KÁTÉ 2020. Március

4 Budapest közlekedési válsága 6 Tudjuk hol leszel idén nyáron 8 Budapest kerületei 10 A szivarozás kultúrája 12

Tartalom

17 Zenéljetek!

18 Könyvajánló III. 19 Rovásírás – Az ősi magyar ABC 20 Feröer 21 Géniuszok az ördög szolgálatában F1 2020 szezon ráhangoló 22 13 Szendvics a farmról 24 Könyvajánló I. 15 Gépészhoroszkóp 26 Nem kell!

16 Reggeli receptötletek 28 Right to repair

Könyvajánló II.

Impresszum Kiadó:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Cikkírók:

Felelős szerkesztő:

Lántzky Anna Főszerkesztő:

Hepp Ádám Főszerkesztő-helyettes:

Ábrahám Flóra Tördelőszerkesztő:

Kiss Vivien Tartalmi vezető:

Weimert Dániel Vezető grafikus:

Adorján Csenge

Tördelők:

Bartalos Róbert Csuta Ákos Dobó Viktor Galovics Bálint Kamondi Noémi Korom-Vellás Bálint Mézes Márton Mokos Csilla Ruskó Ádám Szabó Bendegúz Szabó Dóra Szűcs Márton Vinkovics Balázs Bánhidi Patrik Biróczky Máté Faragó Daniella Pákozdi Borbála Papp Petra Pickó Anna

Grafikusok:

Korábbi számaink: issuu.com/bme-gepeszmernoki-kar

Barad Réka Bánhidi Patrik Bense Hajnalka Varga Szonja

Olvasószerkesztők:

Bajnóczi Anna Galovics Bálint Kamondi Noémi Kerepesi Veronika Korom-Vellás Bálint Mézes Márton Mokos Csilla Pákozdi Borbála Szegedi Ágnes

KÁTÉ szerkesztőség, 1111 Budapest Irinyi József u. 9-11., HK Tömb A33 katepress@gmail.com www.kate.hu fb.com/katepress instagram.com/kateepress Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt. A hirdetések tartalmáért és minőségéért, esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük!

Hivatalos megjelenés: November 8.

Right to repair

- Küzdelem a szabad szerelésért

Megvennél egy kerékpárt, ha nem tehetnéd rá vissza a leeső láncot?

Vagy egy autót, ha nem cserélhetnél rajta kereket? Ha igazi gépész vagy, akkor biztosan nem! Mégis bevett gyakorlat számtalan techcégnél termékeik felhasználói javításának ellehetetlenítése.

Marci

Régen egyértelmű volt, hogy ha valamilyen használati tárgyunk elromlott, akkor azt megjavítottuk, vagy elvittük egy erre specializálódott szakemberhez. Ma viszont már elég bajosan találni például susztert, órást vagy háztartásigép-szerelőt. A régi dolgok javítgatása egy szűkebb társadalmi réteg úri huncutságává vált, a legtöbben az információhiány vagy a cserealkatrészek hozzáférhetetlensége miatt hozzá sem tudnának kezdeni ilyesmihez, még ha anyagi érdekük is fűződne hozzá. Így meghibásodott eszközeink legtöbbször igen rövid idő után a szeméttelepen végzik, és rossz szájízzel bár, de újat veszünk helyettük. De miért problémás ez a gyakorlat? Hogyan jutottunk eddig, és mit lehet tenni ezen káros jelenség ellen? Írásomban ezt kísérlem meg bemutatni.

Pénz beszél

Első olvasatra azt gondolhatnánk, hogy a vázolt trend közvetlenül a fogyasztói társadalom logikájából következik, és elkerülhetetlen részét képezi gazdasági berendezkedésünknek. Ennél nagyobbat azonban nem is tévedhetnénk, hiszen ha a jelenség nem is újkeletű, későbbről eredeztethető, és az utóbbi évtizedekben vált igazán égető problémává. Korábban is ismert tény volt, hogy sokféle termék – legyen szó járműről, háztartási gépről vagy szórakoztatóelektronikai eszközökről – gyártója számára egy lehetséges profitmaximalizálási stratégia, ha kézben tartja a produktumai javításának lehetőségét, s üzleti modelljének megfelelően él vele. Gondoljunk az eredeti utángyártott alkatrészek piacára, gyártói márkaszervizekre vagy akár ezek hiányában az új termék vásárlására való kényszerítésre. Az utóbbi modell közelmúltbeli elterjedését véleményem szerint a technológiai fejlődés irányának és a szabályozási környezetnek a nem feltétlenül pozitív értelemben vett szinergiája tette lehetővé.

Okoseszközök mindenhol

A számítástechnikai eszközök rohamos fejlődésével magától értetődővé vált, hogy rengeteg használati

tárgyunkban megjelentek a mikrochipek, digitális eszközök, illetve rajtuk futó szoftverek, melyek a működést hivatottak optimalizálni, adott teljesítmény mellett az eszközt minél kompaktabbá tenni. Sajnos kellemetlen hozadékként azt is eredményezték, hogy egy csapásra sokszorosára nőtt számtalan termék komplexitása, valamint könnyedén megvalósíthatóvá vált azok szoftveres korlátozása és védelme – mindez a szabadalmi és szerzői jogokra hivatkozva, teljesen törvényesen. Míg egy mechanikát, esetleg analóg elektronikát felvonultató termék működése aránylag könnyen feltérképezhető, és kevesebb információ birtokában is orvosolhatók az esetleges hibái, egy nagyobb fokú digitális integráció esetén ez szükségszerű módon elképesztő mértékben megnehezedik. Különösképpen igaz ez akkor, ha a gyártója is mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így legyen, és a lehetőségeket kihasználva még szoftveres védelemmel is ellátja, mely sokkal effektívebb bármiféle mechanikus korlátozásnál.

A tiéd, de mégsem?

A gondolatmenetben ezzel el is jutottunk a probléma lényegéig: hiába vásárolunk meg egy eszközt, ha annak a gyártója úgy akarja – és gyakran bizony úgy akarja – nem tudunk „belenyúlni”, legyen szó akár átalakításról, tuningról, kókányolásról, személyre szabásról, vagy ami talán a legégetőbb kérdés: meghibásodás esetén a javításról. A gyakorlatban széles eszköztár áll rendelkezésükre. A leginkább XX. századi megoldás a cserealkatrészek korlátozott biztosítása, némileg kifinomultabb a javítási útmutatók szerzői jogi védelme és elzárása a nyilvánosság elől, de a non plus ultra a szoftveres védelem, aminek kulcsát csak a gyártóval szerződött szervizeknek bocsátják rendelkezésére, mert a végfelhasználói licencszerződés értelmében legtöbb esetben a termék megvásárlása ellenére a rajta futó programkód a gyártó

szellemi tulajdona marad, a vásárló csupán felhasználó lehet jogi értelemben.

Érvek és ellenérvek

Hogyan indokolják a gyártók a termékeik javításának megnehezítését és a szükséges eszközök vagy információk visszatartását? Egyrészt a már emlegetett szabadalmi és szerzői jogi oldalról, mely szerint a készülékek szoftverének nyílt kulcsúvá tételével versenyhátrányt szenvednének el, mivel úgy az abban alkalmazott megoldásokat a konkurencia is bármikor könnyedén tanulmányozhatja és adaptálhatja. A másik fő érv igencsak cinikus módon éppen a felhasználó védelme. „Védelme”, hiszen a vevő az első: nem akarják, hogy szakszerűtlen beavatkozásaival másban vagy magában kárt tegyen, esetleg eszközét tönkretegye, ne adj’ Isten egy önjelölt szaki követhesse el ugyanezt. Indoklásuk szerint pusztán emiatt igyekeznek mindenáron a kijelölt szakszerviz felé terelgetni az egyszeri embert, ha pedig az nem áll rendelkezésre vagy túl drága, egy új készülék vásárlása felé.

Természetesen ezen gyártói gyakorlat ellenzőinek van frappáns válasza ezekre az indoklásokra. A mai fejlődési ütem mellett igencsak megkérdőjelezhető egy már sorozatgyártásban lévő termék reverse engineeringjével nyerhető előny nagysága. Míg a javítás területén gyakran pont az okozhat nagyobb problémát, ha valaki a kellő információk és eszközök nélkül, „vakon” szeretne reparálni – ráadásul az emberi természetet ismerve mindig lesz valaki, aki úgy is megpróbálja…

Worst practices

Felmerülhet a kedves Olvasóban a kérdés, hogy hol találkozhat az előbbiekben bemutatott jelenséggel a gyakorlatban. A rövid válasz az lenne, hogy szinte mindenhol, bár tudom, milyen sok és kevés egyszerre ennek a frázisnak az információtartalma, ezért felhoznék néhány ismertebb példát.

A hírek alapján az egyik legnotóriusabbnak azt a bizonyos almás kütyügyártót gondolhatjuk: nem éppen jó irányba lendítette megítélésüket például a háromszögletű vagy pentalobuláris, minden szokásostól eltérő csavarfejprofiljaik, amikkel igen primitív módon igyekeznek elvenni a felhasználó kedvét a termékeik fizikai felnyitásától. Egy egyszerű akkumulátorcserével is hivatalos szervizbe utalva a felhasználót, aki ha meg is találja a módját a készülék burkolata megbontásának, eredeti pótalkatrészhez nem, vagy csak a szürke zónában mozogva juthat hozzá. De ugyanilyen megosztó egy leginkább laptopjairól és nyomtatóiról ismert japán techcég elegánsnak nehezen nevezhető lépése, amivel szerzői jogi perrel fenyegetve távolíttatta el az internetről számtalan laptopjának általuk készített, majd kiszivárgott javítási útmutatóját. Ugyanígy beleillik a sorba a jól ismert zöld-sárga mezőgazdasági gépgyártó, ami a traktoraik, kombájnjaik szinte minden funkcióját kontrolláló számítógépes rendszerek és programok módosításának megakadályozásával a legtöbb meghibásodásnál a velük szerződött és megfelelő jogosultságokkal rendelkező szervizszolgáltatók igénybevételére kényszeríti a gazdákat.

Az erkölcsi érveken túl

A legkönnyebben beláthatók talán a nehezen és drágán javítható termékek gazdasági hatásai. Amennyiben a gyártó a korábban bemutatott módszerekkel kézben tartja árui javítását, azzal egyfajta monopóliumot képez: a szervizszolgáltatások és cserealkatrészek árát sokkal magasabban tarthatja, mint amilyenek azok egy versenyhelyzetben lehetnének, és ezzel a felhasználók járnak rosszul.

Emellett a kisebb, helyi javítóműhelyek ellehetetlenülnek, a szolgáltatásokból keletkező profit a globalizált cégeknél jelentkezik a lokálisan üzemelő szereplők helyett.

A másik lényeges következményhalmaz az eszközök rövid élettartamából, a javítás gazdaságtalanságából ered. Egyrészt jelentősen növekszik az ártalmatlanítandó hulladék, különösen az e-hulladék mennyisége, amely önmagában komoly kihívást okoz. Ezt tovább tetézi még az eszközeink gyakoribb cseréjéből adódó nagyobb nyersanyagigény, amely különösen az elektromos kütyükhöz elengedhetetlen ritkaföldfémeknél problémás a korlátozott készletek és a kitermelésükkel kapcsolatban rendszeresen előforduló környezeti és humán visszásságok miatt.

Nem utolsó szempont a digitális eszközök hozzáférhetőségére gyakorolt hatás sem: ha minél szélesebb körben lenne lehetőség elektromos eszközeink gazdaságos javítására, nőne a kínálat a már nem feltétlenül

legkorszerűbb, de használható és kedvező árú használt készülékekből, ily módon talán megállítható lenne a társadalom tehetősebb és kedvezőtlenebb anyagi helyzetben élő része között húzódó digitális szakadék folyamatos mélyülése.

Törvényi szabályozás

Az előbbiekben bemutatott komplex problémára sokak szerint úgy lehetne a legegyszerűbben megoldást nyújtani, ha törvényi erővel kényszerítenék a gyártókat a felhasználók és független szakemberek által végzett javítások lehetővé tételére, legyen szó akár a megfelelő információk és a cserealkatrész-ellátás biztosításáról, akár a különböző eszközökön futó szoftverek szabad módosíthatóságáról. Éppen ezt célozza például az amerikai The Repair Association, számos más szervezet mellett. Ugyan az áttörésre még valószínűleg várni kell, de biztató részeredményeket már sikerült elérni, például az USA-ban a gépjárművek javíthatósága, vagy az Európai Unióban a különböző készülékek kötelező cserealkatrész-biztosítása terén. A téma fontosságát és aktualitását mi sem jelzi jobban, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban is rendszeresen felmerül, természetesen a jelöltek széles palettájának megfelelően igencsak különböző megvilágításokban.

forrás: ifixit.com, repair.org

Rovásírás – Az ősi magyar ABC Az évszázadok múltával többször felejtődött el, tért vissza, majd alakult át a székely-magyar rovásírás. A mai napig léteznek különböző változatai, melyek egy-két betű eltéréssel megegyeznek.

VBK

Az „eredettörténet”

Maga a rovásírás a honfoglalás előtt az 1-7. században alakult ki korai sztyeppei és kis-ázsiai írásokból, ebből pedig a kárpát-medencei rovás a 7. században. Ebből adódik, hogy a 9. században, illetve a honfoglalás korában volt a legelterjedtebb az akkorra kialakult székely-magyar rovás. Ekkor a Kárpát-medencétől egészen az Urál-hegységig használták ezt, és az ezzel rokon írásformákat. Nevét arról kapta, hogy általában fába, ritkábban kőbe vésték, azaz rótták. A rovás jellegéből adódóan a legtöbb írásjel szögletes formájú, amit könnyű vésni, csak kevés íves betű van. Miután a magyarok letelepedtek és felhagytak korábbi kalandozó életmódjukkal, az írásforma szinte teljesen eltűnt, és a 11. századra már csak a történelmi Magyar Királyság területén használták. Habár Szent István 1000-ben történt megkoronázása és a kereszténység felvétele után a pogány szertartásokat betiltották és ehhez kapcsolódóan a rovásírást is le akarták cserélni a latin ábécére, annak még évtizedek kellettek a királyi udvarban, és évszázadok az országban való elterjedéshez. Így a közemberek továbbra is rovásírással jegyezték fel ügyes-bajos dolgaikat. Ezután fél évezredig nem történt jelentős változás, amikor is az 1526-os mohácsi csatával három részre szakadt Magyarország. Ekkor drasztikusan változott a rovást haszná-

gondolatoknak hála már Magyarországon is találkozhatunk vele települések tábláin. Aki kedvet kap a rovás megtanulásához, még okostelefonos alkalmazást is használhat ehhez.

Rovásírás helyesen

ló emberek száma, a törökök által megszállt és a Habsburgok által uralt részeken teljesen eltűnt a rovásírás, míg Erdélyben továbbra is elterjedt maradt, egészen a mai napig megőrizték, bár egészen a 20. századig szkíta vagy szittya írásnak nevezték. 1903-ban a rovásírást kihaltnak nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia: „A rovott betűs szövegírás, közönségesen rovásírás, a magyar nép között nem él.” Ez majdnem így is volt, az ezerévnyi háborúzás alatt rengeteg írásos emlék odaveszett, de a lelkes néprajzkutatóknak hála fennmaradt, mind a mai napig használatos Erdélyben, és hagyományőrző forrás: mek.niif.hu, hu.wikipedia.org, regebolt.hu

Mivel a rótt betűk mind megfeleltethetőek latin betűknek, nincs külön helyesírás, de jobbról balra kell írni.

Azonban volt két olyan módszer, amit helytakarítás végett alkalmaztak felmenőink. Az egyik az úgynevezett ligatúrák, azaz ikerbetűk használata, amikor két egymás utáni betűt egybeírtak olyan módon, hogy azok szárait egybevonták. Így maradéktalanul megmaradt mindkét betű, de kevesebb helyet foglalt. A másik érdekes metódus a hangugratás volt. Ez azt jelenti, hogy sokszor kihagytak a szavakból magánhangzókat; mindig kiírták az elsőt, de a következőt csak akkor, ha az más hangrendű betű volt; vagy ha volt egy másik hasonló szó, ami csak magánhangzóiban tért el. Pl. a vadászat szó végig mély hangrendű, ezért a vadszt rövidítés alkalmazható, míg a nyilazás szó vegyes hangrendű, így nyilazs írható helyette.

Budapest közlekedési válsága – Mit lehet kezdeni a fővárost lebénító autóforgalommal?

Aki a Kármán koli déli szobáinak bármelyikéből rápillant a Nagykörútra csúcsforgalom idején, az szemtanúja lehet a teljes káosznak és kilátástalanságnak, melyet a hosszan kígyózó kocsisorok mutatnak. Dudálás, anyázás, helyezkedés, villamossínen ragadás, majd 50 méter araszolás és kezdődik az egész elölről. A probléma nyilvánvaló, vannak javaslatok a megoldásra, mégsem történt semmi előrelépés évek óta.

Wili

Budapest messze a legsűrűbben lakott része Magyarországnak, az ország közel ötöde él itt. Ehhez még hozzájön további 750-800 ezer ember a főváros környezetében lévő településekből, tehát nagyjából 2,5 millióan laknak itt az agglomerációt beleértve. Az ország legfontosabb közútés vasútvonalai mind érintik a várost, a legtöbb átutazó akarva akaratlanul is Budapestre érkezik attól függetlenül, hogy merre megy tovább. Az évek során a város központi szerepe egyre csak nőtt, ráadásul az országszerte csökkenő népesség ellenére is növekszik a környék lakóinak száma.

Egy szóval minden adott ahhoz, hogy a zsúfoltságból komoly közlekedési problémák keletkezzenek.

Mint ahogy a legtöbb nagyvárosban, Budapesten is körutak és az őket keresztező vagy belőlük kiinduló sugárutak jellemzik a közúti közlekedést. Az ország legtöbb „egyszámjegyű” útja ide érkezik, ami jelentős átmenő forgalmat generál. A hálózati koncepcióval önmagában nem volt semmilyen probléma, amikor megtervezték, ráadásul Budapesthez is csak 1950-ben csatolták hozzá azokat a területeket, melyek a mai napig a város közigazgatási határán belül fekszenek. Azonban időközben egyre többen telepedtek le a külső kerületekben és a környező településeken, ezzel párhuzamosan a gépjárművek száma is rohamosan emelkedett az idő előrehaladtával. Ezt az autómennyiséget pedig a jelenlegi infrastruktúra már

nem bírja el, terjeszkedni pedig (plusz sávok, új utak) a beépítettség miatt nemigen lehetséges. Időközben elkészült ugyan az M0 teljes déli és keleti szakasza, de mivel ez bonyolítja le az egész tranzitforgalmat a nyugati és a keleti országok közt, itt is szinte állandóak a fennakadások és a balesetek. Magától értetődő tehát, hogy a helyzet kezeléséhez a meglévő forgalmat kell minél jobban csökkenteni. Többnyire itt áll meg a tudomány a mindenkori városvezetésnél is.

Közösségi közlekedés

Az elsődleges megoldás minden bizonnyal a közösségi közlekedésre való átterelés a lehető legnagyobb mértékben. A cél világos: elérni, hogy akinek nem létszükséglete autóval útnak indulni minden nap, az ne is akarja megtenni, vagy legalábbis ne egyedül tegye. Ideális esetben minden Budapest vonzáskörzetéhez tartozó településről olcsóbban és legalább ugyanolyan gyorsan be lehetne jutni a városközpontba tömegközlekedéssel. Ettől igazából nem állunk olyan távol, a nagyobb problémát a külső kerületek (például Rákoscsaba) centrummal való nem éppen elégséges összeköttetése jelenti. Habár sok helyen van HÉV vagy elővárosi vasúti közlekedés, sokan mégis az autózás mellett döntenek a gyakori késések és bizonytalanság miatt. Arról nem is beszélve, hogy a HÉV szerelvényeinek

jelentős része elmúlt már 50 éves, a kötöttpálya állapota pedig néhol annyira súlyos, hogy komoly sebességkorlátozásokat is be kellett vezetni. A másik baj pedig az állomásoknál és a város szélén lévő P+R parkolók (kapacitás) hiánya, ami miatt többen inkább ki sem szállnak az autójukból a dugóba kerülés veszélyének ellenére is.

Csak hogy valamilyen jó hír is legyen, nemrég bejelentették a H6-H7-es HÉV Kálvin térig való meghos�szabbítását, ami jelentősen megkönnyítheti a csepeli és ráckevei lakosok városközpontba jutását. Ezenkívül a szerelvények lecserélését és a pálya felújítását is szorgalmazzák, valamint egyes merészebb elképzelések szerint a Duna alatt összekötnék a H5-ös vonallal, jelentősen lecsökkentve az Észak-Buda és Dél-Pest közötti menetidőt.

Sajnos a 4-es metró meghosszabbítása nem (mostanában) várható, így Zuglót és környékét továbbra is nagyrészt a 7-es és 33-as buszcsalád látja el. Emellett rengeteg egyéb terv is született a metró, villamos és HÉV meghosszabbításával kapcsolatban, kérdéses, mik tudnak megvalósulni ezekből a következő 15 évben.

Dugódíj, forgalomkorlátozások

Az EU a 4-es metró építésének anyagi támogatásáért cserébe előírta, hogy dugódíjat kell bevezetni Budapest belvárosában, ez azonban a mai napig várat magára. Érthető, miért nem mer beleállni egyik városvezetés sem, mivel a megosztó kérdés komoly szavazatvesztéssel járna, ilyen ügyeket pedig éppen ezért nem szoktak támogatni.

Pedig ez kötelező lenne elvileg, igaz, az Unió érdekérvényesítési képességeit ismerve nem valószínű, hogy komolyabban fognak foglalkozni vele. Az új díjforma nyilvánvaló célja a forgalom csökkentése a belvárosi területeken, valamint az ezzel járó légszennyezés visszaszorítása. A megvalósítás is viszonylag könnyű manapság kamerarendszer segítségével, csak azt kell eldönteni, hogy pontosan hol legyen a díjköteles zóna határa.

Sokszor felmerül a forgalomkorlátozás, sétálóövezetek kialakítása is a városmagban. Rengeteg európai nagyvárosban (Prága, Sevilla, München) kiszorították az autósokat a centrumból, azok helyét zaj- és pormentes sétálóutcák, kerékpárutak vették át. Budapesten ehhez képest alig 1-2 utcából van kitiltva a gépjárműforgalom, szinte bárhova be lehet hajtani, még akkor is, ha ez a gyalogosok elől veszi el az értékes helyet. Külön bosszantó, hogy a Lánchídra is felengedik a kocsikat, kilométeres dugókat eredményezve ezzel a két hídfő környékén, különösen az alsó rakpartokon. Ha már rakpart, oda is lehetetlen szinte gyalog eljutni, a Duna partját elzártuk saját magunk elől a belvárosi szakaszon. Habár mostanában felmerült, hogy a pesti oldalon meg lehetne szüntetni a forgalmat, nem sok remény van a megvalósulására jelenleg.

Parkolás szabályzása

Budapesten szinte az összes utcában van parkolási lehetőség, ami jelentős területet vesz el az utcákból. Sokszor abnormálisan szűk járdarészeket eredményez a parkolóhelyek kijelölése, valahol egy babakocsis se tud elférni forrás: dugodij.hu, index.hu

a (sokszor szabálytalanul) álló autók mellett. A kerületek legnagyobb többsége ráadásul támogatja az ott lakók parkolását, sokszor akár két jármű is engedélyezett irreálisan alacsony éves díjért cserébe. Persze ennek a megváltoztatása is nagy felháborodást szülne az autósok körében, akik legtöbbször azzal védekeznek, hogy mindenkinek joga van a lakásához minél közelebb megállni. A gyakorlat működött is sokáig, csak manapság már annyi jármű van forgalomban, hogy elfogyott a rendelkezésre álló hely.

Ez pedig rengetegszer 15-20 perces helykeresgélést, „gerillaparkolásokat”, araszolást, szélsőséges esetben a troli vagy villamos útjának eltorlaszolását eredményezi. Legtöbb helyen szimplán meg kéne szüntetni, de minimum erősen csökkenteni az alanyi jogon kapható parkolási kedvezményeket és felszámolni a helyek nagy részét. Ha egy utcában nem lehet megállni, oda senki nem fog e célból behajtani, mellyel a forgalom is csökkenhet. A gond megint csak az, hogy ebbe az érintett kerületek nagy része biztosan nem fog beleállni, mivel megosztó és sokak számára népszerűtlen intézkedés lenne. Másrészt az emberi attitűd is hiányzik a megvalósításhoz, sokan csak a rövidtávú kárukat látják benne, a hosszútávú előnyöket (tisztább, halkabb, zöldebb utca) nem.

Munkahelyek, ügyintézés

Az ember egy nagyvárosban legtöbbször nem azért utazik, mert annyira nagy kedve lenne hozzá, hanem kényszerből. Ezt hívják hivatásforgalomnak. A munkahelyek igen jelentős hányada a városközpontban található, mint ahogy a köz- és felsőoktatási intézmények nagy része is. Éppen ezért sokak számára elkerülhetetlen, hogy naponta legalább egyszer megtegye az utat otthonától a centrumig és vissza. Sokan ezt a szerencsétlen felállást „vízfejűségként” is emlegetik, és valóban nem tudna önállóan létezni a legtöbb környező település Budapest nélkül. Szakértők szerint a várostervezést olyan irányba kell elvinni, hogy a külső kerületekben is keletkezzenek városközpontok, ahol az ember bármilyen ügyét el tudja intézni, ne kelljen feleslegesen utaznia.

Bankok, bevásárlóközpontok, szórakozóhelyek létesítésével orvosolni lehetne némileg a problémát, sokak otthonához közelebb kerülhetnének ezzel az életvitelhez mindenképp szükséges helyek. Másrészt, ha sok munkahely átállna a heti 1-2 nap home office-ra (ahol lehetőség van erre), az is valamelyest csökkentené a városi forgalmat, ráadásul pár órát a munkavállaló is nyer, amit az otthon maradással megspórol.

A közeljövőben kiderül majd, hogy a fent említett változtatásokból mi fog megvalósulni, vagy marad minden a régi kerékvágásban. Mindenesetre a közvélemény is egyre gyakrabban foglalkozik a kibírhatatlanul hosszú dugókkal, szóval itt az ideje megtárgyalni a lehetőségeket, döntéseket hozni. Persze lesznek vesztesei is a változtatásoknak is, de ez természetes ott, ahol egy probléma nagyon sok embert érint. Aki részletesebben érdeklődne a téma iránt, ajánlom a 2014-es Balázs Mór-tervet, ahol a fent említett elképzeléseken kívül még rengeteg egyéb is megtalálható.

Tudjuk hol leszel idén nyáron Ha szívesen töltenél több időt Amerikában, szeretnéd megismerni a kultúrát és az embereket, fejlesztenéd a nyelvtudásod, bejárnád a filmekből ismert ikonikus helyszíneket, akkor jelentkezz egy Work and Travel programra, mert ezek pont erről és pont neked szólnak. Találd meg azt a helyet, ami a legjobban illik hozzád, és vágj bele a nagy kalandba. A legjobb programok keretében híres nemzeti parkok, 4-5 csillagos luxusszállodák, vagy tradicionális gyerektáborok nemzetközi csapatába kerülhetsz be.

Camp Leaders

Ha egy program segítségével kijutottál Amerikába és a munka utáni utazást szervezed zsebedben a munkádért kapott összeggel már nem lesz nehéz dolgod, hogy megvalósítsd a terveidet. Izgalmas nagyvárosok, gyönyörű természeti csodák, hosszú óceánpartok, és a rengeteg élmény: végigsétálni a Brooklyn-hídon, szurkolni a kedvenc csapatod stadionjában, bulizni Los Angelesben, hajózni a Niagara-vízesés előtt, feltenni egy zsetont a feketére Las Vegasban, kipróbálni a szörfözést Hawaii partjainál, felpattani a Cable Car oldalára San Francisco meredek utcáin, jegyet szerezni a kedvenc zenekarod koncertjére, egy finom kávéval sétálni a New York-i felhőkarcolók árnyékában, látni a Grand Canyon nagyságát, egy gyors fotó a Joker-lépcsőn Bronxban, BBQ partyzni július 4-én az új barátaiddal.... Ez a lista tényleg végleten. És hogy milyen lehetőségeid vannak? Nézzük végig a legnépszerűbb nyári Work and Travel programokat!

Nemzeti Park Program

Egy-egy híres amerikai nemzeti parkban évente több millió turista fordul meg, így a parkon belül látogató központok, szuvenír boltok és hangulatos szálláshelyek is vannak. Bár a parkok egész évben fogadják a látogatókat, a nyári főszezon forgalma a legkiemelkedőbb, ilyenkor szükség van az erősítésre.

„Egy üdülőtelep szuvenírboltjában voltam eladó. A munkát nagyon szerettem, nem volt túl megterhelő. A nemzeti park gyönyörű volt, első látásra beleszerettem a tipikus középnyugati látképbe, a vörös hegyekbe. Mivel egy tó partján voltunk, gyakran úsztunk, motorcsónakoztunk vagy túráztunk szabadidőnkben. A szabadnapokon volt lehetőségünk szervezett kirándulásokon és bevásárlóutakon részt venni.” – Sára, Glen Canyon, Utah

Resort Leaders

A Resort Leaders partnerei nagy presztizsű, luxusszállodák amelyek nyári diákmunkásokat és hosszabb időre érkező gyakornokokat is fogadnak a világ minden tájáról.

Az amerikai nyári diákmunka esetében a választható szállodai pozíciók az angoltudásodtól is függnek. Ha magas szinten beszéled a nyelvet és úgy érzed helyt tudsz állni olyan feladatkörökben, ahol a vendégekkel is kapcsolatba kerülsz és napi szinten kell velük kommunikálni, akkor a vendégteres pozíciókra is tudsz jelentkezni. Ha nem olyan erős a nyelvtudásod, vagy csak szívesebben dolgoznál a háttérben, akkor jelentkezz olyan feladatokra, ahol a vendégekkel közvetlenül nem lesz feladatod.

„Voltam például felszolgáló és host is, utóbbi esetben kezeltem az éttermi foglalásokat, fogadtam a vendégeket, a helyükre kísértem őket. Ez volt a szerencsém, hiszen a vendégek mindenről és mindig kérdeznek – folyamatosan beszélgetni kellett velük, amitől a beszédkészségem, a problémákhoz való hozzáállásom is rengeteget fejlődött.

A kint eltöltött idő alatt megtanultam, hogy sosem szabad nemet mondani… Persze a tanulópénz mókás volt; az egyik első munkanapomon odajött hozzám egy úr, hogy szeretne leülni az étteremben. Mivel csak előre foglalásokkal dolgoztuk, ezért mondtam, hogy jöjjön vissza később – csak miután elküldtem, tudtam meg, hogy ő a tulajdonos.”

– Mátyás, Enchantment Resort

Camp Leaders

Az amerikai gyerektáborok több mint 150 éves múltra tekintenek vissza, és mára az amerikai kultúra szerves részét képezik. Időközben fontos tradíció lett az is, hogy a táborok kulturális sokszínűséget képviseljenek és az amerikai fiatalok mellett a világ minden tájáról fogadjanak a tábor működtetésében résztvevő külföldi csapattagokat. Az amerikai nyári gyerektáborok mindennapi életében gyerekfelügyelőként, vagy a kisegítő személyzet tagjaként vehetsz részt.

„Szerettem volna cserediák lenni, külföldön dolgozni vagy csak élni egy darabig egy másik országban. Én karbantartásra vállalkoztam, a maintenance staff tagja lettem. Érdekes, hogy ezen mindenki elszörnyülködött, mert évente 5 lány szokott karbantartó lenni, én most köztük voltam. Reggel felkeltünk olyan 8 körül, elmentünk reggelizni (mindenki együtt evett, a gyermekek és felügyelőik is ott voltak), utána vissza kellett pakolni a konyhába, majd kezdődhetett a munka. A kerítésfestéstől a villanyszerelésig, a zuhanyrózsa és zuhanyfüggöny kicserélésétől a tejszállításig, a szülők fuvarozásától a kertészkedésig én mindent csináltam.” – Roxána, Illinois A Work and Travel programok lényege, hogy úgy ismerd meg Amerikát, ahogy turistaként sosem lenne rá lehetőséged, közben pedig kapcsolatokat építs, tapasztalj és utazz. Élj a lehetőséggel, amíg egyetemista vagy!

Bővebb információ a programokról: smallerearth.com/hu

Budapest kerületei Tizenkilenc megyénket sokan meg tudnánk nevezni és el tudnánk helyezni egy vaktérkép alapján. Na, de mi a helyzet a huszonhárom budapesti kerülettel? Személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy nemcsak a Budapesten tanuló vagy dolgozó, egyébként vidéki embereknek, de maguknak a tősgyökeres fővárosiaknak is sokszor gondot okoz belőni, hogy pontosan merre is található egy-egy kerület. Szóval, hogy is néz ez ki? És miért alakult így?

Robi

1873. január 1-jén Buda, Pest és Óbuda egyesítésével alapították meg Budapest városát. A várost ekkor tíz kerületre osztották, melyek helyi önkormányzati és közigazgatási egységek voltak. Mindegyik egyenként saját polgármesterrel és képviselő-testülettel, a főváros egésze pedig egy főpolgármesterrel rendelkezett és rendelkezik.

Hagyományosan római számokkal jelöljük a kerületeket.

1873-ban ezek a következők voltak: • I. kerület (Vár, Tabán, Krisztinaváros) • II. kerület (Országút, Víziváros) • III. kerület (Újlak, Óbuda) • IV. kerület (Belváros) • V. kerület (Lipótváros) • VI. kerület (Terézváros) • VII. kerület (Erzsébetváros) • VIII. kerület ( Józsefváros) • IX. kerület (Ferencváros) • X. kerület (Kőbánya) Felfedezhetünk hasonlóságot a maiakkal, ám területileg igen eltérők voltak. Ekkor még agglomerációnak számítottak olyan települések, amelyek később a város részévé váltak, mint például Újpest, Rákospalota, Csepel, Tétény, Békásmegyer vagy Pesthidegkút. Fun fact: ez utóbbi az egyetlen olyan mai, fővárosi településrész, amelynek nevében Pest szerepel, de a budai oldalon található. Fordítva egyáltalán nincs ilyen. Néhány érdekesség, hogy mik történtek Budapesten ez idő tájt: 1874-ben átadták a fogaskerekű vasutat.

1878-ban villany-közvilágítást létesítettek a város központjában. 1896-ban London után másodikként a világon átadták a földalatti vasutat (M1), viszont míg a londoni gőzvontatású volt, a budapesti metró villamos meghajtással került üzembe. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank.

A következő területi változások 1930-ban következtek be. A (székes)fővároshoz csatolták az addig Budakeszihez tartozó erdőterületet, valamint Csepeltől az állami kikötő területét. Ezen felül a városegyesítéskor létrehozott tíz kerületből tizennégyet alakítottak ki. A korábbi I. kerület három részre osztásával hozták létre az új I., valamint a XI-XII. kerületeket. A hosszasan elnyúló V. VI. és VII. kerületek külterületeiből pedig a XIII-XIV-et alakították ki. Így az addig is kis kiterjedésű Belvárost már további kis területű kerületek vették körbe, melyek lakosságszáma viszont a központi elhelyezkedés miatt igen magas volt, népességüket tekintve egyáltalán nem számítottak kicsinek. Az alábbi felosztás lépett érvénybe: • I. kerület (Vár, Tabán, Krisztinaváros) • II. kerület (Országút, Víziváros) • III. kerület (Újlak, Óbuda) • IV. kerület (Belváros) • V. kerület (Lipótváros) • VI. kerület (Terézváros) • VII. kerület (Erzsébetváros) • VIII. kerület ( Józsefváros) • IX. kerület (Ferencváros) • X. kerület (Kőbánya) • XI. kerület (Kelenföld, Lágymányos) • XII. kerület (Hegyvidék) • XIII. kerület (Angyalföld) • XIV. kerület (Zugló) A város ma ismert határai 1950. január 1-jén léptek hatályba. Ekkor alakult ki az úgynevezett Nagy-Budapest. A fővároshoz csatoltak 7 várost és további 16 nagyközséget az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből. Ám a kerületi felosztás még nem a mai volt, ekkor 22 önkormányzati egység határait iktatták törvénybe. A IV. kerületet megszüntették, azt összevonták az V.-kel. Előbbi számát végül a legészakabbra fekvő, újonnan a városhoz csatolt településrész, Újpest kapta.

Egyes településeket már meglévő kerületekbe olvasztottak be, másokból pedig új kerületeket hoztak létre, ezek a XV-XXII számokat kapták (illetve a fentebb már említett IV-est), ha megfigyeljük, nagyjából körben haladva, egymás mellett.

További érdekességek:

Később két változás történt még. 1994-ben, az addigi XX. kerületből kivált a legújabb, XXIII. kerület, Soroksár. 2013. július 20. óta pedig az egészen addig a XIII. kerület részét képező Margitsziget városrészt kivonták annak fennhatósága alól, és a főváros közvetlen igazgatása alá helyezték. Nem tartozik egyetlen kerülethez sem.

Itt jegyezném meg, hogy a kerületek további városrészekre oszlanak, de ezek nem önkormányzati egységek. Egy 2012-es rendelet nyomán Budapestnek ma hivatalosan 203 városrésze van.

Legtöbbet ezek közül, egészen pontosan 33-at a XII. kerület tudhat magáénak, míg például a VI. kerületet csupán egyetlen városrész alkotja, Terézváros. A jelenlegi huszonhárom kerület közül húsznak saját hivatalos neve van, ezek legtöbbször a kerületben található jelentősebb városrész(ek) nevei. A mai huszonhárom kerület, neveikkel: • I. kerület (Budavár) • II. kerület (-) • III. kerület (Óbuda-Békásmegyer) • IV. kerület (Újpest) • V. kerület (Belváros-Lipótváros) • VI. kerület (Terézváros) • VII. kerület (Erzsébetváros) • VIII. kerület ( Józsefváros) • IX. kerület (Ferencváros) • X. kerület (Kőbánya) • XI. kerület (Újbuda) • XII. kerület (Hegyvidék) • XIII. kerület (-) • XIV. kerület (Zugló) • XV. kerület (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) • XVI. kerület (nincs hivatalos neve, de többször láttam Kertvárosként emlegetve) • XVII. kerület (Rákosmente) • XVIII. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) • XIX. kerület (Kispest) • XX. kerület (Pesterzsébet) • XXI. kerület (Csepel) • XXII. kerület (Budafok-Tétény) • XXIII. kerület (Soroksár)

• Bármily meglepő is, a két legnagyobb népességgel rendelkező kerület a budai oldalon található. Újbudán élnek a legtöbben, egyetemünk kerületének 148 517 lakosa van, míg Óbuda-Békásmegyer 130 560 rezidenssel büszkélkedhet.

Legkevesebben Soroksáron élnek, a kerületnek mindössze 22 965 lakója van (2009).

• Terület szempontjából Rákosmente az aranyérmes a maga 54,82 km2-ével. Utolsó helyen Erzsébetváros áll, a VII. kerület egy mindössze 2,09 km2-es földdarabon fekszik. Épp, hogy nagyobb, mint a világ második legkisebb állama, az 1,93 km2 területű Monaco.

• Népsűrűséget tekintve fordul a kocka, Erzsébetváros a legsűrűbben lakott kerület, 25 053,59 fő/ km2-es értékével. Utolsó helyen itt is Soroksár áll, kevés lakója mellett egészen nagy a területe, népsűrűsége csupán 563,28 fő/km2 (2009).

• A budapesti irányítószámok a következőképp néznek ki: 1XYZ. Az első számjegy mindig 1-es, XY az adott kerület sorszáma, Z pedig az adott postahivatal száma (pl.: A Kármán irányítószáma: 1111).

• A Margitsziget területe 0,965 km2, és 6 hivatalos lakója volt 2011-ben. Mára már teljesen lakatlan. Egyetlen kerülethez sem tartozik, irányítószáma 1007.

• „Margitsziget”-ként kell írni, ha a városrészt értjük alatta, azonban amikor a Duna szigetét emlegetjük, akkor Margit-sziget a helyesírása.

• Budapest lakossága 1980 körül volt a legnagyobb, ekkor mintegy 2 059 226 ember élt a fővárosban.

Már ez a szám alacsonyabb, de egy mélyrepülést követve újfent növekszik. A 2019-es adatok szerint 1 752 286 fő a város népessége.

forrás: www.wikipedia.org; www.futas.net; www.budapestcity.org; www.egykor.hu; www.24.hu; Palkó Máté: Magyarország közigazgatási határainak változása a XX. században (ELTE-TTK szakdolgozat, Budapest, 2016)

A szivarozás kultúrája Maga a dohányfogyasztás kiemelkedő múlttal rendelkezik. Az első dohányültetvényeket időszámításunk előtt 3-5 ezer évvel kezdték művelni, gazdái az amerikai őslakosok voltak. Kutatások során dohánytermesztésre utaló bizonyítékokat találtak a maja kultúra esetében, melynek összeomlása után a szétszóródó lakosok honosították meg azt az amerikai kontinens egészén.

Winky

Maga a szivar először 1762-ben jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban, a 18. század végén pedig Európában is megnyíltak az első szivargyárak. Ismerünk néhány államfőt a történelem során, akiket csak ritkán lehetett úgy látni, hogy éppen ne szivaroztak volna. Elég csak Churchillre vagy Fidel Castróra gondolni. Azt leszögezhetjük, hogy a szivarozásban kétségkívül van valami extravagáns elegancia. Ennyit a történelemről, lássuk, miben rejlik a szivarozás varázsa!

Szivarfajtából több száz létezik, vegyük csak a gyakoribbakat. Talán a legelterjedtebb, és ami mindenkinek először eszébe jut, az egyenletes, szabályos szivarforma, melyet “Parejos” típusnak hívunk. Ezeknek a sapka része lehet bontatlan, előre vágott vagy akár gyárilag fúrt is. A szivar talpa az, amit meggyújtasz, míg a feje az, amit szívni fogsz. A sapka a lezáró, különálló dohánylevéldarab. A “Figurados” a szokatlan formájú szivarok gyűjtőneve, csak egyet említve ezek közül, ide tartozik például a “Culebras”, ami három keskeny, hosszú szivar összetekerve.

A szivarozás egyébként külön etikettel rendelkezik. A teljesség igénye nélkül egy pár példa: Egy férfi sohasem gyújthatja meg egy másik férfi szivarját, mivel ez egy rendkívül összetett folyamat, érdemes ezt az embernek magának elvégeznie. A férfi a nő szivarját is csak akkor gyújthatja meg, ha az kis méretű, gyorsan gyújtható darab.

Nem érdemes gyertyáról, vagy nem kifejezetten erre a célra gyártott gyújtóval rágyújtani, mivel ez egy “rossz ízt” kölcsönözhet a szivarnak.

A szivart mindig ajkaink közé vegyük, ne a szánkba, és semmiképpen ne harapjunk rá. A szivar fejét ne nedvesítsük át, maradjon teljesen száraz. Ajánlott félpercenként csak egyet szippantani, ha ugyanis gyakrabban teszünk ezt, forró lesz a rúd, s ezáltal az aroma is keserűvé válhat.

A szivarozás etikettje előírja, hogyha a szivar elalszik, érdemes azonnal újra meggyújtani, mielőtt kihűlne.

A szivart nem illik elnyomni, sem végig égetni. Körülbelül a negyedénél hagyjuk stílusosan kialudni.

Amit mindenképpen be kell szereznie a szivarozónak az egy megfelelő szivarvágó eszköz, melyre minden szivargyújtás előtt szükség van. Ennek segítségével tudjuk levágni a szivar végét. Szintén hasznos lehet egy „humidor”, melyben megfelelő körülmények között tudjuk tartani szivarjainkat, így azok nem száradnak ki vagy mennek tönkre.

A szivarozás technikájának elsajátítása tanulás eredménye, amely szerint a szivarozást a szivar helyes vágásával kell megkezdeni, majd az előmelegítés következik, és csak utána lehet meggyújtani. Meggyújtáshoz használjunk szivargyújtót, cédrusfa szálat, esetleg gyufát. Először is nem a szájban tartva célszerű meg�gyújtani, mert egyrészt nem látjuk, hogy mit csinálunk, másrészt nem fog egyenletesen meggyulladni, izzani a szivarunk. Ez főleg a nagyobb gyűrűméretű szivarokra érvényes. Tartsuk a szivar talpát a láng fölé (ha egy Jet lángos szivar öngyújtót használunk, akkor ez gyorsabban fog menni) enyhén oldalról, kb. 30 fokos szögben, és lassan forgassuk körbe, amíg kialakul az izzó gyűrű a szivar peremén. Ezután fordítsuk a szivar már izzó végét magunk felé, és óvatosan fújjunk rá, hogy a szivar belseje is izzani kezdjen. Ezt a tanácsot érdemes megfogadni, mert az első szívást egy tökéletesen égő szivarból a legjobb megejteni.

Fontos kérdés még, hogy milyen italt fogyasszunk a szivar mellé. Ez a szivar karakterétől is függ. Egy markánsabb, testes szivarhoz általában testes whisky passzol, egy kissé mérsékeltebb erejű típust meg a jóval könnyedebb whiskyvel érdemes összekapcsolni.

Bármelyik elem túlzása vagy hiánya a másik összetevővel való harmónia rovására mehet, például egy kevésbé átütő erejű rum íze teljesen elhalványulhat egy nála lényegesen dominánsabban ható szivarral párosítva. A brandyfajták túlnyomó többsége zseniálisan működik szivarokkal, és ugyanez igaz a whiskykre, különösen a scotchokra. A rum is jó kiegészítője lehet az ízvilágnak, de egy vermuttal is érdemes kipróbálni a nemes füstölnivalókat. Akkor sem nyúlhatunk mellé, ha egy prémium vodkát vagy gint választunk a szivarhoz.

Azonban mielőtt mindenki szivar után nyúlna, fontos leszögezni a következőket: a pipázók és szivarozók gyakran hajlamosak azt állítani, hogy szenvedélyük nem káros, így állandósítva a tévhitet, hogy a pipa és a szivar biztonságosabb, mint a cigaretta. Valójában azonban ezek a dohánytermékek ugyanazokat az egészségügyi kockázatokat hordozzák, mint a cigaretta. Egyetlen nagy szivar dohánytartalma ugyanis annyi, mint egy teljes doboz cigarettáé, emellett a nikotintartalma 100-200 mg között változik, míg egy átlagos cigaretta csak 8 mg-ot tartalmaz. A szivart azonban jóval ritkábban, hetente, havonta fogyasztják, akkor sem nikotintartalma, inkább íze miatt.

Géniuszok az ördög szolgálatában Ebben a cikkben olyan múlt századi mérnököket, tudósokat szeretnék bemutatni a kedves Olvasóknak, akik bár szakmájukban kiemelkedők voltak, tehetségüket - életük egy bizonyos szakaszában - megkérdőjelezhető céloknak rendelték alá. Ez a kor pedig a második világháború!

I. Speer vezére legszűkebb köréhez tartozott. Hogy Ákos

Albert Speer 1905 márciusában Mannheimben látta meg a napvilágot. Iskolai tanulmányai után - családi hagyományt követve - építésznek tanult. Karlsruhe, München és Berlin méltán elismert egyetemeit járta sorra, 1928-ban végzett építészmérnökként. Hamarosan már a Harmadik Birodalom főépítészeként ismerhette a világ…

Speer 1931-ben belépett az NSDAP-be. Hamarosan kapcsolatba került Joseph Goebbels propagandaminiszterrel, akinek ajánlására már 1934-ben elnyerte a fenti titulust. Kettős ez a szerep. Ugyan szakmai szempontból a lehető legmagasabbra jutott, nagyban meghatározta későbbi életét és munkásságát új főnöke: Adolf Hitler. Később a munkán túl is szoros kapcsolatba kerültek,

mindezt meggyőződésből vagy érdektől vezérelve tette, arról megoszlanak a vélemények. Nem egyértelmű, hogy valóban hitt-e az eszmékben, amiket pártja követett, vagy csupán minél magasabb beosztásba akart jutni, és ezért nem átallott egyenesen a „Gonosz” szolgálatába állni. Így vagy úgy, Speer a náci gépezet - egy igen fontos, és egyre fontosabb - fogaskereke lett.

Közben valóban komoly sikereket ért el építészmérnökként. 1937-ben a párizsi világkiállításra ő tervezte azt a Német Pavilont, mely első díjat kapott. Jegyezzük meg, a „pavilon” szó igen visszafogott arra az égbetörő monstrumra, amelyet megálmodott Speer.

Talán legnagyobb teljesítménye az Új Birodalmi Kancellária 1938-as megépítése, melyet hihetetlen méretei ellenére alig egy évvel a munkálatok megkezdése után adott át. Ha megépül, a 180.000 főt befogadni képes és 210 méter magas Volkshalle jelentette volna mérnöki munkássága csúcsát. Speer építészetére egyébként nagyon jellemző az a gigantomán szemlélet, ami az egész kort belengte. Ezt már az 1936-os berlini olimpiára készült tervei is tükrözik. Speer keze által kezdett megtestesülni Hitler víziója a „Germania” névre keresztelt új birodalmi fővárosról. A háború kitörése azonban új feladatot adott a főépítésznek: Fritz Todt halálát követően fegyverkezési miniszter lett.

Kinevezése azzal magyarázható, hogy előző hivatalában bizonyított pontos munka és kiváló szervezőképesség terén. Nem is okozott csalódást Führerének, a német ipar a háború végéig sokszorosan kielégítette a hadsereg igényeit, ellenére a folyamatos bombázásoknak is. Ahhoz azonban, hogy a termelékenységet fenntartsa, súlyos bűnöket követett el. Hiába tagadta, később előkerült dokumentumokból bebizonyosodott, maga kérte Hitlertől munkatáborok felállítását, illetve miniszterként azok kiépítéséért is felelt. Ezen és más bűneiért a nürnbergi perben 20 év börtönbüntetésre ítélték, melyet Spandauban töltött le. 1966ban szabadult. Azt, hogy nem ítélték halálra, akár a per során hangoztatott - kortársak szerint igencsak mesterkélt - bűntudat és - színlelt - ártatlanság hatásos bizonygatásának is betudhatnánk. Valójában azt sejthetjük a háttérben, hogy elfogásakor tanúsított együttműködésének köszönheti életét. Amerikai vallatóinak készséggel beszámolt a német hadigépezet működéséről, mely tudást fel kívánta használni az USA a távol-keleti hadszíntéren való győzelemhez. Hogy a teljes igazság mi, azt csak a nürnbergi bírák tudják. Speer könyvben is megjelent visszaemlékezéseit aligha fogadhatjuk el elfogulatlan forrásnak.

Az építész Speer örökségéből semmi sem maradt. A kancellária teljesen megsemmisült, helyén ma lakó- és középületek állnak. Minden más műve is az enyészeté lett.

Terveinek jelentős hányada pedig soha nem is valósulhatott meg. A családi hagyomány azonban megmaradt: Speer szintén Albert névre keresztelt fia is elismert építész lett.

II.

Következő alanyunk nem más, mint a „rakétaember”: Wernher von Braun.

A Saturn rakéták atyja, az űrverseny hőse, egyúttal a Harmadik Birodalom megtorlófegyvereinek főkonstruktőre. Hasonlóan kettős karrier, mint Albert Speeré volt.

Wernher von Braun 1912-ben született a németországi Wirsitzben, bárói családban. Technikai érdeklődése már gyerekkorában kialakult. Ugyan eleinte rossz tanuló volt, hamar felismerte, hogy a matematika beható ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valóra váltsa álmait. Ezek közül is a legnagyobbat, mégpedig azt, hogy meghódítsa a világűrt. Lázasan vetette bele magát a tanulásba, végül egy évvel hamarabb érettségizett társainál. Ezután a Berlini Műszaki Egyetemen géptant, majd a Humboldt Egyetemen (akkori nevén Frigyes Vilmos Egyetem) fizikát hallgatott.

Egyetemi évei után a rakétatechnika keltette fel érdeklődését. Noha elsődlegesen az űrutazás gondolata foglalkoztatta, katonai rakéták fejlesztésén kezdett dolgozni. A Birodalomban nagy igény mutatkozott erre, hiszen a versailles-i szerződés nem tiltotta meg. Von Braun ettől kezdve a német hadsereg kötelékét erőstette, 1937-ben az NSDAP-be is belépett. Később, mikor Amerikában akart érvényesülni, azt állította, csak 1939-ben, kényszerből lépett be a náci pártba.

Ahogy Speer esetében, itt sem tisztázottak a körülmények.

Előbb Kummersdorfban, majd 1935 után Peenemündében vezette a rakétakísérleteket. Utóbbi helyen készült el az „Aggregat-4”, vagy ismertebb nevén a „V-2”. Ez volt az első katonai célokra bevetett folyékony hajtóanyagú föld-föld rakéta. A „V-2” egy goebbelsi propaganda név volt, a „Vergeltungswaffe-2” rövidítéseként, mely annyit tesz, megtorló fegyver. Csapásmérő eszköznek szánták, elsősorban katonai és ipari célpontok megsemmisítésére. Ezzel szemben a bevetések áldozatai jobbára civilek voltak. Ezek közül is kiemelkedő tragédia az antwerpeni Rex filmszínházat ért találat, mely során 567 fő vesztette életét. A további közel 3200, Angliára, Franciaországra és a németalföldi államokra kilőtt rakéta még 7-8.000 ember életét oltotta ki. Nem feledkezhetünk meg arról a mintegy 16-20000 kényszermunkára elhurcolt zsidóról és hadifogolyról sem, akik a rakéták építése közben lelték halálukat.

Ez tehát Wernher von Braun világháborús hagyatéka.

Az általa konstruált fegyver nem szolgált egyebet, mint az ellenség megfélemlítését, elpusztítását.

A háború utáni von Braunnal egy, a következő számban megjelenő, más témájú cikkben szándékozom foglalkozni, más szempontból ugyanis igen érdekes és értékes karriert futott be az Amerikai Egyesült Államokban. Ez azonban nem mossa le kezéről a háborúban odatapadt vért…

III.

1945. július 16-án felrobbant a világtörténelem első atombombája. A fegyver elsőszámú atyjában ekkor fogalmazódott meg a nevével szorosan összeforrt gondolat: „I am become Death, the destroyer of worlds.”

Következő cikkalanyunk tehát nem más, mint a Halál személyesen. J. Robert Oppenheimer 1904-ben született, gazdag new york-i zsidó család második gyermekeként. Iskolai éveit az Ethical Culture Society intézményében töltötte, közben pedig egyre élénkebb érdeklődést mutatott a természettudományok iránt. Már 10 évesen különórákat vett fizikából és kémiából. Az érettségi után a Harvardra nyert felvételt, és noha az egyetemen kémiát hallgatott, figyelmét egyre inkább az elméleti fizika kötötte le. 1925-ben látott hozzá diplomamunkája elkészítéséhez, méghozzá az elektron detektálásáért Nobel-díjas J. J. Thomson cambridge-i laboratóriumában. Még ebben az évben summa cum laude diplomázott. Később Göttingenbe kapott meghívást Max Borntól, amit el is fogadott.

A kor elméleti fizikájának fellegvára volt ez az egyetem, ahol Oppenheimer olyan hatalmasságokkal ismerkedhetett meg, mint Werner Heisenberg, Wolfgang Pauli, Paul Dirac, Enrico Fermi vagy éppen Teller Ede - azt hiszem, sokunk nagyon szívesen lett volna ott!

Európai tartózkodása után a Berkeley-n azzal az Ernest Lawrence-szel került munkatársi kapcsolatba, akit a ciklotron feltalálójaként ismerhetünk. És akinek ajánlása nagyban segítette elő azt, hogy Oppenheimer a Manhattan terv, az amerikai atombomba-projekt vezetője lett.

1941. októberében Franklin D. Roosevelt egy az atombomba előállítását célzó program elindításáról döntött. Ennek hátterében egy Albert Einsteintől kapott levél áll, mely az amerikai atomprogram beindítását sürgette. Szilárd Leó győzte meg Einsteint ennek fontosságáról, megelőzendő azt, hogy a németek jussanak először a pusztító fegyver birtokába.

1942-ben elindult a projekt. Az új-mexikói Los Alamos adott helyet a titkos kutatásoknak, a laboratórium vezetője 1943-ban pedig - sokak számára meglepő

módon Oppenheimer lett. Váratlan volt a döntés, hiszen sok más, a projektre kiválasztott tudóssal ellentétben nem volt Nobel-díja, illetve sokkal kisebb általános elismertségnek örvendhetett sok társánál. Az, hogy mégis ő lett az atombomba atyja, széles spektrumú, mégis mély tudásának volt köszönhető. Járatos volt a kémiában, a fizikában, az anyagtudományban és sok más mérnöki tudományágban. Ezek szinergikus integrációja pedig szükségesnek mutatkozott ahhoz, hogy elkészülhessen a fegyver.

Mintegy 3000 ember dolgozott a los alamos-i komplexumban, köztük a legnagyobb magyar természettudósok is: Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő.

Az évekig tartó munka meghozta gyilkos gyümölcsét.

1945-re elkészült az első atombomba, ami a „The Gadget”, azaz „A szerkentyű” nevet viselte, és 22 kilotonnás volt.

Ez annyit tesz, hogy 22000 tonna TNT-vel volt egyenértékű robbanásának energiája. 1945. július 16-án került sor a „Trinity” fedőnevű kísérleti robbantásra az új-mexikói sivatagban. Megszületett a fegyver, ami halált hoz és világokat pusztít el, addig soha nem látott léptékben.

Nem kellett sokat várni arra, hogy mindez be is bizonyosodjon. Truman elnök kiadta a parancsot az atombomba ledobására. Tette ezt annak ellenére, hogy a projekten dolgozó legmeghatározóbb tudósok többsége felemelte a szavát ellene. 1945. augusztus 6-án Hirosimára, majd 3 nappal később Nagaszakira dobták le. Mindkét város a földdel vált egyenlővé. Közel 200000 ember vesztette életét, 90 százalékuk civil. Kevésbé ismert tény, hogy Hirosimában raboskodott és a bombázásban meghalt 20 szövetséges hadifogoly is, köztük 12 amerikai.

Megbocsáthatatlan tett, ahogy oly sok minden azokban az években…

De ki a felelős? Aki létrehozta a bombát? Aki parancsba adta bevetését? A válasz megadása nem célom.

Truman soha nem bánta meg tettét, ennek rendszerint hangot is adott. Úgy vélte, még több életet követelt volna a Japán elleni invázió. Máig vita tárgyát képezi, vajon valóban szükséges volt-e az ilyen mérvű erődemonstráció.

Az sem tisztázott, Japán nem adta volna-e meg magát a csapásmérések nélkül is. A hirosimai bombázás előtt egy nappal érkezett meg ugyanis a szovjet hadüzenet. Mi lett volna, ha… - soha nem tudjuk meg.

Az egykori elnökkel szemben Oppenheimert elborzasztotta műve, úgy érezte, vér tapad a kezéhez. Hátralévő életét és tetteit meg is határozta ez a gondolat. Hevesen fellépett Teller Ede és a hidrogénbomba ellen, így kegyvesztetté vált, kommunistának és szovjet szabotőrnek titulálták.

A tudományos munkától azonban nem vonult vissza, 1963ban Fermi-díjjal tüntették ki munkássága elismeréseként.

1967-ben halt meg, gégerákban.

A cikk által bemutatott három személy egyaránt kiérdemelte, hogy szakmájában géniusznak nevezzük. Morális szempontból viszont aggályos vívmányokat adtak a világnak. Mind mérnökként, mind általában emberként elgondolkodtató életük és munkásságuk. Vészterhes és konfliktusoktól fűtött korunk sokat tanulhatna azokból az időkből, amikor az itt leírtak megtörténtek! forrás: hu / de / en.wikipedia.org, atomicheritage.hu, biography.com, mult-kor.hu

Könyvajánló I. Bár egyre mélyebben vagyunk a szorgalmi időszakban, vészesen gyűlnek a fejünk felett a felhők a közeledő ZH és beadandó időpontok miatt, olvasásra mindig lehet egy kis időt szakítani. Jön a jó idő, egy pléddel és napszemüveggel el lehet indulni a Kopaszi-gátra vagy akár a Kármán elé, a táskába pedig a jegyzetek mellé egy-egy könyv is kerülhet, ehhez hoztam most nektek ötleteket.

Noémi

Elena Ferrante: Briliáns barátnőm (2011)

Elena Ferrante egy nápolyi álnéven író nő vagy férfi. Sokat nem lehet tudni róla, azt vallja, hogy „a könyveknek, miután elkészültek, nincs szükségük a szerzőre”. A Briliáns barátnőm a Nápolyi regények, egy négy kötetből álló sorozat első könyve. Bevallom őszintén, az írónőtől ez az első könyv, amit olvastam, de stílusa azonnal elnyerte a tetszésem. Könnyen olvasható, a cselekmény nem bonyolult, a történet lineáris. Két barátnőről, Elenáról és Liláról szól, akik szegénységben élnek Nápoly külvárosában. A regényt egyébként Elena szemszögéből olvashatjuk. Egészen kis koruktól barátok, együtt nőnek fel, családjaik ugyanabban a tömbben élnek. Kapcsolatuk egyáltalán nem felhőtlen, mindketten másra vágynak, az élettől különböző lehetőségeket kapnak, emiatt állandóan rivalizálnak, mindig arra vágynak jobban, ami a másiknak adatott meg.

Ajánlom mindenkinek, aki könnyed olvasmányra vágyik, nekem mindenképpen listás a többi kötet is! A Nápolyi regényekből sorozat is készül, így az olvasást kevésbé kedvelőknek sem kell lemondani erről az igazán szívhez szóló, szép történetről.

Nem kell!

- a nyolcvanas évek csövesei

Köszi, itt minden rendben, épül a kommunizmus. Már harminc éve töretlenül. Igen, persze, tényleg minden a legnagyobb rendben van. Csak ezek a csellengő, koszos, bűnöző fiatalok ne lennének…

Galó

Bár az akkori média igyekezett ezt titkolni, a hetvenes évek végétől kezdve Magyarország válságot élt meg. Az addig töretlen fejlődés és életszínvonal-emelkedés megakadt, a társadalom egyes rétegei számára valamelyest meg is fordult. A visszaesés pedig magával hozta a növekvő elégedetlenséget is. Ennek egyik formája az volt, hogy a nagyobb városokban megjelent egy új szubkultúra: a csöveseké.

Ezek a fiatalok a nagyobb városok utcáin töltötték idejüket, csőnadrágot és bőrkabátot hordtak, rockzenét hallgattak.

Eleinte a Piramis volt a legfontosabb kultegyüttesük, ők több számukkal is az elveszett ifjúságnak adtak hangot. Később mégis sokan elfordultak tőlük, mert együttműködtek a hatalommal: „...mi ki is mondjuk, hogy zenei törekvéseinkkel is a KISZ célkitűzését támogatjuk” – nyilatkozta egyszer Som Lajos, az együttes basszusgitárosa. Ezzel hitelüket vesztették, a csövező fiatalok már nem tudtak velük azonosulni. Ugyanis legszívesebben olyan zenekarokat hallgattak, amelyek nem egyszerűen kemény rockot játszottak, hanem tagjaik magukhoz hasonlónak tűntek: számkivetettnek, céltalannak, elégedetlennek. Ilyen volt például a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil, az ő koncertjeik mindig fontos közösségi események voltak. A sztárolt zenészek egy része nemcsak hasonlóan nézett ki és viselkedett, hanem sorsközösséget is vállalt velük: beszélgetett a fiatalokkal, akár segített is nekik.

Amikor épp nem volt koncert a közelben, hőseink általában belvárosi tereket, aluljárókat népesítettek be.

Itt nagy, akár százfős csoportokban beszélgettek, ittak, ettek. A társaságok lazák voltak, nem volt sem szigorú hierarchia, sem ideológiai megkötés – főleg ebben különböztek a későbbi punkoktól. A csoportok nagyon sokszínűek voltak, könnyű volt be- és kikerülni. Voltak közöttük olyanok, akiket mai értelemben is csöveseknek hívnánk – ők az utcán éltek, mindennapjaikat a társaságok nélkül is a szabad ég alatt töltötték volna.

Közülük sokan nem dolgoztak, így a Kádár-rendszerben közveszélyes munkakerülőnek számítottak. Többen javítóintézetből vagy (általában munkakerülés miatt) börtönből kerültek ki. Velük szemben szüleiknél élő, a hajléktalanoknál jobb helyzetű, tizen-huszonéves fiatalok is részei voltak a társaságoknak. Őket nem a szükség vitte az utcára, hanem a szüleik életmódja és a társadalom képmutatása elleni tiltakozás. Elegük volt mindenből és az ellenkezőjéből is. Voltak olyanok is, akik csak a koncertek, fesztiválok idejére húztak szakadt ruhát, máskor átlagos, polgári életet éltek. Ezek a „szaloncsövesek” nem is voltak szoros kapcsolatban a többiekkel, életforma helyett inkább csak divatként kezelték az egész jelenséget.

„Nem mondom meg, mi a jó áruház, csak azt mondom, a Corvin rossz. Nem mondom meg, hogy melyik újság a jó, csak azt, melyik a rossz. Nem mondom meg, mit kéne felépíteni, mert belezavarodnék, még önmagamat is tagadom.”

- Herceg, Ifjúsági Magazin, 1980/10. szám

Embereinket nem véletlenül nevezték szakadtaknak is, szemben akartak állni a jól fésült, átlagos tömeggel.

Nem voltak jómódúak, majdnem mindegyikük a munkásosztályból származott, és ezt ki is hangsúlyozták. Jellemző volt rájuk a csőnadrágon kívül a bőr- vagy ballonkabát, a bakancs, a flaneling, a ruhába vagy arcba szúrt biztosítótű. Olcsó kannás- és almabort ittak, sőt még a többi tudatmódosító szert sem vetették meg. Az ismertebb pszichoaktív anyagokhoz akkoriban nagyon nehéz volt Magyarországon hozzájutni, így ez elsősorban a sziput és a vényköteles gyógyszereket jelentette, például a Parkinson-kórt enyhítő Parkant, vagy kodeintartalmú köhögéscsillapítókat. Ezeket jobb híján recepthamisítással és gyógyszertári vagy kórházi betörésekkel szerezték meg. Érdekes, hogy a 60-as évek Angliájára jellemző rocker-mod ellentéthez hasonlóan a csövesekkel szemben is ott álltak egy másik sajátos szubkultúra tagjai, a digók. Ők, bár szintén a munkásosztály nehéz sorsú fiai közül kerültek ki, nem rájátszottak a szakadtságra, hanem leplezni próbálták. Diszkóba jártak, hajukat hátrafésülték, zakót hordtak, igazából a jómódúakra szerettek volna hasonlítani.

A közvélemény érthető módon nem fogadta kitörő örömmel a csövesek megjelenését. Az érzékenyebbekből már a látványuk is erős ellenszenvet váltott ki, és ezen durva viselkedésük sem segített. A központi irányítású média többnyire hallgatott, tabuként kezelte a drogozást, a szegénységet és az alternatív kultúrákat. Amikor mégis szóba kerültek az újságokban, rádióban, akkor igyekeztek róluk negatív, elítélő képet festeni: koszos, durva bűnözőkként hivatkoztak rájuk. Az állam pedig nem csak a médián keresztül fordult ellenük – a rendőrök folyamatos zaklatásának is ki voltak téve. A csövező társaságokat a bűnözés melegágyaként kezelték, sokszor agresszívan léptek fel ellenük. Pedig a jelenség tökéletesen megmutatta a kor összes társadalmi és gazdasági problémáját, és mivel ezek a gondok nem enyhültek, a szubkultúra egyre szélesebb körben terjedt. Egy ponton már nem lehetett fölötte teljesen elsiklani és egyértelművé vált: valami nagyon nincsen rendben. forrás: c3.hu, Az úgynevezett csöves jelenségről (KISZ KB tanulmány, 1981.) Kép: bootcut.cafeblog.hu

Könyvajánló II. Noémi

Nick Hornby: Egy fiúról (1998) Nick Hornbytól már korábban is olvastam. Pop, csajok satöbbi című regényének stílusa gyorsan megnyert, hiába egy férfi szemszögéből olvassuk a történetet, öniróniával vegyített humorát nem lehet nem szeretni. Nemrég sort kerítettem az Egy fiúról című könyvére is. Témája jóval komolyabb, mint a Pop, csajok satöbbié, bár szerintem összetéveszthetetlen, hogy ugyanaz az író. A regénynek két főszereplője van, Will Freeman, egy 36 éves agglegény és Marcus Brewer, egy introvertált általános iskolás fiú, aki nem igazán találja a helyét. A történet is ezen a két szálon fut, bár elég gyorsan keresztezik egymást és összekuszálódnak. A könyv őszintén foglalkozik a depresszióval és a magánnyal, szerelemmel, barátsággal, középpontjában pedig az emberi kapcsolatok különös alakulása áll.

Azonos címmel film is készült a regényből 2002ben, Hugh Grant, Nicholas Hoult és Toni Collette főszereplésével.

Zenéljetek!

Kedves Olvasó! Egy öntevékeny zeneszerető próbálja meg most az elkövetkezendő pár sorban meggyőzni arról, hogy miért is érdemes elkezdeni zenélni. Nem is szaporítanám a szót feleslegesen, jöjjenek az érvek!

Szücsi

Először is szeretném tisztázni, hogy nem laikus kezeiből íródnak ezen szavak. Tíz év zongorázás áll a hátam mögött, továbbá nemrégiben kezdtem el - magam tanáraként - herflin (szájharmonika) és bendzsón játszani. Nem állítom magamról, hogy szakavatott zenész vagyok – mert nem -, de ezek igazolják szavahihetőségemet.

Miért érdemes zenélni? Nemrégiben merült fel bennem ez a kérdés, mikor kezembe vettem a frissen vásárolt húros micsodámat. Aztán elkezdtem töprengeni, vajon mit adhat ez az embernek.

Mindenekelőtt megtanít türelmesnek lenni. Ez nem egyedi dolog, hiszen millió meg egy olyan hobbi van, ami időigényes, és beláttatja annak űzőjével, hogy a fejlődéshez gyakorlás és idő kell. Mondanék is most egy saját példát erre. Mikor Beethoven Holdfény szonátájának harmadik tételét tanultam, másfél-két hét volt az az idő, mire megjegyeztem. Utána még további egy hónap, mire sikerült annyit gyakorolnom és tökéletesítenem a játékomon, hogy tempóban el tudtam játszani. Kapkodásnak, sietésnek helye nem volt. Élményekkel gazdagít. Ó, nem is akármilyenekkel!

Nincs jobb érzés annál, mikor leülsz másik három emberrel, és közösen zenéltek. Olyan ez, mint… A Gellért fürdő. Nem érdekli, hogy Új-Zélandon éppen milyen földrengések vanna, sem az, hogy a koronavírus merre tombol.

Nyugodtan és magasztosan áll, a környezeti hatásokra fittyet sem hányva, és élvezi az őt körülvevő épületek látképét. Bár figyeli őket, nehogy valaki egy büntetőjogi következményeket maga után vonóan ocsmány felújítási terv kivitelezésébe kezdjen, de alapvetően jól érzi magát.

Mindenekelőtt pedig ez a legfontosabb. Hogy az ember élvezze, amit csinál.

Gondolom, sokan vagytok úgy, hogy szerettek zenét hallgatni. Ki technót, ki rockot, ki metált, ki popot, ki dübörgőset, ki hörgőset, ki komolyat, ki komolytalant, ki élettelit, ki kimúltat. Ezt élvezettel tesszük. De képzeljétek el, milyen lenne az, ha ti játszanátok? Nem élveznétek-e jobban, ha látnátok, hogy mások a ti muzsikátokat hallgatva éreznék ugyanazt, amit ti, mikor azt először lejátszottátok Spotifyról?

Igaz, hogy ehhez több kellhet egy kis szabadidőnél és pár hónap kalimpálásnál az adott hangszeren, de hobbiszinten – ha másnak nem is – magatoknak hihetetlen örömöt tudtok vele szerezni. Ódákat tudnék zengeni arról, milyen is, amikor csak ülök a zongoránál és tanulgatom az éppen kedvemhez illő darabokat, de ettől most megkímélem a kedves Olvasót.

Ugyanakkor kötelességemnek érzem tudatni a Kedves Olvasóval, hogy zenélni márpedig szinte mindenki tud!

Ha bárkiben felmerült volna az, hogy „Jaj, de nekem ez úgysem menne.” vagy „Biztos nem vagyok elég tehetséges hozzá.”, akkor az gyorsan verje ki a fejéből ezeket a téveszméket, hiszen az embernek a vérében van a zenélés.

Már az őskorban is csontokból és inakból készült kezdetleges hangszerutánzatokon játszották őseink az akkori barlangi mulatóst. Nem, valóban nem volt mindenki a banda része, de állítom, hogy két csont ritmikus csapkodására az is képes, akinek annyi ritmusérzéke van, mint egy süket katicának. Ha elsőre nem is megy, nem szabad abbahagyni. A lényeg, hogy próbálkozzunk, és ne adjuk fel.

Amiért pedig még megéri zenélni, az magában a játszott dologban keresendő. Az érzésekre gondolok itt, hiszen nincs olyan érzelem, amelyet ne lehetne a zene nyelvére átültetni. Vannak érfelvágós darabok, napsütést és szivárványt ontó nyáladzások átlagosan fülbemászó hétköznapi egy meg egyek, prózai szintre emelkedő és mézédesre megkomponált kottaszökevények. Ez pedig csak pár darab a végtelen lehetőségekből. Nem állítom, hogy minden hangszerrel képes az ember ezeket kiváltani – gondoljunk csak egy trianglistára, aki triangulumját ütlegeli. Hasonló módon gazdag a műfajok palettája is. Gondolom, ezt nem kell bemutatnom, de annyit hozzátennék, hogy a zenehallgatás kicsit hajaz az olvasásra. Mindenkinek van egy kedvenc műfaja, de érdemes a többibe is belekóstolni.

Ha már ennyit beszéltem arról, miért érdemes belefogni ebbe a hobbiba, akkor pár szót szólnék a költségekről és esetlegesen a hangszerválasztásról, mint olyanról is.

Kezdeném akkor a számomra legegyszerűbben elsajátítható hangszerekkel. Fontos megjegyezni, hogy ez az én véleményem, és elsősorban azt veszem alapul, hogy men�nyi időt kell tölteni vele ahhoz, hogy az ember hallgatható dolgokat tudjon játszani.

Könyvajánló III. Noémi

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem (2018)

Első helyen holtversenyben a gitár és a zongora található. Mindkét hangszernek megvannak a maga kuriózumai, de ha az ember le tud játszani pár akkordot, akkor már el tudja vele szórakoztatni mind magát, mind pedig a szomszédokat.

A zongorának nagy előnye, hogy az embernek nem kell keresgélnie a hangokat. A bőség zavarával küszködve ugyan, de megtalálunk ott egy díszes fekete-fehér palettán mindent, amire szükség lehet. Ugyanakkor egy pianínó használtan is 150-200 000 Ft, továbbá azt még esetlegesen hangoltatni kell. Elektromos zongoráknál ugyan ez a költség nem áll fent, de a minőséget ott is meg kell fizetni.

Gitárost szerintem mindenki ismer, de ha nem, olyat biztosan, aki tartotta már a kezében ezt a hathúros csodát. Nagyon könnyen elsajátítható rajta pár akkord, amiket ha megpenget az ember, akkor érezheti magát rocksztárnak, countryzenésznek, de akár neopop Ed Sheerannak is. Akiket ismerek és beruháztak erre, mind azt mondták, hogy halandónak is megengedhető árban vannak. Tapasztalataim alapján 50 000 Ft fejében már egész használhatót lehet venni, használtan természetesen még olcsóbban. Aki pedig elektromos változatban gondolkodik, annak még erre rájön az erősítő, pedál stb. ára is.

Fúvósok terén a furulyára tudnám mondani, hogy kiváló választás. Azzal az alapokat el lehet sajátítani, kis költséggel bír, nem egy nagy „wasistdas”, utána pedig ki lehet kacsintgatni a fagott, oboa, klarinét és szaxofon irányába is.

Szeretném még megemlíteni a szájharmonikát, ami egy – ezekhez képest – nagyon is olcsó hangszer. 10 000 Ft fejében már egy nagyon komoly darabot lehet venni, viszont amilyen kicsi és relatíve olcsó, pont olyan nehéz elsajátítani minden csínját-bínját.

Nagyon fontosnak érzem így cikkem végére érve ismét megemlíteni, hogy a cél nem az feltétlenül, hogy valaki profi szinten tudjon zenélni. Minden hangszeren nehéz játszani előadóművészi szinten. Viszont ha valaki érzi magában az affinitást, akkor csak bátorítani tudom: döntsd el mit szeretnél, beszéld meg hozzáértő vagy tapasztaltabb emberekkel, mit ajánlanak, és kezdj bele.

Nem veszíthetsz vele.

Az Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénes első regénye, korábban novella gyűjteménye és verses kötetei jelentek meg. A könyv 2019-ben Libri közönségdíjat nyert, nagyon nagy népszerűségnek örvend szinte a megjelenésétől fogva.

A történet látszólag több szálon fut, nagyokat ugrik térben és főként időben. A prológus 1990-ben játszódik Iowa Cityben, aztán 2013-ban vagyunk, ahol Lente Bálint, a regény főszereplője összeveszik barátnőjével és elindul egy esküvőre Budapestről Hajdúvágásra, a településre, ahol felnőtt. A következő részben 1986-ban találjuk magunkat egy tüdőgondozóban, innen pedig egy magnófelvétel 1956-ba repít minket vissza egy forradalmi tüntetésre. Visszatérünk 2013ba, az említett esküvő napjára, majd 2017-ben szépen lassan összeállnak a kis kockák egy egésszé.

A történet időnként nyomasztó, elgondolkodtató, több manapság fontos témát érint. Szerintem zseniális, ajánlom mindenki figyelmébe!

Feröer Nagyjából félúton Izland és a Brit-szigetek között bújik meg ez a közel 50 000 lakosú, apró szigetcsoport. A repülőutakon szinte csak helyieket látni, hiszen sokak családja Dániában lakik, úgy köszönnek a stewardesseknek, mint mi falun a buszsofőrnek (persze „Szevasz, Pista bácsi” helyett „Góðan dagin Brynjálvur”).

R. Ádám

fogyasztják. Olyan tradíció ez, mint nálunk a disznóvágás, egy átlagos helyi éves étkezéseinek 30%-át ennek fogyasztása teszi ki.

Meglepő lehet, hogy még a juhtenyésztés – Feröer másik fontos gazdasági ága – is eltörpül a halipar mellett, annak ellenére, hogy majdnem kétszer annyi juh él a szigeteken, mint ember.

Érdekességek

Kialakulása Habár a dán koronához tartozik, széles körű autonómiája van, például az Európai Uniónak sem tagja.

Már 700 óta lakják, első lakói ír szerzetesek lehettek. Később, 800 körül, vikingek telepedtek a szigetre, szoros kereskedelmi és társadalmi kapcsolatot alakítva ki Norvégiával és az ezidőben meghódított Izlanddal.

900 körül megalapult a parlamentjük, a Løgting, mely a világ egyik legrégebbi parlamentjének tekinthető. A lakosok 994-ig a régi északi isteneket követték, ekkor kezdődött meg a kereszténység felvétele, de a 11. század végére ment végbe a teljes áttérés.

Gazdaság

Talán nem meglepő, de a halászat a legjelentősebb gazdasági águk, mely az export 95%-át teszi ki. Évente több mint 100 000 tonnányi halat adnak el, nagyrészben lazacot és tőkehalat. Megosztó jelenség a Feröeren ma is folytatott cetvadászat, ennek átlagosan 5000 gömbölyűfejű-delfin esik áldozatul. Hozzá kell tenni, hogy a feröeriek nem a profit kedvéért tartják a mai napig ezt a hagyományt. Olyannyira nem, hogy bálnahúst valójában egy boltban sem lehet náluk kapni, csupán otthon

Helyzetéből adódóan nyáron a napok nagyon hos�szúak, viszont télen nagyon rövidek, így egész furcsa látvány a nyári fesztiválon bulizók részeg kavalkádja fényes nappal, miközben már éjjel 11 óra felé jár. Sok turistát zavar meg ez a szokatlan napszakeloszlás, sokan kelnek fel a korai napsütés miatt hajnalban, amikor a fröeriek még javában alszanak.

Feltűnőek tudnak lenni a városi zajok és színek is. A színes skandináv építészeti stílust követik ők is, de megjelenik itt-ott egy fekete szurokkal teljesen lekent faház.

Az építészetet alapvetően a minimalizmus jellemzi. Egy feröeri templom nem aranyozott, hanem sötétszürke, egyszerű vonalakkal, esetleg egy plafonról lógó csónakkal (nem vicc). A hangokat a tengeri madarak éneke dominálja, hiszen Feröeren nem tudunk 5 kilóméternél messzebb

menni a partvonaltól. Olyanok ott a sirályok, mint nálunk a galambok, zaklatják a járókelőket, rárepülnek a kocsikra és persze mindent összepiszkítanak.

Az időjárás nagyon változó, azonban nem szokott fagypont alá esni a hőmérséklet. Képes pillanatok alatt a ködből napsütésbe átcsapni, majd esőbe. Annyira jellemző ez, hogy van is rá egy helyi mondás: „Ha nem tetszik az időjárás, várj egy pár percet.”

A lakosság eloszlása is egészen szokatlan. A fővárosban, Tórshavnban tizenháromezren laknak, ezzel ez a legnagyobb városuk is, azonban van olyan sziget is, ahol csupán tizenhatan. Ezek a szigetek sokszor az utazókból élnek, naponta végigmegy rajtuk egy-egy túraútvonalon 10-15 ember, és száz eurós „sétadíjat” szednek fejenként.

Híres még az ottani madárvilág is, kutatók több mint 350 fajt figyeltek már meg a szigeteken, ezek nagy része tengeri madár. Nemzeti madaruk a csigaforgató, rá is került egy helyi sörfőzde címkéjére, viszont legnépszerűbb barna sörükön egy bárány található, ez az ital az ötletes Black Sheep néven fut.

Talán nem meglepő, hogy a zenei világukban sűrűn megtalálhatóak a viking motívumok, legtöbbször folk metal formájában, leghíresebb ilyen zenekaruk a Tyr.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy életében egyszer jusson el a Feröer-szigetekre, főleg aki egy nyugodt helyre vágyik gyönyörű kilátással és érdekes madárvilággal.

Rengeteg gyönyörű képet lehet készíteni még a legegyszerűbb géppel, telefonnal is, annyira festői a környezet.

F1 2020 szezon ráhangoló Tavaly a Ferrari bukdácsolása ellenére izgalmas csatákat vívtak a három nagycsapat pilótái. A McLaren főnixként éledt újra 5 év szenvedés után, és dobogóra ugyan csak egyszer álltak, a középcsapatok versenyét magabiztosan nyerték. Egy ilyen év után a néző szomorúan megy el téli szünetre. A várakozásnak viszont nemsokára vége lesz, mivel március közepén indul az új szezon.

Szabályváltozások Viktor

Annak ellenére, hogy a mezőny 2021-re készül, ami jelentős szabályváltozásokat hoz majd, és az autók is új külsőt kapnak, idénre is jutottak apróbb változtatások.

Egy év után visszatér a kockás zászló. Miután 2019-re bevezették a futamok digitális leintését, a Japán Nagydíjon egy szoftverhiba miatt egy körrel hamarabb ért véget a verseny, így a rendezők úgy döntöttek, visszahozzák a hagyományos megoldást. Ez a döntés azért különösen érdekes, mivel az automatikus rendszer bevezetésére azért került sor, mert egy évvel korábban az egyik felkért celeb egy körrel szintén hamarabb intett le egy futamot. Komoly változások jönnek a tesztelésben. A trendet folytatva idén tovább csökkentik a csapatok lehetőségeit, így eltörlik a szezonközi teszteket, és a szezon előttit is 8 napról 6 napra csökkentik. Súlyos érvágás lesz ez azoknak a csapatoknak, akik komoly lemaradással érkeznek majd meg az évad elején. Idéntől több pihenőt kapnak a szerelők, ezzel is kompenzálni próbálják az egyre bővülő versenynaptár okozta megterhelést. Visszatér a 2017-ből megszokott, és sokat kritizált cápauszony, és ettől az évtől nem építhetnek a csapatok fém elemeket az első szárnyba, ezzel az általuk okozott defektek számát igyekeznek csökkenteni.

Csapat- és pilótaváltozások

Robert Kubica tavaly meglepetésként tért vissza a mezőnybe, 2011-es rally-balesete után kevesen gondolták ezt, ugyanakkor a kihagyott évek alatt komoly hátrányba

került a mezőnyhöz képest, így távoznia kellett. Helyét a Forma 2 tavalyi 2. helyezettje Nicholas Latifi vette át. Kubica az Alfa Romeo tesztpilótájaként folytatja. Eltűnt még a mezőnyből Nico Hülkenberg, az ő helyét a Renault-nál Esteban Ocon veszi át. Ocon 1 év kihagyás után tér vis�sza, mivel a Mercedes megegyezett a Reanult-val, hogy adjanak neki ülést. Jól megfigyelhető a vihar előtti csend, egyrészt az igen kevésnek számító két helycsere, másrészt az, hogy a 10 csapatból 7 az autója festésén sem változtatott jelentősen. Két fontosabb csapatváltozás történt. Az egyik, hogy miután tavaly év közben szakított a Haas a névadó szponzorral, a Rich Energy-vel, így az autó idén ismét a Haas eredeti fehér-piros-fekete színeiben indul. A legnagyobb változás viszont, hogy nem láthatjuk többet a mezőnyben a Red Bull kiscsapatát, ugyanis az anyacég úgy döntött, hogy a Scuderia Torro Rosso helyett idéntől Scuderia Alpha Tauri néven indítják a csapatot. Az Alpha Tauri a Red Bull saját sportruházat márkája, és úgy döntöttek, hogy kihasználják a Forma 1 adta lehetőségeket, hogy ismertté váljanak a piacon. Az autó új festést is kapott, így sötétkék-fehérben láthatjuk őket a pályán.

Versenynaptár

Sok év huzavona után eltűnt a versenynaptárból Németország. Hosszú időn át a Nürburgring és a Hockenheimring felváltva adtak helyszínt a nagydíjnak, majd előbbi nem hosszabbította meg a szerződését. Ezután minden második évre jutott egy futam, míg végül tavaly már csak azért

rendezték meg az eseményt, mert a Mercedes kifizette a rendezés költségeit. Leszögezték viszont, hogy ez egyszeri alkalom volt, és nem céljuk a Forma 1 menedzsmentjének a munkáját befolyásolni, így idéntől nincs Német Nagydíj. Nem kell azonban csüggedni, mivel két új helyszín is érkezik, mégpedig Vietnám és Hollandia. Előbbi egy utcai verseny lesz áprilisban, utóbbi pedig épített pályán fog zajlani májusban. Külön érdekesség még, hogy lesz a holland pályán egy döntött kanyar, ami régóta nem szerepelt már a versenysorozatban. Mindkét helyszínen folyamatosan zajlanak az előkészületek, de ígérik, hogy minden kész lesz a rendezés napjára. A Kínai Nagydíj a Hupej tartományban kitört koronavírus-járvány miatt nem tisztázott időpontra lett elhalasztva feltehetőleg elmarad. Miután Kína kihirdette, hogy az összes nemzetközi sporteseményt törlik, összeült az FIA vezetősége, és az elhalasztás mellett döntöttek.

A helyére gyorsan bejelentkezett San Marino, és a híres imolai aszfaltcsík, bár ilyen kis idő alatt valószínűleg nem tudnának felkészülni a rendezésre. Miután éveken keresztül unalomba fulladt a francia verseny, idén komolyan elgondolkoztak a pályarajz átalakításán, erről viszont hivatalos döntés még nem született.

Autófejlesztési trendek, és „jóslatok”

Tavaly a legtöbb csapat filozófiája az volt, hogy minél jobb aerodinamikai hatékonyságot érjenek el, azaz minél több leszorítóerőt termeljenek úgy, hogy a végsebességen ez kevésbé legyen érezhető. Ez a modell a múlt évben javarészt megbukott, mivel az akkor új szabályokat jobban megérző Mercedes inkább feláldozott ebből a forrás: formula1.com

hatékonyságból, hogy az autó jobban viselkedjen a lassú és közepes sebességű kanyarokban, és ezáltal összességében jobban illeszkedett az autójuk a jelenlegi versenynaptárhoz. A legtöbb csapat idénre belátta, hogy ebben az irányban több potenciál van, és így sokkal vékonyabb orr-részeket mutattak meg a bemutatókon. Jelentősen összementek az oldaldobozok, ami egyrészt a motorok továbbfejlesztésének köszönhető, másrészt a Red Bull tavalyi autóján már bevált ez a megoldás. Mivel nem voltak jelentős szabályváltozások, a csapatok 1-2 másodperces köridő javulást várnak, illetve az állandó szabályrendszerekben megfigyelhető, hogy a mezőny közelebb kerül egymáshoz. Ami miatt pedig ez lesz a Forma 1 valaha volt legdrágább éve, hogy idén még nem vezetik be a jövő évre szánt költségplafont, így idén még akármen�nyit lehet költeni a jövő évi autóra. Ez a jelenlegi legnagyobb költségvetésű csapatokat még nagyobb előnybe hozhatja, mivel ők ki tudják fizetni a két autó párhuzamos fejlesztését is. Ebben a helyzetben a Renault vezetése úgy nyilatkozott, hogy ha az idei autójuk nem mutatja az elvárt teljesítményt, ezt az évet teljesen alárendelik a 2021-es fejlesztéseknek. Érdekes lesz majd figyelni, hogy hogyan dönt a többi istálló. Összefoglalásként tehát szabályváltozások nem igazán voltak, és bár a csapatok és pilótáik is nagyrészt változatlanul vágnak neki az évnek, így is mindenképpen egy szoros, és izgalmas évnek nézünk elébe. A Mercedes idén is piszok gyors lesz, bármennyit is „altatnak” az előszezoni teszteken. Reméljük, hogy a Ferrari gárdája felnő a feladathoz a múlt évhez képest, és a Williams is visszatalál a helyes útra. A szezon március 15-én kezdődik az Ausztrál Nagydíjjal.

Szendvics a farmról ,,Éhes disznó makkal álmodik. Miért ment át a csirke az úton?

Nyeli, mint kacsa a nokedlit. Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet.”

Ezek a szólások, állítások, kérdések és versrészletek végigkísértek minket gyerekkorunkon, felbukkantak a középiskolás felvételikben, unalmas óráinkban mozgatták meg a fáradt agyunkat.

Bendegúz

Ez a cikk nem ad választ a jelentésükre, nem ad filozófiai útmutatást az értelmezésükhöz, nem tanít meg nyelvtanilag elemezni őket, és nem mutat példát arra sem, milyen szövegkörnyezetben kéne őket használni. Itt csak arra az egészen emberi és gyarló kérdésre kaphat választ az olvasó, hogy az idézetekben szereplő állatokat hol érdemes elfogyasztani két szelet kenyér között, buciban, pitában, kalácsban vagy kifliben.

Egységes íz

A szendvicsek, szerkezetükből adódóan a gyorséttermek oszlopos alapegységét képezik. A két különálló, vagy egy lyukas, összefüggő pékáru (gasztronómiai eretnekséget elkövetve a pitában felszolgált ételeket és a burgereket is szendvicsnek veszem) vonja meleg ölelésbe a fő alkotót, ami lehet akár hús, sajt vagy húspótló.

Az utóbbi esetében közel azonos ízélményt lehet elérni a Föld különböző tájain termesztett zöldségekkel, ám

a húsoknál erőteljesen kiütközhet az eltérő származási hely és minőség. Bizonyos ismert, burgereket forgalmazó étteremláncok ezt a problémát úgy oldják meg, hogy az általuk olcsón vásárolt marhát megfőzik, majd az így ízét vesztett húst mesterséges ízesítővel öltöztetik fel a mindenki által jól ismert köntösbe. Emiatt lehet az, hogy a világ bármely részén is eszi ezeket az ember, ugyanazt a konzisztens, közepesen mű érzetet küldik a nyelvünkben lévő receptorok.

Angus vagy nem Angus: ez itt a kérdés

A Zing Burger a már említett étteremláncok helyett kínál egy fenntartható, természetes, és sajnos drágább alternatívát. A burgerekben lévő hamburgerpogácsa, legfőképp az Angus változat, ugyanazt az állandó, kellemesen szaftos ízorgiát hozza létre a szájunkban minden harapás után.

összetettségével emelkedik ki. Számomra kellemes meglepetés volt, hogy mindhárom fajtában milyen domináns szerepet vesz fel az uborka anélkül, hogy bármennyire is kilógna. A rendelt ételek frissen készülnek, ezért érdemes legalább 15 perces várakozási idővel számolni.

Kacsa hidegen

Sajnos, ha az olcsóbb minőségű húsból kérjük a hamburgerpogácsát, a minőség változhat. Jelenleg vegetáriánusként is tudunk náluk tartalmasat enni, hiszen a nem túl szerencsés nevű Hungry Hipster Burger kecskesajttal készül marha helyett. Érdemes tehát végigkóstolni az ös�szes lehetséges szendvicsüket, kíséretként az édesburgonya hasábot ajánlom.

Mi is az az Angus?

Brit eredetű húsmarha fajta, amely a 20. században jött be Magyarországra.

Boldog csirke Az amerikai fűszerezésű rántott csirkéről talán mindenkinek Harland Sanders mosolygó arca jut eszébe. Az általa alapított étteremlánc hazai dominanciája döbbenetes, ám idén januárban a Zing tulajdonosa elindította első, csirkés szendvicseket kínáló gyorséttermét. A Crunchy az ételek minőségével és elveivel komoly fejfájást okozhat majd a jövőben a KFC-nek. Az Allee mellett, a Fehérvári úti Vásárcsarnok oldalában található gyorsétterem csak boldog csirkét kínál a betévedőknek; a csirkék kivétel nélkül tanyán nőttek fel fenntartható keretek között. Ez pedig érezhető a kiváló ízükben, amit szerencsére nem nyom el pocsékabb hússal dolgozó étkezdékre jellemző túlfűszerezett panír. A három különböző, alapvetően combfiléből készülő szendvicset megéri egyenként kipróbálni, az egészen elmésen elnevezett The Sandwich a letisztultságával, a Nashville a fokozott csípősségével, a Dead Homie pedig az

A magyar gasztroforradalom nem áll meg a gyorséttermek szintjén. Az OMV benzinkutakon meglepő kincseket találhat az ember: Palágyi Eszter, a Costes étteremmel Michelin-csillagot kapó séf által összeállított bucik, kalácsok és kiflik várják az éhes sofőröket és egyetemistákat. A fonott kalács kacsamáj patéval, a kacsaburger vagy az áfonyás szarvaskolbászos szendvics (talán nem a tanyáról, de azért érdemes megemlíteni) hidegen kaphatók, már ha egyáltalán valaki megtalálja őket. Én négyszer próbáltam a kacsamájas verziót megkóstolni, és ugyanennyi alkalommal kaptam azt a választ, hogy pont 5 perce vették meg az utolsót. A kacsaburger a hideg kacsahús miatt nem nyerte el a tetszésemet, a többit pedig még nem tudtam kipróbálni. Ha valaki valamilyen szerencsés véletlen folytán képes venni egyet a többiből, szívesen várom a véleményét.

Tépett malac… de miért pitában?

Egy jó röfis szendvicshez egészen a Kálvin térig kell zarándokolnunk, ahol a PitaGorasz meglepően finom tépett malacot kínál. A felhasznált hús tanyai eredete itt a leginkább megkérdőjelezhető, viszont ennél közelebb nem találtam boldog kocás helyet. A hús ízesítése jól el van találva, viszont a pita nem megfelelő tárolója a sertésnek, elég könnyen kiszakad. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni, a fűszeres, omlós malachús a zöldségekkel kellemes élmény lesz.

Gépészhoroszkóp – Március

Csili

Kos

Rák

A kos jellemzően harcos, hódító, úttörő jellem.

A félév elején még igen motiváltnak és tevékenynek érezheted magad, buzgón bejársz az órákra, akár még jegyzetelsz is, de valahogy sejteni lehet, hogy ez a magatartás majd az idő elteltével alábbhagy.

Nagy események érhetnek Téged ebben a hónapban, amelyektől felbolydulhat az életed, szóval azt tanácsolom neked, hogy inkább most ne járj olyan sokat Old’s-ba.

Nehéz visszaállnod a vizsgaidőszak után a régi kerékvágásba. Érzelmeid folyamatosan változnak, szeszélyes vagy. Egyszer úgy döntesz, hogy bemész órára, majd a felénél meggondolod magad és otthagyod az egészet. Anyagilag bőséges hónap elé nézel. Talán már nem csak kenyéren és sajtkrémen kell kibírnod ezt a hónapot, hanem akár vehetsz magadnak egy zacskós levest is. Értékes jegyzetekhez juthatsz hozzá a hónapban, ha résen vagy.

Bika

Oroszlán

A bika imádja a megszokást, ezért nem kockáztat, idén sem látogat órákat sűrűn. Ebben a hónapban a szerelmi életed felpezsdülhet, szóval járj nyitott szemmel a Campuson, hátha esetleg életed párját pillanthatod meg a K épület 2. emeleti büféjében, ahogyan a Stoczek egyik asztalánál mit sem sejtve falatozik.

A pénzedet lazábban kezelheted ebben a hónapban, nyugodtan meghívhatod a barátaidat egy sörre (már ha vannak), ne légy smucig.

Azt hiszed Te vagy a király, de nem így van. (Pedig nagyon próbálkozol.)

Akiket eddig alattvalóidnak véltél, azok hamarosan ellened fordulnak. Nem írnak be a katalógusba többet, légy résen. Úgy tűnik, a jegyzeteket ebben a hónapban magadnak kell megszerezned, ha továbbra is így viselkedsz. Gondolj kicsit önmagadon kívül másra is néha, adhatnál esetleg Te is jegyzetet valakinek, ne csak mindig várd, hogy a sültgalamb a szádba repüljön.

Ikrek Nagyon kíváncsi jellem vagy, csak kár, hogy nem a laborokon. Szeretsz folyton társaságban lenni, inni, ezért a Drönk és az Oportó mindig számíthat rád. Általában, ha valami állatkodásról van szó, Te vagy az ötletgazda. A hónap számodra semmi izgalmasat nem nagyon tartogat.

Ha kollégista vagy, akkor légy óvatos, mert egy vita felszegheti a fejét a szobatársaddal. Ne legyél túl lusta, menj el néha zuhanyozni, hidd el, az senkinek sem árt.

Szűz Te vagy az, aki mindig időben odaér mindenhova, sosem késel. Precíz vagy és rendszerető, ami lássuk be, a hallgatótársaidnak szemet szúrhat.

A GT3 Tanszék biztosan kedvel.

A bolygók állása kedvez számodra a hónapban, rendkívüli egészségnek örvendhetsz. Bár a gyomorrontás veszélye fennállhat, ha a budafoki gyrososnál eszel. Próbálj kicsit dominánsabb lenni, kitörni a háttérből.

Néha egy kevert jót tenne a lelkednek (és testednek).

Mérleg

Bak

Folyton az egyensúlyra törekszel, de nem nagyon jön össze. Szeretnéd, hogy mások kedveljenek és jó vélemén�nyel legyenek rólad.

Lehet, hogy nem kéne ilyen gyakran túltolni a bulikat, a hányás nem mindig kelt jó benyomást. Pláne, ha párkeresés céljából bulizol.

Nem túl imponáló dolog az, ha szét vagy csúszva. A hónapban rád mosolyog a szerencse, a ZH-id elérik az elégséges szintet.

Téged nem érdekel annyira ez az egész, csak azért csinálod, hogyha végzel végre, akkor sok pénzt keress. Emellett az viszont izgat, hogy az emberek felnézzenek rád és megbecsüljenek. Nem szoktál elengedni semmit, mindig az utolsó pótpótig küzdesz. Néha fejjel mész a falnak, de legtöbbször célba találsz. A tanárok szeretnek Téged, mert általában benyalsz nekik. A hónapban egy fontos információ tulajdonosa leszel, amit nem kéne rögtön továbbadni.

Skorpió Te mindig csak szállsz virágról virágra, neked semmi sem elég. Szeretsz olyanokkal barátkozni, akiknél biztos van jegyzet, sokszor a hasznot látod a kapcsolataidban.

Valami nagy szerencsétlenség érhet ebben a hónapban, laborokon helyezkedj el távol a munkagépektől, nehogy ott érjen valami véletlen baleset. Óvatosan közlekedj az utcákon, ne köss bele senkibe részegen se, mert csúnya vége lehet.

Vízöntő Társasági lény vagy, nem szeretsz egyedül lenni. A március rendkívüli kreatív gondolatokat tartogat neked.

De ahogy a név kötelez, jobb lenne, ha néha tényleg vizet öntenél a poharadba, nem pedig egyéb, nem csekély mennyiségű alkoholt tartalmazó itókákat. Tudom, hogy ez még viszonylag csak a félév eleje, meg, hogy „egy sör nem sör”, de fogd kicsit vissza magad.

Nyilas

Halak

Magabiztos és céltudatos vagy, még mindig elhiszed, hogy csúszás nélkül meglesz a diplomád. És ha van egy célod, akkor attól semmi sem tántoríthat el. A bolygók állása szerencsét tartogat számodra a hónapban. Lehet, hogy pénzt találsz a földön, valamelyik előadóban. Remélem ezzel csináltam egy kis kedvet, hogy be- menj előadásokra. Rendkívül vonzódsz a narancssárga ételekhez márciusban.

Mindig csak lebegsz és ábrándozol. Koncentrálj kicsit jobban, ez a te hónapod. Meglepő és váratlan dolgokat rejteget számodra ez a hónap, lehet, hogy a feje tetejére fordul minden az életedben.

Nagyon nincs kedved ehhez a félévhez, már csak a Slipet várod meg a tavaszi szünetet, vagy, hogy végre legyen alkalmad úgymond valóban „lebegni” kicsit és elengedni magad.

Ha márciusban van a szülinapod, akkor légy óvatos, nehogy nagyon túltold.

Reggeli receptötletek Ha úgy érzed, hogy eleged van a reggeli müzliszeletből, vajas pirítósból, vagy esetleg besokalltál a zacskós zabkása fűrészpor-ízétől, és a tojásrántotta se ugyanúgy csúszik már a kétszázadik alkalom után, akkor jó hírem van számodra.

Ez a pár reggeliötlet remélhetőleg feldobja kicsit az egyhangú reggeleket.

Reggeli tortilla Chia puding Dóri

Ehhez a reggelihez először egy rántottát kell elkészítenünk. Remélhetőleg ez már nem okoz különösebb nehézséget. Ha készen van a rántotta, egy tálban összekeverünk 1-2 evőkanál majonézt egy kis mustárral, pár csepp citromlével és egy kiskanálnyi mézzel. Majd vesszük a tortillalapot és megkenjük a közepét az elkészített szósszal.

Ezután ráhelyezzük a rántottát és tetszés szerint teszünk bele paradicsomot, paprikát vagy más zöldséget. Ha készen vagyunk, összehajtjuk: először oldalról, majd alul-felül is. Végül az így keletkezett kis „tasakot” megpirítjuk mindkét oldalán egy kis olajon, és már ehetjük is.

Ha már előző este le akarjuk tudni a reggelikészítést, akkor ez az ideális recept. Nincs más dolgunk, mint langyos tejbe (ez lehet akár kókusztej vagy laktózmentes tej is) keverni ízlés szerint cukrot vagy más édesítőszert, majd lehűteni. Ezután adunk hozzá 3 evőkanál chiamagot, alaposan összekeverjük, és legalább egy órára vagy egész éjszakára lefedve a hűtőbe tesszük. Ha szeretnénk, adhatunk hozzá pár szem gyümölcsöt is!

Banános palacsinta

Grillezett sajtos szendvics

Egy tálban összekeverünk egy nagykanál majonézt egy kanál mézzel és egy kiskanál mustárral. Ha ez kész, megkenjük vele a kenyérszeleteket. A megkent szeletekre reszelünk egy nagy adag sajtot, majd megszórjuk apróra vágott sonkával és egy újabb szelet kenyeret borítunk a tetejére. Ha ezzel megvagyunk, egy kis darab vajat olvasztunk a serpenyőben, rátesszük a szendvicset, és addig pirítjuk, míg aranybarna színt nem kap. Megismételjük ezt a másik oldalával is és készen is vagyunk.

Avokádós pirítós

Először is megpirítunk pár szelet kenyeret, majd félbevágunk egy avokádót, kiszedjük a magját és villával összetörjük a húsát. Az összetört avokádóhoz hozzáadunk egy evőkanál tejfölt, ízlés szerint fokhagymát, sót, borsot és pár csepp citromlevet. Ha még laktatóbbra szeretnénk a reggelit, süthetünk mellé tükörtojást is.

A banános palacsinta elkészítéséhez mindössze három összetevőre lesz szükségünk: banánra, tojásra és fahéjra.

Először meghámozunk egy érett banánt, és összepépesítjük egy villa segítségével. Utána hozzáadunk két tojást, egy kávéskanál fahéjat, és alaposan összekeverjük. Ezzel a nehezén már túl is vagyunk. Ha régebbi a serpenyőnk, lehet, hogy szükségünk lesz a kisütéshez egy kis olajra is, ezt is hozzákeverhetjük a banános masszához. Végül kisebb adagokat kanalazunk a serpenyőbe és mindkét oldalukat aranybarnára sütjük. Magában is nagyon finom, de ehetjük gyümölccsel vagy tejszínhabbal is.