MAGYAR NEMZETI BANK
meg. 2020-ban a ‒ korábbi évekhez képest magas ‒ devizaeladások az ÁKK adósságkezelési műveleteihez, az állam koronavírus-járvány elleni védekezési kiadásaihoz, illetve a nemzetközi tartalékok kezeléséhez kapcsolódtak. Emellett ‒ a forint gyengülése következtében ‒ a hivatalos és a bekerülési árfolyam eltérése is emelkedett. A realizált árfolyamnyereség 2019-hez képest 57 milliárd forinttal, 286,1 milliárd forintra nőtt.
Az MNB stratégiai céljainak sikeres megvalósítása, jó hírnevének, vagyonának megőrzése kiemelten fontos érték. Ezeknek a céloknak és értékeknek a védelmében a hatékony működési kockázatkezelésnek komoly szerepe van. A működési kockázatoknak a szervezeten belüli azonosítása, felmérése, folytonos nyomon követése és a kezelésükre alkalmas válaszintézkedések meghozatala ezért az MNB vállalatirányításának integráns részét képezi.
Az egyéb eredménytényezők tartalmazzák a banküzem működési bevételeit, költségeit, ráfordításait, a bankjegy- és érmegyártás költségeit, a céltartalék- és értékvesztés-állományok elszámolásait, a felügyeleti tevékenységből származó bevételeket, valamint a jutalékból származó és az egyéb eredményt. Az ezekből adódó nettó ráfordítások 2020-ban 76,5 milliárd forintot tettek ki, az előző évhez képest 45,4 milliárd forinttal emelkedtek. A növekedés döntően a monetáris célú forint értékpapírok után prudenciális megfontolások alapján megképzett értékvesztéshez, ezen túl pedig a működési költségek emelkedéséhez köthető.
Az MNB, annak érdekében, hogy alapvető feladatait kritikus helyzetek esetén is megfelelő szinten biztosítani tudja, hatékony üzletmenet-folytonosság menedzsmentet működtet. Ennek keretében folyamatosan aktualizálja üzletmenet-folytonossági és katasztrófa helyreállítási terveit, melyek megbízhatóságát évente teszteli.
A saját tőke állománya 2020. december 31-én 1112,7 milliárd forint volt. Az igazgatóság döntése alapján az MNB 2020-ban eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, ami a saját tőke nagyságát csökkentette, ugyanakkor a kiegyenlítési tartalékok, továbbá az éves eredmény alakulása növelte azt. 2019. év végéhez képest a forint hivatalos és átlagos bekerülési árfolyama közötti pozitív eltérés növekedett, így a forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka 398,6 milliárd forinttal magasabb lett, 2020. december 31-én 586,4 milliárd forint volt. 2020. december 31-én a deviza-értékpapírokon piaci értékelésük alapján 58 milliárd forint nem realizált nyereség keletkezett, ami 25,8 milliárd forinttal meghaladta az előző év végi szintet.
3.13. AZ MNB 2020. ÉVI GAZDÁLKODÁSA A működési költségek 2020. évi tényleges összege 47 974 millió forint volt, amely a jóváhagyott (központi tartalék nélküli) tervtől 2,5 százalékkal maradt el, a 2019. évben felmerült kiadásoknál pedig 14,8 százalékkal magasabb. Az előző évhez viszonyított növekedés döntően a banküzemi általános (leginkább az egyéb) költségeknél jelentkezett, főként a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében hozott jegybanki intézkedések kommunikációjához, továbbá az NHP Hajrá és az NKP kampány aktivitásának felfuttatásához kapcsolódóan.
70
ÉVES JELENTÉS • 2020
Az MNB a munkavállalói egészségének védelme, az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében a koronavírus-járvány világméretű megjelenésével, illetve a WHO egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésével egy időben megkezdte a felkészülést a járvány MNB-t érintő hatásainak minimalizálására. A koronavírus-járvány első hullámának időszakában az MNB meghozta a szükséges döntéseket, majd 2020 nyarán megtörtént a visszaállás a normál üzletmenetre. A megtett lépések, valamint a lezárult időszak tapasztalatai alapján, a nyár folyamán megfogalmazásra kerültek a felkészülési fázis továbbfejlesztésének lehetséges irányai az MNB ellenálló képességének javítása érdekében a járvány esetleges következő hulláma esetére, amely 2020 őszén be is következett. Összegezve, a nemzetközi példák és gyakorlatok alapján az MNB vészhelyzet-kezelése, a meghozott intézkedések kiemelkedőek voltak. Az MNB gazdálkodása az MNBtv.-ben előírt feladatok színvonalas ellátásához szükséges erőforrások hatékony biztosítására irányul.
Működési költségek A működési költségek 2020. évi tényleges összege 47 974 millió forint volt, amely a jóváhagyott (központi tartalék nélküli) tervtől 2,5 százalékkal maradt el, a 2019. évben felmerült kiadásoknál pedig 14,8 százalékkal magasabb volt. Az előző évhez viszonyított növekedés döntően a banküzemi általános (leginkább az egyéb) költségeknél jelent kezett, főként az MNB igazgatósága által jóváhagyott 2020. évi kommunikációs tevékenységhez kapcsolódóan. A 2020. évi személyi jellegű ráfordításokon belül elsősorban az állományba tartozók bérköltsége és a jogszabályi lehetőségek alapján megvalósult béren kívüli (SZÉP-kártya) juttatások emelkedtek a reprezentációs költségek és a járulékok mérséklődése mellett.
