Értelmiségképzés és felsőoktatás
Bár az általunk használt eszközök változatosak, a témák illeszkedése okán van lehetőségünk arra, hogy fő kutatási kérdéseket fogalmazzunk meg, amelyek a következők: 1. Képes-e, és ha igen, akkor milyen mélységben napjaink felsőoktatása arra, hogy átadja az értelmiségi szerepekhez kapcsolható tartalmakat és tulajdonságokat? 2. Milyen eszközökkel valósul meg ez a transzmisszió? Fő kutatási kérdéseinken kívül az egyes technikákhoz és témákhoz (szerepek és hatások, oktatói nézőpontok, hallgatói nézőpontok, első generációs lét elemzése) részkérdéseket, illetve konkrét hipotéziseket is illesztettünk.
6.1. ÉRTELMISÉGI KONCEPCIÓK ÉS INTÉZMÉNYI HATÁSOK ELEMZÉSE Az értelmiség szerepével és kapcsolt tulajdonságaival munkánk korábbi részében foglalkoztunk. A bőséges elméleti keret ellenére olyan kvantitatív megközelítéssel, amely a koncepciók tartalmát mérné fel, sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban nem találkoztunk, így nem állt a rendelkezésünkre olyan skála, amelyet adaptálhattunk volna. Ezért a meglévő, elméleti és történeti alapokon álló társadalomtudományi írásokra építve hoztunk létre egy olyan kérdésblokkot, amely 18 itemet tartalmaz. Az itemekkel igyekeztünk lefedni a szakemberszerepeket („szaktudás egy adott tudományterületen”; „szakirodalom ismerete”), a kulturális tőke felhalmozásához szükséges gyakorlatokat és a szakterületen túlnyúló műveltséget („általános, a saját tudományterületén túli műveltség”, „magaskultúra fogyasztása”), a morális tartalmakat („törekvés a jóra és a szépre”), illetve a nemzeti és globális beágyazottságot („nemzeti identitás és kultúra őrzése”, „hozzájárulás az európai és/vagy globális kultúrához, annak terjesztése, nemzetközi kapcsolattartás”). Ezenkívül olyan itemeket is megalkottunk, amelyek az értelmiségi munka fehérgalléros kritériumát tartalmazzák, illetve iskolai végzettséghez kötötték a csoportba kerülés feltételét. Kitüntetett szerepet kaptak az intellektuel szerepkészlet elemei, amelyek a kritikai funkciókat, a hatalom kontrollját, a közéleti részvételt tárták fel – ahogyan utaltunk rá korábban, ezek magyarországi beágyazottsága csekélyebb mértéket mutat. A „szabadon lebegő értelmiségi” koncepciójához illeszkedve került be a kérdésblokkba a „szellemi függetlenség (például intézményektől vagy politikától)” kijelentés. Az itemsorban olyan elemek is megjelentek, amelyek a mediátorfunkciókra, illetve a társadalom különböző csoportjai közötti közvetítésre vonatkoztak 120
