Meteo
Nyár eleji felhőatlasz Fotó: Burger Barna
Írta: Gaál Nikolett
Az eget kémlelve már a felhők puszta látványa alapján képesek lehetünk akár mi magunk, laikusként is megfejteni, hogyan jöhettek létre. Elég, ha megfigyeljük az alakjukat, színüket, vagy megpróbáljuk megsaccolni, milyen magasan lehetnek. Vizuális megfigyeléseken alapul a nemzetközi felhőosztályozási rendszer is.
felhőket rendszerint anyaguk, magasságuk, alakjuk és keletkezési folyamataik alapján csoportosítjuk. Anyaguk alapján különbséget tehetünk vízfelhők, jégfelhők és vegyes halmazállapotú felhők között. Amíg a vízfelhők többnyire sötét színűek és sűrűek, addig a finomszerkezetű jégfelhők inkább világosak. A vegyes halmazállapotú, sötét és sűrű felhőkben vízcseppek, jégkristályok, túlhűlt vízcseppek és akár jégdarabok is előfordulhatnak.
A
A felhőket magasságuk szerint is osztályozhatjuk alacsony, középmagas és magas szintű, továbbá függőleges felépítésű felhőkre. Az alacsony szintű felhők 0–2000, a középmagas szintű felhők 2000–6000 méteres magasság 34
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
között, míg a magas szintű felhők 6000 méter felett helyezkednek el. A függőleges felépítésű felhők alapja már 500 méteres magasságtól is elindulhat felfelé, s a felhő olykor a troposzférát is meghaladva, egészen az alsó sztratoszféráig (akár 10 km magasságig) is felnyúlhat. Az, hogy egy felhő milyen magasan van, szoros összeköttetésben áll a felhőt alkotó anyaggal. Az alacsony szintű felhők legtöbbször vízcseppekből, a középmagas szintű felhők túlhűlt vízcseppekből és jégkristályokból, míg a magas szintűek többnyire jégkristályokból állnak. A függőleges szerkezetű felhőkben különböző halmazállapotú anyagok keveréke van jelen, hiszen átölelik mindhárom szintet. A felhőket formájuk szerint is csoportosíthatjuk. A rétegfelhők vízszintes kiterjedése láthatóan nagyobb függőleges dimenzióikhoz képest, a gomolyfelhőknek pedig nagy a vertikális kiter-
