Értelmiségképzés és felsőoktatás
nagyon sokszor olyan tanárok kerülnek ki a képzésből, akikről alapvetően nem az jut eszembe, hogy ebből micsoda értelmiségi lesz öt év múlva.” (32) „Egyre több olyan képzésből lesz egyetemi képzés, amit régen egy egyszerű felnőttképzésnek hívtak volna, vagy mondjuk OKJ-nak. Nyilván ez is szakma, de, hogyha az egyetemet klasszikus értelemben vesszük, ahhoz nem hasonlít. Mondjuk ki, egyre több a büfészak.” (33) „Az orvosin meg a műszaki területen az első két évben olyan szűrő van, amin sokan nem jutnak át. Aki meg eljut a végéig, az már egy olyan tárgyi tudással jön ki, amit szerintem már hívhatunk értelmiséginek.” (32)
9.2. A TUDÁS ÉS A MŰVELŐDÉS MINTÁZATAI Jelen alfejezetben az értelmiséghez kapcsolódó olyan jellemzők és sajátosságok mentén szeretnénk bemutatni a hallgatókat, mint a tudás, a hírek és információk forrásainak kezelése és fogyasztása, illetve a művelődés mintázatai – ez utóbbi esetben az olvasást és az intézmények látogatását szeretnénk elemezni. Mivel a következő alfejezetben a felsőoktatás hatásmechanizmusát tekintjük át, az alap- és középfokú oktatásra történő reflexiókat is itt fogjuk ismertetni. A diákok közoktatásban szerzett tapasztalatai vegyesek, akár a tananyag mennyiségét, akár a tantárgyak gyakorlati alkalmazhatóságát, akár a pedagógusok szerepét és lehetőségeit tekintjük. Az iskolák megítélése nem illeszkedik feltétlenül azok vélt vagy valós státuszához – az elit iskolákról is fogalmaznak meg a diákok neutrális vagy negatív véleményeket (35), és ennek az állításnak a fordítottja is igaz a nem megyeszékhelyen működő középiskolákra (33). A hallgatók egy része szakközépiskolából vagy szakgimnáziumból érkezett, ami a szakmai ismeretek átadását a képzések illeszkedése miatt megkönnyítheti (34, 37), míg más esetekben komoly hiányosságokról számolnak be az egyes tantárgyak esetében, amelyek ledolgozása, ha az intézmény erre nem alkalmaz speciális technikákat, egyéni feladattá válik („mi sem integrálni, sem deriválni nem tanultunk középiskolában” – 41). A diákok által a közoktatásról megfogalmazott kritikák számosak, ugyanakkor az is látszik, hogy pályaválasztásukra, személyiségfejlődésükre hatással vannak a pedagógusok (39), és az intézmények feladatai messze túlmutatnak a tantárgyi tudás átadásának a keretein (38, 39). A diákok döntő többsége gimnáziumi végzettséggel bírt, de, különösen az agrártudományi és gazdaságtudományi fókuszcsoportban nagyobb arányban 196
