Értelmiségképzés és felsőoktatás
9.4. AZ ÉRTELMISÉGRŐL ALKOTOTT KÉP ÉS AZ ÉRTELMISÉGIVÉ VÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ EGYETEMEKEN A hallgatói interjúk kapcsán hipotéziseket nem fogalmaztunk meg, ugyanakkor a szövegek segítségével három témakört vizsgáltunk (értelmiség fogalma, tudás és kultúra, egyetemi hatások), illetve az ide kapcsolódó kutatási kérdésekre szerettünk volna választ kapni. A kvalitatív eredmények az értelmiség fogalmának egy árnyaltabb, nem csupán szakmai elemeket tartalmazó magyarázatát adták. Erőteljes volt a tudással és a kultúrával, valamint a habitussal kapcsolódó elemek jelenléte, de a feladatok kapcsán a közéleti és az intellektuel funkciók is megjelentek – ez utóbbiak jóval erőteljesebben, mint a kvantitatív eredmények kapcsán. Az értelmiség jelenlegi helyzetével, működésével kapcsolatban a diákok hiányokat érzékeltek. Kérdés ugyanakkor, hogy a hallgatók milyen, az értelmiségi léttel kapcsolatos alapokkal érkeznek a felsőoktatásba, és az egyetemek hogyan és miként tudnak mindehhez újabb elemeket illeszteni. Az egyértelműnek tűnik, hogy a folyamatot nem lehet egy egységes, mindenre kiterjedő modellel leírni, hiszen a középiskolából hozott eltérések és differenciák már a felsőfokú tanulmányok megkezdésének elején előnyös vagy hátrányos helyzeteket generálnak (ami kapcsolódik például a szelektív iskolarendszerhez is – Csapó, Molnár és Kinyó, 2009), és a képzések között is minden tekintetben markáns különbségek mutatkoznak nemcsak a követelményekben, hanem az intézmények integrációs erejében és hatásmechanizmusában is. A kulturális fogyasztás össztársadalmi átalakulására utaltunk az elméleti keretekben (Peterson és Kern, 1996), és az információk fogyasztásának és keresésének metodikája sem mutat egységes képet – sem időben, sem pedig intézményenként, tehát nem csupán a közoktatásból hozott és családi-társadalmi különbségekkel kell számolnunk az aktuális helyzet leírásakor, hanem egy teljesen új egyetemista életformával és tanulási szokásrendszerrel, ami, bár rokonítható a korábbi metódusokkal, annak nem megfeleltethető. Az IKT-eszközök használata az egyetemek működését komoly mértékben átalakította – mind a tanulási szokásokat, mind a közösségi életet, mind pedig az oktatókkal való kapcsolattartást. Az értelmiséghez kapcsolódó jegyek átadásához a hallgatói szocializáció bonyolult keretrendszere szolgáltat hátteret (pl. Weidman, 2006) annak számtalan elemével. A legfontosabb tanulság ugyanakkor az, hogy alapvetően egy lazább, kevésbé szoros integráció rajzolódik ki előttünk. A hallgatók egy része mintegy „billeg” az egyetem peremén akár a fizetett munka, akár az ingázás, akár a külvilág felé mutató 214
