A felső tízezer tényleg mindent visz

Sosem látott mértékben gazdagodott a hazai vagyonosok tábora: a felső egy ezrelék már a teljes lakossági megtakarítás közel 10 százalékát birtokolja. De a magyar szupergazdagok régiós és nemzetközi viszonylatban még mindig csak feltörekvőnek számítanak. Soha ennyi magyarnak nem volt 100 milliárd forint fölötti vagyona, mint most. Ám az az igazság, hogy a hazai szupergazdagok Nyugaton egyáltalán nem számítanak extrém módon vagyonosnak. Kevesebb milliárdos, több pénzzel a számlán De még csak regionálisan sem: a világgazdaság elmúlt években tapasztalt likviditásbőségének világszerte a vagyonosok voltak a legnagyobb nyertesei. A koronavírus sem sújtotta őket – legalábbis pénzügyi értelemben. Sőt a történelemben példátlan mértékű mind a jelenlegi leggazdagabbak aktuális vagyonának mérete, mind pedig a felhalmozás dinamikája: 2021-ben 5000 milliárd dollárral gazdagodtak, ami több, mint az elmúlt 14 év összesített bővülése. A tíz leggazdagabb milliárdos együttes vagyona hatszor akkora, mint amennyivel a világ 3,1 milliárd legszegényebb lakosa rendelkezik. A vagyon koncentrációja világszerte óriási. Az Egyesült Államokban például a társadalom legfelső 1 százalékánál 32 százaléknyi összpontosul. Az utóbbi 25 év során pedig a világ legfelső 1 százaléka 19-szer nagyobb vagyoni növekedést produkált, mint az alsó 50 százalék összesen e negyed évszázad alatt. A Knight Frank londoni központú tanácsadó cég éves tanulmánya szerint 2021-ben rekordot jelentő, 9,3 százalékkal

A vagyonosok körében is világszerte jelentős mértékű az elöregedés: a történelem legnagyobb léptékű generációk közötti vagyonátadásának kellős közepén vagyunk. Az Egyesült Államokban a 70 év fölöttiek birtokolják a nemzeti vagyon 27 százalékát, azaz körülbelül 35 ezer milliárd dollárt. A baby boomer generáció a Covid-járvány hatására kezdett el tudatosabban foglalkozni az örökség átadásával. A következő 25 évben csak az Egyesült Államokban várhatóan nagyjából 68 ezer milliárd dollár fog gazdát cserélni, és 2030-ra az X generáció veszi át az első helyet, 31 százalékos súllyal, a teljes nettó vagyon tekintetében.

emelkedett a nemzetközi statisztikákban az Ultra High Net Worth Individuals (UNHWI) kategóriába tartozó, vagyis a 30 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek száma.

Ebben az elit csoportban Magyarország is tartotta a lépést: a forintra számolva 1 milliárdos limitet legalább 10 százalékkal több honfitársunk haladta meg a koronavírus hatásait nyögő 2021ben, mint a megelőző évben. Nem kell szégyenkeznünk az eggyel alacsonyabb ligában „játszó” HNWI-ket illetően sem (High Net Worth Individuals, akiknek minimum 1 millió dollárnyi, azaz a hektikusan változó árfolyamtól függően 330-350 millió forintot meghaladó vagyonuk van): az egyes nemzetközi becslések szerint közel 31 ezer fős magyar „kontingens” mintegy 13 százalékos növekedést takar 2021 során – igaz, abszolút értékben eltörpül a globális 21 milliós (az ingatlantulajdont is beleszámolva majdnem 70 milliós) táborhoz viszonyítva.

Évente ezermilliárd forinttal nő a magyar privátbanki szolgáltatókban tartott vagyon A forintban milliárdos vagy nagyobb értékű befektetett eszközzel rendelkezők 200-220 körüli száma a Blochamps Capital előrejelzései szerint 2025-re 300-ra nőhet. A hazai vagyoni elit nagyságrendjét mindenesetre igencsak nehéz kalibrálni. Az ország gazdaságának, illetve GDP-növekedésének mértéke sok éve jó viszonyítási kiindulópont, és ezt tekintve bőven van még tere a vagyoni bővülésnek. Jó támpont a privátbanki ügyfelek és számlák száma is. A nemcsak nyugati, de regionális értelemben is alacsony belépési küszöbök mellett az összesített hazai privátbanki vagyon 7000 milliárd forint fölé emelkedett. Az elit gazdagodását jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben több mint 70 százalékkal nőtt az összvagyon, miközben a számlák száma csaknem 10 százalékkal csökkent. A teljes lakossági megtakarítás 9 százaléka a felső 1 ezreléknél összpontosul. Ez a szűk kör rendelkezik a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások 10 százaléka fölött. Miközben a vagyonok markánsan gyarapodtak, a vagyonosok száma nem nőtt érdemben: a 2021. őszi 46 700 ügyfélszámla nagyságrendileg a 2014-es év végi adatnak felel meg. Az idei év végére a kezelt vagyon 8000 milliárd forintra emelkedhet, 2023 végére pedig meghaladhatja a 9000 milliárd forintot, a Blochamps Capital tanácsadó cég szerint elsősorban a legmagasabb vagyonsávok intenzív gyarapodásának köszönhetően. Ez éppen a tízszerese lenne a 2005-ös 902 milliárd forintos állománynak. Bár a teljes magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona is történelmi csúcsot döntött (januárban meghaladta a 62 400 milliárd forintot, és több mint 9000 milliárd forinttal finanszírozza hosszú lejáratú állampapírok birtoklása révén a költségvetést), a hazai háztartások pénzügyi tudatossága alig változott. A készpénzben, folyószámlán és lekötött betétben álló vagyonhányad együttes mértéke egy évtized alatt az összes klasszikus pénzügyi vagyonon belül gyakorlatilag nem változott, 49 százalékról csupán 47 százalékra csökkent. A pénzügyi eszközök értékének körülbelül 62 százaléka a háztartások legfelső 10 százalékának tulajdonában van. Ez a 398 ezer háztartás a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát birtokolja, és kétszer akkora a vagyona, mint az őket követő tizednek. E két csoport kezében van a lakosság összes vagyonának több mint 75 százaléka, az olyan szofisztikáltabb pénzügyi eszközök esetében pedig, mint az állampapírok, kötvények és részvények, a vagyoni felső 20 százalék értékbeli részesedése 95 százalékos.

• Karagich István ügyvezető Blochamps Capital

A „vagyonos” és a „gazdag” szót gyakran használják szinonimaként, pedig a két fogalom mást takar. Gazdag már magas fizetéssel, jó autóval, igényes szép házzal, biztos jövedelemmel is lehet valaki, vagyonosnak lenni viszont azt is jelenti, hogy az anyagi igények kielégítése nem függ a havi fizetéstől. A pénzhez való tudati-érzelmi viszony alapján szintén meghatározható a különbség. A magyar felnőttek kétharmada rendelkezik legalább kétmillió forint értékű megtakarítással, de például nettó húszmillió forintnyi ingó és ingatlan vagyont is csak a felnőtt lakosság mintegy öt százaléka birtokol, akik nem valószínű, hogy gazdagnak éreznék magukat. A gazdagságon felüli vagyonosság érzésének koktélja pénzügyi szabadságból, a vagyonelemek feletti rendelkezésből és a jellemzően állandó, kalkulálható készpénzáramlásból áll össze. Jómódúnak nagyságrendileg százmillió forintnyi, míg vagyonosnak 300 millió forint ingó és ingatlan vagyon felett tekinthető valaki.