Müpa Magazin 2021/2022 évad 3. szám

Page 32

TIZENKETTŐ NEM (CSUPÁN) EGY TUCAT 1844-ben jelent meg Berlioz azóta is alapműként számontartott Hangszereléstana, amelyben a nagy szimfonikus zenekarokba „hat- vagy nyolctagú csoportban megszólaló csellókat” javasolt abból a megfontolásból, hogy „ezek alapvetően dallamos hangszerek, hangjuk a felső húrokon a legkifejezőbbek egyike a teljes zenekaron belül. Semmi nem tud olyan melankolikusan szólni, nem lehet alkalmasabb a gyengédség kifejezésére, lágy melódiák életre keltésére, mint a legmagasabb húron, unisonóban játszó csellók tömege.”

Pablo Casals, minden idők talán legna­ gyobb csellistája ennél is merészebbet ál­ modott: a reneszánsz és barokk viola da gamba-együttesek mintájára egy legalább harminckét hangszeresből álló csellózene­ kart vizionált, hiszen — állítása szerint — a cselló univerzális hangszer, bármilyen hang megszólaltatására képes. Műsorról is gondoskodott: katalán táncdallamot dolgozott fel az újfajta együttes számára. Casals nyitott kapukat döngetett, hiszen Julius Klengel, korának híres német csellis­ tája és komponistája 1920-ban tizenkét csellóra írta Hymnus című alkotását, hogy tizenegy tanítványa élén e darabbal kö­ szöntse barátját, Arthur Nikischt, a Berlini Filharmonikusok vezető karmesterét, 65. születésnapján. E kompozíció előadására ült össze éppen fél évszázaddal ezelőtt először A Berlini Filhar­onikusok 12 csellistája. Az azóta világ­ hírűvé vált kamaraegyüttesnek figyelemre 32

KLASSZIKUS 2022. január—február

méltó nemzetközi követőtábora van, ame­ lyet elbűvöl e tucatnyi hangszer mámorító hangszíne, a karakterek folytonos váltako­ zása. Gazdag repertoárjukon szerepel Bach és Piazzolla, Broadway-musical és jazz, afro-amerikai, spanyol, dél-amerikai motí­ vumokra komponált szvit és avantgárd zene. Komponált nekik — többek között — Eötvös Péter, Szofja Gubajdulina, Iannis Xenakis, Arvo Pärt, Pēteris Vasks és Udo Zimmermann is. 2017-ben lettek az Echo Klassik-díj birtokosai. Az együttesben minden tagnak speciális pozíciója van. Ezeket számmal jelölik, az egyes a koncertmesteré (még ha nem is ez a hivatalos neve). Ő felel a programért, és vezeti a próbákat. De amikor először játszottak tangót, egy vérbeli tangózenész segített a felkészülésben. Az első jazzpro­ jekt előtt Norvégiából hívták meg a híres jazzszaxofonost, Geir Lysnét, hogy forté­ lyokat tanítson nekik, és elkészítse az át�­ iratokat.

A varázslatos hangzás „receptje”, hogy a társulat egy teljes vonószenekart képes helyettesíteni. Többen úgy játszanak a csellón, mint egy hegedűn, kihasználva, hogy a hangszer (bizonyos határok között) hegedűszólamok megszólaltatására is al­ kalmas. Kényes kérdés, hogy a szólistakvalitású muzsikusok mennyire képesek az alkal­ mazkodásra. Ez a tizenkét csellista nem egymással harcol a „győzelemért”, hanem tágítani törekszik azokat a szűkebb kerete­ ket, amelyek között a szimfonikus zenekar­ ban muzsikálnak. Azaz nem csupán kata­ lizátorok a nagybőgő és a dallamot játszó hegedűszólam között, hanem kizárólag saját magukat szolgálják. Tóth Anna


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.