Személyre szabott nevelés versus algoritmusok

Személyre szabott nevelés versus algoritmusok

Dan Beáta Andrea, pedagógus, Nagyvárad, Bonitas Speciális Oktatási Központ Kovács Karolina Eszter, pszichológus, Debrecen, Debreceni Egyetem

Az inkluzív nevelés online térbe átvitt elemei megnyirbálták a személyre szabott nevelési tervek mentén kidolgozott stratégiák valós idejű megvalósítását. Az online oktatás minden szinten káoszt eredményezett, hiszen az egyik legnagyobb kihívás az elidegenedés, a személytelen algoritmusokra való hagyatkozás. Az online platformokra szoruló oktatás olyan diskurzusok felé mutat, mely megköveteli a komplexitás elméleti oldaláról, a káosz széléről (the edge of chaos) kiindulva elemezni a helyzetet, ezek a komplex adaptív rendszerek alkalmas terepet biztosíthatnak az innovációknak és lássuk be, az oktatásban megjelenő újszerű tevekénységek is efelé sodorják a rendszert (Davis, 2018). A Speciális Oktatási Központokban egyénre szabott nevelési tervek mentén dolgoznak, a személyre szabott tanítási-tanulási stratégiák megtervezése a fejlesztés alapja, tudniillik a személyre szabott tanítás, nem algoritmus, hanem személyközpontú. (Spencer, 2020). Az online térbe átvitt tanítás-tanulási stratégiák, a fogyatékkal élő gyermekek számára különösen sok akadállyal és kihívásokkal jár. A gyógy- és fejlesztő pedagógusok újra és újra terveznek, hiszen a differenciált képességek/készségek fejlesztése komplex kérdéskör. Az egyéni fejlesztési tervek helyzetfeltáró folyamata megköveteli a következetes ellenőrzést, az egyéni bánásmódra épülő fejlesztés ritmusának megértését. (Nagyné Réz, 2001) A különböző időtartamra tervezett tanulási tervek, melyek lehetnek 3, 6 vagy 9 hónapra ütemezve, indokolt esetben akár módosíthatóak, adaptálhatóak is a gyermek képességeihez, készségeihez. Az egyénre szabott tanulási-tanítási stratégiák kivitelezése egy szakmai csapat feladata, a fejlesztést nem egyedül a gyógy- vagy fejlesztő pedagógus határozza meg, a gyógytornász, a logopédus és a speciális terápiákat szolgáltató szakember (például zene- és hangterápia, állatasszisztált játékterápia stb.) is részt vesz a tervezésben. Egy olyan komplex tervezést, mint az egyénre szabott gyógypedagógiai jellegű fejlesztéseket átvinni online térbe igazi kihívás és valljuk be, az eddigi tapasztalatokat elemezve kudarccal teli. A pedagógus kulcsszerepe az oktatásban megkérdőjelezhetetlen, de a speciális fejlesztések megkövetelik az együttcselekvés princípiumát, a magyarázat, bemutatás, illetve a szóbeli irányítás nem elég, ebbe a folyamatban elengedhetetlen a személyes jelenlét, az asszisztálás és korrigálás, majd pedig a megfelelő visszacsatolás és értékelés. A fogyatékkal élő gyermekek szülei/gondozói is be lettek vonva az online oktatás menetébe, nélkülük a speciális fejlesztési tervek nem, vagy csak nagyon kevés eséllyel valósíthatóak meg. Amíg a speciális oktatási központokban a védett osztálytermi munka mellett a speciális fejlesztésekre kialakított terek (gyógytorna, szenzoriális terem stb.) és azok eszközei segítik a szakember munkáját, addig az otthoni tanulás más alkalmazási eszközöket és módszereket feltételez. A foglakozások felépítését, magyarázatot és szóbeli irányítást adhat a pedagógus, de a tanulási folyamat ritmikus követését már nehezen tudja végigkísérni. Az együtt cselekvés kimarad a tanítás-tanulási folyamatból, online térben a szülő/gondozó feladattává válik és itt merülhet fel a kérdés, mégis milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie annak a szülőnek/gondozónak, aki az otthoni egyéni fejlesztési terveket kellő hozzáértéssel és kitartással végzi? Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a hátrányos helyzetből, avagy árvaházakból és nevelő otthonokból bejáró gyerekek megfelelő fejlesztési feltételeinek a vizsgálata is. A fogyatékkal élő személyeket megillető jogok egyik alappillére az oktatáshoz való jog, a valódi esélyteremtéshez szükséges a megfelelő szintű iskolai háló megteremtése, a személyre szabott fejlesztés lehetősége. Az online oktatás egyben attitűdváltást is követel és ebben a szerepben az iskola mellett vezető szerepet kell vállalnia a szülőnek/ a gondozónak is. A kérdés azonban a megfelelő kompetencia és felelősség átpasszolásának problémája. Romániában hagyománya van a fogyatékkal élő személyek bújtatásának, nem újkeletű fogalom a családban való rejtegetés, az elzárás, a kirekesztés. A romániai oktatáspolitikában az 1980-as évek óta létezik az az elképzelés, hogy minden

gyereknek jár az oktatáshoz való jog, és hogy egyenlő esélyeket kínáljanak mindenki számára, de az elszenvedett sebek nem gyógyulnak könnyen. „Hiányoznak a szavak ahhoz, hogy bántás nélkül beszélhessünk a sérültekről” – vallja egy aktivista a fogyatékos ügyek reformját illetően. (Vasilescu, 2001) Mindazonáltal keserű valóság, hogy több mint 70 millió fogyatékkal élő ember él az Európai Unióban, amelynek csaknem 20% -a gyermek. Európa országait nézve öt fogyatékkal élő gyerek közül csak kettőnek sikerül leérettségizni, és több mint 40%-uk nem kap semmilyen végzettséget bizonyító oklevelet, az iskolában eltöltött éveiről. (Europe CARES, Education for All, 2019). Annak ellenére, hogy az elmúlt években nagy mértékben megváltozott a fogyatékosság érdekképviselete,12 illetve a mozgalmi és szakirodalmi diskurzus,13 azonban a civil szféra, állami és nemzetközi érdekvédelmi szervezetek harca elsősorban jogi változásokat eredményezett,14 az egyéni kirekesztés, a rendszerszintű kirekesztettséggel szemben ma is komoly probléma. A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermek szinte minden téren, de főleg az oktatásban védelemre és ahogy a magyar szaknyelv előírja különleges bánásmódra jogosult. Mit tud ebből az online térbe átvitt speciális oktatás biztosítani? Platformokat, aplikációkat, algoritmusokat. A Tech és E-learning személyre szabott programokkal kecsegtet, az önálló, egyénre szabott „know-how” mellett gyors és hatékony tudásra tehet szert a vevő. A trénerek, coachok cégpolitikája átviszi a diszkurzust a kliensközpontúság felé, ahol természetesen a fogyatékkal élő személyek számára is le lettek fedve a képzési, fejlesztési területek. A tömegoktatás politikája is hajlik a kliensközpontú szolgáltatások alkalmazására. Az egyénre szabott nevelés azonban személyközpontú, a személyes jelenlét és az együtt cselekvés alapfeltétele a tanítási-tanulási folyamatnak, hiszen a szó eredeti értelmében a személyre-szabottság mély emberi kapcsolatokat feltételez nem pedig előre meghatározott kódok szerinti beprogramozást. A perszonalizáció ezért is válthatott a streamszolgáltatások legnagyobb fegyverévé, a rendszer figyel arra, hogy a felhasználó mire kattint, mik a preferenciái. A speciális nevelési területek komplexitása, a mély emberi kapcsolaton és megértésen alapuló tanítási-tanulási stratégiák nehezen valósíthatóak meg online térben, hacsak a legalapvetőbb feltételeket vesszük is számba ld.: habilitációs, rehabilitációs szemlélet, differenciált, individuális tanulási technikák alkalmazása, sérülésspecifikus ellátás, az oktatás mennyiségi és minőségi mutatóinak figyelembevétele stb. (Vargáné Mező, 2008), tisztán kivehető, hogy az online oktatás minden résztvevőt, úgy a pedagógus/szakembert, mint a fogyatékkal élő tanulót és annak szüleit/gondozóit együtt cselekvésre és együttműködésre determinál. Ebben a helyzetben a tanulásra/cselekvésre motiváló környezet kialakítása teljes egészében a szülő/gondozó feladata, a gyógy- és fejlesztő pedagógus azonban a kommunikációs korlátok (jelen esteben az online térben átvitt távkommunikációs korlátok) „közléssorompók” (Gordon, 2017) feloldásáért felel. A fogyatékkal élő tanulóknak az online térbe átvitt fejlesztés keretében még több forrást, még több lehetőséget kell felkínálni és kérni a szülőt/gondozót, hogy hagyja gyermekét önállóan választani. A külső kényszer, a folyamatos számonkérés és dorgálás nehezítheti a fejlesztés menetét, azonban az alternatív források biztosítják a következetes és harmonikus tanulási folyamatot, így nagyobb hatékonysággal is bírnak. Az első lépés a nehézségi fokozat behatárolása, fontos, hogy olyan feladatot kapjon a tanuló, amivel elboldogul, ajánlott a tananyagrészek differenciált feldolgozása. Az

12 A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ egyezmény, 2007. évi XCII https://mta-tkk.hu/tudastar/2007evi-xcii-torveny-a-fogyatekossaggal-elo-szemelyek-jogairol-szolo-egyezmeny-es-az-ahhoz-kapcsolodo-fakultativjegyzokonyv-kihirdeteserol/ 13 Hogyan másképp, szakmai konferencia sorozat http://www.rmgye.ro/ 14 Az egyenlô bánásmódról és az esélyegyenlôség elômozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8 Országos Fogyatékosügyi Program (OFP) OFP, 1. fejezet,www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1295 Országos Fogyatékosügyi Tanácson (OFT) Az OFT összetételérôl lásd: http://www.eselyegyenloseg.hu/ main.php?folderID=21203 Egyenlô Bánásmód Hatóságot (EBH) http://www.egyenlobanasmod.hu/index.php?g=jogesetek.htm Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa (FESZT) https://www.feszt.eu/ The National Disability Rights Network, https://www.ndrn.org/ Disabled Peoples' International Europe, dpi-europe.org

egyéni fejlesztési tervek egyik kulcsfontosságú része az önálló munka (a súlyos és halmozott fogyatékkal élő tanulók esetében az önálló életvezetésre nevelés), az azonnali feed-back és a korrekció. Fontos a hatékony módszerek kiaknázása, differenciált tanulásszervezés, kooperatív és az önálló feladatvégzéshez kapcsolódó számítógépes ismeretek bővítése, ami valljuk be a fogyatékkal élő tanulók körében vagy nagyon egyszerű (a magasan funkcionáló autizmus spektrumzavarral élő tanulók esetében az utolsó generációs platformok és aplikációk is könnyen, szinte gond nélkül alkalmazhatóak), vagy nagyon bonyolult (az értelmileg akadályozott tanulók nagyon nehezen, vagy csak segítséggel tudják kezelni ezeket a rendszereket). A több éves tapasztalattal rendelkező pedagógus is megrettenhet az online térbe átvitt tanítási rendszertől, olyan dolog ez, amit meg és újra kell tanulni (Davis, 2018). Meg kell tanulni a Cloud, az online osztálytermi (Google Calssroom, Microsoft Teams, Cisco Webex, Zoom stb.) alkalmazások felületét és mindezt úgy, hogy a tanulók tanulása/fejlődése folyamatos maradhasson. A pedagógusszerep egyik napról a másikra megváltozott, a szemtől-szembeni, emberi kapcsolatokon és együttcselekvésen alapuló speciális nevelési folyamatot, a pandémia sürgette helyzet felborította, ezáltal az eddig használt módszerek, eszköz és struktúrák is meginogtak. Az átállást elemezve a speciális oktatási területeket különösen érzékenyen érintette az online térbe vitt tanítás, de csak az tud megértéssel mellé állni a kialakult helyzethez, aki belátja, hogy a sikeres fejlesztés többirányú együttműködést feltételez úgy a speciális nevelési szektorban működő szereplőktől, mint azok érintettjeitől.

Bibliográfia

Davis, Niki (2018): Digital Technologies and Change in Education: The Arena Framework. Routledge, New York Gordon Jon (2017): The Power of Positive Leadership: How and Why Positive Leaders Transform Teams and Organizations and Change the World. Wiley, USA Nagyné Réz Ilona (2001): Egyéni fejlesztési tervek gyűjteménye, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest Spencer, John (2020): Empowered at a Distance: How to Build Student Self-Direction into Remote and Hybrid Learning. Blend Education, Salem Vargáné Mező Lilla (2008): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest Vasilescu, Daniel (2001): Oameni asemenea: Persoanele cu handicap din Romania. Editura Compania AltFel, Bucuresti