48
E-Journal – Fogtechnika
Gere András
SZELEKTÍV LÉZERSZINTER A FOGÁSZATBAN A lézerszinter születése az 1980-as években kezdődött az Amerikai Egyesült Államokban. Egy kis szerencsével és sok kemény munkával sikerült a kívánt eredményt elérnie a fiatal mérnöknek. A 80-as évekből, az austini gépészmérnöki karról indult és a világ egyik legfejlettebb és legígéretesebb gyártási módszerévé nőtte ki magát. Carl Deckard, az austini egyetem hallgatója szeretett volna gyors megoldást találni a gyártásra. Az volt az ötlete, hogy lézert használjanak ahhoz, hogy összeforrasszák a por szemcséit egy 3D-s tárgy megalkotásához. Az SLS technológia története mutatja, hogy prototípusok gyártása területén szerzett nagy érvényességet. Minden fogászati pótlás tekinthető prototípusnak, így komoly érvényt szerezve integrálták a fogászati pótlások területére.
Az elérhető technológia lehetővé teszi a kobalt-króm, a titán és az arany szelektív lézerszinterezését (SLS) is. Sok olyan érv szól ennek a technológiának az előtérbe helyezése mellett a fogászati pótlások területén, ami emeli a pontosságot és a minőséget. Első és legfontosabb dolog, hogy tisztában legyünk a hagyományos viaszvesztéses technológia rizikóival és hátrányaival. A hagyományos technológia által készített fémvázak esetében a mindennapi használatban nem ellenőrizhető az öntvény homogenitása. (Illetve ellenőrizhető speciális röntgengéppel, ennek beruházása nem rentábilis a fogtechnikai laboratóriumok számára.) Az öntvények deformálódása, mivel minden egyes fogpótlás váza más és más amorf forma, ezért kiszámíthatatlan. Ekkor elvágják a deformálódott szakaszon és összeforrasztják a két vagy több testet vagy újra öntik a vázat, ami mind rengeteg pluszidőt, energiát, alap- és segédanyagot emészt fel. Nagy kockázatot jelentenek továbbá a beágyazás által keletkező buborékok. Az öntvényen megjelenhetnek mikrohólyagok és ezek lehetnek a számunkra nagyon fontos felfekvési felületen is, mivel egy üregről van szó, ami elég keskeny és árnyékolt terület, ezért 100%-ban nem ellenőrizhető, hogy van-e vagy nincs hólyag a kritikusnak számító felületen. Képzeljünk el egy csavarral rögzített implantátumos koronát, amit meghúzunk megfelelő nyomatékkal, de két vagy több hólyagon ül fel a csavar felfekvési felülete és közben úgy érezzük, jól rögzítettük, ezzel biztosítottuk a csavarlazulást megfelelő mértékben. Az SLS technológia mellett a fogászati területen nagyon sok érv szól első körben a fent említett hátrányok kiküszöbölése, valamint a technológia olyan szintű minőségi javulása mellett ami elvárt a fogászati pótlások vázainak elkészítéséhez és a digitális tervezés által nyújtott előnyök.
