Értelmiségképzés és felsőoktatás
változó neve
attribútumok
százalékos arány
tudományterületek
agrártudomány
1,8%
bölcsészettudomány
18,0%
társadalomtudomány
15,3%
természettudomány
8,3%
műszaki tudományok
26,9%
orvostudomány
18,7%
művészeti képzések
7,4%
hittudomány
3,7%
A modellbe folytonos változókat is beemeltünk: az anya iskolai végzettségét tanulmányi években (M = 13,53; SD = 2,5), az apa iskolai végzettségét tanulmányi években (M = 13,25; SD = 2,55), az anyagi tőke indexét (M = 17,3; SD = 1,65), a kortárs integráció mértékét (M = 8,4; SD = 2,72), illetve a komplex eredményességet (M = 4,0; SD = 2,65). A mintánkban a nők aránya 56%-os volt, ami pár százalékos felülreprezentáltságra utal (FIR-adatok szerint a 2017/2018-as tanévben 51% volt nappali tagozaton a nők aránya – I11). A szülők végzettségének vizsgálata során azt találtuk, hogy az apák esetében a minimum főiskolai végzettség aránya 30%-os, míg az anyák esetében ez a mutató 38%-ra tehető. Itt az Eurostudent magyar adataihoz tudjuk hasonlítani a mintánkat, ahol is a minimum főiskolai végzettségű apák aránya 34%, az anyáké pedig 39% (I9). A diákok 26%-ának a jelenlegi lakóhelye falu, 28%-ának megyeszékhely vagy főváros, míg kisebb városból 46% érkezett. A kutatás során tehát a kisebb városban élő diákokat érték el nagyobb arányban, és a Magyar Ifjúság 2016-hoz képest magasabb a magukat egyháziasan vallásosnak mondók aránya is (Bauer és munkatársai, 2017).
7.1. AZ ÉRTELMISÉGI KONCEPCIÓK TARTALMA Első lépésben az értelmiséghez kapcsolt tartalmak átlagait tekintjük át. A kapott rajzolatokat a hatodik táblázat tartalmazza, míg a kérdőívben szereplő kérdésblokkot az 1. függelék mutatja be.
138
