Szekszárd

BATI-KERESZT KILÁTÓ:

A Szekszárdi-dombság északi részén magasodik impozáns, 20 méteres égbetörésével, a kilátó szint 15 méter magasan van. Szinte végtelen tér tárul a szemünk elé, mind a négy égtáj irányába: a dél-dunántúli dombvidék, a Tolnai-dombság, a Dél-Mezőföld, a Gemenci erdő, a Mecsek lankái… A kilátó tövében számos, piknikezésre kialakított padot, asztalt, tűzrakóhelyet találunk, így akár egy hosszú délutánt is eltölthetünk itt! A Kéktúra is érinti, és a kilátó közelében áll a névadó, az 1887-ben állított homokkő kereszt. A megcsodálható napnyugták az év bármely időszakában elgyöngítik a lelket, így, ha ide kirándulunk, akkor azt feltétlenül ajánlott megvárnunk!

GEMENCI ERDŐ:

A Gemenc illetve Gemenci erdő a régió legszebb, természetvédelmi oltalom alatt álló látványossága. Interaktív tanösvényeken ismerkedhetünk az erdő élővilágával, szarvasbőgés idején pedig szervezett túrákkal kerülhetünk közelebb a tesztoszteron felhőben dzsemborizó agancsosokhoz. Akár több napot is eltölthetünk a csodálatos környezetben, de egy rövidebb megmerítkezésre kiváló lehetőséget kínál a 31 km hosszan kanyargó Gemenci kisvasút. Érkezésünk előtt érdemes tájékozódni a kisvasút aktuális menetrendjéről, illetve az éppen zajló eseményekről, így több programot is összefűzhetünk, akár egy egész napot eltöltve a vadregényes környezetben, felfedezve a jégmadarak és hódok birodalmát is.

MIT IGYUNK:

KADARKÁZZ, NE HÁBORÚZZ!

Az elmúlt évtized áldásos és kitartó szőlész-borász működése úgy tűnik, ismét a megfelelő helyre pozícionálja a fajtát. Könnyed, fűszeres, „jó ivású” bora kiváló társa lehet könnyű ebédeknek és vacsoráknak, illetve baráti beszélgetéseknek egyaránt. Érdemes tematikus kóstolót is szerveznünk a fajta köré, amely lehet csillagtúra jellegű, de kiváló alkalmat biztosít rá az évenként megrendezésre kerülő Szekszárdi Szüreti Fesztivál, illetve az Iván-völgyi Kadarka túra is.

DECSI ZÖLD SZAGOS:

Amikor először beleszagoltam a poharamba, nyomban az ötlött fel bennem, hogy hölgyek tarkószegletén mutatna legjobban, parfüm gyanánt, de aztán ízében is meggyőző maradt, mert egy igazán kerek fehérbor, roppanós savakkal. Muzeális értékű fehérbor intenzív, virágos-muskotályos illattal, aki kedveli a stílust, bizonyosan szeretni fogja! A Fritz Pincészet 2 hektáron termeszti mindösszesen, egyedüliként az országban, így ajánlott megkóstolni!

GASZTRÓ AJÁNLAT Bella Napoli étterem (Szekszárd)

Mi kellhet több egy hamisítatlan olasz hangulathoz, mint egy étterem, ahova az alapanyagok egyenesen Olaszországból érkeznek, és egy folyamatosan hangoskodó séf, mint Alessandro Arena, akit már mindenki jól ismerhet Csiszár Jenő oldaláról, akivel együtt járták be és „főzték meg” északtól délig a napfényes Itáliát a TV Paprikának köszönhetően.

7100 Szekszárd, Szent László u. 19.

TOLNA KALANDOK A VÖLGYSÉGBEN

Ha valaki tudni szeretné, hogy honnan kapta a Völgység a nevét, akkor semmi más dolga nincs, mint a hegyközség legészakibb és legdélibb települése között autózni egyet. Vagy biciklizni. A Hőgyészt Bátaapátival összekötő útvonalon szelíd lankák váltogatják egymást, és közben csak kapkodjuk a fejünket, hogy itt is szőlő, ott is szőlő.

➍ LENGYEL

➋

➌ ➊

BONYHÁD

Győrffy Zoltán

De hol is van a Völgység? Az egyik legfiatalabb magyarországi borvidék, azaz a Tolnai borvidék kora csak látszólagos, hiszen a szőlőművelésnek, borkészítésnek itt is egészen a kelták és a rómaiak fénykoráig visszavezethető történelme van. Az első magyar bortörvénytől egészen 1998-ig – azaz több mint 100 éven át – hivatalosan a szekszárdi borvidék részeként tartották számon. A legtöbb természetföldrajzi adottsága alapján mindenképpen a szomszédos borvidék testvéreként kell tekinteni rá. Sőt, a nagyobb testvérként, hiszen itt még bőven van kihasználatlan terület és terjeszkedési lehetőség, annak ellenére, hogy már most is a Pannon Borrégió legnagyobb művelt szőlőterülettel rendelkező borvidékéről van szó. Ráadásul valójában nem csak tolnai, hiszen átnyúlik északon Fejérbe, délen Baranyába is pár településnyi szőlőterülettel…

1. 2. 3. 4. 5. Perczel Mór szülőháza

Bonyhádi Termálfürdő Völgység Múzeum Apponyi-Kastély Szerb otrodox kolostor

➎ GRÁBÓC

SZÁLKA ➏

TIPP ›

2012 óta várja vendégeit a Bonyhádi Termálfürdő, amely nyáron tökéletes lehetőséget biztosít az aktív pihenésre. A 963 méter mélyben lévő, alsószéplaki kútból 66-68°Cos termálvizet nyernek, ezt hűtik vissza 28-30°C, illetve 38°C hőmérsékletűre. A kikapcsolódni vágyókat egy élmény- és úszómedence várja 25 méteres úszósávokkal, csúszdával, csúszdamedence öböllel, sodróárral, míg a gyerekek a pancsoló medencét fedezhetik fel.

Az elsősorban könnyű, friss, illatos borairól ismert Völgység több dűlője is kifejezetten alkalmas strukturált, komplex borok készítésére, a völgységi pincék kínálatában biztos, hogy minden érdeklődő talál az ízlésének megfelelőt. Ma már szerencsére a borturista nem csak borokra talál, hanem vendégfogadó szálláshelyekre, pihenőkre, vendéglőkre, nem mellékesen gyönyörű természeti környezetre vagy éppen egyedi épített örökségre. Fedezzük fel együtt a Völgységet!

KEZDJÜK a térség fővárosában, Bonyhádon. A Perczelek városában érdemes egy rövid sétát tennünk. A „gyáros” Perczelek 1910- ben épült kúriája évtizedeken át kulturális intézmények otthona volt, a nyolcvanas évektől itt találjuk a városi könyvtárat. A volt kúria felújított parkját Mihály Sándor iparművész szökőkútja díszíti, itt rendezik meg minden évben a Völgységi Könyvfesztivált. Perczel Mór szülőháza 1780 körül épült copf stílusban, majd 1820 körül klasszicista stílusban építették át. A leghíresebb Perczel

1811-ben született, majd itt töltötte életének utolsó évtizedeit is. A kúriához tartozó park 1975 óta természetvédelmi terület, az épület viszont kollégium. A Szentháromságot övező épületek közt magasodik a Nunkovitsok 1780 körül épült (ekkortájt lehetett Bonyhád egyik fénykora) emeletes, klasszicizáló késő barokk nemesi udvarháza. Ma a Völgységi Múzeumot látogathatjuk meg benne, a táj történetét és néprajzát bemutató kiállítást követően indulhatunk egy kóstolóra. Az indusztriális borászat hazai kiemelkedő szereplője a Danubiana, amely Gyöngyös mellett Bonyhádon is tevékenykedik. A közel tizenöt millió palackos éves termelés 90 százaléka külföldi bolthálózatokban talál gazdára, idehaza elsősorban az Aldiban vehetjük le a polcról. Munkaidőben a borászatban található kisbolt polcairól is, könnyed fehérekben, rozékban ennél jobb frissítő nehezen található a környéken.

Egy dombbal arrébb, már a Bátaszékre vezető út mentén, a bonyhádi szőlőhegyen hangulatosabb kóstolási lehetőséget kínál a Vitis Pince. Kiszler Ferenc és Schmidt Győző vállalkozása elsősorban a szőlőtermesztésről szólt, nyolcvan hektárt művelnek, bort csak mintegy tíz éve készítenek. Itt érettebb, testesebb vörösök készülnek, egy-egy chardonnay bukkan fel. Olyan borok, amiket mi is szeretünk, mondják a tulajdonosok.

TIPP ›

Ugyan nem a borvidék része, de Szálka épp útbaesik, ha Bonyhádról Bátaapátiba tartunk. A Szálkai-tó egy völgy elzárásával, 1978-ban keletkezett. A tavon lehetőség van horgászatra, csónakázásra, vízibiciklizésre, valamint a strandon fürdőzésre is. A tó legmélyebb pontja a strand területén 2 méter, a vízmélységet bóják jelzik. A környéken lehetőség nyílik kempingezésre is. A gyerekeket játszótér várja. EGY ÚJABB NAP virrad ránk, indulunk tovább. A Tolnában élő nemzetiségek sokféleségét hirdeti a grábóci szerb ortodox kolostor is, ami országos viszonylatban is kiemelkedő vallás- és kultúrtörténeti jelentőséggel bír. A kolostort a 16. század végén alapították, mivel akkoriban a török hódítások elől menekülő szerbek egyre nagyobb számban telepedtek le a környéken. Sokáig csak egy kisebb templom és a szerzetesek szálláshelye volt Grábócon. A ma is működő templomot 1738-ban avatták fel, míg a kétszintes kolostorépületet 1787-ben fejezték be. Az 1960-as évektől 1994-ig szociális otthon működött az épületben, azóta már a teljes kolostorépület a magyarországi szerb egyház használatában van.

Innen csak egy ugrás Bátaapáti, ahol a Tűzkő Birtok működik. Az Antinori-borbirodalom részeként működő vállalkozás elsősorban a könnyedebb fehérborok miatt jött létre, de az utóbbi években a testesebb vörösök területén is jelentős nemzetközi eredményeket értek el. Az Apponyiak egykori pincéjének 300 éves falai közé érdemes ellátogatni.

HA MÁR AZ APPONYIAK kerültek szóba, folytassuk a harmadik napon a lengyeli Apponyi-kastélyban. A Völgységben szinte akármerre járunk, az Apponyiak épített örökségébe botlunk. Hol jobb, hol rosszabb állapotban találjuk ezeket az épületeket. A kastély gróf Apponyi József kezdeményezésére épült 1824-1829 között. A rendkívüli fajtagazdagságot felvonultató parkban – ami 1975 óta természetvédelmi terület – lucfenyő, selyemfenyő, duglászfenyő, nyugati platán, mamutfenyő, tulipánfa, platánfa, vérbükk, hárs és vadgesztenye árnyékában sétálhatunk.

Majdnem 100 hektáros parkerdőt találunk Lengyel határában is, ahol öreg bükkfák közepette az Annaforrás ered. Az egykori fürdőhelyen ma a Gyulaj Zrt. turisztikai és természetismereti központot működtet. Az ökoturisztikai fejlesztések folyamatosak: a parkerdőben horgászni, csónakázni, biciklit kölcsönözni is lehet.

Innen indulhatunk észak felé Hőgyész felé, ahol Horváth László pincészetének borait érdemes elsősorban megkóstolni, de fordulhatunk keletre Tevelnek is, itt a Veres Pincébe érdemes betévednünk. Ha meg délre vezet az utunk, Váralján Szabó Laci Pincészetét keressük fel. És ez csak egy hétvége volt, van még muníció egy következő epizódra is!