HISTÓRIA A TITKOKKAL TELI DÉGI FESTETICS-KASTÉLY
TUDÁSTÁR A MECSEKNÁDASDI
RÉKA-VÁR LEGENDÁI
TÚRAPRAKTIKA
BIVAKLEHETŐSÉGEK A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN
REJTETT KINCSEINK
ABA SÁMUEL SÍRJÁTÓL A KŐBE VÉSETT FATEMPLOMIG
METEO A NÖVÉNYVILÁG IDŐJÓSAI
TOP 10 A LEGJOBB PALLÓSOROS
ÖSVÉNYEK
MAGYARORSZÁGON
JELVÉNYVADÁSZ
ROCKENBAUER PÁL NYOMÁBAN A DDK ÚTJÁN
Rendszeres olvasóinknak feltűnhet, hogy némileg rendhagyó számmal készültünk októberre. Ezúttal kevesebb konkrét túraútvonalat ajánlunk, viszont annál több felfedezni való célpontot. Ilyenek például a Rejtett kincseink rovatunkban bemutatott Feldebrő és Tarnaszentmária államalapítás kori sírtemplomai, amelyek hazánk legjelentősebb műemlékei közé tartoznak, tele vannak izgalmas titokkal, mégis alig ismertek. Ugyancsak kevesen hallhattak eddig a Tudástár rovatunkban felbukkanó Réka-várról, amelyhez szintén számtalan legenda és érdekes történet kapcsolódik, ráadásul a szálak egészen Skóciáig vezetnek. Természetesen nemcsak ódon helyek kaptak helyet legújabb magazinunkban, hanem újak is: a Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát. És ha már az elején tisztáztuk, hogy konkrét túraútvonalból kevesebb jutott a mostani számba – a túrakártyákat leszámítva csupán egy –, ám ez az egyetlen mégis sok szempontból különleges. Már a nevét is az egyik legismertebb természetjárónkról kapta, teljesítése pedig egy életre szóló élmény lehet hazánk egyik legszebb részének felfedezésével.
Címlapfotó: Burger Barna – Rockenbauer Pál-emlékfa az Öröm-hegyen
Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ)
Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
Felelős kiadó: Tassy Márk
Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu
Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! facebook.com/Turistamagazin
Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám
Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu
Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com
Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató
HU ISSN 2063-7586
SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Sztankó Bálint (fotós-képszerkesztő), Rácz Attila (olvasószerkesztő), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu)
SZERZŐK: Bucsi Attila, Dömsödi Áron, Farkas Péter, Hidvégi Brigitta, Joó Annamária, Lánczi Péter, Lévai Zsuzsa, Szabó Eszter, Tóth Judit
Ebben a számban közreműködött: Gaál Nikolett (Meteo), Konfár Tibor (Barangoló)
Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; e-mail: hirlap@posta.hu
Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő)
Térképek: Bába Imre
illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.
6 MTSZ-HÍRADÓ
10 JELVÉNYVADÁSZ
Rockenbauer Pál nyomában a Dél-D unántúl kék útján
24 MESSZELÁTÓ
Kilátó Putnok fölött
26 TOP 10
A tíz legjobb pallósoros
ösvény Magyarországon
38 Rejtett kincseink
Aba Sámuel sírjától a kőbe vésett fatemplomig
50 METEO
Növényi időjósok
54 HISTÓRIA
A dégi Festetics-kastély tele van titkokkal
62 BARANGOLÓ A mecseknádasdi Réka-vár legendái
70 TUDÁSTÁR
Íg y túrázz, hogy ne fájjon
78 TÚRAPRAKTIKA
Bivaklehetőségek a főváros környékén
87 TÚRAKÁRTYA
A Zengő nagy köre
Határ menti barangolás a Pinka-szurdokban
Augusztus 1-től az év végéig már hideg
élelmiszereket is vásárolhat a boltokban
SZÉP-kártyájával. A munkáltatók pedig idén
akár további 200 000 Ft értékű, egyösszegű, kedvező adózású béren kívüli juttatásban
részesíthetik munkavállalóikat.
Kis Tót Róbert és fiai, a 11 éves Ádám és a 9 éves Milán
hármasban járták végig az Országos Kéktúrát, majd idén nyár végén átvették a teljesítésért járó díjazást. Úgy hozta a sors, hogy Ádámé lett a kilencezredik teljesítés – ebből az apropóból beszélgettünk a családdal az élményeikről.
Mikor kezdtétek a kéktúrát, és mennyi idő alatt sikerült teljesíteni?
K. T. R.: 2022. január 2-án kezdtük, és 2023. augusztus 13-án fejeztük be, de a gyerekek miatt csak hétvégente és szünetekben túráztunk. Kezdetben csak 10 km-eket mentünk, majd szépen feltornáztuk a napi távot 20 km fölé. Végül volt, hogy 30 km fölé is mentünk.
Kinek az ötlete volt a kéktúrázás?
K. T. R.: Mivel a Balatonnál lakunk, a Bakonyba jártunk sokat kirándulni. Egyszer, egy hóeséses téli napon a Kőris-hegyen találkoztunk egy idősebb úrral, aki éppen kéktúrázott. Beszélgettünk vele, megmutatta nekünk az igazolófüzetét, és innen jött az ötlet, hogy mi is nekivágjunk. A pecsételés ráadásul külön motivációt jelentett a gyerekeknek. De aki rendszeresen túrázik, annak előbbutóbb amúgy is „szembejön” a kéktúra.
Már előtte is sokat túráztatok együtt?
K. T. Á.: Azelőtt nem jártunk ilyen rendszeresen túrázni, csak a kéktúrával kezdtük el.
K. T. R.: Négyen vagyunk a családban, de a feleségem nem szeret annyira túrázni, mint mi, így maradtunk hárman.
Volt kitűzött célotok, mielőtt nekivágtatok az OKT-nak?
K. T. R.: Én azt gondoltam, hogy megveszem nekik a füzetet, beszerzünk egy-két pecsétet, ami szép ajándék
lesz majd idősebb korukra. Aztán majd valamikor befejezik nélkülem. De amikor elkezdtük, utána mindig egy újabb és újabb szakasszal folytattuk. Amikor pedig a gyerekek elérték a 300 km-t, és megszerezték a Gyermekkéktúra-jelvényt, úgy döntöttünk, hogy most már fejezzük be a teljes OKT-t.
A bő másfél év alatt találkoztatok-e olyan tájjal, élménnyel, ami különösen emlékezetes volt, és nagyon tetszett?
K. T. Á.: Mindenkinek más. Nekem a Gerecse, a Balaton-felvidék és a Kőszegi-hegység volt a kedvencem.
K. T. M.: Egyszer felmentünk a Naszályra, amikor tízcentis hó volt, nekem az tetszett a legjobban.
K. T. R.: Emlékszem, az egy nagyon nehéz túra volt… Úgy indult, hogy lent a völgyben hatalmas dagonya volt, a fiúknak el is ment a kedvük már a túra elején. Nem is akartak felmenni a hegyre, de amikor végül felértünk, egy mesevilág fogadott minket. A fákat vastag hó fedte, a kéktúrajelzéseken zúzmara volt.
A szállást hogyan oldattátok meg?
K. T. R.: Eleinte egynapos túrákra mentünk, majd ahogy egyre távolodtunk a lakóhelyünktől, már bevállaltunk kétnapos utakat is. Ilyenkor többnyire az erdőben aludtunk, néhányszor pedig szállást vettünk igénybe. Amikor szép időben túráztunk, mindig sátraztunk, illetve voltak olyan szakaszok is, ahol előre kinéztünk bivakolóhelyet.
Hol tudtatok bivakolni?
K. T. R.: A Zemplénben, a Gerendás-réten van egy nagyon jó hely.
K. T. M.: Volt olyan is, hogy cipeltük a sátrat, de láttuk, hogy van egy jó kis kunyhó, ahol lehet aludni, akkor nem használtuk a sátrat, csak a hálózsákokat.
K. T. R.: A Négyfenyői menedékháznál jártunk így, ahol egy földbe vájt kunyhóban lehet aludni, és a fiúk azt választották.
A fiúkat kérdezem most: mit tanácsolnátok a többi gyereknek, miért érdemes kéktúrázni?
K. T. M.: Nekünk jó élmény volt, mert sok érdekesség volt útközben, és szép tájak.
K. T. Á.: Az ország legszebb pontjait érinti, direkt arra vezet az útvonal, meg olyan helyekre juthatunk el, ahova egyébként nem mennénk. Az külön jó, hogy sok vasútállomást érint a túra.
Tervezitek a kéktúra folytatását?
K. T. M.: Igen, már el is kezdtük a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát.
K. T. Á.: Nagyon szép, dombos táj, kicsit hasonlít a Csereháthoz.
K. T. R.: Már jelentkeztünk a Kéktúrázás Napjára is, az egyik dél-dunántúli szakaszra. De ha már ott leszünk, másnap még folytatni fogjuk onnan.
(Készítette: Lévai Zsuzsa)
A jeles évforduló alkalmából ünnepi összejövetelt tartottak a klubtagok, amelyen felidézték a klub közel fél évszázados történetét.
Az 1978-ban alapított klub legfőbb célja a természetjárás ügyének szolgálata. Tagságát azok az aranyjelvényes túravezetők alkotják, akik önkéntesen vállalják a klubéletet és az azzal járó feladatokat. Az augusztus végén tartott megemlékezésen több mint húsz klubtag jelent meg, a Magyar Természetjáró Szövetséget Tassy Márk igazgató és Stramszky Judit szakmai igazgató képviselte.
Lehoczki Márta klubtitkár ismertette a klub eddigi történetét, a klubtagok pedig az eltelt évtizedek számukra legemlékezetesebb eseményeiről beszélgettek kötetlenül. Lehoczki Márta beszédében külön megemlékezett Thuróczy Lajosról, az MTSZ 2021-ben elhunyt tiszteletbeli elnökéről. Szavai szerint volt klubtársuk az MTSZ és a klub közötti kapcsolattartásban a klub megalakulásától élete végéig igen aktívan közreműködött. Az ő szerkesztésében jelent meg 2008-ban a klub fennállásának 30. évfordulójára az ATK három évtizedes működését bemutató komplex kiadvány is.
Ha még többet szeretnél megtudni az Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának történetéről, használd a QR-kódot!
Tajvani küldöttség járt a Magyar
Természetjáró Szövetségnél
Egy nyolcfős tajvani csoport járt a Magyar Természetjáró Szövetség budapesti központjában a World Trails Network világszervezet közreműködésével. A csoport magyarországi látogatásának célja a közép-európai turistaút-hálózatok és jelzésrendszerek megismerése, szakmai tapasztalatcsere és kapcsolatépítés volt. Az MTSZ szakmai csapata a találkozó alkalmával bemutatta a szövetség múltját, a hazai turistaút-hálózat és a jelzésrendszerek kialakulásnak rövid történetét, majd ismertették a legfontosabb feladatokat.
Ne maradj le a Kéktúrázás Napjáról!
Október második szombatján, azaz idén 14-én lesz az ország legnagyobb ingyenes közösségi túranapja a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében. Ha szeretnél csatlakozni az Országos Kékkör mentén meghirdetett 143 túracsoport egyikéhez, látogass el a kekturazasnapja.kektura.hu oldalra, regisztrálj, és válaszd ki a neked leginkább megfelelő túrát!
Még több információ és jelentkezés a QR-kód segítségével.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
Rockenbauer Pál szellemisége ma is felejthetetlen élményés tapasztalatszerzést ígér Magyarország felfedezőinek.
részben Rockenbauer Pál és csapata által létrehozott Dél-dunántúli
Kéktúra (RPDDK) feleolyan hosszú (541 km), mint a jóval népszerűbb Országos Kéktúra (OKT), ez a tény azonban a vándortúrázás és a felfedezés élményéből mit sem vesz el. Ennek a több hegységet és dombságot, 84 települést és három markánsan megkülönböztethető néprajzi tájat is érintő útnak az esszenciáját – hasonlóan az OKT-hoz – szintén páratlan természeti és épített értékei adják, de az itt élők vendégszeretetéről és a helyi gasztronómiáról sem
feledkezhetünk meg. Nehéz kivonatolni egy ilyen túra élményfaktorait, de reméljük, hozzávetőleges kísérletünk azok számára is kedvet ad a Dél-dunántúli Kéktúra lejárásához, akik korábban még sosem kéktúráztak.
A Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretter jesztő sorozat sikerén felbuzdulva Rockenbauer Pál és csapata 1986‑ban ismét útra kelt, hogy végigjárják a Dél D unántúlon kanyargó kék jelzést. Így készült el az és még egymillió lépés című sorozat, ám a stáb nem titkolt célja volt –az országrész bemutatásán túl –, hogy Velemtől Kaposvárig kijelöljön egy akkor még hiányzó útszakaszt. Így jött létre a Dél dunántúli Kéktúra, amelyet 1989 ben avattak fel hi vatalosan, illetve neveztek el az időközben tragikus hirte lenséggel elhunyt filmesről. A hivatalosan 541,4 km hosszú túraútvonal – amely az Országos Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával együtt adja ki az Országos Kékkört – 11 sza kaszra bomlik. Az EWV (Európai Gyalogos Turistaszö vetség) döntése nyomán a Rockenbauer Pál Dél dunántúli Kéktúrát bekapcsolták az Európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába, így a Bajánsenye és Szekszárd közötti szakasz 1995 ben az E7 vándorút része lett.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra az Alpokaljához tartozó Kőszegi-hegység legmagasabb pontjáról (882 m), a bástyára emlékeztető Írott-kői kilátótól indul, amely közvetlenül az osztrák–magyar határon helyezkedik el. Ez a csúcs a Dunántúl legmagasabbja is egyben, innen veszi kezdetét a Szekszárdig, vagy ha úgy tetszik, az Alföld kapujáig tartó utazás. Bár a Kőszegi-hegység Magyarországra eső területe mindössze 58 km², az erősen tagolt, változatos felszínű és növényzetű erdőtáj vadregényes környezetet tár elénk.
Bükkösök és fenyvesek váltakozásában, a helyenként előbukkanó mészkő metamorf (átalakult) formáival kísérve követjük az országhatárt, majd a hegyről történő ereszkedés során érdekes formájú, palás szerkezetű sziklaképződményeket csodálhatunk meg, köztük a nevében árulkodó Kalapos-kő látványos alakzatát. További ereszkedéssel szőlőskertek és nyaralók mentén érkezünk meg Bozsokra, az ausztriai Burgenland településeit idéző kis faluba. Magunk mögött hagyjuk az Alpokalját, és Szombathelyig sík, helyenként vendégmarasztaló agyagos erdőségben követjük a kék jelzéseket. Túránk a nagy múltú és számos
A Dél-dunántúli Kéktúra történeteAkár OKT, akár DDK, Írótt-kő tornyát mindenképp érintjük Fotó: Gulyás Attila
értéket rejtő városnak csupán az Olad nevű városrészét érinti, itt azonban Szombathely legmagasabb pontjáról, az Oladi kilátó betontornyáról csodálhatjuk a várost, előtérben a Vasi Múzeumfalu nád- és zsuptetős házaival.
Innen a Parkerdőben folytatjuk az utat, majd a város leghíresebb szülöttének nevét viselő Szent Márton túraútvonallal közösen haladunk tovább. Szántók, tarvágások és fiatalosok mentén, helyenként már löszös talajon menetelünk délnek, mígnem a 13. századi templomáról híres Jákra érkezünk. A szép fekvésű falu ikonikussá vált román kori szentélye már messziről izgalmas látnivalót ígér. A kéktúrabélyegzőn is ez a monumentális helyi nevezetesség köszön vissza. Nyílt, mezőgazdasági területeken átkelve az 50. km-nél érjük el Egyházasrádócot, amelynek fűutcáján a vasi települések miliőjébe kapunk betekintést.
Következik a Rába menti síkság eddigieknél még laposabb vidéke. Szántószéli poros utak és kátyús aszfaltcsík vezet Molnaszecsődre, amely településen csak átvágunk, majd közvetlenül a falu határában átkelünk a Rábán. Nyílegyenessel rohamozzuk meg az enyhe emelkedőt tartogató Kemenes-hát nyugati szélét, amely utunk egy újabb színfoltját tartogatja. Egy völgyekkel szabdalt aprófalvas térségbe érkeztünk. A lapos hegyháton szántók, a völgyekben falvak fekszenek. A sorban az első a fazsindelyes tornyú templommal és tavacskával büszkélke-
A Kőszegihegység után szelídebb táj vár ránk. Döbörhegynél már javában a Kemenesháton járunk
dő Döröske, ahonnan zsupfedeles népi pincék között érünk át Döbörhegyre.
A 12 hektáros Himfai-tó partján tűzrakó helyek és esőbeálló nyújt táborozási lehetőséget
Völgynek le és dombnak föl, mondhatni, „hullámozva” haladunk a néhol kilátást is engedő hátság oldalában, miközben aprófalvak sorába térünk be: Szarvaskend, Nagymizdó, Katafa. Nádasdot követően már az Őrségi Nemzeti Park területén járunk. Agyagos, löszös utakon, fedett pihenőket érintve jutunk el az egyutcás Felsőmarácra, az első őrségi faluba. Halogy, Felsőmarác, Ivánc, Hegyhátszentmárton következnek a maguk vasi, Rába menti hangulatával. Ivánc után egy időre búcsút intünk a „hullámvasútnak”, a szélesebb idomok jellemezte Vasi-hegyhátra érünk.
Tölgyesekkel, néhol fenyvessel borított hoszszú völgyben halad a kék út, és az eddigi kis erdőfoltokhoz képest itt már ősrengetegben gyalogolunk. Ez a látvány kitart Kondorfáig, amely már jobban bemutatja a tipikus őrségi faluszerkezetet. Innentől már a szerek bájos világa vár ránk. A honfoglaláskor idetelepített őrtállók (innen ered a tájegység neve is) praktikus és természetföldrajzi okokból is a dombok tetejére építkeztek. Ezek a néhány házból, gazdasági épületekből, udvarokból álló településrészek a szerek, amelyek nevüket az ott élők foglalkozásáról, esetleg valami helyi jellegzetességről kapták.
Egy hagyományosan állattartó vidéken járunk, ahol a tök és a lucfenyőültetvény is helyi nevezetességnek számít. Előbbiből főként olajat sajtolnak, a másikból karácsonyi szobadísz lesz. Szalafőre érkezünk, pontosabban először egyik „szerére”, Papszerre. Bár a kéktúra nem érinti, érdemes kitérőt tenni Pityerszerre, ahol az Őrségi Népi Műemlékegyüttesben, autentikus környezetben ismerhetjük meg a tájra jellemző népi építészeti különlegességeket. A skanzenben három, helyben megőrzött porta épületein keresztül mutatják meg szemléletesen az egykori lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét. Átkelünk a Zalán, és beérünk Keserűszerre, amely már az Őrség fővárosának, a kilenc szerre épült Őriszentpéternek a része. Templomszer városrészben megcsodálhatjuk a középkorban árokkal erődített Szent Pétertemplomot, majd ezt követően a kék jelek aszfalton vezetnek be a település központjába.
A tök és a pityerszeri tájház is jó apropó a helyi értékek megismerésére
Túránk a 115. km-nél hagyja maga mögött a várost, majd délnek tartva kis szintkülönbséget letudva ér fel a környék vízválasztójához. A lábunk alatti magaslat nem tűnik komolynak, holott az a Zala és a Balaton vízgyűjtőjét választja el a Kerka és a Dráva vízgyűjtőjétől. Innen lesétálunk Bajánsenyére, majd a szlovén határral párhuzamosan, de azt sehol nem érintve megyünk tovább Kercaszomorra, amely település a Legbátrabb Falu cím birtokosa: 1920-ban a hozzá tartozó Szomoróc fegyverrel szegült szembe a minden jogalap nélkül megszálló szerb–horvát–szlovén katonasággal. Bár az ellenséges túlerő győzött, végül a terület visszakerült Magyarországhoz.
Kondorfa környékén szemet gyönyörködtető buja fenyvesben vezet a kék ösvény
Szomorócon jellegzetesen őrségi, szoknyás haranglábat figyelhetünk meg, amennyiben pluszméterekkel letérünk a kékről. Kényel-
mes úton érkezünk meg a következő faluba, az agyagos talajának köszönhetően jeles fazekassággal büszkélkedhető Magyarszombatfára. A mesterség múltját a tájházban ma is megnézhetjük, mielőtt felkapaszkodunk a magyar és szlovén panorámát egyszerre tartogató Ritási-dombi kilátóhoz. A dombról lesétálva érintjük Magyarszombatfa Gödörháza településrészét, ahol elhaladunk az 1790-ben épült református fa harangláb mellett.
Kisvártatva az Árpád-kori templomáról ismert
Velemér hosszú, egyben hangulatos utcáján trappolunk, de a több stílusjegyet magán viselő Szentháromság-templomhoz némi kitérőt kell tennünk. Itt láthatjuk hazánk legépebben fennmaradt középkori falfestményeit. Továbbhaladva az erdőben, észrevétlenül átléptük a vármegyehatárt, de a következő település,
Őriszentpéter és Velemér temploma is megérdemel egy rövid megállót
Szentgyörgyvölgy talán jobban mutatja az Őrség jellegzetességeit, mint Bajánsenye óta bármelyik falu. Kilométereket gyalogolunk műúton, majd jobbára réteken jutunk el Felsőszenterzsébetre. Innen újabb aszfaltozás vár ránk Alsószenterzsébet érintésével Kerkakutasig. Az erdőt látva fellélegezhetünk: egy hosszabb településmentes szakasz következik, ami lágy ívű dombokon és dűlőutakon hullámvasutazva éri el Pacsa szőlőskertjeit. A túlnyomórészt tölgyerdőben vezető kék út Pörgölin városrészénél Zalalövőre érkezik, immáron 170 km-t megtéve.
Találkozunk Magyarszombatfa fazekasságának és Velemér népi építészetének emlékeivel is
Nagyfernekág felé dűlőutakon gyalogolva már a Zalai-dombság tagolt táján járunk. Vizenyős, mocsaras völgyek választják el egymástól a mindössze 300 méter magas dombokat. Hoszszú kilométereken keresztül élvezhetjük a
vadban gazdag erdő nyugalmát, az apró tisztásokon körbenézve a végtelennek tűnő dombok sorát. Elérjük az első megművelt területeket: ez már a Göcsej. A szereket itt a hasonlóan dombtetőre épült szegek váltják fel – egyes feltételezések szerint a név onnan ered, hogy a telkeket az erdők szegletéből hasították ki (Kustánszeg, Vargaszeg, Kereseszeg stb.)
Az agyagos útjai miatt sokáig elzárt aprófalvas vidék ma is őrzi archaikus vonásait, de a tájra jellemző népi építészet (füstösház, kontyos zsupfedeles ház) emlékeivel leginkább a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban lehet találkozni. A sok fa miatt errefelé a boronaházas építkezés volt az elterjedt forma. A 20. században aztán itt is sok minden változott: olajat találtak. Túránk során is láthatunk majd
Zalában a népi építészet legszebb emlékeivel a Göcseji Falumúzeumban találkozhatunk
bólogató olajszivattyút, azaz himbát, de a szelíd, helyenként fenyőerdővel borított tájnak nem ez lesz a fő jellemzője.
Petrikeresztúri hangulatkép. A vándor számára az ilyen kutak felérnek egy oázissal
Kustánszeget elhagyva megművelt földek és cserjések után érkezünk be Kislengyelbe, onnan tovább Kereseszer lesz következő állomásunk, ahol csupán néhány lakott ház maradt, majd Barabásszegen keresztül délnek tartunk. Egyre lankásabb tájban, dombhátak, legelők, szántók hangulatos idilljében Petrikeresztúrra, majd a Patóhegyi Borházfaluba érkezünk. Egyegy szegnyi területen nem építkeztek, hanem szőlőt termesztettek. Idővel a présházakból és a néhány állandóan lakott házból kialakultak az ún. borházfalvak. Ezeknek egyik legszebb példája a Patóhegyi Borházfalu, ahol a legtöbb felújított ház ma apartmanként működik. A szőlőskertek után lemegyünk Zalatárnokra, ahonnan hosszú egyenesek és szél formálta dombtáj mentén Szentkozmadombjára, majd a 210. km-t követően Rádiházára érkezünk.
Dél-Zalában búcsút intünk a szerek és szegek dombtetőre épült világának. Egy tagoltabb erdős vidéken követjük a jelzéseket, ahol jó esélylyel csak őzzel, szarvassal vagy vaddisznóval fogunk találkozni. Itt mindent az erdő és az erdőgazdálkodás ural. Szentpéterfánál elérjük a számos mellékvonallal, Lenti és Kistolmács között pedig személyszállítással is rendelkező Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik rakodóját. Egy rövid szakaszon követjük a vasutat,
majd kis tavakat mellőzve térünk vissza a háborítatlan erdő csendjébe, amit Lasztonyáig élvezhetünk. A falu után egy kilátót érintve jutunk el a Tokhal-forráshoz, ahonnan Lispeszentadorjánba megyünk le.
Néhány kilométert követően megpillantjuk az olajtartályaival, fatelepeivel egy ipari település benyomását keltő Bázakerettyét. Az igazság
A nagyzsákos turista útonútfélen felkelti a kíváncsiságot A mélyutak alagútja után a Lasztonya feletti kilátó enged új perspektívát a környékre
az, hogy gyöngyszemeket is rejt a község: felújított strandján feszített víztükör várja a vendégeket. Ha azonban valaki a természetes vizeket kedveli, akkor a következő falu, Kistolmács melletti tóban mártózhat meg. A Béci-patak duzzasztásából létrejött tónál csendes pihenőhely és étterem is felfrissülést kínál, mielőtt dombhátak tölgyesei és szőlőskertjei mentén kicsiny falvak során kelünk át. Borsfa, Valkonya, Obornak, Homokkomárom után a hullámzó táj laposodik, Hosszúvölgy és Zsigárdmajor után szinte síkságon keresztezzük a Principális-csatornát, és érkezünk meg a Nagykanizsához tartozó Palinba.
Amíg kertvárosi környezetben haladunk, már túl vagyunk túránk 270. km-én. Fölhágunk a szőlőjéről és szép pincéiről neves ÖregFörhéncre, melynek aranyszínű hagymakupolás szentélyét már messziről láthatjuk.
Akácokkal elegyes tölgyerdőben folytatódik a kéktúra, helyenként fenyves is tarkítja az erdőtájat, mígnem kényelmes menettel felérünk a hatalmas tévétornyáról jól beazonosítható Tukora-tetőre. Hamarosan egy fiatal bükkerdő hirtelen mélyülő völgyében találjuk magunkat, az Eszperantó-források népszerű kirándulóhelyén.
A kéktúra érinti Nagybakónakot, de a közelében fekvő Kőszikla-szurdokot nem. Érdemes e látványos képződményt egy kis kitérővel felfedezni, mielőtt felmennénk az Öröm-hegyre, ahol a Rockenbauer Pál-emlékfa áll. Nagybakónak és Zalakaros között sokszor meg kell küzdenünk a homokos-agyagos talaj vendégmarasztaló erejével. Zalakaros előtt a szép parkerdei sétányon ajánlott egy rövid kitérőt tenni a kilá-
Bár le kell hozzá térni, a Kősziklaszurdok kihagyhatatlan látnivaló
tóhoz, ahonnan látszanak a Balaton-felvidék tanúheg yeinek pompás sziluettje. A fürdőváros után fárasztóan hosszú aszfaltozás következik, Galambok érintésével egészen a 300. kilométerünknél fekvő Zalakomárig.
Túránk újabb tájhangulattal ajándékoz meg minket, ahogy átkelünk a Belső-Somogy meghitt vidékén. A szinte teljesen sík terepen csupán a Marcali-dombhát szelíd lankáira kapaszkodunk fel, majd bevesszük magunkat a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet szinte érintetlen erdőrengetegébe. Számos kis somogyi falut (Somogysimonyi, Nemesvid, Kisvid, Nagyszakácsi) is felkeresünk, mielőtt az erdei vasútjáról híres Mesztegnyőre érkeznénk.
Egy darabon a Mesztegnyői Erdei Vasút mentén vezet a kéktúra
A kék sokáig párhuzamosan halad a vasúttal, mielőtt a Noszlopy-kúriával büszkélkedő Újvárfalvára érkezne. E házban – melynek kerítésén találjuk a kéktúrabélyegzőt – született Noszlopy Gáspár, aki az 1848–49-es szabadságharc egyik legismertebb alakja. Két halastó között elhaladva Somogysárdra megyünk át, ahol a falu központjában áll a Betyár csárda, ami egykor a somogyi betyárok kedvelt gyülekezőhelye volt. A felújított impozáns épületében ma helytörténeti kiállí-
tást láthatunk. Innen Kaposmérőig szántók és erdőfoltok helyenként nehezen járható része következik. Nem árulunk zsákbamacskát: a többnyire nyílt somogyi terep nyáron a hőség, esős időszakban pedig a sár miatt kihívást tartogat a túrázóknak.
Kaposmérőről a Zselic felfedezésére indulunk. 364 km van már a lábunkban, amikor ligetes-füves dombok és elszórt tanyaépületek együttese ad ízelítőt a tipikus zselici tájképből. A Kaposmérő–Középrigóc vasúti szárnyvonal egykori nyomvonalán kialakított kerékpárúton folytatjuk utunkat, amíg egy hangulatos tavacskánál Kaposdadára nem érünk. Kinyílik a táj; enyhén hullámzó, lapos dombhátak vesznek körbe, miközben kissé monoton szántóföldek mentén bandukolunk a völgyben megbújó Szennáig, melynek temploma már messziről köszönt minket. A faluban mindenképp érdemes kitérőt tennünk a skanzenhoz, ahol a Zselicség paraszti kultúráját ismerhetjük meg.
Búzamezők között vezető földúton és elegyes erdőn átkelve érkezünk meg Somogy vármegye legkisebb településére, a nagyjából félszáz lakosú Patcára. Takaros kis utcáján a környék legnagyobb turisztikai központjához, a szállásokkal, étteremmel és gyönyörű környezettel
A Noszlopy
Kúriában
a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején c. kiállítás tekinthető meg
csalogató Katica-tanya felé tartunk. Aszfalton kerüljük a „tanyát”, majd egy horhos vezet le Szilvásszentmártonba, kisvártatva pedig a patakból felduzzasztott halastó mellett áttérünk Zselickisfaludra. Egy hosszabb terepezés során löszmélyutak, hullámzó dombhátak és mezők várnak ránk, idővel pedig a Zselic központi részének legnagyobb egybefüggő erdőjébe érünk, ahol többek között különleges ezüsthársas-bükkös erdőtársulást is láthatunk.
Hosszabb megállóra késztetnek a szennai skanzen látványos házai is
Közelítünk az egykor elnéptelenedett, ma pihenőhelyként üzemelő Kardosfára, melynek hoteljében wellness mellett gasztronómiai élmények is várnak. Szomszédságában találjuk – kis letérővel – a Zselici Csillagparkot, ahová nem csak az éjjeli égbolt miatt érdemes betérni: kiállítás és kilátó is fogadja az erre járót.
Az erdészeti utat követve a kék hamarosan egy gyönyörű fekvésű, szépen kialakított pihenőhelyre, a Ropolyi-tó idilli partjára vezet. Könnyen elcsábulhatunk itt egy kis pihenőre, mielőtt a régi postakocsiutat övező gyönyörű szálerdőben és a Zselickislaki-patak völgyében Simonfára tartanánk. A településre végül a dalban is megénekelt 67-es út mentén térünk be, ahonnan a Zselicre oly jellemző mélyúton emelkedünk ki, melynek függőleges oldalában látványosan kapaszkodnak a fák gyökerei.
Hangulatos, néhol erdeifenyvessel tarkított platón járunk. Következik Gálosfa, ahol kellemes, parkosított tér fogad, amelyet barokk templom és Festetics-kúria szegélyez. Nem is gondolnánk a kis faluról, de a 18–19. században komoly kereskedelmi és ipari élet folyt itt a síküveg-, illetve később a porcelángyártásnak köszönhetően. Erdei ösvényen kapaszkodunk fel a Szamár-domb meredek oldalában, a Bükk-tetőre kiérve pedig csodás panoráma tárul elénk. A szemközti Kistótvárosi-patak völgyére látunk rá, amely a Zselic minden jellegzetességét hordozza: erdők és mezők fedte, zöldellő dombok, elszórt épületek és ligetes rétek összképe gyönyörködtet. A Tótvárosi-hegy gerincén futó széles szekérút vezet el a kényelmes pihenőt tartogató, egyutcás Szabásra. Innen lösszel borított mélyúton, több méter magas falak közt érkezünk a Tormáshoz tartozó Felsőkövesdre.
Helyenként igen marasztaló terepen, süppedős homokon, agyagos utakon halad a kék
Aszfaltozással jutunk át Alsókövedre, utána megkezdjük az emelkedést a Zselic legmagasabb dombjára, a 358 méter magas Hollóf észekre. A csúcsot – ahová messzelátót terveznek építeni – nem érintjük, de nem is érdemes kitérőt tenni érte, mert kilátást itt aligha élvezhetünk. Hosszabb erdei sétát követően aztán egy egészen más tájkép bukkan fel előttünk. Megpillantjuk a Mecsek pompás vonulatát, felismerhetjük jellegzetes hegyeit, amely látvány már előrevetíti hazánk egyik legváltozatosabb hegységének élménykavalkádját. Leereszkedünk Abaliget vasútállomásához, ahová eddig 431 km-t gyalogoltunk, és már kezdhetjük is a Mecsek felfedezését.
A Zselici Csillagparkhoz és a kilátóhoz csupán pár száz méteres kitérőt kell tennünk
Kisvártatva elérjük a cseppkőbarlangjáról híres Abaligetet, ahonnan már a Nyugat-Mecsek szelíd erdeiben folytatódik a kék út. A táj szembetűnő sokszínűségét itt főként a válto-
zatos kőzettípusok adják. A felszínre bukkanó kövek hol az egykoron itt hullámzó tengerről, máshol pedig a vulkanikus tevékenységről tanúskodnak. A Mecsek egyik legmaradandóbb
élményét nyújtó Zsongor-kőnél például vöröses színű homokkő sziklateraszáról csodálhatjuk a tájat, de utunk során az üledékes kőzetek számos más formáit is megfigyelhetjük.
A Jakab-hegyen a kövek mellett egy vaskori földvár hatalmas, 55 hektárt magában foglaló körsáncát, egy pálos kolostor jelentős romjait, valamint egy kiváló bivakszállást is érintünk.
Az ásványkincsekben gazdag Mecsek bányászata igen markánsan meghatározza a táj és a környékbeli települések látképét. Szenet alig, uránt pedig már egyáltalán nem fejtenek, Komló közelében viszont napjainkban is az ország egyik legjobb minőségű andezitjét bányásszák. A csendes erdőtájban vezető utunk során alig érintünk települést, viszont több
Az Abaligetibarlang cseppköveivel csábít rövid kitérőre, a Zsongor-kő páratlan panorámáját pedig bűn lenne kihagyni
hangulatos és meseszép környezetben álló kulcsosház (Büdös-kúti, Fehér-kúti) mellett is elhaladunk.
Árpádtetőn kipróbálhatjuk a Mecsextrém Kalandparkot, a Köves-tetőnél pedig kis kitérővel érdemes felmenni a csúcsra épült kilátóhoz, ahonnan nemcsak a szomszédos fonolitbányát és a hatalmas vasasi fejtést látjuk, hanem a teljes Villányi-hegységet, a NyugatMecsek vonulatát, illetve megpillanthatjuk a Mecsek legmagasabb hegyét, a Zengő kúpját is (682 m). A Kelet- és Nyugat-Mecseket elválasztó nyeregben érkezünk meg az alig pár házas Zobákpusztára. Ekkor már közel 470 km-t tettünk meg a DDK-n, de Szekszárdig még jó pár látnivaló vár ránk.
A Büdös-kút környékén a mecseki táj vadregényes hangulatába is belekóstolhatunk
Zobákpusztát elhagyva a kék jelzések a változatos tájképű Hidasi-völgyön vezetnek végig, majd fölkanyarodunk a romantikus hangulatú
csendes kis faluba, Kisújbányára. Mielőtt beérnénk az üdülőfaluba, a Cigány-hegy panorámája méltó arra, hogy rövid kitérőt tegyünk. Az itt álló jellegzetes toronyból a Mecsek belső, hegyekbe zárt békés hangulatát tapasztalhatjuk meg, mielőtt a turisták által jóval felkapottabb részekre érkeznénk. Kisújbányától a Keleti-Mecsek talán leghíresebb, zúgókkal és vízesésekkel tarkított romantikus völgyébe vezetnek a kék jelek. Ez a páratlan szépségű Óbányai-völgy, amely minden évszakban elvarázsolja az embert.
A Rockenbauer Pál Dél Dunántúli Kéktúra f émjelvényének megszerzéséhez a Magyar
A Cigány-hegy panorámája és az Óbányaivölgy is újabb színfoltjai lesznek mecseki szakaszunknak
Természetjáró Szövetség által kiadott, itiner ként is szolgáló igazolófüzetbe kell begyűjte nünk az 541,4 km hosszú és mindkét irányból mintegy 10 ezer méternyi szintemelkedést tartogató út 50 db egyedi grafikával ellátott bélyegzőlenyomatát. Az igazoló füzetben találunk egy mellékletet is, amin a DDK teljes nyomvonalát, szinttérképét, főbb látnivalóit, a tájegységeket és a rájuk jellemző növényzetet és a közlekedési lehetőségeket is feltüntették. Az útvonal lejárása nincs időhöz kötve, tetszőleges irányban haladva, gyalogo san teljesíthető. Az igazolófüzet 2990 Ft ba kerül (ez magában foglalja a díjazás árát is), és többek között a turistashop.hu oldalon lehet megvásárolni. Még több információ a teljesí tésről a kektura.hu n érhető el.
Aszűk völgyben vezető út végül Óbánya fehérre meszelt sváb parasztházaihoz visz, ahol a vándor minden földi jót megtalál a frissítéshez. Innen Mecseknádasd felé vesszük az irányt, majd erdős terepen érkezünk meg a Geresdi-dombság gránitból felépülő vidékére. Megváltozik körülöttünk a táj. A szurdokszerű völgyeket és zárt erdőket dombvidék, szántók és kaszálók váltják. Menetünk ennek a hullámzó lankatájnak löszös útján éri el Bátaapátit, majd további kilométerekkel Mórágyra is ellátogatunk.
Mórágy borospincéit és présházait elhagyva már Szekszárd felé vesszük az irányt. Szelíden emelkedő, kaszálókkal szegélyezett löszös mélyúton érünk át a festői Szálkai-víztározóhoz. A tavat Szálka, majd némi emelkedős rész után szerb ortodox templom és kolostor, illetve Grábóc utcái követik. A településről kiérve a Gyurkó-völgy szélesen elterülő legelői mentén haladunk, amit erdőn, völgyön, dózerutakon és ösvényeken felváltva vezető út követ egészen a Sötétvölgyi erdészházig. A Szarvas-szurdokban felkapaszkodunk a Bati-kereszthez és a mellette álló pompás panorámájú kilátóhoz. Itt már egyértelműen a Szekszárdi borvidék végtelennek tűnő szőlőföldjei között járunk.
A dombokon hullámzó szőlősorok mentén járva festői látvánnyal búcsúzunk a tájtól és a kék úttól. Leereszkedünk a dombok alatt fekvő
Szekszárdra, hazánk legkisebb lélekszámú
megyei jogú városába, melynek számos értéke kínál látnivalót. Ha mindenre nem is tudunk időt szakítani, legalább a város szépen kialakí-
Szent György-templom, Ják (13. század)
AUSZTRIA
Kástu, Õrségi Népi Mûemlékegyüttes, Szalafõ-Pityerszer
SZLOVÉNIA
Szentháromság-templom, Velemér (14. század)
Olajhimba
Óbánya hangulatát a sváb építészet, Szálka környezetét pedig a festői tó határozza meg
ami mellett a kéktúra is elhalad. 541 km-es túránk befejező méterei Rockenbauer Pál kopjafájához vezetnek, ezt követően a szomszédos vasútállomáson kerül be igazolófüzetünkbe az
Szerb ortodox templom és kolostor, Grábóc
Szekszárd vasútállomás
Szekszárd vá. Vadászcsárda
Szálka Grábóc
Óbánya Bátaapáti Mórágy
Elsõsorban a néprajzi irodalomban használt tájnév Földrajzi tájnév Vasi-Hegyhát
Göcsej
Zselici Csillagpark, Zselickisfalud
Abaligeti-barlang
Masszív, távolról is feltűnő kőtorony hívogat a Putnok északi oldalában magasodó dombokra. A Bükktől északra elterülő, erdős dombsági és hegységi terepen ritka látvány az ekkora méretű, természetjárókat szolgáló objektum: ezt a térséget szinte csak a „kékvándorok” járják, és az Országos Kéktúra nyomvonalát nem sok célpontért érdemes elhagyni. Az Aggtelekikarszt, a Bükk és a Mátra képezte hegységkeret „turisztikai árnyékában” hullámzó alacsony táj látképét pedig jóformán csak a 2023 augusztusában átadott toronyból láthatjuk át.
A Mátyás király kilátó egyébként részben nyílt, panorámás dombháton létesült, és nemcsak egy torony, hanem a hozzá tartozó tanösvénnyel és annak pihenőivel együtt rövid, egyszerű, de tartalmas programlehetőség egy olyan térségben, ahova kevés egyéb építmény és nevezetesség csábítja a természetjárókat. A 18 méter magas, fehérre meszelt falú, mellvédjében bástyát idéző kilátó fedett terasza tágas körpanorámát nyit.
A Bükktől északra elterülő vidéken ritkák a kilátópontok, ám a Putnok fölötti Hegyestetőre felhúzott Mátyás király kilátó felfedi a hegységek közé szorult dombságok élénk terepének képét.
A kilátás központi eleme a „lehanyatló” dombgerincek íve által kirajzolt Sajó-völgy, amelynek túloldalán lapos terepek emelkednek: az Upponyi-hegység és mögötte az „óriások asztala”, a Bükk hosszú, egyveretű fennsíkja. Északias irányból látjuk a Vajdavár-vidéket, avagy az Ózd–Pétervásárai-dombságot, amelynek legmagasabb része, az Ökör-hegy „négykupolás” csoportja már a távoli Mátra-gerinc felé vezeti a tekintetet. Nyugat felé „szünetet tart” a Kárpátok hullámzása, hiszen a Gömörimedence lapálya terül el a Putnoki-dombság tövében. Utóbbi erdős bércei fölött átpillantva feltűnnek a Rozsnyó környéki hegyek, tiszta időben pedig a hatalmas adótornyáról felismerhető alacsony-tátrai Király-hegy is látszik. (A távlatokat állítólag a Magas-Tátra zárja, de ehhez érdemes szeles hidegfront után, főként télen érkezni.) A perspektíva egyedülálló, nincs a térségben még egy hasonló panorámapont.
Bár a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 47 millió forintjából emelt tornyot lehetett volna a dombság magasabb részére helyezni, s ezzel még szélesebb panorámát biztosítani, pozíciója mellett szól, hogy a városból könnyen megközelíthető, és a végén meredekké váló emelkedő ellenére igazi „eg ynapos célponttá” válhat, hiszen gyorsan elérhető. A nehézségek leküzdésében segít
a tízállomásos, Putnok központjában induló tanösvény, amelyen több fedett pihenőhelyet is építettek. Nevét (Farkasnyomon a Hegyestetőre) a „szakállas farkas” helyi legendája ihlette, hiszen ennek sírja a hagyomány szerint éppen a dombtetőn található. A kilátó neve pedig azt a néphagyományt örökíti meg, amely szerint Mátyás király a szőlőhegyre tett látogatásakor lejtőnek lefelé kapáltatta meg az elkényelmesedett, dölyfös főurakat, megtanítva őket a munka becsületére. A csúcsponton eg yébként 1934-től az 1950-es évekig állt már egy fatorony, amelyet putnoki öregcserkészek építettek – ennek időtállóbb „utóda” a mai épület
a tíz legjobb pallósoros ösvény Magyarországon
A part menti, sekély vizek sűrű nádasaiba engednek betekintést a pallósoros tanösvények, amelyekből már több mint tíz található az országban. A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát, amelyek felkeresése garantáltan szórakoztató vízközeli élmény minden kiránduló számára.
A fővároshoz legközelebb jelenleg Dunakeszin fedezhetünk fel egy lápot pallósoron sétálva. A Teknős tanösvény cölöpjárdája formabontó technikai megoldásaival színesíti a tőzegmohás lápban töltött időt: táblák helyett infografikákat és technikai élményelemeket (mászófal, kötélmászóka, kötélhíd stb.) tartalmazó pavilonok, informatív fémkorongok és egyéb eszközök (például hő- és páratartalom-mérők) segítenek megismerni a parányi terület sajátosságait. A tanösvény (amelynek kb. 900 méter hosszú része a pallójárda) építészeti megoldásai önmagukban is vonzó attrakciók, de a láp különböző fejlődési fázisban lévő pontjai a nyílt vízfelülettől a mocsári teknősök tojásait rejtő rétig szintén izgalmas látnivalók. A hézagosan lerakott deszkapallókból, ösvényszakaszokból és cölöpsétányból felépített útvonalat ugyanaz az építészeti stúdió létesítette, mint a válogatásban szereplő sándorfalvi ökopark pallósorát, és szórakoztató, esztétikus megoldásaival a legtöbb hasonló helyszínt felülmúlja. Egyébként a környék beépítése már elpusztította a tőzegláp nagyobb részét. A dunakeszi
Auchan áruház parkolójából induló útvonal végigjárása hozzávetőleg egy órát vesz igénybe, és a néhány lépcső ellenére babakocsival is lehetséges.
A tanösvény hossza: 1,5 km
A teljes tanösvény időigénye: 1 óra
Látogatási rend: szabadon látogatható Járhatóság: babakocsival is
A Tisza magyarországi szakaszának legnagyobb öszszefüggő erdőtömbjében húzódik a 19. század végén levágott mártélyi holtág, amelynek elmocsarasodó árterét és nyílt vízfelületét a Tisza-holtág tanösvény 200 méteres pallósoráról tekinthetjük meg. Bár a cölöpsétány rövid, van miért elidőzni rajta, hiszen az általa kínált szemszög tényleg iz-
galmas: a buja, elmocsarasodó ártéri világ olyan szegletébe enged betekintést, ahová a sok kidőlt vagy vízben álló fa, a sűrű nádasok, a süppedős partszakaszok és a fonatként összekapaszkodó erdő miatt se csónakkal, se lábon nem lenne egyszerű a bejutás. A deszkajárda különlegessége, hogy átlagos vagy annál magasabb vízállás idején egyik szakasza vízborítás alatt áll, ezért itt cipő nélkül, a Holt-Tiszában gázolva sétálhatunk – a síkos felületen a korlátokba kapaszkodva könnyű haladni. A teljes tanösvény egyébként az ártéri erdőségben vezet, és több variációban, egy-két óra alatt járható végig. Az útvonal tartalmaz pihenőhelyet, az erdő fátyoltársulásait bemutató kilátót, és a Tisza partját is érinti. Szürke gémek, bakcsók, kis kócsagok és fekete gólyák is élnek a vizek által átjárt rengetegben. A pallósor kerekesszékkel vagy babakocsival nem járható.
A tanösvény hossza: variálható (2-4 km)
A teljes tanösvény időigénye: 1-2 óra
Látogatási rend: szabadon látogatható
Járhatóság: csak gyalog
Az ófalui séta kiegészítéseként érdemes meglátogatni a Hollókői-patak völgyében kiépített pallósort. A mintegy 800 méter hosszú tanösvény hat állomást tartalmaz, és sötét, árokszerű völgyecske oldalában vezet. Az információs táblák a hajdani paraszti élet helyi, vízhez kötődő jellegze-
tességeiről, például a mosótavakról regélnek. A cserélődő méretű mélyedésekben
ruhát mostak, másokban kendert áztattak, esetleg sulykoltak. Végül a vezetékes víz megjelenésével a gödröket elhagyták, azokat pedig a természet betemette. De a táblákról sokat megtudhatunk a népi gazdálkodásról, a gyümölcstermesztésről és a helyben termesztett kultúrnövényekről. A hollókői tanösvény klasszikus pallósor szép környezetben, és tökéletes természeti célpont a vár- és falulátogatás után. Nagy előnye, hogy segít eloszlatni a faluba érkező turistatömeget azáltal, hogy a környező erdőség egyik elhagyatott pontjára irányítja egy részüket. A tanösvény két vége a szabadtéri színpad és a Palóc Babamúzeum mellett található. A lépcsők miatt babakocsival vagy kerekesszékkel nem lehetséges látogatni.
A tanösvény hossza: kb. 800 m
A teljes tanösvény időigénye: kb. 20-30 perc
Látogatási rend: szabadon látogatható
Járhatóság: csak gyalog
A „vizek városában”, Tatán egykor akkora hozammal törtek fel a karsztforrások, hogy még arról is készült felmérés, miképp lehetne Budapest vízellátását biztosítani belőlük. Aztán a szocializmus évtizedeiben folytatott szénbányászat elapasztotta a Fényes-fürdő vízfakadásait, amelyek mára újra működnek. A közel 1 km-es pallóút vízben álló égerer dőben kanyarog, róla pedig az enyhén szénsavas, 20-22 Celsius-fok hőmérsékletű források buborékait, valamint vízimadarakat és napfürdőző mocsári teknősöket szemlélhetünk. Az Erdei-forrásnál kilátóból figyelhetjük meg a vízből kiálló facsonkokat, de a tanösvény végén kisebb vízi játszótér is található.
A helyenként elágazó, de könnyen követhető Fényes
tanösvény nyári időszakban leginkább egy
mangroveerdő hangulatát idézi, és kialakításában is érdekfeszítő: része például egy
függőhíd, ami éppen csak beleér a tóba,
valamint egy komp, amit kézi erővel mozgathatunk. De a közelében strandfürdőt is találunk. A belépés jegyhez kötött, és csak nyitvatartási időben lehetséges.
A tanösvény hossza: kb. 1 km
A teljes tanösvény időigénye: kb. 1-1,5 óra Látogatási rend: hétfő–vasárnap: 9:00–19:00, belépős Járhatóság: babakocsival és kerekesszékkel is
Ez a vízi tanösvény igazán összekapcsolódik a vizes környezettel: nemcsak hogy a Tisza-tó tükre fölött vezet, hanem ráadásul kizárólag csónakkal megközelíthető. Körülötte mesterséges költőszigeteken figyelhetjük meg a küszvágó cséreket és dankasirályokat, a madárlesben füstifecskékkel osztozunk, a pihenőfákon kormoránok szárítkoznak, de számtalan egyéb fajt is láthatunk a pallósorról –róluk pedig a kihelyezett táblákról olvashatunk. A tanösvény része egy pihenősziget is, de megnézhetjük a nádast egy kilátóról, játszhatunk szókeresőt Tisza-tavi tematikával, és akár szerencsekerekezhetünk is. A Fűzfa kikötőben távcső bérelhető. A tanösvényhez a rendszeresen induló hajójáratokkal a Fűzfa kikötőből lehet eljutni, a látogatás jegyváltáshoz kötött.
A tanösvény hossza: kb. 1,5 km
A teljes tanösvény időigénye: kb. 1,5-2 óra Látogatási rend: napközben, belépős Járhatóság: babakocsival és kerekesszékkel is (a hajón is)
A Nádirigó tanösvény széles pallósorát a tiszakécskei Holt-Tiszára építették, és a parthoz közeli nádasban vezet. Klasszikus cölöpsétány, amely elsősorban a nádberek mélyére enged betekintést, és csak korlátozott kilátást enged a nyílt vízre. A tíz állomás az élővilágot, a holtág élőhelyeit és az ember tájátalakító tevékenységét mutatja be, ebben az értelemben tehát egy szokványos cölöpösvény. A 2,5 km-es útvonalat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága építtette, és része egy madármegfigyelő torony és pihenőhely is. A természetes lefűződéssel keletkezett Holt-Tisza-ág sűrű növényzetében és nyílt felületein megpillanthatunk nádirigókat, cserregő nádiposzátákat, kakukkot és sok más fajt is. A pallósor végétől a parton lehet visszasétálni a kezdőpontra, a város szélső utcájára. A gyerekkel érkezők számára játszóteret és mezítlábas tanösvényt is építettek.
A tanösvény hossza: kb. 2,5 km
A teljes tanösvény időigénye: kb. 1-1,5 óra
Látogatási rend: szabadon látogatható
Járhatóság: babakocsival is
Székesfehérvár belvárosától mindössze
2,5 kilométerre, a stadion közvetlen közelében találjuk a Sóstó-Homokbánya
Természetvédelmi Területet, melynek
218 hektárjából 121 országosan védett, a fennmaradó része pedig helyi oltalom alatt áll. Bár a fociaréna és a mellette elterülő
idilli, változatos és akár vadregényesnek is nevezhető zöldterület éles kontrasztot alkot, talán pont ez adja a tanösvény egyediségét: egy pillanat alatt átléphetünk a nyüzsgő városból a természetbe. Az pedig garantált, hogy az itteni gazdag élővilág jó néhány képviselőjével össze fogunk futni a 8 kilométeres úton, mely nemcsak a tavat járja körbe, de elvezet egészen az egykor vesztőhelyként használt területig és a hajdani katonai lőtérig, ahol ma gyurgyalagok és partifecskék hesszelnek a partfalban. A madárvilág különösen színes, ezért több leshelyet is építettek a tó mellett, amelyekből többek között a kócsagokat, a búbos vöcsköket vagy a bakcsókat lehet megfigyelni. A tanösvény cölöpsétányairól főként halakat (compókat, csukákat, aranykárászokat) láthatunk testközelből, de egy pallósor vezet színes tavirózsák között is.
A tanösvény hossza: kb. 8 km
A teljes tanösvény időigénye: kb. 2-3 óra
Látogatási rend: szabadon látogatható
Járhatóság: babakocsival és kerekesszékkel is
A Halászbárka Halastavi Fogadóközponttól induló, 14 állomásos tanösvény a kisvasúttal párhuzamosan vezet a főgáton, és 5 vagy 10 kilométeres változatban járható végig. (Persze a túrát vonatozással is variálhatjuk.)
Az útvonalnak része egy 500 méteres pallósor is, amely a Kondás-tó sűrű nádasába enged betekintést, pontosabban a közeli sirályszigetre nyit rálátást. A tórendszert a Hortobágy szikes területeinek hasznosítása során hozták létre: ekkor halastavakat és rizsföldeket alakítottak ki. Ma
kerékpárral járható. A tavak egyébként egész napos kikapcsolódás lehetőségét kínálják, és a köztük tett kirándulásnak csak rövid szakasza a pallósor.
A tanösvény hossza: kb. 5-10 km
A teljes tanösvény időigénye: kb. 2-4 óra Látogatási rend: naponta eltérő, belépős Járhatóság: babakocsival is 47.605508,
Közép-Európa egyik legfontosabb vízimadár-élőhelye, ahol már több mint 300 madárfajt figyeltek meg. Kis szerencsével rétisasokat is láthatunk, de az őszi vonulási időszakban 30-50 ezer daru is itt pihen meg. A legnagyobb állatok, amikkel találkozhatunk, a házi bivalyok, amelyek a Bivalyos-tóban dagonyáznak. A tanösvénynek több madárles, illetve kilátótorony is része. Az útvonal nagyrészt földúton vezet, ezért csak gyalogszerrel vagy
A vándorok és zarándokok védőszentjéről elnevezett cölöpsétány 2014-től várja a látogatókat Dabas Sári településrészén, a Duna–Tisza-csatorna és a Duna-völgyifőcsatorna találkozásánál. A névadás nem véletlen: a tanösvény az Esztergomból Máriagyűdre tartó Magyar Zarándokúthoz tartozik. A mintegy 2 kilométeres útvonal tavak mentén, lápok, mocsarak fölött, szigetek között, pallókon vezet, egyes részeit fahidak kötik össze. Félúton, egy szigeten kétszintes kilátóból csodálhatjuk meg a tájat, melynek tetejére meredek lépcsősoron juthatunk fel. A tanösvény tábláiról a környék fafajait ismerhetjük meg. A sétány elején játszóteret alakítottak ki, útközben pedig padokon pihenhetünk, így a tanösvény bejárása akár jó kisgyerekes program is lehet, és kutyával szintén látogatható. Aszályos időszakban a tavacskák kiszáradnak, ilyenkor kevésbé látványos a helyszín.
A tanösvény hossza: kb. 2 km
A teljes tanösvény időigénye: kb. 1 óra
Látogatási rend: szabadon látogatható
Járhatóság: babakocsival is
A Nádastó Szabadidőpark fenyődeszkákból épített pallósora ívesen vezet a nádas szorításában, a víztükör fölött. A deszkajárdát ugyanaz az építészstúdió létesítette, amely a dunakeszi Teknős tanösvényt, ezért kialakításával, építészeti formavilágával tűnik ki a kínálatból. A sétány része néhány szintén görbe és pár négyzetes építmény, amelyek színvilágukkal és kialakításukkal szépen belesimulnak a buja vízi környezetbe. Teknősöket, hattyúkat és tájrehabilitációs célból tartott bivalyokat, valamint sok egyéb élőlényt figyelhetünk meg a „merengőkből”, azaz az ülőalkalmatosságokkal és függőágyakkal felszerelt, ablakos építményekből. Tetejük és szűken padlójuk is nyitott, ezért a madárvilágra és a vízi élővilágra is minden irányban rálátást engednek. Az akadálymentes cölöpsétány közelében strandot is találunk.
A tanösvény hossza: kb. 500 m
A teljes tanösvény időigénye: kb. fél óra
Látogatási rend: a Sándorfalva Ökopark
nyitvatartási rendje szerint
Járhatóság: babakocsival és kerekesszékkel is
A Columbia új Arch Rock Double Wall Elite férfi kabátjának érdekessége a kettős külső héj, amely egyrészt magasfokú szélállóságot biztosít, más részt a plusz réteg miatt jobb szigetelőképességgel is bír. A hőmegtartás fokozásá hoz a bélésszövet belső felén elhelyezett aranyszínű Omni Heat Infinity fólia is nagyban hozzájárul. A túrakabát ként és utcai dzseki ként is használható
modell – az egye dülálló technikai megoldásainak köszönhetően – a késő őszi és téli időszak hideg, szeles napjain lehet a legpraktikusabb választás. (x)
Feldebrő és Tarnaszentmária államalapítás kori, eredetileg görög rítusúnak épült sírtemplomai még mindig alig ismertek, pedig hazánk
legjelentősebb műemlékei közé tartoznak, ráadásul tele vannak izgalmas titokkal.
Senkit nem lehet hibáztatni, ha Feldebrő nevének hallatán az egyébként méltán híres debrői hárslevelű jut eszébe. Pedig a Tarna-völgyben, a Mátraaljától pár kilométerrel keletre fekvő, Heves vármegyei községnek van egy másik nevezetessége is: a Szent Márton védelme alatt álló római katolikus templom. Ahogy a Kossuth Lajos úton megérkezünk a tágas Szabadság térre, és megpillantjuk távolról jellegtelennek látszó, barnásszürke falait, először csak a méretei tűnhetnek szokatlannak; egy nem egészen ezer lelket számláló településnek ritkán van ekkora plébániatemploma. A benyomásunk nem alaptalan, az impozáns épület ugyanis eredetileg, immár csaknem ezer évvel ezelőtt, nem plébániatemplomnak készült. Ez egy előkelő személy görög rítusú sírtemploma volt az államalapítás utáni évtizedekben.
Ami már önmagában meglepő lehet, közelebb érve azonban magunk is gyorsan meggyőződhetünk róla, hogy nem egy szokványos barokk templomot látunk. Az íves szentélyzáródású, keletelt építmény falait csak néhol fedi vakolat, máshol téglák és régi kövek váltakozása alkot különös mintázatot rajtuk. Itt-ott párkány- és
oszloplenyomatok, gótikus és román stílusú ablakhelyek tűnnek fel, a templom hosszanti, déli és északi oldalából pedig egy-egy félköríves karéj nyúlik ki a szépen gondozott fűre. A korszakok kavalkádját tükröző, látszólagos összevisszaság valójában nagyon is szándékos, hiszen az 1983-ra befejeződött, Erdei Ferenc tervei alapján végzett helyreállítás során arra törekedtek, hogy az összes építési periódusból megjelenjen valami.
Az eredeti elrendezés legfőbb tanúi az említett karéjok. Kezdetben ugyanis egy öthajós centrális templom állt itt, amelynek alaprajza a hosszhajós nyugati templomokkal szemben az egyenlő szárú görög kereszt formáját követte, és a központi, toronnyal koronázott négyzet oldalaiból emelkedtek ki az apszisok félköríves falrészei. Ha el szeretnénk képzelni, hogy nézett ki egy ilyen, érdemes bekukkantanunk a szomszédos plébániára, ahol kiállították egy
centrális templom makettjét – igaz, ez nem kifejezetten az itteniről készült, csak egy általános elrendezést mutat.
Ami a feldebrőit illeti, az 20×20 méteres alapterületével a maga korában minden bizonnyal grandiózusnak számított. A jelentőségét jól mutatja, hogy kevés hazai párhuzamainak egyike, a Szent István édesapja, Géza által pár évtizeddel korábban építtetett, hasonló szerkezetű székesfehérvári bazilika, ahová a fejedelmet el is temették, mindössze negyedekkora, 10×10 méteres volt.
Ilyen templomot nem építtethetett akárki. De vajon ki volt, és mikor? Bár korabeli írott források hiányában nehéz biztosat mondanunk, mindenképpen egy nagy hatalmú, befolyásos személy lehetett valamikor a 11. század első harmadában, az államalapítást követő évtizedekben. A kutatók régóta Aba Sámuelhez,
titokzatos harmadik királyunkhoz kötik, aki a környék ura volt, és akit eredetileg valószínűleg itt is temettek el, miután 1044-ben, a vesztes ménfői csata után saját korábbi hívei meggyilkolták. Az eredetileg feltehetően Sz ent Kereszt titulusú, az évszázadok során többször átépített templom mai formájában is az egyik legjelentősebb műemlékünk a korai Árpád-korból, és az igazi különlegessége a felszín alatt rejtőzik – mégpedig szó szerint, de erre mindjárt visszatérünk.
Előbb lépjünk be az épületbe a nyugati homlokzat fölé magasodó torony alatt nyíló kapun, és nézzünk szét a tekintélyes külső méreteit odabent is éreztető belső térben! A templom állandó jelleggel nincs nyitva, csak bejelentkezéssel látogatható, de ha már úgyis felhívtuk őt telefonon, érdemes idegenvezetést is kérnünk a turisztikai menedzserétől, Lénárt Gabriellától. Aki amellett, hogy egyébként Feldebrő alpolgármestere, nemcsak a kulcs őrzője, hanem a Tarna-völgy épített örökségéről szóló, 2020-ban megjelent tanulmánykötet egyik szerzője is, így érdekfeszítően tud mesélni a jeles műemlékről.
Van mit. A külső falak mozaikossága bent is folytatódik: a nyers kőfalak látványosan árnyalják a ma már egyébként barokk hatású tér jellegét. Szemben, a szentélyben feltűnik a Szent Márton-oltár, tőle jobbra a Szent András-oltár, balra pedig a szintén barokk stílusú szószék. Miután a török hódoltság alatt, Eger 1552-es ostromával egy időben Feldebrő elpusztult, a lakosság csak a 17. század legvégén kezdett újra megtelepedni itt. Az erősen megrongálódott templomot ezt követően kezdték helyreállítani, majd 1743-ban Grassalkovich I. Antal költségén jelentősen átépítették – lényegében ekkor nyerte el jelenlegi formáját. Közben elbontották a középső pillérsort is, ami azonban súlyos statikai hibákhoz vezetett, ezért 1785-ben újabb rekonstrukció vált szükségessé, pár évvel később pedig egy vihar tönkretette a tetőzetét.
Ekkor, a 18. századi átépítés során feltöltötték az aljzatot az eredetileg kiemelt szentély magasságáig, és ezzel elfedték azt, amit manapság a legizgalmasabbnak tartunk a templomból: az Árpád-kori maradványokat. Ezekre 1865-ben
Henszlmann Imre figyelt fel újra, s noha már a 19. század végén ásatásokba kezdtek, a minden részletre terjedő régészeti feltárás csak 1972 és 1982 között zajlott le Kovalovszki Júlia vezetésével. Akárcsak kívül, a helyreállítás során belül is azt tűzték ki célul, hogy a már a 12–13. században is átalakított, háromhajóssá szűkített templom összes építési periódusa láthatóvá váljon. A centrális épület egykori négyzetének északi és déli oldalán figyelhetjük meg például
a négyszögletes pillérek maradványait, a bejáratnál, a hajdani nyugati karéj sarkaival szemben pedig két oszloprészletet, az egyiket teljes magasságig, a lefedés módját is érzékeltetően rekonstruálva.
A tekintetünket azonban leginkább a templom szívében álló lépcső vonzza, amely egy falban végződik, rajta két betekintő nyílással, úgynevezett oculusszal. Ezeken át tárul elénk először a feldebrői építmény legegyedibb, ténylegesen a felszín alatt rejtőző nevezetessége: az altemplom, annak is a sírkamrája. Oculusokat a középkorban főként a szent életű emberek sírjánál alakítottak ki, s bár Aba Sámuel nem volt ilyen, a halálát követően, legalábbis lokális jelleggel, elkezdett kibontakozni körülötte egy kultusz. Ennek a hátterére magyarázatot ad a jóval későbbi, 14. századi Képes Krónika, amely azt írja, hogy amikor a királyt néhány évvel a temetése után kiásták a sírjából, „szemfödelét és ruháit romlatlanul találták, sebhelyei begyógyultak. Akkor eltemették őt saját monostorába, Sárott.” Mármint a közeli Abasáron.
magyar király, aki zsidónak születhetett
Ki volt egyáltalán Aba Sámuel? Korabeli források híján keveset tudunk róla, de valószínűleg Szent István sógora, egyik lánytestvérének (esetleg lányának) a férje lehetett, így vérrokonságban nem állt vele, tehát királyként sem számít Árpád-házinak. A családjának feltehetően nem magyar gyökerei voltak, hanem ahhoz a három lázadó kabar törzs valamelyikéhez tartozhatott, amelyek a 9. század végén kiváltak a Kazár Birodalomból, és nyolcadik törzsként csatlakoztak a kalandozó magya-
rokhoz, majd Árpád vezértől kaptak szállásterületet a Mátra, a Bükk és a Tokaji-hegység előterében. Mivel a kazár elit 860 körül diplomáciai okokból felvette a judaizmust, könnyen elképzelhető, hogy maga Aba Sámuel is zsidó vallásúnak született. Ez elsőre meglepően hangozhat, de egyrészt idővel biztosan meg kellett keresztelkednie, különben Szent István nem emelte volna palotaispáni rangra (amivel lényegében ő lett az ország második embere a király után), másrészt a magyarok közül eleve mindenki csak akkoriban, a 10. század végén kezdte el felvenni a keresztséget.
Hogy az Imre herceg korai halála miatt fiúgyermek nélkül maradt Szent István miért inkább a velencei származású Orseolo Pétert jelölte az utódjául, nem világos, neki azonban idegenbarát politikája miatt – a német és olasz főurakat hozta helyzetbe – mindössze három év uralkodás után, 1041-ben el kellett menekülnie Magyarországról. Aba Sámuel választás útján került a helyére, amivel a magyar történelem első választott királya lett, azonban
nem volt egyszerű dolga. Szembe kellett néznie III. Henrik kelet felé terjeszkedni igyekvő német-római birodalmával, közben pedig megpróbált adót kivetni az arisztokráciára és a papságra. Ráadásul felrótták neki, hogy a nemesek helyett a közrendűekkel (valójában alighanem a hatalomból kiszorult régi magyar elit tagjaival) tölti az idejét. Hogy egy hosszú történetet rövidre vágjunk, az 1044-es csanádi országgyűlésen összeesküvést szőttek ellene, ami a tudomásra jutott, ezért sok főurat megöletett. A hatalma ezzel meggyengült, és még a III. Henrik befolyása alatt álló pápa is kiátkozta. Végül a németek ellen vívott ménfői csatában az újra Orseolo Péterhez húzó urak elárulták, ő menekülésre kényszerült, és közben saját korábbi hívei meggyilkolták. Kézai Simon beszámolója szerint „Aba király pedig a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik”.
Aba Sámuel emlékezete vitatott maradt, pedig a nép körében valószínűleg népszerű volt. Anonymus például a 13. században azt írta, Abát – amely török eredetű szó, és a jelentése „apa” – a „kegyessége” miatt hívták így. Egyébként érdekes módon csak tőle tudjuk
azt is, hogy Aba és Sámuel ugyanaz a személy. Maga a király ugyanis „Samuel rex” felirattal verette a pénzeit, a korabeli forrásokban pedig egyszerűen Abaként szerepel, így Anonymus Gesta Hungarorum ja nélkül fogalmunk sem lenne róla, hogy a két név összetartozik, és a pénzek eredete is a múlt homályába veszne.
A rövid történelemóra után végre leereszkedhetünk a templom déli fala mentén nyíló lépcsőkön. Pár lépés után elképesztő kép dereng fel előttünk a félhomályban: egy alacsony, vaskos pillérkötegekkel alátámasztott, barlangszerű teremé, a mennyezetén falfestmények fakó, de jól kivehető színes töredékeivel. Egy ezeréves altemplomban állunk, amely régebbi még a tihanyi apátság híres altemplománál, I. András nyughelyénél is – és legalább annyira látványos. Kicsit beljebb sétálva jobb felől megpillantjuk a kelet felé néző szentélyt, plafonján a pantokrátorszerű
Krisztus-ábrázolással, vele szemben, nyugati irányban pedig a kriptát, ahová az oculusokon keresztül már benéztünk, és ahol feltehetően Aba Sámuel nyugodott egy ideig. Ezt támasztja alá a Kézai-idézet is, miszerint a királyt „egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik”: a rejtélyesen hangzó „ó verem” vélhetően csak félrefordítás, mégpedig az üreget, vízmosást jelentő szláv „debra” szóé, amelyből Feldebrő neve is származik.
Korábban úgy gondolták, a felső és az alsó templom nem egyszerre épült, a szerkezeti sajátosságok révén azonban mára beigazolódott, hogy a kettő összetartozik: szakrális értelemben az egész építmény „szíve” a sírhely. Éppen ez, a föld alatti és a föld feletti részek kettőssége adja a feldebrői templom igazi jelentőségét, ugyanis jól kifejeződik benne a keleti és nyugati kulturális hatások összefonódása, amely földrajzi helyzetéből adódóan az ország egészére jellemző. Míg a centrális szerkezet egyértelműen
keleti hatást tükröz, a bizánci formákat követi, az altemplom nyugati mintára épült – ilyeneket a görög keresztény építészetben nem volt szokás létesíteni (bár elvétve azért akadt rá példa). A keveredés nem meglepő: az előző ezredfordulón még nem dőlt el, hogy Magyarországon a keleti vagy a nyugati kereszténység válik majd uralkodóvá, a térítés mindkét irányból megindult.
A válluk felé elkeskenyedő, robusztus fővel faragott pillérkötegek a hosszanti tengelye mentén két hajóra osztják az altemplom dongaboltozatos, alulról lámpákkal megvilágított csarnokát. A szentély csatlakozásánál egy kakukktojásra lehetünk figyelmesek a pillérkötegek között: egy sima, kecses oszlopra, amely eredetileg láthatóan nem ide készült, csak felhasználták az építkezés során.
A bizánci stílusú, ugyanakkor nyugatias, leginkább lombardiai vonásokat, sőt a római katakombák festményeinek jegyeit is magukon viselő falképek töredékesen is óriási hatásúak. Míg a mennyei szféra a szentély plafonján jelenik meg, a próféták és apostolok felsőtestét a hajóban láthatjuk. Külön izgalmas Káin és Ábel feltűnése a lejárat felőli második pillérköteg fejezeténél. Vajon miért került ide a testvérgyilkosság sztorija? Aba Sámuel és Orseolo Péter harcára utalhat? Vagy az utánuk következő I. András és öccse, I. Béla trónviszályára? Mivel pontosan nem tudjuk, mikori az épület,
ez sem kizárt, I. András ugyanis az uralma legitimálása érdekében támogathatta az idegen befolyást elutasító Aba kultuszát.
Valójában az sem teljesen tisztázott, hogy ki építtette a feldebrői templomot, illetve a monostort – mert eredetileg az is csatlakozott hozzá –, és miért. Noha Aba Sámuel a legvalószínűbb, van olyan elképzelés is, amely szerint Szent István volt, aki a Bulgáriában zsákmányolt Szent György-ereklyét szerette volna elhelyezni itt. Ami biztos: a magyar történelem egyik legizgalmasabb, egyben legvitatottabb műemléke ez.
A „magyar Rosslyn-kápolna”, a megkövült fatemplom Feldebrőről Verpeléten át autóval alig tíz perc, de bringával sincs több harminc-negyven percnél a Tarna völgyének mindössze kétszáz lakosú települése, Tarnaszentmária, ahol újabb kevéssé ismert kincs vár felfedezésre. A főúttól karnyújtásnyira, Aba Sámuel kopjafaszerű szobra mögött, egy kis dombon, gesztenyefák árnyékában álldogál szerényen a jelenleg a Sarlós Boldogasszonynak szentelt Árpád-kori templomocska, amely a feldebrőihez hasonlóan eredetileg sírtemplomnak épülhetett, és amilyen kicsi, olyan sok rejtély veszi körül. Ha valaki emlékszik még A Da Vinci-kód megfejtése című könyvre vagy filmre, akár úgy is gondolhat rá, mint a magyar Rosslyn-kápolnára: híres skóciai rokonához hasonlóan a tarnaszentmáriai templom is tele van szokatlan motívumokkal és talányokkal.
Csak éppen sokkal korábbi. Bár eredetileg nem annak készült, könnyen lehet, hogy ez Magyarország legrégebb óta álló plébánia-
temploma, és egyben a második legrégebbi centrális templomunk is a gyulafehérvári rotunda után. A hajdani centrális szerkezet az átépítések miatt ma már persze nem látszik a tarnaszentmáriai templomon sem, de arra utal, hogy annak idején ez is éppúgy bizánci mintára épült, csak épp előbb, mint a feldebrői, és ugyan-
úgy görög rítusú lehetett. Egyes kutatók a 10. századi keletkezését sem zárják ki, az viszont biztos, hogy legkésőbb a 11. század eleje óta állja a történelem ostromait.
1872-ben ugyan átalakították (ekkor toldották hozzá a nyugati előteret, felette a toronnyal, és bontották el a nyugati falát), pár évvel előtte azonban a már említett Henszlmann Imre szerencsére felmérte a templomot, ezért ismerjük a korábbi szerkezetét. Tarnaszentmária jelentős kőbányász és kőfaragó központ volt, így ehhez az épülethez is helyi köveket használtak. De vajon tényleg egy kőépületet látunk? Kárpáti János régész, aki Kozák Károly irányítása alatt az 1977-ben kezdődött feltárás kulcsszereplője volt, azt az izgalmas lehetőséget vetette fel, hogy ez tulajdonképpen egy (előzőleg talán épp itt állt) fatemplom kőből épült mása. Mások az Aba nemzetség pogány gyülekezőhelyének vagy korai mintára készült baptisztériumnak, azaz keresztelőkápolnának tartják.
A meglepően hangzó elméletek mögött elsősorban a belső tér különös motívumai állnak. A hajó padkasorának indamintájú faragása hazánkban egyedülálló, és szokatlan a nyolc, egyedi díszítésű faloszlop is. Ezek közül a négy középső fejezetben végződik, a sarkokban állók viszont egyszerűen elvékonyodnak felfelé. A szentélybe belépve még váratlanabb látvány fogad: míg a templom kívülről egy sima, nyugati stílusú, íves szentélyzáródású épületnek mutatja magát, itt kiderül, hogy belül három karéj nyílik a kis központi négyzetből, amely fölött eredetileg torony állhatott. Ez a kialakítás a keleti liturgia szabályainak felel meg.
Jóllehet a szentély szűk belsejében ma a nyers kőburkolat tűnik elő, a 11., majd a 12. században is levakolták, és az északi karéj eredeti vakolatán olyasmit találtak, ami mulatságos módon bizonyítja az emberi természet változatlanságát: Árpád-kori graffitiket. Spontán összevisszaságban lovak, szvasztikák és rovásírás-töredékek rajzolódtak ki a falon –ezeknek semmi közük nincs a templom rendeltetéséhez, így a régészek elképzelhetőnek tartják, hogy egy korabeli gyerekcsíny emlékei, mondjuk a kőműves gyermekei karcolhatták fel őket ezer évvel ezelőtt.
Eredetileg maga a hajó is fehérre lehetett vakolva, ez pedig szintén arra utal, hogy a tarnaszentmáriai templom temetkezési céllal épülhetett, az Árpád-korban ugyanis a fehér volt a gyász színe. Akárcsak Feldebrőn, a szentély alatt itt is megbújik egy altemplom – igaz, sokkal csekélyebb méretű –, ahová egy csapóajtón át, a déli fal mellett nyíló szűk kőlépcsőn juthatunk le. Legalább öt ember maradványai kerültek elő innen, a legizgalmasabb azonban az alsó szentély hasított kőburkolata alatt rejtőző aknasír, amelyet már a középkorban kifosztottak.
Vajon kit temettek ide, kinek a sírhelyeként épülhetett a tarnaszentmáriai templom? Erről csak találgatni tudunk, de mivel itt is megtalálták a feldebrőihez hasonló betekintő nyílások nyomait, biztosan rangos személyről volt szó. Felmerült Delján Péter, Géza fejedelem egyik lányának, a bolgár cár terhesen eltaszított feleségének a Feldebrőn nevelkedett fia, aki egy rövid időre maga is cár lett, mielőtt megvakították és elűzték. Az sem kizárt, hogy az altemplom Mihálynak, Géza testvérének a nyughelye volt, sőt még Sarolt, Géza felesége, Szent István anyja is szóba jöhet, aki lánya és veje, Aba Sámuel közelében tölthette el utolsó éveit.
A feldebrőihez hasonlóan a tarnaszentmáriai is „kulcsos” templom, azaz csak úgy juthatunk be, ha felhívjuk a kapujára kiírt telefonszámot, és megvárjuk, amíg kinyitják. Addig érdemes körbesétálni, mert kívül is jó pár titkot rejteget. A déli falon feltűnő faragott követ például a gyermek Szent István lovának patalenyomataként őrizte meg a hagyomány – valójában egy növény, a salamonpecsét jelenik meg rajta. Ennél is izgalmasabb a közelében látható, fekvő téglalap alakú kő, amelyen egy lánchurkos
keresztet, vagyis az örökkévalóság jelképét, egy Salamon-csomót azonosíthatunk be. Ha képzeletben állóra forgatjuk, kiderül, hogy ez egy ősi életfa keresztény változata, egy edényből kisarjadó növény, a feltámadás szimbóluma. Mit kereshet a templom falában? Valószínűleg a 19. századi átépítés során tették oda, mert nem
ismerték az eredeti helyét. Ma már tudjuk, hogy egy gyermek szarkofágjának a fedőlapja lehetett, a sír lenyomatát meg is találták az altemplomban. Ha hozzákapcsoljuk a hajó délkeleti sarkában látható, egy elhunyt gyermek korai lélekábrázolásaként értelmezhető rajzot, szívszorító történet körvonalai sejlenek fel előttünk tíz évszázad távlatából.
Amennyiben maradt még időnk, érdemes ellátogatnunk Abasárra is, ahol az utóbbi években jelentős ásatásokat végeztek, hogy megtalálják Aba Sámuel földi maradványait. Bár ez nem sikerült, szinte biztos, hogy ott, a Bolt-tető általa alapított monostorában volt harmadik királyunk végső nyughelye. A látványos romokról a Turista Magazin honlapján írtunk bővebben.
A különféle természetközeli népek nemcsak az állatoknak, hanem a növényvilágnak is különleges időjós szerepet nyilvánítottak. Azok, akik szeretik a növényeket, szeretnek kirándulni az erdőkben és réteken, netán szívesen kertészkednek, könnyűszerrel felfigyelhetnek egy-egy növény időjárást előre jelző képességére.
Anövények a napos időt, az esős idő közeledtét, illetve a hideg éjszakákat jósolják meg leggyakrabban. Aki beszéli a nyelvüket, annak nem feltétlenül szükséges az esti időjárásjelentést megnéznie másnapra. Habár úgy tűnhet, a legtöbb növény egy helyben, mozdulatlanul áll, ez még sincsen így. Hiszen szépen lassan, napról napra növekednek, és számukra is – mint ahogyan az élőlények többségének –a legfontosabb cél a lehető legjobb körülmények megteremtése a szaporodáshoz. Ezért számtalan növény, ha esőre áll az idő, becsukva óvja az összetapadástól a virágzatában található virágport, a szelek szárnyán repülő szőrpihés magvait vagy éppen az értékes nektárját.
Amint az eső eláll és a nap újra kisüt, ismét kinyílik a virágzatuk, hogy kellemes illatukkal újfent odacsalogassák a rovarokat, növelve ezzel a beporzás esélyét.
Eső közeledtével a belseje védelmében szintén bezárja kemény töviskoszorúját a Bükki Nemzeti Park védett címernövénye, az Alföldön is sűrűn előforduló, szúrós szártalan bábakalács. A népnyelv joggal nevezi a növényt „időjárásbogáncsnak”, melyet régen a bejárati ajtóra aggattak eső-előrejelző képessége miatt. A körömvirág és más fészekvirágzattal rendelkező növények, mint például a pongyolapitypang, a százszorszép, a bakszakáll vagy akár a martilapu, szintén becsukják fészekvirágzatukat, ha beborul az ég.
A mohák az esőt előre jelző páradús levegőben felélednek
Más növénycsaládok is hasonlóképp védik magukat a közelgő csapadéktól – közülük többet gyógynövényként is használunk. Ilyen például a vérehulló fecskefű, a szöszös ökörfarkkóró és a tyúkhúr is. Esős időben szintén bezárja virágzatát a tulipán, a hóvirág és a leánykökörcsin. Rossz időt jósolt a néphiedelem, ha lehajtja a fejét a tavaszi hérics, a terebélyes harangvirág vagy éppen a réti boglárka.
Nem minden növény rejtegeti magjait az eső elől, vannak, amelyek kifejezetten várják azt. A mohák és zuzmók, a mocsári gólyahír, a borostyánlevelű veronika és a közönséges gyíkfű előszeretettel indítja útnak magvait az esőcseppekkel.
A természetet és főként az erdőket járva a legkönnyebben talán a fenyőerdők tobozaiból jósolhatjuk meg az esetleges rossz idő közeledtét: az erdei- és a lucfenyők tobozpikkelyei nyitva vannak és megduzzadnak, ha száraz és meleg az idő, a nedves levegő érkezésével pedig összehúzódva bezáródnak. Az erdőben szintén szembetűnő, ha magas a levegő páratartalma, mert ilyenkor a mohák és a zuzmók üdén felélednek.
Szintén esőre áll az idő, ha kiegyenesednek a muskátli érett termésének kicsiny és vékony pelyvaszárai. A pelyvaszárak higroszkopikus (vízfelvevő képesség) voltának köszönhetően a növény képes a levegő megnövekedő páratartalmából pár órával előre megjövendölni, hogy eső közeleg. Hasonlóan viselkednek a gémorrfélék, illetve gólyaorrfélék fajainak termései is. Ismeretes, hogy az árvalányhaj alsó
A tobozpikkelyek száraz időben nyitva vannak, míg nedves időben bezárulnak
része bekunkorodik száraz napos időben, míg nedves, esős idő hatására kiegyenesedik.
A népnyelv úgy tartja, hogy a jerikói rózsa felnyílása bizony esőt jelez. A jerikói rózsát már az ősi Egyiptomban is a feltámadás szimbólumának tekintették, és a mai napig ezzel a névvel illetik. Az elmúlt évezredekben több növényre is ráaggatták a jerikói rózsa nevet, de a közös mindegyikben az, hogy hiába van a növény teljesen elszáradva, ha megnövekszik a levegő páratartalma – ami legtöbbször eső érkezésekor történik –, bizony feltámad hamvaiból, és akár új gyökeret eresztve újfent megkezdi életműködését.
Látszólag elszáradt, pedig némi víz hatására gyorsan „életre kel” a jerikói rózsa
A régi korok emberei nemcsak az élő növényekből jósolták meg az esős idő közeledtét, hanem olyan tárgyakból is, melyek lágyszárú növényekből, fákból készültek. Úgy tartották
például, hogy eső lesz, ha az üres hordó dugója beszorul, vagy feszül az ablakráma. Nem csoda, hiszen a páradús levegő megdagasztja a fát. Szintén eső-előrejelzőként használták, ha a megnövekedett légnedvességnek köszönhetően a lenből készült harangkötél megkeményedett.
Vannak növények, amelyek már az időjárás piciny változására is rendkívül érzékenyek. A népi megfigyelések szerint hideg éjre számíthatunk, ha a murokrépa virágernyője vagy az árvácska virágkelyhe lekonyul az éjszaka beálltával. A növények és a különféle növényi részek mozgását tropizmusnak nevezzük, mely mindig a kapott inger felé vagy azzal ellentétes irányba történik.
Talán a legtöbben a napraforgó fototropisztikus képességét ismerik, mely éjszaka lehajtja a fejét, és ahogy a nap felkel, már fordítja is felé. Vannak olyan virágok, melyek kifejezetten érzékenyek a hőmérséklet megváltozására. Ilyen például a tulipán, amely akár 2-3 fokos hőmérséklet-különbségre is reagál, hidegebb helyiségben pár perc alatt összecsukódik, míg a melegebb szobában kinyílik. A természetben sok virág a fény intenzitásának növekedésére kinyílik, mint például a legtöbb fészkes virágzatú növény vagy a tündérrózsák, melyek sokszor az eső érkezése előtt már órákkal bezárják virágaikat, ha az égbolt elkezd beborulni.
Akik sok időt töltenek a természetben, vagy szeretnek kertészkedni, már észrevehették,
A cukkini virága már kora hajnalban csalogatja a beporzó rovarokat
hogy a virágok nem egyszerre nyílnak ki. Vannak, amelyek a kora hajnali órákat preferálják (pl. a tök és a cukkini), és olyanok is, amelyek a délelőtti órákat (pl. a körömvirág, a margaréta és a szöszös ökörfarkkóró). Viszont már kora délután bezárja virágait a pongyolapitypang és a cukkini, míg a pipacsok csak a késő délutáni órákban csukódnak be. Ennek az egyik fő oka, hogy próbálnak olyan időintervallumot keresni, amikor hozzájuk is eljuthatnak az őket beporzó rovarok. Hiszen ha minden növény egyszerre nyílna, nem lenne annyi rovar, amely hirtelen az összeset be tudná porozni. Ezért ahhoz, hogy ténylegesen meg tudjuk mondani, hogy egy növény a megszokottnál korábban vagy később nyitja vagy zárja a virágzatát, ismernünk kell, hogy a legtöbbször mettől meddig tartja nyitva azt. Hiszen ezáltal tudjuk valóban észrevenni, ha a megszokottól eltérően viselkedik, és ténylegesen időjárás-előrejelzést kapunk tőle.
A Magyar Nemzeti Múzeum épületének prototípusa, a szabadkőművesség fellegvára, a főúri lak, melynek parkjában egy grófné inhalálta negyven évig a tehénhúgy kipárolgását – amennyire tudjuk, mindhárom meghökkentő leírás csupán egyetlen épületre illik Magyarországon, ez pedig nem más, mint a Fejér vármegyei község, Dég legjelentősebb műemléke, a nemrégiben felújított Festetics-kastély.
Adégi Festetics-kastély hajdani biliárd- és zeneszalonjában két jókora makett terpeszkedik egymás mellett. Az egyik a szóban forgó épületet mintázza, a másik pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Ránézésre is feltűnhet a hasonlóság, bár természetesen a kettő már csak a méretéből adódóan sem ugyanolyan. Mindkét portikuszos épületet Pollack Mihály tervezte, és úgy tartják, hogy a dégi kastély mintegy előtanulmányként szolgált nagyobb művéhez.
Amikor 1802-ben megkapta a megbízást a klasszicista kastély megépítésére a Festetics családtól, még csak három éve élt Magyarországon, és ekkor lett az építőmesterek céhének tagja. Első igazán jelentős munkája olyan jól sikerült (1810 és 1815 között fel is épült), hogy karrierje azonnal felfelé kezdett ívelni, felfigyelt rá II. József nádor is, így ő tervezhette meg alcsúti kastélyát, de többek között a Vigadó, a Ludovika és a Sándor-palota is az ő nevéhez köthető.
Ha a Festeticsekre gondolunk, valószínűleg első körben a család keszthelyi ága ugrik be, ám a kiterjedt famíliának Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya és Fejér megyében is voltak
A festményen Kossuth Lajos dolgozószobája, rajta az élőben is látható herbáriumszekrénnyel
A kiállítás berendezési tárgyai között csak egykét eredeti található, mert a legtöbb bútor a második világháborúban megsemmisült
birtokai. A család eredetileg horvát származású, házasságok révén kerültek át magyar területekre – meséli szakvezetőnk, Sósfalviné Erzsébet. Festetics Pál már magyar nemesi neveltetésben részesül, fia, Kristóf pedig a család legsikeresebb vagyonszerzőjének bizonyul. Az ő egyik leszármazottja Lajos, aki megszerzi a dégi birtokokat, így őt tekinthetjük a dégi ág „megteremtőjének”. Gabonát termesztett és merinói juhot tenyésztett a területen, emellett jó sokat politizált, ennek köszönhetően el is bukta gazdálkodásból felhalmozott vagyonát.
Fia, Festetics Antal idejére azonban a család helyzete stabilizálódik, így megkezdődhet a dégi kastély mint nyári rezidencia építtetése. Állítólag ő már tartott a kastélyban szabad-
kőműves összejöveteleket, bár ezzel kapcsolatban írásos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre.
A birtok egyik legérdekesebb sztorija Festetics Andor feleségéhez, Pejacsevich Lenke grófnőhöz köthető, aki a park leglátványosabb épületében, a Hollandi-házban lakott az emeleten, és negyven évig küzdött tbc-vel. Hogy hogyan vészelte át ezeket az évtizedeket, arról majd később, most legyen elég annyi, hogy volt ideje könyveket írni. Keze nyomán született meg a Tanácsok inastartóknak című iromány, illetve egy szakácskönyv 1897-ben, amely akkor divatosnak és egészségesnek számító recepteket tartalmazott. Érdekesség, hogy a grófnő vaníliakrémes, csokis tortáját ma is meg lehet kóstolni a kastély cukrászdájában.
Balra a dégi kastély és a Magyar Nemzeti Múzeum makettje, jobbra az enteriőrkiállítás részlete látható
Utolsó lakói Festetics Sándor és Károlyi Júlia, akik jelentős átalakításokat hajtanak végre az épületen és a parkon is. Az államosítás után Balatonrendesen húzzák meg magukat a bakterházban, ahol szegénységben élnek, Sándor még a feleségét sem tudja eltemettetni, amikor eljön az ideje. Exhumálás után dégi elődeikhez hasonlóan a parkban helyezik őket örök nyugalomra, az itt élt négy nemzedék sírja ma is megtekinthető.
Egy makett Festetics Ernő, az autóbolond tiszteletére
Sándorék idejében a hintók helyén már Maseratik, BMW-k, Alfa Romeók álltak, a család bohém életű tagja, Ernő fiuk pedig előszeretettel használta ezeket, és nagyon szeretett volna autóversenyt nyerni velük (arról nincs tudomásunk, hogy ez az álma végül megvalósult-e). Annyi azonban bizonyos, hogy aktív éjszakai életet élt, legalábbis többször került párbajkihívásai miatt a Vasárnapi Napló címlapjára.
Az örökösök 1956-ban elhagyták az országot, és Olaszországban telepedtek le. Festetics László a kastély felújításának 2018-as kezdetekor elhelyezett egy időkapszulát itt, amiben leírta, mennyire hálás az épület felújítása miatt. Sajnos a végét már nem érhette meg, hat nap múlva, még magyarországi tartózkodása alatt elcsúszott a hotelszobájában, és meghalt. Fia, Henrik azonban most, augusztus 20-án is járt a kastélyban, apja díszpolgárrá avatása alkalmából.
Most, hogy már nagyjából átlátjuk a családfát, térjünk vissza egy kicsit Festetics Antalhoz és Pollack Mihályhoz, akik a kastély egyik sarkában valami igazán szokatlant hoztak létre. Máshol a díszterem középen, de legalábbis a főbejárat közelében helyezkedik el, itt azonban az oldalrizalitban található, ráadásul, ha kívülről tekintünk rá, semmi sem utal rá, hogy bent egy ovális tér fogad minket. Pollack ezt a kialakítást négy falfülkével érte el.
Mivel a kastély építésekor éppen betiltották a szabadkőművességet, vélhetően itt tartotta Antal a titkos összejöveteleket, bár ezt semmi nem bizonyítja. A kialakítás és a berendezés azonban akár utalhat is erre, például a tükrök, amelyek a fényt szimbolizálják, de a sast ábrázoló stukkók és a műmárvány borítás is szabadkőműves jelképek.
Emellett akár bálteremként is hasznosíthatták a szobát – bár inkább a nyári időszakot töltötte itt a család, és nem a téli bálszezont. A második világháború alatt a kastély német katonai kórházként funkcionált. Mire a szovjetek megérkeztek, az értékeknek nyoma sem maradt, ők istállóként hasznosították a gyönyörű dísztermet. Később a Földművelésügyi Minisztérium üdülője, majd állami gondozottak otthona lett az épület, ekkor a nagyobb gyerekek étkeztek a díszteremben.
A két ovális terem: egy fürdőszoba és a díszterem az épület két ellentétes szárnyában. Mindkettőt kötik a szabadkőművességhez
A család hatalmas könyvtárából mára csak azok a példányok maradtak meg, amelyeket egykor kölcsönadtak
A négy falfülkés megoldást a másik szárnyban, egy kisebb terem esetében is alkalmazták. Ez állítólag úgynevezett titokszobaként funkcionált Antal idejében, aki itt tartotta azt a 104 iratcsomót, amit a Hét csillaghoz nevű páholy megszűnésekor szerzett meg, és annak működését írta le. Sajnos az iratok mára eltűntek. A szobából Festetics Sándor idejében fürdő lett, méghozzá a feleségéé, és a szabadkőművességre már csak a nyolcágú csillag emlékeztet a padlón, apró csempékből kirakva.
A kastély legérdekesebb kiállítása a szabadkőművességet mutatja be, ami hol legálisan, hol titokban, de a 18. századtól egészen az első
világháborúig virágzott, és nem csak Magyarországon. Festetics Antal – apja nyomdokaiba lépve – 1788-ban lett tagja az első páholynak, és végül a páholyok munkáját irányító káptalanba is felvételt nyert, itt, a dégi kastélyban pedig létrehozta a magyar szabadkőművesség legnagyobb könyvtárát.
A tárlat először a társaság szimbolikájába vezet be minket, egyebek mellett megtudjuk, m i az az ágyú, és mire szolgált (egy vastag talpú pohár, amit az asztalhoz csapkodtak, hogy az új jövevények tiszteletére megidézzék az ágyúdörgés hangját), hogyan nevezték a csatlakozni kívánó személyt (kereső), mit jelent a lánc (összetartozást) vagy a vakolás (közös étkezést).
A korabeli berendezési tárgyak (jobbra) mellett a szabadkőművességhez köthető használati eszközöket (balra) is kiállítottak A szabadkőművesek egyik fontos elfoglaltsága volt a vakolás, azaz a közös étkezés. Jobbra az ágyúnak hívott pohár látható
A második teremben részt vehetünk egy beavatáson, a harmadikban és a negyedikben pedig a szabadkőművesség tárgyaival ismerkedhetünk meg. Talán kevesen tudják, de a rituálék és szimbólumok mellett a mozgalom tényleges munkája sokkal lényegesebb: végeztek karitatív tevékenységet, létrehoztak jótékonysági egyleteket, ismeretterjesztő és sportegyesületeket.
Egy hosszú tablón híres szabadkőműveseket soroltak fel, vélhetően ezt az eszmerendszert tudta magáénak Mozart, Beethoven, Liszt, Goethe, Voltaire, Roosevelt, Kipling, Tolsztoj, Puskin, Oscar Wilde és Walt Disney is. A magyar szabadkőművesek közé tartozott állítólag Ady, Csáth, Karinthy, Kazinczy és Kosztolányi is.
Nem mehetünk el szó nélkül a kastély csodaszép angolparkja mellett, amit 1810-ben kezdett el tervezni Bernhard Petri német mezőgazdász, és 2015-ben újították fel. A facsoportok, tisztások, sétányok, hidak, nyiladékok mind átgondolt helyre kerültek, ahogy az a tájképi kerteknél bevett szokás volt. A látványtengelyek középpontja maga a kastély főhomlokzata, és a katolikus, illetve a református templomig, a Hollandi-házig, a családi sírdombig és az ún. postaút végéig vezetik a szemet. Egykor legelő, gyümölcsös, vadaskert, narancsház, fácántenyészet, svájci tehenészet és haltenyészet is megtalálható volt a csaknem 300 hektár kiterjedésű parkban.
Hajdanán az épület mind a négy sarkára ültettek egy-egy kocsányos tölgyet, melyekből
Balra a legépebben megmaradt, legszebben kibontakozott kocsányos tölgy, jobbra a híres Hollandi-ház
mára kettő maradt meg. A főbejárat melletti egy kifejezetten hatalmas és gyönyörű példány. A kert másik érdekessége Magyarország legnagyobb borókása, amely egy tőről fakad, és körülbelül 20 négyzetméter kiterjedésű.
1810-től mesés angolparkot hoztak létre a kastély mellett
A park éke a németalföldi stílusú Hollandiház, amit 1891-ben emeltek, és egy kis szigeten áll, melyet eleinte csak csónakon lehetett megközelíteni, ma viszont romantikus, fehér híd vezet hozzá. Ennek emeletére költözött be a tüdőbeteg Festetics Andorné. Alatta hat svájci tehén lakott, amelyek két fontos funkciót töltöttek be. Az egyik a tejkúra volt: dr. P. H. Karell oroszországi német orvos elmélete nyomán ugyanis úgy vélték, hogy ha a beteg mindennap elfogyaszt egy liter tejet öt részre osztva, akkor azzal tehermentesíti az anyagcserét, a vérkeringést és a gyomor-bél traktust.
A másik a tehénpisi: a tbc-t ugyanis a 19. században még nem tudták gyógyítani, de az általános vélekedés az volt, hogy az ammóniadús levegő belélegzése segíthet rajta. Ezért eg y szellőzőn keresztül vezették fel a grófnőhöz a tehénvizelet szagával átitatott levegőt. Bár a két „gyógymódról” ma már biztosan tudjuk, hogy nem használ, Lenke még neg yven évig húzta a megfertőződése után, aminek talán az lehetett az oka, hogy elszigetelten élt. Ma a vörös téglás épületben csupán teljesen illatmentes műanyag tehenekkel
találkozhatunk, melyekhez egy tehénfejős ritmusjáték is kapcsolódik. A bocikat a földszinti szobában találod. Sajnos mi erről már csak itthon szereztünk tudomást, de ha te arra jársz, ne hagyd ki, és ne felejts el beszámolni nekünk az élményről.
Jegyárak
Teljes árú: 3500 Ft
Kedvezményes: 1750 Ft
Családi: 8200 Ft
Parkjegy: 1200 Ft
Nyitvatartás
Nyári nyitvatartás: Április 1. – október 31.
Kedd–vasárnap: 10.00–18.00
Téli nyitvatartás
November 1. – március 31.
Kedd–vasárnap: 10.00–17.00
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye. A vastag avar- és törmelékréteg alatt megbújó ódon kövek legendákról regélnek, melyek a nádasdi tímárok vitézségéről, Atilla hun király feleségéről és egy, a Réka-várban született magyar hercegnőről szólnak, aki Szent Margit néven Skócia rajongásig szeretett királynője lett.
Askótok által máig ünnepelt, itthon viszont szinte ismeretlen Skóciai Szent Margit kalandregénybe illő legendáját alig vagy egyáltalán nem említik a hazai történelemkönyvek. Bevallom, én magam sem ismertem egészen addig, amíg a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárása során el nem értem a Mecsek hegyeinek keleti peremét. Az óbányai bekötőút mellett emelkedő Réka-vár romjait egy évtizedekkel korábban megismert történetnek köszönhetően mindenképpen fel akartam keresni. Gyermekkoromban ugyanis nagyon szerettem olvasgatni a magyar várakról és legendáikról szóló ifjúsági könyveket, regényeket; ezek közül az egyik kedvencem Illés György Végek dicsérete című kiadványa volt, melyben a számomra akkoriban még ismeretlen mecseknádasdi Réka-vár is kapott egy fejezetet.
A könnyed nyelvezettel, olvasmányosan megírt Többet ésszel, mint erővel című anekdota a mohácsi vész vérzivataros napjait idézi fel, mikor is a csatát követően Galambos Pál szabómester és a hozzá lelkesen csatlakozó, elszánt nádasdi lakosok csellel űzték el a várat elpusztítani szándékozó Kara Ogul pasát és seregét. A várban rekedtek kiéheztetésére játszó pasát a védőknek mintegy kétszáz kecskebőrbe bújtatott nádasdi gyerek segítségével sikerült átverniük, akik a várfalakon ugrálva, mekegve elhitették a törökökkel, hogy bőségesen van még élelem a várban.
A pogány seregnek másnapra híre-hamva sem maradt. Ennek a szívmelengetően vidám kis történetnek a hatására fogadtam meg, hogy egyszer feltétlenül megkeresem ezt a várat.
Egy aprócska gyermekkori álom vált valóra ezzel a látogatással, arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy a Réka-vár romjai közt egy olyan méltatlanul elfeledett, ám európai jelentőségű históriára bukkanok, amely alapvetően határozta meg Skócia és közvetve NagyBritannia történelmének alakulását.
Ősi legendák a kéktúra mentén: a Réka-vár
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik leglátványosabb szakasza kétségtelenül a természeti kincsekben igen gazdag Óbányaivölgy és közvetlen környéke. Kevesen tudják, hogy a csobogó vízeséseken és az egykori üveghuták emlékein túl ez az a szeglete az ország-
nak, ahol a hazai viszonylatban szinte ismeretlen Skóciai Szent Margit-legendának még tartalma, értéke, sőt szinte kisebbfajta kultusza is van.
Ennek első, szemmel látható bizonyítéka az óbányai pisztrángos tavaktól alig kétszáz méterre, a falu felső szélén, egy kissé félreeső helyen felállított, szerényen meghúzódó, ám annál szebb Skóciai Szent Margit-szobor. A meglepően igényes alkotás részleteiben is igen érdekes, Margit ruháját ugyanis a skót címerben is felfedezhető bogáncsvirágok díszítik, mely növény Skócia jelképe is egyben. A Tóth Attila szobrászművész által rodéziai gránitból faragott, ízléses formavilággal rendelkező szobrot 2014. június 9-én avatták fel.
Óbánya takaros kis házaitól a Mecseknádasd határában álló egykori Stein-malomig mintegy két kilométer hosszan aszfalton vezetnek a kék jelzések. Ha már erre járunk, mindenképpen érdemes egy kis kitérőt tennünk a bekötőút mellett emelkedő Langehöhe, azaz a Hosszúbérc gerincére, melynek keleti, Mecseknádasd felőli nyúlványán találjuk Skóciai Szent Margit szülőhelyét, az egykor oly pompás, ma már azonban romjaiban is alig felfedezhető Réka-várat.
Az Óbányai-völgyben kanyargó útvonalról háromféleképpen juthatunk fel a romokhoz. A Stein-malom felől egy rövid, de annál meredekebben emelkedő sziklás gerincen a zöld jelzéseket követve pár perc alatt érhetjük el az egykori külső vár maradványait. Ennél valamivel hosszabb, jelzetlen, ám jól járható szekérutat találunk innen nag yjából kétszáz méterrel
feljebb, az egykori Réder-malom után, melyen egy negyedórás kapaszkodást követően a nyugati kaputorony maradványaihoz juthatunk. A leglátványosabb útvonal azonban Óbányáról indul, melyen a zöld kereszt, majd a zöld háromszög jelzéseket követve a remek panorámát nyújtó Belátó kilátó érintésével juthatunk fel a Langehöhe magaslatára. A zöld jelzéssel ellátott gerincutat követve, keleti irányt tartva alig húszperces kényelmes sétával szintén a kaputoronynál érjük el a várat.
A Réka-vár a legendák szerint Atilla hun fejedelem feleségéről, Rékáról (egyes források szerint Reska) kaphatta nevét, kinek egyik kedvenc tartózkodási helye volt ez a mesebeli erdők mélyén megbújó, kastélyszerű vár. A jól védhető hegyormon álló erősség építési ideje nem ismert, alapjai valószínűleg avar, esetleg kelta eredetűek. Ezt a teóriát erősíti, hogy az 1937 őszén báró Malcolmes Béla által kezdeményezett, a Rékavárban és környékén végzett ásatások során Dombay János régészeti szakértő a várhegy lábánál egy avar kori temetőt is felfedezett. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy egy avar kori földsáncokra épített kora középkori erődítmény lapulhat a mindent vastagon borító törmelékréteg alatt.
Ásatások utoljára 1963-ban történtek a hegytetőn, miután a Berger Mihály vezette szekszárdi természetbarátok kutatásaik során több érdekesen megfaragott kőre bukkantak, köztük egy fülesbaglyot ábrázoló darabra, amely felkeltette a szakértők figyelmét is. Bár a vár területét mára teljesen visszafoglalta az erdő, a
romok közt lépdelve szépen kirajzolódnak az egykori falak és a körülöttük húzódó hatalmas sáncárkok nyomai. A kaputornyot védő hármas árokrendszer lenyűgöző méretű maradványain még ma is kisebbfajta kihívást jelent átkelni.
Az előttünk magasodó, a környező térszínből magasan kiemelkedő kerek kaputorony omladék alatt rejtőző falainak magassága egyes feltételezések szerint még ma is eléri az eredeti magasságának a felét, mintegy 3,5-4 métert. A torony romjaihoz felkapaszkodva találjuk a Skóciai Szent Margit-legenda egyik újabb emlékét, a Pécsi Túrakerékpáros Klub által, a Pécsváradi Erdészet segítségével 2007-ben felállított Szent Margit-emlékkövet.
Bár a Réka-vár egybefüggő falait a helybéliek elbeszélése szerint még az 1940-es években is körbe lehetett járni, mára ebből már nem sok minden maradt, csupán itt-ott kandikálnak ki a törmelék alól a mészhabarcsba rakott falmaradványok. Kis képzelőerővel és a szépen megalkotott rekonstrukciós rajzok segítségével azonban magunk elé képzelhetjük az ezer esztendővel ezelőtt létezett hegytető pazar látványát.
A tengelyében több mint kétszáz méter hosszú, 35-36 méter széles, mintegy 7000 m2 alapterületű, a hegygerinc formájához igazodó várudvart jó három méter vastag, 5-6 méter magas, fehérre meszelt falak övezték. Az Óbánya felőli, nyugati oldalon egy becslések szerint hét méter magas, kerekded formájú torony emelkedett. Bizony impozáns méretű, jól védhető, csodaszép vár volt egykor a Réka-vár, méltó helye egy európai legenda, Skóciai Szent Margit születésének.
„Terra Britanorum de Nadasth...” – egy
II. András királytól származó, 1235-ben kelte z ett birtokadományozási oklevélben így említik a Réka-várat és Nádasd települést a hozzájuk tartozó erdőkkel és földterületekkel. Mindez nem elírás vagy a véletlen műve, sokkal inkább egy legenda létezésének papírra vetett bizonyítéka, mely szerint a Réka-várban látta meg a napvilágot és töltötte gyermekkorának első éveit Margit hercegnő, aki később Skócia legnépszerűbb királynője lett.
Kalandregénybe illő életútjának bemutatásához a születése előtti időkbe kell visszarepülnünk. Miután Nagy Knut dán uralkodó hosszas háborúskodás után elfoglalta Angliát, Vasbordájú Edmund angol király Magyarországra menekítette gyermekeit, Eduárdot és Edmundot. Szent István király szívesen fogadta őket, és Mecseknádasd környékén birtokot is adományozott nekik.
Eduárd a magyar királyi udvarból választott magának feleséget, Ágotát, aki a legendák szerint Szent István király leánya volt. Három gyermekük született, Edgár, Krisztina és Margit, mindannyian az akkor már teljes pompájában álló Réka-várban cseperedtek, neveltetésükben és oktatásukban valószínűleg komoly szerepe volt a közeli pécsváradi bencés kolostor szerzeteseinek.
A politikai helyzet úgy hozta, hogy 1057 körül a királyi hercegek családjaikkal hazatérhettek Angliába, azonban gyorsan fordult a kocka, hamarosan újra menekülniük kellett. Ágota Magyarországra szeretett volna visszatérni gyermekeivel, ezért hajóra
szálltak, amelyet azonban Skócia partjai felé sodort egy hatalmas vihar. A kikötő neve, ahol végül szerencsésen partot értek, ma is „St Margaret’s Hope”, amely annyit tesz: Szent Margit reménysége.
Nem sokkal a partraszállás után a skót III. Malcolm király üdvözölte őket, aki szinte azonnal bele is szeretett a nála 25 évvel fiatalabb, skót források szerint szép, okos és jólelkű Margitba, majd 1069 körül feleségül is vette. III. Malcolm nevét Shakespeare Macbeth jéből ismerhetjük, ő volt az, aki trónra kerülése után kegyetlen bosszút állt Macbeth hívein, éppen ezért alattvalói egyszerűen csak „Véreskezűnek” hívták.
A csendes szavú és igen művelt Margit azonban oly mértékben szelídítette meg harcias férjét, hogy az nem csupán barbár szokásaival hagyott fel, de a királyi udvarban előtte többé egy durva szót sem lehetett kiejteni. A királyné gyóntatója és egyben életrajzírója, Dunfermline-i Turgot szerzetes szerint:
„Malcolm a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában. Hatására a király elhagyta vad szokásait. Előtte többé egy durva szót sem ejtettek ki.”
A Pannóniából érkezett hercegnő megjelenésével azonban nem csupán a király élete változott meg gyökeresen, hanem a skót népé is. Webster J. Macdonald, a skót református egyház egykori titkára 1937-ben, Pápán elhangzott ünnepi beszédében érzelmektől fűtött szavakkal emlékezett meg a házasság Skóciára gyakorolt jelentőségéről:
„Ez az esemény fordulópont Skócia történetében, és nincsen igaz skót, aki ezért hálát ne adna Istennek, mert ettől az időtől kezdődik az átmenet a barbarizmus korából a civilizáció felé, s a szabadság, mit a skótok még ma is élveznek, erre az időre vezethető vissza.”
A pécsváradi bencés szerzetesek által Szent István-i hitben és kultúrában nevelkedett Margit az akkoriban még pogánynak számító, régi kelta szokásokat követő skót néppel megismertette a keresztény tanításokat, iskolákat, templomokat épített számukra, mindezek által kulcsszerepe volt a római katolikus liturgián nyugvó keresztény vallás skóciai terjesztésében. Még az apróbb egyházi kellékeket, szöveteket, hímzéseket is legtöbbször saját maga készítette el otthoni kis műhelyében. Ami azonban a legnagyobb hatással volt választott népére, az a példam utató, lelkes önfeláldozás, mellyel
a rászorulókat, a szegényeket, és a betegeket segítette. Turgot szerzetes így ír erről: „Szegényebb volt, mint a szegényei; mindenét elajándékozta, s ha tudta volna, saját magát is feláldozta volna.”
Mivel a Margit név görögül gyöngyöt jelent, így a szeretett királynét hamarosan „Skócia gyöngyeként” kezdték emlegetni. Saját gyermekeit ugyanolyan hittel és becsülettel nevelte, mint amilyenre népét is tanította, ennek pedig meg is lett az eredménye: hat fia közül három – Edgár, Sándor és Dávid – skót király, Edit nevű lánya pedig I. Henrik feleségeként angol királyné lett.
Szent Margit 1093. november 16-án hunyt el, Edinburgh-ben. Az általa alapított dunfermline-i apátságban temették el, emlékére fia kápolnát emeltetett, amely a mai napig áll, ezzel Skócia egyik legrégebbi épített műemléke. A Margit által felkarolt egyszerű skót nép már élete vége felé is szentként tisztelte királynéját, igazi, ünnepélyes szentté avatása azonban csak 1251-ben történt meg IV. Ince pápa által. November 16-át a katolikus egyház
Skóciai Szent Margit (Margaret of Scotland)
ünnepévé nyilvánította. Webster J. Macdonald így foglalta össze Margit életútját:
„Sok minden, amit Margit tett Skóciában, hasonlít ahhoz, amit Szent István tett Magyarországon... Hatása egy életnek a hatása volt, mely által Skóciát megmentette a barbarizmus sötétségéből.”
Ahol a legenda tovább él: Mecseknádasd
A Réka-vár romjait magunk mögött hagyva a zöld jelzésen, egy meredeken ereszkedő, keskeny ösvényen fától fáig zuhanva érjük el az Óbánya felől érkező kék jelzéseket és a várhegy lábánál, a Stein-malom közelében felállított Szent Margit-emlékkeresztet. Az egykori malomtól alig negyedórányi sétára fekvő, jól tervezhető tömegközlekedéssel és igényes szálláshelyekkel rendelkező Mecseknádasdot régebben a kéktúra nyomvonala is érintette, jelenleg egy picit érthetetlen módon elkerüli. Ennek ellenére a község remek kiszállási pontja lehet a Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra ezen szakaszának, mindemellett méltó őrzője Skóciai Szent Margit emlékének is.
A település felé baktatva félúton, a Brauer panzió udvarán egy újabb emlékhelyre bukkanhatunk; a kőből készült kis kápolnát díszítő gyönyörű tűzzománc Szent Margit-kép Stekly Zsuzsa bonyhádi zománcműves keze munkáját dicséri. Bár Mecseknádasd lakossága ezer esztendő alatt szinte teljesen kicserélődött, a betelepült svábok ugyanúgy magukénak érzik és ápolják a szent királyné emlékét. Az 1771-ben felszentelt, hatalmas, barokk stílusú Szent György-plébániatemplomban egy eredeti ereklye, Margit egyik kulcscsontdarabkája látható, melyet 1971-ben Edinburgh érseke adományozott Mecseknádasdnak.
1976-ban helyezték el a templom falán az ereklye felett látható, Gregor Smith skót festő alkotta Szent Margit-képet, melynek adományozása szintén Nagy Kázmérnak, a Skócia pannóniai királynéja című könyv szerzőjének köszönhető. A templom bejárata mellett megbújó félreeső kis kápolnában egy, a Réka-vár köveiből emelt talapzaton Szent Margit fából faragott szobrát láthatjuk. Ezt a kis emlékhelyet 1995-ben alakították ki hálából a szovjet munkatáborokból szerencsésen hazatért hívek.
Mecseknádasdon a tárgyi emlékek mellett lélekben is őrzik Skóciai Szent Margit emlékét. Ennek egyik példája a róla elnevezett patika, a nevét viselő hagyományőrző egyesület és egy saját – mára már kissé megkopott – jelzésekkel is rendelkező csodaszép túraútvonal, amely a nádasdi templomtól indulva a Réka-vár és a Réka-kunyhó érintésével
Pécsváradig kanyarog. Az itt élők szemmel láthatóan megfogadták
Webster J. Macdonald 1937-ben elhangzott szavait, fogadjuk hát meg mi is:
„...mert a családi erénynek, hazaszeretetnek, igaz vallásosságnak a példaképe Margit volt, s mert Margit nyitotta meg az utat, melyen át egybeolvadtak a különböző népek, melyek a jelenlegi brit nemzetet alkotják.
Mi, skótok, büszkék vagyunk Margitra, de méltán lehetnek rá büszkék a magyarok is. Emlékezzünk meg róla kegyelettel, s tiszteljük őt, mint az első magyar keresztyén misszionáriust.”
A templomban látható emlékkápolnát 1995-ben alakították kiMiért nem jó a túracipő, amit hordasz?
Miért fogod jobban
bírni a tempót, ha figyelsz a légzésedre? Lehet, hogy a csípő- vagy a térdfájdalom, amit érzel, egykettőre megszüntethető lenne? Kárpáti Dorkával, a természetjárók mozgásspecialistájával beszélgettünk arról, hogyan érdemes túrázni, ha meg akarjuk úszni a fájdalmat, és közben egy sor mítoszt is leromboltunk.
Finoman szólva sem vagyok hajlékony. Nem tudom megvakarni a lapockám alját, törökülés közben a térdeim közelebb vannak a vállamhoz, mint a talajhoz, és amikor nemrégiben beneveztem egy online kezdő jógaórára, a felénél már a sírás kerülgetett a fájdalomtól. Most mégis előrehajolva pöckölgetem a lábujjaimat, és nem térek magamhoz, mert ugyanez a művelet néhány perccel ezelőtt még nem ment. „Ez hogy történhetett?” – kérdezgetem bután. Kárpáti Dorka csak nevet a hüledezésemen: „Úgy, hogy a szemmozgások össze vannak kötve a nagymozgásokkal, és ha jól használod a szemed, az kihat a mozgásodra is” – magyarázza. Előtte egy pofonegyszerű szemtornát csináltatott velem végig, ami ezt az összefüggést hivatott bemutatni, és amit hamarosan a cikkben is leírok, de előbb szeretném nektek bemutatni a 26 éves mozgásterapeutát, aki módszereivel és tanácsaival a fájdalmakkal küzdő természetjáróknak segít.
A fájdalom túrázás közben sokszor teljesen megszüntethető, ráadásul gyógyszerek nélkül
Fotó: Adobe Stock
Kárpáti Dorka a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében végzett konduktorként, és néhány évig mozgássérült gyerekek fejlesztésével foglalkozott. Közben
Kárpáti Dorka mozgásterapeuta természetjárókra specializálódott
újabb és újabb kiegészítő technikákat tanult. A természetjárás gyerekkora óta közel áll hozzá, sok időt töltött a Börzsönyben, és lovagolt is. Szerette volna megtalálni a saját célközönségét és a témát, ami a szívügye, így adta magát az ötlet, hogy túrázókkal foglalkozzon. „Szépen lassan mindent, amit tanultam, annak fényében kezdtem el vizsgálni, hogy túrázás közben hogyan lehetne jobban és jobban használni” – meséli. Amikor már felnőttként belekezdett az Országos Kéktúrába, még borzasztóan fájt a térde és a csípője, és ezt saját magának kezelte. Nem gyógyszerekkel, hanem mozgásterápiás eszközökkel.
„Az elején még kifogott rajtam egy 14 km-es szakasz, mostanra pedig már túl vagyok egy El Caminón és a kéktúra felén. Az eredeti csípő- és térdfájdalom megszűnt. Azóta nincsenek tartós fájdalmak, amikkel küzdök túra során. Persze előfordul, hogy megfájdul ez-az, de erre már van egy eszköztár, amivel lehet ezt kezelni gyógyszerek nélkül.” A probléma sokszor teljesen megszüntethető a mozgásterápia segítségével. „Előfordul, hogy büntetésként fogjuk fel a fájdalmat, azt hisszük, hogy elrontottunk valamit, de ha kicsit elkezdünk a testünk nyelvén beszélni, rájövünk, mit szeretne üzenni a testünk a fájdalommal, és sokszor válaszolni is tudunk rá, hogy megszűnjön” – mondja Dorka.
Bármennyire is elcsépelt, aki most kezd el túrázni, annak elsősorban a fokozatosság elvét
Kezdjünk el a testünk nyelvén beszélni!
érdemes szem előtt tartania. Ha átlag nyolc-tíz órát ülünk, hétvégén pedig hirtelen kiszabadulunk a természetbe, nem csoda, hogy bekrepál a térdünk vagy a bokánk. Először érdemes csak egy-két órás sétákat tenni kisebb szintkülönbséggel és rövidebb távval. A légzés is nagyon fontos. „Ha az ember hamar elkezd a száján keresztül levegőt venni, akkor sokkal rosszabb lesz az energiafelhasználása – magyarázza a szakember. – Míg ha folyamatosan az orrán keresztül lélegzik, akkor eleinte ugyan nagyon nehéz lesz így felmenni egy dombra, de két-három túra után észrevehető, hogy sokkal kevésbé fáradnak el az izmok, enyhébb
Az SMR-golyót akár kirándulás közben is elővehetjük, ha megfájdul a talpunk
az izomláz, vagy akár teljesen meg is szűnik, és sokkal jobb lesz a koncentráció. Összességében az ember jobban fogja bírni a túrát, ha orrlégzéssel lélegzik.”
Dorka azt mondja, hogy ha most kezdene bele a túrázásba, biztosan vinne magával SMRgolyót, és akár már kirándulás közben elővenné. A kis labda a legtöbb sportboltban beszerezhető, és talpmasszírozásra lehet használni, de akár a térdfájdalmak is kioldhatók vele.
Munka közben érdemes váltogatni a pózokat; sem hosszan ülni, sem folyton állni nem jó
Számos probléma forrása nem feltétlenül a túrázás mikéntjében, hanem a hétköznapokban keresendő, így orvosolni sem túra közben kell. Igen, megint a számítógép előtti görnyedésről lesz szó. Mivel mostanában nagy divat ülés helyett állva dolgozni, rákérdezek, jobb-e, egészségesebb-e ez a pozíció. „Alapvetően nem az állással vagy az üléssel van gond. Ha nyolc órán keresztül áll valaki, az pont ugyanolyan rossz, mint ha nyolc órán keresztül ülne: nagyon megterhelő a testnek ugyanaz a pozíció. Érdemes ezeket váltogatni, egy kicsit a földön ülni, aztán fitballon, majd állva, végül széken
ülve dolgozni. Ha az ember vegyíti ezeket, azt fogja észrevenni, hogy nincs annyira bemerevedve a nyaka, a dereka, és ha elmegy túrázni, összességében sokkal mozgékonyabb lesz. Ha átformáljuk a hétköznapjainkat, lehet, hogy már kirándulás közben sem jönnek elő azok a problémák, amik addig, így a túra sokkal élvezetesebb lesz.”
Lehet, hogy most sokan a szívükhöz fognak kapni, de nem biztos, hogy a legmárkásabb, legdrágább túrabakancsok viselése a legegészségesebb. A hagyományos cipők dizájnja ugyanis eleve valamiért úgy alakult ki, hogy a lábujjakat mindenképp összeszorítják. Ennek nincs valódi oka és funkciója, sőt, mondhatni, ellenmegy a láb működésének. Ugyanis minél jobban szét tudnak terülni a lábujjaink, annál stabilabbak vagyunk. Logikus, igaz? Dorka elmeséli, hogy volt olyan vendége, aki csípőfájdalmakra panaszkodott a túrázás során, de amint meglazította elöl a cipőfűzőjét, a fájdalom megszűnt. A bokára, a térdre, és igen, a csípőre is kihathat a lábujjak összeszorítása.
A helyzet az, hogy az ember evolúciója az évmilliók során igazodott a két lábon járáshoz – cipő nélkül. Csak a lábfejben több mint húsz apró ízület gondoskodik arról, hogy lekövesse a talaj egyenetlenségeit, de az ütéscsillapítás is „be van építve” a lábunkba. Ha hagyjuk, hogy ezek az izmok, ízületek dolgozzanak, nincs szükség külső támogatásra cipő formájában. Ha túlságosan fogja a bokánkat egy bakancs, az sem jó. Vagy a cipő dolgozik, vagy a lábad – ha a cipő viszi a munka oroszlánrészét, a láb ellustul. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne túrázás közben szükség lábbelire, de az fontos lenne, hogy az minél kevésbé „szóljon bele” a láb működésébe.
Tehát olyan cipőre lesz szükségünk, amiben kényelmesen elférnek a lábujjaink, rugalmas a talpa, és minél kevésbé emelt a sarokrésze.
„Kezdő túrázóknak valószínű, hogy terepfutó cipőt javasolnék, mert az relatíve hagyja szabadon mozogni a bokát. Minél kevésbé szivacsolt, annál jobb. Hosszú távon pedig érdemes megnézni a mezítlábas lábbeliket” – tanácsolja a mozgásterapeuta, hozzátéve, hogy utóbbit is fokozatosan érdemes bevezetni, mert nagyobb igénybevételt fog jelenteni a lábunknak, így könnyen begyulladhat a talpi bőnye, ha nem vigyázunk. Érdeklődésemre azt is elmondja, hogy ezekből a mezítlábas cipőkből már óriási választék áll rendelkezésre a túrabakancsoktól kezdve a hétköznapi hordásra való szandálokon keresztül az ünnepi viseletekig.
Nem csak a kezdő túrázók körében gyakori hiba, hogy túlpakolják a hátizsákjukat, ami szintén vezethet például bokasérüléshez is, hiszen az ember törzsének kilengését okozhatja. Jó, ha odafigyelünk arra, hogy a táska a C7-es csigolyától (attól, amelyik nagyon kiáll a nyakadnál, amikor előrehajtod a fejed) a csípőlapát vonaláig feküdjön fel, és ehhez állítsuk a vállpántokat, illetve a derékövet.
Ami a túrabotok használatát illeti, a lényeg, hogy ne vigyük túlzásba. Természetesen tud hasznos lenni, hiszen sokat levesz az ízületek
terheléséből lejtmenetben, ami főleg többnapos túrákon jön jól, amikor nehéz zsákot cipel az ember, vagy egy fárasztó kirándulás végén, amikor már nagyon elfáradt. Ilyenkor akár még a sérülések megelőzésére is jó. Ezeknél a kiegészítő eszközöknél fő a tudatosság: nem ördögtől valók, de csak alkalmanként érdemes használni őket, mert minél több külső segítséget veszünk igénybe, a testünk annál jobban ellustul.
A mozgás fejlődéstörténete a légzéssel indul, ezután az egyensúly, illetve a szemmozgás következik, majd a helyváltoztatási formák és a járás. Mindegyikkel érdemes foglalkozni, ha az ember könnyedebben és tudatosabban szeretne túrázni. Amikor erről beszélgetünk, következik a cikk elején említett attrakció, amikor nagyjából két perc alatt sikerül elér-
Túrabotot ésszel érdemes használni: ha elfáradtunk, vagy ha hosszú lejtmenet következik
nem a lábujjam úgy, hogy az első hajolásnál még jó tíz centi választotta el az ujjhegyemtől. Mi ez, ha nem varázslat? Dorka megmondja: neurológia.
Már említettem, de frissítsük fel a tudásunkat: a szemmozgásaink tehát össze vannak kötve a nagyobb mozgásainkkal. „Ez nagyon-nagyon leegyszerűsítve úgy alakult, hogy ha felnézel például egy fán egy almára, akkor lehet, hogy egy karemelés is társul hozzá, hogy leszedd. Ehhez bizonyos izmok aktiválódnak, míg mások gátlódnak szemmozgások által, ezzel segítve a nagy mozdulatot. Ugyanez igaz bármelyik irányú szemmozgásodra. Viszont ha a monitort nézzük egész nap, ami nagyjából egy negyvenszer ötvenes téglalap, akkor az bekorlátozza a szemmozgásainkat is. Ezért szeretem megcsináltatni az emberekkel ezt a tesztet.”
Ha te is kipróbálnád, amit nagyon javaslok, íme, az instrukciók:
1. Végezz el egy olyan mozdulatot, ami nehézkesen megy, feszül, akad vagy fáj, ez lehet előrehajlás, guggolás, emelés stb.
2. Ezután nézz fejjel előre, és a szemeddel kövesd a kinyújtott karod hüvelykujját (mintha lájkjelet mutatnál), először jobbról balra, majd balról jobbra, szemzugtól szemzugig, ötször. (Lassan mozgasd az ujjad!)
3. Hunyd le a szemed két-három másodpercre, majd ugyanúgy a hüvelykujjadat kövesd fentről lefelé öt hosszig.
4. Szem lehuny megint, aztán átlósan kövesd az ujjad.
5. Sz em lehuny, most a másik sarokból tedd ugyanezt.
6. Ismét eg y két-három másodperces pihenés következik, aztán rakd ki a hüvelykujjad a térben egy pontra, fókuszálj rá, majd csukd be a szemed, és közben helyezd az ujjad egy másik pontra. Ezt váltogasd tízszer.
7. Az utolsó g yakorlat jön: a szokásos két-három másodperces pihi után most az orrodtól távolítsd, majd közelítsd a hüvelykujjad, most is, mint eddig, ötször.
8. Most pedig ismételd meg az első mozdulatot!
Könnyebb? Sikerült? Nem történt semmi? Mindhárom előfordulhat. Van, aki semmit nem tapasztal, másoknak a gyakorlatsor akár a fájdalmat is elmulasztja. Ha jól használod a szemed, az kihat a mozgásodra – főleg akkor tapasztalhatod meg ezt, ha ülőmunkát végzel, mint én. Mindenkinél egyéni, meddig tart ez a hatás, én kipróbálom, és még fél óra múlva is vígan elérem a lábujjam, estére azonban ismét berozsdásodom. A jó hír, hogy a szemtréninget bármikor meg lehet csinálni újra, és minél többször gyakorlod, annál tartósabb lesz a hatás. Ki tudja, nemsokára talán a jógával is megpróbálkozom megint.
Az ország központjában emelkedő hegyvidékek dúskálnak az épített pihenőhelyekben, köztük pedig szép számmal találunk olyanokat, amelyek tökéletesen alkalmasak bivakolásra is. A Börzsöny északi völgyeinek elhagyatott pihenőhelyeitől a Prédikálószék magaslati csillaglesén át a Pilis gerendakunyhójáig válogattuk össze azokat a helyszíneket, ahová a budapestiek akár egy péntek estére is kiugorhatnak éjszakázni.
Ha kiszabadulnánk a fővárosból, de a budai, pilisi vagy visegrádi hegyeknél csendesebb, eldugottabb természeti menedékélményt keresünk, akkor meg se álljunk a Börzsönyig!
A túrázás és bivakolás terén egyaránt sokrétű lehetőségeket tartogató hegység tömegközlekedéssel is kiválóan elérhető: Pestről akár negyven perc, de maximum két és fél óra alatt bármelyik börzsönyi településre eljuthatunk.
A nagyhátizsákos túrázónak itt csupán azt kell eldöntenie, hogy komfortjának megfelelően mennyire akar elbújni a világ elől, csupán nyugodt környezetre vagy térerőmentes vadonra vágyik? Az épített táborhelyek tekintetében széles a paletta, a praktikus esőházaktól a panorámás kilátókig több megoldás is kínálkozik a szabadban alvók számára.
A túrázók által ritkábban járt észak-börzsönyi tájban húzódik a 12 km hosszú Nagy-völgy, amely Bernecebaráti és Nagyoroszi között majdnem teljes egészében átszeli a hegység északi részét. Az erdészeti úton bejárható völgy két fő vonzereje az erdőbe zárt csend és az itt megbújó remek táborhelyek sora. Aki végigsétál a völgyön, annak biztosan feltűnik a veres füzek, a kalakocsi és az oszlopói táborhelyek idillje és egységes kialakítása. E hegyek közé zárt, hangulatos réteken elterülő
Deszkáspusztán hajdanán turistaház állt, ma fedett pihenő és erdei bútorok adnak kényelmet
Fotó: Dömsödi Áron
A Nagy-völgy tágas faházai vagy a bővizű Schaffer-kút nagyobb csapatoknak számára is tökéletes helyszín
Fotók: Dömsödi Áron
pihenőhelyeken nem csupán padokat és asztalokat, bográcsozásra is alkalmas tűzrakókat használhatunk, hanem betonalapra épült tágas faházakat, amelyek három oldalról zárt, nyeregtetős szerkezete kiválóan véd az elemekkel szemben. Bútort nem mindegyik házban találunk, de cserébe akár nyolc ember száraz fekhelyét is biztosítják. Mindhárom helyszín tökéletes a sátrazásra, patakparton fekszik, és budival ellátott. Megbízható vizet egyedül az Oszlopó-forrás biztosít, de szárazság idején ez is elapadhat, erre érdemes készülni. Éjszakánként ezeken a helyeken a völgy tágas lombablakain át nézhetjük a csillagos égboltot, ami külön varázst ad az esti sütögetéseknek.
A Nagy-völgyben általában bekészített tüzelő várja a bivakolókat, ezt a gesztust mi is tegyük meg az utánunk érkezők felé, de szemetet, egyéb holmit ne hagyjunk hátra, max. egy doboz gyufát!
A nagy-völgyi felsorolásunk ezzel még nem ért véget. Meg kell említenünk a Betyár-kút patakparti, paddal-asztallal felszerelt pihenőjét és a szomszédos Deszkáspuszta fedett táborhelyét. Utóbbi akár hat fekhelyet biztosító, eső ellen védő féltetőt, kényelmes asztalokat és bográcsozásra is alkalmas tűzrakót foglal magában, amit a hajdani pár házas település elszaporodott dísznövényei tarkítanak.
Annak ellenére, hogy még a vasút is eldöcög mellette, autentikus erdei táborozást ígér a Schaffer-kút. A Drégelypalánktól 2 km-re fekvő, a község által rendezvénytérként is használt pihenő egy nagyobb társaság (6–8 fő) számára is fedett fekhelyet, bővizű forrást, budikat, illetve kényelmes piknikezési és sátrazási lehetőséget biztosít az erdő csendjében. A hatalmas tűzrakó körül, illetve az asztaloknál egy cserkészcsapat is kényelmesen elfér, aki viszont ennél nomádabb körülményekkel is beéri, azoknak az innen csupán másfél kilométerre álló Drégelyvár bivakélményét ajánljuk, ahol a történelmi falakról felejthetetlen éjszakai panorámát élvezhetünk.
A Kemencét Diósjenővel összekötő erdészeti út mentén, Királyházától nyugatra, a Kemence-patak mentén találjuk a Bacsina-kút (Kenyeres Balázs-forrás) napközben forgalmas turistapihenőjét. Könnyű megközelíthetősége, bővizű forrása és kényelmes erdei bútorai miatt
Drégelyvár és a Csóványos is hangulatos bivakszállás tud lenni, csupán az időjárásra kell odafigyelnünk
Fotók: Farkas Péter
lett közkedvelt piknikezőhely, ahol az egyik oldaláról nyitott esőbeállóba is be lehet húzódni. Ha nem túl cudar az időjárás, akkor négy-öt fő szárazon átvészelhet benne egy éjszakát, de a szél ellen ponyvára lesz szükség. A patakparton elterülő táborhely egyszerre biztosít árnyékos és napsütötte teret a kikapcsolódáshoz. Hangulatos közegében három tűzrakó is helyet kapott, sátornak pedig bőven találunk placcot.
A Kemencepatak partján fekszik a Börzsöny egyik legtutibb pihenője
Fotó: Lánczi Péter
Bár a Börzsöny legmagasabb pontja is forgalmas turistacélpont, éjszaka a bivakolásra is alkalmas Csóványosi kilátó jó eséllyel csak a miénk lesz. Az éjjeli erdő szuroksötét tengeréből kiemelkedő torony különleges, csillagpanorámás szállásélményt tartogat, feltéve, ha az időjárás engedi. A kilátóteraszok keskeny padlózatán igencsak ki vagyunk szolgáltatva az elemeknek, főként a szélnek, ezért itt éjszakázni leginkább csak nyáron, szél- és esőmenetes
időben érdemes. Az épület zárt lépcsőháza nem alkalmas alvásra! Ha nyitott menedéket keresünk valahol a Magas-Börzsönyben, akkor a Csóványostól kb. 3 km-re fekvő „G-pont ház” lesz a megoldás. Berendezett kis kalyiba kályhával, fekhellyel, ahová két személy tud behúzódni, ráadásul tőszomszédságában forrás is fakad. Egy ilyen különleges helyen fokozottan ügyeljünk a bivakolás írott és íratlan szabályaira: vigyázz rá, hogy másnak is öröme legyen benne!
Menedéket nyújtó pihenőből és különleges alvóhelyből még jó pár akad a hegységben. A legendás Kámor hegy oldalában egy mesterségesen kibővített panorámás sziklaeresz
A G-pont házat és a Kámor alatti Hugó villát csak a legelszántabbak találják meg
Fotók: Lánczi Péter
A „Lokó-pihenő” féltetője alól is csodás a kilátás, de királyréti Várhegykilátóból teljes panorámát élvezhetünk
Fotók: Farkas Péter
kőkuckója a nomád túraélményt keresőknek fog igazán bejönni. A Börzsönyi Kéktúra Zuvár környékén kanyargó szakaszán találjuk a Bakancsos kunyhót, amely kisebb baráti társaság befogadására képes, egyszerű, raklapokból álló fekhellyel, a házikó előterében paddal, tűzrakóval. Bár kilátóban aludni az időjárás miatt mindig lutri (pl. királyréti Várhegy-kilátó, zebegényi Kós Károly-kilátó), a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátó egyedi kőtornya valamelyest jobban véd az elemek ellen. Kényelmet adó, zárt emeleti szintje és a hegység központi részére, illetve a Dunakanyarra nyíló felejthetetlen panorámája kivételes éjszakai élményt ígér. Az Országos Kéktúra vándorai a hegység déli részén, a csodás panorámával bíró Nagy-kő-hegy meredek letörésénél álló
„Lokó-pihenő” féltetős beállója alatt húzhatják meg magukat. Hasonló komfortú bivakhelyeket ugyanakkor Börzsöny-szerte találunk: ilyen a Varjas-pihenő a „Palóc sárga” útvonalán, a Kámori ház a Börzsönyi Kéktúra mentén, vagy az Ernő-forrás esőháza, amit Zebegény közelében kell keresni. A hegységet felépítő vulkanikus kőzetek miatt a Börzsönyben kevés a barlang, a Szent Mihály-hegy sziklás oldalában nyíló Remete-barlang azonban nem csak ezért kuriózum. A tágas, Dunára néző kőfülke nem tartozik a legcsendesebb, legeldugottabb bivakhelyek közé, de panorámája, egyedi atmoszférája miatt mindenképpen meg kell említenünk.
Biztosak vagyunk benne, hogy a Prédikálószék kilátója az ország legnépszerűbb bivakhelye. Az emeletes, a hegy nevét formájában megidéző, fedett építmény minden szintje alkalmas a kint alvásra, és rossz időben is biztos védelmet nyújt az elemek ellen. (Persze a hegytetőt a villámcsapások veszélye miatt messziről kerüljük el viharos időben!) A dunakanyari naplemente és napkelte látványa a Magyarország hegységeiben átélhető legszebb természeti élmények egyike, és mindezt a folyó szalagját éjjel kirajzoló fényfüzér sem múlja alul. A to-
Sikáros alatt, a Bükkös-patak mentén több remek, köztük fedett pihenőt is találunk
Fotó: Dömsödi Áron
rony kapacitása lényegében korlátlan, nagy csoportok is elférnek a különböző szinteken, de népszerűsége miatt számítani kell rá, hogy a csúcson, különösen nyári idényben, még hétköznapokon is osztozni kell másokkal. Forrás és vécé nincs a hegytetőn és közelében, de padok, asztalok és tűzrakó igen – ugyanakkor a terület fokozottan védett, ezért csak az épített környezetet használjuk!
Prédikálószék kilátójának komfortja és panorámája verhetetlen. Csak egy forrás hiányzik a közelből
Fotó: Garancsi Kata
Nincs messze a Prédikálószéktől, de a hegytömb tövéből induló völgyben fekszik a Kárpát-forrás hangulatos, a feltáróút ellenére is meglepően vadregényes táborhelye. Az andezit g örgeteges patak kanyarulatainak egyikében, lapos placcon, ráadásul az Országos Kéktúra mentén létesült az a pihenőhely, amely a padok és asztalok, valamint a méretes tűzrakó mellett egy fedett fakunyhót is tartogat. Az épület oldalról nyitott, de az esőtől megvéd, és akár tíznél több fő is kényelmesen elfér kőpadlóján. A Kárpátforrásra az év nagy részében számíthatunk, és a helyszínen vécé is van.
A Visegrádi-hegységben egykor kis fa védkunyhók sűrű hálózata állt, ezekbe egyegy ember akár éjszakára is behúzódhatott. A szemből háromszög alakú házikók javarésze mára tönkrement, de még találhatunk néhányat (például a Vízverés nyergében vagy a Hirsch-ormon) belőlük. A Vörös-kő
hatalmas, fedett pavilonja nincs jó állapotban, de egyes részei alá behúzódhatunk az eső elől, a szomszédjából pedig megcsodálhatjuk a panorámát is.
Klastrompuszta fölött, magasabb hegyvidékek hangulatát idéző bükkösben áll a földbe mélyített, gerendafrontos Kapisztrán-kunyhó, amelynek földpadlóján két ember férhet el. A piciny menedék megvéd az elemektől, és hangulatos helyszínen, este járatlan rengetegben fekszik, előtte tűzrakó hely is van, más építményre azonban ne számítsunk. Az egyszerű kialakítású házikó használata azoknak ajánlott, akik kifejezetten nomád körülménye-
A Vörös-kő faháza tágas, de a Pilis klasszikus esőbeállói max. két embernek nyújtanak menedéket
Fotó: Kisida András A Kapisztránkunyhó nomád élményt ígér, a Pilis legtetején pedig a lehetőségek tárháza várj a bivakolókat
Fotó: Dömsödi Áron
ket keresnek tetszetős, nyugalmas erdei környezetben. Víznyerő hely nincs a közelben, ezért a vizet fel kell vinni a hegyre, vagy éppen le, ha a Kétbükkfa-nyereg felől érkezünk.
Klasszikus éjszakázóhelye a hegységnek a Pilis-tető, ahol a Boldog Özséb-kilátó panorámaszintjére is behúzódhatunk, de inkább az egykori katonai bázis hatalmas, fedett, három oldalról zárt csarnokaiban érdemes tölteni az éjjelt. A betonpadlós helyiségekben akárhányan elférnek, de a lapos hegyháton rengeteg sátornak is jut hely. A kilátó panorámája és a csillagos égbolt miatt egyértelműen ez a hegység legjobb bivakhelye, ráadásul könnyen meg is közelíthető, így a műfajjal ismerkedők szá-
mára is ideális választás. Budi és víz nincs fönt, viszont padok, asztalok és tűzrakók is találhatók a torony mellett.
A Pilis-tető tömbjének északkeleti tövében, a Vaskapu-völgy végénél áll a Mária-pad pihenőhelye, ahol a pihenőalkalmatosságok mellett, a szétnyíló szurdokerdő védelmében fakunyhóra lelhetünk. A házikó minden oldalról
zárt, padlóján hat ember kényelmesen alhat, de pozíciója miatt nem a legideálisabb táborhely. Inkább azoknak javasolt, akik könnyen elérhető, a fővárosból egyszerűen megközelíthető, falakkal minden oldalról körülvett erdei éjszakázási pontot keresnek.
Egyedi hangulatú menedéket adnak az egykori katonai betonfedezékek
Fotó: Dömsödi Áron
Kunyhója és környezetének varázsa teszi remek táborhellyé a Mária-padot
Fotó: Lánczi Péter
A FACET egy sokoldalú, vízhatlan outdoor sneaker cipő, ami minden terepen stabilan megállja a helyét. Változatos színvilág, modern design a Columbia kollekcióból.
Keresd a Dockyard üzletekben és a dockyard.hu-n
Októberi Gombák témánkra rengeteg képet kaptunk tőletek, szerkesztőségünk zsűrijének így igen nehéz dolga volt, hogy a szebbnél szebb gombafotók közül kiválassza a kedvencét. Ezért az esztétika mellett a különlegességet is figyeltük, így akadt meg a szemünk egy magányosnak tűnő gombán, amelyet fotósa egy nagy csoport nyálkagomba társaságában kapott lencsevégre. Hesz Gergő jó szemmel vette észre ezt a különleges témát, amelyet mi most a Hónap Fotója címmel jutalmazunk, és amellé egy ajándékcsomagot is kap tőlünk.
Hesz Gergő: Amoebozoa
„Nyár elején az Izra-mocsár felől másztam meg a Nagy-Milicet, és eközben találtam a képen látható gombát. A gomba lábánál található nyálkás képződmény miatt érdekesnek találtam, ezért makroobjektív segítségével készítettem róla egy közeli képet. Otthon kerestem rá, hogy a képen egy amoebozoa található, amiről aztán a képet is elneveztem.”
A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.
Küldd be Te is a kedvenc képedet!
A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok ki a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig ajándékcsomaggal jutalmazzuk.
Témáink 2023-ban (Zárójelben a beküldési határidő.)
November: Erdei kápolnák (október 12.)
December: A legjobb túra, amelyhez a Turista Magazin adott ihletet (november 12.)
E kiadós körtúra kiegészíti a Dél-dunántúli Kéktúra nyomvonalát, összekapcsolja a Keleti-Mecsek híres helyeit: a vízeséseiről és vadregényes hangulatáról ismert Óbányaivölgyet, a pazar fekvésű Ó- és Kisújbányát, a püspöki kastélynak és a körülötte fekvő arborétumnak helyet adó Püspökszentlászlót, az elhagyatott Réka-völgyet a mesebeli Réka-kunyhóval, valamint a Mecsek legmagasabb csúcsát, a Zengő kilátóval koronázott ormát. A Keleti-Mecsek hosszú, mély völgyeinek védett zugaiban hatalmas bükkerdők élnek, évszázadok óta munkát adva a falvak lakóinak. A 17. század végén a Réka-völgyben, majd a szomszédos Óbányaivölgyben üveghuta létesült, tüzelőként felemésztve a környező erdőségeket. A huták üzemeltetésére érkezett német telepesek évszázados jelenléte nyomot hagyott a pazar fekvésű falvakon, történelmi utcaképükkel belesimulnak az erdős mecseki tájba. Hosszú túránk mindent megmutat a Keleti-Mecsekből, ami e tájra jellemző: a hutafalvakkal tűzdelt és „visszavadult” völgyeket, a bővizű forrásokat, a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsát.
Óbányáról a o jelzést követjük Kisújbánya túlsó széléig. A Kisújbánya utáni elágazásban balra térünk a o jelzésre.
A o jelzést követjük Püspökszentlászlóig. Püspökszentlászlóról a i jelzést követjük a Zengő-kő rétjéig.
A Zengő-kő rétjéről jobbra, a Magyar Zarándokút sárga jelzésén teszünk kitérőt a Zengőre, majd ezen ereszkedünk vissza. A i jelzésen, a Bodzás-völgyön át ereszkedünk le a Réka-kunyhóig.
A Réka-kunyhótól a f jelzést követjük végig a Réka-völgyön.
A skóciai Szent Margit-keresztnél balra fordulunk a o jelzésre, ami visszavezet Óbányára.
Számos sziklalépcső és zuhatag tarkítja ezt a mélyre vágódó, romantikus fekvésű, vízi kalandparkot. Legismertebb a Ferde-vízesés, ahol a kibillent, lemezesen elváló mészkőrétegek „szétszaggatják” és eltérítik a patakot. Szomszédjában a Csepegő-szikla mohapalástba burkolózó mészkőkiválása függ a víz felett, alámosott tömbjei a mederbe hullva elgátolják a patakot, amely így kisebb medencében örvénylik. Óbányához közel egy erdős hegypalásttal szegélyezett katlant a felduzzasztott Pisztrángos-tavak foglalnak el.
Püspökszentlászló a legenda szerint a Zengő alatt élt remeték kápolnája köré települt, miután a vadászó Szent Lászlót megóvták a vihartól, és az hálából kápolnát építtetett nekik. Legismertebb látnivalóját, a klasszicizáló stílusú késő barokk templomot és a mellette álló püspöki nyaralót 1797-ben gróf Esterházy Pál László pécsi püspök építtette. A nyaraló parkját a 19. század végétől arborétummá alakították, illetve Zsolnay-szökőkút is került a kastély elé. Az arborétumban több mint nyolcvan fa- és cserjefaj, fajtaváltozat található.
A hegységrész szívében elterülő Miske-tető hegyháti rétjei zöld lepelként hullámoznak a köröskörül tornyosuló csúcsok alatt. A széles panorámával kecsegtető hát látványában a Keleti-Mecsek minden domborzati bája kiteljesedik. Köröttünk a hegység meghatározó csúcsai a Zengőtől a Dobogóig. Alant a völgyből Kisújbánya házai kandikálnak ki – e falu régi legelőin járunk, amelyeket az erdőtől hódítottak el állataik legeltetésére a német telepesek. Egy facsoport alatt a falu régi temetője is fellelhető, benne sok évszázados sírkövek sorakoznak.
A Zengő a Mecsek legmagasabb, igazi hegyvidéki jellegű csúcsa. Meredek lejtőkkel keretezett, öreg bükkösökkel palástolt tömbjén már a római időkben őrtorony állt, egy Árpád-kori lakótorony romja még napjainkban is látható. Az 1800-as évek végétől számos kilátó állt itt, 2020-ban elkészült a mai, acélszerkezetes, közel 22 méteres keret a geodéziai mérőtorony körül. A kilátó tetejéről lenyűgöző panoráma tárul fel; jó időben a horvát Papuk hegyvonulatától a Balaton-felvidékig kémlelhetjük a tájat.
KIINDULÓPONT:
VÉGPONT:
TÁV:
IDŐTARTAM:
SZINTEMELKEDÉS:
SZINTCSÖKKENÉS:
ÁLLÓKÉPESSÉG:
VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:
Óbánya, forduló buszmegálló
19,1 km
6 óra 30 perc 572 m 572 m
Bodzás-forrás, Kisújbánya, Etelka-forrás
Rendkívül hangulatos éjszakázási lehetőség a Réka-kunyhó, az erdei tisztáson álló kulcsosház, szalonnasütővel, fenyves szélén fakadó forrással, vadonba illő hangulattal. TIPP!
A püspökszentlászlói kastélyt és arborétumot látogassuk meg, szánjunk időt a Zengő lábánál fekvő ékszerdoboz felkutatására.
Igazi felfedezésre váró kincs ez a határ menti útvonal. Üdítő sétával indítunk a Keleti-Alpok 2000 méter közeli csúcsai közt eredő Pinka szurdokában, a Vas vármegye és Burgenland közötti természetes átjáróban, ahol az Európát egykor kettéválasztó vasfüggöny darabjait leljük fel. A szurdok akár kicsi gyerekekkel is pompás kirándulóhely, számtalan látnivalót találunk, így a patakparti malmot vagy a hallépcsőt, de kavicsos partok, sziklafalak is tarkítják ezt a változatos, kanyonszerű tájat. A zöldhatár közelében szép erdőkkel, panorámákkal tűzdelt vadregényes úton másszuk meg a folyóbevágás meredek emelkedőjét. A dombhátakról a Rába-völgy síkjára, az Alpok felhőt eregető csúcsaira tekinthetünk. Visszafelé szőlők és présházak között ereszkedünk, ahol megkóstolhatjuk a helyben termelt borokat. Végül a Vas-hegy tetejéről, egy bájos kápolnától tekintünk le a szurdokra, a katlanban ülő falura, ahol a Vasfüggöny Múzeumban a négy évtizeden keresztül használt határvédelmi relikviákat tekintjük meg, két világ határán, az utolsó alpi tömb síkba ereszkedő hátán.
Felsőcsatáron a templomtól délre indulunk a f jelzésen.
Az Arany János utcánál áttérünk a o jelzésre, amely végigvezet a Pinka-szurdokon, felmegy a Nagy-világosra, és a Hummerberg szőlői közt ereszkedve kerül a niederbergi pincék mellett.
A pincék után áttérünk a f jelzésre a felsőcsatári szőlőhegyre.
A Vas-hegyen kitérőt teszünk a d jelzésen a kápolnáig és a Vasfüggöny Múzeumhoz.
A f jelzésre visszatérve érkezünk a Pinka-szurdok bejáratához, ahonnan már ismert úton ( o , majd jobbra a f jelzéseken) jutunk vissza a templomhoz.
A környéket a trianoni szerződés Ausztriának
ítélte, ám a lakosság felháborodása folytán mégis
Magyarország része maradt. A szurdok Burgenland és Vas vármegye természetes határa is, környékére évtizedeken keresztül senki nem tehette be lábát a vasfüggöny miatt. Talán éppen emiatt sikerült megőriznie természetes szépségét. A Pinka medre szabályozatlanul kanyarog, benne a pisztrángtól a kövi rákig, partján a jégmadártól a fekete gólyáig számos értékes fajt találunk. A környező erdők is változatos képet mutatnak.
A középkori eredetű kápolna romantikus helyszínen, szőlők és gyümölcsösök között a legmagasabb pontról tekint a környékre. A Pinka-szurdok katlana és Felsőcsatár házai felett a Kőszegihegység széles, lapos tömbje emelkedik, amely az utolsó nagyobb alpi rög kelet felé, amíg a táj végleg elterül a Rába üledékével fedett síkságon. Jó időben a Pinka patak forrásvidéke, a Wechsel alpesi bércei is kirajzolódnak. A kápolnát csak jeles alkalmakon, így a május közepi szőlőhegyi búcsú idején tudjuk belülről is megtekinteni.
A présházak, pincék többsége száz évnél régebben épült, látható még néhány boronafalú építmény is, illetve több olyan pince, amely „csatári kőből” épült. A Hummerbergről pompás kilátás nyílik Vaskeresztes és Ausztria felé, míg a Niederberg alatt több családias borkóstoló helyet találunk, ínycsiklandó falatokkal és kiváló szörpökkel, illetve a vaskeresztesi kékfrankossal. A szomszédos burgenlandi borvidék különlegessége az uhudler illatos, zamatos bora, amelyet amerikai direkt termő és az európai hagyományos fajták házasításával készítenek.
A 20. századi Magyarország történelmének egyik fontos részlete elevenedik meg szemünk előtt. Autentikus környezetben, egy volt határőr gyűjteményében és bemutatásában ismerhetjük meg a határvédelem tárgyait, eszközeit – és magát a vasfüggönyt is. Négy időszakon keresztül, részletesen ismerkedhet meg a látogató az 1948 és napjaink közötti határvédelmi megoldásokkal, érdekességekkel. A vitrinekben korabeli sajtóanyagok, képek emlékeznek az eseményekre, szökési kísérletekre, bajtársiasságra. A tárlatvezetés során számos érdekes kérdésre kapunk választ.
Túrainfó
KIINDULÓPONT:
VÉGPONT:
TÁV:
IDŐTARTAM:
SZINTEMELKEDÉS:
SZINTCSÖKKENÉS:
ÁLLÓKÉPESSÉG:
VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:
Felsőcsatár, Szt. Miklós-templom
Felsőcsatár, Szt. Miklós-templom 11,3 km
3 óra 30 perc 242 m 242 m
Felsőcsatár, polgármesteri hivatal előtti közkút
A hummerbergi átkelőnél a szomszédos Ausztriába is átnézhetünk burgenlandi kalandokkal, gasztronómiai élményekkel gazdagítva a túrát. TIPP!
Ha csökkenteni szeretnénk az aszfaltozást, a templom helyett a falu széléről, a Pinka-híd utáni parkolótól is indíthatjuk a túrát.
