kazincbarcika városvezetése gondolt egy merészet, és elindított egy új gazdaságfejlesztési és települési arculatváltási programot. Az együttműködő szakemberek az elejétől fogva bevonták a helyi közösséget, amelynek tetszését végül a „színes város” kon cepció nyerte el, amelynek az is az alapja, hogy a város a maga idejében a modern építészet jeles hazai képviselője volt.
A város „kiszínezése” 2013-ban indult el egy nyilvános ötletpályázattal. Helyi és nemzetkö zi művészek pályáztak ötleteikkel, hogy azok a városi arculatot meghatározó panelházak homlokzatainak kreatív megjelenést kölcsö nözzenek. A látványos, színes házfalakat kö vetően megjelentek a street art alkotások is,
A Robot unikornis című festménySomodi-Hornyák Szilárd Rákóczi téri háza (lent) és Augusztin Nándor Kolorszifon (fent) című alkotása
hiszen Barcika a szobrok városa volt mindig is. Így jött létre a város másik címerállatát megidézve Szőke Gábor Miklós színes uni kornisa, amely újszerűsége ellenére a helyiek nagy büszkesége lett, de több alkalommal megjárta már a Sziget Fesztivált is.
Időközben a „színes város” koncepció a Kolorcity márkanévben öltött testet. És itt jön a lényeg, ugyanis a Kolorcity nemcsak új városi arculatot hozott, hanem egy alapos belső változást is, amelynek az egész város részese lett. Ennek egyik leglátványosabb megjelenési formája, hogy a Kolorcity szimbólumai visz szatérő motívumok a gyermekek lakóhelyükkel kapcsolatos alkotásaiban. Ma már a társashá zak azon versenyeznek, hogy a saját épületükön is megjelenjen egy új, színes alkotás. A város átalakulását nemcsak a helyi lakosság, hanem a szakmai közönség is elismerte, a Kolorcity
több hazai, illetve nemzetközi PR-, reklám- és városfejlesztési díjat is elnyert.
„Pár korabeli falfestmény még ma is látható a városban, a Kolorcity-történet tehát valóban megalapozott volt. És sikeres, mert az emberek tényleg megszokták és szeretik az alkotáso kat. Nem függetlenül a BorsodChem, a Svájci Hozzájárulás és az EU-s pályázatok sikeres ségétől, a város annyira gyorsan fejlődött az elmúlt években, hogy az elszármazottak rendre nem ismernek rá” – mondja Zsolt a város el múlt években történt átalakulásáról.
A Kolorcity pedig dübörög. Hogy csak a leg fontosabbakat említsük: 2013-ban kezdődött a KolorFesztivál; a város második, 1955-ben épült iskolájában 2014-től a KolorLab inku bátorház működik, nem mellesleg 90%-os ki használtsággal. Sok egyéb mellett 2016 ban először rendezték meg a KolorFutást; 2017 ben a közel 5000 futót megmozgató, közép-európai vonzáskörzetű Spartan Race-t fogadta be a város. Kazincbarcika többszörös házigazdája lett a legnagyobb magyarországi kerékpárversenynek, a Tour de Hongrie-nak. 2018-ban elindult a város lakosai számára in gyenesen elérhető, Fitt Barcika nevű program, illetve a Nemzeti Ovi-Sport Program keretein belül egy projekt, hogy az óvodások mozgás kultúrája minőségi környezetben fejlődhessen. Mindettől nem függetlenül a város a turizmust is szeretné a jövőben fejleszteni. Az egykor szürke Kazincbarcikát remélhetőleg a termé szetjárók is felfedezik hamarosan...
Völgypark
Herbolya városrész
0 500 m Térkép: Bába Imre
A Csónakázótó mellett a természetjárást ösztönző, komplex mozgásfejlesztő park jön létre
Egyre markánsabban változik az éghajlat, nem kímélve hazánkat sem. A kutatások szerint világszerte csökken az átlagos szélsebesség, amelynek egyik fő okozója az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódása.
Aszél a levegő földfelszínnel való párhuzamos mozgása, amely a légnyomáskülönbség kö vetkeztében jön létre. Mindig a magasabb nyomású hely felől áramlik a levegő az ala csonyabb nyomású hely felé, a szelet pedig a Föld forgá sából adódó Coriolis-erő kis mértékben eltéríti. Habár a szelek erőssége globálisan gyengül, az éghajlatváltozás miatt az egyes területek között létrejövő hőmérsékleti, valamint ezáltal nyomáskülönbségek miatt hirtelen nagy erejű szelek alakulhatnak ki, növelve az extrém erősségű viharok létrejöttének esélyeit.
Hazánk térségében a nyugatias szelek dominálnak, amelyek váltakozva ciklonokat (ezáltal frontokat) és anticiklonokat sodornak felénk. Ezt a domborzat és az eltérő besugárzás jelentősen módosíthatja: helyi szelek, szélrendszerek, szélcsatornák alakulhatnak ki. A sze
lek irányát mindig azzal az égtájjal definiáljuk, ahon nan fújnak. A sebességét legtöbbször m/s-ban (vagy km/h-ban) adjuk meg. A szél erősségét az úgynevezett Beaufort-skála segítségével a 0-s fokozatú szélcsendtől egészen a 12-es fokozatú, orkánerejű (120 km/h-t is meghaladó) szélig osztályozhatjuk.
Medencejellegéből adódóan országunk a mérsékelten szeles országok közé tartozik (az átlagos évi szélsebesség 2–4 m/s), hiszen az Alpok és a Kárpátok vonulatai az erősebb szeleket felfogják, és csak az úgynevezett szél kapukon (pl. a Dévényi-kapun) engedik át azokat.
Magyarországon a szélrózsa minden irányából fúj a szél, az uralkodó széljárás mégis az északnyugati. Ez főként az észak-dunántúli térségre jellemző, de például a Zalaidombság észak–déli lefutású lejtői miatt az ország dél nyugati részében ez inkább már északias irányt mutat. A dél-alföldi térség széljárását a dél felől érkező medi terrán légtömegek határozzák meg, míg a Tiszántúlon az északkeleti és északi széljárás a jellemző. A Duna–Tisza közi hátságon pedig mindezek együttes hatása érvényesül.
Míg a kora tavaszi időszakban az év legszelesebb nap jait élhetjük át, addig a legkevesebb szél országszerte a kora őszi napok során jellemző. A szélmentes időjárás szélsőségekhez is hozzájárulhat, például emiatt növe kedhet a hőhullámos napok száma nyáron, télen pedig nagyobb esély van úgynevezett hideg légpárna kialaku
A tartós szél irányát sok helyütt (pl. magas hegységekben) a fák is megmutatják
Fotó: Adobe Stock
lására. A kevesebb szél kevésbé keveri át a légrétegeket, így ennek következtében a légszennyezés mértéke is számottevő lehet. Éves átlagban a legerősebb szeleket a Dunántúl északnyugati részén mérhetjük, az ország eddig mért legnagyobb (172 km/h-s) széllökését a DéliBakony legmagasabb pontján, a Kab-hegyen mérték. A globális éghajlatváltozás miatt hazánkban is meg nőhet a viharos napok száma, amikor is a szélsebesség átlépi a 15 m/s sebességhatárt. Jelenleg a legtöbb viha ros nappal jellemezhető városunk Sopron (kb. 100 nap), míg a Nagykunságban és a Körösök vidékén ez évente mindössze kb. 25 nap.
A szelek iránya napszakonként is változhat. A Mátrában és a Mecsekben megfigyelhető lejtőszelek is ennek kö vetkeztében alakulnak ki. Nappal a völgyek gyorsabban felmelegszenek, mint a hegytető, s mivel a meleg levegő könnyebb, a levegő felfelé áramlik a hegyen, ami kedvez a gomolyfelhők kialakulásának. Tehát nappal a hegytető felé fúj a szél. Éjszaka a folyamat megfordul, a hegy ről lefelé fog áramlani a magasban gyorsabban lehűlő sűrűbb, ezáltal nehezebb levegő. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a vízpartok mellett is. A hajnali óráktól kezdve a szárazföld feletti levegő gyorsabban melegszik fel. A melegebb, könnyebb levegő felszáll, és a helyére a tó felől áramlik a levegő a felszín közelében, ezt ne vezzük tavi szélnek. Az éjszaka folyamán ez a cirkuláció megfordul, hiszen a szárazföld gyorsabban lehűl, mint a vízfelszín, így most a vízfelszín feletti levegő száll fel, helyére pedig a part felől áramló levegő érkezik parti
szélként. Hazánkban több helyi szelet érdemes meg említenünk, a leghíresebb talán a Bakonyból a Balaton felé lebukó főn.
Ahogyan azt a kutatások is mutatják, a globális éghajlat változás miatt ugyan országszerte kevesebb szélre lehet számítani az elkövetkezendő években, a szélviharok szá ma és intenzitása ugyanakkor vélhetően növekedni fog. Emiatt több tuba (földet nem ért felhőtölcsér) és torná dó észlelésére is számítani lehet majd jövőben. Extrém szeles időben igyekezzünk elkerülni a fákat és az erdőket, hiszen ilyenkor számítani lehet egy-egy váratlanul letörő gallyra, ágra vagy kidőlő fatörzsre. A tóban való fürdőzés sem jó ötlet, mert a szél hatására kialakuló vízporzás a legjobb úszót és vízbe fullaszthatja. Ahhoz, hogy időben fel legyünk vértezve a szélvihar ellen, akárcsak a viharok esetében, érdemes figyelni az előrejelzést, a modellfut tatásokat és az aktuális radarképeket.
A Mecsek lejtői Hosszúheténynél – Fotó: Gulyás Attila
túra a főváros szinte bármelyik pontjáról indulhatna, ezért kicsit önkényesen esett a választás a Szent Gellért térre. Indulás előtt érdemes itt körülnézni kicsit – lehetőleg a sziklatemplom előtti kis „kilátóból”. Innen jól belátni a nyüzsgő teret a kanyarban csikorgó villamosokkal, a Szabadság híd masszívan ke cses vonalaival, amire a szecessziós stílusban fogant Gellért Szálló és Gellért fürdő felel, miközben a tér déli végét egy bérház tömb je, illetve a Műegyetem legészakibb épülete zárja le. Vegyük sorra a látnivalókat: a szál loda az egykori Sáros fürdő helyén épült fel. A meleg vizű forrás gyógyhatású iszapjáról volt ismert, már az Árpád-korban is hasz nálták, és később természetesen a törökök is jól ismerték (bár nem építettek fölé kupolás fürdőépületet). A Szabadság híd építése előtt bontották le a Sáros fürdőt, majd építették fel a helyére a híres mártírról, Gellért püspökről elnevezett szállót, illetve fürdőt is. A hotelt sokáig Budapest legelegánsabb szállodái kö zött tartották számon, számos neves vendége volt, például Habsburg Ottó, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew Lloyd Webber és Zsigmond Vilmos. A Dunán átívelő Szabad ság híd („leánykori” nevén Ferenc József híd) a főváros harmadik állandó folyami átkelője
A mai Műegyetem helyét a 19. század végén egy hatalmas öböl foglalta el Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
A Gellért Szálló a forrásházzal
volt, amelyet 1896 ban adtak át a forgalomnak. Budapest legrövidebb Duna-hídjába az átadás kor Ferenc József verte be az utolsó (ezüstből készült) szegecset egy gőzkalapács segítségé vel. Az átkelőn szinte a kezdetektől (1898-tól) volt villamosforgalom, a mai napig koptatják a síneket a 47-es és 49-es villamosok. A híd lábá nál egy sokkal érdekesebb közlekedési eszköz is „végállomásozott” egykor: 1923-tól három éven keresztül egy hidroplánállomás műkö dött a mai Szent Gellért téri BKK-hajóállomás helyén. A vízről felszálló repülőgépek Bécsbe és a Balatonra szállítottak menetrend szerint utasokat, de sétarepülésre is be lehetett fizetni.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem helyét a 19. század közepén még a Duna uralta: a Gellért-hegytől délre kiszéle sedett a folyam, amelyet az 1870-es években szabályoztak egy gát építésével (ennek a ma radványa a mai Kopaszi-gát), amely mögött egy öböl jött létre, ez pedig tóvá alakult a déli összekötő vasúti Duna-híd építésekor, ugyanis a vasúti töltés leválasztotta a területet a mai Lágymányosi-öbölről. A tó partján a millenniu mi kiállítás idején egy mulatónegyed működött „Kis Konstantinápoly” néven: az épületek való ban Bizáncot idézték, a központi teret Fényes
Porta térnek hívták, de volt Galata tér, Galata híd és Sztambul utca is.
Volt hagyományos bazár, ter mészetesen keleti árukkal, felépí tették az Hagia Szophia mását, és a tavon Konstantinápolyból hozatott kaikokkal (török evezős csónakokkal) lehetett hajózni. Épült két „hárem” is, de volt itt francia színház, olasz üvegfúvók műhelye, több kávéház, számos látványos táncelőadás, sőt imitált vízi csata is.
A vállalkozás azonban fél év elteltével csődbe ment, nem kis részben az elszaporodott szú nyogok miatt. A területet ezt követően kezd ték el feltölteni, előbb az akkor József Nádor Műszaki Egyetem névre hallgató felsőoktatási intézmény építése, majd pedig egy lakónegye det létrehozása miatt az egyetem körül.
A Szabadság híd lábától egykor hidroplánok indultak a Duna vizéről Bécsbe
A nyüzsgő belvárost a Bartók Béla úton hagyjuk magunk mögött – bár forgalmasnak mondható útvonalról van szó, szinte a teljes hosszában kerékpársávon tekerhetünk, azaz biztonságosan juthatunk el Kelenföld vas útállomás közelébe (az utolsó néhány száz méteren, a Somogyi úton nincs kerékpá ros-infrastruktúra, de ez nem gond). Menet közben elhaladunk a Feneketlen-tó mellett, amely nem más, mint egy agyagbánya feltöl tődött gödre, amely körül az 1950-es végén hoztak létre egy parkot. A Bartók Béla út
végén érdemes vetni egy pillantást jobb oldal ra: az 1912-ben épült villamoskocsiszín szép, indusztriális jellegű épületegyüttese ma is a villamosközlekedést szolgálja, az úgynevezett ipari csuklós villamosok egyik utolsó végvá raként. Az Etele téren kezdődik egy kis csi ki-csuki, de azért itt is követhető az útvonal: a pályaudvar alatt átvezető régi aluljárót érdemes választani (kisebb a forgalom, és az őrmezői oldalon egy miniszerpentin vezet fel a Koszo rúslány utcára), ahol folytatódik a kerékpárút. A közlekedésbarátok itt ismét megállhatnak egy pillanatra, jó kilátás nyílik a nagy forgalmú állomásra. A lámpánál a bringaút elágazik, itt balra kell fordulni, majd érdemes figyelni a jelzéseket, mert a Balatoni út mellett, majd azt keresztezve továbbvezető útvonal kanyarog egy kicsit az autópálya melletti kis zöldövezet házai között, hogy utána már egyenesen ve zessen tovább Budaörs repülőteréig. A kifutó pálya előtt kóstolunk bele először az útvonalat később jellemző emelkedőkbe.
Régi és új típusú útirányjelző táblákkal egyaránt találkozhatunk a BuBán (balra), ha pedig szerencsénk van, Budaörs repülőterén Tevét is láthatjuk (jobbra)
A reptér fogadóépületéről első ránézésre lát szik, hogy nagyobb forgalomhoz épült – és va lóban, a budaörsi füves pálya hazánk legrégebbi, ma is létező kisgépes nemzetközi repülőtere. A jelenleg az utca felől meglehetősen szomorú képet mutató, elegáns központi épület 1937-re készült el. A kor színvonalának teljesen meg felelt, azonban magának a repülőtérnek hamar megmutatkoztak a korlátai (nehezen bővíthető, nem betonozott és rövid kifutópályák stb.), így 1941-ben megkezdődött a Ferihegyi repülőtér építése. A II. világháborút a budaörsi létesít mény kisebb károkkal vészelte át, így 1950-ig (a Ferihegyi repülőtér megnyitásáig) ez volt Magyarország nemzetközi repülőtere. Ma napság leginkább sportrepülési célokat szol gál, de például egy nagy becsben tartott gép, a HA LIX lajstromjelű, Li–2 típusú, Teve bece nevű repülőnek is itt van az otthona. A polgári és katonai célokra egyaránt használt vasmadár időnként sétarepülés céljából is felszáll, így bárki kipróbálhatja, milyen egy 1949-ben a Szovjetunióban gyártott géppel repülni.
Két kerékkel a földön maradva a vasúti átjáró és Kamaraerdő felé vesszük az irányt (jobbra az egykori Vasvári Pál laktanya, balra annak tiszti lakótelepe szegélyezi utunkat): a villamossí neken való átkelést követően jobbra térve a Susulyka utcán gurulva érjük el a részben a török korban elnéptelenedett Kána település helyén található, 180 hektáros erdőtömb szélét. Az egy kori Kammerwald (németek lakták a környéket a hódoltság előtt és után is) ma népszerű kirán a Kopaszi-gát felé vezet a parton, majd a Dombóvári és a Szerémi úton keresztül éri el Albertfalvát. A budafoki ko csiszínnél a vasút alatt átbújva, a 41-es villamos pályájával párhuzamosan tekerve a Vasvári Pál laktanyánál csatlakoz hatunk rá a szövegben szereplő útvonalra.
dulóhely turistautakkal, tanösvénnyel, tűzrakó helyekkel. A Hosszúréti-patak mellett csattogó 41-es villamos egyébként 1914-ben HÉV-ként kezdte karrierjét, a Móricz Zsigmond körteret kötötte össze Kamaraerdőn és Budaörsön ke resztül Törökbálinttal.
A bringaút is előbb Budaörs, majd Törökbá lint utcáin kanyarog, ráadásul Kamaraerdőnél pillanthatjuk meg az első útirányjelző táblát is – a hazai 1-es, illetve EuroVelo 14-es jelzések innen kezdve egészen Velencéig kísérik utun kat, lehetetlenné téve az eltévedést. Rögtön az első kilométereken ízelítőt kapunk abból, hogy egy kerékpártúra-útvonal nem szükségszerűen végig kerékpárúton halad, hanem előfordulnak kis forgalmú utcák, vegyes használatú utak is – ez így is van rendjén, felesleges oda is ön álló kerékpáros-infrastruktúrát építeni, ahol
A harci szekér a bringaút melletti parkban a Teuto nevű római településre emlékeztet Vegyes használatú út Törökbálint mellett
egyébként semmi szükség nincs rá. Budaörsön az út melletti kis parkban egy zavarba ejtő szoborkompozíciót találunk: a harci szekér és az égbe meredő oszlopok minden bizonnyal a közelben feltárt vicus Teuto római kori te lepülésre emlékeztetnek. Budaörsöt magunk mögött hagyva széles, vegyes használatú úton tekerhetünk Törökbálintig, a lágyan hullámzó
aszfaltcsík mezőkön halad keresztül (jobbra tekintve a Budaörsi-kopárok és a Törökugra tó látszanak, mögöttük a Budai-hegység déli nyúlványai), majd beér Törökbálintra, egy rövid szakaszon a már említett HÉV nyomvonalán haladva. A bringaút a település központját nem érinti, de például a kegyeleti parkhoz, azaz a régi temetőhöz érdemes tenni egy kitérőt. A ma már valóban parkként funkcionáló egy kori sírkertben számos régi sírkő emlékeztet a település valaha itt élt lakosaira (a magyar mellett főleg német, esetleg szerb feliratok kal találkozhatunk), a főbejárat közelében található Walla-kripta pedig igazán látványos alkotás: üvegablakait Róth Miksa tervezte, készítette, családi kapcsolatban állt ugyanis a cementgyáros Walla Józseffel. Törökbálintot elhagyva hosszan a Budapest–Hegyeshalomvasútvonallal párhuzamosan haladunk, majd
Biatorbágy előtt a régi vasúti nyomvonalon vezet a BuBa – egyenesen a viaduktra
Az 1931 ben történt merénylet helyszíne (jobbra) ma a BuBa legmenőbb látványossága (balra)
rá is térünk annak egykori nyomvonalára (er ről árulkodnak a felsővezeték-tartó oszlopok csonkjai az út két oldalán), amelyet 1979-ig használtak a vonatok. A két évvel korábban elkészült nyomvonal-korrekciót követően északabbra, mai nyomvonalára helyezték át a vasútvonalat, és ennek köszönhetjük a BuBa egyik legmenőbb látványosságát is, a biator bágyi viadukton átvezető kerékpárutat. Ere detileg egy viadukt hidalta át a Füzes-patak völgyét, amelyet 1883–1884-ben, a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonal építésekor emeltek, a második vágány – és ezzel a második völgyhíd – 1898-ban készült el. Pazar kilátást kapunk a völgyhídról a Füzes-patak völgyé re és a körülötte elterülő településre, állandó szelfipont ez az erre tekerő bringások számá ra. Hazánk (vasút)történetének legnagyobb, merénylet okozta balesete is a viadukthoz kö
Fotó: Fortepan / Becker György
Fotó: Adobe Stock
tődik: az 1931. szeptember 13-ára virradó éj szaka Matuska Szilveszter felrobbantotta a bal vágányon (a déli hídon) haladó, Bécsbe tartó gyorsvonat alatt a vasúti pályát, így a szerelvény mozdonya és első hat kocsija a mélybe zuhant, 22 életet követelve. A korabeli leírások borzal mas képet festettek a baleset helyszínéről, ahol az éjszakai sötétségben kellett megkezdeni a mentést. Magát a merénylőt később Bécsben fogták el, ahol hatévi fegyházra ítélték, míg Magyarországon halálos ítélet várta volna, amelyet életfogytiglanra változtattak, hogy az osztrák hatóságok ottani büntetésének letöl tését követően kiadják hazánknak. Matuska Szilveszter 1944–1945 fordulóján eltűnt a váci fegyházból, azóta sem lehet tudni, mi történt vele a szovjet csapatok bevonulását követően.
A hídról legurulva hosszas kanyargás követ kezik Biatorbágy utcáin, szinte minden sar kon figyelni kell a táblákat, amelyek a helyes utat mutatják. Az Etyekre vezető úton három kisebb dombhátat fogunk megmászni, miköz ben feltárul előttünk a dimbes-dombos táj, a távolban a Gerecsével. A bringaút egyébként tökéletesnek mondható: széles, tükörsima asz falt hullámzik a tájba simulva.
Etyek leginkább a borról ismert, méltán, hiszen az Etyek–Budai borvidék (egyik) központjá nak is tekinthető. Ennek megfelelően érdemes is letérni a főútról a Körpince felé. A rende zett pincék valóban egy kör alakú mélyedésben
Az etyeki Magyar-kútra járt régen az egész falu
Ősszel is érdemes tekerni a Bubán Fotó: Farkas Péter
(talán felhagyott bányagödörben) helyezked nek el, ráadásul alkalomadtán még nyitott borospincét is találni itt, ahol helyi termelők nedűjét lehet kóstolni. A főútra visszatérve, majd a Sarlós Boldogasszony-templom előtt elgurulva a település közepén álló Magyarkútra érdemes vetni egy pillantást, elképzelve, hogy legalább egy évszázadon keresztül ide jártak a helyiek itatni az állatokat, mosni, a gyerekek még fürdeni is. A klasszicista stílu sú kút és a vize által táplált Nádas-tó körüli parkban érdemes kicsit megpihenni. Alig né hány méterre innen indul a kálvária, ahonnan pillantást vethetünk a kútra és a felette maga sodó templomra. A legnépszerűbb pincesort a BuBa útvonala nem érinti, de egy néhány száz méteres kitérővel könnyedén elérhető EtyekÚjhegy, ahol a pincékben nemcsak bort mér nek, hanem számos helyen étterem is működik.
Fotó: Magócsi MártonA BuBa Etyek-Öreghegy felé hagyja el a nagy községet, így errefelé is utunkba esik számos pince, majd egy hosszabb mászást követően az öreghegyi szőlők között folytatjuk utunkat. Itt már érződik az, hogy valóban egy hosszú hul lámvasúton haladunk Budapesttől a Velenceitóig, de ez egyben jó hír is: az emelkedőket természetesen lejtők követik, amelyeken gurul va lehet szusszanni kicsit a következő merede kebb szakaszig. Az egyik kisebb domb tetején egy kőkereszt mellett egy kerékpáros-pihenőt is találunk, ahol a padok és az infótábla mellett még egy szerelőállvány is helyet kapott.
A következő településen, Gyúrón hamar vé giggurulunk, bár a focipálya mellett található söröző terasza – főleg jó időben – igen csá bító lehet, ahogy a következő pihenőhely is.
Pihenő szerelő állvánnyal (balra); bizarr látványosság a gyúrói „csipkefa” (jobbra)
Nyílegyenes aszfaltcsík vezet Pázmánd felé, a háttérben a Velenceihegység rajzolódik ki (jobbra)
Utóbbi mellett egy meghökkentő látványosság, a „csipkefa” fogad: egy élő fa törzsét körülbe lül két és fél méteres magasságig színes csip kék borítják; teljesen érthetetlen az egész, de épp ezért szerethető. A kerékpárúton hamar átérünk Tordasra, de a település központját elkerüljük. Természetesen minden, útba eső településen van bolt és kocsma, de sokszor nem a bringaút mellett, így adott esetben kitérőt kell tenni a frissítő beszerzéséhez. Kajászóra ismét egy kisebb dombon keresztül vezet az út – amint ezt már megszokhattuk –, majd a települést elhagyva ismét egy emelkedő teszi próbára a fáradó izmokat, amely a dombtetőn természetesen lejtőbe fordul át, majd elvezet el Pázmándig. A faluban a bringaútról legin kább a vízimalom és a tájház miatt érdemes letérni. Előbbi a Bágyom-patak vizének ener
Fotó: Magócsi Márton
Fotó: Magócsi Márton
giáját hasznosította; a régi épület egy 1782-es térképeken már szerepelt, és egészen 1951-ig használták. Ezután folyamatosan romlott az állapota, ezért el is bontották, mígnem a mos tani tulajdonos az eredeti tervek felhasználá sával újra nem építtette az 1990-es évek végén.
Ennek megfelelően tulajdonképpen egy jól si került másolatot láthatunk ma, de mindenképp köszönet illeti az építtetőt, hogy ilyen módon megmentette a település egy régi építészeti al kotását. A bringaút mellett egy rövid idő alatt ikonikussá vált kerékpáros-pihenőnél lehet megállni: a fából faragott esőbeálló mellett egy fából készült Toldi mutatja az utat Buda felé, míg egy honvéd Pákozd irányába suhint egyet kardjával, ráadásul egy csap is segítségünkre lehet a kulacs újratöltésében.
A fentiek után a Nadapra vezető út már nem lehet senki számára meglepetés: emelkedő épp úgy lesz ezen a szakaszon, mint lejtő. A koráb biaktól annyiban tér el a nyomvonal, hogy a két
Az újjáépített pázmándi vízimalom ma már lakóingatlan, de így legalább megmenekült az enyészettől
település között félúton bárki megteheti, hogy az utolsó emelkedőt kihagyva nyílegyenesen legurul Kápolnásnyékig, amely teljesen össze nőtt Velencével. Aki Nadap felé megy tovább, az mindenképp ugorjon el a szintezési ősjegy hez, amelyből rögtön kettő is van: az egyik az Adriai-tengerhez, a másik a Balti-tengerhez
Kilátás a Bencehegyi kilátóból
Fotó: Magócsi Márton
Nadap a távolból
Fotó: Magócsi Márton
viszonyított tengerszint feletti magasságot adja meg. Az előbbi az Osztrák–Magyar Monarchia, utóbbi a Varsói Szerződés tagál lamainak viszonyítási alapja volt. A dualista állam katonai térképészete összesen hét szin tezési főalappontot jelölt ki az államszervezet területén: ezeken a helyeken a felszíni szikla felületet lecsiszolták, majd obeliszket állítottak fölé – ez a jelölés áll ma is a falu utolsó házaitól néhány méterre. A Velencei-hegységre azért esett egyébként a választás, mert hazánk egyik legöregebb hegysége. Fő tömegét a körülbelül 300 millió éves, a variszkuszi hegységképződés idején létrejött gránit adja, amely geológiailag igen stabil formációnak számít.
Velencét elérve feltekerhetünk a Bence-hegyi kilátóba is. A sajátos formájú, a megálmodói szerint „a gyönyörű táj elemi erőit is megje lenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, vi rágsziromra, fosszíliákra, esetleg kígyó vagy vízisikló fejére emlékeztető” kilátóból rálátni a tóra, a Velencei-hegységre, de távolabb a
Budai-hegység, a Vértes vagy a Bakony ma gaslatai is feltűnnek. Visszatérve Velencére: a tóparti városka leginkább strandjairól ismert (nyáron lehet is csobbanni egy kellemeset a túra után), de találunk itt három kastélyt is, amelyekből egy a köz érdekeit szolgálja könyv tárként (Meszleny–Wenckheim-kastély), egy meglehetősen romos állapotban várja megmen tőjét (Hauszmann–Gschwindt-kastély), egy pedig magánkézben van (Beck-kastély). A jól megérdemelt csobbanáson kívül a strandgaszt ronómia klasszikusai közül válogathatunk a tóparti büfékben (akár főszezonon kívül is) –kinek ne esne jól egy sajtos-tejfölös lángos vagy egy sült kolbász 70 kilométer megtétele után?
A BuBa egyébként a tó északi partján vezet to vább Székesfehérvár és a Balaton irányába, de a déli partról vonattal nagyon egyszerűen vissza lehet jutni a fővárosba. Az úton tapasztaltak azt mutatják, hogy valóban akadnak combos
A nadapi szintezési ősjegy csak egy kis kitérő a bringaútról
emelkedők a nyomvonalon, főleg Biatorbágy után, de ezeket minden alkalommal kompen zálja egy hosszabb-rövidebb lejtő. És az sem mellékes, hogy a bringaúton a fővároshoz való közelségük miatt talán ismerősen csengő nevű települések szinte biztosan kevésbé ismert lát nivalóit fedezhetjük fel.
Európai
Tokaji (Zempléni)-hegység sze relmesei jól ismerhetik az Ist ván-kúti házakat, amelyek straté giai helyen találhatók az Országos Kéktúra nyomvonalán, és már hosszú évtize dek óta biztosítanak menedéket a természet járóknak. Sajnos az utóbbi években annyira le romlott az állapotuk, hogy igencsak esedékessé vált a felújításuk, és ehhez kapóra jött egy uniós pályázat. A beruházó az ÉSZAKERDŐ Zrt. volt, amely a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást több turisztikai létesítmény – köz tük az István-kúti házak – fejlesztésére. Az István-kúti Nyírjes az utolsó jégkorszak emlékét őrzi: a skandináviai jégtakaró a Kárpátok északi oldaláig nyújtózott, visszahúzódása után a fenyők és nyírek törtek előre a középhegységi erdőségekben, amilyene ket ma is láthatunk Európa északabbra fekvő területein. Erre az állapotra emlékeztet az István-kút körüli erdőrészlet képe. A Tokaji-hegység közepén található apró erdőfolt egy kis méretű, tálszerű mélyedést tölt ki, amelyben
A felújított házak kisebb csoportok számára biztosítanak lehetőséget napközbeni pihenésre és néhány órás programokra
A Károlyi család egykori boronafalas vadászhá zának és a tőle nem messze levő turistaház fel újításánál fontos szempont volt, hogy – a kor szerű anyagok és technológiák felhasználásán túl – a hely megőrizze eredeti hangulatát. A vég eredményt elnézve ez messzemenően sikerült, napelemeknek köszönhetően már elektromos 48.408171 21.402191
áram és esővizet hasznosító zuhanyzó is növeli a komfortot, gy fatüzeléses sparheltnek köszön hetően pedig még főzni is lehet.
Az István-kúti házhoz Háromhutáról (busz megálló) vagy a Pálházi Állami Erdei Vasút rostallói végállomásáról jutha tunk el a legkönnyebben. Mindkét helyről egyaránt nagyjából 4 kilométeres az út, Háromhuta felől egy kicsit nagyobb szintkülönbséggel szá molhatunk. A Mlaka-rétig mindkét indulási pont felől a sárga sáv jelzés vezet fel. Ott aztán rácsatlakozunk az Orszá gos Kéktúra nyomvonalára, majd egy körülbe lül 20 perces séta után már a házaknál is le hetünk.
iskolctól 40 kilométerre észak ra, a Bódva völgyében bújik meg Szendrő települése, amelyet az idők folyamán folyton új helyen emelt erősségei miatt neveznek igen találóan a vándorló várak városának. A hangzatos cím már csak azért is megállja a helyét, mert egyes építőkövek több várban felbukkantak az évszá zadok során, sőt olyannyira a település részét képezik, hogy városszerte ma is megtalálhatók kerítésekben vagy épületekben a hajdani várak alkotóelemei.
Szendrőt először 1312-ben említették írásban, és több jelentős történelmi esemény köthető hozzá. Például a Wesselényi-összeesküvés egyik helyszíneként szolgált: 1668. augusztus 18-án,
A Bódva völgyében megbújó Szendrőn ma mintegy négyezren laknak
Fotó: MTSZ
már Wesselényi halála után özvegye, Széchy Mária ide hívta össze a magyar főurakat. Tör ténelmi tanulmányainkból emlékezhetünk rá, hogy a felkelés I. Lipót király ellen végül véres megtorlást vont maga után. Szendrő nemcsak erről nevezetes, a török időkben is fontos szere
pe volt. Persze, hiszen melyik város mondhatja el magáról, hogy nem egy, nem kettő, hanem legalább három várat emeltek a területén?
Ha autóval érkeztünk a vártúrára, a legjobb, ha azt valahol a központban, a Hősök terén par koljuk le. Itt találjuk a tavaly tavasszal átadott látogatóközpontot, amelyet egy korábbi mozi épületből alakítottak ki. Lent kávézó, az emele ten kiállítás vár minket, ahol makettek és régi metszetek segítségével kaphatunk képet a város és várainak kinézetéről, történetéről, valamint egy vetítést is megnézhetünk. A kiállítás anyaga egyébként mobilapplikáción szintén elérhető.
Az alsó várból mára nem sok maradt, területét felparcellázták, ezek pedig magánkézbe kerül tek, így jelenleg lakóházak állnak rajtuk, csak itt-ott látható egy-egy falmaradvány, amelye ket szintén a központban, a buszfordulótól figyelhetünk meg. Ez volt Szendrő legelső vára, amely valamikor a 14. században épült stratégiailag fontos helyre, a Bódva folyó és az Alföldet a Felvidékkel összekötő országút mel lé. Az 1400-as évek elejétől a Bebek család bir tokolta. Az uradalmuk központjaként szolgált, itt laktak, és innen irányították a gazdaságot.
A várat kétszer próbálták elvenni a Bebekektől a 16. században: 1545-ben I. Ferdinánd nem járt sikerrel, de 1566-ban I. Miksa király el foglalta az építményt. Bő tíz évvel később, 1577-ben – a török fenyegetés miatt – úgy
A tavaly berendezett kiállításon a szendrői várak történetével ismerkedhetünk meg részletesen
határoztak, hogy több másik végvárral együtt a szendrőit is fejleszteni kell, így nagy építke zések kezdődtek. Ráadásul hozzáfogtak egy új erősség létrehozásához is, a Bódva ágai szab dalta, mocsaras szigeten, ami nem bizonyult túl jó ötletnek, mert az áradásokkor rongálódott és fentről is hamar támadhatóvá vált. Ezt a nagyjából tíz évig álló építményt Németvárnak nevezték, mert építtetői németül beszéltek, és a Habsburg-területek védelme miatt húzták fel. Öt bástyája volt, mellette pedig a huszárvár állt. Építőköveit aztán a felső várnál használták.
A tárlat makettekkel, illusztrációkkal mutatja be a várakat
Az alsó vár 1690-ben Csáky István grófhoz ke rült, aki a helyén, két bástyáját és néhány falát felhasználva kastélyt építtetett. 19–20. századi rajzokon és fényképeken még jól látható ez az épületegyüttes.
Amit ma lényegében szendrői várnak neve zünk, az a hegyen található felső vár, azaz a he lyén kiépített pince és a kilátó, ahonnan szuper panoráma nyílik a településre és a környékre.
Az egykori épület születésekor, a 16. században egy háromemeletes torony állt a magaslaton, amelyet a belső vár vett körbe, azt pedig egy 2,2 méter vastag fal védte. Kívül épületek áll tak, amelyeket még egy várfal határolt körül.
Az a Christoforo Stella hadmérnök és építész tervezte, akinek az egri várat is köszönhet jük, és némileg hasonlít is egymásra a kettő, ha az alaprajzot nézzük. A látogatóközpont kiállításán szemügyre vehetjük a szendrői vár makettjét, amelyen jól látható, hogy szabály talan alakzata a domb vonalát követi.
A felső várat az egykori Borsod vármegye egyik legjelentősebb erődítményeként tartjuk számon. Remekül állta a sarat az ostromok
Az egykori felső vár helyén ma fatorony áll, amelynek tövében egy kiállítást nézhetünk meg
során: sem Bocskai Istvánnak, sem Bethlen Gábornak, sem I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek nem sikerült bevennie. Utóbbi támadása után, amikor még a várfalat is át törték az ostromló csapatok, átépítésekre volt
Fotó: MTSZszükség. Felújították a tornyot, a nyitott ágyú állásokat zárttá alakították, a falak belső olda lát földtöltéssel erősítették meg. Ekkor kapott hagymakupolát a nyolcszögletű torony – ilyen megoldást várak esetében ritkán lehet látni.
A környék legmagasabban álló épületeként nem csoda, hogy 1692-ben belecsapott egy villám, pech, hogy a lőport éppen itt tárolták, méghozzá nem kis mennyiségben. A robba nás következtében az épületegyüttes már-már használhatatlanná vált, így 1702-ben a bécsi udvari haditanács úgy határozott, hogy ne állít sák helyre, inkább bontsák le. A maradványok a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól.
A várat cölöpökkel vették körbe, és hiába om lott össze félig-meddig, még sokáig ellenállt a kurucok ostromának. 1704-ben azonban fel égették a várost, és a szendrői vár ostromzár alá került, így végül kénytelenek voltak azt átad ni. A vár (majdnem) teljes megsemmisülését egy ismételt robbanás eredményezte, ezúttal azonban szándékos cselekedetről volt szó: II. Rákóczi Ferenc 1707 elején úgy döntött, inkább semmisítsék meg a várat, mint hogy az épségben kerüljön a császár kezére. A műve letet Lemaire francia hadmérnök irányította,
A várat gyalogosan a piros rom turistajelzésen közelíthetjük meg
és végül csak néhány falszakasz maradt meg. A kövek java részét a helyiek hordták szét az építkezéseikhez.
A felső vár helyén csak néhány falszakasz maradt meg, ezeket bővítették ki 2013-ban
Aki gyalog érkezik, annak a településről a Gacsal utcán kivezető piros rom turistajelzést kell követnie, egyébként a felső vár autóval is megközelíthető. 2013-ban adták át a 24 méter magas fakilátót, amely az egykori parancsnoki épület tornyát hivatott utánozni. Az eredeti fa lazat már csak az alsó helyiség sarkaiban talál ható meg; évekig folytak itt az ásatások, ame lyek során a falakon kívül korabeli használati tárgyak is előkerültek. A középkori Szendrőről és várairól nagy tablókon olvashatunk, majd ha magunk mögött hagytuk a bő száz lépcsőfokot, a Cserehát hullámzó dombjain nyugtathatjuk a tekintetünket.
Ezzel nem fogytak el a látnivalók Szendrőn, amely tulajdonképpen a környező települések központjaként működik. Egy dolgot érdemes azonban észben tartani, ha ide készülünk: ven déglátóipari egységet sajnos nem nagyon talá lunk a városban, csak egy cukrászda áll a turisták rendelkezésére. Régebben állítólag volt itt egy klassz pizzéria, amelynek a helyén ma vegyes kereskedés található, így ha főétkezést terve zünk, akkor azt egy másik településen vagyunk kénytelenek abszolválni, például Edelényben.
Amilyen pici azonban Szendrő, olyan sok érdekességet tartogat. A Hősök terén nagy térképen jelölték be a város nevezetességeit, amelyeket könnyedén felfűzhetünk egy sétá ra. Gyerekesek számára jó hír lehet, hogy a várfelújítással egy füst alatt egy élményparkot
A 24 méter magas kilátóból pazar panoráma tárul elénk a településre és a környező hegyekre Fotó: MTSZ
is építettek a Strand-réten, amely a felső vár kicsinyített mása gabionfallal és faszerkezetek kel, kötélhágcsókkal, mászófallal.
A Fő utcán áll a szépen rendben tartott Csákykastély, amely 1694-ben épült késő barokk stílusban, majd a 19. század második felében nyerte el a mai formáját. Diadalíves kapun le het bejutni az épületbe, ahol jelenleg könyv tár működik. A már említett látogatóközpont mellett találjuk az iskolatörténeti kiállítást, ahol a Cserehát környékéről összegyűjtött régi iskolai bútorokat és a tanításhoz szükséges esz közöket lehet megnézni.
Balra a református templom, jobbra a Csáky-kastély látható
A településnek sportmúzeuma is van, a Kékfestőház Múzeum műemlék épületében pedig – ahogy a neve alapján könnyen kita lálható – a kékfestés munkafolyamatait lehet megismerni. 3D-s kisfilmet nézhetünk meg a Bódva menti barlangokról a Kincses Ház kiál lításán, ahol a folyó élővilága, illetve a közelében található építészeti értékek állnak a fókuszban. A „Pedellus Ház” az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Különös látványos ság a város központjában álló, szépen rendben tartott református templom, amelynek tornyát utoljára 2019-ben újították fel, és érdekes mó don inkább vártoronyra emlékeztet. De ezen már nem is lepődünk meg itt, Szendrőn…
Ha nem hiába várjuk az esőt, akkor ősszel sokfelé újra elkezd élni az erdő. Kihajt jó pár nyárra visszahúzódott növény, a még meleg, napsütéses napokon érik a kökény, a galagonya és a csipkebogyó is. De az igazi látványosság az a gombákban gazdag erdő, erre vágyhat leginkább ilyentájt az erdőjáró.
Régen a gazdaasszony és a gazdaember legfontosabb októberi feladatai között a szüret lebonyolítása, valamint az éléskamra és a zöldségtároló pince kitakarítása és fel töltése volt, legalábbis ezt írja Nagyváthy János a gaz dasszonyok számára 1830-ban kiadott könyvében. Ok tóberben kellett a korán érkező estékre gyertyát mártani, tarlórépát és káposztát savanyítani, felszedni és betárolni a gyökérzöldségeket, hajdinát őröltetni. Ez a hónap volt a csipkelekvárfőzés ideje is. „Már most az éjjeli derek a csipkét is megpuhítván, azt is szedessen a gazdaasszony, és télre főzesse bé, ha módja van. Hetsepetsnek is hívják.
A rózsának eme kellemetes gyümölcseiből a jó asszony még kellemetesebb főzetet állít elő” – írja Nagyváthy.
A legfinomabb lekvárnak tartott hecsedlit sokan maguk főzték be, de még a közelmúltban is voltak olyan vál lalkozó asszonyok, akik besegítettek a főzésbe. Házhoz mentek a gyűjtött csipkéért, majd pár hét múlva a kész lekvárt hozták vissza.
Aki maga is kipróbálná a csipkelekvárfőzést, az tegye bátran! A vadrózsa áltermését, a csipkebogyót lehet szedegetni már szeptembertől. Lazán kiterítve leszedve is szépen beérik. Ha elegendő, puhára érett csipkebogyó gyűlt össze, akkor – megmosva, a két végét lecsippentve – bő vízben felfőzzük a bogyókat. Amikor kihűlt a fő zet, gumikesztyűs kézzel szétnyomkodjuk őket. Ezután átpasszírozzuk a masszát, ügyelve arra, hogy megfelelő lyukméretű szűrőt válasszunk, amelyen a csipkebogyó ban található apró, termésszőrökkel körbevett, magszerű termések és a szúrós szőrök is fennakadnak. Ez fontos, hiszen nem véletlenül hívják tájnyelven seggvakarónak a csipkebogyót. Először egy akkora lyukméretű szűrővel passzírozzuk, amellyel a terméskéket el tudjuk távolítani,
Gyökérzöldségek betárolása – Fotó: Arseniy Bobrov / Adobe Stock Fotó: Adobe Stock Csipkebogyó és a belőle készült lekvármajd még kétszeri szőrszűrés javasolt egy sűrű hálós szűrővel. Ezután már csak szépen lassan be kell sűríteni a lekvárt. Mézsűrűségűre szokták főzni, de zselésíteni is lehet. Édesítés ízlés szerint.
Az éléskamrát ilyentájt mással is töltögethetjük. Érett csipkebogyóból erjeszthetünk ecetet, száríthatunk ehető erdei gombákat. Aszalhatunk vadgyümölcsöket teának, majd hozzákeverhetjük e növényi részeket az év során szedett teafüvekhez vagy fűszeres virágokhoz. Sokfelé herbateának hívták azokat az élvezeti teának szánt keverékeket, amelyeket a háziasszony saját maga kevert enyhe hatású gyógynövényekből. Ízesítésnek te hetünk a herbateánkba lucfenyőágacskákat, és szárítha tunk bele a kertekben gyakori japánbirs C-vitaminban gazdag terméséből is. A japánbirset legyalulva érde mes aszalni. A teáknak és a hideg italoknak egyaránt kellemesen savanykás ízt ad. Az esők után kihajtó levélzöldségekből (csalán és/vagy podagrafű, zama tos turbolya, tyúkhúr, sóskák) készíthetünk sós lében leveskonzervet. Az összevágott zöldségeket akár kerti zöldségekkel, reszelt gyökérzöldségekkel, színes pap rikákkal, fűszerekkel, kissé túlsózott lében felfőzzük, majd csírátlanított üvegekbe töltjük, amelyeket száraz dunsztba teszünk. Fontos az alapos hőkezelés, mert a levesünk nem savanyított, így a savas környezet nem képes védeni azt többek között a botulizmust okozó baktériumok elszaporodásától és toxintermelésétől.
A tészta hozzávalói (22 × 38-cm-es tepsihez): 150 g finomliszt, 150 g omlóstészta-liszt, 1 tk. sütőpor, 150 g vaj, 1 csomag vaníliás cukor, 1 ek. tejföl, 3 tojássárgája, késhegynyi só. A túrós réteg hozzávalói: 1 kg túró, 15 dkg cukor, 4 tojássárgája, 3 ek. rizsliszt, 3 ek. zabpe
Vadgyümölcsökből erjesztett ecetek Áztatott ital csikebogyóval és japánbirsszeletekkelhely, csipet só, 2 citrom reszelt héja, 2 csomag vaníliás cukor. Lekváros réteg: 2,5 dl savanykás, sűrűbb csip kelekvár. Habréteg: 7 tojásfehérje, 30 dkg porcukor, pár csepp citromlé. Elkészítés: a tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, 1 órára hűtőbe tesszük. A túrós réteget a hozzávalóiból összekever jük. A tésztát sütőpapírral bélelt tepsi aljába nyújtjuk, 10-12 percet 180 fokon elősütjük, majd a tészta tetejét megszórjuk 2 ek. apró szemű zabpehellyel, és ráhelyez zük a túrós réteget. 20 percig, 180 fokon tovább sütjük. Miközben sül, elkészítjük a habréteget, a hozzávalókból kemény tojáshabot verünk. A túrós réteg tetejére ráken jük a lekvárt, majd rátesszük a tojáshabot. A habréteget 20-25 percig szárítva sütjük 100 fokon. Ha felpúposo dik, szurkáljuk meg. Amikor a hab teteje kemény, ropo gós lesz, alatta pedig megsült, puha, de nem ruganyos, akkor elkészült. Kihűlés után szeletelhető.
A gévagombát kockára vágjuk, majd sós, babérleveles vízben puhára főzzük. Hagyjuk kihűlni. Miközben hűl, színes koktélparadicsomokat vágunk össze, illetve salá taleveleket tépkedünk. Natúr joghurtból sóval, borssal, pici reszelt fokhagymával és egy leheletnyi édesítéssel öntetet keverünk, majd a gombából és a zöldségekből kevert salátára öntjük azt. Behűtve fogyasztjuk.
A burgonyát és a tojásokat megfőzzük. 4-5 leveles csa lánhajtást gyűjtünk, megmossuk, blansírozzuk, apróra vágjuk. Kis olajon kevés fokhagymát pirítunk, majd az apróra vágott csalánt hozzáadjuk, puhára pároljuk. Felöntjük tejjel, sózzuk, őrölt szerecsendióval, őrölt fekete borssal fűszerezzük, picit édesítjük, majd liszt és tejföl keverékével szószos állagúra sűrítjük. A szószba beletesszük a meghámozott, karikára vágott főtt bur gonyát és a karikára vágott tojásokat.
Hozzávalók: gyökérzöldségek vegyesen, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej vöröshagyma, citrom, tárkony, só, tört fekete bors, 1-2 ek. olaj, brokkoli, pontyszeletek és pontyikra, friss, blansírozott csalán. Elkészítés: az apróra vágott fokhagymát olajon illatosra pirítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott gyökérzöldségeket, a hagymát egészben és az összevágott csalánt. Felöntjük vízzel, fűszerezzük (tárkonnyal bőven), félig megfőzzük, majd hozzáadjuk a halhúst és az ikrát, legvégül az összevágott brokkolit is. Ha minden megfőtt, 3-4 ek. tejfölből és 1 csapott ek. liszt ből kikevert habarással sűrítjük, citromlével savanyítjuk.
z Aggteleki Nemzeti Park terü letén található Telekes-völgy a Rudabányai-hegységet Alsótelekes és a Bódva völgye között szeli át. Kevésbé ismert vidéke ez az országnak, pedig számos turistaút kanyarog a környéken. A vad regényes szurdokvölgy több irányból is meg közelíthető: Szendrő, Rudabánya, Szalonna és Varbóc is jó kiindulópontja lehet a túránknak.
Mi Szendrő felől érkeztünk autóval, és a teleke si kápolnánál kezdtük meg a körtúrát. Aki nem szeret kánikulában kirándulni, annak most jött el az ideje. Ebben a kora őszi időszakban már nincs hőség, de még nem túl hideg az idő, nem utolsósorban pedig: ilyenkor káprázatosan szép az erdő. A nap ugyan kiszívta, elégette már a legtöbb zöldet, itt-ott megbarnultak a fákon a levelek, de a fejünk fölött még mindig dúsan hajladoznak, zizegnek a lombok.
A kis kápolna mellett induló zöld sáv jelzésen, majd a zöld négyzeten elkezdjük a fokozatos emelkedést a Korlát-hegy gerincén. Ahogy távolodunk az országúttól, úgy nyílik ki a lá
Az apró telekesi kápolna az Alsótelekesről Szuhogyra vezető országút mellett áll
tóhatár. Szántóföldek, kaszálórétek és legelők parcellázzák szelíden a földet a hegyoldalban. Az út megkapó, harmonikus vidéki tájon vezet át. A gerincútról remek kilátás tárul a szemünk elé: a Bódva völgyét, a Cserehát dombvidékét, Szendrő házait láthatjuk. A dombok között a Rakacai-víztározó tükre is megcsillan.
A Korlát-hegy gerinc útvonaláról elbűvölő rálátás nyílik a Bódva völgyén túl a Rakacaivíztározóra
A Kis-Korlát-hegy oldalából a Korlát-hegyre kapaszkodunk fel, immáron a piros kereszten. A nap vitézül, szinte vígan ragyog a környe ző dimbes-dombos tájon. Ez a hegygerincen hullámzó turistaút viszonylagos magaslati helyzetének és ligetes, bokros-füves rétjének
köszönhetően több helyen is remek panorá mapontokat kínál, ahol jólesik csak úgy élvezni a csendet és nyugalmat, miközben a természet szépségein legelteted a szemed. Az ilyen me sébe illő vidék tényleg jobbá teszi a napodat.
A Közép-hegyet elhagyva a piros keresztről a piros sávra fordulunk, majd a Telekes-völgy egyik mellékágán leereszkedünk a fővölgybe, és innentől megkezdődik a parádés szurdoktúra, mintegy 2,5 kilométeren keresztül. Nagyobb esőzések után a patakmeder nagy részén víz csörgedezik. Ám az idei aszályos év nyár végére teljesen eltüntette a patakot a völgytalpból.
A túra első szakaszán egy panorámás hegyháton emelkedünk a Közép-hegy csúcsának közelébe
Ahogy leereszkedünk a völgybe, sűrű erdőség fogad, és bedőlt fák nehezítik a szurdokbeli haladást
A patak vízhozama nem állandó, erősen inga dozik, száraz időszakban búvópatakká válik (ne feledjük, mészkővidéken járunk), így előfordul hat, hogy a víz egy adott szakaszon eltűnik a mederből, majd újra előbukkan a sziklák alól. A néphit szerint ilyenkor maga az ördög – tré fás kedvében – tünteti el és varázsolja vissza a vizet. Csapadékos időjárást követően viszont folyóként tölti meg a medrét. A túrázók szá mára talán a kettő közötti vízállás az ideális, amikor is csörgedező patakban, a köveken át ugrálva, kalandos átkelésekkel juthatunk át a vízfolyás egyik partjáról a másikra. De a mo hazöld, sziklás völgy szárazon is ámulatba ejtő.
Ahogy leérünk a völgybe, jóval hűvösebb és párásabb levegő fogad. Innentől a zöld sáv jel zést követjük, egészen a túra végéig, kiinduló pontunkig. A szurdok már az elején árnyékban fürdő, tágas árokká szélesedik, amelynek két oldalán jókora mészkősziklák meredeznek. Legtöbbjüket zöldellő, vastag mohabevonat fedi. A Telekes-völgy földtani különlegessége, hogy a patak az elmúlt pár millió évben tör tént, a hegység emelkedésével párhuzamosan végbement bevágódása természetes geológiai feltárások sorozatát hozta létre, amelyeken kiválóan tanulmányozhatók a Rudabányaihegységet felépítő kőzettípusok.
Szűrt napfény hatol át az ágak hálóján, a völgy talpban kellemes félhomály uralkodik, mármár esőerdei hangulattal. A nap mozgékony foltokban tör át a leveleken, ahogy az enyhe szellő meg-megrezzenti a fák árnyékot adó lombsátrát. A szurdokjárás a száraz patakmeder ellenére sem egyszerű. Kövek kupacai hever nek benne szerteszéjjel, amelyeket téli fagyok feszítettek és bucskáztattak le a hegyoldalról.
A görgetegeken való gyaloglás némi ügyessé get igényel, mert a sima felszínűre koptatott kövek meglehetősen ingatagok, így egyensú lyozva tudunk csak lépdelni rajtuk. Sem hidak, sem láncok nem segítik a biztonságos előreju tást. Érdemes minden lépésünkre odafigyelni, vigyázni a megcsúszással, nehogy bokaficam vagy húzódás legyen egy rossz lépés vége.
Több helyütt bedőlt fatörzsek találhatók a me derben, az ezeken való átjutás szintén a kalan dos szurdokjárás része. A völgytalp közel 500 méter múlva kezd beszűkülni, egyre mélyül, mi pedig nemsokára megérkezünk a szurdok leglátványosabb részéhez, az Ördög-gáthoz. Ez a hazánkban páratlan képződmény tulaj donképpen egy, a Telekes-völgy tengelyére me rőlegesen elnyúló sziklaél vége, amely a patak medrét valóságos gátként keresztezi. És ez
A kövek, sziklák között pók szövi hálóját a gát a patakot évezredeken át egy U alakú kerülőre kényszerítette. A vízfolyás azonban egyfolytában ostromolta az útjában álló szik latorlaszt, lassan áttörte azt, és kis vízesést al kotva hullik alá.
A Telekesvölgyben több mint 200 millió éves triász mészkövek őrzik a csendet.
A szurdok leglátványosabb pontja az Ördög-gát sziklaszorosa
Sajnos a zuhatag látványát ottjártunkkor a száraz patakmeder miatt nem élvezhettük, de nem maradtuk természeti élmény nélkül, mert az Ördög-gát önmagában is egyedülál ló sziklaképződmény. Ha egyszer elsétálunk mellette, soha nem felejtjük el, amit ott látunk. A pataknak idővel sikerült átfűrészelnie magát a gáton, aminek az lett a következménye, hogy a régi mederkanyar szárazra került. A helyiek által Keringőnek nevezett sziklautcában halad jelenleg a turistaút.
Az Ördög-gát elnevezése sem új keletű. A for rások szerint egy 1298. évi oklevél már említi Urdunggata alakban, amelyet ma így olvasha tunk: Ördög gátja. A patak bal partján, a ter mészetes sziklatorlasz közelében jó pár oldásos eredetű barlangot is találunk, többek között az Ördög-gát-lyuk 82 méter hosszú üregét is, ahonnan a régészeti ásatások során őskori le letek kerültek elő, bizonyítva, hogy a környék már több ezer éve lakott hely volt. Évmilliók üzenete
Az Ördög-gát után a völgytalp szelídebbé vá lik. Elmaradnak a magas sziklafalak, az égig érő fákat ligetes, bokros részek váltják fel. A púpos kőtömbök és törött gerincű sziklahátak kiseb bednek, ám a Telekes-patak által létrehozott völgy még ezen az alsó részén is látványos formában mutatja be a terület különféle, dön tően triász korú üledékes kőzeteit, amelyek évmilliók üzeneteit hordozzák. Nincs is annál kellemesebb, mint leülni egy sziklára, nézni, ahogy a nap sugarai rézsútos fénypászmákban törnek át a lombkoronák közt a félhomályba burkolódzó völgyben, és hallgatni a gyenge szélben a madarak csicsergését.
A zöld sáv jelzésre a völgy után érdemes fo kozottabban figyelni, nehogy letérjünk róla, mert az utolsó pár kilométeren előfordulhat
Nemcsak a helyszín, de a hangulat is vadregényes
nak olyan részek a jelzett turistaúton, ahol nyáron, dús aljnövényzetben, bozótosban kell átvágni magunkat. A patak feletti, keskeny, erdei ösvényen oldalazva tudunk továbbha ladni. Majd lágyan lankásodni kezd az út, és az addigi árnyas levélmennyezet föl-fölfeslik. Helyenként kisebb tisztások és sziklakibuk kanások is színesítik ezt a rövid, pár száz mé teres, végső szakaszt. A távolban a lenyugvó nap búcsúzóul különös, meleg narancsszínű fénnyel vonja be a fákat.
A közel 13 kilométer hosszú körtúrát kényel mes tempóban 5 óra alatt be lehet járni. Ideális távú túra, nincsenek benne igazán megerőltető részek és nagy szintek sem. A köveken való ug rálás és a fatörzseken átmászás miatt a gyerekek sem fognak unatkozni, ha a családnak épp ki rándulni támadna kedve egy szép őszi napon. 1 km Térkép: Bába Imre
A19. század végén a természetjárás még igencsak gye rekcipőben járt Magyarországon, ezért óriási do lognak számított, amikor 1896 ban Khüne Adolf, az 1894-ben alakult Borsodi Bükki Egylet titkára azt javasolta, hogy építsenek egy kilátót a Dolka-hegy oldalán.
A Bükk első kilátójának ötletét mindenki támogatta, így ezek után már „csak” az építéshez szükséges pénz előteremtése volt a feladat.
A nemes cél érdekében jótékonysági bálokat tartottak, a tagdíjak egy részét is erre fordították, sőt még a Hámori-tavon lévő csó nakok bérbeadásából származó bevételt is beleadták az alapba. Szerencsére a helyi erdészek is az ügy mellé álltak, és a diósgyőri erdőgondnokság fa- és kőanyagot biztosított a beruházáshoz. A torony végül – tartva az előre kitűzött határidőket – 1900-ban épült meg 1262 koronás költséggel.
Az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, felette vörösfenyő gerendákból áll össze a szerkezet
A június 3-ai átadó piros betűs ünnep volt a ha zai természetjárás történetében: hatalmas, több napon át tartó ünnepséget rendeztek, amelyre rengetegen érkeztek a környékről és a fővárosból is. A korabeli leírások „végeláthatatlanul kígyózó kocsisorokat” említenek a Szinva völgyében.
A kilátó névadója széki Teleki Zsófia grófnő, aki az akkori főispán, báró Vay Béla felesége volt. A főispánné a Borsodi Bükk Egylet ala pító tagjaként a magyar természetjárás lelkes
támogatója volt egész életében. Külön érde kesség, hogy Zsófia grófnőről a kilátót, míg egyik lányáról magát Lillafüredet nevezték el.
A jellegzetes kupolájú építmény hamar megha tározó látványeleme lett a környéknek, és nem mellesleg remekül dokumentálható volt róla a Palotaszálló építése, amelyet végül 1929-ben fejeztek be. Az idővel egyre rosszabb állapotba kerülő kilátó sorsa az ötvenes években pecsé telődött meg, ugyanis a második világháborút
Fotó: Fortepan Szekrényesy RékaMTSZ
követően, a hegyoldalba vájt, „Szikla” elnevezé sű, titkos légvédelmi harcállásponthoz tartozó antenna telepítése miatt végül elbontották.
Azóta a feleslegessé vált antenna is az enyé szeté lett, így az ÉSZAKERDŐ Zrt. – egy uniós pályázat részeként – felépíttette az ere deti Zsófia-kilátó mását, de már a mai kor kö vetelményeinek megfelelően. Az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, létrák helyett pedig biztonságos lépcsősor
Ha szeretnéd megnézni a levegőből is a kilátót és környezetét, szkenneld be a QR-kódot!
vezet a kilátóteraszra, valamint interaktív lát vány- és tájékoztatóelemekkel is gazdagodott a kilátó környéke.
A kilátó teraszáról gyönyörű panoráma nyí lik, a show-t természetesen a Palotaszálló és a Hámori-tó viszi el, de jól megfigyelhetők a Bükk fenséges magaslatai, valamint a Felsőhámor és Lillafüred feletti meredek, erdős hegyoldalak.
Megközelíteni a legegyszerűbben a felsőhá mori Kohászati Múzeumtól tudjuk, innen indul a kilátó „kedvéért” újjáépített, kék há romszöggel jelzett turistaút, amely meredeken szerpentinezve vezet (1,4 km, 141 m szint) az építményig.
Afigyelmet már messziről felkeltő Somló nem egy hegyóriás, de a sík környezetéből merészen ki magasodó formája mégis roppant tömeg benyomását kelti. Közelebb érve a te kintetet a hegyláb szoknyáját díszítő szőlőül tetvények, hangulatos borospincék, kanyargó sziklateraszok és különleges bazaltformák együttese vonzza: a hírneves somlói borkultúra hamisítatlan idillje. Kár lenne azonban ennyi vel eltelnünk, hiszen a hegytető meghódítá sával többek között változatos növényvilágot, romantikus várromot, egy panorámás kilátót is megismerhetünk, azaz magát a Somlót, amelynek értékei valóban felejthetetlen él ményt ígérnek.
Látványos szőlőteraszok, régi és új pincék és bazaltformák együttese teremt varázslatos hangulatot
Az ipari műemléknek számító Taposókút különlegessége, hogy a dobban taposva lehetett a vizet felszínre hozni
A 432 méter magas Somló felfedezését a he gyet behálózó, gyakorlatilag az összes érde kességhez elvezető turistautak segítik. Tartha tunk bortúrát, bejárhatjuk a Somló Tájvédelmi Körzetet töviről hegyire bemutató Kitaibel Pál tanösvényt, vagy kedvünkre kanyaroghatunk a sárga és piros jelzéseken. A lényeg, hogy ne hagyjunk ki semmit a látnivalókból! Eh hez ajánljuk az „5 kápolna a Somlón” címet viselő jelvényszerző tematikát, amely a látvá nyos szentélyek mellett a hegy többi kincsét is körtúrába foglalja. A 12 kilométer hosszú kör a hegy déli lábánál elterülő Somlóvásár helyen veszi kezdetét, egészen pontosan a Joó kocsmában, ahol a jelvény megszerzéséhez szükséges bélyegzőlenyomat mellett frissítőt vagy útravalót is beszerezhetünk. A sárga sáv jelzést követve indulunk a hegy meghódításá ra, amely a 8-as főutat keresztezve kisvártatva modern pincék, szépen gondozott szőlők, majd az ültetvények esztétikus kőteraszai és han gulatos présházai mentén vezet egyre feljebb. Az ipari műemléknek számító Taposókútnál járva már közelebbről is szemügyre vehetjük a Somló fölénk tornyosuló, pompás bazaltor gonáit, amelyek egy négymillió éves lávaömlés folyamatoson erodáló mementói. Ez a fehér foltos bazalt – amelyből a hegy teraszait is ki alakították – többek között egy nefelin nevű ásványt is tartalmaz, emiatt könnyen mállik és töredezik. A természetes módon aprózódó és kémiailag is széteső, talajképző bazalt biztosítja
a növények számára a létfontosságú elemeket, és részben ez az alapanyag adja a „somlai” bo rok különleges zamatát is.
Szemet gyönyörködtető szőlőteraszok és ódon pincék között a sárga kereszt és a sárga rom turistajelzéseken kanyarogva érkezünk meg a Szent Ilona-kápolna sugárzóan fehér szenté lyéhez. A mesés panorámával körülölelt épület ma is otthont ad szertartásoknak, de meghitt
A teraszos kiszögellésen álló, aranyló toronysisakú Szent Ilonakápolna előtt szép, rendezett, panorámás teret találunk
belsejét az erre járók csak neves alkalmakkor láthatják. Már a 14. század óta áll itt templom, de a korábbi épület a törökdúlás idején elpusz tult. Csupán a 18. század közepén emelték újra falait, azóta a Somló egyik jelképének számít. Innen szintben a hegy nyugati látképével érjük el az út menti Séd-fő forrását, amely szintén igazolópontnak számít a jelvényszerzőknek. A forrástól pedig a hegy északi karimáján kö zelítjük meg következő pontunkat, a román stí lusú Szent Márton-kápolnát. A 18. században
barokkos toldalékot, később kis fatornyot kapott épület ma egy csörgedező forrás és egy présház tőszomszédságában, fákkal és szőlővel körbevéve tűri csendesen az idő múlását. Valamikor régen a közeli somlói vár védői is ide jártak imádkoz ni, homlokzatán pedig egészen a múlt századig látszott a török hódítást hirdető félhold.
Már a táv felénél járunk, amikor még csak alulról ismerkedtünk a heggyel. Útvonalunk a kápolnától visszavezet az Esterházy-szőlő nevű hegyoldalba, majd innen, északi irányból tör fel a meredek oldalú hegyhátra. A Somló északi lejtőinek növényvilága – és ezzel együtt hangulata is – merőben eltér a hegy többi terü letétől. A lenti részeken még fekete bodzával, mogyoróval és a hegykúpot egykor beborító sommal is találkozhatunk (innen ered a Somló földrajzi név), illetve tavasszal hóvirágok, ké sőbb a medvehagyma, illetve a védett nyugati csillagvirág lepi el a talajt. Kicsivel feljebb egy jóval hűvösebb mikroklímájú, magas fekvésű vidékek miliőjét idéző hegyoldalba érkezünk, ahol bükkmatuzsálemek szürke törzsei, vala mint mohák és páfrányok varázsolnak vad regényes erdőtájat elénk. A hirtelen változó környezet sokszínűségét tovább fokozza, hogy a sziklás, omladékos részeken úgynevezett törmeléklejtő-erdő váltja a bükköket, olyan
A hegy keleti oldalában bújik meg a Szent Márton-kápolna meghitt épülete
fafajokkal, mint a nagy- és a kislevelű hárs, a magas kőris, a gyertyán, a korai juhar vagy a barkócaberkenye. A vár felé tartva elhaladunk a Kinizsi-szikla mellett, amely voltaképpen egy nagyobb kő egy nyereg alakú mélyedéssel a tetején. A legenda szerint ezen a sziklán pihent meg a vár egykori tulajdonosa, Kinizsi Pál, aki a meredek úton elfáradva leült egy sziklára, az pedig a nehéz teher alatt behorpadt.
Az északi oldal miliője merőben eltér a hegy többi részének hangulatától
A felfedezőút kihagyhatatlan célpontja a somlói vár. Aki dél felől tekint a Somló festői tömbjére, annak rejtve marad a hegynyereg erdős, északi szirtjén álló erősség. Az észak felől érkezőket azonban már messziről csalo gatják az évszázadok által megtépázott falak, amelyekhez némi szintemelkedést letudva lehet felkapaszkodni. A közelmúltban ál lagmegóváson és részleges felújításon átesett erősség keletkezési idejét a tatárjárás utánra teszik, de írásos forrás csak 1352-ben említi először, castrum Somló néven. Sok gazdája volt, de virágkorát 1495-től, Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte, aki a várat olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban kápolnát is létesít tetett. Bakócz az ország leggazdagabb főpap jaként a vár védelmét is fejlesztette: ebben az időben két nagy ágyú, több kisebb ágyú és két seregbontó löveg óvta falait. Somló vára a mo hácsi vész után is állta a sarat az átvonuló török csapatokkal szemben. Egy feljegyzés szerint a
várvédők 1543-ban a hegylábnál tanyázó 3000 törökre csaptak le, akiket levágtak, maradéku kat pedig szétkergették. Ekkoriban a somlói vár az egész térség legerősebb, magyar kézen lévő várává lépett elő. Az erődítmény később is
gyakran cserélt gazdát, mígnem a Rákóczi-sza badságharc után elhagyták, köveit széthordták. Hosszú ideig tartó pusztulása ellenére a leg több falrész megmaradt, ahogy gótikus jellegű kapuja, ablakkeretei és a ciszternája, továbbá a feltehetőleg várkápolnának helyet adó, tornyos épületrész. A szabálytalan, sokszögű alaprajzú erősség ódon falairól csodálatos panoráma tá rul elénk: rálátunk a Kisalföld végtelennek ható síkjára és a tőlünk keletre fekvő Bakonyra.
A teljes körpanoráma azonban a vártól csupán 600 méterre található, 432 méteres főcsúcson, a Szent István nevét viselő kilátóban vár ránk, ahová kényelmes erdei ösvényünk enyhe emel kedéssel vezet fel. A 12 méter magas építményt
Az egyik legimpozánsabb hazai várromunkat aránylag kevesen ismerik
a hegy bazaltköveiből emelték, alsó szintjén büfé üzemel, a kilátóteraszra pedig csigalép csőn lehet feljutni. Kilátásban eddig is részünk volt, de innen nézve már a balatoni tanúhegyek jellegzetes sziluettjei is felbukkannak, nyugatra a szomszédos Ság hegy, illetve az Alpok töme ge tűnik fel, kelet felé a Bakony vonulatai és legmagasabb kiemelkedése, a Kőris-hegy lát ható. Északra fordulva a hegy lábánál elterülő települések, Doba és Somlószőlős házai színe sítik a látképet, miközben a somlói várromra is rálátunk. Nem árt tudni azonban, hogy a kilátó csak pénteken, szombaton és vasárnap van nyitva 11 és 17 óra között.
A csúcsnak a panorámán túl is van vonzereje. A kilátó előtt elterülő, tágas rét árnyékot adó fái, kényelmes padjai kiváló piknikezőhelyet
A Somló legmagasabb pontján áll a Szent Istvánkilátó, kicsivel odébb pedig kereszt és szobor is hirdeti az államalapító emlékét
biztosítanak, amelynek idilljében nem csak a nyári kánikulában jó elidőzni. A kilátó mellett a hegytető másik ékessége egy messziről is jól látszó, hatalmas kereszt, amelynek tövében egy Szent Istvánt ábrázoló szobrot pillanthatunk meg. Távolról és közelről nézve egyaránt egye di látványt nyújt a műalkotás.
Panorámás rét pompája fokozza a Somló változatosságát
Vadvirágos réten Déli irányban hagyjuk el a Somló felső plató ját, miközben a növényzet újfent gyökeres vál tozást mutat utunkon. Egy keskeny erdőrészen átkelve egyszer csak egy hegyvidéki tájakat idéző kaszálórétre érünk ki, amely ma már csak természetvédelmi célokat szolgál. A Somlónak egyedi vonást ad az élővilágában is megnyil vánuló szigetszerűsége. Egyes itt élő állat- és növényfajokkal legközelebb csak a Bakonyban
vagy az Alpokban találkozhatunk. A kaszáló rétek az állatvilág képviselői közül elsősorban az egyenesszárnyúak, a pókok, valamint a bo garak nagy tömegét éltetik. Számos „rétlakót” találunk a tarkalepkék és a pillangók között is. Az eget kémlelve elsősorban a bájos megjele nésű őszapóra, csilpcsalpfüzikére, házi rozs dafarkúra figyelhetünk fel, de a barátposzáta énekét is élvezhetjük. A nyílt területek felett dugóhúzóban ereszkedő egerészölyvet, illetve a szőlőkben is fel-feltűnő kenderikét, míg a sziklás részek felett főként a párban repülő hollókat pillanthatjuk meg. A hegy sziklás és erdős részein egyaránt találkozhatunk fürge, zöld, fali, illetve lábatlan gyíkkal.
Bár jelvényszerző túránk átvezet a hegy alsó platóján elterülő hangulatos kaszálón, nem érintjük a bazaltorgonás sziklaterasz peremét, ahol ismét egy mesés kilátással és új tájélmé nyekkel lehetünk gazdagabbak. Mindezekért
A szőlők fölé magasodó bazalttornyok tetejéről a balatoni hegyek felé tekinthetünk
érdemes az utunkról nyugati irányba leágazó Kitaibel Pál tanösvényen oda-vissza alig pár száz méternyi kitérőt tenni, megismerve a hegy múltba vesző pincéinek természet által vissza foglalt, helyenként vadregényes környezetét és gazdag élővilágát.
Végül a kaszálót a hegy alsó platójáról letörő természetes bazaltlépcsőn hagyjuk el, amely szintén a négy millió évvel ezelőtt zajlott lá vafolyás megdermedt emléke. Nem sokkal lejjebb bazaltösvényünkre már inkább a kő zetaprózódás lesz jellemző, mígnem kiérünk a már ismerős szőlők és pincék uralta, rendezett hegyoldalba. Meg is érkeztünk a következő állomásunkhoz, egészen pontosan egyből ket tőhöz, mivel a Keresztelő Szent János-kápolna és a Szent Margit-kápolna egymás tőszom szédságában találhatók. A kettő közül a Szent Margit tiszteletére emelt épület a jelentősebb, amely már a 15. század óta áll, noha a török uralom idején elpusztult. A kezdetben gótikus, napjainkban már barokk jegyeket viselő kápol na a 18. század közepén ismert búcsújáró hely
0 km
A túramozgalmat bárki időkorlát nélkül teljesítheti. A mind össze 12 kilométer hosszú táv igazolófüzete a teljesitmeny turazoktarsasaga.hu oldalról ingyenesen letölthető. Aki sikeresen bejárta és a megfelelő módon igazolta a túrát, az 1500 Ft ellenében jelvényt és oklevelet kap elismerésül. A kitöltött igazolófüzetet a túramozgalom szervezőjéhez kell eljuttatni: Orbán Imre, Hit Pajzsa Nemzeti Egylet, bakonyturistaja@googlemail.com.
volt, messzi tájakról is elzarándokoltak ide a hí vek. A kápolna bejáratával szemben egy villám sújtotta, több száz éves hársfa kerítéssel védett maradványai, illetve új hajtási látszanak. Szent Margit-kápolna mögött áll a jóval kisebb mé retű, Keresztelő Szent János tiszteletére emelt,
nyitott kápolna. Nem oly régen e két épület kö zelében, az út mellett vigyázta a somlói szőlőket a zivatart elhárító, termést megóvó Szent Donát (római legionárius volt) szobra, amelyet ma a Szent Margit-kápolnában lehet megtekinteni.
Már csupán egyetlen igazolópont van hátra a túrából, mégpedig a kiindulópontunk, a Joó kocsma. Mielőtt azonban visszaereszkedünk Somlóvásárhelyre, még 2,5 kilométeren át él vezhetjük e páratlan szőlőtáj szépségét, valame lyik pincéjében pedig akár meg is kóstolhatjuk különleges ízeit. Ez az ország legkisebb és egy ben egyik legkiválóbb borvidéke, ami már ön magában elegendő ok a Somló felkeresésére.
A hegy kápolnái közül a Szent Margit tiszteletére emelt a legnagyobb. Építői a vásárhelyi apácák voltak, építése Mátyás király idejére esik – Fotó: MTSZ
A Somló legnevesebb fehérborszőlő-fajtája a juhfark. A termelők minden évben megrendezik a juhfark ünnepét, de a legtöbb pincénél az év minden szakában lehet kóstolni
Agalambgomba-alkatúak (Russulales) rendjé nek Hericiaceae családjába tartozó, Európá ban, Ázsiában és Észak-Amerikában széles körben elterjedt, Magyarországon 2018-ban az Év Gombája címmel kitüntetett közönséges süngom ba (Hericium erinaceus) hazánkban igen ritka, ráadásul védett is: gyűjtése ennek megfelelően tilos.
Gömbölyded, 15–30 centiméter átmérőjű termőtestének alsó részén sűrűn álló, vékony, 3–6 centiméter hosszú, lecsüngő, fiatalon fehéres, idővel krémszínűvé vagy sár gássá váló tüskék (csapok) sorakoznak, amelyek a termő réteget hordozzák. Húsa fehéres, eleinte puha és rugal mas, később szívóssá váló, kellemes ízű, nagyon enyhén fűszeres illatú. A termőtestek szeptember és november között fejlődnek ki lombos fák törzsén, leggyakrabban idős csertölgyeken és bükkökön, de vadgesztenyén, dión, juharon, kőrisen, égeren és hárson is megjelenhetnek. A közönséges süngomba gyengültségi (nekrotróf) pa razita, amely a fákon való megtelepedését követően azok pusztulását okozza (ez rendszerint éveket, olykor évtize deket vesz igénybe), az elhalt növények törzsein, ágain pedig fehérkorhasztó (a cellulózt és a lignint egyaránt bontó) szaprofitaként él.
E havi választottunkat – amely számos európai ország vörös listáján szerepel, továbbá Magyarországon kí vül Horvátországban, Lengyelországban, Szerbiában,
Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is védett – a gombahatározásban kevésbé jártasak össze téveszthetik a lebenyes termőtestű, jóval rövidebb tüs kékkel (csapokkal) rendelkező tüskés sörénygombával, valamint a többszörösen elágazó, összetett, korallszerű termőtestet képző petrezselyemgombával, amelynek tüs kéi (csapjai) csupán 1 centiméter hosszúak.
A több száz bioaktív anyagot tartalmazó süngombá ról tudományos kísérletek során beigazolódott, hogy képes bizonyos rosszindulatú daganatok növekedését, illetve képződését meggátolni; hatékonyan alkalmaz ható gyomorfekély és gyomorhurut kezelésére; ko leszterinszint-csökkentő, illetve baktericid hatással bír; valamint elősegítheti az idegrendszer helyreállítását és a kognitív egészség fenntartását. A kutatók (szemben a trendi étrend-kiegészítőket forgalmazó webshopok zömével) nem állítják, hogy a süngomba csodaszer, ered ményeik tükrében az viszont bátran kijelenthető, hogy gyógyászati, humánegészségügyi szempontból kimon dottan ígéretes ajándéka a természetnek.
A közönséges süngomba (Hericium erinaceus) a védett gombafajok közé tartozik Magyarorszá gon, természetvédelmi értéke 5000 Ft termőtes tenként. A cikkben említett tüskés sörénygomba (Hericium cirrhatum) is védett, természetvédelmi értéke szintén 5000 Ft termőtestenként, míg az e fajokkal összetéveszthető, fiatalon fogyasztható petrezselyemgomba (Hericium coralloides) nem él vez természetvédelmi oltalmat.
Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock
– végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.” Különösen igaz ez a gyorsuló ütemben változó klíma termőhelyeket érintő hatásainak megismerésére, hiszen az erdőrezervátumok kutatásában együtt dolgozó erdészek és ökológusok el sősorban a kulcsfafajok populációinak hosszú távú di namikáját vizsgálják. A természetvédelmi oltalom alatt álló hazai erdőrezervátum-hálózatot jelenleg 63 egység képezi (az összes erdő 0,7%-a).
Ebből a magterület az összes erdő mint egy 0,2%-a. Az Őserdő magterületéről – nagyon helyesen – már régen kivezették a turistautat, de az ország egyik legigazibb „őserdejét” a magterület szélén haladó kék és a zöld sáv jelzésekről ma is megcsodálhatjuk.
Prédikálószék Erdőrezervátum (Keserűs-hegy), Visegrádi-hegység Amikor a modernizmus szellemében az európai ember majdnem teljesen átalakította maga körül a tájat, rájött, hogy alig maradt érintetlen őserdő a vén kontinensen. E felismerés már a 19. század elején a megőrzés gon dolatához vezetett, hazánkban pedig Kaán Károly főerdőtanácsos, az állami természet védelem egyik megalapozója volt e gondolat legfőbb képviselője (akkoriban persze elsősorban a Kárpátok valódi őserdőmaradványainak megóvása merült fel). Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában je löltek ki változatos erdőszerkezetű, gazdag, különleges növény- és állatvilággal rendelkező természeti terüle teket, majd hosszabb szünet után, az 1990-es években hazánkban is megkezdődött az erdőrezervátum-hálózat kialakítása és kutatása, a jogszabályi háttér kidolgozá sa. Érdekes adat, hogy a Föld eredeti erdőborítottsá gának közel fele maradt fenn mára, s ebből mintegy 40% az őserdők részesedése. Igaz, azok nagy része ma már a trópusokra és az északi tájakra koncentrálódik, Európában a megmaradt erdőterület mindössze 1%-a tekinthető őserdőnek. A hazai erdőrezervátum-háló zat ennél sokkal kisebb részben tartalmaz őserdőszerű
foltokat, amelyek elsősorban a terepviszonyoknak kö szönhetően maradhattak meg, nagyobb részben viszont olyan, a természetes állapotokhoz közeli, öreg erdőket találunk köztük, amelyek ben 120-130 éve hagyták abba az er dőművelést. Ez utóbbinak kiváló példája a Prédikálószék melletti, felhagyott gazdasági erdő, amely a csúcson álló kilátó miatt igen forgalmas helyszín, bár a környék turistaútjai a rezervátum szélén haladnak. 47.735619, 18.925765
Fotó: Garancsi Kata
Fotó:
Az ökológiai válság kapcsán az elmúlt évtizedben ke rült a tudományos kutatás és a természetvédelem elő terébe az a régi, a szakirodalomban az 1970-es években megjelent felvetés, hogy vajon lehet-e forintosítani azokat a kézzel fogható vagy éppen áttételes javakat és szolgáltatásokat, amelyek az ökoszisztéma természetes vagy az ember által befolyásolt működése során kelet keznek (az ún. ökoszisztéma-szolgáltatásokat), hiszen a piaci érdek gyakran háttérbe szorítja a természeti és környezetvédelmi értékek védelmének fontosságát. A tudósok ál talában a 2000-es évek elején megjelent Millenniumi ökoszisztéma-értékelés alapján sorolják négy főbb kategóriába e szolgáltatá sokat: ellátó, kulturális, szabályozási és támogató szolgál tatások. Érdemes azt is tudni, hogy 2021-ben az ENSZ
Statisztikai Bizottsága egy új szabványt fogadott el (System of Environmen tal-Economic Accounting – Ecosystem Accounting), amelynek segítségével szám szerűsíthetjük is az ökoszisztéma-szolgálta tások értékét. Az Országos Kéktúrán található másik nevezetes „őserdőben”, a Tátika 200 évesnél idősebb bükkösében túrázva az ember ösztönösen átérzi az erdők pótolhatatlanságát.
Fotó: Magócsi Márton
Fotó: Gulyás Attila
Az őserdőben talán az álló és fekvő holt fa nagy mennyi sége, a faóriások jelenléte, valamint a kidőlt fák helyén keletkezett lékekben a magoncok fényért való versengése a legszembetűnőbb. A ligetes összhatást erősíti az erdő gazdag szintezettsége, valamint az, hogy a lombkorona szintben mindig több fafaj képviselteti ma gát. A gazdasági erdő más, de ennek nem feltétlenül kellene mindenhol így lennie.
Az erdőgazdálkodás többféle üzemmód szerint történik ugyanis, ezek pedig elté rő hasznot hoznak az erdőgazdálkodóknak, valamint a társadalom számára, továbbá eltérő mértékű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Magyarország erdőterületeinek túlnyomó részén az úgynevezett vágás fordulóra alapozott erdőgazdálkodás zajlik. Ez a vég használattal, vagyis a hasonló korú fákból álló, vágás érett erdő levágásával végződő ciklusokból áll, amellyel
bizony védett természeti területen is találkozhatunk, igaz, a jogszabály szerint védett természeti területen csak kisebb arányban lehet ezt a módszert használni. Nem kell messzire menni a bükki Őserdőtől, hogy ilyen vágásterületeket láthassunk, elég felkapaszkodni a közeli Tar-kőre. Hazánkban is terjed azonban a mind természetvédelmi, mind klíma adaptációs szempontokat figyelembe vevő módszer, amelyet folyamatos erdő borítás melletti erdőgazdálkodásnak (FEB) nevezünk, s amelynek lényege az úgynevezett szálalásos fakitermelés, vagyis az örökerdő-gaz dálkodás. A Felsőtárkány, illetve az 1930-as években emelt, hangulatos, éppen az erdőrezervátum peremén található Várkúti turistaház feletti Várhegy felhagyott, öreg erdejének magterületén vezető turistaúton – ame lyet természetesen szigorúan tilos elhagyni – mi magunk is rácsodálkozhatunk egy öreg erdő elegyességére.
Ahogy az élet minden más területén, a globális éghaj latváltozás a fákkal kapcsolatban is arra ösztönöz min denkit, hogy radikálisan váltsunk szem léletet, gondoljuk újra az erdőkhöz való viszonyunkat. A vágásos gazdálkodással nemcsak az a baj, hogy csúnya, illetve hogy eltűnik belőle az élővilág, hanem az, hogy a vágásterületen elillan az erdőklíma,
valamint megszűnik a vízkörforgás. Éppen ezért jogos az egyszerű természetjáró aggodalma: ha rövid távon a nem természetes erdők is elégséges tűzi fatartalékot tudnak biztosítani, ahogy ezt gyakran olvasni, akkor – az éghaj latváltozás döbbenetes hatásait saját sze münkkel látva – miért nem a klímaadaptáció szempontjából fontos folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodást erősíti minden erejével az új szabályozás? A Bakony vadregényes szurdokvölgye és a benne található piros sáv jelzés legendás. Itt aztán kerülgethetjük a kidőlt fákat: a meredek hegyoldalakról és a mély szurdokvölgyekből gyakran nem tudták meg oldani a fák elszállítását, ezért megmenekültek, ahogy itt is. A Burok-völgy erdeje minden ízében őserdő, de nincs kihirdetve annak erdőrezervátumi státusza – ettől függetlenül régóta favágási moratórium van érvényben.
Az első QR-kód beolvasásával bővebb információhoz juthatsz az erdő rezervátumokról a program honlapján, a második segítségével megnézheted az Amiről a fák suttognak című természetfilm rendezői változatát.
Fotó: Szigeti Ferenc Albert
Fotó: Szigeti Ferenc Albert
Az úgynevezett ellátó ökoszisztéma-szolgáltatások magukat a javakat szolgáltatják (pl. faanyag, erdei gombák, erdei bogyós és egyéb termények, gyógynö vények, erdei méz, vadtermékek). Itt adódik egy kulcs kérdés: laikusként elsőre azt gondolhatnánk, hogy a fent említett, folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló üzemmód kevesebb faanyagot biztosít, mint a vágá sos. „A folyamatos erdőborítás ökoszisztéma-szolgáltatásaira építő fejlesztés, mint alternatí va” című tanulmány szerzői jelen tősen árnyalják ezt a képet, ugyan is van erre is, meg arra is van példa, de a lényeg, hogy a különbség a vizsgált esetekben sehol nem érte el a 10%-ot. Fontos érv ez, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két üzemmód költségigénye sem tér el jelentősen egymás tól. Egy természetes erdő jellemzője az öreg fák jelentős aránya. Egy idős erdőben a FEB esetében nagyobb átlagos rönkátmérő termelhető ki, amelyet magasabb áron lehet értékesíteni, ráadásul a szálaló erdőgazdálko dás bevételei folyamatosan jelentkeznek, míg a vágásos gazdálkodásban szakaszosan. Érdemes ezen elgondol kodni a Nagy-Mána gerincén haladó piros sáv jelzésen sétálva, ahonnan jól belátható a Rózsás-patak völgye és a Pogányvár, az ország egyik legvadregényesebb hegyvidéki tája, benne az öreg – az elmúlt évtizedben jégkárok által megtépázott – bükkössel.
A támogató szolgáltatások minden más szolgáltatás alapját képezik, és magukban foglalják a talajképző dést, a fotoszintézist, valamint a tápanyagok körforgá sát. Ez az a rész, amelyet minden kisiskolás tud: erdő és fák nélkül nincs élet. A fent említett tanulmány szerzői szerint „a faanyagtermelés mellett a vágásos erdőgaz dálkodás és a FEB az alapján is összehasonlítható, hogy milyen ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képesek. Bár jelenleg még nemzetközi szinten is kevés tanulmányt találunk erre a kérdéskörre vonatkozóan, de egy első, gyors kvalitatív összehasonlítás alapján azt mondhatjuk, hogy a FEB megelőzi a vágásos erdőgazdálkodást számos ökoszisztéma-szolgáltatás biztosításában”. A magterü let szélén futó piros sáv jelzésen fedezhetjük fel ezt a fantasztikus zalai bükköst, ahol tanösvény segít megérteni a téma jelentőségét. Bár ez is egy bükkös, fontos megjegyezni, hogy a hazai er dőrezervátumok között a hegy- és dombvidéki gyer tyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek sokkal kisebb mértékben képviseltetik magukat, mint amekkora szerepük és jelentőségük van a Kárpát-medencében.
Fotó: Attila
Az erdők kulturális szolgáltatásaiba olyan dolgok tar toznak, mint a rekreáció, a tájképi jelentőség, a vadá szat, a környezeti nevelés, a tudományos kutatás vagy akár a művészi ihlet. Könnyen belátható, hogy ezen a fronton bizony a természetes erdők simán nyernek. Fontos azonban tudni, hogy az erdőrezervátumok magterülete a természet védel méről szóló törvény erejénél fogva fokozottan védett, így oda – hacsak nem vezet ott tu ristajelzés - csak a kutatók tehetik be a lábukat, ők is csak engedély birtokában. S jól is van ez így, nem kell mindenhova turistaút. Jó példa minderre az ország egyik legjelentősebb bükkös őserdőmaradványának tekintett rezervátum – meglehetősen látogatott - mag területe, ahol pont a természetvédelmi értékek meg őrzése miatt kezdeményezte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a magterületen áthaladó sárga kereszt jelzés érintett szakaszának felülvizsgálatát. Az egyez tetések eredményeképpen a Magyar Természetjáró Szövetség hamarosan kivezeti a jelzést a magterü letről. Minden erdőrezervátum más, hiszen egyedi élőhelyi adottságok és történeti háttér eredményei. A turistautak kérdését is egyedileg kell vizsgálni, s míg a Prédikálószék esetében nem zavaró a természetjárók jelentős száma, addig e természeti szentélyben a magas természetvédelmi értékkel rendelkező fajok jelenléte miatt jogos a korlátozás.
Az erdők szabályozó szol gáltatásai irányítják az ég hajlatot (szennyező anyagok és por megkötése, CO2-megkötés, párologtatás), hozzá járulnak a vízmegtartáshoz (mennyiségi szabályozás, a lefolyás késleltetése) és a víztisztításhoz (vízminőség szabályozása), valamint a talajerózió elleni védelemhez. Egyes szabályozó folyamatok helyi jellegűek (pl. erózi óvédelem), mások viszont regionális (pl. árvízvédelem) vagy akár globális léptékben fontosak (pl. klímaszabá lyozás). 2022 történelmi aszálya elemi erővel mutatta meg, hogy mivel a legjobb vízmegtartó a talaj és nö vényzet, ebből eredően az Alföld elsivatagosodásának megakadályozásában kulcsfontosságú lenne az erdők és a természetes vízfelületek klímaszabályozó szere pe. A hazai erdőrezervátumok között számos alföldit is találunk, csak ezeket kevésbé érintik turistautak. A Baktalórántháza melletti természetvédelmi terü let (amelyet a piros sáv jelzés érint, de a magterületet kikerüli) pont ilyen: a Nyírség erdői közül az utolsó, amely viszonylag összefüggő homoki gyertyános-töl gyeseket tartalmaz.
Fotó:
Fotó:
A szabályozó szolgáltatások másik része a természeti ká rok elleni védelmet, a beporzás támogatását és a biológiai sokszínűséget foglalja magában. Azt, hogy a biodiver zitás milyen magas a természetes erdőkben, különösen a faültetvényekkel szemben, sok helyütt lehet olvasni.
„A hőmérséklet emelkedésével és a csapa dékmennyiség csökkenésével járó kör nyezeti stresszhatásra adott természetes válaszreakciók remekül vizsgálhatók a rezervátumokban, és mivel a folyamatok ezeken a területeken már régebb óta bein dultak, évtizedeket lehet nyerni a kutatásban” – mondja dr. Horváth Ferenc, az Ökológiai Kutatóköz pont Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológusa.
„A természetes erdő elegyessége, sokkorúsága nagyobb biztosítékot jelent a változáshoz való alkalmazkodásra nézve, például a kártevőkkel szemben. Az örökerdőkoncepció (FEB) tudja azt a rugalmasságot biztosítani az erdőnek, amelyet az őserdő tud: folyamatosan je len vannak a különböző korosztályú fák, ezért az adott körülményekhez legjobban alkalmazkodó fafajok tud nak kiválasztódni.” A folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodás a véghasználati területek mellőzésével fokozottabb lehetőséget biztosít az erdő élővilágának, talajának védelmére, sokkal hatékonyabban járul hozzá a klímát szabályozó vízkörforgás hoz. S ez utóbbi egyre fontosabb lesz Ma gyarországon. Különösen izgalmas kérdés ez a Pityerszer mellett (sárga kereszt jelzés) található, táblával jelzett Őserdőnél, amely igazából az egykor jellemző kisparaszti erdő-szántó váltógazdálkodás keretei között művelt területeken spontán felverődött, változatos erdőt takar, ahol még a bakhátas szántás nyomait is sok helyütt felfedezhetjük mind a mai napig.
Nem meglepő, hogy októberi „Szurdokok mélyén” témánk igen népszerű volt, hiszen kit ne varázsolna el egy izgal mas látványokban bővelkedő szurdoktúra? Ennek köszönhetően nagyon sok fotó érkezett be szerkesztőségünkbe,
és a legkedveltebb szurdokok mellett több kevésbé ismertről is kaptunk remek képeket. Szerkesztőségünk zsűrije végül az egyik legnépszerűbb szurdokunkról készült fotót emelte ki, a lenyűgöző látványvilágú kép egy panorá mafotó, amelyet Ángyán Krisztián készített. Így ezúttal neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez. Ángyán Krisztián: Rám-szakadék
„Egy nyári túra alkalmával egyik barátommal körbejártuk a Visegrádi-hegység esszenciáját Dobogókő, a Prédikálószék, a Vadálló-kövek és a jelen főszereplő, a Rám-szakadék érintésével. A szurdok igazán népszerű, de türelemmel sikerült lefotózni a hat állóképet, amelyek a végső fotó alapjai.”
A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.
Küldd be Te is a kedvenc képedet!
A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályáza ti kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.
További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)
November – Vadak a természetben (október 12.)
December–január – Árnyékvilág (november 12.)
Hazánk talán legromantikusabb hegyvidéki szegletében járunk, a lillafüredi Palotaszállót körülölelő erdőkben. Minden van itt, ami a kikapcsolódáshoz, a természeti élményhez szükséges: csónakázótó, vízesés, erdei, tóparti és patakparti sétányok, kilátó a hegyen, valamint vendéglátóegységek garmadája. Amennyiben kicsit közelebbről ismerkednénk meg a természeti értékekkel és Lillafüred múltjával, arra is van lehetőségünk. A vasverő hámorok és az acélgyártás történetét, a polihisztor Herman Ottó munkásságát is felfedezhetjük, de a hegy gyomrába is betekinthetünk a Szent István- és az Annabarlang járataiban. Túránk a Hámori-tó romantikus parti sétányát felfűzve vezet a vadregényes Kis-fennsík peremére, majd a Dolka-hegyről történelmi ösvényeken ereszkedve ejti útba a Zsófia-kilátó frissen átadott, kecses tornyát. Így aztán madártávlatból is megszemlélhetjük Lillafüredet, mielőtt egy izgalmasan tekergőző szerpentinen lejutunk Felsőhámor házai közé. A túra végén még megtekintjük az ország legmagasabb vízesését, végül akár kisvasúttal is távozhatunk.
A o jelzésen indulunk északnyugat felé a Hámori-tó mellett, a Lencsés-nyeregig.
A o jelzésen jobbra kanyarodunk.
A Dolka-hegyről a d jelzésű ösvényen ereszkedünk le a Zsófia-kilátóhoz.
A kilátótól a d jelzésen haladunk tovább, végül arról jobbra térve, a a jelzésen Felsőhámorba jutunk.
A f jelzésen jobbra térve a vízesés és a Palotaszálló érintésével jutunk vissza a Hámori-tó partjára.
A kisvasút állomásához a már ismert o jelzésen sétálunk vissza.
A hegyekkel és sűrű erdőkkel körbeölelt Hámori-tó hazánk egyik legszebb fekvésű tava, „melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének”, ahogy Petőfi írta. Akár azt is gondolhatnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották fel ezen a helyen a Garadna és a Szinva vizét. Az ok azonban sokkal prózaibb: a közeli vashámorok miatt volt szükség a patakok vizének energiájára. A másfél kilométer hosszú tó mentén hangulatos sétány húzódik a déli oldalon. Vizét számtalan forrás táplálja, a kisvasút pályája pedig a parttal párhuzamosan fut.
A Szinva által táplált Alsó-vízesés 20 méteres magasságával az ország legmagasabb – ember alkotta – zuhataga. A Palotaszálló építésekor (1927–1930) alakították át a meredek hegyoldalt, ekkor hozták létre a patakot zuhanásra kényszerítő sziklakaréjt is. A víz két lépcsőben zuhog alá: az Anna-barlang bejárata előtti teraszról alulnézetből láthatjuk, de eggyel följebb, a kastélyszálló kertjeinek egyik teraszáról is megcsodálhatjuk. Időszakosan, de az év nagy részében működik, tartósan száraz időjárás esetén azonban kiszárad.
A hangulatában a Palotaszállóhoz igazodó kilátó eredetijét 1900. június 3-án adták át, tervezését és építését a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. Nevét is gróf Teleki Zsófia tiszteletére választották, aki az egylet elnökének, Borsod vármegye főispánjának, báró Vay Bélának a felesége volt. A kommunista rendszerben a Bükk-fennsík lokátorállomásának jeleit fogadó katonai bázis épült az akkor már romosodó kilátó alatt, így azt elbontották. A toronyról a Szinva és a Garadna mély völgyének találkozására, Lillafüredre láthatunk rá.
A Lillafüred környéki hegyoldalakon 1921 óta közlekedik az erdei vasút. Az útvonala által feltárt Szinva-völgy is ezekben az években vált forgalmassá, hiszen a modern erdőgazdálkodás mellett az újonnan épült lillafüredi Palotaszálló közönsége és a miskolci turisták is igényelték az új közlekedési eszközt – a személyszállítás így már a kezdetektől folyamatos. A legöregebb, ma is járó, nyitott kocsik egyidősek a vasúttal. Az egész évben működő kisvasúttal Diósgyőr és Ómassa között utazhatunk, megállóiból számos bükki túra tehető.
A Tokaji-hegység völgyeinek mélyére, bérceinek fokára kalauzol ez a kiadós, élménydús körtúra. Felfedezzük a hegység központi tömegét, mélyen behatolunk a parányi kárpáti vadonba, ahol a komor szépségű szirtek és az elzárt, kőgörgeteges völgyek mozaikja különleges vidékké áll össze.
A sötéten strázsáló sziklabércek zordságát a napsütötte kaszálórétek derűs hangulata ellensúlyozza. Túránk a Kőkapu vadászkastélyától a rengeteg mélyére, szálbükkösök fenséges homályába kalauzol, majd sziklák szorításában kapaszkodik a Kemence-patak felső ágait keretező magaslatokra. Ez a széles gerincvonulat az utolsó jégkorszak faragta sziklák birodalma is egyben, ezért hatalmas kőtornyokkal és nagyszerű kilátásokkal ismerkedhetünk meg: a Pengő-kő monolitját körbenőtte az erdő, de a Nagy-Péter-mennykő és a Sólyom-bérc a központi hegytömeg legszebb panorámáit kínálják. Színes fajösszetételű, hűs kaszálórétekkel megszakított erdőségben érintjük az István-kút mesés nyírligetét, végül völgyi sétával térünk vissza kiindulópontunkra.
Kőkaputól a o jelzést követjük Rostallóig, ahol jobbra fordulunk a o jelzésre. Egy elágazásban balra térünk a f jelzésre, majd egy következő csomópontban balra, az Országos Kéktúra o jelzésére fordulunk.
A Pengő-kőre a d jelzésen teszünk kitérőt. Kitérőt teszünk balra, a Nagy-Péter-mennykőre a d jelzésen, majd a o jelzésen haladunk tovább az István-kút érintésével a Mlaka-rétig
A rétről jobbra felkaptatunk a Sólyom-bércre a d jelzésen, majd a rétet a o jelzésen hagyjuk el Rostalló irányába. Rostallón jobbra fordulunk a o jelzésre, ezen érkezünk vissza Kőkapura
Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!
A Tokaji-hegység központi részének neves kilátóhelyei közül a legmagasabban fekvő, amelynek tetejéről szélesen tárul elénk a hegyvidék szerkezete és végtelen erdőrengetege. A 709 méter magas sziklahomlok egy fagy által kialakított torony tetején található. A jégkorszakok idején a fagypont körüli hőingadozás és a jég visszabontotta a sziklát, ennek következtében a környezetéből kiemelkedő, bástyaszerű alakzat jött létre. A tetejéről a Kemence-patak völgyrendszerét és azon túl a hegység távolabbi magaslatcsoportjait is megcsodálhatjuk.
Bár nem nyílik róla tágas panoráma, a Sólyom-bérc sziklaháta mégis a Tokaji-hegység egyik leghangulatosabb, ízig-vérig hegyi kilátását kínálja. A tömött erdők fölött ülő regéci vár uralja a látványt, amelyet a vadregényes sziklatornyok között kapaszkodó ösvény fűszerez meg. Lent Háromhuta völgye mélyül, fölötte hosszú gerinc húzódik, a látkép közepén büszkén emelkedik Regéc vára. A kilátóhely varázsáért a háborítatlan, tarvágásokkal nem csúfított erdővidék és a jégkorszaki eredetű, komor sziklabástyák felelnek.
A hazai erdőkhöz szokott túrázónak a nyírjes elérésekor azonnal feltűnik a sajátos tájjelleg: vékony, törékenynek tetsző, fehér törzsű nyírfák alkotnak sűrű erdőt. Az apró ligetekben zöldellő, magas fű alkot harmonikus látványvilágot a nyírcsoportokkal. A nyírjes legmélyebb részén, a Háromhutához tartozó Istvánkúton áll a felújított faházikó és pihenőhely a békalencsés tó partján. A szomszédos épület a felújítás előtt kulcsosház volt, jelenleg azonban éjszakára nem kivehető. A fák között ered a megbízható hozamú István-kút vize.
A Pálházától Rostallóig a Kemence-patakot követő kisvasúti pályarendszer fénykorában egészen Nyíregyházáig nyújtózott, sínszálai a völgyrendszer legfelső zugaiba is elértek. A kőkapui kastélyt az erdőbirtokos Károlyi család építtette svájci mintára, és mivel a közeli tarvágások nyomán cseperedő sarjerdők igen kedvelt búvóhelyei voltak a rengeteg vadnak, Kőkapu hamar híres vadászterületté avanzsált. A legenda szerint olyan könnyű volt prédát ejteni, hogy a lustábbak a szobájuk ablakából is leteríthették a vadat. Ma étterem és hotel is működik a helyszínen.
