Novella
Írta: Szabó Dóra
Semmi sem jó
32
- Na gyerünk, mesélj már! Alig bírtam ki, hogy ne hívjalak a hétvégén. – Zorka az új olasz étteremben várta barátnője élménybeszámolóját az egri meglepetés hétvégéről. Virág és Bálint már hét éve élnek együtt, de semmi több. Nem mondják, hogy élettársak, nem jegyezték el egymást, nem gondolkodnak gyereken, mindez azért, mert Bálint még nem érezte azt, hogy ezeket meg kellene lépniük. Fürdik a megszokott vizében, míg Virág majd megőrül, hogy történjen velük valami új, valami jobb, valami váratlan. Amikor ezt megemlíti a férfinak, ő hazaállít egy csokor tulipánnal, más formára vágja a szakállát, új éttermet próbálnak ki, vagy éppen kitalálja, hogy rendezzék át a szobát, hogy felfrissüljön a látvány. A fiatal pár galériázott lakásban él, amit már öt éve bérelnek. Hitelt nem tudnak felvenni, mert Bálint még mindig fizeti a diákhitelét. Tehát legalább két évig még albérletben kell élniük, utána tudnak továbbállni egy saját lakásba. Eddig úgy tűnt, hogy a kapcsolatukban nem két fő szerepel, hanem csak Bálint. Ezt a gondolatot viszont Virág könnyedén elhessegeti, a határtalan szerelem miatt, amit a férfi iránt érez. - Huh. Hol is kezdjem… - fogta a fejét egy pohár Martini társaságában. – Pénteken munka után hulla fáradtan hazaértem. Ekkor Bálint vigyorogva elmesélte, hogy foglalt egy apartmant Egerbe, a borok városába. Pénteken már odautaztunk. – fújtatott hevesen – Fáradt voltam, érted? Tele volt a fejem a főnököm panaszaival, a mérések adataival és a továbbképzés anyagaival. Valahol örültem, hogy megint utazunk, de igazság szerint még a múltkorit se pihentem ki. Nézd meg, még mindig égett a vállam és az orrom a tengerparti séta után. Azt éreztem lóg rajtam egy betegség, csak be akartam kuckózni és behozni a munkát, amit nem tudtam teljesíteni a héten. Hibás vagyok ezért? – már majdnem sírt a keserűségtől. – Tehát nekiindultunk a kétórás útnak, aminek még örülnöm is kellett. A figyelmességnek örültem is, csak az időzítéssel volt baj. Amikor a szállásra értünk, kiderült, hogy Bálint nagyon melléfogott. A szoba dohos volt és még kisebb, mint a mi lakásunk. Na, most képzeld el! A fürdőszoba maga a jégverem. Akármennyire feltoltuk a fűtést, az csak nem fűtött. Így lettem beteg a hétre, így csúszik megint a munkám, a prezentációm… - Jól van, de mesélj a lényegről. Olyan hosszan mondod a bevezetőt, az embernek az élettől elmegy a kedve. Voltatok kisvonattal Szilvásváradon? Elvitt téged borkóstolóra? Esett a hó? És milyenek a fürdők? - Zorka, állj. Azért mesélem ezt ennyire hosszadalmasan, mert minden részlet számít. Hadd folytassam. Tehát az első este romantikamentes volt. Rendeltünk egy pizzát, mert mire megérkeztünk, az összes étterem bezárt. Az ágy szűkös volt, erre Bálint persze azt mondta, hogy így legalább közelebb kerülünk egymáshoz, de én nem így éltem meg. Szűk volt, recsegett minden fordulásnál. Mindegy, egyik nap sem szoktam többet aludni, mint öt óra, így ez legalább állandó volt a hetemben. Másnap villás reggelire mentünk volna. De mit ad isten, Bálint nem pakolta be a táskámba a sminkes táskám, így neki el kellett mennie a legközelebbi drogériába pár fontos dologért. Hogy mozdulhatnék ki smink nélkül bárhova is?
Agy-A-Lap
