EGY MONOLIT ÖNAZONOSSÁGÁRÓL Az új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont
AZ ÉPÍTÉSZET MÚZEUMA A BAJZA UTCÁBAN A Walter Rózsi-villa régi pompája
ACÉLPITYPANGOK NYÍLTAK A PIAC FELETT Megújult Budakeszi egyik városkapuja
YBL SZELLEMÉBEN Összművészeti bravúr a felújított Opera
ÉRZELMES UTAZÁSOK ERDÉLY SZÍVÉBE
www.octogon.hu 2022 | 3. szám 2500 Ft Előfizetőknek: 2125 Ft
977141852200222003
L APUNK TÁ MOG ATÓJA A Z:
Sütő András lakóháza Marosvásárhelyt — Az építész háza: Csíkszentlélek
NE M Z E T I KU LT U RÁ L I S A LA P
TÖRT TÜNETEK TÜKRE SZÉLFOSZLÁNYBESZÁRADÁS JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013 KIADJA
PUBLISHER PUBLISHING KFT.
©
Tízmillió Ráday Mihály országa vagyunk! – kiáltott fel nemrégiben kissé borízű hangon egy barátom. Mielőtt bárki a tavaly elhunyt városvédő emlékét sértő kirohanásnak érezné ezt a kifakadást, le kell szögeznem, hogy a beszélgetés a kortárs hazai építészet recepciójának korlátairól szólt, amivel kapcsolatban úgy köpte közénk valamelyikünk a nosztalgia szót, hogy attól az asztaltársaság összes tagjának kezében egyszerre állt meg az unicumos pohár. Ismerősen tört meg a gonosz itallal telt pohárkák üvegpalástján a fény, amit a kerthelyiség sárgás alapvilágítást biztosító légyszaros, szúnyogtetemekkel pettyegetett burájú lámpája sugárzott. Pillanatnyi csönd támadt. Angyal támolygott bizonytalan léptekkel a vendéglátóegység toalettjének irányba. Hogy érted, hogy nosztalgia? Mit akarsz te most itt evvel? – törte meg egyikünk a csöndet, miközben reflexszerűen a cigaretta papírja, filtere, dohánytasakja felé nyúlt. Hosszú, szenvedélyes és kellően zavaros monológ következett itt, amiben a Fortepanból és az Arcanumból mindent tudó mindentudókon, illetve a hivatásos és megélhetési városemlékezőkön, a városemlékezet-iparon, az art-deco/szecesszió/eklektika-pornóig sok mindenről szó esett, miközben fél szemmel a pincér felé is kacsingató hallgatóság csak annak örülhetett igazán, hogy J. – a barátunk – valami homályos nőügyből kifolyólag késik, mert ha történetesen már megérkezett volna, akkor bizonyosan már ő is üvöltve monologizálna az építészeti nosztalgia popkultúráját, sőt popkultúratudományát az éppen most, akadémia alapossággal megalapozó barátunk nosztalgia-elméletével párhuzamosan. J.-nek ugyanis egy szerelmi csalódást követő tudatmódosult éjszakán meggyőződésévé vált, hogy a herderi jóslat beteljesült, a nemzethalál bekövetkezett, csak mint egy rég elpusztult távoli csillag fénye, érzékszerveinkkel még egy ideig érzékelhető, de valójában már nem létezik. Nem telt el elég idő ahhoz, amin a szarmaták, az etruszkok „vagy tudom is én” kik keresztülmentek. Hogy magyar szavaink valódi jelentése megszűnt, kiüresedett, feloldódott, relativizálódott, következményeknélkülivé vált. Kultúránk, kortárs építészetünk zombiként, élőhalottként van jelen. Úgy létezünk a jelenben, úgy gondolkodunk, úgy alkotunk, úgy sodródunk, úgy politizálunk, úgy kereskedünk, annyira élettelenül, kilátástalanul, ahogyan azok gondolkodnak, akiknek csak félreértett, félremagyarázott emlékei vannak, valódi jelenük, valóságuk, jövőjük nincs. J.-t nehéz ilyenkor leállítani. Ha iszik, sajnos hevesen és kocsmapróféta ábrázatát magára ölve herderezik megállíthatatlanul. Ógörög szakos bölcsészből lett építész, aki évek óta jelentős közüzemi számlatartozással is bír. J. azonnal felhozta volna, hogy a nosztalgia szó etimológiájában a görög hazatérés és a fájdalom szavak fedezhetőek fel, de hát fájdalom ide vagy oda, hova térjen meg az ember, ha a haza nincs többé.
A SZERKESZTŐSÉG CÍME ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1037 Budapest, Folyondár utca 26. LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. +3630 510 8888 | info@octogon.hu LAPIGAZGATÓ Bucsay Orsolya
EXECUTIVE DIRECTOR orsolya.bucsay@octogon.hu
FŐSZERKESZTŐ Martinkó József
EDITOR-IN-CHIEF jozsef.martinko@octogon.hu
VEZETŐ SZERKESZTŐ
SENIOR EDITOR
Szira Péter peter.szira@octogon.hu ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ
FOUNDING EDITOR
Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig) OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ EDITOR-IN-CHIEF OF OCTOGON ONLINE Farkas-Zentai Lili
lili.zentai@octogon.hu
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK
CORRESPONDENTS
Götz Eszter, Hack Orsolya, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára MÉDIATANÁCSADÓ
MEDIA CONSULTANT
Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu Kun Mária
maria.kun@octogon.hu
GRAFIKAI TERVEZÉS Borsa Aliz
GRAPHIC DESIGN
aliz.borsa@octogon.hu
LOGÓTERV
Szóval J. végül nem toppant be aznap éjjel abba a bizonyos kerthelyiségbe, ugyanakkor a nosztalgia szó velünk maradt. Régen minden volt, most meg miért nincs semmi sem? Miért a Retro rádió a leghallgatottabb haza adó, miért beszél mindenki a Besúgó című filmsorozat nosztalgikus retróban testet öltött történelmietlenségéről, történetiségéről, műfaji kérdéseiről, hazugságairól, a fel nem tárt, be nem vallott (ügynök)múltunk manipulatív átiratáról. Miért fontosabb a nosztalgikus múltba révedés, mint a jelen elfogadása. Miért állítjuk elő a felejtés kultúráját is, annak érdekében, hogy a nosztalgia kultúrája váljék dominánssá. Miért akarjuk, hogy állandóan fájjon valami, és miért nem érünk már haza végre?
LOGO DESIGN
Sólymos Ágnes Eszter NYOMDAI MUNKA
PRINTED BY
Pauker Holding Kft. | 1047 Budapest, Baross u. 11–15. | +361 272 22 90 | www.pauker.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült. TERJESZTÉS
DISTRIBUTED BY
Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK
Jó minőségű kortárs építészet csak jó minőségű jelenidőben létezhet, amit ha végiggondolunk, talán ritkábban nyúlunk a mérgező, korlátolt nosztalgiához. Talán tudatosabban védjük magunkat attól, hogy a „régen minden jobb volt” bódulatában éljünk. a szerk.
ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 7. oldal
Előző, 2022/2-es (174) lapszámunk 107. oldalán szereplő cikk alcímébe értelemzavaró hiba került. A 18. velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjában Kondor-Szilágyi Mária kurátor REZIDUUM – The Frequency of Architecture című projektje lesz látható. Az érintettetektől elnézést kérünk!
A BORÍTÓN
vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu. ON THE COVER
2022/3 www.octogon.hu
P ÍTVÁN ÉRT ET
AR
Z
Y
LA
Y
A
Bujnovszky Tamás felvétele látható.
A M AG
6
A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem
ÉPÍTÉ
S
36 | sz.: Moscu Katalin f.: Alexandru Fleșeriu Egy örökség téglalenyomata Sütő András lakóháza Marosvásárhelyt Tóthfalusi Gábor (Tektum Arhitectura)
186 | INDEX 102 | sz.: Kondor-Szilágyi Mária PHD REZIDUUM 2023 – The frequency of architecture A 18. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjáról Ferencz Marcel DLA, Haász Ferenc, Z. Halmágyi Judit DLA, Mátrai Péter DLA 114 | sz.: Zöldi Anna f.: Hlinka Zsolt Ybl szellemében Összművészeti bravúr a felújított Opera Zoboki Gábor (ZDA Zoboki Építésziroda) 126 | sz.: Ujlaky-Gazdag István Csúcstechnikával idézték meg Ybl Miklóst Az Operaház felújítását segítő digitális 3d modell (The Greypixel) 136 | sz.: Zöldi Anna f.: Bujnovszky Tamás Barátságos nagyság Pillar irodaház a Dózsa György úton Zoboki Gábor (ZDA Zoboki Építésziroda)
TAR TA LOM fotó: ARCHÍV, SEIDNER ZOLTÁN (MÉM MDK FOTÓTÁR)
KÜLFÖLD 26 | sz.: Wesselényi-Garay Andor f.: Bujnovszky Tamás Az egyszerűség luxusa Csíkszentlélek: Az építész saját családi háza Lőrincz Barna
150 | sz.: Uhl Gabriella f.: Hlinka Zsolt Eurocenter helyett GoBuda Pesti József, Palotás Artúr (Aspectus Architects)
VILLA 40 | sz.: Kovács Péter f.: Bujnovszky Tamás Egy ünnep első lépcsőfoka Az Építészet Ligete a Bajza utcában Kokas László (Kokasműterem) 56 | sz.: Molnár Szilvia f.: Danyi Balázs Valami merész Ház a Zsíros-hegy oldalában Földes László (Földes és Társai Építésziroda) BUDAPEST 66 | sz.: Hartmann Gergely f.: Bujnovszky Tamás Egy monolit önazonosságáról Az új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont Ferencz Marcel DLA (Napur Architect) 94 | sz.: Hemrik László f.: Fazekas Nikoletta, Szarka Dávid Ez alkalmazott művészet A Néprajzi Múzeum nyitó kiállításairól Taraczky Dániel (art1st)
KÉPESSZÉ 160 | f.: Varga Marietta Magasfeszültség Egy ELMŰ-alállomás homlokzata Guba Sándor, Hámori Péter, Novák Sándor (GUBAHÁMORI) KKK– KÖNYVKRITIKA 166 | sz.: Ipsics Barbara Leltár Női alkotók a műkereskedelemben Martos Gábor: Önarckép nyaklánccal ITTHON 168 | sz.: Martinkó József f.: Bujnovszky Tamás Magatartásból jeles Parkolóház a soproni Árpád utcában Tima Zoltán, Németh Tamás, Tölgyesi Kaplony (Tima Stúdió, KÖZTI) 178 | sz.: Vakli Tünde f.: Bognár Benedek Acélpitypangok nyíltak a piac felett Megújult Budakeszi egyik városkapuja Bártfai-Szabó Gábor, Horváth Zoltán (Bártfai-Horváth Építészműhely Kft.)
Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy 2022. január 1-jétől magazinjaink ára a következők szerint változott: OCTOGON MAGAZIN: 8 lapszám | 12 hónap / lapszám ára: 2500 Ft + áfa OCTOGON DECO: 6 lapszám | 12 hónap / lapszám ára: 995 Ft + áfa
AZ
1998 ÓTA MEGJELENT LAPSZÁMAI
1998 | 01 001
1998 | 02 002
1998 | 03 003
1999 | 01 004
1999 | 02 005
1999 | 03 006
1999 | 04 007
1999 | 05 008
1999 | 06 009
2000 | 01 010
2000 | 02 011
2000 | 03 012
2000 | 04 013
2000 | 05 014
2001 | 06 015
2001 | 01 016
2001 | 02 017
2001 | 03 018
2001 | 04 019
2001 | 05 020
2001 | 06 021
2002 | 01 022
2002 | 02 023
2002 | 03 024
2002 | 04 025
2002 | 05 026
2002 | 06 027
2003 | 01 028
2003 | 02 029
2003 | 03 030
2003 | 04 031
2003 | 05-6 032-033
2004 | 01 034
2004 | 02 035
2004 | 03 036
2004 | 04 037
2004 | 05 038
2004 | 06-1 039–040
2005 | 02 041
2005 | 03 042
2005 | 04 043
2005 | 05 044
2005 | 06 045
2006 | 01 046
2006 | 02 047
2006 | 03 048
2006 | 04 049
2006 | 05 050
2006 | 06 051
2007 | 01 052
2007 | 02 053
2007 | 03 054
2007 | 04 055
2007 | 05 056
2007 | 06 057
2008 | 01 058
2008 | 02 059
2008 | 03 060
2008 | 04 061
2008 | 05-6 062-063
2009 | 01 064
2009 | 02 065
2009 | 03 066
2009 | 04 067
2009 | 05 068
2009 | 06 069
2009 | 07 070
2009 | 08 071
2009 | 09 072
2009 | 10 073
2010 | 01 074
2010 | 02 075
2010 | 03 076
2010 | 04 077
2010 | 05 078
2010 | 06 079
2010 | 07 080
2010 | 08-9 081-082
2010 | 10 083
2011 | 01 084
2011 | 02-3 085-086
2011 | 04 087
2011 | 05 088
2011 | 06 089
2011 | 07 090
2011 | 08-9 091-092
2012 | 01 093
2012 | 02 094
2012 | 03 095
2012 | 04 096
2012 | 05 097
2012 | 06 098
2012 | 07 099
2012 | 08 100
2012 | 09 101
2012 | 10 102
2013 | 01 103
2013 | 02 104
2013 | 03 105
2013 | 04 106
2013 | 05 107
2013 | 06 108
2014 | 01 109
2014 | 02 110
2014 | 03
2014 | 04 112
2014 | 05 113
2014 | 06 114
2014 | 07 115
2014 | 08 116
2015 | 01
111
117
2015 | 02 118
2015 | 03 119
2015 | 04 120
2015 | 05 121
2015 | 06 122
2015 | 07 123
2015 | 08 124
2016 | 01 125
2016 | 02 126
2016 | 03 127
2016 | 04 128
2016 | 05 129
2016 | 06 130
2016 | 07 131
2016 | 08 132
2017 | 01 133
2017 | 02 134
2017 | 03 135
2017 | 04 136
2017 | 05 137
2017 | 06 138
2017 | 07 139
2017 | 08 140a
2017 | 08 140b
2018 | 01
2018 | 02 142
2018 | 03 143
2018 | 04 144
2018 | 05 145
141
2018 | 06 146
2018 | 07 147
2018 | 08 148
2019 | 01 149
2019 | 02 150
2019 | 03 151
2019 | 04 152
2019 | 05 153
2019 | 06 154
2019 | 07 155
2019 | 08 156
2020 | 01 157
2020 | 02 158
2020 | 03 159
2020 | 04 160
2020 | 05 161
2020 | 06 162
2020 | 07 163
2020 | 08 164
2021 | 01 165
2021 | 02 166
2021 | 03 167
2021 | 04 168
2021 | 05 169
2021 | 06 170
2021 | 07
2021 | 08 172
2022 | 01 173
171
2022 | 02 174
AZ
ARCHITECTURE & DESIGN MAGAZINT KERESSE
a forgalmasabb hírlapárusoknál, az inmedio és a RELAY üzletekben valamint az alternatív árusítóhelyeken! — — RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT 1052 Budapest, Szervita tér 5. — — FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. — — MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. — — FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ 1072 Budapest, Rákóczi út 14.
— ÍRÓK BOLTJA 1061 Budapest, Andrássy út 45. — TERC SZAKKÖNYVESBOLT 1149 Budapest, Pillangó park 9. — MAGVETŐ CAFÉ 1074 Budapest, Dohány utca 13. — Fiók for arts Kft. 1111 Budapest, Csíky u 1.
— — — —
2022 | 03 175
5
AZ EGYSZERŰSÉG
AZ ÉPÍTÉSZ SAJÁT CSALÁDI HÁZA, CSÍKSZENTLÉLEK
26
LUXUSA
Építészet: LŐRINCZ BARNA Szerző: WESSELÉNYI-GARAY ANDOR Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 27
EGY ÖRÖKSÉG
Építészet: TEKTUM ARHITECTURA | TÓTHFALUSI GÁBOR Szerző: MOSCU KATALIN Építészeti fotó: ALEXANDRU FLEȘERIU 34
TÉGLALENYOMATA
SÜTŐ ANDRÁS LAKÓHÁZA MAROSVÁSÁRHELYT 35
40
EGY ÜNNEP ELSŐ LÉPCSŐFOKA AZ ÉPÍTÉSZET LIGETE A BAJZA UTCÁBAN
Építészet: KOKASMŰTEREM | KOKAS LÁSZLÓ Szerző: KOVÁCS PÉTER Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
A
villaépületek az építészettörténet rendkívül sokrétű és mérhetetlenül izgalmas szegmensei. Egyesül bennük az építészettörténet, a családtörténet, valamint a történelem egy-egy szelete. Minden bizonnyal impozáns budapesti példaként áll előttünk a közelmúltban befejezett Bajza utcai villa, amely nem csupán a hazai modernista építészet szép példája, hanem egyszersmind egy monumentális projekt első megvalósult lépcsőfoka is.
A vakítóan fehér homlokzatú villaépület előtt állva – mivel a nagyszüleim a közeli Damjanich utcában éltek, és sokat sétáltunk a környező utcákban – kutatni kezdtem az emlékezetemben, hogy felidézzem az általam ismert épületet. Hiába próbálkoztam azonban, sehogy sem rémlett fel előttem – csak a villa belső terében elhelyezett korabeli fotók láttán döbbentem rá és szembesültem a hatalmas kontraszttal az általam ismert és a felújított ház között. A Walter Rózsi-, illetve Fischer-villaként is említett épület a két világháború közötti időszak izgalmas építészeti példája, amelynek mind a megrendelői, mind pedig a tervezői háttere sok érdekességet rejt. A néhány hónap alatt felépült villa ugyanis annak a Fischer Józsefnek a munkája, aki nem csupán a korszak hazai és nemzetközi alkotóival ápolt intenzív munkakapcsolatot, hanem minden bizonnyal a hazai modern építészet egyik legkiválóbb alakja is volt. Mindemellett feleségével – Pécsi Eszterrel, aki elsőként szerzett hazánkban nőként építészmérnöki oklevelet – sok közös munkát is jegyeznek, az említett villa is ezek közé tartozik, amelynek vasbeton-szerkezetét Pécsi tervezte. Az 1936-ban megvalósult háznak azonban nem csupán a tervezői háttere impozáns, hanem a megrendelő személye is. A villát ugyanis megbízóként tizenhárom éven keresztül az 1949-es államosításig Radó Géza és felesége, az ünnepelt operaénekesnő, Walter Rózsi lakta, így a ház a korabeli társasági életnek is fontos helyszíne volt.
A
Kokas László tervei alapján megújult épület már önmagában is hatalmas értéket képvisel, hiszen a lehető legszélesebb körű kutatás mentén sikerült az eredeti épületet rekonstruálni, és egyúttal a kortárs igényekre szabva felújítani. A villa azonban egyszersmind egy hatalmas projekt kezdete is, hiszen a tervek szerint itt fog a jövőben megvalósulni az Építészet Ligetének nevezett épületegyüttes, amelynek célja a hazai építészeti kultúra teljeskörű felkarolása. Ilyen módon tehát a villaépület átadása – amely májusban az érdeklődők előtt is megnyitja kapuit – egyúttal a magyar építészet ünnepe is, hiszen egy olyan komplexum első fázisa, amely mind a dokumentációnak, mind pedig a különféle kiállításoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek és egyéb rendezvényeknek is teret ad a jövőben.
A földszintből és két emeletből álló villaépület a tervezésekor egy háromtagú család számára lett méretezve, ennek megfelelően az egyes szintek egyúttal különálló funkciókat is betöltöttek. A földszint elsősorban a személyzet által volt lakott és használt, a család lakóterei az emeleteken voltak berendezve. Mivel Walter Rózsi erőteljesen kötődött a művészeti szcénához, az első – nappali – szint főként a társasági élet, valamint a látogatókkal történő kapcsolattartás színtereként
szolgált, az utcafronti bejáraton jobbra induló lépcsősor teremtette meg a két szint közötti kapcsolatot. A látogatóknak nem kellett a cselédek által használt tereken keresztülmenniük, a lépcső azonnal a nappali terébe vezetett. A második szintre történő feljutás egy leromlott állapotában is lenyűgöző fa lépcsősoron történt – persze ezt is felújították –, itt kapott helyet három hálószoba, valamint két fürdőszoba. Külön érdekesség, hogy az épületben egy fém csigalépcső is összeköti a szinteket, ezen csigalépcső segítségével juthatunk fel a második emeletről a tetőre, ez elsősorban a cselédek által volt használt a régebbi időkben. A házhoz nem csupán egy használható lapostetőt terveztek, hanem a hátsó traktusban a szintekhez kapcsolódó terasz is kialakításra került, az első szint teraszáról induló lépcsősor pedig a hátsó kerthez is összeköttetést biztosít.
A
villaépület felújítása során egy rendkívül lényeges alapkérdést kellett körüljárni, hiszen egyaránt beszélünk erőteljes rekonstrukciós koncepcióról, és ugyanakkor azon tényről, hogy az eredetileg családi otthonként szolgáló ház a funkcióváltás eredményeképp ma kiállítási térként és rendezvényhelyszínként működik. Ebből fakadóan pedig olyan közintézményi előírásokat is figyelembe kellett venni, mint például az akadálymentesség kialakítása, ennek nyomán került kiépítésre egy belső lift is, amely a mozgáskorlátozottak számára a házon belüli közlekedést biztosítja. A múzeumi elvárásoknak megfelelő recepciós, illetve jegyárusító pult, illetve a további funkciók rendkívül igényesen szervesülnek a villaépület enteriőrjébe, sikerült mindezeket oly módon kialakítani, hogy nem törik meg a ház karakterét. Emellett azonban a fő cél azon eredeti állapot minél alaposabb helyreállítása volt, amely nem csupán a külső homlokzatot tisztította meg a későbbi hozzáépítésektől, hanem még a kert, illetve az ott elhelyezett növényzet struktúráját is az eredeti állapot szerint alkotta újra. Kokas László odafigyelő és alázatos tervezői magatartását dicséri mind a komoly kutatómunka, mind pedig a fischeri koncepció előtérbe helyezése, amelynek nyomán a villaépület régi-új fényében pompázik, valóban ünneppé téve nem csak magát a házat, hanem egyúttal az építészetet is. A nyitókiállítás (Színtér és lakótér – a villa) mindezen folyamatot sok dokumentum segítségével tárja a néző elé, nem csupán a villa színeváltozásába, hanem egyúttal a korabeli élet egyes elemeibe is betekintést nyújtva.
A Fischer-villa rendkívül fontos mérföldkő a hazai építészet történetében. Nem csak azért, mert egy impozáns módon felújított modernista épület vált hozzáférhetővé a nagyközönség számára, hanem annak okán is, hogy remélhetőleg ezzel új korszak veszi kezdetét. Egy olyan kulturális tér kibontakozásának lehetünk tanúi, amely az építészet hangsúlyosabbá tételét, valamint a hazai kultúrába történő méltóbb integrálását tűzte ki célként. Ez pedig minden bizonnyal sokak által várt pillanat, hiszen az építészet nagyobb megbecsültségét, a termékeny kulturális és közéleti viták kibontakozását, illetve a tudományos dialógusok megszaporodását is magával hozhatja. A megújult villaépület tehát valójában egy szimbólum is – a hazai építészet újrapozicionálásának jelképe a 21. században. 41
56
VALAMI
MERÉSZ HÁZ
A ZSÍROS-HEGY OLDALÁBAN
Építészet: FÖLDES és TÁRSAI ÉPÍTÉSZIRODA KFT. | FÖLDES LÁSZLÓ Szerző: MOLNÁR SZILVIA Építészeti fotó: DANYI BALÁZS 57
villa
A kerti nézet felől tárul fel igazán az alsó és a felső épületrész közötti kapcsolat, egyben formai különbség
58
villa
59
EGY MONOLIT ÖNAZONOSSÁGÁRÓL 66
AZ ÚJ NÉPRAJZI MÚZEUM ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT Generálkivitelezők: ZÁÉV ZRT. és MAGYAR ÉPÍTŐ ZRT. KONZORCIUMA Építészet: NAPUR ARCHITECT KFT. | FERENCZ MARCEL DLA Szerző: HARTMANN GERGELY Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 67
68
A
Városliget egy tematikus park. Az imitáció, az azon keresztüli szórakoztatás a lényegéhez tartozik. A Nebbien által a 19. század elején tervezett angolpark színlelte, hogy ő maga a természet, a század végén a Vajdahunyad vára úgy mutatkozott, mint egy középkori erősség, a Hősök tere két múzeuma pedig görög templomnak öltözött.
A park évszázados platánfái azonban nagyon is valóságosak, ahogyan az az élmény is, amelyet a Városliget a látogatóinak nyújt. Ezek kerültek az elmúlt tíz évben veszélybe: a fák és a zöldterület, valamint az eddig megszokott élmény, amely az újonnan megvalósuló épületekkel alapvetően átalakul. A 21. század elején a Magyar Zene Háza is színészkedik, mesteri módon, mint elődei. A természet jelmezét ölti magára, miközben nagyon is ház, és így válik a park részévé. A Néprajzi Múzeum új épülete feladatainak megoldására merőben más megközelítést választ. Nem hasonul: egy hatalmas, betonba öntött, acéllal, üveggel, alumíniummal és zöldtetővel burkolt ház, amely formájával még azt sem rejti véka alá, hogy a föld alatt is hatalmas beépített területei vannak.
I
tt, a Városligeti fasor tengelyében volt valaha a liget tulajdonképpeni főbejárata, amelyet egy soha meg nem valósult klasszicista kapuépület is kijelölt volna. Az új múzeum vállalja az elhelyezkedéséből adódó urbanisztikai felelősséget, kapuvá válik. Helyzetbe hozza az 1956-os emlékművet, gesztusának magabiztossága azonban bőven túlmutat ezen. Fővárosi léptékkel számol. Ugyanakkor a kapumotívumnak egy új tipológiáját teremti meg: éppen ott bukik föld alá, ahol egy diadalív hagyományosan a legmagasabb pontját érné el.
A több mint egy kilométer átmérőjű körív elementáris erejű gesztus, egy monolit. A városkép része lett elválaszthatatlanul, és önmaga is átélhetővé teszi, új perspektívát ad a városi tájnak. Nem is elsősorban a felfutó és bejárható zöldtetők, hanem az attikafalak mögött húzódó sétány miatt, amelyen körbejárhatjuk az egész épületet és a város fölé emelkedhetünk. A monolit nem a maga nyersességében van jelen, öltözéket visel. Az alumínium táblák raszterrácsába helyezett pixelek húsz hazai és húsz külföldi néprajzi motívumot mintáznak. Talán Lechner Ödön öröksége is, hogy a nagy egész a részletekben, a felületeken hordoz és kommunikál nemzeti identitást, és helyezi el egyúttal a házat a világ népeinek építészeti kontextusába.
N
emhogy megalkudni nem akar, hanem még mintha azt sem tartaná magától értetődőnek, hogy ő érkezett utoljára. Odáig megy, hogy akár az a kérdés is feltehető, hogy mi volt előbb: a park, vagy ő, a kapu. Az átmeneti hely, a határzóna. Nem a park része, nem is a városé, ám mindkettőhöz tartozik. Miközben nagyobb része a föld alatt van, két végén elemelkedik és gigantikus ernyőként fordul az univerzum tágassága felé. Egymozdulatos formája a végtelenre nyitott, miközben barlangszerű belső tereinek zegzugos világa teljességükben át nem tekinthetőek. A gótikus katedrálisok magabiz-
tosságával akarja a mindenséget megragadni, miközben éppen misztikus és át nem fogható belső terei bizonyítják a vállalkozás lehetetlenségét.
T
érstruktúrájának kialakítása pontos logika mentén történt. Az északi, Hősök tere felé eső szárny fogadja be a látogatói funkciókat (étterem, múzeumpedagógia, konferencia tér, gyermekmúzeum stb.), míg a délkeleti részen a munka és az elmélyülés terei találhatóak. Mindehhez a földfelszín alatt sokezer négyzetméternyi állandó és időszaki kiállítási tér tartozik. A szabadon bejárható, a teljes épület hosszában húzódó lépcsős, föld alá bukó, majd onnan felívelő központi teresedés elég tágas és letisztult ahhoz, hogy sodró lendülete meglegyen. A lépcsők váltakozó mérete, az üvegfalakon keresztül feltáruló kiállítások látványa és a látványraktár-szerűen kiállított mintegy 4000 kerámia-tárgy azonban minduntalan megállásra késztet. A padlóburkolat anyaga sötétszürke andezit (mint a macskakő), a falak fehérre festettek, az álmennyezet függesztett fehér lamellákkal követi a tető ívét. Hátterük előtt a kerámiagyűjtemény többezer, földbarna darabja látható. Fundamentális erősségű, következetesen végigvitt döntés, hogy ezeket és csak ezeket a tárgyakat állították ki. Összességükben egy gigászi, mitikus tárggyá állnak össze, miközben egy-egy korsóra fókuszálva mélységes történetek erejét érezzük.
M
i lenne, ha a köntöst, a külső alumínium burkolatot, a függönyfalat, finombeton-elemeket és belülről az álmennyezetet és válaszfalakat lehántanánk? Nem csalódnánk, az épületnek van belső tartása: a gigantikus ív formája valódi, vasbetonba öntött. Ez kihat a részletekre is. Azok nem kimódoltak, itt-ott keresetlenek. Vannak ferdén álló és légbuborékos betonelemek, elvarratlan kő-részletek, esetlegesen futó és átforduló fugák. Most még elbírja őket a monolit kisugárzása, és talán éppen a finomkodás kezdené ki az összkép hitelességét. Fontos próba lesz az üzemelés. Kerülnek-e sárga ragasztócsíkok az amúgy a látogatótól erősen odafigyelést igénylő lépcsősor éleire, megmaradnak-e a kiállításokba nyíló üvegfalak a maguk üres nagyvonalúságában, bejárható lesz-e a most teljesen hozzáférhető zöldtető és a körüljáró sétány? Minden nagyvonalú gesztusnak van egy tűrőképessége, szétaprózható, megfojtható. Még akkor is, ha ez az íves monolit történelemmé akar válni, és formájával az időtlenségre támaszt igényt.
P
ersze a ház nem megalit, nagyon is jelenünk szülötte. Nagyvonalúsága, mindent semmibe vevő ereje mégis sodró. Közönye persze látszólagos: nagyon is tudja, hogyan kell viselkedni, városszerkezeti állításokat tenni, egyszerre kapunak, parknak, városi tájnak és kilátónak lenni, tartószerkezeti, kiállítási, muzeológiai, látogatóforgalmi szempontoknak megfelelni. Talán esendőbb is, mint amilyennek mutatja magát. Igazán nagyvonalúnak azonban mégsem lehet csak látszani, annak is kell lenni. Ez a ház is viselkedik és le akar hengerelni. Színpada a főváros és a Városliget, zsűrije a látogatók közönsége. Vállalása kétesélyes: eszközei kemények, de belső tartása is az. Nagyvonalúsága öntörvényű, de önazonos. Elementáris kockázatot vállalni pedig egyike a leghitelesebb dolgoknak.
69
— Nettó alapterület: 34 000 m² Épületmagasság: 22 m Tervezés: 2016–2018 Kivitelezés: 2019–2022
80
—
— — Generálkivitelező: ZÁÉV Zrt.: DEÁK GÁBOR elnök DORMÁN JÓZSEF vezérigazgató ISTENES ISTVÁN termelési igazgató SÁNTA CSABA projektigazgató BARNA KÁROLY projektvezető —
— Magyar Építő Zrt.: SZIKSZAI ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ORAVECZ LÁSZLÓ műszaki vezérigazgatóhelyettes LENDVAI PÉTER projektigazgató-helyettes SZABÓ SÁNDOR főépítésvezető —
—
— Építészeti tervező: NAPUR ARCHITECT KFT. Szerző, felelős tervező: FERENCZ MARCEL DLA Generáltervező: DÉTÁRI GYÖRGY DLA — Tervezési koordinátor: FILÓ GERGELY —
—
— — Építész munkatársak: ÁBEL VIKTOR, GRÓCZ CSABA, KORALEVICZ KINGA, NYUL DÁVID, MÉSZÁROS MÓNIKA, HOLYBA PÁL — — Belsőépítészet: CZAKÓ ÉPÍTÉSZ KFT. | CZAKÓ KÁLMÁN, GYÖKÉR ANDRÁS, PUSZTAI VERONIKA —
— — Látogatói és kiállítóterek tervezése, kivitelezése: ART1ST | TARACZKY DÁNIEL — Lebonyolító: ÓBUDA-ÚJLAK ZRT., FŐBER ZRT. — Beruházó: LIGET BUDAPEST ZRT. —
81
REZIDUUM 2023 —THE FREQUENCY OF ARCHITECTURE A 1 8 . V E L E N C E I É P Í T É S Z E T I B I E N N Á L E M A GYA R PAV I L O N J Á N A K K I Á L L Í TÁ S A
Szerzők: F ERENCZ MARCEL DLA Ybl Miklós- és Pro Architectura-díjas építész HAÁSZ FERENC világítástervező szakember MÁTRAI PÉTER DLA Ybl Miklós- és Pro Architectura-díjas építész, zeneszerző Z. HALMÁGYI JUDIT DLA Pro Architectura-díjas építész, designer, városfejlesztési szakember. Kurátor: KONDOR-SZILÁGYI MÁRIA PHD művészettörténész
102
A
pavilon azt az emocionális szféráját kutatja az építészetnek, ahol az épületet alkotó anyag rezgéssé, elanyagtalanodó és megszólaló, mindenkit hívó hanggá nemesedik. A megszólaló építészet hozzánk, emberekhez szól. Az installáció a társművészetek egymásba fonódásának pillanatát helyezi középpontba. E világ és túlvilág átlépésének pillanatát. Hol a határ a határtalanban? Kérdések sorát veti fel a kiállítás, amely egy közös egységélmény elérésének útja is egyben.
Tértematika: Ahogy belépünk a pavilonba, a „megérkezés terein” túl, az átriumot körülölelő patkó alakú tér két nagy tételre tagolódik: az alkotók a szimbolikusan és tapasztalati úton is kézzel fogható és interaktív elemekből kialakított „e világi térre” és a kézzel nem megfogható, gondolati és emocionális úton befogadható elemek egységeiből kibontakozó „túlvilági térre”.
„Megérkezés terei”: A szecessziós pavilonépület bejáratát az alkotók „a csend tere”-ként határozzák meg. A kiállítás összes többi terében meghatározó szerepet kap a Mátrai Péter által megalkotott hanginstalláció, a szerző szavával: „hangmintázat”. A bejárattól jobbra és balra nyíló első rondó terekben ismertetjük a kiállítási projektet és adunk ajándékot a látogató számára. Innen két lehetősége van a látogatónak, vagy visszatér a bejárati csarnokba, ahonnan továbbhaladhat a molinóval fedett nyitott átriumba, vagy a rondó terekből továbblép az e világi interaktív terekbe. Az átrium terében padlóburkolatként használt vastag átlátszó lemez felülete fényes, így a napközben besütő nap direkt
103
tükröződése megjelenik folyamatosan változóként az átriumot közrefogó két terem mennyezetén. E lemez felülete hullámos, ezért ez a kialakítás fénysűrűsödésekkel és -ritkulásokkal gazdagított organikus mintázatot jelent, ami az e világi terek értelmezését az élet forrásának képzetével gazdagítja. „E világ terei”: Itt a látogató régi stílusú, álló és fekvő „tekerő” hangszerek kortárs interpretációival találkozhat, amelyeket azonnal ki is próbálhat. Mátrai Péter a projekt zeneszerzője a Ferencz Marcel építész által tervezett új Néprajzi Múzeum homlokzatán felhasznált népművészeti ornamentikákat a zene nyelvére lefordítható jelrendszernek tekintette és zenei rendszerré alakította át. Így a hangszerek forgó hengereinek palástján más és más homlokzatmintázatok feszülnek. A látogatók ezeket megtekerve a hengerekre rótt kódrendszerek hangjait szólaltathatják meg.
„Túlvilág tere”: Az e világi terek az átrium két oldalán helyezkednek el, ezekből két átjárón át lehet belépni a túlvilági zónába. E tér középtengelyében található az apszis: az új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont 1:300 léptékű fehér plexi modelljével, látványtervével az apszis íves falán és LCD-kivetítőn az épület bemutatásával. A túlvilági térben megjelennek térbe állítva az épület díszhomlokzatának eredeti mintázatos táblái. Mindegyik panelhez tartozik egy Mátrai Péter által írt és feljátszott zene. Ezek szólalnak meg végtelenített hangfelvételről, irányítottan az álmennyezetbe rejtett hangzuhanyok (Sound
104
Shower) segítségével. A panelek előtt állva szeparáltan élvezhető hangélmények a térben járkálva összegződnek, fényekkel kiegészítve teljesednek ki komplex hangzássá, látvánnyá. Ahogy keresztülhaladtunk a túlvilági téren, követve a díszítőpanelek sorát, ismét visszatérünk az analóg terekbe, ahol ismételten a valóságos hangok, fények és rezgések helyezik a látogatót a most állapotába vissza. A magyar pavilonban megjelenő kiállítási koncepció tematikájának hitelességét az adja, hogy egy valóságos épület homlokzatán megjelenő díszítő elemsor mintázatairól tudjuk, hogy hiteles forrásból származnak. A népművészeti motívumok megőrzött egyetemes szimbólumokként kódolt üzenetet hordoznak, és a művész számára megfogható gondolatokká válnak, kaput nyitnak és utat jelölnek létezésünk eredeti értelméhez. Az épület megszólal!
A kiállítás célja, mely a magyar pavilon üzeneteként fogalmazódik meg a világ felé: a díszítés igénye – örömforrás, közös hagyományunk, amely minden emberé. A megszólaltatott és megszólított épület látványának és zenéjének erejével az egyetemes békét adhatja mindenki számára.
105
YBL AZ AKUSZTIKÁTÓL AZ ARANYBOJTIG
Építészet: ZDA ZOBOKI ÉPÍTÉSZIRODA | ZOBOKI GÁBOR Szerző: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT 114
SZELLEMÉBEN
117
A budapesti Operaház belsőépítészetében a korabeli magyar, európai rangú díszítőművészet, asztalosmunka, képzőművészet együtt van jelen. Az asztalosmunkák Thék Endre műhelyéből kerültek ki, a ruhatár tölgyfából faragott eredeti berendezését felújították.
A büfé legpompásabb éke a díszítőfestés, Feszty Árpád kilenc falfestménye. Közülük öt még a 19. század végén megrongálódott, most az előző felújításhoz képest helyreállították őket, visszakerültek az Ujváry Ignác által megfestett pótlások. A pult a homlokzat felőli falra került, az ablakok helyett pedig ajtókat nyitottak az Andrássy útra néző teraszra, így a szünetek is elegáns miliőben telhetnek.
122
Az árkádos terasz boltozatát Zsolnay-kerámiák díszítik —
123
„Az újkori ember abban a tévedésben él, hogy az intenzív művelés szellemét magának kell megteremtenie, a célt magának kell megállapítania, a színvonalat magának kell megalkotnia, az eszméket magának kell kigondolnia. Azt, hogy mit kell tenni, azt az emberben élő szeretet szelleme öröktől fogva tudja. Az erők nem az új szellem feltalálására, hanem az örök és egyetemes szellem megvalósítására valók.” (Ezt a függönyre vetített Hamvas Béla-idézetet olvashatták a nézők a felújított Opera nyitóelőadásán.)
124
125
CSÚCSTECHNIKÁVAL IDÉZTÉK MEG YBL SZELLEMÉT Szerző: U JLAKY-GAZDAG ISTVÁN Illusztráció: THE GREYPIXEL
A Z O P E R A H Á Z F E L Ú J Í TÁ S ÁT S E G Í T Ő D I G I TÁ L I S 3 D M O D E L L
H Á R O M D I M E N Z I Ó S D I G I TÁ L I S M Á S O L AT I S K É S Z Ü LT A Z O P E R A H Á Z KÉT LEGFONTOSABB TE R E, AZ AU DITÓRIU M ÉS A FŐLÉ PCSŐHÁZ S ZÁMÁR A A F E L Ú J Í TÁ S S O R Á N . A M U N K ÁT A Z D A F E L K É R É S É R E A V I L Á G Í TÁ S T E R V E Z É S É R T É S A F É N Y M O D E L L E Z É S É R T F E L E L Ő S M A D E BY L I G H T, I L L E TVE A 3 D -S VI Z UALI Z ÁCIÓT KÉ S Z ÍTŐ TH E G R E YPIXE L VÉG E ZTE . NOHA VA L Ó S Á G H Ű L ÁT VÁ N Y T E R V E K K É S Z Ü LT E K , N E M E Z V O LT A K É T I R O D A
Az auditórim világításának fénymodellje és megvilágítás analízis
M U NK Á JÁNAK LEGFŐBB E RÉ NYE.
126
A MadebyLight és a The Greypixel a publikus terek műemléki részein dolgozott, ami az Operaház teljes alapterületének töredéke. A rendkívül feszes design & build programban – ami lényegében építkezés közbeni tervezést jelentett – kiemelt szerepet kaptak a legfontosabb terek: az auditórium értelemszerűen fókuszban van, mert azt szolgálja ki az összes többi tér, emellett a főlépcsőház mint komplex probléma vált fontossá. Mindkét térről készült 3D modell: a Greypixel beszkennelte azokat, majd a modellt elkezdte használni a MadebyLight. „Ők a geometriával, felületekkel, anyagolásokkal foglalkoztak, mi ezzel párhuzamosan a fények bepakolásával. Mi megkaptuk az ő modelljüket, és visszaadtuk a világítást bele, így jöttek létre tartalmak párhuzamosan” – emlékezett Haász Ferenc vezető világítástervező. Valósághű látványtervekre volt szükség, miután egy rendkívül részletes belső térről van szó, ahol a nüansznyi különbségek csak akkor jönnek ki, ha maga az alapmodell kellőképpen részletes. Mégsem ez volt a legfontosabb. Ahogy Lipka József, a Greypixel egyik alapítója mondta, amit építettek, az „egy szerkeszthető, módosítható modell, irodánk eddigi legnagyobb projektje, komplexitásban is kimagasló, de munkamennyiségben mindenképp túlszárnyal bármit, amit eddig csináltunk”. A modell bármilyen paramétere változtatható volt, így valós időben tesztelhettek bármilyen változtatást, a tér minden felülete, színe, anyaga szerkeszthető volt. Ha például Zoboki Gábor vezető építész tervező picit más formájú falikart kért volna, vagy minden másodikat kivetette volna, azt egy lendülettel meg lehetett oldani a modellben. Haász Ferenc becslése szerint nagyjából 30–40 kritikus építészeti/belsőépítészeti kérdésben döntöttek a modell segítségével.
A királyi páholy szoborvilágításának közeli látványterve. Az árnyékvetések valósághű modellezéséhez elengedhetetlen a digitális modell magas geometriai részletessége.
A tervezői koncepció szerint megpróbálták a ház eredeti állapotát, hangulatát visszaállítani, ez azonban nem fizikai, sokkal inkább szellemi visszaállítást jelentett. A világítás tervezésekor például nyilvánvalóan nem lehetett számolni az eredeti, a halovány, derengő fényeket adó gázégőkkel, és nem maradtak rajzok az eredeti csillárról és falikarokról sem. Már abból is rengeteg kérdés adódott, hogy az átadás utáni években lefelé fordított falikarokat most ismét felfelé állították, illetve az eredeti épület félhomálya nem felel meg a mai fényigényeknek. „Hangulatában, élményében legyen eredeti – ennek a fő célnak rendelődött alá minden –, hogy lehetőleg nézzen ki úgy, ahogy kinézett, és csináljuk meg, amit annak idején feltételezhetően csak anyagi okok miatt nem csináltak meg” – összegzett Haász.
Az auditórium látványterve a nézőtérről. A digitális modell alapján ez a látvány tárul az előadást váró néző elé a középső sorokban ülve.
A „szellemi helyreállításra” talán a legjobb példa, hogy a csillárok fölé a színpadhoz szükséges hatásvilágítási robotlámpákat építettek be, amelyek jóval nagyobbak a hagyományos eszközöknél. Haász Ferenc úgy érezte, ez „tragédia lesz, mert a csillár fölfelé szépen megvilágítja majd ezeket a kortárs eszközöket, hazavágva a hangulatot. Az eredmény mégis más lett: a technológiához szükséges kortárs eszközöket az agy törli, csak a csillárt, a pompát látja. Körbenéztem, és el kellett fogadjam, hogy ez működik, hacsak nem direkt a robotlámpára fókuszál valaki, akkor nem veszi észre. Bár a technikai megoldás mai, az összhatás működőképesebb, jobban felidézi az eredeti hangulatot.” Részletessége, szerkeszthetősége és rugalmassága okán egy rendkívüli modell született, mert a felújítás kezdetekor senki nem tudta, hol lehet tévedni, kísérletezni, módosítani pedig nem volt idő. Pontosan ezért kért a ZDA a legfinomabb részleteket is ábrázoló modellt már az elejétől fogva. „Nem tudunk arról, hogy született-e már ennyire részletes látványterv bárhol a világon – töprengett Lipka. – Folyamatosan mozgunk a látványtervező közösségben, figyelemmel kísérjük a szakmai történéseket, de nem nagyon találkoztunk még azzal, hogy valaki ilyen részletességgel modellezett volna műemléki épületet.”
Látványterv a második szinten megjelenő szobrok részleteiről. A szoborok mind térbeliségükkel, mind anyagszerűségükkel hasonlítanak a valódi társaikhoz.
127
BARÁTSÁGOS NAGYSÁG PILLAR IRODAHÁZ A DÓZSA GYÖRGY ÚTON
Építészet: ZDA – ZOBOKI ÉPÍTÉSZIRODA KFT. | ZOBOKI GÁBOR Szerző: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 136
137
138
Irodaházzal nem könnyű emlékezeteset alkotni, pedig ma már ez is a beruházói elvárások közé tartozik. A Zda – Zoboki Építésziroda által tervezett Pillar irodaház ráadásul a Váci úti irodafolyosó és a Dózsa György út kereszteződésében, egy valóságos kortárs irodaépítészeti katalógusban kellett, hogy feltűnést keltsen. Ami azt illeti, sikerült…
M
ár építés közben magára vonta az arrafelé őgyelgő recenzens – azaz e cikk írójának – figyelmét, akkor még csak finom színharmóniával alakított, fémlemez burkolatú, legömbölyített sarkú homlokzataival. Kész állapotában, kikászálódva az építési kordonok alkotta álruhából, napvilágra került a plasztikus tömeg, amely nagylelkűen engedi a várost zárt falai közé betüremkedni. Most már az is látszik, hogy eredetisége nem csak kellemesen vonzó külsejének, hanem a tudatosan végiggondolt alaprajzi és tömegalakításának is köszönhető.
A barátságos színű, selyemfényű falak ki-be hullámzanak, a telket határoló négy utca felé különböző méretű és karakterű téröblöket hoznak létre. A középen kialakított zöld udvarral mind vizuális kapcsolatban áll, így az egyébként elzárt keresztutca felől is kilátni a főútra. A földszinten fellazított alaprajz, az újonnan nyitott átlátások révén a teljes tömb méretű, 29 000 négyzetméter kiadható irodaterülettel bíró tömeg nem nyomja agyon a környezetét, épp ellenkezőleg, szellősebbnek tűnik a beépítés, mint korábban. Ehhez hozzájárul, hogy a tervező a beruházóval karöltve nem csak a szerződésben előírt négyzetmétereken hozott létre közterületet, de körben megnövelte ezt azzal, hogy az épület kontúrja a közterületek szintjén a telekhatárról jócskán beljebb húzódik. A fő megközelítési irányok felől ráadásul a földszint pilléres-árkádos kialakítású, a sarki főbejárat felől másfélszeres belmagassággal, így kellemes arányú városi közterekkel gazdagodott a forgalmas kereszteződés, amit látható kedvvel használnak a dolgozók és az arra járók egyaránt. A földszinten az utcával kommunikáló funkciók kaptak helyet: étterem, kávézó, illetve még bérlőre váró helyiségek. A négy utcával határolt, szabálytalan alakú tömbben két meglévő, megtartandó épület bonyolította az épület elhelyezését. Alapvetően a négy sarkon négy torony és az őket minden szinten összekötő keskenyebb keresztszárnyak alkotják a tömeget, amely a fő irányból a mellékutcák felé lelépcsőzik, zöldtetőkkel, illetve teraszokkal bővítve a hasznos területet. Ezzel az épület magassága is barátságosan idomul a környezetéhez. A többszörösen visszatérő jelző nem ok nélküli: mind a külső, mind a belső úgy viselkedik, azt kommunikálja, hogy adni szeretne, és ez a gesztus jó hatással van a befogadó közegre. A lépcsős tömeg, a tornyok lekerekített sarkai, a hullámzó kontúr, az átlátásokkal megnyitott földszint, a szellős méretek, pasztell, mégis karakteres színek külön-külön és együttesen is azt üzenik a városnak, hogy az épület nem elutasító vele szemben, hanem éppen ellenkezőleg: a részévé kíván válni. Kordon vagy mégoly áttört kerítés helyett vízfelület
zárja el az utca felől a belső zöld udvart – olyan apró építészeti figyelmesség ez, amely az elvárt biztonságot szofisztikált módon elégíti ki. Az épület minden részletén ez a kulturált építészeti hozzáállás érződik, ez a záloga annak, hogy bár egy multinacionális cég székházáról beszélünk, elitista fennhéjázás helyett a barátságos nagyságé a szó. A teljes épületet az ExxonMobil energiaiparban érdekelt cég bérli, ami megkönnyítette a személyes igényekre szabott, jól koordinálható tervezést. Az úgynevezett „shell and core” rendszer szerint a ZDA az épületet és a belső közlekedő magokat tervezte; a belsőépítészeti kialakítás már a bérlő hatáskörébe tartozott, de az adott feltételek mellett az építészeti karakterrel teljes összhangban tudott megvalósulni. A Fit-out design a globális működésű ExxonMobil saját tervező-partnerének, az AECOM irodának a munkája, amit a DVM szabott a hazai kivitelezés feltételeire. A cég filozófiája szerint a lehető legrugalmasabban alakították ki a munkavégzésre szánt tereket; számtalan lehetőség áll a dolgozók rendelkezésére az egyszemélyes kabintól a zárt és félig zárt tárgyalókon át a kantinban folytatott eszmecseréig. A hagyományos irodatereken túl feltűnően magas a közösségi terek aránya, melyekhez minden szinten közös konyha kapcsolódik. Minőségi design, kellemes színek, változatos ülőbútorok – minden a kényelmes otthon illúzióját igyekszik megteremteni a korszerű irodai működés filozófiájának megfelelően. A GTC Magyarország beruházásában megvalósult, LEED Gold minősítésű épületben a zöld szemlélet meghökkentő reciklikált anyagok formájában is felbukkan váratlan helyeken. Mohazöld, puha szőnyeg újrahasznosított halászhálókból, reciklikált bőr falburkolat és a hagyományos, „szimpla” újrafelhasznált műanyag mellett élő moha fal is helyet kapott a projektben. Szemnek kellemes, nem harsány, de karakteres, üde, meleg színek teszik vonzóvá a home office korában az irodai munkát.
A
homlokzatokon szintén ez a meleg pasztell színvilág érvényesül. A kétféle földszínben alkalmazott alumínium szendvicspanelek függőlegesen vezetett, porszórt alumíniumprofilok közé kerültek. A profilok öt színének vízszintes irányban esetleges váltakozása – kétféle mustár, kétféle zöld és fehér – a hangsúlyos, viszonylag sűrű függőleges osztást játékosan oldja. Az ívesen forduló falak egységes hártyaként hullámzanak végig az épület kontúrja mentén, úgy hívják fel magukra a figyelmet, hogy közben nem támadják durván a retinát.
A munkaerőért folyó versenyben világos, hogy egy új irodaháznak egyedi arculatot kell felmutatnia, miközben a megtérülést illetően ugyanolyan szigorúak a feltételek, a funkcióból adódó igények pedig közel azonosak. A ZDA a Center Point és a korai Spirál irodaház esetében is sikerrel vette az akadályt, a színek bátor alkalmazásával és a környezetére érzékeny tömegformálással, a város felé megnyitott földszintjével a Pillar ugyanazt az utat folytatja, mint elődei. A plasztikus, lekerekített kontúr, amely már a Nokia Corvin-negyedben felépült székháza esetében megjelent a ZDA portfóliójában, itt a Pillar esetében nyerte el valódi értelmét.
A belső udvart vízfelületek választják el az utca forgalmától, így egyszerre biztonságos, mégis átlátható —
139
ÚJRAGONDOLT BEVÁSÁRLÓKÖZPONT 150
ÓBUDÁN
Építészet: ASPECTUS ARCHITECTS | PESTI JÓZSEF Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT 151
152
A
kiskereskedelem, a bevásárlás, a fogyasztás terei: a piac, az áruház, a 20–21. század fordulóján a bevásárlóközpont (shopping mall) folyamatosan teremtette meg és alakított át saját efemer épületeit. Az ideiglenesen összetákolt, az időjárástól védő, egymáshoz simuló bódék sokasága városképi szempontból egységes szerkezetet kapott, kialakítva a jellegzetes vásárcsarnok-tereket, amely struktúrákkal Budapest építészetében remek példákkal találkozunk. Az élelmiszer-kereskedelem színtere, a piac mellett a 19. század második felétől megjelenik az öltözéket, majd iparcikkeket kínáló áruház – és az áruház-építészet –, amely a csarnok-szerkezetből kiindulva pompás díszítéssel tette építészeti, belsőépítészeti eszközökkel (is) vonzóvá a kínált termékeket. A 20-21. század fordulóján Budapesten és Magyarországon is megjelent a bevásárlóközpont ideája és építészete is, és alaposan átalakította a kiskereskedelem hagyományos urbánus struktúráját azzal, hogy e hatalmas komplexumokba szorította, koncentrálta az üzleteket. A kis boltok központosításával egy-egy városi negyed kapott jellegzetes vagy éppen jellegtelen, a fogyasztást szolgáló épületet.
Ez történt Óbuda hegyvidéki részének lábánál is, amikor annak kiszolgálására a 2000-es évek elején megnyitotta kapuit az Eurocenter bevásárló- és szórakoztató központ: élelmiszerbolt, ruhaüzletek, mozi és gyorsbüfék, kávézók egyvelege. A viszonylag egyszerű bevásárlóközpont-építészet sérülékenységét jelezte az óbudai példa: az épület „folyamatosan fejlődött, alakult”. Újabb kiszögellések, új burkolatok jelentek meg egyes részein, teljesen amorf jelleget öltve, teljes architekturális káoszt eredményezve külső megjelenésében, és egyre tömörebb és tömöttebb atmoszférát teremtve a belső terekben. Ennek az orvoslására született döntés arról, hogy az Eurocentert meg kell újítani, visszahódítva az óbudai hegyvidék tehetősebb közönségét, igényeiket nemcsak a választék bővítésével, hanem jóval igényesebb építészeti, belsőépítészeti környezettel is szolgálva.
A
21. századi tempó jól érzékelhető a mall-építészeten: az óbudai bevásárlóközpont húsz év alatt hanyatlott gépészetében, architektúrájában, belső helyiség kiosztásában, s vált szükségessé az alapos ráncfelvarrás a forgalom megtartása és növelése gazdasági szempontjainak figyelembevételével. A trendi környezet fontos reklámhordozó és fogyasztásnövelő tényező, különösen egy bevásárlóközpontban, tulajdonképpen egy hatalmas és vonzó, igényes épület mint reklámfelület megtervezése-átalakítása volt a feladata az Aspectus Architects csapatának, Pesti Józsefnek és Palotás Artúrnak. Az építészeti káoszban költséghatékonyan rendet teremteni igazi kihívás a szakemberek számára, amelyet egyszerű, de hatásos ötletekkel oldottak meg a tervezők. Az amorf külső megjelenést a felületek
anyaghasználatával és egységesítésével és a magasabb és alacsonyabb tömegek harmonikus (szürke árnyalatok) színezésével érték el, amelyek az egységes arculati elem hordozói is egyben. A bejáratokat is a lehetőségek szerint újraformálták, azoknak ipari jellegű, de elegánsabb megjelenést adva.
N
agyobb léptékű átalakításra a belső struktúra kiosztásában volt lehetősége az építészeknek. A korábbi centrális térsémát felbontották: az épület vertikális közlekedési magjának elbontásával lehetőség adódott az épület hossztengelyére fűzött átrium és fórum tér kialakítására, amely egy dinamikus látogatói útvonal kialakítását eredményezte, figyelembe véve a befektetői igényeknek megfelelő: több és igényesebb üzletkialakítás kívánságát. A főtérből kiinduló bevásárlópasszázshoz illeszkedő vertikális kapcsolatok növelése: a parkoló irányába nyitott újabb lejáratok és a galériatér légiesebb, megnagyobbított területe friss és kellemes architektúrát eredményezett a korábban szűkös bevásárlóközpontban. A belső tér növelését és a kényelmes vásárlást szolgálja a gépészet teljes cseréje, amelynek berendezései többnyire az épület tetejére helyeződtek át.
A belső szerkezet következetes felnyitása mellett egységes designelemek kialakítására is törekedtek a tervezők. Mind a tartószerkezeti elemekben, a korlátokban, a világítótestek eloszlásában, a padló mintázatában eltérő léptékekben visszaköszön egy egységes, absztrakt motívum, rejtetten ugyan, de összhangot teremt a hatalmas csarnoktérben. Az üvegfelületek sokasága, a nyílt szerkezeti elemek világos festése mind-mind rendszerezett tágasságot mutat, jóleső, barátságos bevásárló környezetet teremt. A tervezők igyekeztek még kényelmesebbé és kellemesebbé tenni a hangulatot azzal, hogy a környező hegyvidék lankái és növényzete ihlette a designt. Természetközeli hatás elérésére törekedtek, ezért a természetes anyagok dominálnak, és hatalmas növényoszlopok, növénycsoportok kaptak helyet a belső terekben. A kellemes és barátságos környezet kialakításában a természetes megvilágítás kialakítása is elsődleges szempont volt, amelyet az építészeti struktúra megnyitásával, fellazításával értek el, illetve világítótesteket is a természetes fényhatások tónusára hangolták, a világos színek, az átriumok üvegkorlátjai mind a „fény terjedését” szolgálják úgy, hogy érdekes és különleges optikai játéknak is teret engednek. A GoBuda megújulása remek példa a friss, igényes és kellemes fogyasztói környezet kialakítására, amelyre a közeljövőben a budapesti mallok nagyrésze rászorul.
— — Tervezés: 2019–2021 Kivitelezés: 2021–2022 Nettó térszín feletti alapterület: 29 300 m² Nettó térszín alatti parkolószint: 16 200 m² — — Generáltervező: ASPECTUS ARCHITECTS — Vezető tervező: PESTI JÓZSEF Projektépítész: PALOTÁS ARTÚR — Belsőépítészet: JOÓ ÉVA Kertterv: KONTRA DÁNIEL 153
156
A főtérből kiinduló bevásárlópasszázshoz illeszkedő vertikális kapcsolatok növelése: a parkoló irányába nyitott újabb lejáratok és a galériatér légiesebb, megnagyobbított területe friss és kellemes architektúrát eredményezett a korábban szűkös bevásárlóközpontban
157
160
MAGASFESZÜLTSÉG E GY E L M Ű - A L Á L L O M Á S H O M L O K Z ATA
A BudaPart területén található az ELMŰ kelenföldi alállomása. A korábban több különálló részből álló és kerítéssel körülvett épületegyüttest a BudaPart városnegyed fejlesztésével párhuzamosan átépítik, amelynek során alapterületét racionalizálják, berendezéseit korszerűsítik. A fejlesztő annak céljából, hogy megváltoztassa az épület eredendően zárkózott, ipari mivoltából adódó építészeti arculatát, 2018-ban meghívásos ötletpályázatot írt ki a homlokzati megjelenés megtervezésére. A pályázaton első díjat a GUBAHÁMORI magasfeszültségű elektromos hálózatok karakteres elemeit felhasználó terve nyerte el. A koncepció a homlokzatokat két mezőre osztja. Az alsó terpesztett lemezburkolat hullámzó vonalvezetésével az épület arányait módosító elem és annak technikai kiállásait, szellőzőit maga mögött rejtő lábazati zóna. A felső mezőkön pedig a magasfeszültség-hálózatoknál használt porcelán- és üvegszigetelők mindenki számára ismerős elemei jelennek meg. A megközelítőleg 5000 db szigetelővel képzett homlokzati struktúra a ready-made art keretein belül is értelmezhető.
161
A felhasznált tárgyat a maga fizikai valójában, változtatás nélkül emelik ki a tervezők a megszokott kontextusából, kihasználva azt, hogy a fejünkben már van egy társított értelmezése az eredeti tárgynak. Ezt új környezetbe, struktúrába helyezve, új sűrűségben felhasz-
Fotó: VARGA MARIETTA Építészet: G UBAHÁMORI | GUBA SÁNDOR, HÁMORI PÉTER és NOVÁK SÁNDOR Építészet munkatárs: KONCZOS KATA
nálva alakul ki egy új esztétikai minőség. A végeredmény egy homlokzati assemblage. Közelről szemlélve az ipari tárgyak forma- és színbeli változatossága tűnik ki. Nagyobb távolságból a természeti elemekből és jelenségekből inspirálódó, az épület homlokzatain egymásba fonódó mintázatok egy személyes narratíva részévé válhatnak. A homlokzati rendszerben kiemelt szerepe van a napfénynek is. A porcelán- és üvegszigetelők falra vetett árnyékai a nap folyamán folyamatosan változnak a fény beesési szögétől vagy a felhőzöttségből adódó szórt fény természetéből adódóan. A tervezők célja az volt, hogy egy olyan szerethető, nehezen kiismerhető, folyamatosan változó homlokzatot hozzanak létre, amely minden látogatáskor más-más felfedeznivalót tartogat. Az alállomás átépítése folyamatosan zajlik, ami alatt a zavartalan működést biztosítani kell. Az összetett technológiai átalakítások miatt a kivitelezés két ütemben történik. Az első ütem a hozzá kapcsolódó homlokzati szakaszokkal együtt 2022 tavaszán készült el.
A képesszé az első ütem dokumentálását mutatja be
LELTÁR Szerző: IPSICS BARBARA
MARTOS GÁBOR: Ö N A R C K É P N YA K L Á N C C A L N Ő I A L KO T Ó K A M Ű K E R E S K E D E L E M B E N
Typotex Elektronikus Kiadó Kft.,Budapest, 2021 Grafika: Szalay Éva Borítóterv: Köves Lili 476 oldal, 6555 ft
166
G
eorgia O’Keffee Jimson Weed/White Flower No.1. 1932 (Csattanó maszlag/ Fehér Virág No.1) című, nagyléptékű festménye vitathatatlanul az egyik legismertebb a több mint kétszáz grandiózus, virágmotívumot ábrázoló festménye közül. Ez a finoman megmunkált „medalion” nem kevesebb mint 44 405 000 dollárért kelt el 2014-ben a Sotheby’s New York-i árverésén és ezzel a műkereskedelemben fellelhető női alkotók toplistájának élére került. Noha azt gondolnánk, hogy igen látványos és átütő a siker, annak fényében, hogy a férfi alkotók munkái milyen áron kelnek el, az összeg meglehetősen szerénynek mondható. Hogy erre is lássunk példát: a világ legdrágább, férfi által készített műalkotása Leonardo Salvator Mundi (~1500) című festménye, amelyet 2017-ben bocsátották árverésre a Christie’s New York-i aukciós házában, s hosszas licitháború után végül 450 312 500 dollárért került új tulajdonosához. A több mint tízszeres eltérés a két alkotás között csak egy a zavarbaejtő példák sorából, melyet Martos Gábor művészeti író figyelemreméltó kötetében végigkísérhetünk. Kiindulópontja egy rendkívül érzékeny témát érint, mely a kortárs művészeti diskurzusban jelenleg sokat tárgyalt női alkotók és a „nyugati” művészettörténeti kánon viharos relációjára épít, de annak egy konkrét, számszerűen is remekül letapogatható területére fókuszál, a női alkotók helyzetére a műkereskedelemben. A szerző közel 20 éve foglalkozik behatóan a művészet piaci helyzetével és a műkereskedelem különféle áramlatainak vizsgálatával. Korábbi kötetei (Műkereskedelem – Egy cápa ára; „Ilyet én is tudok” – sokmilliós művek kalapács alatt ) szintén izgalmas betekintést kínálnak az árverések szeszélyes és a laikusok számára olykor megfoghatatlannak tűnő világába. A mostani, harmadik folytatásban a női és férfi alkotók nemzetközi és hazai műtárgypiaci szereplésének aránytalanságaira keresi a választ, elsősorban pedig annak okát kutatja, hogy „miért vannak jóval kevesebben a női alkotók, és főként, miért fizetnek munkáikért rendre alacsonyabb összegeket, mint a férfiaknak.”
A
kötet a magyar művészeti szakirodalom területén nem csak azért kivételesen időszerű, mert a figyelem középpontjába emeli azokat a női művészeket, akiket korábban a művészettörténet hagyományos narratívájában rendszerint elhallgattak, hanem azért is, mert az elmúlt néhány század során kialakult művészet– áru–siker-kapcsolat különféle alakváltozásait, koronként változó tendenciáit is górcső alá veszi. Sajátos történet erre egy 1910-es tárlat „A nő művészete” címmel a bécsi Secessionban, ahol háromszáz kortárs női alkotó szerepelt kiállítóként, köszönhetően Gustav Klimtnek, aki a korábbi bécsi Kunstschau-kiállítás elnökeként fontosnak tartotta, hogy a kiállító művészek egyharmada nő legyen. Martos arra is kitér, hogy ezek a nők, akik jelentősen hozzájárultak a bécsi modernizmushoz és az első világháborút követő művészeti élet kialakulásához, rendszeresen állítottak ki Bécs közismert galériáiban, mégis hosszú időre eltűntek a művészeti kánonból. Majd tavaly, több mint 100 év elteltével, A nők városa – Művésznők Bécsben 1900-tól 1938-ig című nagyívű kiállításon a háromszáz alkotó munkáiból újra bemutattak jónéhányat, így rangjához méltó helyére kerülhetett számos festmény, szobor és grafika a bécsi Belvederében.
De említhetnénk a San Francisco Museum of Modern Art példáját is, amely 2019-ben árverésre bocsátotta Mark Rothko egyik jellegzetes művét, hogy a befolyt összegből bővítse gyűjteményét olyan női alkotók műveivel, mint az afroamerikai absztrakt festőnő, Alma Thomas, a brit-mexikói szürrealista festőnő, Leonora Carrington, vagy az amerikai szürrealista festőnő, Kay Sage. „Ilyen és ehhez hasonló lokális, saját történetére reflektáló intézményi kezdeményezésekkel újabb lendületet vehet a művészettörténet „rehabilitációja”, írja Martos, utalva többek között arra is, hogy a művészettörténet korábbi „patriarchális logikája” egyfelől nem engedte be a női alkotókat a művészet férfiak számára fenntartott falai közé, másfelől ha mégis beengedte, akkor a művészettörténet később elfelejtette őket. (1) (Tatai Erzsébet: A művészettörténet találkozása a társadalmi nemek tudományával. In A lehetetlen megkísértése, 215.)
N
oha a szerzőnek vállaltan nem szándéka, hogy „női, vagy feminista művészettörténetet” írjon, kár lenne tagadnunk, hogy implicit módon azért ott rezonál a feminizmus története, vagy akár a szüfrazsett mozgalom hatása is a múlt századból, a gender studies és végül természetesen a MeToo 2018-as berobbanása, amely láthatóan elősegítette a nők által létrehozott műtárgyak piaci értékének fellendülését is. Martos Gábor példaként említi Linda Nochlin neves művészetkritikus legismertebb, „Miért nem voltak nagy női művészek?” címet viselő eszszéjét is, de további számos kritikai és művészeti szempontból izgalmas irodalmat is beemel a könyvbe, ilyen például a Bauhaus és a női textilművészet ellentmondásos viszonya (Patrick Rössler: Bauhausbanyák, 1919), vagy Virginia Wolf legendás esszéje a Saját szoba, illetve Barabási Albert-László hálózatkutató elmélete a siker és a teljesítmény kapcsolatáról.
Önálló fejezet szól a hazai, illetve magyar származású női alkotók jelenlétéről, elsősorban a műkereskedelemben elért sikereik felől szemlélve, de érinti a nemzetközi női fotográfia piaci szereplését is. Mindemellett a könyv egyik fő értéke, hogy szándékoltan és felvállaltan törekszik a tényszerűség fenntartására, kerülve az ítélkezést, inkább egyensúlyra törekszik és a közös gondolkodás lehetőségét kínálja. Köves Lili szellemes borítóterve, a csomagolóanyag mögött megbújó voyeur tekintetek beszédessége gyönyörűen rímel a könyv belső tartalmára. A képek kissé zsúfolt rendezőelve egyfelől a klasszikus kiállítások vizuális ábrázolásának tanúságát idézi, értem ezalatt akár a 18-19. századi (férfi) festőművészek munkáit bemutató párizsi Salon tárlatát, amely nem mellesleg az elismertség megalapozására, a kritikusok és a vásárlóréteg figyelmének felkeltésére kínált lehetőséget. Másfelől a borítót „takaró” áttetsző fólia mint álcázó, kamuflázs elem arra enged következtetni, hogy bár sok még a lappangó akadály, de sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy tágabban megnyíljon az út a női alkotók művészetileg és társadalmilag is aktív szerepjátéka felé. Martos gazdag kutatómunkával átitatott „inventáriuma” nem csak a művészeti szcéna szereplőinek kínál rendkívül tanulságos irodalmat, de a művészetet kedvelő nagyközönségnek sem fog csalódást okozni.
167
MAGATARTÁSBÓL JELES
PARKOLÓHÁZ A SOPRONI ÁRPÁD UTCÁBAN
168
Építészet: TIMA STÚDIÓ, KÖZTI ZRT. | TIMA ZOLTÁN, NÉMETH TAMÁS és TÖLGYESI KAPLONY Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 169
— — Nettó alapterület: 8 450 m2 Bruttó szintterület: 9 380 m2 Tervezés: 2016–2018 Kivitelezés: 2010–2021 — — Generáltervező: TIMA STÚDIÓ, KÖZTI ZRT. Felelős tervező: TIMA ZOLTÁN, NÉMETH TAMÁS Projektvezető építész: TÖLGYESI KAPLONY Építész munkatársak: BODA ISTVÁN, MOLNÁR J. TIBOR, GÖNCZÖL ZSÓFIA, KOCH RÓBERT Építész munkatárs: DOB60 KFT. | KORDA PÉTER — Kert és tájépítészet: BALOGH FANNI, MOHÁCSI SÁNDOR — Generálkivitelező: FÉSZ ZRT. Beruházó: SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZRT.
174
175
ACÉLPITYPANGOK MEGÚJULT BUDAKESZI EGYIK VÁROSKAPUJA
178
NYÍLTAK A PIAC FELETT
Építészet: BÁRTFAI-HORVÁTH ÉPÍTÉSZMŰHELY KFT. | BÁRTFAI-SZABÓ GÁBOR és HORVÁTH ZOLTÁN Szerző: VAKLI TÜNDE Építészeti fotó: BOGNÁR BENEDEK 179
beltéri ajtó és kilincs áruház ajtógyár/kilincsgyár Ajtógyár Kft. 1038 Budapest, Fürdő utca 2. 2040 Budaörs, Károly király utca 82/b tel +361 998 8833 web www.ajtogyar.hu webshop www.kilincsgyar.hu
bútorkészítés, bútorforgalmazás, egyedi belsőépítészet Arterior Komplex Kft. 1024 Budapest, Ady Endre út 19. tel +3670 452 7572 e-mail arterior@arterior.hu web www.arterior.hu
energetika, építőipari kivitelezés SKITUS Energy Kft. 2040 Budaörs, Építők útja 2–4. tel +3670 420 9168 e-mail sirius@skitus.hu web www.siriusnovation.com 52. oldal
130–131. oldal 23. oldal autó Porsche Inter Auto Hungaria Kft. 1139 Budapest, Fáy utca 27. tel +361 451 5500 e-mail raktar@porschepest.hu web www.porscheinterauto.hu b4, 8–11. oldal árnyékolástechnika Realflex Kft. 2133 sződliget, dunai fasor 2. tel +3627 590 320 e-mail info@realflex.hu web www.realflex.hu
beltéri ajtók, térelválasztók, design bútorok arkhenea 1054 Budapest, Hold utca 21. tel +361 302 8150, +361 302 8151 mobil +3630 302 8150 e-mail arkhenea@arkhenea.hu web www.arkhenea.hu 15. oldal beltéri üvegfalak GMB Solutions Kft. 1139 Budapest, Lomb utca 37–39., b3 tel +361 270 9072 fax +361 270 9073 e-mail info@gmb.hu web web www.gmb.hu
építészet, média, design art1st design stúdió kft. 1125 Budapest, Mátyás király út 18. tel +361 209 4447 e-mail office@art1st.hu web www.art1st.hu 94–101. oldal építési betontermék gyártása Argomex Építészeti és Kereskedelmi Kft. 5561 Békésszentandrás, Kisfaludy utca 30. tel +3666 218 438 e-mail info@argomex.hu web www.argomex.hu 19. oldal
149. oldal 110. oldal árnyékolástechnika Roll-Lamell Kft. 2120 Dunakeszi, Bem József utca 5. tel +3630 257 1531 e-mail info@roll-lamell.hu web www.umbroll.hu
biztonsági világítási rendszerek lumentron electronic kft. 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. tel +3630 636 2861 e-mail lumentron@lumentron.eu web www.lumentron.eu
építőanyag gyártás és kereskedelem Schöck Hungária Kft. 2040 Budaörs, Szabadság út 117/A tel +3623 507 272 e-mail info@schoeck.hu web www.schoeck.hu 108., 146. oldal
B2 132. oldal árnyékolás, természetes szellőzés, napenergia archishade kft. 2120 dunakeszi, pallag utca 47. tel +3630 219 4740 e-mail laszlo.bodis@archishade.hu web www.archishade.hu/epitesz 111. oldal belsőépítészet Tér Tervező Műhely Kft. 1042 Budapest, Árpád út 57–59., II./7. tel +3630 335 1333 e-mail iroda@tertervezo.hu web www.tertervezo.hu
bútor, burkolat Decor Floor Kft. pointzero 1025 Budapest, Szépvölgyi út 92/G tel +361 202 4248 fax +361 247 0768 e-mail pointzero@pointzero.hu web www.pointzero.hu 158. oldal csempe gyártó Raw Decor tel +3694 884 078 e-mail csempe@rawdecor.hu web www.rawdecor.hu
építőipari generálkivitelezés, fővállalkozás LAKI Épületszobrász Zrt. 1151 Budapest, Mogyoród útja 12–14. tel +361 271 2030 fax +361 814 2122 e-mail info@lakinet.hu web www.laki.hu 46–48., 129. oldal építőipari kivitelezés, épületgépészet Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. 9400 Sopron, Ipar körút 13. tel +3699 511 860 e-mail fesz@fesz.hu web www.fesz.hu 176. oldal
55., 142–143. oldal 17. oldal betontechnológia Betonpartner Magyarország Kft. 1186 Budapest, Zádor utca 3. tel +361 433 4830 e-mail office@betonpartner.hu web www.betonpartner.hu
egyedi üvegezési munkálatok Dual Glass Kft. 2243 Kóka, Nagykátai út 133. tel +3620 211 5151 e-mail gargyan@dualglass.hu web www.dualglass.hu
fizetőparkolók, forgalomtechnika, beléptetőrendszerek KÖZTECH Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft. 9026 Győr, Galántai utca 7., A épület tel +3630 551 3440 e-mail koztech@koztech.hu web www.koztech.hu
25. oldal 14. oldal
186
177. oldal
garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása hörmann hungária kft. 2310 szigetszentmiklós, leshegy utca 15. tel +3624 525 100 fax +3624 525 110 e-mail info@hormann.hu web www.hormann.hu
kultúra Sino-Európai Alapítvány a Kínai Kultúráért és Oktatásért 1073 Budapest, Kertész utca 32. tel +3630 565 8574 e-mail info@sefcce.org web www.facebook.com/sefcce/ 24. oldal
melegburkolás, műgyanta, kereskedelem Temi Kft. 2440 Százhalombatta, Csenterics utca 3/35. tel +3630 433 7374 e-mail temikft@temikft.hu web www.temikft.hu 54. oldal
53. oldal generálkivitelezés, fit-out kivitelezés, ingatlanfejlesztés FITOUT ZRT. Ferrum Irodaház 1139 Budapest, Lomb utca 37–39. tel +361 700 1730 e-mail info@fitout.hu web www.fitout.hu 1. oldal innovatív csőrendszer gyártás, kereskedelem Ke Kelit GmbH 1044 Budapest, Ipari park utca 11. tel +3620 265 0260 e-mail hungary@kekelit.com web www.kekelit.hu b3 irodabútor nagykereskedelem Ahrend Kft. 1117 Budapest, Neumann János utca 1. tel +3630 971 2336 e-mail office@ahrend.hu web www.ahrend.hu
kültéri minőségi fa nyílászárók Jankó Faipari Kft. 7971 Hobol, Asztalos János utca 54. tel +3673 510 177, +3673 510 286 e-mail info@jankokft.hu web www.jankokft.hu 24. oldal lakástextília, tapéta – gyártás és kereskedelem ROVITEX Homedeco Kft. 7631 Pécs, Reménypuszta 8. tel +3672 547 100 e-mail rovitex@rovitex.com web www.rovitex.com
modern és design lakberendezés Perfect Design 4002 Debrecen, Ragoda dűlő 5. tel +3630 199 9691 e-mail info@perfect-design.hu web www.perfectdesign.hu 54. oldal monolit vasbeton szerkezetépítés Gedi Építő Kft. 1195 Budapest, Jókai u. 32. földszint tel +361 609 6371 e-mail gedikft@gedikft.hu web www.gedikft.hu 109. oldal
134. oldal lakberendezés MAXCity Lakberendezési Áruház 2045 Törökbálint, Tópark utca 1/a tel +3623 532 660 fax +3623 532 661 e-mail marketing@maxcity.hu web www.maxcity.hu
múzeumi tevékenység Magyar Építészeti és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Székhely 1051 Budapest, Vigadó tér 2. Telephely 1135 Budapest, Jász utca 33–35. e-mail titkarsag@mma-mem.hu web memmdk.hu 49–51. oldal
147. oldal klímaberendezések nagykereskedelme Columbus Klímaértékesítő Kft. 2142 Nagytarcsa, Pesti út 15. tel +3620 999 5713 e-mail gabriele@columbus-klima.hu web www.columbus-klima.hu 112. oldal kőfaragás, finombeton gyártása Ganaco Builder - Trade Kft. 2141 Csömör, Vízműsor utca 36., C épület tel +3670 420 5914 e-mail info@ganaco.hu web www.ganaco.hu 113. oldal
2–3. oldal lakó- és nem lakó épület építése Magyar Építő Zrt. 1149 Budapest, Pillangó utca 28. tel +3630 335 4947 e-mail info@magyarepito.hu; olle-lemberg.mercedesz@ magyarepito.hu web www.magyarepito.hu 87–89. old. lakó- és nem lakó épület építése ZÁÉV Zrt. 8900 Zalaegerszeg, Millennium köz 1. tel +3692 504 100 e-mail zaev@zaev.hu web www.zaev.hu
szárazépítészet, acélszerkezetes gyorsházak generál kivitelezése PZ-BAU Szolgáltató Kft. 2541 Lábatlan, Rákóczi Ferenc út 266. tel +3620 351 7024 e-mail pzbau@pzbau.hu web www.pz-bau.com 112. oldal tervezés, burkolatgyártás Otti Manufactura Kft. 8000 Székesfehérvár, Szárcsa utca 38. tel +3670 866 8288 e-mail kommunikacio@ ottiburkolat.com web www.ottimanufactura.hu 22. oldal
közületi belsőépítészeti kivitelezés Kemabo Kft. 1037 Budapest, Bojtár utca 37. tel +3620 347 2770 e-mail info@kemabo.hu web www.kemabo.hu 12–13. oldal
82–86. oldal liget budapest Városliget Zrt. Levelezési cím: 1386 Budapest, Pf.:910 tel +361 374 3130 e-mail office@ligetbudapest.hu web www.ligetbudapest.hu
üvegezett tűzgátló megoldások Coolfire Kft. 1097 Budapest, Illatos út 13. tel +3620 978 4346 e-mail info@coolfire.hu web www.coolfire.hu 21., 148., 159. oldal
90-93. oldal
187
üvegszerkezetek készítése SZEGO GLAS Mérnökiroda Kft. 1125 Budapest, Istenhegyi út 33/b tel +3620 388 2121 E-mail: p.gordonpal@gmail.com web www.szegoglas.hu 134. oldal világítástechnika, világítás vezérlés be light kft. 1025 budapest, szépvölgyi út 146. tel +361 438 0748 fax +361 325 6266 e-mail belight@belight.hu web www.belight.hu 16., 18., 20. oldal világítástervezés LUMOCONCEPT Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 133–135. tel +3670 267 1666 e-mail info@lumoconcept.com web www.lumoconcept.com 133. oldal villamosenergia-kereskedelem, villanyszerelés (napelemes rendszerek felszerelése és helyszíni szerelése E.ON Energiamegoldások Kft. 1134 Budapest, Váci út 17. tel +3620 289 1628 e-mail andrea.biro@eonhungaria.com web https://www.eon.hu/hu/ uzleti-es-kozigazgatasi/ termekek/energetikaimegoldasok/solar.html 144–145. oldal zsaluzatok, állványzatok értékesítése, bérbeadása PERI Kft. 1181 Budapest, Zádor utca 9. tel +361 296 0960 fax +361 296 0950 e-mail info@peri.hu web www.peri.hu 106–107. oldal
188
fotó: ARCHÍV, SEIDNER ZOLTÁN (MÉM MDK FOTÓTÁR)
