Iskolai könyvtár egy változó világban

Iskolai könyvtár egy változó világban

Marton Renáta, könyvtáros Nagyvárad, Országos Magyar Továbbképző Központ

„Hazára minden embernek szüksége van, persze nem olyanra, amilyennek a primitív, melldöngető hazafi képzeli, olyanra sem, mint a vallásé, vagyis holmi túlvilági haza bágyatag ízelítőjére, nem, az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot. A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.”23 (Esterházy Péter)

„Az eszményi könyvtár, mit tudom én, 53 millió könyvvel, az ott van, mint egy kincs, amihez nem nyúlhatna senki, hisz az értékét épp azáltal őrzi, hogy mindig készen áll rá, hogy a saját értékén álljon, más szóval hogy készen álljon, és kész.”24 (Krasznahorkai László)

Jelen dolgozat célja rávilágítani az iskolai könyvtár aktuális helyzetére és lehetőségeinek korlátozott mivoltára, valamint alternatívákat kínálni horizontjának bővítésére és szélesítésére, ugyanis ebben a dinamikus, folyton változó világban kénytelen lépést tartani a könyvtárhasználók (olvasók) információ-szükségleteivel, a technika gyors ütemű fejlődésével és fejlesztésével, s nem utolsó sorban helytállni kényszerül az oktatás és nevelés online világában. A hagyományos értelemben vett (iskolai) könyvtár értelmezése szerint egy olyan hely, amely könyveket tárol, rendszerez és kölcsönöz,25 noha ennél sokkal többről van szó: „[a könyvtár] hagyományos feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása volt. Az információs forradalom óta a könyvtár feladatának tekinthető az interneten elérhető adatok felkutatása, értelmezése és használata is, de főkent a diákok ehhez kapcsolódó kompetenciáinak fejlesztése”.26 A XXI. század digitális korszaka gyökeresen megváltoztatta az információigényt s ezzel párhuzamosan az információáramlást is, hiszen a korábbi egy- és kétirányú kommunikációt felváltotta a többirányú kommunikáció.27 Eme multidimenzionális térben való lét nélkülözhetetlenné tette a digitális folyamatok megjelenését és az egyre növekvő térhódítását a könyvtárak világában, ahol a számítógép megjelenésén és az elektronikus könyvtári regiszteren át az online katalógusig –

23 ESTERHÁZY Péter, Az elefántcsonttoronyból, Bp., Magvető, 1991. https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-Az_elefantcsonttoronybol-71 [2021. 01. 18.] 24 KRASZNAHORKAI László, Aprómunka egy palotáért Bejárás mások őrületébe, Bp., Magvető, 2018. https://reader.dia.hu/document/Krasznahorkai_Laszlo-Apromunka_egy_palotaert-31687 [2021. 01. 18.] 25 CSAPODI Csaba–TÓTH András–VÉRTESY Miklós, Magyar könyvtártörténet, Bp., Gondolat, 1987. https://mek.oszk.hu/03100/03159/pdf/03159.pdf [2021. 01. 18.] 26 TRESZKAI Anett, könyvtár szerepe a 21. Század iskolájában, s.l., 2018. http://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/A-konyvtar-szerepe-a-21-szazad-iskolajaban [2021. 01. 18.] Lásd még: NÉMETH Szilvia–TRESZKAI Anett, A fiatal korosztály modern könyvtári terei és annak tervezése a közösség bevonásával=Módszertani mozaikok. Kutatások és válogatott tanulmányok gyűjteménye, Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2020, 401—427. https://mek.oszk.hu/20600/20694/20694.pdf [2021. 01. 18.] 27 PINTÉR Róbert, Úton az információs társadalom megismerése felé=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 11–29. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.] Lásd még: FORGÓ Sándor, A kommunikációelmélet alapjai, Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/8784/03_a_kommelmelet_alapjai.pdf?sequence=1&isAllowed= y[2021. 01. 18.]

implicit módon az online adatbázisok megjelenéséig –, s nem utolsó sorban a digitális könyvtár és az elektronikus könyvtár létrejötte felé, egyenes út vezetett. A technika vívmányai gyökeres és dinamikus változásokat idéznek elő az információ és dokumentáció világában, megsokszorozva az információáramlás gyorsaságát, kitágítva a tér-idő horizontját.28 Ehhez a tényhez kényszerül felzárkóznia és egyben alkalmazkodnia is a könyvtárnak –főként a tudomány szolgálatának élvonalában álló egyetemi és tudományos könyvtárnak –, amely nem maradhat neutrális ebben a technikai fejlődésekkel korrelált információáradatban, főként most, az aktuális koronavírus-járvány okozta online oktatás (és nevelés) időszakában, amikor egyre nagyobb az igény a digitalizálás és EOD szolgáltatás,29 az elektronikus és digitális könyvtárak,30 valamint az online oktatási segédanyagok – többek között oktatási platformok fejlesztésére –,

31 s ezzel párhuzamosan az IKT eszközök meglétére és alkalmazására.32 Erre az új helyzetre próbálnak válaszolni az iskolai könyvtárak is (hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt), új utakat törve az online oktatás-nevelés, és ezzel karöltve IKT világában.33 Az angol iskolák és könyvtáraik reagáltak talán a leggyorsabban a kialakult új szituációra, hiszen a digitális oktatás nem áll távol a homeschooling34 oktatás fogalmától, amely egyre elterjedtebb főként az amerikai kontinensen.35 A tanulók olvasásfejlődésének támogatása érdekében a Denbigh High School (Luton, Egyesült Királyság) könyvtára új szolgáltatásokat vezetett be a Covid19 járvány idején: Google Apps For Education (GAFE) és a Google Classroom platformok beépítését a könyvtárba, így lehetőséget biztosítva a diákokkal, mint elsődleges könyvtárhasználókkal folytatott új kommunikációs módszernek, helyet biztosítva az egész iskola számára a diákok és a tanárok közötti kapcsolat fenntartására. Ez a közeg létrehozott egy online olvasási környezetet, amely együttműködő és szociális, javítja a tanulók előmenetelét.36 A Google Sheets szoftver segítségével alkotott digitális olvasási naplók lehetővé teszik a diákok és a tanárok számára, hogy nyomon kövessék haladásukat a céljukhoz képest, visszakereshetősége révén a diákok és tanárok számára állandó jelleggel hozzáférhető. A tudás és információ felmérésének lehetősége eleve adott, hiszen amikor a diákok elkészítik az olvasási naplót, és a kapott információkat és pontszámukat hozzáadják a naplóhoz, azonnal láthatják a RAG (piros / sárga / zöld) színkódot. Ez a Google Sheets képletein keresztül beállítható, úgyszintén a visszajelzések (megjegyzések és javaslatok) is beállíthatóak.

28 KINCSEI Attila, Technológia és társadalom az információ korában=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 47–64. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.] 29 SZALÓKI Gabriella, Az „E-könyvek igény szerint” (EOD) szolgáltatás használói szemmel, TMT, 55 (2008) /10, 461469. https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/7459 [2021. 01. 18.] 30 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális, s.l., Typotex Elektronikus Kiadó Kft, 2007. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/virtualis-elektronikus/ch09s03.html [2021. 01. 18.] 31 Magyar Digitális Oktatásért Egyesület, távoktatás tanári szemmel. https://mdoe.hu/digitalis-oktatas/tavoktatas-tanari-szemmel/ [2021. 01. 18.] 32 NÁMESZTOVSZKI Zsolt, Az IKT eszközökalkalmazásának módszertani különlegességei, Szabadka, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2013. http://blog.namesztovszkizsolt.com/wpcontent/uploads/2009/10/AzIKTEszkozokAlkalmazasanakModszertaniKulonleg essegei.pdf [2021. 01. 18.] Lásd még: BUDA András, IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett?, Szeged, Belvedere Meridionale kiadó, 2017. http://real.mtak.hu/53587/1/Buda%20Andras%20-%202017%20-%20IKT%20ES%20OKTATAS%20%20Belvedere%20Meridionale.pdf [2021. 01. 18.] 33 CSÍK Tibor, Könyvtár és iskola. Tanulmányok, Bp., ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/47175/K%C3%B6nyvt%C3%A1r%20%C3%A9s%20iskola_.pdf?seq uence=1 [2021. 01. 18.] 34 SCHULMEISTER, Rolf, eLearning in the USA: The Standard? The Benchmark? https://eleed.campussource.de/archive/3/688 [2021. 01. 18.] 35 RAY, Brian D., Research Facts on Homeschooling, s.l., National Home Education Research Institute, 2015. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED556234.pdf [2021. 01. 18.] 36 NORTHWOOD, Sarah, Development and Discussion 2020 – How can digital education platforms enhance pupils’ experience of the library? https://www.sla.org.uk/article/dawn-woods/development-and-discussion-2020-how-can-digital-education-platformsenhance-pupils-experience-of-the-library [2021. 01. 18.]

A platform lehetőséget biztosít a folyamatos kommunikációra és együttműködésre azáltal, hogy észrevételeket és javaslatokat lehet hozzáfűzni az olvasási naplókkal kapcsolatban, és kulcsfontosságú információk tehetőek közzé az online portálon. Az Accelerated Reader, a Renaissance Learning által készített edtech eszköz is használatos az iskolai könyvtárban, online könyvek és vetélkedők biztosítása céljából, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a diákok olvasási készségeinek fejlesztéséhez. Itt lehetőség van olyan linkeket társítani könyvismertetőkhöz és népszerű könyvekhez, amelyeket híres színészek felolvasnak, amely motiváló hatással van a diákokra. A hallgatók értesítéseket kapnak az új bejegyzésekről a szociális média eszközein keresztül, mint a Facebook, Twitter és Instagram. Az oktatási platformokon a szülők számára is biztosított a hozzáférés, hogy nyomon követhessék és támogatni tudják a tanulás-nevelés illetve az olvasás folyamatát. A romániai iskolák és könyvtáraik is próbálnak alkalmazkodni eme új oktatási formához, a különféle oktatási platformok tanórai alkalmazásával, amely nagy kihívást jelent37 megfelelő digitális és online pedagógiai kulturális háttér nélkül.38 A tanulók oktatási folyamatának támogatása érdekében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára is próbál kilépni a hagyományos könyvtári struktúrából az online világba, mindamellett, hogy a járvány okozta zárlat kedvezően hatott a leltár, tankönyvrendelés, könyvtárátszervezés és más belső munkafolyamatoknak. Törekvéseik között megtalálhatóak: az online könyv- és folyóirat-ajánlók, az ingyenesen felajánlott könyvek elérhetősége, diákoknak meghirdetett pályázatok és online versenyek, kvízjátékok, mely információk a közösségi média, illetve online újság és az iskola honlapja révén jutottak el a könyvtárhasználókhoz. Törekvéseik alapját és kiindulópontját képezték a megyei könyvtárosok kollaborációs fórumai,39 valamint a magyarországi könyvtárosok tevékenysége, amelyről az Országos Széchenyi Könyvtár keretén belül működő Könyvtári Intézet40 tájékoztat. Míg Európa nyugati részén és az amerikai kontinensen az iskolai könyvtárak is élnek a Google Classroom és más online oktatási segédletekkel, addig hazánkban a digitalizálás első állomásának csírái mutatkoznak: a kért információk elektronikus formában való közzétételét: e-mailben vagy honlapon való megosztását PDF-formában, blogon való írott formájú rövid könyv és filmismertetők megjelenése, mint biblioterápiás tevékenység is teljesítménynek számít, ahogyan az online térben megszervezett könyvtárosi szakmai napok is, amelyek a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Háza módszertanos könyvtárosa és Borbé Levente könyvtáros szervezett „Az iskolai könyvtárosok online tevékenysége” címmel, melynek „egyértelmű kiváltó oka volt”:41 a járvány okozta nehézségek közepette, „mikor a könyvtáros munkája is egyre jobban korlátozódik, figyelni kell az esetleges lehetőségekre. Ilyenkor kerül előtérbe az online foglalkozás”, 42 melynek módszertanát próbálták összeállítani és alkalmazás céljából megosztani. A felzárkózás és felzárkóztatás érdekében több eseményt is szerveztek a székely megyékben, mint: Iskolai Könyvtárak Világhónapja a Márton Áron Főgimnáziumban, online gyűléseket és értekezleteket könyvtárosok számára.43 A Romániai Könyvtárosok Szövetsége (ABR) Facebook-csoportján online konferenciát szervezett a digitalizáció elterjedéséről és dinamikájáról romániai viszonylatban, könyvbemutatókat

37 EDELHAUSER, Eduard– LUPU-DIMA, Lucian, Is Romania Prepared for eLearning during the COVID-19 Pandemic?, Sustainability 2020/12. https://www.mdpi.com/2071-1050/12/13/5438/htm [2021. 01. 18.] 38 JAKAB György– ALEXANDROV Andrea– HORVÁTH H.Attila, Bevezetés a digitális pedagógiai kultúrába, Új Pedagógiai Szemle, 2016/3–4. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/bevezetes-a-digitalis-pedagogiai-kulturaba#main-content [2021. 01. 18.] 39 A romániai magyar könyvtárosok közötti kollaboráció megvalósulási közegei az online médiába szorultak: a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége levelező csoportjához, az Erdélyi Iskolai Könyvtárosok Facebook-csoportja, valamint a Romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele (ReMeK). 40 Lásd: a Könyvtári Intézet honlapján: https://www.ki.oszk.hu/ [2021. 01. 18.] 41 BORBÉ Levente, Mit tehet egy iskolai könyvtáros, ha félig vagy egészen online van?, 3K, 2020/12. http://ki2.oszk.hu/3k/2020/12/mit-tehet-egy-iskolai-konyvtaros-ha-felig-vagy-egeszen-online-van/ [2021. 01. 18.] 42 Uo. 43 Uo.

szintén online térben, illetve kérdőívek segítségével próbálja felmérni az iskolai könyvtárak helyzetét és tevékenységét a világjárvány idejében, ez utóbbi még folyamatban van.44 A hirtelen jött online térbe költözött könyvtár és iskola számos kihívással és nehézséggel áll szemben, többek között a digitális infrastruktúra számottevő különbségeivel adott térségekben (és térségek között), valamint az IKT eszközök és digitális pedagógia használatához illetve alkalmazásához fűződő eltérő viszony, mely főként ennek a digitális oktatási kultúrának megteremtése és jelenléte révén válhat egyre otthonosabbá és beépíthetővé a hagyományos (face-toface) pedagógiai és könyvtárpedagógiai45 gyakorlatba. Könyvtárpedagógia mint interdiszciplináris tudomány megjelenése a romániai oktatásban és könyvtártanban még várat magára, bár kezdeményezések vannak. Elindult egyfajta szorosabb együttműködés a pedagógia és könyvtártan: pedagógus és könyvtáros között a tanulás-tanítás hatékonyságának növelése céljából, hiszen „a tudomány rohamos fejlődését az iskolának nem a tananyag növelésével, hanem az információszerzés megtanításával kell követnie”, 46 ami az olvasószolgálat és dokumentáció körébe tartozik. A hazánkban is elindult digitalizációs folyamatok mellett az iskolai könyvtárak online térbeli jelenlétének igénye is felmerült a könyvtárosokban, akik a közösségi média adta lehetőségekkel élve kapcsolatban vannak a könyvtárhasználókkal különféle online események szervezése révén: online versenyek és vetélkedők, felolvasás és szavalat videók megosztásával, virtuális kiállításokkal, szöveg formájú könyvismertetők és könyvajánlók megosztásával, valamint bibliográfiák és hangoskönyvek online elérhetővé tételével, mely kezdeményezések során társadalmunk egyre közelebb kerül a digitális kultúra világához.

Bibliográfia

BORBÉ Levente, Mit tehet egy iskolai könyvtáros, ha félig vagy egészen online van?, 3K, 2020/12. http://ki2.oszk.hu/3k/2020/12/mit-tehet-egy-iskolai-konyvtaros-ha-felig-vagy-egeszen-online-van/ [2021. 01. 18.] BUDA András, IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett?, Szeged, Belvedere Meridionale kiadó, 2017. http://real.mtak.hu/53587/1/Buda%20Andras%20-%202017%20%20IKT%20ES%20OKTATAS%20-%20Belvedere%20Meridionale.pdf [2021. 01. 18.] CSAPODI Csaba–TÓTH András–VÉRTESY Miklós, Magyar könyvtártörténet, Bp., Gondolat, 1987. https://mek.oszk.hu/03100/03159/pdf/03159.pdf [2021. 01. 18.] CSÍK Tibor, Könyvtár és iskola.Tanulmányok, Bp., ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/47175/K%C3%B6nyvt%C3%A1r%20%C3%A9s %20iskola_.pdf?sequence=1 [2021. 01. 18.] DÖMSÖDY Andrea: Könyvtár-pedagógia, Bp., Flaccus, 2003. EDELHAUSER, Eduard– LUPU-DIMA, Lucian, Is Romania Prepared for eLearning during the COVID-19 Pandemic?, Sustainability 2020/12. https://www.mdpi.com/2071-1050/12/13/5438/htm [2021. 01. 18.] ESTERHÁZY Péter, Az elefántcsonttoronyból, Bp., Magvető, 1991. https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-Az_elefantcsonttoronybol-71 [2021. 01. 18.] FORGÓ Sándor, A kommunikációelmélet alapjai, Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/8784/03_a_kommelmelet_alapjai.pdf?seque nce=1&isAllowed=y [2021. 01. 18.] JAKAB György– ALEXANDROV Andrea– HORVÁTH H.Attila, Bevezetés a digitális pedagógiai kultúrába, Új Pedagógiai Szemle, 2016/3–4.

44 Lásd erről a Romániai Könyvtárosok Szövetsége (ABR) hivatalos Facebook oldalát. 45 DÖMSÖDY Andrea: Könyvtár-pedagógia, Bp., Flaccus, 2003. 46 Uo., 47.

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/bevezetes-a-digitalis-pedagogiaikulturaba#main-content[2021.01. 18.] KINCSEI Attila, Technológia és társadalom az információ korában=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 47–64. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.] KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális, s.l., Typotex Elektronikus Kiadó Kft, 2007. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/virtualis-elektronikus/ch09s03.html [2021. 01. 18.] KRASZNAHORKAI László, Aprómunka egy palotáért Bejárás mások őrületébe, Bp., Magvető, 2018. https://reader.dia.hu/document/Krasznahorkai_Laszlo-Apromunka_egy_palotaert-31687 [2021. 01. 18.] Magyar Digitális Oktatásért Egyesület, Távoktatás tanári szemmel. https://mdoe.hu/digitalis-oktatas/tavoktatas-tanari-szemmel/ [2021. 01. 18.] NÁMESZTOVSZKI Zsolt, Az IKT eszközök alkalmazásának módszertani különlegességei, Szabadka, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2013. http://blog.namesztovszkizsolt.com/wpcontent/uploads/2009/10/AzIKTEszkozokAlkalmazasanakM odszertaniKulonlegessegei.pdf [2021. 01. 18.] NÉMETH Szilvia–TRESZKAI Anett, A fiatal korosztály modern könyvtári terei és annak tervezése a közösség bevonásával=Módszertani mozaikok. Kutatások és válogatott tanulmányok gyűjteménye, Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2020, 401—427. https://mek.oszk.hu/20600/20694/20694.pdf [2021. 01. 18.] NORTHWOOD, Sarah, Development and Discussion 2020 – How can digital education platforms enhance pupils’ experience of the library? https://www.sla.org.uk/article/dawn-woods/development-and-discussion-2020-how-can-digitaleducation-platforms-enhance-pupils-experience-of-the-library [2021. 01. 18.] PINTÉR Róbert, Úton az információs társadalom megismerése felé=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 11–29. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.] RAY, Brian D., Research Facts on Homeschooling, s.l., National Home Education Research Institute, 2015. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED556234.pdf [2021. 01. 18.] SCHULMEISTER, Rolf, eLearning in the USA: The Standard? The Benchmark? https://eleed.campussource.de/archive/3/688 [2021. 01. 18.] SZALÓKI Gabriella, Az „E-könyvek igény szerint” (EOD) szolgáltatás használói szemmel, TMT, 55 (2008) /10, 461-469. https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/7459 [2021. 01. 18.] TRESZKAI Anett, Könyvtár szerepe a 21. Század iskolájában, s.l., 2018. http://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/A-konyvtar-szerepe-a-21-szazad-iskolajaban [2021. 01. 18.]