BANKRENDSZERI STRESSZTESZTEK: KEZELHETŐ A TŐKEIGÉNY MÉG SÚLYOS STRESSZ ESETÉN IS
75. ábra: A Likviditási Stressz Index Mrd Ft
3 000
% ← → kilenc legnagyobb intézmény teljes hitelintézeti szektor
2 500
30 25
2 000
20
1 500
15
1 000
10
500
5
0
0 -5 2015. IV. 2016. I. 2016. II. 2016. III. 2016. IV. 2017. I. 2017. II. 2017. III. 2017. IV. 2018. I. 2018. II. 2018. III. 2018. IV. 2019. I. 2019. II. 2019. III. 2019. IV. 2020. I. 2020. I. (alt.) 2020. II. 2020. II. (alt.)
-500
Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb skála)
Megjegyzés: A mutató az LCR 100 százalékos szabályozói limitjéhez viszonyított százalékpontos likviditási hiányok (de legfeljebb 100 százalékpont) mérlegfőösszeggel súlyozott összege a stresszpálya mentén. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat. A monetáris politikai eszköztár 2020 tavaszán történt változásait figyelembe nem vevő, alternatív eredményeket kék háttér jelöli. Forrás: MNB.
76. ábra: A GDP növekedési üteme az egyes forgatókönyvekben %
%
8
8
6
6
4
4
2
2
GDP-növekedés - tény
Forrás: MNB.
GDP-növekedés - stresszpálya
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
-8
2014
-6
-8
2013
-6
2012
-4
2011
-4
2010
-2
2009
0
2008
0 -2
Alappálya sáv
heterogenitás megragadására készült Likviditási Stressz Index úgy aggregálja az egyes bankok szintjén stresszhelyzetben számított, szabályozói limithez képesti százalékpontos likviditási hiányokat, hogy figyelembe veszi az adott bank méretét. Ezzel egy esetleges stresszhelyzet bankrendszeren belüli kiterjedésére is következtethetünk. Az index 2020 első féléve során érdemben mérséklődött, 0,5-es értékével a félév végére megközelítve elméleti minimumát (75. ábra). Az MNB likviditásbővítő lépéseinek hatását mutatja, hogy e csökkenés az addicionális alkalmazkodási csatornák nélkül mérsékeltebb lett volna, különösen 2020 első negyedévében, amikor az indexérték csökkenéséhez e többletlehetőségek 2,5 százalékponttal járultak hozzá.24 A stresszt követő, szabályozói követelmény feletti aggregált likviditási többlet a félév végén 1 327 milliárd forint volt, míg a likviditási szükséglet mindössze 25 milliárd forintot tett ki.
7.2. Súlyos stressz esetén is csak a szektor kis része válna sérülékennyé A stresszforgatókönyvben egy elhúzódó gazdasági kilábalás, emelkedő kamatszint és gyengülő árfolyam tőkemegfelelésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. A stresszteszt alappályájának a szeptemberi Inflációs jelentésben megjelent GDP előrejelzést használtuk, mely a koronavírus gazdasági hatásaiból fakadó bizonytalanság miatt egy sávos prognózist jelent. A stresszteszt során e sávos alappályához viszonyítottuk a stresszpálya pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását (76. ábra). A stresszpályán több, az alappályát övező kockázat egyidejű bekövetkezésének hatását vizsgáljuk: a koronavírus-járvány súlyos lefutása és a globális növekedést övező lefelé mutató kockázatok miatt felvevőpiacaink a korábban vártnál lassabban állnak helyre, így a hazai növekedés jelentősen visszaesik és a termelőkapacitások is sérülnek. Emellett a bizonytalan környezetben a magánszektor kockázatkerülése felerősödik, a vállalatok a korábban tervezett beruházásaikat elhalasztják és létszámleépítésbe kezdenek. A hazai kibocsátás így még jövőre sem állna helyre, és két év alatt kumuláltan 6-7 százalékkal maradna el a gazdaság növekedése az alappályától. A stresszpályán a gazdasági lassulást kedvezőtlenebb pénzügyi kondíciók (emelkedő kamatszint és gyengülő árfolyam) kísérik. Hitelkockázati modelljeinkben számoltunk a hosszabbított fizetési moratórium lehetőségével és a törlesztési opció hatásával is. Értékvesztési számításainkban a moratórium miatti a májusi Pénzügyi stabilitási jelentésben
24
A likviditásbővítő intézkedések hatását ezzel ráadásul alulbecsüljük, hiszen az alultartalékolás szankcionálásának felfüggesztése közvetlenül növelte a bankok likviditási pufferét, így nem az addicionális alkalmazkodási csatornákba sorolandó.
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2020. NOVEMBER
55
