Az online oktatás szervezése

Az online oktatás szervezése

Rimay Annamária Katalin, angol nyelv és irodalom szakos tanár Tóti, 1-es számú Általános Iskola

A koronavírus-járvány megjelenése nagy kihívások elé állította társadalmunkat, ugyanis egyik napról a másikra olyan élethelyzetben találta magát mindenki, amire nem volt felkészülve. A hirtelen megváltozott körülmények az oktatási rendszert is kimozdították az elmaradott poroszos felfogásból és egy új, eddig még nem tapasztalt helyzetbe sodorták a pedagógusokat, diákokat és szülőket egyaránt. A digitális technológia segítségével történő tanulás-tanítás számos nehézségbe ütközött már az első hetekben. Hiszen még a pedagógusok esetében is előfordult, hogy nem rendelkeztek a megfelelő digitális kompetenciákkal, míg a tanulók, gyermekek, saját digitális eszközzel vagy internethozzáféréssel. Ezeket a problémákat igyekeztünk helyi szinten vagy a tanügyminisztérium/ tanfelügyelőség segítségével orvosolni, és néhány hét elteltével lassan az online tanulás-tanítás életünk része lett, mely bebizonyította, hogy másképp is lehet tanítani, más módon tananyagot átadni, mint ahogy azt eddig megszoktuk. Intézményünkben az online oktatás a GSuite rendszer alkalmazásain (Meet, Google Classroom) keresztül történik. A rendszer biztonsága és a sokoldalú lehetőségek biztosítják a pedagógusok és tanulók közti hatékony együttműködést. A felülethez szükséges hozzáférési kódokat, a felület használatához szükséges alapszintű oktatást minden tanuló és pedagógus megkapta. A tanulók órarendje a digitális oktatás során nálunk nem változott jelentősen. Mivel meghatározott előírás nem létezik a szükségállapotra, ezért az új helyzethez alkalmazkodtunk pedagógustársaimmal, igyekeztünk minél ötletesebben, kreatívabban megoldani a tanítást-tanulást online térben. A továbbiakban az online tanulás megszervezését szeretném bemutatni néhány jó gyakorlat segítségével.

1. A tanórán való jelenlét online felületen, a gyakorlatok közül a legalapvetőbb és legfontosabb.

Amikor a tantestület aktívan kölcsönhatásba lép, és bevonja a tanulókat a személyes tanterembe, az osztály csoportként fejlődik, és intellektuális, személyes kötelékeket alakít ki. A rendszeres, átgondolt, napi jelenlét megmutatja a tanulóknak, hogy az oktató törődik azzal, hogy kik ők, törődik kérdéseikkel és aggályaikkal. Más szavakkal, az audio-video rendszer használata együttvéve kompenzálja az online tanulás fizikai távolságát és a személyes jelenlét hiányát.

2. Egy támogató online osztályközösség létrehozása.

A szemtől szembeni környezetben tanuló közösség gyakran spontán fejlődik, mivel a tanulóknak általában több lehetőségük van megismerni egymást és barátságokat kialakítani egy adott osztályközösségen belül. Az online környezetben kifejezettebb gondozásra és tervezésre, szervezésre van szükség a tanulói közösség kialakulásához. Fontosnak tartom az empátiával való ráhangolódást a gyermek érzelmeire, a teherbírására, és olyan feladattípusokat adni, amelyeket a szülő (tehát nem tanári kompetenciára alapozva) játékosan meg tud oldani a gyerekkel, vagy a gyerek játékosan, jó kedvvel, önállóan meg tud oldani. Az online tudásszerzés további fontos jellemzője az azonnali kétoldalú kommunikációs lehetőség: tanulás közben folyamatos kapcsolat lehet tanuló és tanuló, továbbá a tanuló és a tanár között is, ami nagyban segítheti az esetleges elakadásokból, nehézségekből, akár félreértésekből fakadó gátakat – így csökkentve a lemorzsolódás esélyeit.

A lemorzsolódás csökkentését jelentősen támogathatja, ha a tanulók saját érdeklődésüknek megfelelő tananyagot, ismeretanyagot dolgoznak fel a kutatómunka, tudásszerzés során. Így felkínálhatunk például egy adott témán belül több résztémakört, melyek közül a tanulók kiválaszthatják a számukra legizgalmasabbat, vagy akár ők maguk rendelhetnek az adott témakörhöz altémákat – amennyiben ezt az adott tananyagrész és ütemezés lehetővé teszi.

3. Megfelelő órarend összeállítása, a tevékenységek szinkron, aszinkron vagy a kettő együttesének megvalósításával.

Az online tanulás ugyanolyan intenzív, mint a személyes tanulás, és a munka elvégzésének idejét be kell ütemezni és meg kell tervezni, ugyanúgy, mintha az ember személyes tanórákra járna. A heti rendszerességgel megtartott tanórák milyen hosszúak legyenek? Mennyi időt tölthet aktív tanulással a gyermek naponta? Az általános és gimnáziumi oktatásra vonatkozó rendszabályzat szerint a tanórák 50 percesek 10 perc szünettel, az elemi osztályok esetében 45 perc 15 perc szünettel, kivéve az előkészítő és I. osztályokat, ahol 30-35 perc, s a maradék idő szabad tevékenység, játékokkal telik. Az online tanulás a tanulási céltól függően lehet szinkron, aszinkron vagy a kettő együttvéve. A szinkron tanulás azt jelenti, hogy a tanulók és a pedagógus egy adott virtuális helyen, egy adott online médiumon keresztül, egy adott időpontban lépnek kapcsolatba. míg az aszinkron tanulás szintén online csatornákon keresztül zajlik, de valós idejű interakció nélkül. A szinkron tanulás esetében a tanulók könnyen kapcsolatba léphetnek a pedagógussal és más tanulótársakkal, ezáltal lehetővé téve a csoportos tevékenységeket. Valós időben zajlik, ami azt jelenti, hogy a tanulók azonnali visszajelzést kaphatnak. Az ötletek és vélemények gyorsan megoszthatók a többi tanulóval. Hasonlóképpen, ha a gyermekeknek problémái vannak a tananyag bármelyik tartalmával, a szinkron tanulás lehetővé teszi számukra, hogy kérdéseket tegyenek fel és azonnali válaszokat kapjanak. Az aszinkron tanulási forma során a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanulók és tanárok közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. Bár a tanulóknak lehetőségük van kapcsolatot teremteni a pedagógussal, de a kérdésekre nem biztos, hogy azonnali választ kapnak. (Például a tanulóknak szükségük lehet arra, hogy megvárják a választ e-mailben). Az aszinkron tanulásban részt vevőknek fokozott önfegyelemre és összpontosításra van szükségük ahhoz, hogy sikeresen elsajátítsák a tananyagot. Egyes tanulók a szinkron online tanulási formát kedvelik, mivel szemtől szembeni tanításra van szükségük, míg mások az aszinkron online tanulási környezetet, mert ez utóbbi több időt biztosít a kérdés minden oldalának megfontolására. Véleményem szerint a legjobb tanulási forma a kettő ötvözete, főleg az összevont osztályok esetében: 25 perc szinkron és 25 perc aszinkron. Néha nincs jobb, mint egy valós idejű interaktív ötletelés és beszélgetés megosztása; máskor a gondolkodás, a tervezés, az írás és a reflexió követelménye az, ami a tanulást a leghatékonyabbá teszi az egyén számára. Az online tevékenységek sokfélesége megkönnyíti a hatékony tanulási környezetek sokféle kialakítását.

4. Nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni gyakorlás tervezése, online gyakorlatok szervezése.

A tanulói közösség jobban működik, ha különféle tevékenységeket és tapasztalatokat kínálnak. Az online órák élvezetesebbek és hatékonyabbak lehetnek, ha a tanulóknak lehetőségük van ötletelni, és egy vagy két vagy több osztálytárssal ötleteket és feladatokat kidolgozni. Természetesen néhány tanuló egyedül dolgozik és tanul a legjobban. De mégis ajánlatos csoportosan is dolgozni. Ilyenkor létrehozhatnak Facebook, Messenger vagy Whatsapp csoportokat, ahol együtt dolgozhatnak. Jó gyakorlat bemutatása: Sportok az Egyesült Királyságban! - általános iskola, angol nyelv. Felhasznált felületek, eszközök: Google Maps, Google Drive, Google Docs, Google Slides, Google Űrlap.

Angolórán a sportról tanultunk, ezért úgy döntöttem, hogy a tanulók érdeklődésére alapozom. A tanulókat 4 fős csoportokra osztottam fel. Az óra célja a sport témakörben való szókincsbővítésen túl a digitális kompetenciafejlesztés: az idegen nyelven való online keresés, információrendszerezés, továbbá az online telekollaboráció fejlesztése volt. Az első feladatuk az volt, hogy a Google kereső segítségével keressék ki az Egyesült Királyság négy városát (London, Birmingham, Belfast, Glasgow), majd válasszanak egy-egy várost csapatonként. A csapatoknak a Google Maps segítségével körül kellett nézniük az adott városban és ki kellett választaniuk 1 sporthelyszínt, amit egy 4 diából álló Google Slides-ban kellett bemutassanak csoportonként 5 percben, angol nyelven (borító, választás indoklása, egy helyszín képekkel és információkkal, reflexió a feladattal kapcsolatosan). Annak érdekében, hogy megkönnyítsem a tanulók munkáját, előkészítettem Google Docsban megadott szempontokat a feladat teljes körű megoldásához. A dokumentumban integrálva elhelyeztem a csapatokhoz tartozó, egyéni prezentációk linkjét, amihez a bit.ly linkrövidítőt használtam, hogy rövid, könnyen megjegyezhető linkeket hozzak létre. A prezentációk elkészítését követően a csapatok 5 percben prezentálták a munkájukat. Házi feladatként pedig mindenkitől egy 5 kérdésből álló Google kvízt kértem.

5. Online értékelés, visszajelzés, avagy hol tart a diák a tanulási folyamatban?

Az értékelés–megerősítés, visszacsatolási folyamat, amely során nemcsak a tanulók tevékenységét értékelhetjük, hanem az egész tanítási-tanulási folyamatot, annak hatékonyságát. Az értékelés történhet például online teszt formájában, melyek a következőképpen osztályozhatók: 1. A digitális tanulási környezet feladattípusai 2. Feleletválasztásos feladatok jellemzői és típusai (multiple choice) 3. Egyszerű választás (szoros értelemben vett feleletválasztásos) 4. Relációelemzéses feladatok 5. Kiegészítéses feladatok 6. Nyílt feladatok A Google Docs űrlapok, Liveworksheet tesztek nagyon jó mérőeszközöknek bizonyultak. A portfólió, azaz a tanulók munkáinak gyűjtése, rendszerezése szolgálhat értékelési és tanulási célokat egyaránt. Az összegyűjtött munkákból értékelhetővé válik a tanuló fejlődése, az a folyamat, ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan fejlődnek különböző kompetenciái, készségei. A portfólió segítheti a tanuló saját munkáinak, projektek keretében létrehozott – az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló – produktumainak rendszerezését is. Visszajelzésre alkalmasak a digitális osztálytermek, hiszen szinte valamennyibe beépítették a pont és jegyszerzés opcióját. Egyéb hasznos értékelő, visszacsatolást segítő eszközök: a. IKT táblázat – egyszerűen elkészíthető Linoit-ban (linoit.com): Mi az amit már tudok a témáról?Mit szeretnék megtanulni?Mit tanultam meg? (a folyamat/témakör végén) . b. Mentimeter funkciói - szófelhő közösen - ötletbörze - fontossági sorrend felállítása c. Tricider.com:érvek és ellenérvek ötletek mellett

Következtetésképpen elmondható, hogy a világjárvány bebizonyította, hogy a váratlan helyzetekhez is tudunk alkalmazkodni, online térben megszervezni az oktató-nevelői tevékenységeket, de azt is bebizonyította, hogy ez korántsem azonos az osztálytermi tanítássaltanulással, mivel a virtuális világon túl szükségünk van a személyes találkozásra, egymás közelségére.

Bibliográfia:

Misley Helga-Tóth-Mózer Szilvia (2019): Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jógyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Mindenki Iskolája, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. Tóthné Parázsó Lenke (2013): On-line értékelési módszerek I. Eger. Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában. Online elérhetőség: https://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf (Letöltés dátuma: 2021.10.14.) Ten Best Practices for Teaching Online. Az amerikai Stanford Egyetem honlapjáról. Online elérhetőség: https://tomprof.stanford.edu/posting/1091 (Az utolsó megnézés dátuma: 2022.04.29.)