JÖVEDELMEZŐSÉG, TŐKEHELYZET: MAGASABB KOCKÁZATI KÖLTSÉGEK ELLENÉRE POZITÍV PROFIT ÉS ERŐS TŐKEHELYZET
1. táblázat: A bankrendszer TMM-szintje feltételezett nemteljesítési paraméterek mentén LGD
NPL-ráta
Moratóriumban részt vesz? Nem Igen 3 százalék 5 százalék 8 százalék 10 százalék
5 százalék 10 százalék 15 százalék 20 százalék
40 százalék
50 százalék
60 százalék
16,9%
16,7%
16,6%
16,3%
16,0%
15,6%
15,6%
15,0%
14,5%
14,9%
14,2%
13,5%
Megjegyzés: A táblázatban szereplő TMM-szintek számítása során a nemteljesítő portfóliók különböző hipotetikus NPL- és LGD-ráták melletti azonnali értékesítését feltételeztük 2020. júniusi adatokon a magánszektor teljes banki hitelállományán. Forrás: MNB.
5. KERETES ÍRÁS: A ÉRTÉKVESZTÉSKÉPZÉSÉRE
FIZETÉSI
mindegyikén magasabb NPL-arányt rendeltünk a moratóriumban részt vevő hitelekhez. Az NPL-rátákat a nemteljesítés – és azonnali értékesítés – esetén várható veszteségráta (LGD) három különböző szintjével párosítottuk, így összesen 12 hipotetikus TMM szintet határoztunk meg (1. táblázat). A számítások alapján a szektor TREA-arányos szabad tőkéje a legsúlyosabb esetben, vagyis 60 százalékos LGD mellett és a moratóriumban résztvevő adósokra 20 százalékos, míg a törlesztést folytatókra 10 százalékos NPL arányt feltételezve is pozitív maradna, mintegy 2,7 százalékot érne el. A szektoron belül lenne több olyan bank, mely nem felelne meg az enyhített követelményeknek, náluk 110 milliárd forint tőkehiány merülne fel. Ezen kívül felmértük, hogy 60 százalékos LGD-rátát feltételezve milyen NPL-ráták mellett merülne ki a szektor szabad tőkepuffere: a moratóriumban részt vevő hiteleken 30 százalékos, míg a moratóriumból kimaradó hiteleken 20 százalékos nemteljesítési arány együttes bekövetkezése esetén. Ezek messze meghaladják a realisztikusan feltételezhető arányokat, ami szintén az erős tőkehelyzetre utal.
MORATÓRIUM
VÁRHATÓ
HATÁSA
A
BANKOK
A fizetési moratórium hatással van a bankok értékvesztésképzési gyakorlatára. A Kormány 2020. március 18-án elővigyázatossági fizetési moratóriumot vezetett be 2020 végéig, amely a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított háztartási és vállalati hitelekre egyaránt automatikusan vonatkozik. A romló gazdasági környezet és kilátások, a törlesztőrészletek kilenc havi kimaradása, valamint a moratóriumot követő futamidő-hosszabbodás a hitelintézeteknél felvetette a hitelezési kockázat megnövekedésének kérdését és ehhez kapcsolódóan az IFRS 9 sztenderd szerinti teljesítési, illetve értékvesztési kategóriák közötti átsorolás szükségességét. A 2020-ra vonatkozó moratóriumban való részvétel önmagában nem minősül a hitelkockázat jelentős növekedését jelző eseménynek. Összhangban az Európai Bankhatóság (EBA) állásfoglalásával16, valamint a 2020. szeptember 30. előtt bevezetett moratóriumokra érvényes ajánlásával17, az MNB kiegészítette korábban kiadott vezetői körlevelét 18 azzal, hogy a moratórium igénybevétele önmagában nem jelzi a hitelkockázat jelentős növekedését, így nem eredményezi a kitettségek automatikus átsorolásának szükségességét az IFRS 9 szerint megnövekedett kockázatúként azonosított (Stage 2) hitelek közé, sem pedig az átstrukturált, továbbá a nemteljesítő követelésként történő nyilvántartást.
13
Az egyéb jelentős bankoknak az O-SII puffert 2022-től három év alatt újra fel kell építeniük: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/az-mnb-a-rendszerszinten-jelentos-bankok-tokepuffereinek-feloldasaval-tamogatja-a-bankrendszer-hitelezesi-aktivitasat 14 A CRR módosítása megtekinthető az alábbi oldalon: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32020R0873 15 A tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, másik tagállam nemzeti pénznemében denominált kitettségek esetében 2022. december 31-ig 0%-os kockázati súly alkalmazandó. 2023-ban és 2024-ben a kockázati súly rendre 20 és 50 százalékra emelkedik. 16 https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures 17 https://eba.europa.eu/regulation-and-policy/credit-risk/guidelines-legislative-and-non-legislative-moratoria-loan-repayments-applied-light-covid19-crisis 18 Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről (2020.július 27.).
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2020. NOVEMBER
43
