Az online oktatás során használt módszerek magyar nyelv és irodalomórán

Az online oktatás során használt módszerek magyar nyelv és irodalomórán

Demeter Ignác Attila, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Nagyvárad, Bihar megyei Tanítók Háza

Mielőtt az online oktatásra rátérnék, szeretném tisztázni, hogy az oktatásnak három formája van: jelenléti képzés, vegyes oktatás és távoktatás. Ebből a három kategóriából kiemelném a távoktatást, amely a felnőttképzésben bevett gyakorlat. Azonban ezt alkalmazni gyermekekre kockázatos vállalkozás, hiszen a tanulókban nincsen meg mindaz, ami a felnőttképzést sikeressé teszi: előzetes tudás, érdeklődés, motiváció, változatos tanulási technikák, kudarctűrő képesség. Megállapításom nem kizáró jellegű: elismerem, hogy vannak tanulók, akik rendelkeznek mindezekkel, ám nem jellemző az oktatott diákok nagy többségére. Ugyanakkor azok az iskolai kutatások, amelyek a sikeresen működő rendszereket vizsgálják azt mutatják, hogy a „tanulók iskolai teljesítményét alapvetően a tanárok minősége határozza meg, a tanulás minőségét csak a tanítás minőségén keresztül lehet javítani.” (McKinsey & Company 2007:15, idézi Farkas, 2013, 187) Az online oktatás nem érte váratlanul az oktatói társadalmat Európában. A pedagógusok egy része már használt a szemtől szembeni oktatás során is laptopot és kivetítőt, megidézett filmeket, oktatóvideókat, rövid, 10-15 percet meg nem haladó kisfilmeket, amelyekkel alátámaszthatta vagy érdekessé tehette az aktuális leckét. Emellett Különösen bevezető órákon vagy ismétléshez, gyakorláshoz használtam az elektronikus eszközöket, esetleg egy-egy nehezebb regényt váltott ki az osztály, ha az adott irodalmi művet művészi értékkel bíró kétórás játékfilmben sikerült megnézni (például Jókai Mór: Egy magyar nábob). Az igazi kihívást azonban az jelentette, hogy teljesen online oktatásra álljon át a pedagógustársadalom. Egy öt kérdésből álló európai felmérés16, amelyet 2020. április 9. és május 10. között lehetett kitölteni a School Education Gateway portálon (összesen 4.859 fő válaszolt), azt mutatja, idézem „A válaszadók 67%-a most először próbálta ki az online tanítást, 25%-uk rendelkezett valamennyi tapasztalattal e téren, és 6%-uk volt kifejezetten jártas az online tanításban a járványt megelőzően is. A válaszadók 3%-a jelezte, hogy iskolájuk nem állt át az online tanításra/távoktatásra.” Tavaly tavasszal még csak ismerkedtünk az oktatásban használható platformokkal. A teljesség igénye nélkül a romániai oktatásban használt néhány platform: Google Suite for Education, Microsoft Teams, Office 365, Edmodo, Jitsi. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége még a járvány kezdetén útjára bocsátott egy kérdőívet, amelyet 2.943 pedagógus töltött ki.17 Az adatfelvétel néhány érdekességre világít rá. Például, hogy online kurzuson főleg tanítók és kőzépiskolai tanárok vettek részt (a válaszadók 26,3%a), ám a távoktatást (értsd online iskolai oktatást) elősegítő kurzuson csak a válaszadók 17,4%-a. Másik érdekesség, hogy a válaszoló pedagógusok főleg a Youtube-ot, a Messenger-t és az e-mailt részesítette előnyben a diákokkal való kommunikációban. Csak ezután következik a Google Classroom (1039 igen válasz = 35,3%). Valószínűsítem, hogy ha újra elvégeznék az adatfelvételt, akkor ma már más eredmények születnének (a digitális platformok javára). A pedagógusok többsége 4-6 platformot használ átlagban, akik meg még nem használnak platformokat, azok is ugyanennyit szeretnének megtanulni. A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület18 gyakorlati megoldásokkal jelentkezett. Az oldalon kiemelik, hogy a tanulás legfontosabb elemei a hasznos időbeosztás, a laza, de rendszeres munkarend, a szülők értesítése, az osztálynaptár használata. Ez utóbbi azért bizonyulhat hasznosnak, mivel a szülők, gyermekek, tanárok is valós időben jutnak hozzá fontos információkhoz. A naptár használatának megtanulása után már nem lehet azzal védekezni, hogy valaki elfelejtett elvégezni egy

16 https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/viewpoints/surveys/survey-on-online-teaching.htm 17 http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Magiszter-2020_2_183-192.pdf 18 https://mdoe.hu/digitalis-oktatas/tavoktatas-tanari-szemmel/ 33

feladatot. Talán nem lenne elvetetndő újítás nálunk is az elektronikus napló bevezetése, hogy a szülők és tanárok között is létezzen egy direkt kapcsolat, amiből a diák kimarad. A saját érdekében. Ugyanezen az oldalon található meg az a Tóth Éva által fordított táblázat is, amelyet azóta sokan átvettek és használnak, s amelynek címe: Milyen típusú e-learning eszközt keresel?19 Idézném az említett oldalon levő táblázatot, amely abban igazított el, hogy a távoktatásban történő óra hogyan épüljön fel. Látható, hogy az új anyag feldolgozása ugyanúgy max. 20 percet vesz igénybe, mint az osztálytermi oktatásban. Kiemelném ugyanakkor a ráhangolódás és szóbeli értékelés mozzanatának fontosságát. Hiányolom viszont a házi feladatok ellenőrzését, amely szintén egy eszköz lehet az önálló tanulás felé.

Idő

Tevékenység

0 – 10 perc Bejelentkezés, ráhangolódás

11 – 20 perc ismétlés, tesztek, motiváció

Alkalmazás

pl. jitsi

Pl. mentimeter

21 – 30 perc online prezentáció, video közös megtekintése pl. sway

31 – 40 perc feladatok megoldása

41 – 45 perc értékelés

elköszönés, jitsi bezárása, esetlegesen az óra rögzítése és annak megosztása az osztálycsoportban pl. redmenta

személyes értékelés szóban vagy írásban

pl. jitsi

Proháczik Ágnes szerint20 az iskolai oktatásban szükség van egy jó oktatási platformra, digitális tananyagok készítésére, digitális eszközök készítésére (tanároknak és diákoknak), megfelelő ütemterv és számonkérési formák kidolgozására. (Proháczik, 2020)

Az oktatás során fontos szerep jut a közvetlen kommunikációnak. A jól ismert telefonálás, emailezés, Skype mellet van néhány olyan lehetőség, amelyet viszonylag kevesen használnak. Az egyik a Loom nevű alkalmazás, amellyel a pedagógus oktatóvideókat hozhat létre, s feltöltheti a Youtube-ra. A Discord-ot gamereknek tervezték, de jól használható osztálytermi kommunikációra is. Használható számítógépen és telefonon. Az előnye az, hogy egyszerre több termet is nyithatunk, így mindegyik osztályunkkal beszélgethetünk és a kamerákat is bekapcsolhatjuk. Hátránya, hogy a résztvevőket (tanárok, diákok, szülők) egyenként kell meghívni.

A Nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégiumban kétféle platformot használtak a pedagógusok. A nagy többség a Google Classroomot21 tanulta meg, mivel itt a Zoom-mal ellentétben nincsen időbeli korlátozás az online tanórák tartásakor. A gyakorlat azt mutatta, hogy a pedagógusok vagy maguk fedezték fel e platformokat, vagy részt vettek képzésen, illetve kollégáiktól kértek segítséget. A Google Tanterem célja egy olyan felület létrehozása, amely segíti a tanulókat az ismeretek elsajátításában, tehermentesíti az oktatókat, átlátható, könnyen használható legyen. Nemcsak a tananyagok létrehozása egyszerű, hanem azok kiosztása, visszatöltése, javítása és visszacsatolása is.

19 Irene von der Spoel - Today’s Teaching Tools, 2020: https://www.todaysteachingtools.com/ 20 http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/390/672 21 Magyar megfelelői a köznyelvben: Google Tanterem, Google Osztályterem. 34

Az említett platform előnyei közül megemlíteném a következőket:  a legelső és legfontosabb szempont az oktatásban levőknek az, hogy ingyenes;  a második legfontosabb szempont, hogy nemcsak számítógépen, hanem tableten és okostelefonon is használható;  egyszerű Gmail-es postafiókkal csatlakozhatnak a diákok, nincs szükség külön regisztrációra;  egy helyről elérhető a csoporton belüli kommunikáció, az összes kiadott feladat és az osztályzás is;  a diákokkal személyes kapcsolatot tarthatunk e-mailben és a Drive-ra feltett anyagokhoz is mindannyian hozzáférhetnek;  a Naptár segítségével kijelölhetünk határidőket, amelyet a diákon kívül a szülők és a többi pedagógus is láthat, amennyiben biztosítunk nekik hozzáférést;  a Fal-ra kitehetjük a feladatokat, utasítással és határidővel ellátva;  a gyakorló feladatok megoldása után lehetőség van a javítókulcs diákok általi megtekintésére, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy egy feladatot többszöri megoldásra kínálhatunk, amíg a diák tökletes válaszokat nem ad, vagyis lehetősége van kijavítani hibáit;  feladatok kiosztása előtt eldönthetjük, hogy űrlapot, gyakorlólapot, tesztfeladatot vagy kérdést teszünk fel, esetleg tananyagot közvetítünk;  a feladatokat érdemjeggyel honorálhatjuk. A kevésbbé jól teljesítőknek külön felzárkóztató feladatokat is adhatunk;  a tanulók is hozhatnak létre feladatlapokat, amelyeket tanári ellenőrzés után megoldhat az egész osztály. Ezt külön jegyet is érhet.

Ugyanakkor nem titkolható el, hogy a platformnak is vannak hátrányai. Ezek közül megemlíteném a következőket:  nincs lehetőség videokonferencia tartására;  ha egyszerű Gmail-es fiókkal dolgozunk (az iskola nem rendelkezik GSuite for Education fiókkal), akkor a szülőknek küldendő automatikus mailt nekünk kell egyenként megírni;  egy regisztrációhoz 15 GB tárhely tartozik, ezt is figyelembe kell venni a képek, filmek feltöltésénél.

Jobbágy András a Google Tanterem rövid bemutatása után további ingyenes eszközöket és platformokat javasol a digitális oktatáshoz, idézem a honlapról:

 „Videók felvételéhez remek eszköz az ingyenes Loom alkalmazás (rögzítheted vele a webkamera képet és a saját képernyődet is), megosztáshoz pedig kézenfekvő választás a

YouTube.  Szintén jól alkalmazható a Facebook Live, amelynek segítségével a diákok élőben követhetik az előadásodat.  Csoportos videóhívásra a klasszikusan bevett eszköz a jó öreg Skype, alternatíva a gamerek számára fejlesztett Discord, vagy a szintén ingyenes 8×8. Ha az iskola rendelkezik saját G Suite fiókkal, akkor kézenfekvő megoldás a Google Hangouts Meet.  Prezi, prezentációk készítéséhez. (Alapvetően fizetős, de van egy ingyenes próbaidőszak.)  Játékos kvízek készítéséhez és megosztásához nagyon jó a Kahoot. Szótanuláshoz és memorizálós feladatokhoz ügyes alkalmazás a Quizlet.  +1 tipp a Nemzeti Köznevelési Portál, ahová rengeteg hasznos iskolai digitális tanagyak került fel (könyvek, videók, feladatok, stb.). Ugyancsak jó kiindulási alap a Sulinet

Tudásbázis.”

A magyarórán különböző képes-szöveges tananyagot közvetíthetünk a diákonak. Ezek egy része közismert: ZanzaTV, regényadaptációk a Youtube-on, oktató videók pedagógusoknak. Az általam eddig alkalomszerűen használt elektronikus anyagokból mutatok be néhányat, azokat, amelyeket gyakrabban kezdtem használni a pandémia alatt. Természetesen az órák témája is meghatározta, hogy melyik órán mit használtam. A téma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című műve, amelynek foldolgozására maximum 18 tanórát szántam. Az órák felépítését követve 1-2 konkrét példát említek a táblázatban:

Az órák lebontása Óraszám Online eszközök, megjegyzések

Zrínyiek a történelemben A törökverő Zrínyi Miklós életútja, halála

Műfaj, keletkezés és megjelenés, források, téma, szerkezet, embereszmény

A mű elemzése (tartalom, szereplők, nyelvezet, verselés)

Szereplők jellemzése, mondanivaló 1 Zrínyi Miklós jellemzése portré alapján: Elias Widemann metszete 1652-ből. Egyéni munka: egy szereplő elemzése vagy Zrínyi és Szulejmán összehasonlító elemzése. Csoportmunka: jellemtérkép készítése egy-egy szereplőről.

Összefoglalás, gyakorlatok

Felmérés Értékelés 1 Forráselemzés: mult-kor.hu cikke a Zrínyiekről: Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós. 1 Családfakutatás: https://mnl.gov.hu/mnl/ol/genealogiai_tajekoztato Zrínyi halála: Zrínyi Miklós ravatala fölött / Élő történelem a virtuális térben | Magyar Nemzeti Múzeum: https://www.youtube.com/watch?v=DpnMAaUYcjc Fürtábra készítése Zrínyi Miklósról. 1-2 A barokk. Képes vetítés és zenehallgatás. Egy kiválasztott barokk festmény közös elemzése megadott szempontok alapján. Felhasználható honlapok tanulmányozása: mek.oszk.hu, erettsegi.com, irodalomora.hu, zanza.tv, arcanum.com. Ismerkezdés a honlapokkal, lényeges információk összevetése, jegyzetelés. Egyéni feldolgozás: https://zanza.tv/irodalom/barokk/pazmanypeter-es-zrinyi-miklos. Tesztlap. 8 Rövidfilm: Szigetvár - 1566 – A Történelmi Animációs Egyesület által 2016-ban készített, az 1566-os szigetvári ostromot feldolgozó animációs film megtekintése: https://www.youtube.com/watch?v=RdnLN2LEshE (26:23) A mű olvasásához: https://mek.oszk.hu/10000/10054/10054.htm Tesztlapok az énekekhez.

1-2 Zrínyi kirohanása: képzőművészeti alkotások megtekintése. Johann Peter Krafft 19. századi festményének közös elemzése a kép letöltése után. 1 A Google Tanteremben létrehozott 100 pontos online tesztlap. 1 Osztály szintű és egyéni, szóbeli és írásbeli értékelés.

Megjegyzés: a részek végén szinte minden esetben tesztlapokat írattam a diákokkal, hogy ellenőrizzem, mi maradt meg a feldolgozott anyagból. Az online felméréshez először többször megoldható gyakorlólapokat adtam, majd magát a tesztlapot, amely egy kisjegyet ért (formatív értékelés). A 14-15. óra tájékán már pontos képem volt arról, hogy ki milyen mértékben sajátította el az anyagot, illetve hol vannak hiányosságok. Ezeket az összefoglalás során újból megtárgyaltuk, kiegészítettük. A téma feldolgozása 100 pontos felméréssel és nagyjeggyel zárult (szummatív értékelés).

Bibliográfia

A koronavírus Erdélyben felmérés: jelentős egyenlőtlenségek a távoktatásban. ErdélyStadt. Utolsó módosítás: 2020.04.27. Link: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/a-koronavirus-erdelyben-iii/50 (Letöltve: 2020.12.27.) Dr. Fazekas Gábor – Dr. Kocsis Gergely – Balla Tibor (2014): Elektronikus oktatási környezetek. Debreceni Egyetem, Debrecen. Digitális Tankönyvtár. Link: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20110103_10_elektronikus_oktatasi_kornyezetek/ch02s02.html (Letöltve: 2020.12.27.) Gordon Győri János: Magyartanítás a gyakorlatban. https://ofi.oh.gov.hu/magyartanitas-gyakorlatban (Letöltés: 2021.01.08.) Google Tanterem (Classroom): Tökéletes megoldás távoktatásra. Link: https://creativesite.hu/webdesign-blog/google-tanterem (Letöltés: 2021.08.08.) Jobbágy András: Google Tanterem: Egyszerű és profi megoldás a távoktatásra. Honlap: https://honlapszaki.hu/google-tanterem/ (Letöltés: 2021.08.08.) Proháczik Ágnes (2020): A tantermi és az on-line oktatás (tanítás és tanulás) összehasonlító elemzése. In. Opus et Educatio. Vol 7, No 3 (2020) 26. szám. Lásd: http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/issue/view/43 (Letöltés: 2021.01.06.) Ozsváth-Berényi Hajnal: Romániai magyar pedagógusok online képzések, távoktatást segítő képzések iránti igényei. Online adatfelvétel, RMPSZ, 2020. április 6–26. In. Magiszter, 2020/2, 183192. old. Lásd: http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Magiszter-2020_2_183-192.pdf (Letöltés: 2021.01.06.)