Justin Davis húsz évvel ezelőtt gondolt egy merészet: szeretett volna elindítani egy keresztény közösséget. Nagy hite volt, kevés pénze és még kevesebb embere, így hát támogatókat keresett az ötletéhez. A barátja összehozta egy rendkívül sikeres üzletemberrel, aki örömmel pártfogolt mindenféle mis zsziót, szolgálatot. Justin nagyon izgult a találkozó előtt. Nem akarta elszúrni a kínálkozó lehetőséget. A hangja remegett, a tenyere izzadt, miközben előadta az álmait az illetőnek. Amikor befejezte a mondókáját, az üzletember így szólt: – Nagyszerű prezentáció volt. És mi a B terve?
Justin elsápadt. – Ööö, nincs... Mindent egy lapra tettem fel.
Maga is meglepődött az üzletember válaszán:
– Ezért fog működni. Ha lett volna B terve, megkérdőjeleztem volna az elkötelezettségét. Amit szeretne, azért lesz sikeres, mert mindent belead.
Párkapcsolati tanácsadással foglalko -
zó szakemberek szerint éppen így van a házassággal is. Azok a kapcsolatok működnek igazán jól, ahol mindkét fél apait-anyait belead a közösbe, és ahol nem keresgélnek menekülő útvonalakat. Azt is mondják, hogy a terápia kevésbé lesz sikeres, ha a házastársak úgy vágnak neki, hogy „legfeljebb elválunk”. Ha ugyanis van egy B terv a fejünkben, az olyan, mintha mindig fél fenékkel ülnénk a széken, ugrásra készen. Márpedig ez megöli a bizalmat, amely a párkapcsolat egyik legfőbb alapja. Hogyan is bízhatnánk rá a szívünket olyasvalakire, aki folyton a kijáratot lesi...?
„Mindent bele!” – kiabálja az edző a kispadról. Ezt harsogják a stadionban is a szurkolók. Ezt súgjuk a gyerekünk fülébe a felvételi, érettségi előtt, hiszen tudjuk, hogy mennyi múlik a saját teljesítményünkön, akaraterőnkön is. Bizony mindig érezhető a különbség akkor, amikor csak úgy fél gőzzel futunk neki valaminek, és amikor száz százalékot nyújtunk. Miért lenne kivétel a házasságunk?
Mi tagadás, ezzel persze vállaljuk a
sebezhetőség kockázatát is. Sajnos előfordulhat, hogy hiába feszítjük meg magunkat, mégis kudarcot vallunk – de ha folyton ezt a lehetőséget képzeljük magunk elé, nem fogunk tudni teljes erőbedobással küzdeni. Ám a legnagyobb ajándék az, hogy sosem vagyunk egyedül egyetlen próbetételünkben sem. Van egy csodálatos Istenünk, aki nemcsak a pálya széléről szurkol nekünk, hanem velünk együtt harcol. Napról napra megújít erejével, és mindent megtesz értünk.
Idei első lapszámunkkal hadd álljunk be mi is a szurkolók táborába! Bármilyen élethelyzetben vannak is, hadd kiáltsuk cikkeinkkel olvasóinknak: „Mindent bele!” Tegyünk meg mindent, ami rajtunk áll – a többit pedig bízzuk rá arra, aki mindenkinél jobban szeret minket.
Győri Virág főszerkesztő
Family – családi és párkapcsolati magazin Kiadja a Harmat Kiadói Alapítvány Felelős kiadó: Herjeczki Kornél
Szerkesztőség: Harmat Kiadó, 1113 Budapest, Karolina út 62. Telefon/fax: +36 1 466 9896, +36 20 295 6595, e-mail: magazin@family.hu, honlap: www.family.hu Főszerkesztő: Győri Virág (gyori.virag@family.hu)
Előfizetési ügyek felelőse: Harcsa Károlyné (magazin@family.hu)
Értékesítés, hirdetésfelvétel: Antal Gábor (antal.gabor@harmat.hu)
Határon túli terjesztés (Románia): Krescens Trade Kft., 535600 Odorheiu Secuiesc, Lacatusilor str. 1. Telefon/fax: +40 266 21 0044, e-mail: office@krescens.ro, honlap: www.konyvesbolt.ro Egy szám ára: 995 Ft
Előfizetési díj: 3170 Ft/év (793 Ft/szám)
A Harmat Kiadói Alapítvány OTP bankszámlaszáma (kérjük, ide utalják az előfizetési díjat): 11705008-20415987
Az előfizetést automatikusan meghosszabbítjuk, ha a lejárat előtt 6 héttel írásban nem kapunk lemondást.
A lapot alapította: Bicskei István Címlapfotó: 123rf.com
Belső illusztrációk: istockphoto.com, shutterstock.com
Dizájn: Lente István (festinalente@t-online.hu)
Korrektor: Huszár Mariann Készítette: Prime Rate Kft., felelős vezető: dr. Tomcsányi Péter HU-ISSN: 1787-2340
© Minden jog fenntartva. A Family magazin bármilyen anyagának (írott szöveg, grafika, fotó) teljes vagy részbeni újraközlése csak a kiadó írásos engedélyével történhet.
A következő számunk 2023. június 1-én jelenik meg.
Isten lábához hívnak.
Kettesben 6 „Már nehezen tudom elképzelni ezt a dalt nélküled”
Találkozás Dobner Illéssel és Évivel
Találd meg a kulcsot a párodhoz!
Ketten együtt A siker árnyoldalai 20 Mit taníthat egy sikeres tréning a házasságról?
„A kapcsolat egy üres doboz – nekünk kell megtöltenünk, mielőtt bármit kivennénk belőle”
Így találtunk egymásra Jóban-rosszban
Léteznek-e tündérmesék a szerelemben? A tökéletesség illúziója a párkapcsolatokban Családban 34 Balek vagy boldog – avagy mi fán terem a dinki? 36
Gyerekszoba
A képességek karmestere Ami még az intelligenciánál is fontosabb
Gyerekszoba Kiközösítve
Gyerekszáj
Görbe tükör Így vásárolunk mi Mélybenéző
Kavics a cipőben Nincs időnk rá?
Isten felemel
A szívükkel látnak
Célra tarts!
Arc a tükörben Kitekintő
A „mennyei tank” Két hivatás egy hittel
Annuskám receptjei Tavaszi ébredezés
Árral szemben Az légy, aki vagy!
A dicsőítés számomra nem ott kezdődik, mikor valaki felmegy a színpadra, hanem amikor leguggol melléd. A karantén alatt, tőlem sok-sok kilométerre egy házaspár elaltatta a gyerekeket, aztán megajándékoztak egy kis élő zenével, kiemelve a Facebook-követőiket a négy fal „dobozából”. Nem volt ott Photoshop vagy hangretusálás. Csak két tiszta hang, akik ismerik, milyen érzés vihar után mélyet szippantani Isten jelenlétéből. Az ismert énekes-dalszerző párost, Dobner Illést és Évit hallgatva már értem, miért vált sokunk életének részévé az általuk írt sor: „Nem vagy tökéletes, de nem kell, hogy az légy, hogy szeress.”
ʠ Hogyan telnek a napjaitok ott Lee Abbey-ben?
Évi: Jelenleg egy új monasztikus közösségben élünk Anglia délnyugati csücskében, mondhatni a világ végén, gyönyörű helyen, egy kis kunyhóban a völgyben.
Illés: Picit úgy kell ezt elképzelni, mint egy bencés apátságot, csak nem szerzetesekkel. Angliában már tradíciója van annak, hogy keresztények elvonulnak, és közösségi életet élnek – nem feltétlenül úgy, hogy egész életükre hoznak egy fogadalmat, de egy időszakra odaszánják magukat Istennek.
É.: Egy úgynevezett „életrend” mellett kötelezi el magát, aki itt él. Ennek részeként naponta háromszor együtt imádkozunk, a munkánkat megszakítva. A közösség egyik legfontosabb pillé -
re a vendégszeretet, mivel rendszeresen jönnek ide emberek lelkigyakorlatra. ʠ Minden szépsége mellett az jut eszembe, hogy mennyi áldozattal és lemondással járhat ez.
É.: A lemondás nagyon is valós kérdés, mert abban az ígéretben, amelyet a közösséghez csatlakozáskor teszünk, kimondjuk, hogy az életünket és a talentumainkat teljes mértékben felajánljuk Isten szolgálatára, a közösséget építve.
A Covid alatt került elénk egy hirdetés, hogy dicsőítőket keresnek ide. Miután mi mindketten elég introvertáltak vagyunk, ráadásul világéletünkben nagyvárosban laktunk, nem tudtuk, hogy nekünk való-e egy ilyen közösségben élni. Aztán olyan mélyen megérintett bennünket a természet közelsége és a hely szelleme, hogy
egyértelmű volt számunkra, hogy itt van a helyünk.
I.: Megmondom őszintén, nekem már nehéz volt Londonban látni, hogy az emberi kapcsolatok mennyire alá vannak vetve a nagyvárosi létnek. Nem arra lettünk teremtve, hogy a közösségi médiás posztjainkra kapott lájkoktól érezzük magunkat értékesnek.
É.: A londoni éveink alatt több gyülekezetben egyféle hívószó lett az autentikus közösség kifejezés, de egy idő után már sírhatnékom volt, mert nem volt valós. Számomra frissítő az itteni szolgálat egyszerűsége, amely nem a produktumról szól. Vannak dicsőítő alkalmak, amelyek után mindenki megy a dolgára, itt viszont a dicsőítés után közösen készítjük elő a szobákat, amitől hitelesebb lesz
Egy Apakulcs-előadás vagy -tréning során a legalapvetőbb célom, hogy a résztvevők magukkal vigyenek három szót, illetve ezek mélyebb jelentését: szeresd, támogasd a gyermekedet. Mégis az egyik legnagyobb öröm számomra, amikor az előadás vagy a tréning végén felemelkedik egy kéz, és valami ilyesmi hangzik el: „Értem és nagyszerűnek találom ezt a három kulcsot az apák és a gyermekek kapcsolódásában. De szerintem ez a három kulcs a párkapcsolatban is működik…” Bravó, bingó, halleluja! Ujjongó öröm van bennem, amikor erre a párhuzamra ráébred valaki!
mára most ő a legfontosabb a világon, így képes volt neki beszélni a legmélyebb
jük, egyre nyilvánvalóbban szeressük, és egyre hatékonyabban támogassuk a gyermekeinket) könnyedén kiterjeszthető az életünk megannyi kapcsolódására. Mindenkire, aki az életünkben igazán fontos a számunkra.
neki. Tudta, hogy a lány is emlékezni fog a kapcsolatuk kezdetére.
Bogi feszült figyelemmel hallgatta férjét, Zsoltot. A telefonját szándékosan messze tette az asztaltól, csak rá nézett, és figyelt. Zsolt azt érezte, hogy Bogi szá-
átnyújtotta Katinak a szállásfoglalás papírjait. A felesége kérdőn nézett rá. Attila azonban megmagyarázta: „Tudom, hogy be kell fejezned a projektzáró dokumentációt. És azt is látom, hogy az itthoni nyüzsgésben ez nem megy. Foglaltam neked egy csendes helyet, nem is
messze innen. A gyerekeket én megoldom. Fejezd be a munkát nyugodtan –és ha marad időd, pihenj egy kicsit.”
A kapcsolódás alapelvei minden igazán fontos emberi viszonyunk mélyén felfedezhetők. Imre a tudás kulcsának segítségével szerzett örömet a kedvesének, hiszen tanúságot tett arról, hogy ismeri őt és a közös múltjukat. Bogi a jóakarat kulcsát használta, hogy kifejezze a figyelmét és szeretetét Zsolt iránt. Attila pedig a szövetség kulcsának segítségével igazán támogató férje tudott lenni időzavarba került feleségének.
A házasság hetének időszakában érdemes megvizsgálnunk, hogyan is dolgoznak a kapcsolódás kulcsai a párkapcsolatunkban. Az egyes kulcsokhoz egy-egy rövid kérdést vagy feladatot is hozzáfűzök – arra biztatva minden párt, hogy bátran olvassák, gondolják végig ezeket közösen, és erősítsék meg az egymással való kapcsolódásukat.
fél, mire vágyik, mit nem tud elviselni? Mivel lehetne meglepni? (Emlékezzünk Imrére és a gondosan kiválasztott virág ra.) Melyek azok a „gombok”, amelyeket megnyomva sajgó, mély lelki fájdalmat okozok neki? Hogyan tudom kiengesztel ni? Mi az, ami most éppen foglalkoztatja, mi nyomasztja, mi tölti el lelkesedéssel? Tudom-e, kik veszik körül nap mint nap, kik a legfontosabb kapcsolatai a csalá don kívül?
A tudás kulcsának azonban van egy másik oldala is. Vajon képes vagyok-e elegendő információt adni saját magamról, hogy ő is ismerhessen engem? Tudhatja-e, én minek örülök, mitől félek, mi miatt aggódom? Ha kapcsolódni szeretnénk egymáshoz, az csak kölcsönösségben működik. Én ismerlek téged, és te ismersz engem: máshogyan ez nem képzelhető el.
Vannak, akiknek könnyebb saját magukról beszélniük, másoknak ez nagyobb nehézséget okoz. Lehetséges, hogy a mélyben ott van a férfiak és nők közti különbség is. Ettől még a kapcsolódás alapelve ugyanúgy vonatkozik mindkettőnkre: ismerni őt és engedni, hogy ő is ismerhessen engem. Ez az első lépés a kapcsolódás teljességéhez.
A kapcsolódás alapelvei között a második a jóakarat kulcsa.
Mindenekelőtt tisztázzuk: amikor szeretetről beszélünk, a kizárólag érzelemalapú szeretet helyett a döntésalapú szeretetre gondolunk. Hiszen amikor az érzelmeink túláradnak, igazán könnyű szeretnünk a társunkat. Sokszor kerülünk azonban olyan helyzetbe, amikor az érzelmeink éppenséggel nem támogatják a szeretetünk kifejezését. Ebben áll az igazi művészet: dönteni a szeretet mellett és kitartani akkor is, amikor az érzelmeink másfelé vinnének. Egy tartós és mély párkapcsolatot elképesztő erővel ruház fel a döntésalapú szeretet kölcsönös gyakorlása.
A tudás kulcsa két alapvető feladatot ad számunkra.
Egyrészt arra hív, hogy egyre inkább meg akarjam ismerni a társamat. Ahhoz, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz, alapvetően ismernem kell őt. Egyes férjek a párjuk testméreteit is kívülről fújják (feleségeknél ez nem is kérdés), de talán ennél is lényegesebb, hogy törekszem-e valóban tudni, ki is a másik valójában: mi az, ami örömet szerez neki, mitől
A párkapcsolatot is fenyegeti az elszürkülés veszélye. Ahogy múlik az idő, elképzelhető, hogy a kíváncsiságunk alábbhagy. Az érdeklődésünk ellaposodik. A felfedezés öröme már nem jár át minden pillanatban. Tegyünk ellene!
Gondoljuk végig, mi az, amit legutóbb megtudtunk a párunkról. Lehet egészen apró tudásmorzsa is…
Ha egyedül nem megy, segítsünk egymásnak felfedezni az újdonságot – akár úgy, hogy saját magunkról adunk információt. Beszéljük meg!
Az alapvető hozzáállás tisztázása után a jóakarat kulcsának is két aspektusát érdemes a párkapcsolatunk szempontjából megvizsgálni.
Az egyik így szól: szeretném megmutatni neked, hogy fontos vagy számomra. Itt és most fontosabb vagy, mint bárki és bármi más. Fontosabb vagy, mint az az ügy, munka, tevékenység, amely amúgy lefoglal. Most még annál is fontosabb vagy, mint én saját magam. (Emlékezzünk Bogi odaadóan figyelmes hallgatására.) Szeretném, ha a reflektor most rólam átkerülne rád. Meg akarom mutatni, hogy ebben a pillanatban, órában, időszakban te vagy a közös életünk főszereplője.
A jóakarat kulcsának, vagyis a döntésen alapuló szeretetnek a másik aspek-
Teljesítmény-központú társadalmunkban óriási értéke van a sikernek, ám a kiemelkedően eredményes emberek mögött lévő rendkívüli teljesítménynek lehetnek olyan árnyoldalai is, amelyek mély fájdalmat, szenvedést okoznak akár az érintettnek, akár családtagjainak. A párterápiás rendelő falai között bizony gyakran kiderül, hogy ezek a sokak által irigyelt emberek milyen komoly kapcsolati kihívásokkal küzdenek.
Mihalec Gábor párterapeuta rovata
A sikeres emberek jellemzően olyan személyek, akiknek világos elképzelésük van az életükről, a munkájukról. Különleges látásmódjuk miatt a nehézségekben is meglátják a lehetőségeket, a céljaikért pedig elszántan, fókuszáltan és keményen dolgoznak. Önmaguk iránti magas elvárásaik miatt komoly stressznek teszik ki magukat – bár alapvetően jól kezelik a nagy nyomást,
egyúttal szenvednek is tőle. Tisztában vannak a képességeikkel, és tudatosan használják is őket a magánéletben és a munkában egyaránt. Kézzelfogható eredményeik vannak, jólétben élnek, és amihez hozzányúlnak, az fejlődésnek indul. A környezetük megbecsüli (vagy éppen irigyli) őket. Befolyással rendelkeznek mások felett – akár úgy, hogy vezetők a saját vállalkozásukban, akár
Amikor a sikeres férj vagy feleség hazaér, gyakran ugyanaz az ember marad, vagyis benne ragad ugyanabban a működési módban, amelyben az elmúlt nyolc–tizenkét óráját töltötte. A küszöb átlépésekor nem vált át egy kapcsoló a lelkében, így a már otthon lévő családtagok sokszor úgy élik meg, hogy az addig békés, meghitt családi légkör felbolydul, és mindenkinek haptákba kell vágnia magát. Az egyik férj meg is jegyezte: „Sült lazaccal vártam otthon a feleségemet, de egy meghitt vacsora helyett végighallgathattam a cégvezető asszony üzleti prezentációját.” Ugyanez persze gyakran megfogalmazódik fordított szereposztásban is: „Úgy várom az estét, amikor a férjem végre hazaér, de helyette csak a vezérigazgató úr lép be az ajtón.”
Aki egész nap ahhoz szokott hozzá, hogy delegálja a feladatokat, elvárásokat támasszon, utasításokat adjon, az kön ynyen válik otthon is fölényessé, követelőzővé, parancsolgatóvá. Pedig a család és főleg a házasság nagyon nehezen viseli el ezt az attitűdöt. A család egy érzelmi kapcsolaton alapuló közösség, ahol az emberek azzal számolnak, hogy a másik fél tekintettel van az érzéseikre. Itt nem a feladat elvégzése a fő cél, hanem a közösség megélése és a kapcsolat erősítése.
Ez pedig nem érhető el parancsolgatással és felsőbbséget sugárzó beszólásokkal.
Ha a társa kiáll magáért, akkor azt a sikeres ember úgy éli meg, hogy ellenfelére akadt. Ahogyan az üzleti világban ringbe száll a konkurensekkel, úgy akarja maga alá gyűrni az egyenlőségért küzdő párját is. Ha a társ meg akarja őrizni a méltóságát, akkor az egyetlen lehetősége az elnyomóval való konfrontálódás, ez azonban roppant hálátlan szerep. Felőrli a saját lelkierejét és a kapcsolat meghittségét is. Ha viszont beadja a derekát, akkor egy ellentmondásosnak látszó, mégis teljesen logikus jelenség veszi kezdetét: a sikeres ember látszólag eléri a célját, hiszen a párja behódolt neki, így azt várnánk, hogy végre elégedett lesz. Ám nem ez történik. Emberünk ekkor megérez valamit, amit maga sem tud szavakba önteni, de amitől elkezd kifelé hátrálni a kapcsolatból. Igazi intimitás ugyanis csak egyenlő felek között jön létre. Egy alárendeltet inkább használni lehet, semmint szeretni. Ilyenkor a sikeres ember egyre inkább kifelé kacsingat a házasságából, és könnyen észrevehet másokat, akik vele egyenrangúan lépnek fel. Az alárendelődött társ viszont egyre több önértékelési problémával küzd, és akár depresszióba is süllyedhet.
úgy, hogy egy közösség motorjai, fiatalok példaképei, szakmabeliek mentorai, inspirálói. Az életmódjukkal és az elért státusukkal azonban együtt jár egyfajta kapcsolati sebezhetőség is. Párterápiás konzultációim során azt tapasztalom, hogy az ilyen emberek nagyon hasonló házassági problémákkal küzdenek. Az alábbiakban ezek közül mutatok be hármat.
Gyakorlatilag nincs olyan iskolás, aki ne élte volna át a kiközösítés élményét akár áldozatként, akár elkövetőként vagy – ami a leggyakoribb – szemlélőként. Bármilyen meglepő, utóbbiaknak kulcsszerepük van az ilyen jellegű konfliktusok fenntartásában és elmélyülésében – mondja Varga Szilvia Edit családi és párkapcsolati mediátor, megoldásfókuszú gyermekcoach, erőszakmentes kommunikációs szakértő, aki számos iskolában tart foglalkozásokat, tréningeket a témáról.
ʠ A mediációs képzéseteken részt vevő pedagógusok az egyik leggyakoribb iskolai konfliktusként a kiközösítést jelölik meg. Mi lehet ennek az oka?
Először is érdemes magát a szót tisztázni, ugyanis sokszor azért nem derülnek ki ezek az esetek, vagy csúszik félre a kezelésük, mert magukkal a definíciókkal nem vagyunk tisztában. Pár éve megjelent nálunk is a bullying kifejezés, de nem feltétlenül tudjuk, hogy pontosan mit is jelent, ezért szerencsésebb lenne a magyar fogalmakat – bántalmazás,
konfliktus, zaklatás, csúfolódás, kiközösítés – használni. Mi is azzal szoktuk kezdeni az iskolai foglalkozásainkat és a mediációs képzéseinket, hogy ezeket rögzítjük, tudatosítjuk. Már egy „egyszerű” csúfolódásnál is érdemes tisztázni, hogy mi a különbség a viccelődés és a csúfolódás között. El szoktuk mondani a pedagógusoknak, hogy érdemes megtanítani a gyerekeknek is: a vicc csak addig vicc, amíg együtt és nem valakin nevetünk, illetve ha a másik kérésére azonnal abba tudjuk hagyni a tréfát. Amíg a humoron van a hangsúly, nem pedig a szándékos bántáson, amíg bármelyik fél jelzése esetén abba tudjuk hagyni mindezt, addig valóban csak viccről beszélünk. Ilyenkor csak véletlenül fordulhat elő, hogy olyasmit mondunk, ami a másiknak fáj. A csúfolódás célja viszont az, hogy a másikat nevetség tárgyává tegyük, vagyis szándékos rosszakarásról van szó.
Nagyon sokszor innen indulhat akár egy kiközösítés is, amikor például az illető másságát csúfoljuk ki. Nem kell szélsőségekre gondolni: a gyerekek tényleg bármiből gúnyt tudnak űzni. Ezt alátámasztják a saját tapasztalataink is, illetve a képzéseinken részt vevő pedagógusok visszajelzései is, akik sokféle – állami, alapítványi, egyházi, falusi, városi – iskolából érkeznek. Akár a külseje, ruházata, anyagi státusa, étkezési szokásai, tanulmányi eredményei miatt is csúfolhatnak vagy kiközösíthetnek valakit, akár azért, mert játszik egy bizonyos online játékkal, vagy sem, követ-e egy adott YouTube-, TikTok-sztárt, vagy sem. Tehát a jelenség mindenhol felüti a fejét: alapítványi iskolákban is, ahol elvileg hasonló anyagi hátterű gyerekek vannak, és egyházi iskolákban is, ahol hasonló értékrendet valló családok gyerekei tanulnak. Ráadásul a mai online világnak köszönhetően mindez nagyon könnyen megvalósítható virtuálisan is, például különböző chatcsoportok létrehozásával és a belőlük való kizárással. Napi több száz üzenetváltásból könnyen
előfordulhat, hogy félreértik egymást a gyerekek; egy idő után már azt sem tudják, ki mit írt, és mit értett pontosan a leírtakon. Ez pedig egy lavinát indít el a fizikai térben is – még akkor is, ha a mobiltelefont nem használhatják az iskolában –, mert az összes iskolai szünetben az online történésekről beszélnek, így a virtuális kiközösítést gyakran fizikai is követi.
ʠ Ti hogyan szoktátok definiálni a fogalmat?
A kiközösítés olyan bántalmazási forma, amikor valakit elszigetelnek a barátaitól vagy a közösségétől – ahogyan a
ragadozó állat vagy a vadász „leválasztja” az áldozatát a „nyájtól”, mielőtt leteríti. Azért is érdemes vele foglalkozni, mert neurobiológiai kutatások bebizonyították, hogy ilyenkor ugyanazok az agyi fájdalomterületek aktiválódnak, mint a fizikai bántalmazás esetén. Az áldozat és az elkövető mellett a folyamatnak mindig részesei a szemlélők is. Ők azért maradnak benne ezekben a helyzetekben, mert az erősebbhez tartozás emberi alapszükségletünk – miközben az lenne a megoldás, ha ők az áldozatot segítő támogatókká válnának. Ha eltűnnének
Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus rovata
Talán keveset esik erről szó, de sokan küzdenek szexuális problémákkal a házasságukban. Általában azok a párok, amelyek megkeresnek, és bevállalják, hogy életük legbensőbb, legtitkosabb területére beengedjenek egy idegent, vagy nagyon vágynak valamire, vagy nagyon szenvednek valamitől. Lehet, hogy a kedves olvasó elsőként a megcsalásra asszociál, de a legtöbben nem egy harmadik fél miatt keresnek meg, hanem a magány hűvös fuvallata miatt riadnak meg, vagy fáznak annyira, hogy kinyissák a lelkük ajtaját a szakembernek.
Még mielőtt bólogatnánk, hogy igen, az elidegenedés az oka mindennek, kicsit tekintsünk bele a gazdag közösségi életet élők életébe. No, nem mindegyikükébe, de sajnos elég sokukéba. (Tehát, akinek nem inge, az ne keresse, hogy akkor kié.) Ebben a rovatban apróságokról, jelentéktelennek látszó dolgokról írogatok – olyasmikről, amikre ha odafigyelünk, akkor megerősödhetünk, vagy elkerülhetjük a nagyobb küzdelmeket. A kavics, amelyet ezúttal hozok, aranyos, kicsi, gömbölyű, sima, és meleg barna színű. Alig látható, és én szívesen zsebre is vágnám, mert megszállottan gyűjtöm őket, hiszen mindegyik egy csoda – a tenyeremben, de nem a cipőmben! Ez a kavics pedig nem más, mint a mozgalmas közösségi életünk.
Programok és pótcselekvések
Tudjuk, és én magam is rengeteget emlegetem, hogy kapcsolatra lettünk teremtve. Szükségünk van meghitt barátságokra és laza, könnyed ismeretségekre is. Az elmúlt évek megcibálták a barátságainkat, eltávolodtunk, gyanakvóvá, ellenségessé váltunk, elfáradtunk, és a karanténok, a távolságtartás eredményeként közelebb kerültünk a kütyükhöz, mint az emberekhez. Ezeket figyelembe véve nagyon is fontos, hogy legyenek különféle közösségeink: gyülekezeti-templomi közösségünk, házi csoportunk vagy bensőségesebb imakörünk... Hiszen a közösség éltet, erősít, sőt mi több az egészséges ember egyik fő vonása, hogy vannak baráti kapcsolatai.
Ellenben ha a hét minden napjára jut program, házi csoport, énekkar, baráti
Katona és lelkész – nem szokványos párosítás, és fontos hangsúlyoznunk: nem azonos a tábori lelkészséggel. Filó Lászlónak ugyanakkor mindkét hivatása szorosan összefügg a Krisztusba vetett hitével. Huszonhat éve szolgál a Magyar Honvédségnél, és négy éve lelkipásztora a Magyar Pünkösdi Egyház Csetényi Gyülekezetének. „Mennyei tanknak” is nevezték már a közösségében, hiszen hitéről és hivatásáról mindig kész tanúságot tenni, őszinte szavait pedig saját életének történetei hitelesítik.
ʠ Filó László törzszászlós, a Magyar Honvédség 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred megbízott ezredvezénylő zászlósa. Mit jelent ez a hosszú titulus közérthető nyelvre fordítva? Milyen feladatokat lát el?
A parancsnok közvetlen beosztottjaként a parancsnok támogatása a feladatom, hogy a parancsnoki akaratot képviseljem az altisztek és a legénységi állomány irányába. Felelős vagyok a képzésükért, az előmenetelükért, a lelki
és fizikai állóképességükért. A vezénylő zászlós mentor és coach is egyszerre, a parancsnoki szó tolmácsolása és a tanítás mellett a beosztottakban az embert is meg kell látnia a személyes körülményeikkel együtt. Ugyanakkor tapasztalt katonaként példát kell mutatnom a szellemi-lelki-fizikai erőnlétben is. Magam is részt veszek hadgyakorlatokon, kiképzéseken, különféle missziókban, és rendszeresen járok szakmai képzésekre. Az ezrednél augusztus óta szolgálok, előtte öt évet alegységnél mint századvezénylő zászlós láttam el hasonló vezetői feladatokat, de 1996 óta szolgálom a hazámat – előbb sorkatonaként, majd 1998-tól szerződéses katonaként. Az egyéves sorkatonai szolgálatom letelte után hat hónappal jelentkeztem a hadseregbe.
A tavasz kezdete mindig tele van várakozással: sóvárgunk a primőr zöldségekre, még akkor is, ha már télen is kapható paradicsom. Hiába vásárolhatunk bármikor messzi földekről érkezett finomságokat, egészen más élmény az első szabadföldi termésekből csemegézni vagy a piaci kistermelőktől beszerezni őket. Mivel februárban még javában tart a fánkszezon, és az első spárga is csak áprilisban jön, mostani számunkba olyan ételeket válogattunk, amelyeket akár azonnal elkészíthetünk, ha mediterrán ízekre vágyunk.
Wichmann Anna rovata
A franciák lepénykenyere kiváló péksütemény egy családi vagy baráti eseményre is. A tipikus provence-i kenyér a leggyakrabban ízesítés nélkül készül hideg reggelik, például körözött, sajtkrém mellé. A tésztát lehet gazdagítani aszalt paradicsommal, olívabogyóval és fűszerekkel is.
Hozzávalók 4 személyre:
3 dl víz
7 gramm por- vagy 2,5 dkg friss élesztő
1 evőkanál cukor
50 dkg BL80-as kenyérliszt
1 evőkanál só
2 evőkanál olívaolaj
1. A langyos vizet egy tálkába öntjük, beleszórjuk az élesztőt, a cukrot. Elkeverjük, és hagyjuk tíz percig állni, hogy felfusson. A lisztet egy nagy keverőtálba szitáljuk, hozzászórjuk a sót, és összekeverjük őket. A közepén egy mélyedést alakítunk ki, beleöntjük az élesztős vizet, az olajat, és egy spatulával összedolgozzuk a tésztát, majd a kezünkre váltunk, és 8-10 percig dagasztjuk. Egy-két óra alatt letakarva hagyjuk a duplájára kelni.
2. A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületre szedjük. Hagyhatjuk egyben is, ha egy nagyot akarunk sütni, vagy darabolhatjuk két-három-négy részre is, hogy kisebb, egyadagos péksüteményeket készítsünk. A tésztát téglalap formára húzogatjuk úgy, hogy fél centi vastag
maradjon. Egy habkártyával vagy késsel középen bemetsszük, majd kétoldalt is három átlós vágást ejtünk, hogy hasonlítson egy pálmalevél erezetére. A tésztát széthúzzuk, hogy kinyíljanak a vágások. Egy sütőpapírral leterített tepsin 40-50 perc alatt hagyjuk újra a duplájára kelni.
3. A sütőt előmelegítjük (200 fokra légkeverés nélküli, alsó-felső sütésnél, 180 fokra légkeverésesnél). A megkelt tésztát 20-25 perc alatt készre sütjük.
A begyúrást követően hűtőbe is tehetjük minimum egy éjszakára, maximum 48 órára. Ily módon lassan kel és érik a tészta. A formázást követően rögtön süthetjük is, így reggel hamar a család asztalára kerülhet.
A szerző fotói
