10. Első generációs hallgatók, első generációs oktatók
A Magyar Ifjúság 2012 és 2016 adatbázisokon kétváltozós statisztikákat alkalmaztunk, hogy bemutassuk az első generációs diákok társadalmi összetételét és a kutatás két hulláma közötti változásokat. A továbbiakban a PERSIST 2019 adatbázis segítségével elemzünk két olyan területet, amely az értelmiségképzés szempontjából kulcsfontosságú: a felsőoktatásba történő jelentkezés indokait, illetve a kulturális fogyasztás mutatóit.
10.2. AZONOS VAGY KÜLÖNBÖZŐ? A TOVÁBBTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS VIZSGÁLATA A PERSIST 2019 adatbázis általunk használt mintája (N = 810) a karokra nézve reprezentatív volt a Debreceni Egyetemen – elemzésünk során mindössze ennek az egy intézménynek az adatait használtuk. A tudományterületek legkisebb szeletét a természettudományi és a társadalomtudományi képzések adták (N = 45 és 46) fő. A regressziós modellben felhasznált változók százalékos arányait a 14. táblázat mutatja be. Az első generációs diákok aránya az intézményben 47% volt. A módszertani fejezetben már megnevezett indexek átlagai és szórásai a következők voltak: oktatói kapcsolatok: M = 12,11, SD = 3,62; campuson belüli kortárs kapcsolatok: M = 25,2, SD = 2,91; campuson kívüli kortárs kapcsolatok: M = 24,49, SD = 2,51 és objektivált anyagi tőke: M = 6,71, SD = 1,58. 14. táblázat: A PERSIST 2019 adatbázis fő jellemzői a felhasznált háttérváltozók alapján
változó neve nem településtípus (14 éves korban)
képzés típusa tudományterületek
attribútumok férfi nő főváros, megyeszékhely kisebb város falu, tanya alapképzés osztatlan képzés agrártudomány bölcsészettudomány gazdaságtudomány informatika jogtudomány
221
százalékos arány 42% 58% 36% 40% 23% 66% 34% 7% 7% 15% 7% 6%
