dimenziójában

IKT eszközök alkalmazása az óvodapedagógus munkájában az élethosszig tartó tanulás dimenziójában

Habinyák Erzsébet, óvodapedagógus Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és Csillagocska Óvoda

Az IKT-eszközök mindennapi életünk szerves részévé váltak, jelen vannak az élet minden területén. Fáyné (2016) szerint a mai gyermekek már jóval azelőtt használják az IKT-eszközöket és fogyasztják az általuk közvetített tartalmat, hogy írni-olvasni tudnának. Így ma már felesleges úgy tenni, mintha ez a folyamat lassítható vagy érdemben megakadályozható lenne, hiszen a tiltás ellenére a számítógép, az internet a gyermekek hétköznapi életének természetes része, használják is azokat. A pedagógiában is új lehetőségeket nyitottak a digitális eszközök a tanítás-tanulás folyamatának megújításában, az értékelés hatékonyságának növelésében valamint a kulcskompetenciák mérésében egyaránt. A világjárvány által ránk kényszerített távoktatás szintén az IKT-eszközök használatát helyezte előtérbe, nélkülözhetetlenné váltak a pedagógiai munkában. Összekötő kapocsként szolgáltak az online oktatói tevékenységben, melynek egyik pólusán a pedagógus, a másik részén pedig a gyermekek és a szülők helyezkedtek el. Már az ezredforduló hajnalán, az International Business Machines Corporation (IBM) által Brüsszelben szervezett konferencián, az Európai Bizottság akkori oktatási biztosa felhívta a figyelmet az IKT kisgyermekkori, illetve korai tanulásban betöltött szerepének fontosságára. Képviselve az Európai Unió elhivatottságát és állásfoglalását, kijelentette, hogy az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata, hogy megnyerjék az óvodapedagógusokat az óvodai nevelés IKT-eszközök segítségével történő megújítására. (Fáyné és mtsai, 2016). Az óvodapedagógusoknak megfelelő digitális műveltséggel kell rendelkezniük, tudniuk kell, hogy az óvodai nevelés mely szakaszában és hogyan használják ezen eszközöket hatékonyan a személyes, szociális és érzelmi fejlődés, valamint a kommunikáció, a nyelvi, a matematikai, a fizikális fejlődés és a kreativitás fejlesztése céljából. A gyermekek és szülők körében fontos a modern szemléletű óvodapedagógus szerepe, aki képes tájékoztatni az IKT veszélyeiről, be tudja vezetni a legkisebbeket a technológia hasznos és biztonságos használatába, emellett pedig segíteni tudja a szülőket, hogy otthon is megtehessék ugyanezt.

A megváltozott pedagógusi szerep az élethosszig tartó tanulás folyamatában

A neveléstudomány dimenziójában komplex és aktuális téma az élethosszig tartó tanulás, amely szoros összefüggésben áll az innovatív digitalis eszközök megismerésével és alkalmazásával. Az élethosszig tartó tanulás fogalmának a tartalma folyamatosan gazdagodott, napjainkban a következőképpen definiálhatjuk: a megszületésünktől kezdődő és a halálunkig tartó tanulási folyamatot foglalja magában, azaz már a beiskolázást megelőző kisgyermekkori nevelést és az aktív életkort követő időszakot is. A tanulás megvalósulhat formális, nem-formális, informális módon is; illetve minden tanulási tevékenység ide sorolható, függetlenül annak tartalmától (Tóth és mtsai, 2012). Korom (2010) szerint a tanári kompetenciák fejlesztése a tanárképzésnél kezdődik, majd folytatódnia kell a tanítással töltött évek alatt, különböző önfejlesztések és a rendszeres továbbképzések formájában, annak érdekében, hogy a pedagógusok lépést tudjanak tartani a tudományos, technikai változásokkal, és képesek legyenek felkészíteni diákjaikat ebben a változó világban a boldogulásra. A pedagógus saját döntése, hogy időt, energiát nem kímélve részt vegyen szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, fórumokon, amely által fejlődését, kíváncsiságát, tudásvágyát teheti lehetővé. Meggyőződésem, hogy az élethosszig tartó tanulás igényének természetességét az óvodában alapozhatjuk meg. Később az iskolában a tanulók minden korábbinál könnyebben követhetik érdeklődésüket, és egyáltalán, olyan területek iránt érdeklődhetnek, amelyeknek korábban akár a létezéséről sem tudhattak.

Napjainkban a pedagógusi szerep is változóban van. Szili (2012) meglátásában a probléma abból adódhat, hogy a pedagógusok nagy része még nem tanulta meg az IKT eszközök alkalmazását, vagy éppen most tanulja. Ezért a technikai problémák sokszor bizonytalanságot jelenthetnek számukra, s úgy érezhetik, hogy ezáltal megkérdőjelezhetővé válik tekintélyük. Ezek a nehézségek, problémák hátráltathatják a pedagógust, hogy munkájában kihasználja az IKT-ban rejlő lehetőségeket. A pedagógus személyisége mellett gyakorlati munkájában fontos szerepet játszik az oktatási és nevelési céljaihoz, a csoport összetételéhez igazodó módszerek kiválasztása, alkalmazása. Falus Iván (2006) az oktatási módszereket három kategóriába sorolja: klasszikus módszerek, interaktív módszerek és újgenerációs módszerek. Tekintsük át bővebben az óvodai tevékenységek során is alkalmazható újgenerációs módszereket. Ide sorolhatjuk a projekt módszert, a kooperatív módszereket és a számítógépes módszereket, valamint az internet és a multimedia használatát. E módszerek alkalmazásakor elengedhetetlen a pedagógus tájékozottsága, tudása, kreativitása. Az információs társadalom, a gazdasági élet önállóan gondolkodó, saját munkáját ütemezni, tervezni tudó, a kommunikációs technikákat jól ismerő, az információs technológiákban jártas munkaerőt keres. Erre kell az oktatási intézményeknek felkészíteniük a „majdani munkaerőt”, a jelenlegi diákokat. A pedagógusoknak keresni és alkalmazni kell azokat a módszereket, amelyek a későbbi korszak kihívásaira készítenek fel. Nekünk, óvodapedagógusoknak mindebből az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése, az alapozás jut.

Az online tér, mint az óvodapedagógus felkészültségének hiteles forrása

Magam is azt vallom, hogy az óvoda falain belül ne adjuk meg a gyermekeknek a lehetőséget arra, hogy játék, nevelés, szocialializáció helyett a televízió és számítógép rabjává váljanak. Feltevődik a kérdés, hogy az óvodapedagógusok hogyan tudnak lépést tartani a modern digitális világgal és beépíteni a mindennapi nevelő-oktató munkába oly módon, hogy biztosítani tudják a hatékony fejlesztést. A válasz a szakirodalmi forrásokban fellelhető Falus Iván által meghatározott újgenerációs, innovatív módszerek és eszközök hatékony alkalmazásában rejlik. Ezen módszerek gyakorlatba ültetéséhez elengedhetetlen a pedagógus nyitottsága, képzettsége, kíváncsisága, kreativitása és tudása. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy a mindennapi óvodai nevelés során hogyan alkalmazhatjuk ezeket az innovatív módszereket és eszközöket annak érdekében, hogy a gyermekek könnyebben megismerjék az őket körülvevő világot és érdekesebbé, változatosabbá tegyük az oktató-nevelő munkát. A 21. századtól kezdődően a szakkönyvek és szakújságok világát fokozatosan felváltották a különböző virtuális honlapok, csoportok, hivatalos oldalak ahonnan a pedagógusok ötleteket meríthetnek. A munkafüzetek helyett kreatív feladatlapokat, játékötleteket lehet letölteni és sokszorosítani a gyermekek számára. A virtuális tér holisztikus eszközként segíti a pedagógusok munkáját a környezeti tárgyak, élőlények, természeti jelenségek bemutatása során. Ma már csak megfelelő elekrotechnikai felszereltségre van szükség és a valóság egy kis szeglete képekben tárul a gyermekek elé. Több tíz évvel ezelőtt a pedagógusok kézzel rajzolt és festett szemléltetőket készítettek, melyeket nagy becsben őrizve több generáción keresztül fel tudtak használni az intézményes keretek között zajló oktatás során. A gyorsan fejlődő évek során az IKT eszközök használata az óvodában is teret nyertek. Megjelentek az okos táblák, diavetítő helyett a projektor, különböző hang- és képeffektusok digitalizált változata. A pedagógus tájékozottsága, felkészültsége és kreativitása szükséges ahhoz, hogy ezeket az innovatív módszereket és eszközöket össze tudja hangolni a hagyományos módszerekkel és a helyzetnek megfelelően alkalmazza őket. Említést kell tennünk a közösségi oldalak oktatásban kifejtett szerepéről és hatékonyságáról is, hiszen napjainkban a szülőkkel való kapcsolattartás egyik fontos színterévé vált. Egy osztály vagy csoport megalakulása alkalmával a szülők létrehozzák saját virtuális csoportjukat, amelyen keresztül kommunikálnak egymással és a pedagógusokkal egyaránt. Ez a jelenség a 2020-as évek folyamán teljesedett ki, amikor Románia teljes oktatási rendszere az online térbe volt kényszerülve a világjárvány miatt. Fiatal és idősebb pedagógusok végzettségtől és képzettségtől függetlenül a virtuális tér birodalmában találták magukat, ahol szülőkkel és diákokkal együttműködve kellett

megbírkózzanak a napi feladatokkal. Az IKT-s eszközöknek óriási szerep jutott a tanítás - tanulás folyamatában. Az óvodás korú gyermekek esetében a szülőkre hárult a feladat, hogy a pedagógus irányításával fejlesszék, neveljék gyermekeiket. A pedagógusok felkészültsége, folyamatos önképzése az élethosszig tartó tanulás jegyében szükséges ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a folyamatos fejlődéssel, digitális haladással, annak érdekében, hogy a megszerzett tudást gyakorlatba tudják ültetni a mindennapi tanítás során módszerek, eszközök, jó gyakorlatok formájában.

Bibliográfia

Falus Iván (2006): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiakó, Budapest Fáyné Dombi Alice, Hódi Ágnes és Kiss Renáta (2016) IKT az óvodában: Kihívásoés lehetőségek, Magyar Pedagógia 116. évf. 1. szám 91–117. Korom Erzsébet (2010): A tanárok szakmai fejlődése − továbbképzések a kutatásalapú tanulás területén. Iskolakultúra 1. sz. 78-91 Szili Katalin (2013): Az IKT alkalmazása a gyógypedagógiában. Letöltés: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/az_ikt_alkalmazasa_a_gyogypedagogiaban_V2/ Tóth Éva, Borbély-Pecze Tibor, Bors–Szegedi Eszter (2012): Az egész életen át tartó tanulás eszközrendszere. Tempus Közlapítvány, Budapest.