Bocsi Veronika (2022) Értelmiségképzés és felsőoktatás

11. ÖSSZEGZÉS Munkánk utolsó fejezetében arra vállalkozunk, hogy összefoglaljuk a legfontosabb kutatási eredményeinket. Első lépésben reflektálunk elemzésünk korlátaira, majd rendszerezzük a korábban megfogalmazott hipotéziseinkre adott válaszokat, végül megválaszoljuk a fő kutatási kérdéseket. Utolsó lépésben elemzésünk konklúziója következik, amely az esetleges ráépülő kutatásokat is magában foglalja.

Ahogyan korábban leírtuk, az értelmiség kutatásának komoly elméleti háttere van, ugyanakkor a kvantitatív elemzések során csak bizonyos csapásirányok foghatók meg – ilyenek például az egyes szakmákra vonatkozó kutatások vagy a történeti jellegű elemzések. A CSAK Kutatás során használt kérdésblokk, amellyel az értelmiségre vonatkozó koncepciókat és az intézményi hatásokat mértük fel, saját fejlesztésű. S bár az egyes itemek a szakirodalmi kereteken alapulnak, és igyekeztünk lefedni a fogalom teljes spektrumát, korábban a kérdésblokkot nem volt alkalmunk kipróbálni, azt szélesebb körű párbeszéd nem előzte meg. Ideális esetben egy kvalitatív, interjús fázis eredményeire építettük volna rá a kérdésblokk kifejlesztését. Láthattuk, hogy a diákok és oktatók válaszaiban olyan elemek bukkantak fel (szakpolitikai döntések előkészítése, viselkedéshez kapcsolható tartalmak stb.), amelyeket egy jövőbeni lekérdezéskor már fel tudunk használni.

A kvantitatív elemzések kapcsán a felhasznált mintákról is szót kell ejteni. A CSAK Kutatás által elért hallgatói bázis lefedi az ország nagyobb részét, ugyanakkor felülreprezentáltak benne a nem fővárosi intézmények. A PERSIST 2019 adatbázis egy nagy tudományegyemet mintáját öleli fel – igaz, azt a karokra nézve reprezentatív módon teszi. Az itt kapott eredmények tehát nem általánosíthatók, ugyanakkor a két adatbázisból véleményünk szerint fontos, az egész országra is érvényes következtetések vonhatók le. A Magyar Ifjúság 2012 és 2016 kapcsán felmerülő módszertani dilemmákat Nagy és Fekete (2020) foglalta össze. A mintavétellel kapcsolatos legkomolyabb probléma, amely a tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő fiatalokkal kapcsolatos, elemzésünkben kevésbé releváns, hiszen a Magyarországon tanuló fiatalokat szerettük volna megvizsgálni, illetve a magyarországi felsőoktatás szocializációs mintáit feltárni. Az a tény azonban, hogy más adatbázisokat használtunk fel, illetve nagyobb kutatások lekérdezésében tudtuk elhelyezni a kérdésblokkjainkat, 245