Digitális oktatás vs. szemtől szembe-módszer

Digitális oktatás vs. szemtől szembe-módszer

Bereczki Andrea-Brigitta, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Nagyvárad, Mihai Eminescu Főgimnázium

Bevezetés

2020 márciusában mondhatni, hogy egy új dimenzióba lépett az oktatás világszerte. A vírus miatt több országban – Romániában is – át kellett térni az online tanításra/tanulásra, ezzel „csökkentve” a betegség terjedését. A váltás nem ment zökkenőmentesen, hiszen mind tanárok, mind diákok, s szülők is új módszerekkel kellett megismerkedjenek, különféle eszközöket kellett beízzítsanak, napirendeket kellett átalakítsanak, és hiperalkalmazkodóvá kellett válniuk ahhoz, hogy ne vesződjenek el a újdonságok rengetegében. Szinte egy év eltelével kijelenthető, hogy kisebbnagyobb nehézségekkel, de szinte mindenki beleszokott az „új életbe”. Maga az internet világa nem volt idegen senki számára, hiszen az iskolások informatika órákon tanultak bizonyos dolgokról, otthon használták minimum a Google keresőt, ismerték a Youtube-ot, illetve olyan különböző virtuális világokba léptek be, mint a Facebook is. Ezek csak minimális dolgok, nem említve a számítógépes játékokat, s az okostelefonok virtuális tárházát. A tanulási folyamatok során is egyre több tanár alkalmazta a projekt- vagy a saját kutatás-módszert, melyhez szükségszerű volt az internet használata. Emellett a felsőoktatásban már talán ismertebb volt az e-learning, amely egy„számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.”6 Az egyre fiatalodó tanári generációnak pedig szintén ismert volt az internet világa, így nem volt hosszantartó a nehézségek kiküszöbölése, az idősebb kollégák kisegítése. Közben a média, az internet világa egyből reagálva a helyzetre, egyre több segítséget nyújtott az e világba csöppenőknek. Oktatófilmek, képzések, oktatóvideók sokasága jelent meg röpke egy év alatt. A szülőknek talán nehezebb volt. Hogy miért? Ez lehetne egy másik kutatás témája is, hiszen több oka is lehet: hirtelen meg kellett oldaniuk a gyerek felügyeletét, tanulási eszközt kellett biztosítsanak (még, ha volt támogatás is), a konyhából osztálytermet kellett varázsoljanak, igen, talán több időt kellett töltsenek a megszokottnál a gyermekük tanításával. A pedagógusok több évtizede azon dolgoznak, hogy változtassanak az elavult rendszereken, új módszereket vezessenek be. És íme, egy vírusnak sikerült! John Dewey már az 1970-es években azon a felfogáson volt, hogy a kívánatos neveléshez meg kell szüntetni a hagyományos iskola minden tradicionális elemét: hagyományos iskolaépület, tanév, tanterv, tanóra, osztály, tantárgy, tankönyv, feleltetés stb.7 Dewey „kívánságainak” eleget téve az iskolaépületet lakásra váltottuk, a tanév menete is változott egy-két nappal, a tantervet mind igazgatni kellett, a tanórák időtartama csökkent, az osztály létszáma olykot feleződött, a tankönyv kinek maradt a hagyományos, kinek telefonképernyőre váltott, s a feleltetés is másként zajlott. A hagyományos iskola mindeképpen megdőlt egy esztendő alatt, melynek vannak előnyei és hátrányai is. Már évekkel ezelőtt foglalkoztatta a kutatókat, hogy milyen pozitív és negatív hozadékai lehetnek az e-learningnek vagy nevezzük online iskolának. Egy 2014-ben végzett kutatásban a

6 FORGÓ Sándor: Az e- learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor - MLINARICS József: ELEARNING 2005 (e- learning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14. 7DEWEY, JOHN: Pedagógiai hitvallásom. In: A nevelés jellege és folyamata. Tk., Bp., 1976. 98-99. o. 10

Debreceni Egyetem oktatói a hagyományos oktatást és az e-learninget hasonlították össze, s az alábbi következtetésekre jutottak: 8 Előnyök Hátrányok  Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl.: utazás, szállás) és adminisztrációs költségek hatékonyabbá és eredményesebbé válik a képzés, mivel jobban igazodhat az egyéni tanulási módszerhez és képzési szükségletekhez, testreszabottá válik a tudásátadás.

 Felgyorsul a tudásátadás, ezáltal gyorsabb a válasz a versenytársak lépéseire, hamarabb piacra kerülhetnek a termékek, stb.

 Globális hozzáférés a tudáshoz (időben és térben).

 Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen felújítható.

 A tanulási folyamat nyomon követhető és a megszerzett tudás számonkérhető.

 A tanulás bárhol, bármikor saját ütemben folytatható.

 Az elektronikus oktatás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a vállalati kultúrába beépülnek és motivációs tényezőként hatnak.

 A munkatársak motiváltabbak, mivel átérzik, hogy saját szakmai fejlődésüket ők irányítják egy önkiszolgáló felületen keresztül.  Az oktatás személytelenebb.

 Megnehezíti a tanulók közötti interakciót, amelynek különösen a felnőttoktatásban nagy szerepe van.

 Nincs meg a résztvevők közötti szociális kapcsolat és informális kommunikáció.

 Kezdeti beruházási költsége és a tartalom kifejlesztésének költsége magasabb.

 Nagy ellenállás jelentkezhet egyes vezetők, csoportok vagy egyének részéről, amelyet kezelni kell.

 Az önálló tanulás kultúráját meg kell tanulnunk.

A táblázat pontjait figyelembe véve be kell ismernünk, hogy az e-learningnek hatalmas előnyei vannak, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az iskola egyik alapvető célja, hogy a gyerekek megtanuljanak szociális környezetükben viselkedni, kommunikálni, s ezt az online oktatás személytelensége nem teszi lehetővé. Egyetértek azzal is, miszerint: „Azon kell fáradoznunk tehát, hogy a számítógép és ezáltal az informatikai kultúra minél hatékonyabban szerepeljen az

8DR. FAZEKAS, GÁBOR, BALLATIBOR, DR. KOCSIS, GERGELY: Elektronikus oktatási környezetek, Debreceni Egyetem, 2014.

oktatásban.”9 Viszont ki kell itt emelni azt, hogy „szerepeljen az oktatásban”, tehát ne vegye át az oktatás helyét, hanem részese, segítője legyen annak. Maga a téma igen tág, és nagyon sok kérdést, feltevést merít fel a kutatókban, pedagógusokban egyaránt. Nagyon sok tudományos kutatás bebízonyította már azt a személyes észrevételem, miszerint a lányok nyitottabbak bármilyen típusú felmérésre. Ezt így gondoltam a kérdőív összeállításakor is. Második feltevésem az volt, hogy a reál tantárgyak nehezebben érthetőek, tanulhatóak az online tanulás során, hiszen mind a fizika, mind a matematika megértéséhez, elvégzéséhez több tanári magyarázatra és irányított önálló gyakorlatra van szükség. Mindezeket az online óra rövidsége, személytelensége nem mindig teszi lehetővé. A kutatás elindításának harmadik mozgatórugója az a gondolat volt, miszerint a diákok bár élvezik a kényelmes, otthoni tanulást, mégis vágynak a társadalmi életre, és szeretnek iskolába járni.

A kutatás eredményei

Jelen kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy hogyan viszonyultak a diákok az online oktatáshoz, milyen előnyeit és hátrányait állapítják meg ennek a tanítási/tanulási módszernek. A felméréshez a kérdőíves módszert választottam, melyben olyan kérdéseket tettem fel, mint: melyik rendszerben volt hatékonyabb a tanulás? Mikor töltött több időt a tanulással? Mikor voltak jobban az eredményei? Melyik tantárgy volt nehezebb az online iskola alatt? Tudtak-e figyelni az órákon? Mivel foglalkoztak még az online óra közben? És még sorolhatnám. Illetve személyes véleményekre is kíváncsi voltam a hagyományos iskolarendszerrel és az online oktatással kapcsolatban. A kérdőívet Bihar megye 168 líceumos diákja töltötte ki, mely alapján – ha figyelembe vesszük a megye gimnáziumos diákjainak a számát – nem vonhatunk le általános következtetéseket. Viszont arra jó, hogy egy minimális képet adjon arról, hogy a diákok egy része hogyan is élte meg a változást, s mit jelent számukra online tanulni. A válaszadók 61,9%-a lány és 38,1%-a fiú. Ezen adatok abból a szemponból lehetnének fontosak, ha tovább szeretnék folytatni a kutatást a nemek szerinti vélemények elkülönítésével. Pedagógiai szempontból pedig egy bizonyíték arra, hogy a lányok nyitottabbak különféle kutatásokra. Ha a diákok osztályok szerinti eloszlását nézzük, a következő eredmények jöttek ki: 37,1 % 9. osztályos, 20,4% 10.osztályos, 31,1% 11. osztályos és 11,4% 12.osztályos. A diákok mérvadó többsége (82,6%) azt vallotta, hogy hagyományos iskolai keretek között hatékonyabban és többet tudott tanulni, mint az online iskolában, s szintén a többség (88%) úgy gondolta, hogy a tanárok is jobban tanítanak az iskola falai között. Talán azt gondoljuk, hogy az online iskola több tanulási időt igényelt a diákoktól, de ha az eredményeket nézzük, nem így van. Hiszen a 168 diák 63,5 %-a válaszolta azt, hogy több időt töltött tanulással a hagyományos iskolai rendszerben. A líceumos diákok 95,8%-a fel volt mérve valamilyen módon az e-learning ideje alatt is, így feltehető az a kérdés, hogy mikor teljesítettek jobban. A szubjektív eredmények szerint 80,8%nak jobb volt az elmúlt időszakban az eredménye, mint eddig. Kérdés lehetne itt ennek az oka, mely szintén egy újabb kutatási témát nyit meg. A következő kérdésemben arra voltam kíváncsi, mely tantárgyak bizonyultak nehezebbnek az online iskola alatt. A válaszadók eredményei bebizonyították azt a feltevésem, miszerint a reál tantárgyak elsajátítása nehezebben megy online, mint a humán tantárgyaké. 50,9% jelölte a fizikát és a kémiát és 48,5% a matematikát (több válaszadási lehetőségük volt), de mindezek mellett 71 diáknak a biológia is nehezebben ment így. S magyar diákok lévén a román sem lett könnyebb (66 válaszadó) az online tanulás során. Az okát lehetne boncolgatni, de talán az egyik mérvadó, melyet a kutatás is bebizonyított az, hogy a diákoknak csupán 27,8 %-a volt képes 40 percen keresztül figyelni a monitoron vagy telefonképernyőn keresztül zajló órára. És nagyon őszintén bevallották, hogy a hiányzó tantermi kontrol miatt figyelmük elveszett. 95 diák közben használta a Messengert, 65-en néha-náha zenét is hallgattak, 62 diák számítógépes játékot játszott, 47 tanuló Facebookra is fellépett

9KŐRÖSNÉ MIKIS MÁRTA: Informatika Gyermekkorban – Hazai Helyzetkép. 12

órák közben, 35-en olykor egy filmet is megnéztek, „csupán” 19-en bekapcsolták a tv-t is, de 75-en különböző házimunkát végeztek közben (tanári tapasztalatom: óra közben megszólaló porszívó hang a diáktól – válasz helyett), illetve 47-en a testvérre is kellett vigyázzanak. Mindezen szabadsággal ellenben a válaszadók 60%-a várja, hogy menjen rendesen iskolába. Az alábbi T-táblázatban igyekeztem összeszedni a 168 diák meghatározó véleményeit az online iskola előnyeiről és hátrányairól.

Előnyök Hátrányok

Nem kellett hamar felkelni és magad ura voltál a tanulást illetően.

Több szabadidő.

Többet voltam a családommal.

A tanárok sokkal nagyobb "választékból" taníthattak az internet,és a technológia miatt,úgymond több módszerrel és élvezetesebbek voltak a leckék,s nem voltak olyan monotonok.

Több idő volt a tanulásra, mert vannak, akik ingáznak és elég későn érnek haza, de így ez könnyebb volt.

Megismertük egyes tanárok másik oldalát! Lazább volt.

Könnyebb feladatokkal lehetett szerezni jobb jegyeket.

Miután befejeztem az órákat, egyből másra tudtam koncentrálni.

Kényelmes.

Időmegtakarítás.

Több időt tudtam fektetni önmagamra. Az otthoni körülmények elvonják a figyelmemet.

Az, hogy elléggé elszigetelődünk a szociális életünktől.

Zárkózott lettem.

Minden.

Nem hiszem, hogy volt nagy hátránya.

Nehezebb volt koncentrálni az órákra,mivel több figyelem elterelés van.

Mikor nem engedett be a rendszer ,vagy amikor akadozott nagyon.

Nem értettem meg úgy a leckéket. Nem volt olyan nagy motivációm, hogy tanuljak mint rendes iskolába.

Fárasztóbb , unalmasabb és nehezebb. gy nehéz figyelni és nem sok marad meg abból, amit a tanárok mondanak.

Egyértelműen, hogy sokat ültünk a gép előtt, ezzel rontva az egészségünket.

Lustább lettem.

Nem lehetett látni az osztalytársakat, barátokat.

Talán nem volt mindenki elég figyelmes és hiányzott a személyes találkozás.

Több idő fordítása arra a tárgyra, amit fontosabbnak tartok.

Olyasmit is mutattak a tanárok (a képmegosztással) amit amúgy a rendes iskolában csak elmondtak volna, vagy megmutatják de nem mindenki látja. Hosszútávon nem lehet online tanításon igazán megtanulni a dolgokat!

Saját tempóba tudtam tanulni, a leckéket megérteni. Nem tanulunk, úgyis van puska.

Az egyedüllét.

Kommunikáció hiánya.

Az egész életünk megváltozott. Nem volt lehetőségunk barátokkal találkozni, tanulni, fejlődni. Ez nem rendes iskola! Elvész a tinikorunk, elvész az életünk egyik legfontosabb időszaka, mely meghatározza a későbbi énünket.

A hátránya az online oktatásnak a tanítás minősége volt.

Általánosságban semmi motivációm nincsen, nem is érzem produktívnak magam. Rendkívül komolytalan: számtalan forrásból lehet puskázni és "becsapni a tanárokat és magunkat".

Összegzés

Összegezve elmondható, hogy bár nem egy könnyű év áll mögöttünk, mégis úgy gondolom, hogy mind tanárnak, mind diáknak sikerült fölülkerekedni az akadályokon, és mindenki tanult valamit ebből az időszakból. Minimum informatikai készségeink fejlődtek, illetve megismerhettük saját magunk korlátait, alkalmazkodó képességünket. A diákok véleményei alapján is egy kényelmes, de kommunikációban hiányos esztendő áll mögöttünk. Éppen ezért ne feledjük el, hogy az élet egyik alapfeltétele a hatékony kommunikáció és a teljes tarsadalmi élet, melyhez jogunk van!

Bibliográfia

DEWEY,JOHN: Pedagógiai hitvallásom. In: A nevelés jellege és folyamata. Tk., Bp., 1976. 98-99. DR. FAZEKAS GÁBOR – BALLA, TIBOR – DR. KOCSIS GERGELY (2014): Elektronikus oktatási környezetek. Debreceni Egyetem FORGÓ SÁNDOR: Az e- learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor - MLINARICS József: E-LEARNING 2005 (e- learning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14. KŐRÖSNÉ MIKIS MÁRTA:Informatika Gyermekkorban – Hazai Helyzetkép. [Elektronikus változat]: https://ofi.oh.gov.hu/korosne-mikis-marta-informatika-gyermekkorban-hazai-helyzetkep (Letöltés dátuma: 2020. október 20., 12,14)