18
E-Journal – Dental Hírek
Prof. dr. Forrai Judit
DR. ADLER ANNA FOGORVOSNŐ ÉLETTÖRTÉNETE 2014-ben prof. dr. Dési Illés1 általam tisztelt Szegedi Egyetem Népegészségtani Intézet professzor emeritusa – családi ismerős – értesült arról, hogy magyar fogorvosnők történetét kutatom mostanság. Készségesen segített e munkámban és megtisztelt azzal, hogy rendelkezésemre bocsájtotta édesanyja, dr. Adler Anna élettörténetének dokumentumait. Egy szakmai kiválóság, küzdelmes élet eseményeit, női orvos-sorsot e meglévő, gondosan őrzött dokumentumai alapján, nyomon lehet követni. Jellegzetes 20. századi női történet mozzanatait át- meg átszövi a nem mindennapi történelem, s alakítja nem csak az orvosnő, de családja életét is, miközben folyamatosan helyt áll a választott hivatása magas szintű gyakorlása közben. Dr. Adler Anna 1899. július 26-án született Budapesten. Édesapja Adler Illés, az Otto Wagner világhírű építész által tervezett (1869-72) Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (ma kultúra háza) nagy tudású, a kabbalisztikával foglalkozó hittudós főrabbija volt.
2. ábra: Koronázási ünnepségre meghívó.
vostudományi Karára (amely 1951-től önállósodott mint Budapesti Orvostudományi Egyetem, 2000-től Semmelweis Egyetem néven). 3. ábra: Adler Anna.
1. ábra: Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső architektúrája.
Adler Anna a polgári iskoláit végezte, amikor az I. világháború kitört. Apja a háborús időkben tábori főrabbiként teljesítette hivatását. 1916-ban Ferenc József halála után Ká roly főherceg lett a trónörökös, akit 1916. december 30-án koronáztak Magyarország apostoli királyává a budai Mátyás-templomban. A még tanuló tábori főrabbi lánya személyre szóló meghívót kapott a koronázási ünnepségre. Anna érettségijét jeles eredménnyel befejezve felvételt nyert a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Or1 Dr. Dési Illés (1931–2018) orvos, toxikológus, egyetemi tanár, az Egészségtudomány lap főszerkesztője, a Szegedi Egyetem professzor emeritusa, számtalan tudományos hazai és nemzetközi társaság tagja, szakkönyvek, szakcikkek szerzője.
Olyan kiváló profes�szorok tanították, mint Lenhossék Mihály rendszeres anatómiára, báró Eötvös Loránd kísérleti physicára, Tuzson János rendszeres növénytanra, Ransch burg Pál orvosi psychológiára, Pólya Jenő tájanatómiára. Az egyetemi tanulmányaiba a nagy történeti események beleszóltak. Ekkor zajlik már negyedik éve az I. világháború, amelyben nem csak az értelmetlen emberveszteség meghaladta a 660 ezer főt, de a vesztes háborút megpecsételő trianoni szerződés következtében elvesztett területekről először Budapestre (1919–1921-ig), majd Szegedre telepítették a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, Pécsre a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet. 1920-ban, Horthy kormányzósága alatt megjelenik az első zsidókat diszkrimináló törvény, a numerus clausus,2 mely a zsidó lakosság összlétszámának a populációra 2 Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtja, a Parlament egyértelműen megszavazza, később életbe lép 1920/XXV. törvénycikk-ként.
