Az online oktatás kihívásai a sajátos nevelési igényű tanulók esetében

Az online oktatás kihívásai a sajátos nevelési igényű tanulók esetében

Farkas Melinda, fejlesztőpedagógus Nagyvárad, 1-es Számú Inklúzív Oktatási Központ

Bevezetés

A 2020 márciusában előállt járványügyi helyzet következtében hazánkban elrendelték a tantermen kívüli digitális munkarendű oktatást, ami számos kihívás elé állította a pedagógusokat és a diákokat egyaránt. A sajátos nevelési igényű tanulók és az őket tanító pedagógusok még nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen ezek a diákok kiemelten igénylik a segítséget, a pedagógus jelenlétét. Ezt nem képes hosszú távon pótolni a digitális eszközökkel biztosított néhány órás együttlét az online térben. A gyerekek többsége nem tud önállóan tanulni, feladatot megoldani, és a szülői segítség sem mindig elérhető.

A sajátos nevelési igény fogalma

A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának nincs egységes meghatározása, mivel országonként kisebb eltérések mutatkoznak. A sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak A fogyatékos emberek jogairól szóló egyezmény (Egyesült Nemzetek Szervezete 2006) szerint meghatározott fogyatékossággal élő tanulók, de ide sorolnak olyan tanulói csoportokat is, melyek az adott társadalmi környezetben tanulmányaik végzéséhez plusztámogatást és ehhez erőforrásokat igényelnek. A sajátos nevelési igény kategóriába tartozhatnak a fogyatékosságok (értelmi fogyatékosság, hallássérülés, látássérülés, testi fogyatékosság, nyelv-beszéd rendellenessége, autizmus spektrum zavar, halmozott fogyatékosság) csoportjain kívül a speciális (krónikus) egészségügyi helyzetű tanulók, illetve azok is, akik kulturális és/vagy nyelvi nehézséggel küzdenek, valamint a gazdasági-társadalmi hátrányok is helyet kapnak: nem rendelkeznek megfelelő tanulási környezettel, családi körülményeik miatt veszélyeztetettek, szociális körülményeik nem megfelelőek. Romániában 2011-ben jelent meg az integrált/inklúzív oktatást szabályozó törvény.22 Ebben a módszertanban a sajátos nevelési igényű diákok felmérését, pszichopedagógiai segítségnyújtásának módozatait, iskolai orientációját és a gyermekek pályaorientációját szabályozza a tanügyminisztérium. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és fiatalok felmérésére, oktatási támogatására, iskolai és pályaválasztási tanácsadása érdekében megyei szinteken belül létrejönnek az Iskolai és Szakmai Értékelő és Pályaorientációs Szolgáltató Központok, (románul SEOSP), illetve Megyei Erőforrás és Oktatási Segítő Központok (CJRAE). Meglátásom szerint, a többségi iskolában, integráltan tanuló diákok legnagyobb részét a tanulási zavarral küszködő tanulók képezik. „Tanulási zavarnak, röviden összefoglalva, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Nem a gyerek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének- másikának fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskorra egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok, egymásra épülő ok húzódik meg.” (Gyarmathy, É., 1998, 68. o.) Romániában a sajátos nevelési igény fogalma „az általános nevelési célokat kiegészítő, az egyéni sajátosságokhoz igazodó, valamint bizonyos hiányosságra/fogyatékosságra, tanulási

22 Ordin nr. 6.552 din 13 decembrie 2011 pentru aprobarea Metodologiei privind evaluarea, asistența psihoeducațională, orientarea şcolară şi orientarea profesională a copiilor, a elevilor şi a tinerilor cu cerințe educaționale speciale.

zavarra/nehézségre vagy egyéb természetű nevelési igényekre, valamint komplex segítségnyújtásra (orvosi, szociális, oktatási stb.) vonatkozik”. (Art.2, litera d din OMECTS nr. 6.552 din 13 decembrie 2011)

A tanulási nehézségek jellemző tünetcsoportjai az impulzivitás és hiperaktivitás, figyelemzavarok, a percepció zavarai, a mozgáskoordináció és a téri orientáció zavarai, a nyelvi működés zavarai, az emlékezet és gondolkodás problémái: felfogóképességük korlátozott, logikai érvelésük, általánosítási, szabályalkotási képességük gyengébb, illetve gyakoriak a másodlagos tünetek: szorongás, kudarcorientált, gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés.

A digitális eszközök gyógypedagógiai szempontú osztályozása

A gyógypedagógia gyakorlatában már hosszú ideje használnak különböző elektronikus, digitális, multimédiás eszközöket. A digitális eszközök egyik felosztási rendszere alapján Longman, D. és társai a következő négy típust különböztetik meg: (Ollé, J. és tsai, 2013 alapján, 135-136. o.) 1. Segítő/támogató technológiai eszközök: azokat a készségeket, képességeket segítik, „pótolják”, amelyek hiánya gátolná a személyt a funkcionális működésben. Ilyenek például a mozgáskorlátozott emberek számára az alternatív kapcsolók, egerek, melyek segítségével a személy képes megfelelően használni a számítógépet. 2. Augmentatív infokommunikációs eszközök: ilyenek például a beszéd- és kommunikációs eszközök. A lényegük, hogy segítik, támogatják az egyén és a környezete közötti interakciót, kommunikációt. Leggyakrabban a mozgáskorlátozottság, illetve az érzékszervi fogyatékosságok esetén szükségesek pl. Bliss-nyelv, PECS jelek, gesztusnyelv, Boardmaker. 3. Fejlesztő, habilitációs/rehabilitációs célú infokommunikációs eszközök: olyan IKT eszközök, szolgáltatások, amelyek fejlesztést, habilitációs, rehabilitációs támogatást biztosítanak az egyén számára. Minden tanuló számára lehetővé teszik a saját szintjén és tempójában való előrehaladást. Ide tartozhatnak a tanulást segítő szoftverek, fejlesztő programok: pl. Beszédmester, Varázsbetű programcsalád 4. Diagnosztikus célú IKT eszközök: információt adnak a pedagógusok számára a sajátos nevelési igény azonosításával, diagnosztizálásával kapcsolatban, és esetleg fejlesztési formákat és megoldásokat, feladatokat ajánlanak.

Online oktatás a gyakorlatban A digitális oktatás alapfeltételei

Ahhoz, hogy a tanuló eredményesen vehessen részt az online, tantermen kívüli tanulásban, szükségesek bizonyos feltételek. Ezeket a feltételeket három nagy csoportra oszthatjuk (Farkas, A. és tsai, 2021, 2. fejezet alapján, 922. o.): 1. A részvételhez szükséges infrastrukturális adottságok: elektromos hálózat, internetelérés, szükséges digitális eszközök, megfelelő tanulási környezet (például nyugodt környezet, íróasztal stb.) 2. Készségek, kompetenciák: tanuláshoz és önálló tanuláshoz szükséges készségek, digitális kompetencia 3. Egyéb környezeti, individuális tényezők: támogató (kompetens) személyi környezet (például család), motiváció A sajátos nevelési igényű tanulók esetében számos probléma merül fel a feltételeket illetően. A 2020-2021-es tanévben 18 integrált gyerekkel foglalkoztam, akik közül 3 autista, többségük enyhe értelmi fogyatékos, amihez figyelemzavar, hiperaktivitás és/vagy beszédhiba, diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia is társul. Néhány tanuló nem rendelkezett internethálózattal, hiányoztak a digitális eszközök. Az ő esetükben feladatlapokat hagytam az iskola kapusánál, amit a szülők hazavittek a gyerekeknek. Nem minden esetben küldték vissza őket.

Az egyik elsős autista gyerek szülei is feladatlapokat kértek e-mailen, mivel a túlzott képernyőhasználat nagyon megzavarja az amúgy is figyelemzavaros gyereket. Ők rövid videofelvételeket készítettek arról, hogyan tanulnak, amiket elküldtek. A gyerekek többsége telefont használt, amin osztoztak a testvérekkel. A megfelelő tanulási környezet sem volt adott, hiszen egy szobában több testvér is tanult, vagy a nagyobb testvér óra közben vigyázott a kicsire, gyakran a nagymama is részt vett az órán. Ezek a gyerekek nem tudnak önállóan tanulni, segítségre van szükségük, de a szülők sok esetben nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciával. Szükség volt a rendszeres telefonos tanácsadásra. Mivel motivációjuk gyenge, sok türelemre, állandó megerősítésre van szükségük a pedagógus és a szülők részéről is.

A digitális oktatás gyakorlati megvalósítása

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében különösen igaz, hogy a kevesebb több. Ez egyaránt vonatkozik az online órák időtartamára illetve a tananyagra. Fontos, hogy ne terheljük túl a tanulókat, de a szülőket sem, hiszen a szülők nem pedagógusok, gyógypedagógusok, nem ismerik a tanítás, fejlesztés módszereit, technikáit. Az Oktatásügyi Minisztérium javaslata alapján a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az online tanórák időtartama 15-30 perc között kellett megvalósuljon. (Ghid pentru desfășurarea activităților educaționale și terapeutic-recuperatorii în învățământul special și special integrat, 2020, IV. fejezet alapján, 44. old.) A tanórák megtartására számtalan digitális lehetőség nyílt meg. Ha sokat akarunk ebből használni, akkor egyiket sem tudjuk eléggé kitapasztalni. Ezért kiválasztottam néhány megoldást a sok lehetőség közül. Így el tudtam mélyülni abban a néhány kiválasztottban. A gyerekeknek nagyon fontosak a szabályok, a sok ismétlés. Igyekeztem olyan tartalmakkal, módszerekkel dolgozni, amelyek kipróbáltak, ismertek, vagy ha újszerűek, akkor az alkalmazások típusával már találkoztak a tanulók vagy a szülők. A továbbiakban néhány általam alkalmazott programot, honlapot mutatok be, melyeket az Oktatási Hivatal ajánlása alapján válogattam ki. (Farkas, A. és tsai, 2021, 13. fejezet alapján, 179201. o.) Ezek a fejlesztő, habilitációs/rehabilitációs célú alkalmazások lehetővé teszik, hogy a tanuló a saját szintjén és tempójában haladjon.

 Wordwall Feladatkészítő alkalmazás a tanulók képességeinek és gondolkodásának fejlesztésére. Szerkeszthető feladatokat tartalmaz. Azonnal visszajelzést ad. A feladatok az egyéni szükségletekhez igazíthatók. Kész sablonok választhatók a feladatok elkészítéséhez, interaktív anyagok létrehozásához. Előnyös, hogy a tevékenységek kinyomtatása is lehetséges.

 Okos Doboz Fejlesztő játékok, tantárgyhoz köthető gyakorló és ellenőrző feladatok gyűjteménye. Jól használható a kognitív készségek (vizuális észlelés, figyelem, figyelemmegosztás, alak-háttér megkülönböztetés, analízis-szintézis, aritmetikai gondolkodás, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, számlálás, számolás) fejlesztésére.

 Dyscal Matematikai műveleteket tartalmazó oldal, amely alkalmas: - számolási zavarral küzdő; - diszkalkuliás; - tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésére is.

 FejlesztElek Oktatójátékok, segédanyagok, játékos fejlesztő feladatok gyűjteménye. Olvasás, nyelvtan, matematika témakörökben tartalmaz interaktív, illetve szükség esetén kinyomtatható feladatokat.

 Manó programcsalád Az oktatójátékokban több száz olyan feladat megoldására van lehetőség, amelyek támogatják: - a hangok helyes kiejtésének gyakorlását; - a betűk képének felismerését és összeolvasását; - a szavak, majd a mondatok olvasását, alkotását; - egy évszakhoz kapcsolódóan a vizuális figyelem, a vizuális analízis és szintézis mellett a szókincs fejlesztését.

Szociális terület fejlesztését segítő alkalmazások, melyek különösen az autizmussal élő tanulók oktatásában hasznosak:

 ABA Flash Cards & Games-Emotions Az érzelmek felismerését segítő program. Több mint száz különböző érzelmet kifejező kártyát és interaktív játékokat tartalmaz. Az összes kártya személyre szabható, és saját hangok hozzáadása is lehetséges.

 Social Detective A társas helyzetek felismerését segítő élményszerű alkalmazás. Az applikáció három szintje videóval segít mások várható és váratlan viselkedésének megértésében, a személyközi megnyilvánulások értelmezésében. A játékokon keresztül nyomon követhető a szociális készségek fejlődése, megtekinthető az eredmények százalékos aránya, akár grafikonon is.

 Autimo-Discover emotions Az érzelmek és az arckifejezések megértését segítő alkalmazás. Több mint ötven képet, rövid animációkat,videókat tartalmaz. A tartalom személyre szabható, és lehetővé teszi fotók és animációk hozzáadását.

Záró gondolatok

A gyermek attól tanul, akit szeret és elfogad. A tanuló többet tanul abból, ahogyan tanítják, mint amit tanítanak neki. Különösen igaz ez a sajátos nevelési igényű tanulókra. Az ő esetükben nem helyettesíthető a személyes kapcsolat semmilyen fejlesztő szoftverrel, programmal, és úgy tapasztaltam, hogy az online oktatás minden diákomra negatív hatással volt - mind kognitív, mind szociális téren. “Attól tanulunk valamit, akit elfogadunk, tisztelünk és szeretünk. A gyermek számára csak az a «tanító», aki érzelmileg is jelentős emberré tud válni az életében. Az ismeretek a személyiség elfogadásán át lehetnek “ vágyakozási célok”. Akihez szeretnénk hasonlóvá válni, aki vonzerőt gyakorol ránk, attól mindazt átvesszük, amit csak a számunkra kínál.” (Bagdy, E., 1997, 94. o.)

Bibliográfia

*** (2004), OMEC nr. 5379/2004 Ordin privind metodologia de organizare şi funcţionare a

serviciilor educaţionale prin cadre didactice de sprijin/itinerante pentru copiii cu cerinţe educative speciale şcolarizaţi în învăţământul de masă

Bagdy Emőke (1997), A pedagógus hatásszemélyisége, Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai intézet, Debrecen. Farkas Andrea és tsai (2021): Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye, Oktatási Hivatal, Budapest. Online elérhetőség:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tavoktatas/Modszertani_gyujtemeny_01_08_com pressed.pdf Gyarmathy Éva (1998): A tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, Új Pedagógiai Szemle, 1998 november, 68-76. https://www.researchgate.net/publication/313214465_ICT_and_special_educational_needs (A letöltés ideje: 2022.03.05.) Ollé János és tsai (2013): Oktatásinformatikai módszerek, Elte Eötvös Kiadó, Budapest Ministerul Educației și Cercetării (2020), Ghid pentru desfășurarea activităților educaționale și terapeutic-recuperatorii în învățământul special și special integrat, Editura Didactică și Pedagogică S. A., București.