KINCSEK A MÉLYBEN IS
Újjászületett az Úri utca 72.
A VÁROSFAL ÉKE
Irodaház Kolozsvárott
KÜLÖNÖS KAVICS
Tatabánya sportcsarnokot kapott
A CSEND HÁZA
Ferences kegyhely a Mátrában
HOL VAGYTOK, CSAJOK!
www.octogon.hu 2022 | 2. szám 2500 Ft Előfizetőknek: 2125 Ft
977141852200222002
L APUNK TÁ MOG ATÓJA A Z:
Szombat Éva és a Nanavízió naptára
NE M Z E T I KU LT U RÁ L I S A LA P
HARAG ÉS IDŐ JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013 KIADJA
PUBLISHER PUBLISHING KFT.
©
A SZERKESZTŐSÉG CÍME
Amikor néhány hónappal ezelőtt kezembe vettem Peter Sloterdijk „Harag és idő” című könyvét (Typotex, 2015) és elolvastam az első negyven oldalt, úgy éreztem, hogy megértettem végre, miért dühösek az építészek. Aki építészetről ír, illetve aki építészetről kritikát szeretne írni, előbb-utóbb találkozik az építészdüh jelenségével, noha többszörösen bizonyított tény, hogy az épület nem egyenlő a tervezőjével. A középület közügy, a kritika nem a tervező személyére vonatkozó, hanem az épített, sok tekintetben elidegenedett tárgyra irányuló, értékszembesítő megnyilatkozás. Mindennek ellenére az értékszempontok alapján elemzett, bemutatott ház tervezője megsértődve vagy leplezetlen haraggal olvas kritikát a felépült opusról, ha az értékek szembesítése során nem pusztán az elismerés himnuszának szólamai csendülnek föl. Sloterdijk felfigyel arra a tényre, miszerint az európai hagyomány legelső mondatának első szava, vagyis az Iliász első sorának az első szava a Harag. „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,” (Ménin aeide thea…). A német filozófus és kultúrateoretikus úgy írja le az antikvitás görög emberképét, hogy felfigyel Homérosz eposzában a haragvó személyiség, a hős, az istenek kiválasztotta hérosz kebelében felhorgadó különös „szerv” létezésre. A büszke én, illetve a kirobbanó harag a thümoszból tör ki. Akhilleuszt, az istenek által kiválasztott, eszményi görög férfiút, pontosabban a benne működő thümoszt pedig talán úgy érdemes elképzelni, mint egyfajta adóvevőt, ami a legközvetlenebb kapcsolatban áll az isteni akarattal, viszállyal, kinyilatkoztatással. Így végeredményben a thümosz egyfajta médiummá teszi a hőst, akin keresztül az isteni munkálatok a földi világban elvégezhetőek. Ez a harag (ménisz) vagy düh tehát egészen más természetű, mint a zsidók Örökkévalójának dühe, Mózes haragja a bálványimádókkal szemben. A thümotikus emberkép inkább pszichologizáló megközelítést képvisel, miszerint az ember személyisége állandó, szinte kielégíthetetlen vágyat érez az elismerés, a büszkeség és kiválasztottságtudat, képességeinek, hősiességének, erényeinek, tehetségének elismerése iránt. Sloterdijk felhívja a figyelmünket, hogy a harag személyiségünk része, thümotikus lények vagyunk. A szerző véleménye szerint a kereszténység szeretetelvei próbálták magyarázni a dolgot, majd Freud pszichoanalízise, pontosabban az a pszichológiai alapállás, hogy a lélek működési zavarai az Erószban, érzékiségben, gyöngédségben, szeretetben jelentkező zavarra vezethető vissza, miközben az emberi lélek haragvó dimenziójáról szót sem ejtettek. A kereszténység nyájjá, végső soron állampolgárrá, beosztottá, adófizetővé, működő közösséggé szeretné formálni az embert, miközben a pszichológia csak Oidipusszal és Narkisszosszal foglalkozik, a haragvó, thümotikus lélekrészről hallgat. Elismerésre vágyik tehát az építész, ami azonban feloldhatatlan feszültséget okoz benne, hiszen az elismerésből sohasem elég, a boldogság állandóan pumpált, reklámozott vágykép, délibáb a nyugati kultúrákban, az érvényesülés akarásáról való lemondás gyengeség, sőt bűn a világunkban. Ha az építész megérti személyiségének thümotikus részét, az elismerést valódi és időnként ritka kincsként éli meg, akkor a haragja kordában tartható.
ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1037 Budapest, Folyondár utca 26. LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. +3630 510 8888 | info@octogon.hu LAPIGAZGATÓ Bucsay Orsolya
EXECUTIVE DIRECTOR orsolya.bucsay@octogon.hu
FŐSZERKESZTŐ Martinkó József
EDITOR-IN-CHIEF jozsef.martinko@octogon.hu
VEZETŐ SZERKESZTŐ
SENIOR EDITOR
Szira Péter peter.szira@octogon.hu ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ
FOUNDING EDITOR
Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig) OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ EDITOR-IN-CHIEF OF OCTOGON ONLINE Farkas-Zentai Lili
lili.zentai@octogon.hu
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK
CORRESPONDENTS
Götz Eszter, Hack Orsolya, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára MÉDIATANÁCSADÓ
MEDIA CONSULTANT
Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu Kun Mária
maria.kun@octogon.hu
GRAFIKAI TERVEZÉS Borsa Aliz
GRAPHIC DESIGN
aliz.borsa@octogon.hu
LOGÓTERV
LOGO DESIGN
Sólymos Ágnes Eszter NYOMDAI MUNKA
PRINTED BY
Pauker Holding Kft. | 1047 Budapest,
Lassan haladtam az olvasással, mert az eddig végtelen izgalmas Sloterdijkszöveg perspektívája kitágult, történelmi, társadalmi, gazdasági összefüggések, a kapitalizmus érvényes kritikája fogalmazódott meg benne, és ezeknek az összefüggéseknek a hátterében mindig ott volt egy megfoghatatlan történelmi jelenség, a háborúk történelme Trójától a nacionalizmusig és az imperializmusig. Harminchárom nappal ezelőttig nem gondoltam arra, hogy a háború, a thümotikus személyiség, a thümotikus rendszer, a thümotikus rezsim őrült robbanása valósággá válik. A „Harag és idő” sajnos aktuálisabb olvasmány, mint valaha. Most így visszagondolva szégyellem magam kicsit, hogy az építész dühét, haragját boncolgattam, miközben pár héttel később a hősök, gyilkosok, ártatlan áldozatok véres testvérháborúja, megannyi menekült, halott és romba döntött város illusztrálja majd, hogy a szeretet és harag egyensúlya mennyire törékeny is valójában.
Baross u. 11–15. | +361 272 22 90 | www.pauker.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült. TERJESZTÉS
Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 7. oldal A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu. A BORÍTÓN
a szerk.
ON THE COVER
P ÍTVÁN ÉRT ET
AR
Z
A M AG
2022/2 www.octogon.hu
LA
Y
A
Bujnovszky Tamás felvétele látható.
Y
4
DISTRIBUTED BY
Magyarország: Lapker Rt.
ÉPÍTÉ
S
KÜLFÖLD 28 | sz.: Moscu Katalin f.: Alexandru Fleșeriu A városfal éke A Tektum-irodaház Kolozsvárott Tóthfalusi Gábor (Tektum Arhitectura) BUDAPEST 34 | sz.: Octogon f.: Danyi Balázs Bújócskát játszó ház Elkészült a Margit 9 társasház Börzsei Tamás, Nagy Nándor, Szakál Andrea, Szabó Bulcsu (BLOKK Építész Műhely) 40 | sz.: Götz Eszter f.: Hlinka Zsolt Szabad az Á Ráday Residence, Budapest Hatvani Ádám, Dékány Tibor (sporaarchitects) 46 | sz.: Emődi Ibolya f.: Palkó György Irány a Római! Teniszklub „a legmodernebb berendezéssel” Kardos Judit, Iszak Judit (ISCA Design) 52 | sz.: Vakli Tünde f.: Hlinka Zsolt Egy társasház metamorfózisa Erkel Residences a Kálvin térnél Hatvani Ádám, Dékány Tibor (sporaarchitects) 58 | sz.: Szira Péter f.: Bujnovszky Tamás Megkímélt állapotban A Váci út 110 külső és belső újragondolása Kiss Ida (DVM Group)
66 | sz.: Zsoldos Anna f.: Danyi Balázs Kortárs és historikus üdítő elegye Tudományos központ a fenntartható fejlődésért Losonczi Júlia, Oroszlány Miklós (GINKGO-Zöld Építész Iroda) 82 | sz.: Bán Dávid f.: Bujnovszky Tamás Játékos tér Új, többfunkciós park a pesti városfal tövében Koszorú Bálint (Város-Teampannon) KKK 106 | sz.: Martinkó József Made in Paprika Gedeon Tekla, Gschanes Sebastian (Fuzzy Earth) Tüdős Anna, Szalipszki Judit (Büro Imaginaire) 112 | sz.: Martinkó József Atlasz Gerhes Gábor képes enciklopédiája a Kiscelli Múzeumban Gerhes Gábor és a Paradigma Ariadné tervezői 118 | sz.: Oltai Kata f.: Szombat Éva Hol vagytok, csajok?! 12 éves lett a Nanavízió – naptárdívák, építészet
Alexandru Fleșeriu fotója
TAR TA LOM
ITTHON 128 | sz.: Kovács Péter f.: Bujnovszky Tamás Madártávlatból A Tatabánya Multifunkcionális Sportcsarnok Balogh Ferenc, Annus Marina Páll Ákos (CÉH Zrt.) 146 | sz.: Uhl Gabriella f.: Bujnovszky Tamás Belül tágas A Debreceni Egyetem új Learning Centere Bakó István (Medmixcenter Kft.) 152 | sz.: Pesti Monika f.: Bujnovszky Tamás Kontrasztok Magtár Alsóbogáton M. Miltényi Miklós (MM Művek Építésziroda) 128 | sz.: Détári György DLA f.: Benke Péter A Csend háza Merengő a rengetegben Borbás Péter DLA (Borbás Építész Műterem) 164 | sz.: Zöldi Anna f.: Bujnovszky Tamás A halszagú rokonság Múzeum Reguly Antal páratlan életművének Zircen Krizsán András DLA (MODUM Építésziroda) DESIGN LOKÁTOR 170 | sz.: Martinkó József f.: Erdőháti Áron Piaci viszonyok Zhu & Co. kínai bisztró a Nagymező utcában Hitka András 174 | INDEX
Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy 2022. január 1-jétől magazinjaink ára a következők szerint változott: OCTOGON MAGAZIN: 8 lapszám | 12 hónap / lapszám ára: 2500 Ft + áfa OCTOGON DECO: 6 lapszám | 12 hónap / lapszám ára: 995 Ft + áfa
5
AZ
1998 ÓTA MEGJELENT LAPSZÁMAI
1998 | 01 001
1998 | 02 002
1998 | 03 003
1999 | 01 004
1999 | 02 005
1999 | 03 006
1999 | 04 007
1999 | 05 008
1999 | 06 009
2000 | 01 010
2000 | 02 011
2000 | 03 012
2000 | 04 013
2000 | 05 014
2001 | 06 015
2001 | 01 016
2001 | 02 017
2001 | 03 018
2001 | 04 019
2001 | 05 020
2001 | 06 021
2002 | 01 022
2002 | 02 023
2002 | 03 024
2002 | 04 025
2002 | 05 026
2002 | 06 027
2003 | 01 028
2003 | 02 029
2003 | 03 030
2003 | 04 031
2003 | 05-6 032-033
2004 | 01 034
2004 | 02 035
2004 | 03 036
2004 | 04 037
2004 | 05 038
2004 | 06-1 039–040
2005 | 02 041
2005 | 03 042
2005 | 04 043
2005 | 05 044
2005 | 06 045
2006 | 01 046
2006 | 02 047
2006 | 03 048
2006 | 04 049
2006 | 05 050
2006 | 06 051
2007 | 01 052
2007 | 02 053
2007 | 03 054
2007 | 04 055
2007 | 05 056
2007 | 06 057
2008 | 01 058
2008 | 02 059
2008 | 03 060
2008 | 04 061
2008 | 05-6 062-063
2009 | 01 064
2009 | 02 065
2009 | 03 066
2009 | 04 067
2009 | 05 068
2009 | 06 069
2009 | 07 070
2009 | 08 071
2009 | 09 072
2009 | 10 073
2010 | 01 074
2010 | 02 075
2010 | 03 076
2010 | 04 077
2010 | 05 078
2010 | 06 079
2010 | 07 080
2010 | 08-9 081-082
2010 | 10 083
2011 | 01 084
2011 | 02-3 085-086
2011 | 04 087
2011 | 05 088
2011 | 06 089
2011 | 07 090
2011 | 08-9 091-092
2012 | 01 093
2012 | 02 094
2012 | 03 095
2012 | 04 096
2012 | 05 097
2012 | 06 098
2012 | 07 099
2012 | 08 100
2012 | 09 101
2012 | 10 102
2013 | 01 103
2013 | 02 104
2013 | 03 105
2013 | 04 106
2013 | 05 107
2013 | 06 108
2014 | 01 109
2014 | 02 110
2014 | 03
2014 | 04 112
2014 | 05 113
2014 | 06 114
2014 | 07 115
2014 | 08 116
2015 | 01
111
117
2015 | 02 118
2015 | 03 119
2015 | 04 120
2015 | 05 121
2015 | 06 122
2015 | 07 123
2015 | 08 124
2016 | 01 125
2016 | 02 126
2016 | 03 127
2016 | 04 128
2016 | 05 129
2016 | 06 130
2016 | 07 131
2016 | 08 132
2017 | 01 133
2017 | 02 134
2017 | 03 135
2017 | 04 136
2017 | 05 137
2017 | 06 138
2017 | 07 139
2017 | 08 140a
2017 | 08 140b
2018 | 01
2018 | 02 142
2018 | 03 143
2018 | 04 144
2018 | 05 145
141
2018 | 06 146
2018 | 07 147
2018 | 08 148
2019 | 01 149
2019 | 02 150
2019 | 03 151
2019 | 04 152
2019 | 05 153
2019 | 06 154
2019 | 07 155
2019 | 08 156
2020 | 01 157
2020 | 02 158
2020 | 03 159
2020 | 04 160
2020 | 05 161
2020 | 06 162
2020 | 07 163
2020 | 08 164
2021 | 01 165
2021 | 02 166
2021 | 03 167
2021 | 04 168
2021 | 05 169
2021 | 06 170
2021 | 07
2021 | 08 172
2022 | 01 173
AZ
171
ARCHITECTURE & DESIGN MAGAZINT KERESSE
a forgalmasabb hírlapárusoknál, az inmedio és a RELAY üzletekben valamint az alternatív árusítóhelyeken! — — RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT 1052 Budapest, Szervita tér 5. — — FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. — — MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. — — FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ 1072 Budapest, Rákóczi út 14.
— ÍRÓK BOLTJA 1061 Budapest, Andrássy út 45. — TERC SZAKKÖNYVESBOLT 1149 Budapest, Pillangó park 9. — MAGVETŐ CAFÉ 1074 Budapest, Dohány utca 13. — Fiók for arts Kft. 1111 Budapest, Csíky u 1.
— — — —
2022 | 02 174
7
28
A VÁROSFAL ÉKE
A TEKTUM-IRODAHÁZ KOLOZSVÁRON
Építészet: TEKTUM ARHITECTURA | TÓTHFALUSI GÁBOR Szerző: MOSCU KATALIN Építészeti fotó: ALEXANDRU FLEȘERIU 29
külföld Szentlélek (Fulicea) utcai bejárati kapu
A belső udvarra nagy felületeket nyitott a tervező
A bejárati ajtó, konzol
külföld
H
a Kolozsvár belvárosában jártok, feltétlenül látogassatok el a házhoz: 200 méteres könnyű séta Mátyás király szülőházától nyugati irányba. Mielőtt megpillantanátok a házat, előbb az Óvár nyugati falának darabkája tűnik fel. Ami azért érdekes, mert az első középkori városfal nyugati részéből csupán két töredék maradt fenn: az egyik ez, ami az egykori Szentlélek utcából jól látható, a másik darab a házzal átellenben található líceum udvarán rejtőzik, és csak akkor pillanthatjuk meg, ha felmászunk az iskola hátsó kapujának rácsain, és pontosan tudjuk, melyik irányba nézzünk.
Jól tudták ezt a városvédő bizottság régészei is, hiszen mindenáron arról akarták meggyőzni az építészt, aki egyben a telek tulajdonosa is, hogy tárassa fel és tegye láthatóvá a várfal minél nagyobb szegmensét. Már csak azért is, mert a pinceszinten húzódó falrészt (az utcaszinten látható fal alapját) 2000 éve beépített, római kori hatalmas kőtömbök alkotják. 2016-ban kezdődtek el a tárgyalások, és bizony több évre elhúzódtak, hiszen attól kezdve, hogy az alapok számára szükséges gödröt kiásták, feltárva egyúttal a városfal római kori fundamentumát, a telek a kolozsvári régészek kedvenc zarándokhelyévé lépett elő. A telek a városfal jelenléte nélkül is nagy tervezési kihívást jelentett, hiszen az építési szabályzat a 98 négyzetméteres telekre zártsorú beépítést ír elő. A városfal a mostani Virgil Fulicea utca 21. és 23. sz. házának telekhatárát képezte, és mindkét oldalára épület támaszkodott, az utcáról épp csak a keresztmetszete volt látható. Ha megtartották volna a zártsorú beépítést, a városfal feltárt nyugati oldala ismét eltűnt volna. Hosszas egyeztetések eredményeként született meg az a javaslat, hogy a bizottság kivételt tesz a szabályzat alól, és megengedi az épület utcavonaltól való hátrahúzását, szabadon hagyva a városfal kb. hatméteres szakaszát. Így született meg az egykori ház kifordított változata: az épület magja az egykori belső udvar helyére került, a régi ház helyét pedig egy előkert, pontosabban apró díszudvar váltotta fel. Azt a változatot, miszerint a városfalat a telek teljes hosszában látogathatóvá tegyék, végül elvetették, hiszen a lépcsőkön megközelíthető keskeny gödör előbb-utóbb elvesztette volna szabadtéri múzeum-jellegét. Helyette a tervező üvegfalú éket vert a hidasi homokkőből épült városfal és az új épület vasbeton-szerkezete közé, mely végighasít a ház három alsó szintjén, fentről beáramló természetes fénnyel világítva meg még az alagsori részt is.
S
ejthetitek, hogy sem a ház tervezése, sem a kivitelezése nem volt könnyűgalopp. Abban egyetértettünk Gáborral és a segédtervezőkkel, hogy sokkal izgalmasabb olyan épületet tervezni, ahol szinte megszámlálhatatlan a megszorítás. Ennél a tervezési feladatnál is akadt néhány: a Tektum iroda székhelyeként megtervezett házban egy bővülő hatfős csapatnak kellett elférnie, munkaterülettel, tárgyalóval, közösségi/étkező térrel és az összes szükséges mellékhelyiséggel. Az alagsorba került a közösségi tér, egy raktár, vécé, zuhanyzóval ellátott mellékhelyiség meg a ház villany- és gyengeáram-vezérlése. A földszint a tárgyalóé, az első emelet az irodavezető építészé, a következő két szinten további két iroda, a másodikon teakonyha, illetve a legfelső emeleten egy vécé és az épület szellőztető központja található – mindez abban a hasáb alakú magban, ami az egykori hátsó udvar helyére került. Az alsó három szint keleti falát a városfal képezi.
A ház utcai homlokzatának hangulatát a lépcsőház keskenyebb hasábja szabja meg, mely egyben összeköti az épületet a 25. sz. alatt található szerényebb Bauhaus-típusú lakóépület tűzfalával. Ez az épület határozta meg a ház ereszmagasságát, tetejének macskalépcsője pedig a lépcsőházat lefedő tetősík szögét. Személyes kedvencem a sarokablak, illetve a téglarács mögé rejtett udvari ablakok. Teljesen más hangulatú kapcsolat jött létre a 25. sz. ház nyitott lépcsőházas udvara és az új
ház pici, 12 m²-es nyugati udvara között. A tektumosok úgy döntöttek, nem fordítanak hátat a szomszédoknak, hanem megpróbálnak együtt élni velük. A nyugati homlokzat hatalmas ablakai mind erre az udvarra, illetve a délre található házak tűzfalaira néznek. Ez a látvány határozta meg a ház külső anyaghasználatát. Szintén a városrendészeti bizottság kérésére a teljes épületet látszótéglával burkolták amolyan jellegzetes tektumos stílusban. A tarka doppel téglát Németországban gyártatták le. Színeiben visszaköszönnek a környező házak tűzfalainak árnyalatai. Hab a tortán a két rend bélyeges tégla, melyeken a FULICEA, SZENT, LELEK, 23, TEKTUM feliratok olvashatók, és elszórva ékelték be őket az utcáról látszó homlokzatok szövetébe. A tetőt hornyolt cinklemezzel fedték, a hatalmas ablakok keretei égetett fából készültek, az ablakpárkányok rézlemezből. A várfal fölötti keleti homlokzatot és az irodák nyugati homlokzatát is hornyolt rézlemez fedi. Jó érzés kitekinteni az ablakokon, és látni azt, hogy nem csupán a homlokzatok esztétikájával törődtek, hanem azzal is, ami madártávlatból tárulkozik fel. Ilyen a várfal felső részét lezáró betonkáva, tetején folyami kaviccsal megtöltött tálcával, ami egyben a vízelvezetést is megoldja, vagy a kapu melletti zárt kukatároló tetején berendezett sziklakert. A környezet-érzékeny, humánus részleteken túl lenyűgöz a látszóbeton-szerkezet és a vízelvezetés, amiből – Gábor szerint – doktori disszertációt lehetett volna írni. Nem kis feladat volt megoldani a városfal teljes vízmentesítését, felfogni a déli és nyugati szomszédos házakról és telkekről ide befolyó esővizet, kijavítani a környező telkeken véletlenszerűen átvezetett csatornák hibáit, szivárgásait, amik egyébként mind az új ház alagsorában kötöttek volna ki. Az alagsorban mai napig megállás nélkül működik a páraelszívó, s miközben Gábor szeretettel simogatja a többezer éves kövek felületét, árgus szemekkel keresi a falon kiütköző sókristályokat vagy apró vízfoltokat. A régészek szigorú kikötése az volt, hogy az új ház szerkezete semmilyen formában nem támaszkodhat a városfalra, ezért születtek meg a hatalmas betonkonzolos megoldások. Egyikük a díszudvar fölé nyúló, fával burkolt előtető, egyben a következő szint járófödéme.
M
iközben a betonszerkezet forgácslapos textúráját nézegetem, és csodálom a zsaluzás pontosságát, Gábor nevetve meséli, hogy ez a ház nem is Tektum-terv, hanem amolyan Gábor és barátai összművészeti alkotás. A háznak nincs egyetlen derékszöge sem; a precízen és egyedien megtervezett részleteket úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy a kivitelezők egytől egyig barátai, jó ismerősei, akikkel már sokszor dolgozott együtt. Akármerre nézek, csupa látszó felület tárulkozik elém: a fugák nélkül falazott porotherm téglát nem vakolták, csak simán lefestették. A beton szürkéje kellemesen keveredik a homokkő sárgás színével, a belső ablakkeretek fűszeresvaj-színével, a padló picit zöldbe játszó szürkésdrappjával, a wenge burkolat sötétbarnájával, a tölgyfa bútorok melegségével és a vaselemek hideg sötétszürkéjével. Itt-ott felbukkan egy-egy színes festmény, de alapjáraton minden inkább textúrákról és az anyagok természetes színéről szól. Eredetileg NZEB-, azaz nulla energiaigényű háznak indult az épület: benapozási és felmelegedési terv készült hozzá, levegőt visszaforgató rendszerrel látták el, padlófűtése van, a külső világítást fotovoltaikus panelek biztosítják, de a városfal belső térben való jelenléte minden számítást és modellezést áthúzott. Légtechnikailag nem lehetett tökéletesen lezárni az épületet. Ezzel együtt, vagy pont ennek ellenére állítom, hogy a ház így is lenyűgöző, marasztaló, élhető, pillantást megragadó. Ugyanakkor sikeres példája az ellenurbanizmusnak, vagyis annak, hogy milyen az, amikor egy jól kigondolt és megtervezett kivételes ház erősíti a szabályt. Ha Kolozsváron jártok, az épület előzetes egyeztetés alapján látogatható.
31
34
BÚJÓCSKÁT JÁTSZÓ HÁZ
ELKÉSZÜLT A MARGIT 9 TÁRSASHÁZ
Építészet: BLOKK ÉPÍTÉSZ MŰHELY | BÖRZSEI TAMÁS, NAGY NÁNDOR, SZAKÁL ANDREA és SZABÓ BULCSU Szerző: OCTOGON Építészeti fotó: DANYI BALÁZS 35
A
utóban ülve, az Ankara utca szerpentinjén lefelé araszolva egy fehér, izgalmasan töredezett tömegű házon akadhat meg a szemünk. A meredek utca zártsorú beépítése itt fellazul. Kis teresedés jön létre, a homlokzat több síkban ugrik vissza az utcavonaltól, az első szinttől ismét előremozdul a tömeg. A homlokzatot lezáró ereszvonalak is lelépcsőznek a szomszéd házaktól. Honnan a bátorság egy rendhagyó, mégis arányosan illeszkedő formáláshoz? A válasz meglepően prózai.
Az új társasház beépítése követte az eredeti, korábban itt lévő földszintes épületek járdától visszaugratott, beugró középudvaros kontúrját. A szabályozási terv építési vonala is ezt szabta meg, gyakorlatilag körberajzolva a két kis épület alaprajzi kontúrját. Az első tervtanácsi értékelésen volt olyan vélemény, hogy a szabályozási terv helytelenül rögzítette a meglévő állapot beépítését és az építtetőnek kérelmeznie kellene a szabályozási terv módosítását egyenes zártsorú beépítésre. A feladat így nagy kihívás elé állította a tervezőket, de a szabályok adta kötöttség egyben egyedi szerkesztés felé vezette őket. Szerencsére többszöri próbálkozás után sikerült megvédeni a beépítést és az elsőre szokatlan tömegalakítást. Így a szomszédos homlokzatok folytatásának tört síkjaival egy karakteres, lépcsőzetes visszaugrás alakult ki az utcafronton. A szűk, meredek, gyakran forgalmas utcában ez a térbővület nagyon jótékonyan hat mind a házban lakók, mind az utcán sétálók számára. Az épület előtt beépítetlenül hagyott közterületen helyet kapott – a tervezők által nemrég kialakított – két kisméretű, növényekkel beültetett kert, ami szintén nem mindennapi jelenség zártsorú beépítések esetében. Az autóktól védelmező sziklák mellett bevezető, kockakővel kirakott keskeny járat mellé hamarosan érkezik mindkét oldalra egy-egy tömör fapanel pletykapad is. A BLOKK Építész Műhelyt évtizedes kötődés fűzi a Margit utca 9hez. Az iroda alapítása után Szakál Andrea fedezte fel az akkor lakatlan, dzsungellel benőtt épületegyüttest, és kereste meg tulajdonosát, hogy a kiváló adottságú telek hasznosításában segédkezzen. Több koncepció – hotel, zarándokszállás, vendégfogadó – végiggondolása után 2013-ban a válságévek elhúzódásával átmeneti hasznosításra került az ingatlan. Minimális költségvetésből védőtetőkkel fedték le a magas tűzfalak tövében álló egyszintes, félnyeregtetős, elhanyagolt épületek romjait. A házak használható helyiségeit kifestették és megtisztították a fölöttük burjánzó, elvadult kertet. 2014-ben megnyílt a Rózsadomb alján emblematikussá vált Margit9 szabadtéri közösségi tér és egyben szórakozóhely, piac, bolt, büfé, kerthelyiség, rendezvényhelyszín, mely hamar a környékbeliek kedvelt találkozóhelye lett. A két utcafronti, földszintes, régi épület között sétány vezetett fel a kert felső részébe. Kétoldalt az emelkedő terepszinthez igazodva lépcsőzetes, fedett-nyitott teraszok helyezkedtek el. A szomszédos épületek tűzfalaihoz a sétány felé lejtő, fehér ponyvával fedett félnyeregtetők illeszkedtek. A felújított régi házban kialakított építészirodában kezdődött az új társasház tervezése is. A kiviteli tervek épp elkészültek, mikor a közösségi tér 2017. március 13-án bezárta kapuit. A társasház földszintjén két irodahelyiséget terveztek, az egyiket épp az ideiglenes iroda helyén, a másikat ott, ahol Margit9 központi tere volt a kemencével. 2019 karácsonyán ide költözhetett vissza az iroda, mely a mai napig a ház földszintjén működik.
36
A
z alsó szinten az utcafronti két iroda között sétálhatunk be a nyitott lépcsőházig, mögötte a hegyoldalba mélyesztett, zöldtetővel fedett autóbeállókig. A bejárati szint felett négy szinten összesen 14 lakást alakítottak ki 60–80 m² alapterülettel. Az első három szinten két utcafronti és két kertre néző lakás, a negyedik, visszaugratott szinten pedig egy-egy nagyobb teraszos tetőlakás kapott helyet. Az épület közepén elhelyezett nyitott lépcső két oldalán egy-egy belső udvar található, melyeket egyik oldalról a meghagyott, tégla tűzfal határol. Ide nyílnak az utcafronti és kerti lakások belső helyiségei.
A legfelső szint zárófödéméről függesztett vasbeton lépcső a vékony, függőleges osztású fehér pálcákkal könnyed, légies hatást kelt. A fedett-nyitott világos lépcsőház geometrikus mintás burkolataival idézi meg a városi bérházak belső udvarainak cementlapos karakterét. A homlokzat fehér vakolatot kapott fehér korlátokkal, vékony vasbeton erkélyekkel. Az épület elzárkózás helyett három megnyíló térrel kapcsolódik a város szövetéhez: elől a visszaugratott előkerttel, a ház közepén a világos, nyitott, lépcsőházas udvarokkal és hátul, egészen a Gül Baba türbéjéig feltáruló hátsó kerttel. A tervező csapat a törtvonalú építési vonal adta kötöttségek ellenére egy kiválóan illeszkedő, izgalmas tömegű házat szerkesztett, melynek meglepően sok arca van. A szerpentinről rendhagyóan magasabbról, nagyjából az első szintről nézhetünk vele szembe. Ennél még látványosabb a Margit utcán sétálva, lentről vagy fentről közeledve: a visszahúzott, különböző irányú homlokzati síkoknak köszönhetően hol eltűnik, hol előbújik az épület, minden nézőpontból új, izgalmas formáit tárva elénk.
Az épület közepén elhelyezett nyitott lépcső két oldalán egy-egy belső udvar található
A legfelső szint zárófödéméről függesztett vasbeton lépcső a vékony, függőleges osztású fehér pálcákkal könnyed, légies hatást kelt
Az utcafronti két iroda között vezet be az út a hegyoldalba mélyesztett, zöldtetővel fedett autóbeállókig
37
Az első három szinten két utcafronti és két kertre néző lakás, a negyedik, visszaugratott szinten pedig egy-egy nagyobb teraszos tetőlakás kapott helyet
— — Tervezés: 2015–2017 Kivitelezés: 2021 Nettó alapterület: 2100 m², lakások 1000 m² — — Építészet, belsőépítészet: BLOKK ÉPÍTÉSZ MŰHELY | BÖRZSEI TAMÁS, NAGY NÁNDOR, SZAKÁL ANDREA, SZABÓ BULCSU 38
— A társasházi beépítés az eredeti, korábban itt lévő földszintes épületek járdától visszaugratott, beugró középudvaros kontúrját követi
39
SZABAD AZ Á 40
RÁDAY RESIDENCE, BUDAPEST
Építészet: SPORAARCHITECTS KFT. | HATVANI ÁDÁM Szerző: GÖTZ ESZTER Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT 41
A homlokzat az eklektikus belsőferencvárosi lakóházak mozgalmas arcát kortárs módon fogalmazza át
A két széles, forgalmas utcát összekötő ház földszintjének megnyitásával a Ráday Residence többfunkciós passzázsházként a környék nyüzsgő életének részévé válik
42
A
sűrű beépítésű Belső-Ferencvárosban az egyik utolsó foghíj a Bakáts tér közelében, a Ráday és a Lónyay utcák között átfutó telek volt. Az önkormányzat egy ideig saját beruházású irodaházat tervezett ide, a beépítésre le is bonyolított egy építészeti tervpályázatot, de végül úgy döntött, hogy eladja a telket. Az új tulajdonos szinte egy időben két lakóházat is építtetett a környéken: itt, illetve az Erkel utcában, egy 2016-ban lebontott klasszicista épület helyén. Mindkettőt a sporaarchitects tervezőire bízta, és noha a két házban sok hasonló elemet találunk, mindegyik önálló karaktert mutat fel.
A Ráday Residence esetében sokféle hátrányból kellett előnyt faragni. A két szomszédos épület nemcsak korban, hanem szintmagasságban is nagyon eltér egymástól: míg északra egy kétemeletes, klasszicista lakóházhoz kellett igazodni, délre egy jóval későbbi időszak ötszintes beépítéséhez. A másik nehézség a rendelkezésre álló hely méretarányaiból és tájolásából adódott. A hosszú, keskeny házhely két széles, forgalmas utcát köt össze – a meglehetősen nagy háztömbben nincs is több ilyen átmenő jellegű telek –, ráadásul a két szomszéd ház tűzfalai miatt a belső rész tájolása is kedvezőtlen. A tervezők ezért úgy döntöttek, hogy a házat nem elzárják az utca forgalmától, hanem teljes hosszában megnyitják, többfunkciós passzázsházként a környék nyüzsgő életének részévé teszik, és a hasznos alapterületet a két utcára néző tömb között egy harmadik, merész szögben elfordított szárn�nyal bővítik. A hagyományos értelemben vett főbejáratok helyére a passzázs teljes szélességében egy áttört felület került, hullámos sodronyfonatból készült ún. haidekker-háló, ami 20. század elejének sikeres magyar szabadalma volt, lévén olcsó, tartós, és igen változatos formákban, színekben alkalmazható, az 1910-es, 20-as évek korai modern építészetében a pincelejárótól az elegáns kastélykerítésig a legkülönbözőbb helyzetekben használták. Az ily módon átlátszóvá tett kapuk reggeltől estig nyitva vannak, így az utca gyakorlatilag átfolyik a házon. Az utcai homlokzatok szürkésfehér, homokszórt jura mészkő burkolata finom elmozdulásokkal, a síkból kissé kiugró vagy visszaléptetett részletekkel hozzák vissza a környék eklektikus házainak tagolt homlokzatát, az ablaknyílásokat és az üvegkorláttal zárt erkélyeket körbeölelő acélkeretek is ezt a mozgalmasságot hangsúlyozzák. Itt ráismerhetünk az Erkel utcai ház erős kiülésű szürke acélkereteire, de a keretek szélessége visszafogottabb, ugyanakkor az aszimmetria, a szabálytalanság erőteljesebb, hiszen itt egy változatosabb építészeti környezetben jelenik meg ugyanaz a megoldás. A beruházó által meg-
kívánt lakásszámot pedig úgy lehetett biztosítani, hogy a három tömbre lépcsőzetesen kialakított további két szintet emeltek – ezek az utca felől két szélső szárnyra az utcáról nem is láthatók –, ahol nagyobb méretű, széles teraszos és tetőkertes penthouse-okat alakítottak ki. Így a finom felületű, mozgalmas homlokzat kortárs módon illeszkedik az utca, a környék építészeti hagyományaihoz, de befelé lehetőség nyílt a bővítésre.
K
ifelé tehát a ház vizuális párbeszédbe lép, a telek belsejét azonban minden szempontból a praktikum és a 21. század igényei alakítják. A két utcai szárny közé feszített, merész szögben elfordított belső traktus két udvart hoz létre, melyek földszintjét a passzázsra néző, üveghomlokzatú közösségi és üzlethelyiségek kísérik, fölötte, az első emeleten pedig egységes irodaszintet alakítottak ki. Efölött kezdődik a lakóház, aminek függőfolyosóit a kapunál már megismert sodronyfonat határolja, így akadálytalanul rálátni a belső udvarra, illetve az irodaszint tetején kialakított függőkertekre. A függőfolyosó itt szó szerint értendő, ugyanis nem tapad hozzá a szomszéd ház tűzfalához, hanem egy függesztett szerkezettel elválik attól, és látni engedi a régi téglafelületet, még az egykor ugyanitt állt épület megmaradt kontúrjait is. A rusztikus téglafelület felbukkanása szépen gazdagítja az acélszürke sodrony-mellvédek és a szürke járólapok által meghatározott folyosók puritán összhatását. A szemben lévő tűzfalat egyszerűen lefestették fehérre, ez is javítja a belső rész fényviszonyait.
Az 56 lakás közül a legkisebb 40, a legnagyobb 120 négyzetméter; a közös helyiségekben biciklitároló, recepció, és a ház alatt három mélygarázsszint is van. A földszinti irodák fényviszonyait a tetőkertekbe illesztett felülvilágítók javítják, ami felülről, a gangokról nézve is kellemes látványt nyújt. A tágas lépcsőházakból az áttört mellvédű folyosókra lépve a lakók egyszerre érzékelik maguk körül a privát teret és a passzázs életteli közegét. Idővel a tűzfalra tövébe ültetett vadszőlő is felfut, és az új ház minden részében otthonossá, belakottá válik. A kortárs építészetnek vissza-visszatérő kérdése, mitől lesznek élhetők a sűrű belvárosi utcák lakóházai. A Ráday Residence nyitottsága határozott választ ad a kérdésre: a többféle funkció nem csupán jól megfér egymás mellett, de miniatűr várossá formálja a passzázsházat. A nyitottsága így nemcsak hosszában és lentről felfelé érvényesül, hanem a működésében is. Nem véletlen, hogy már a tervek megszületésekor, 2017-ben elnyerte a European Property Awards díját, majd két évvel később az Év Lakóingatlanfejlesztése címet.
43
I RÁNY A RÓMAI!
TENISZKLUB „A LEGMODERNEBB BERENDEZÉSSEL”
46
Építészet: ISCA DESIGN | KARDOS JUIT és ISZAK JUDIT Szerző: EMŐDI IBOLYA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY 47
EGY TÁRSASHÁZ ERKEL RESIDENCES A KÁLVIN TÉRNÉL
52
METAMORFÓZISA Építészet: SPORAARCHITECTS KFT. | HATVANI ÁDÁM és DÉKÁNY TIBOR Szerző: VAKLI TÜNDE Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT 53
MEGKÍMÉLT ÁLLAPOTBAN A VÁCI ÚT 110 KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÚJRAGONDOLÁSA
Építészet: KÁLMÁN ERNŐ DLA – 1993 KISS IDA | DVM GROUP – 2021 Szerző: SZIRA PÉTER Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 58
Az épületegyüttes Zsilip utcai, D jelű tömbjének kiugró tetőszintje rejti a ház gépészetének jó részét A kétoldalról is nagy üvegfelületekkel felnyitott főbejárat folytatásaként kapott helyet a terasszal is kibővített dolgozói étterem
59
KORTÁRS ÉS HISTORIKUS TUDOMÁNYOS KÖZPONT
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT
66
ÜDÍTŐ ELEGYE
Építészet: GINKGO ARCHITECTS | LOSONCZI JÚLIA és OROSZLÁNY MIKLÓS Szerző: ZSOLDOS ANNA Építészeti fotó: DANYI BALÁZS 67
68
V
annak épületek, melyek előtt gyanútlanul sétálunk el, nem tűnnek fel, mert annyira illeszkednek az utcaképbe, a miliőbe, amit elvárunk tőlük. Ilyen az Úri utca 72. is a Várban. Elsőre nem kapja el tekintetünket, mert ilyennek kell lennie. Egy szép, történelmi épületet látunk egy nagy múltú helyen: klasszikus, nyugodt arányú homlokzatot, barokk elemeket, és pont ezt várjuk el egy várbeli épülettől. Így hát elégedetten sétálunk tovább a Tóth Árpád sétányon, miközben mit sem sejtünk arról, mi mellett haladtunk el.
Erről a képzeletbeli jelenetről eszembe jutott egy másik: E.T.A. Hoffman, ez a 18. századi német író, karikaturista, jogász, zeneszerző és híres alkoholista számos misztikus és rémtörténetet írt. Az egyik novellája „Az elhagyott ház” címet viseli. Egy romos, lakatlan házról szól, ami örökkön zárva van, ablakai sötétek. A város lakói ismerik az épület kitartó hallgatását, de együtt élnek vele. A főhős, egy fiatal diák is mindennap elmegy mellette, hisz szem előtt van, a város legforgalmasabb utcájában áll. Egy idő után az épület képe beférkőzik a gondolataiba, kutatni-vizsgálni kezdi az épületet, majd teljesen megdelejezi, amikor meglát az ablakban egy női kezet. A házról kiderül, hogy nem lakatlan, és falai között misztikus dolgok történnek. Az Úri utca 72. sem egy átlagos épület, már ha lehet ilyet mondani egyébként a várbeli házakra. Habár misztikus jelenésekről nem hallottam falai között, de története épp annyira delejes. Az épület a Magdolna torony átelleni szomszédja, eredete a középkorra nyúlik vissza és a templom plébániájaként funkcionált eredetileg. A mai épület helyén két épület állt, ezt a kettősséget más formában, de a mai napig megtartotta. A 18. század végén nyerte el maihoz hasonló formáját, késő barokk, klasszicista homlokzatát és a sétányra néző épületrészt is. Az épület tömege, valamint az Úri utcai homlokzat osztása és kőkeretes kapuja őrzi mai napig a ház ezen korszakát. A következő változást a történetében már egy 1939–41-es átépítés hozott. Az épü-let tulajdonosa, Scossa Géza a Magyar Nemzeti Bank igazgató-helyetteseként vásárolta meg az épületet. A ház ekkor kívül-belül és alul-felül is átalakult. A sétány felőli homlokzatot átszabták, ablakkiosztása megváltozott, kapott egy sarokerkélyt és két zárterkélyt, a korban jellemző klasszicizáló-romantizáló hatásokkal. Bent az eredeti térrendszert átalakították, közlekedőit is beleértve, a tetőszerkezetet és a födémeket úgyszintén. Az épülethez mindig is tartozott pince, egyrészt becsatlakozott a Vár alatt húzódó barlangrendszerbe: ezt a kétszintes barokk pincét, mely 7–10 méter mélységű volt, bővítették 15–30 méter mély rendszerré. Csarnokokat, trezortermeket alakítottak ki a Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka számára, és óvóhely is készült a háborúra. A koronázási ékszerek elhelyezése is felmerült a korabeli tervekben. Az ostrom alatt erőteljesen megsérült az épület, homlokzata és falszerkezete is sok helyen leomlott. Az 1950-es években a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztó központja került a pincerendszerbe. Felszíni területén, az 1969-es felújítások után a teherelosztó munkatársaik kaptak lakást. Később a teherelosztó átköltözött a már lebontott, Virág Csaba-féle későbbi épületbe. Az épület a 2000-es évek eleje óta állt üresen, míg a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványa (PADME) meg nem vásárolta 2014-ben. Az épület felújítására meghívásos pályázatot írtak ki, melyen a műemléki épület tervezését a Ginkgo-Zöld Építész Iroda Kft. nyerte el. A közel húsz éve használaton kívüli épület állaga romos volt, az építészi munka 2015ben kezdődött meg és 2021-ig tartott. Az épület a PADME tudományos központjaként épült újjá, melyben kutatóközpont, irodák, könyvtár kapott helyet. Programja alapján a központban – a kutatói együttműködések keretében – a tudományos világ élvonalába tartozó professzorokat látnának vendégül.
Az építészek alapkoncepciója az épület „többhomlokzatúságá nak” megtartása, a történetéből fakadó két épületszárny belső térbeli összekapcsolása, de homlokzati elkülönítése lett. A generáltervezés kortárs elemeit konzekvens anyaghasználattal emelte ki a Losonczi Júlia és Oroszlány Miklós vezette építész csapat. Az Úri utcai tömbről fellelhetőek voltak a késő barokk állapotokat dokumentáló fotók, így ennek a szárnynak a homlokzatán a cél az eredeti ablakkiosztások és keretezések visszaépítése volt. Az ablakkiosztást és a kőkeretek visszaépítését a homlokzat eredeti párkányosztásának figyelembevételével hozták létre. A kapuzat különleges csillagmintáját is felújították. A sétány tömbjét minden egyes korszak a maga képére szabta, így az építészeti karakterét nehéz lett volna meghatározni. Az építészek ezért úgy döntöttek, finom gesztussal kortárs elemeket adnak a homlokzatnak. Az átalakítások során létrejött erkélyeket és ablakbeosztásokat megtartották, illetve a Kapisztrán tér felé kaput nyitottak egy régen jelzett bejárat helyén. A homlokzatokon megjelenő új építészeti elemek a sétány felőli nyílásokon megjelenő fém perforált zsaluk, melyek véletlenszerű finom mintát kaptak. A lakatosmunkákat a Molnár Steel Design Kft. szakemberei készítették. A homlokzatnál figyeltek arra, hogy túlságosan ne válasszák el a két épület karaterét, így a homlokzat színe egységes, a lábazati burkolat egyik szárnyról a másikra folyik és az ablakok mérte és belső osztása is egységben áll egymással. A belső terekben a legnagyobb változást az udvar üvegtetőzettel való lefedése jelenti. A nyitott udvarból zárt, belső helyiséget alakítottak ki. A belsők egységesen fehér színt kaptak, ezt az egységet csak az építészeti elemek törik meg, a falkutatások során ugyanis nem találtak freskó vagy stukkó díszítést. A tér három szintre osztódik, a térszervezés vezérgondolata az volt, hogy mindhárom szint be legyen kapcsolva az épület használatának mozgásfolyamába és az udvar is minden szinten be legyen ágyazva a térrendszerbe. A tervezési feladatot egyébként kiegészítette egy környezetpszichológiai kutatás is, melynek eredményei segítették a tervezők munkáját. A földszinten több boltozatos helység is megmaradt, csehsüveg-boltozatuk karakterét igyekeztek jobban hangsúlyozni a síkfödémek mellett.
A
földszinten találhatóak a fogadóhelyiségek, tárgyalók, a kutatók nappalija, melynek pozíciója az épületen belüli mozgást indukálja. Az építészeti munkálatok a pincerendszert nem érintették, de lejáratát átalakították egy esetleges későbbi bekapcsoláshoz, utalásképpen a föld alatti világra. A háború előtti átalakítás során árkádíves falsávot hoztak létre, ezt a tervezők megtartottak. Az első emeleten egy új híd köti össze a két épületrészt, bevonva a szint életébe az udvart. A tetőtér helyiségeit egy körbejárható kerengő kapcsolja össze, vagyis a kutatószobákat, előadót és a könyvtárt. Lényeges volt, hogy az eredeti tetősík és -forma megmaradjon, de látható legyen a Magdolna torony, ahogy az is, hogy az új üvegszerkezetű fedés ne nőjön túl a tetősíkon, az utcáról ne legyen látható. Ez a bonyolult feladat végül egy kedvező térhelyzetet, vagyis a kerengő megvalósítását eredményezte. Az udvart fedő üvegszerkezetet, a fémmembrán szerkezetű üvegtetőt láthatatlan, finom elemnek szánták a tervezők, ezért arra törekedtek, hogy minél vékonyabb struktúrából álljon, és fehér színe is láthatatlanságát, illeszkedését támogatja.
Két új lépcsőház létesült azzal a céllal, hogy a térhasználat során lehetőleg minden elem vertikálisan is be legyen kötve az épületben. Az új építészeti elemeket visszatérő motívumként egyedileg öntött terazzo-burkolattal fedték, így például a lépcsőházakat is. A terrazzo-burkolat pettyezésszerű mintája visszaköszön a külső zsaluk pontszerű mintázatában. A tervezők a színek harmóniáját is igyekeztek tartani a burkolat keverésével, a filigrán bronzkorlátok tudatos anyagés színhasználatával. Sok apró, finom összhang rejtőzik az építészeti koncepcióban, s áll össze mutatós egésszé.
— Az épület külső megjelenésében a kettősség dominál: a barokk kori történeti helyreállítás és a mai elemekkel kiegészített meglévő homlokzatok
69
(Források: Bor Ferenc, Farbaky Péter és Tóth Timea építéstörténeti dokumentációja; www.urbface.com)
K incse k a m é lybe n is
— A vár lakónegyedének mai utcahálózat-szerkezete már a középkor folyamán kialakult. A jól dokumentált ingatlan-kataszteri változások számunkra igazán érdekes eseménye 1936. július 16-án történt, amikor a Magyar Nemzeti Bank titkos megbízásából Scossa Géza, a bank igazgató-helyettese vette meg az ingatlant, 105 000 Pengőért. A bank az épületen végrehajtott – Scossa nevén futó – építkezések után 1942. december 23-án íratta a nevére (azaz vásárolta meg az igazgató-helyettestől) az ingatlant. A vételár ekkor is 105 000 Pengő volt. Hosszmetszet
A hivatalosan folyó építkezés egy nagyobb, titkos munkát takart. A Scossa-féle vásárlás mögött álló Magyar Nemzeti Banknak különleges céljai voltak az épülettel: óvóhelyet, trezortermeket szándékoztak a ház alá építeni, biztosítandó a háborús események alatti bankjegyforgalmi működést, a vezetőség és családtagjaik védelmét. Ennek előzménye az az 1884-es geológiai kutatás, amely az ingatlan alatt egy hatalmas kiterjedésű barlangrendszert tárt fel. A műszaki tervezést a bank hivatala végezte. A kapubejáróból balra nyíló földszinti helyiségeket átalakították, a második ablakot vakablakká alakították, és egy liftet építettek elé, mely 15 méteres mélységbe szállította az utasokat és terheket. A helyiségből egy fekvő légóajtóval lezárt, meredek boltíves folyosót is nyitottak a négy méter mélyen épített házipincébe, a szomszéd 70-es ház téglaboltozatos barokk pincéjét is használatba véve. Az építkezést több egymás alatti szint kialakításával egészen 30 méteres mélységig folytatták. A 15 méteres szinten két trezor-termet alakítottak ki, a szóbeszéd szerint az egyik Magyarország aranytartalékának elhelyezésére, a másik a Szent Korona védelmére szolgált volna. Valójában mindkettő általános értékmegőrző céljára készült. A 30 méteres szinten hatalmas, háromszintes trezort építettek. A pincerendszer teljes kiépítése 1942 decemberére készült el Kadics Ottokár, Jáky József és báró Reichlin-Meldegg Tibor mérnökök irányítása mellett. Hogy az épületegyüttes Budapest ostroma alatt rengeteg találatot kapott, az annak volt köszönhető, hogy a 22. (Mária Terézia) SS-hadosztály katonái is itt találtak alkalmi menedékre. A banki trezor-funkciók végül az '50-es években szűntek meg, amikor a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztó központja vette használatba az épületet. Ám a pincerendszer alakítgatásával továbbra sem hagytak fel a tulajdonosok. Végül 1967-re alakult ki a mai, 1534 m2 alapterületű, majd’ 450 méter hosszú folyosó-és üregrendszer.
Földszinti és első emeleti alaprajz
70
Építészeti szándék volt, hogy minden szinten megvalósuljon a körüljárhatóság, amit az első emeleten egy új híd tesz lehetővé
71
A lépcsőkön az udvar körüli, fényben úszó kerengőre érkezünk meg
A kortárs átalakításokat az építészek két anyaggal jelölték: a bronz korlátokkal és az egyedi terrazzo-burkolat használatával
72
Az épületben két új lépcsőházat is nyitottak. Az új lépcsőházak az épület átalakításának alapmotívumát szolgálják: a három szint összekötését és a belső udvar térrendszerbe való bekapcsolását.
Az íves lépcső a belső használatot szolgálja, a kutatók nappaliját és a tetőtéri könyvtárat köti össze
73
Az Úri utcai épületszárny a vári környezethez a helyreállított barokk kori homlokzattal kapcsolódik
74
75
JÁTÉKOS TÉR ÚJ, TÖBBFUNKCIÓS PARK A PESTI VÁROSFAL TÖVÉBEN
Tervező: VÁROS-TEAMPANNON KFT. | KOSZORÚ BÁLINT Szerző: BÁN DÁVID Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 82
83
A Bástya park egy alapvetően kicsi, nem sokkal több mint 1700 négyzetméteres területet ölel fel
A szűk, belvárosi térséget a különböző szinteltolásokkal, hullámzó vonalvezetésekkel nem csak optikailag sikerült megnövelni
84
A Bástya utca egy sarki foghíjtelke, hátterében a középkori városfal jelentős darabjával, évtizedek óta kihasználatlanul állt. Mostanra itt többfunkciós mikropark létesült, amely többszintes térszerkezetével izgalmas, a városfalat is élettel megtöltő térséggé alakult.
A
megmaradt régi városfalaknak mindig megvan a romantikájuk. A házak udvaraiból vagy szűk kis parkocskából elő-előbukkanó titkos falmaradványok, -szakaszok vonzzák az elbújni és felfedezni vágyókat. Más városokhoz hasonlóan – gondolhatunk a szinte teljesen körbeérő zegzugos sétányt alkotó soproni városfalra – a pesti Belváros szűk magját körülvevő középkori eredetű városfal is egyre több helyen tárulkozik ki ismét. A most elkészült Bástya utcai kis, de annál összetettebb park kapcsán pedig egy igen jelentős és látványos darab kapott új értelmezést. A feltételezhetően 1710 körüli, de egyes vélemények szerint már a XVII. század végéből datálható, legkorábbról fennmaradt pesti várostérképen a városfal határozottan veszi körbe az addigra már jelentős sűrűségben beépült kereskedővárost. Az árokkal körbevett városfalnak ekkor három kapuja (Váci, Hatvani és Kecskeméti) és tizenkét rondellája van, a Duna felől pedig sánccal védik a város házait. Magán a falon csak lőrések nyíltak. Ugyanebben az időszakban a városvezetés a falon túli külső területek parcellázásába fogott, hiszen a század végén a belső városrész már elkezdte túlnőni kereteit, úgyhogy égető szükség volt új telkek bevonására. Az 1780-as évektől kezdve a város fejlődését akadályozó kapuk és falszakaszok bontásába kezdtek, vagy egyes részeit beépítették az újonnan épülő házakba. Az 1808-ban utolsóként elbontott Hatvani kapuval lényegében véget ért a pesti városfal története, legalábbis annak első szakasza. 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény című, ritka módon nem német, hanem magyar nyelvű tudományos folyóirat kezdte el ismét felfedezni a városfalat Jankovich Miklós korabeli történész jóvoltából, aki a talajban több helyen kutatta fel a különböző korból származó maradványokat. A következő két évszázadban építkezések vagy háborús károk nyomán további faldarabok és -szakaszok kerültek elő, így vált láthatóvá a mai Bástya utca 1–11. számú telkeket határoló, legnagyobb darabban egységében megmaradt városfalszakasz a II. világháború után. A telkeken korábban álló lakóházak olyan súlyos találatot kaptak a világháborúban, hogy azokat később teljesen elbontották, a romokkal pedig a házak pincéjét töltötték fel. A felszínen a foghíjakra jellemző szokványos történet zajlott, eleinte szerény parkocskát alakítottak ki, amit fokozatosan szorított ki a parkoló. A Bástya utca ezen szakasza pedig megmaradt egy rövid gyalogossétánynak. A Belváros sűrű beépítettsége miatt kuriózum az üres telek, ezért nagy lehetett a kísértés a beépítésre. Ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy egyrészt eltűnik a városfal láthatósága – mint ahogy az történt a Kálvin téren a szintén foghíjon előbukkanó fallal, amit ma a Korona szálló takar el –, másrészt tovább növekszik a városrész terhelése. A zsúfolt Kiskörút hátterében valóban szükség volt egy talpalatnyi zöldre, némi fellélegzésre lehetőséget nyújtó térség kialakítására, amire alkalmasnak tűnt a városfal által határolt, elhagyatott telekegyüttes. A megrendelő v. kerületi önkormányzat ellenállt annak, hogy a telken egy újabb szálloda vagy irodaház létesüljön, ehelyett az idővel védelmet kapott városfalszakasz láthatóságára törekedett. Egy olyan koncepciót dolgozott ki, amely jól tud csatlakozni a különböző egyéb faldarabok által elmesélt történeti kontextushoz, egyúttal pedig egy „multifunkcionális mikropark” létesítésével különböző új, leginkább a rekreációra törekvő rendeltetést adhat a térnek. A tervekből kikerült a környék útvonalait túlságosan terhelő mélygarázs elképzelés is, mi több, a területrendezés során felvállaltan nem csak a területen szűnt meg a parkolás, hanem a szomszédos Veres Pálné utca megújuló szakaszán is néhány parkolóhelyet fákra „cseréltek”. A talán kissé túlzottan összetett igények megvalósításával a kerület köztereit már jól ismerő Város-Teampannon Kft.-t bízták meg,
majd a Koszorú Bálint vezette tervezőcsapat próbálta meg kihozni a területből a legtöbbet. Hiszen egy alapvetően kis, nem sokkal több mint 1700 négyzetméteres térségről van szó, ahova a megrendelő közparkot, a szomszédos óvoda számára játszóteret, sportpályát, szabadon hasznosítható termet, szabadtéri közösségi tereket képzelt el, nem beszélve magáról a kitárulkozó városfalról, ami a tervek szerint külön interpretációt kap. Mindezt pedig úgy, hogy a területen érvényesüljön az előírt legalább 50 százalékos zöldfelületi mutató. A tervezői elképzelés számos játékossággal oldotta meg az öszszetett faladatot. Az első, a tér kialakítása szempontjából a legfontosabb elem a szintekkel való játék: a pinceszinten elhelyezett kiszolgálóépület és a felette lábakon álló, szinte lebegő sportpálya között több szint eltolásával bő 500 négyzetméterrel bővült a hasznos terület. Ez a lépcsőzetesség egyben üdítően ható térélménnyel is gazdagítja az egyébként sík területet, ami végül a fal gyilokjárószintjére elhelyezett gyalogjárdával és a végében kialakított kilátóponttal éri el csúcsát. Fontos szerepet kapnak és jól működnek a különböző, a síkokból kilépő perspektívák. Kezdve a pinceszint előterében finoman összetartó és a felszín felé törekvő látszóbeton mennyezetével, majd erre segít rá a park összes elemének emelkedése. A kiteljesedés pedig a nyugati oldalon a fal síkjából kilépő kilátóterasz, amely ráfordul a Só utcára és egyvonalba kerül a Duna túloldalán található pálos Sziklakápolnával, amellyel létrejött a Gellért-hegy felé nyíló látványos tengely.
A
játékosság a tér sokszínűségben folytatódik. Ennek első színfoltját a sokoldalú növényvilág adja. Maguk a zöldfelületek is több szinten rendeződnek el és rendkívül nagy a variabilitás. Találunk itt hagyományos virágbeültetést, különböző intenzív zöldkazettákat – például sebesen növekedő bambuszokkal –, de az ivókutat körbeveszi egy kísérleti rácsozat is, ami alá árnyéktűrő növények kerültek. A csapadékot minden eszközzel igyekeznek itt tartani és azt az öntözésbe intenzíven beleforgatni, a szárazabb időszakban pedig fúrt kút látja el a területet öntözővízzel, így a park nem terheli sem a csatorna-, sem az ivóvízhálózatot. A helyszínre nem csak fiatal facsemeték, hanem korosabb, több évtizede előnevelt fák is kerültek, azok kizöldülésével máris megfelelő árnyékot és nagy lombkoronafelületet tudnak biztosítani. Az utca felé konzolosan, fogazatszerűen kialakított háromszög alakú pergolákra szintén növénytakaró kerül, így az alatta elhelyezett utcabútorok szintén védettséget kaphatnak, élettel telhetnek meg. A hátsó, a projekt keretében felújított tűzfalakra három nagyfelületű növényfuttató rácsot helyeztek – idővel ezek a részek is zöldbe borulnak. A burkolatok és téri elemek is a sokszínűségre törekednek, ugyanakkor a tervezők igyekeztek szabadságot nyújtani a térhasználatra: tereket adnak, de nem mondják meg, hogy mire használjuk azokat.
A fogadóépület terme helyszíne lehet akár gyerekfoglalkozásoknak, vagy kisebb tárlatoknak, eseményeknek. Előterében védett, a park felé nagy üvegfelületekkel nyitott pihenő, amely a felszínről akadálymentesen is elérhető. Térelválasztó fala – mögötte a célszerűen kialakított vizesblokkal (akadálymentes wc, pelenkázó) – a mozaikszerűen forgatható fakockákkal igen finom felületet képez, itt jön létre a faltörténeti látogatóközpont, a Vámház körút 8. alatt rövidesen létrejövő kulturális közösségi és várostörténeti bemutató tér részeként. A földbe süllyesztett épület fölött zöldtető található, valamint a játszótér, amit felülről a lábakra emelt és rácsozattal köralakban védett sportpálya óv meg a napsütéstől és az esőtől. A park hátterében húzódó és rekonstrukción átesett városfal aktív része lett a térnek. A feltárt gyilokjáró magasságába gyalogjáró épült, amely közvetlen kapcsolatot kapott az épülettel, a másik végén a kilátóval. Innen nem csak egy emelkedettebb perspektívából látunk bele a környező utcákba, hanem rálátás nyílik a teljes parkra, ezáltal vizuálisan is jól érvényesül a változó felületek és a zöldek alkotta játékosság. 85
MADE
IN PAPRIKA Alkotók: G EDEON TEKLA és GSCHANES SEBASTIAN (FUZZY EARTH) TÜDŐS ANNA KURÁTOR és SZALIPSZKI JUDIT (BÜRO IMAGINAIRE) Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF
S
éta az éjjeli nap alatt (Paprika-ökológiák feltérképezése) címmel nyújtotta be pályázatát a 2023. évi Velencei Nemzetközi Építészeti Biennáléra a Fuzzy Earth és a Büro Imaginaire alkotócsoport és Tüdős Anna kurátor. A talányos cím mögött a világon mindenütt hatalmas területeken zajló üvegházi termesztés, az üvegházak mint épített „nem-helyek (non-lieu)”, vagyis a szürmodernitás építményeinek építészeti, urbanisztikai, szociális, környezetvédelmi, élelmezési problémaköre áll. A pályázatra benyújtott koncepció arra világít rá, hogy a globális élelmiszer- és klímaválság egyik fő kihívása az élelem előállításának, elosztásának és fogyasztásának módja. Rendkívül szellemes, kreatív, ugyanakkor lírai megoldás, hogy a hatalmas, szerteágazó és bonyolult témát a Capsicum növény, azaz a cecei vagy ismertebb nevén „TV” (tölteni való) paprika megszemélyesítésével, egy paprika szemszögéből hangjáték formájában elmondott történettel ismerhetjük meg, illetve a téri struktúrát és a termelési folyamatot bemutató, azt végeredménybe 5+1 epizódban feldolgozó szőnyegek mintáiból olvashatjuk ki. A szőnyeg, a szövött anyag mintázata, vizuális nyelve az egyik legősibb narratív eszköz, amivel közösségek, egész kultúrák rögzítették térben és időben a számukra fontos történéseket, amivel képesek voltak sokakhoz eljuttatni a közösség belső értékrendjének rendszerét. Gondoljunk csak a text – szöveg, a textil – szövött anyag összefüggésre, ami
a nyelvben is tökéletesen rögzíti ezt a szerepet. A projekt tehát a kézenfekvő építészeti összefüggéseken és a globális árutermelő rendszerek kritikájaként megfogalmazott rétegein túl képes arra, hogy a civilizációnk kulturális, sőt nemzeti identitást érintő tágabb kontextusát is feltárja. A projekt a kortárs grafikai és ősi tárgyelőállító eljárások között találja meg azt a design-kódot, ami révén átélhetővé, befogadhatóvá válik egy sor, általában elvont, vagy adatszerűen rideg formában megjelenő téma. Feltűnő, hogy ez a kód beszédhangként és fizikai formát öltött képként működik, tehát az alkotók lemondanak a digitális világunk egyre toxikusabb eszközeiről: annyira interaktív, amennyire egy szőnyeg, vagy egy megszemélyesített paprika szemszögéből elmondott történet interaktív. Ez a „példás korszerűtlenség”, a befogadó valódi, fizikai bevonása a művinek ható cselekvés-modellezések, vagy a digitalizáció virtuális terébe átvitt feldolgozás helyett valódi kapcsolatot hozhat létre a szőnyegezett teret használó, a témát befogadni kívánó látogató és a megfogalmazott üzenet között. Egyfajta mitikus tér modern létrehozásáról van tehát szó a globális árutermelés civilizációs konfliktusa kapcsán, miközben minket magyarokat a projekt elgondolkodtat a lecsó, a fűszerpaprika, a migráció, az etnikai és nemzeti közösségek közötti kulturális transzfer, vagy éppen Szent-Györgyi C-vitaminja kapcsán is.
107
112
ÖSSZETÉRKÉPEZÉS Építészeti tervezés és kivitelezés: GERHES GÁBOR, PARADIGMA ARIADNÉ Szerző: M ARTINKÓ JÓZSEF Fotó: B OGNÁR BENEDEK SIMON ZSUZSANNA
G E R H E S G Á B O R AT L A S C Í M Ű K I Á L L Í TÁ S A A K I S C E L L I M Ú Z E U M – F Ő VÁ R O S I K É P TÁ R B A N
A
világ mint könyv… A könyv mint épület… Az épület mint világ… Időnként elragad az a képzelgés, hogy valójában a könyvek a bolygónk valódi lakói, akik a „szaporodásuk” érdekében ügyesen manipulálják a humanoidokat. Szokták mondani, hogy minden egyes ember maga az egész világ, de vajon nem mondható-e el ugyanez minden egyes könyvről is? Létezik-e egyáltalán a világunk, ha ennek a létezésnek a felismerése nem könyv formájában történik meg? Gerhes Gábor képzőművész, tervezőgrafikus öt évvel ezelőtt nyújtotta be az aktuális Velencei Képzőművészeti Biennáléra ATLAS című projektjét. Az ATLAS központi eleme egy háromszázhatvan�nyolc oldal terjedelmű, közel négyszáz fotót tartalmazó képes enciklopédia, tizenkét plusz egy fejezetre (könyvre) tagolva. Már a fejezetcímekből (Zoográfia, Sötétség, Emlékhagyás, Kozmográfia, Természet stb.) is kiderül, hogy egyfajta magánmitológia sarokköveiről van itt tulajdonképpen szó, egyfajta szubjektív kísérletről a világ „tudományos”, művészeti felmérésére, vagy ahogyan Tillmann József A. filozófus megnyitó szövegéből is kiderül: „A világ maga egy Wunderkammer, nem is kell külön kabinett a kuriózumoknak, a szürreáliák valóságosan és virtuálisan egyre számosabbak; technológia és politikai rendszerek szolgáltatják, termelik és szaporítják. A reáliákkal együtt így gyűlnek mind a szépséges, mind a rémséges tárgyak, lények és jelenségek.” Ezt a világállapotot „fényképezi”, rögzíti és rendszerezi az alkotó. Az „ATLAS 0.” könyve a Paradigma Ariadné építészeinek közreműködésével létrehozott épületidézet, aminek közvetlen szellemi előképe a modenai San Cataldo-temetőben felállított, Aldo Rossi-csontház, -osszárium. Itt most hosszasan lehetne elmélkedni a Kiscelli Múzeum romterében, ebben a szakrális szerkesztésű térben magasodó alkotásról, ami egyaránt idézi fel a poszthumán elméleteket, Derrida hauntológiáját, a 2001: Űrodüsszeia monolitját, könyvtárat, polcot, az építészeti modernizmus funkcionális racionalitását vagy a posztmodern irodalom idézéstechnikáját. Konkrétabb utalásként Étienne-Louis Boullée francia építész 1784-ben készült tervét említi meg a kiállítás kísérőszövege, vagyis Newton kenotáfiumát, üres síremlékét mint a felvilágosodás, racionalizmus, tudományosság, objektivizmus és enciklopédizmus korszakát jelképező épületet. Ráadásul eszünkbe juthat természetesen Proust (miről nem?), aki a hatalmas regényfolyamának, a tudat hömpölygő áradásának szerkezetlenségére tett megjegyzést azzal utasította vissza, hogy regény nemhogy erős belső szerkezettel bír, hanem, hogy ez a szerkezet leginkább egy katedrális szerkesztettségéhez hasonlatos. Gerhes világa egyszerre szubjektív és romantikus kísérlet arra nézvést, hogy korunk tudománytalan, könyvtelen káoszában szilárd rendszereket hozzunk létre, tudásunkból bátran emeljünk katedrálist, belső világunkat szerkesszük ATLAS-szá. 113
HOL VAGYTOK, CSAJOK?! N A N A N A P TÁ R AT M I N D E N É P Í T É S Z I R O D Á B A É S A U T Ó S Z E R E L Ő M Ű H E LY B E !
Szöveg: OLTAI KATA Fotó: SZOMBAT ÉVA Stylist: KATONA BÁLINT Grafika: BARTA GYÖNGYI Kommunikáció: JÁRÁSI VIRÁG Beton: VPI BETON Koncepció: NANAVÍZIÓ
Farkas Fanni építész Végre olyan helyen dolgozom, ahol a felelősség nem csak egy illúzió, mert szerepel a nevem a terveken – és nem csendben, névtelenül dolgozom a háttérben
118
119
Tizenkét éves lett a Nanavízió. Bár a nana franciául csajt jelent, sosem terveztük azt, hogy ennyire lányzenekarrá válunk – egyszerűen így alakult, és nagyon örülünk neki. Amikor Denise Scott Brown amerikai építész 1948-ban először lépett be a férfiakkal teli egyetemi előadóba, őszintén rácsodálkozott, hogy mit keresnek egyáltalán férfiak az építészkaron. Azóta sok változás történt, és ma már a hazai építészeti oktatásban többségben vannak a lányok – egyetem után mégis láthatatlanná válnak. Sokan elhagyják a pályát, névtelenül dolgoznak férfiak vezette építészirodákban, esetleg a belsőépítészet felé fordulnak. A saját tervezői jogosultsággal bíró kamarai tagoknak mindössze negyede nő, a vezetői szintet elért vagy saját építészirodát vezető, önállóan alkotó nők száma pedig elenyésző. De helló, mi itt vagyunk! Tizenkét gondolatot fogalmaztunk meg Szombat Éva fotóművésszel, amivel elsősorban magunkat és az építészethez fűződő viszonyunkat mutatjuk meg, tágabb kontextusban pedig a nők és az építészet viszonyát Éva szemüvegén keresztül. Hol vagytok, csajok? (Pajer Nóra, Soltész Noémi) NŐK A MAGYAR ÉPÍTÉSZETBEN NŐI ÉPÍTÉSZHALLGATÓK MAGYAR ÉPÍTÉSZKAROKON: ~70% MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA NŐI TAGJAI: ~25% YBL DÍJAS NŐK: ~10% NŐK A MAGYAR ÉPÍTÉSZEK KÖZÖTT A WIKIPÉDIÁN: ~4% BME ÉPÍTÉSZKAR NŐI TANSZÉKVEZETŐI: ~0% MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ÉPÍTŐMŰVÉSZETI TAGOZATÁNAK NŐI KÉPVISELŐI: ~0%
A fotósorozatot a Három Holló galéria mutatta be 2022. január 15–28. között
„M
inden sikeres férfi mögött áll egy nő” – tartja az ismert mondás, és mint minden ilyen verbális fosszília, tartalmaz több-kevesebb szexizmust. Jelen esetben többet az átlagosnál, hiszen gyakorlatilag egy felemelőnek szánt gesztusba csomagolja a rendszerszintű szerepleosztást: férfiak elől, nők utánuk, lehetőleg két lépéssel. Ha tetszik, egy térelméleti dilemma, egy strukturális megfogalmazás, mely ellentmondást nem tűrően a térben fogalmazza meg a felállást. A Nanavízió esetében egy nő mellett áll egy másik, és mellettük további kilenc nő, és egy férfi is. A névutó használata sokkal mes�szebbre mutat, mint elsőre látszik, hiszen a szótárak használata meghatározza a gondolkodási sémákat: jelen esetben a sokat és jogosan kritizált aláfölérendeltségi viszonyokat tükröző „mögött” helyett áll a „mellett”. Az európai kulturális kánon férfiszempontú hagyományát aligha vonja kétségbe ma már értelmes ember: meghatározó, hogy a mese- és mitológiai hősök férfiak, a (fő)istenek férfiak, a híres államférfiak férfiak, a tudósok, hegymászók, feltalálók, éceszgéberek, kabalafigurák, művészek, akik az ún. általános műveltséghez tartoznak, férfiak.
Az építészeti gondolkodás genezisében és egészen sokáig azt követően is, folyamatos referenciaként használta az emberi testet mint arányrendszert vagy mint figuratív jelképrendszert. Vitruvius, Alberti, Filarete, Francesco di Giorgio, Leonardo, vagy egészen későn még Le Corbusier a Modulorjával – mind férfiak egyébként – a humanista tradíció értelmében az emberi testhez vonatkoztatva terveztek, írtak, képzelték el az ideális várost vagy épületet. Ez a test, mely látszólag nemnélküli volt, minden esetben férfi testet jelentett és indirekte vitte át a kulturális hivatkozási rendszerekbe a férfiszempontúságot. De van-e az építésznek teste? A 20. század második felével előlépnek azok a nők – és más
alárendelt csoportok –, akik identitásuk megannyi elemét működtetni és hangoztatni akarják, amikor művészetről beszélnek. Történetesen azt is, hogy nők és női testben más tapasztalat húzódik, személyesen és társadalmi szinten is.
Ú
gy szocializálódunk, hogy férfiakat látunk a legtöbb meghatározó szerepben. Hatványozottan van ez így az építészetben. Ráadásul az építészetet mint szakmát előszeretettel lengi körbe az „egyszemélyesség”mítosza, angolul frappáns neve is van, starchitect. A starchitectek pedig férfiak, szinte kivétel nélkül. Az építészet nem egy magányos műfaj, mégis csak az utóbbi időben kezdte ki a kritikai gondolkodás a szupervertikális természetét: egy épület nem csupán egyetlen ember szellemi terméke, hanem sokfajta, egymástól függő és nem nélkülözhető részfeladatok szintézise.
Ezért is találó, hogy egy szinte csak nőkből álló iroda a közössége bemutatására naptárat ad ki. A gesztus túlmutat az irodán, és az építészeti közéletben nem látható nőkre és a gyakorlatilag hiányzó problematizálásra is rámutat. A naptár mint műfaj, létrejöttének okán egy orientációs tényező volt. A legfontosabb annak idején: az év, az élet szervezésének záloga, a helyes ritmus vonalvezetője, szimbolikus tárgy, mely több önmagánál. A naptár mint popkulturális termék gender vonatkozásban is fontos jelkép: a Férfi nézi, a Nő szerepel rajta, „nézett” lesz. Éppen ezért alkalmas arra, hogy ennek a sémának a kritikáját gyakorolja. A Nanavízió építészei tizenketten kitesznek egy egész évet, minden hónapra jut egy szereplő, aki egy hónapon keresztül kínálja fel a saját portréját szembenézésre és az üzenetét megfontolásra. „We are sick of you objectifying our bodies! Also, here is my ass.” (Celeste Barber)
02_február_Pajer Nóra építész, alapító Hogyan egyezteted össze a családot és a munkát?
03_március_Faddi Dalma építész A vizuális kommunikáció színe a zöld. Nem a kék és nem a rózsaszín.
04_április_Csendes Bernadett építész Az építészet egy folytonosan életben tartott, hosszú beszélgetés; az visz előre, ha ebben a beszélgetésben mindannyian részt veszünk
121
MADÁRTÁVLATBÓL
A TATABÁNYAI MULTIFUNKCIONÁLIS SPORTCSARNOK
128
Építészet: CÉH ZRT. | BALOGH FERENC Szerző: KOVÁCS PÉTER Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 129
138
A különleges héjazat esti világításban is roppant impozáns
139
BELÜL
TÁGAS
A DEBRECENI EGYETEM ÚJ LEARNING CENTERE
146
Építészet: MEDMIXCENTER KFT. | BAKÓ ISTVÁN Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 147
KONTRASZTOK 152
MAGTÁR ALSÓBOGÁTON
Építészet: MM MŰVEK ÉPÍTÉSZIRODA KFT. | M. MILTÉNYI MIKLÓS Szerző: PESTI MONIKA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 153
A beomlott fedélszerkezet újjáépítése helyett az épület tetejére egy kortárs építészeti elem került
154
B
ogátot, amely a mai Alsó- és Felsőbogát helyén a középkorban elterült, először Szent László királynak a pannonhalmi bencés apátság részére 1083–1095 között kiállított összeíró levelében említik. Alsóbogát zsákfalu, Kaposvártól húsz kilométerre fekszik északi irányban. A népessége éppen csak eléri a háromszáz főt. Ezzel szemben van két kastélya. Ami nem is annyira meglepő tény, ha tudjuk, hogy csak Somogy megyében körülbelül kétszáz kastély és kúria található. A barokk stílusú Vrancsics–Festetics-kastély – a környékbeliek szóhasználatával a kiskastély – egy műgyűjtő és galériatulajdonos házaspárnak köszönhetően már megújult, legnagyobb különlegességét a későbbi festékrétegek alól előkerült és szépen restaurált Dorfmeister-falfestmények adják.
A Festetics–Inkey-kastély, vagyis a nagykastély 1750 körül épült eredetileg egy kis kúriaként. Nagyjából száz évvel később nyerte el mai formáját, amikor a Festeticsek vadász-, illetve nyári kastéllyá építtették át egyszerű, klasszicista stílusban. A kastély mellett különböző kiegészítő és gazdasági épületeket is létrehoztak, lakóházakat a személyzet számára, magtárat, egyéb melléképületeket. A birtok később az Inkey család tulajdonába került, őket 1947 telén lakoltatták ki a kastélyból. Ezután a szokásos történet következett: működött itt varroda, laktak benne a téesz dolgozói, de a legrohamosabb lepusztulás mégis a rendszerváltás után következett be, miután az új, német tulajdonos egyáltalán nem viselte gondját az épületnek. A birtokhoz tartozó, szintén 1850 körül épült magtár a kastélyhoz hasonlóan teljesen tönkrement, düledező állapotba került. A második világháború után erre az épületre is a megpróbáltatás évei vártak, volt raktár, gépműhely és még sok minden más. A lepusztulása ugyancsak a rendszerváltás után gyorsult fel, amikor az aktuális tulajdonos húsz éven át nem foglalkozott az épülettel. Az egy méter vastag téglafalak kifagyásos károkat szenvedtek, a nyílászárókat széthordták. A tetőszerkezet beomlott, a köztes fafödém a beázások miatt szintén tönkrement és gombásodni kezdett. A kastély és melléképületei történetében a fordulatot az jelentette, amikor néhány évvel ezelőtt új tulajdonos, egy igényes hozzáállású és jó stílusérzékkel bíró magyar mérnök vette kezébe a birtok sorsát, aki a falu helyzetén is igyekszik lendíteni egy kis asztalos- és egy pelletgyártó üzem létrehozásával. A főintéző háza és a kertészlak felújítása már elkészült, ezek hangulatos szálláshelyekként működnek, a községben erre a célra átalakított három másik lakóházzal együtt. A Veterán Garázsnak elkeresztelt volt melléképület kisebb része könyvtárszobaként funkcionál, projektorral, biliárdasztallal, bárpulttal is felszerelve, a nagyobbik rész pedig veteránautóknak, segway-eknek és kerékpároknak ad helyet. Az épületegyüttesnek része egy kis kápolna, romantikus esküvőkre is lehetőséget nyújtva. Mindezek mellett újjáépítették a magtárat is, amellyel a birtok upcyclingjának építészeti terveit készítő M. Miltényi Miklós elnyerte a 2021-es Pro Architectura díjak egyikét.
V
olt magtárak kulturális, közösségi vagy vendéglátóipari célú rekonstrukciójára láthattunk már több példát, Alsóbogáton azonban eltértek a szokásos helyreállítási megoldásoktól. A beomlott fedélszerkezet újjáépítése helyett az épület tetejére egy kortárs építészeti elem került, egy kis hajlásszögű félnyeregtető, amely acél tartószerkezetre és alumínium fogadószerkezetbe helyezett hőszige-
telt biztonsági üvegből készült. Pontosabban nemcsak egy ferde tetőfelületről van szó, hanem a tető és az új vasbetonkoszorú közötti függőleges síkokról is, tehát tulajdonképpen egy üvegezett, ék alakú elem került a házra. A vertikális üvegfelületeken át kívülről is láthatóvá válik az üvegezett tető, azon keresztül pedig az égbolt. Ez a transzparencia könnyeddé, légiessé teszi a szerkezetet a viszonylag erőteljes fém elemek ellenére. A magtár robusztus, zárt tömege a tetején mintegy felnyílik, kinyílik a környezete felé. A régi és az új kontrasztjában így egyben megjelenik a tömör, masszív, vakolatlan téglafal és az átlátszó üveg ellentéte is. A tető kinyitásának a belső tér felől is komoly jelentősége van, a lőrésszerű ablakok a falban eredetileg is csak a tárolt gabona szellőzését, szárazon tartását szolgálták, megfelelő természetes megvilágítást nem tudnak biztosítani. Az üvegfelületeken át most be tud áradni a fény a magtár belsejébe. Még egy csavar van a történetben: a tető felületének kétharmad részén napcellákat lamináltak az üvegtáblákba, amelyek egyben az árnyékolást is megoldják. Ennek a high-tech megoldásnak persze megint csak rögtön megtalálhatjuk a kontrasztját a nagyméretű, nyílt tüzű kandallóban. Az évszázados múltnak és a korszerű jelennek ez a keveredése teszi igazán izgalmassá az egyébként egyszerű épületet: a vakolatlan téglafalazat egyszerre szabályos és szabálytalan, festőien gazdag kézműves struktúrája, az ódon faajtók fa és kő keretezései, az ablakok enyhén íves vagy egyenes téglaboltövei jól ellenpontozzák a fém, az üveg, a fotovoltaikus napelemek világát.
A
belső gyakorlatilag – a vizesblokktól eltekintve – egyetlen nagy térként funkcionál, az eredeti közbenső födémet csak részben, galériaszerűen építették vissza, a régi faanyag felhasználásával. Egyébként is minden elbontott anyagot reciklizálnak, így például a tetőszerkezet faanyaga belsőépítészeti elemekként hasznosul. A magtár helyt adott már az eddigiekben esküvői rendezvényeknek, koncerteknek, fesztiválnak, a közeljövőben az a cél, hogy a szálláshelyeket is kiszolgáló étteremként működjön, amihez jelenleg folyik a konyhaüzem tervezése. Ez a határozott, kortárs hangvételű, földszintes épület a magtár mögé kerül majd a kastély irányában, napvitorlával árnyékolt tetőterasszal és zöldtetővel. Anyaghasználatában visszaköszönnek a magtár tégla és vasbeton felületei. A konyhaépület fogja magába integrálni a magtár korszerű fűtési és hűtési rendszeréhez szükséges gépészeti berendezéseket is. A kastély és a magtár közé hosszabb távon még egy wellnesst is terveznek, mindezeket az elemeket zárt folyosó köti össze majd.
Nemcsak a magtárnál kapnak nagy szerepet a kontrasztok (a címként kölcsönvett, Benny Goodman felkérésére íródott Bartók-műhöz hasonlóan, amely a szerző kamarazenéjében egyedüli példa fúvós hangszer alkalmazására), a kastély folyamatban lévő helyreállításánál is felbukkannak kortárs „fricskák”, például a tetőtér bevilágítását hagyományos tetőablakok helyett az egész tetőszerkezet megemelésével oldották meg. Az így kialakult attikaszerű sávban a tetőtéri szobákhoz teraszokat alakítanak ki. A kastély és 17 hektáros parkja műemléki védettség alatt áll, az utóbbiban több mint négyezer fa található, köztük jelentős számú 100 év körüli példánnyal. A cél az, hogy öt-hat éven belül az egész együttes – amelybe még egy halastó is beletartozik – teljesen megújulva várja majd a látogatóit.
155
A volt magtár belseje gyakorlatilag egyetlen nagy térként funkcionál
— Tervezés: 2010–2013 Kivitelezés/átadás: 2013–2016 Bruttó szintterület: 570 m² — Generáltervező: MM MŰVEK ÉPÍTÉSZIRODA KFT. — Felelős tervező: M. MILTÉNYI MIKLÓS
Az épületre jellemző kontrasztok egyike, ahogy az üvegtető napcelláit a nagyméretű, nyílt tüzű kandalló ellenpontozza
—
—
Építész tervezők: BALOGH ATTILA, IVÁNYI KATALIN, VIRT EMESE, ZÓLYOMI BALÁZS — Üvegtető tervei: DR. REITH ANDRÁS — Megrendelő: BLASKOVICH TAMÁS | RUBIN-K KFT. 156
A tető felületének kétharmad részén napcellákat lamináltak az üvegtáblákba
157
A CSEND HÁZA 158
MERENGŐ A RENGETEGBEN
Építészet: BORBÁS ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. | BORBÁS PÉTER DLA Szerző: DÉTÁRI GYÖRGY DLA Építészeti fotó: BENKE PÉTER 159
164
A HALSZAGÚ ROKONSÁG
MÚZEUM REGULY ANTAL
PÁRATLAN ÉLETMŰVÉNEK ZIRCEN
Építészet: MODUM ÉPÍTÉSZIRODA KFT. | KRIZSÁN ANDRÁS DLA Szerző: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
Z
irc bővelkedik épített emlékekben, természeti környezete páratlan. Híres szülötte, Reguly Antal alapozta meg a finnugormagyar nyelvrokonság kutatását, akinek munkásságát a most felújított városi múzeum mutatja be. Az új interaktív kiállítás téri kereteit Krizsán András építész, valamint B. Szabó Veronika és RuttkayMiklián Ágota belsőépítészek alakították ki.
Az apátság előtti tér hajdan vásártér volt, ma park, melynek túloldalán áll Zirc egyik legöregebb háza, helytörténeti jelentőségű műemléke, a Dubniczay-ház. Nevét utolsó tulajdonosáról, Dubniczay István veszprémi kanonokról kapta, aki bőkezű mecénása volt a zirci apátságnak, és végrendeletében az általa átépített házat is az apátságra hagyta. Innen tudható, hogy 1766-ban a ház már nagyjából mai formájában állt a helyén. A kétszintes főépületből és földszintes szárnyból, valamint udvari melléképületekből álló barokk együttes 1958 óta műemlék, 1992 óta fogadja be a Reguly Antal Múzeumot és Népi Kézműves Alkotóházat. Reguly Antal Zirc szülötte, keresztapja maga a zirci apát volt, édesapja az apátság fiskálisa, azaz jogi képviselője. Mivel a házat az apátság afféle szolgálati lakként használta nemes vendégei elszállásolására, az 1820-as, 30-as években a Reguly család is itt lakott, korábban ezért Reguly Antal szülőházának is tartották, de ez nem nyert bizonyítást. A finnugor-magyar rokonság kutatója nem mindennapi életutat járt be földi pályájának rövid 39 éve alatt. Méltán tekinthetjük afféle vagabundnak, jogászi karrierjét sutba dobva távoli, ismeretlen vidékek felé indult, végiglátogatta a furcsa nevű uráli népeket, a finnugor nyelvrokonság nyomait, illetve kétségtelen bizonyítékait kutatva. A korban még cseppet sem általános módon, több tudományág vizsgálatait összevető szemlélettel igyekezett eredményre jutni; antropológia, nyelvészet, fotó, történelem, földrajz, néprajz, és ami ezeket igazán összekapcsolja és hitelessé teszi: helyszíni terepmunka. Másfél évig utazott és élt az általa kutatott népek között, kézzel rajzolt Uraltérképét Szentpétervárott őrzik. 1839–1847 között lovas kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog összesen 30 000 km-t tett meg, a nagy útról hétládányi anyagot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémiának: néprajzi tárgyakat, gipszmintákat, amelyek emberi arcokat ábrázoltak, nagy mennyiségű feljegyzést. Hagyatéka máig sincs teljesen feldolgozva. Most Ruttkay-Miklián Eszter múzeumigazgató az összehangolt muzeológus-belsőépítész együttműködés eredményeképpen – vizuális megvalósítását tekintve – kiemelkedő minőségű interaktív tárlatot hozott létre.
K
orábban az épület földszintes szárnyát részben felújították és bővítették, a műemléki felújítás kérdéseivel azonban akkor nem foglalkozott a város. A mostani programban viszont kiemelt helyett kapott a teljes együttes műemléki szempontú vizsgálata és rekonstrukciója. A földszintes, nagyon rossz állapotban lévő, lakásokra szabdalt szárnyba a felújítás után kézműves műhelyek, foglalkoztató helyiségek kerültek. A hátsó udvarban megmaradt hajdani kovácsműhely is az együttes része lett, új funkcióval. A Koppány András régész által jegyzett munka nyomán feltárultak a korábbi átépítések, de az is világossá vált, hogy a kivitelezés megindulása után még számos részlet előkerülhet.
A homlokzati részleteket restaurálták, a belsőben pedig egy interaktív kiállítás igényeinek megfelelő teret hoztak létre. A legnagyobb beavatkozás a tetőt érintette, melynek barokk fa szerkezetéről kiderült, hogy nem tartható meg. Helyette korszerű, acél fedélszék épült, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a Reguly munkásságát bemutató kiállítás itt is teret foglaljon.
A
kiállítás megálmodója, Ruttkay-Miklián Eszter néprajzkutató évekig élt a hantik között, férje is ehhez a népcsoporthoz tartozik. A kiállítás koncepciójának és látványvilágának megalkotásakor a tudományos eredményeken és Reguly életútjának szakértő bemutatásán túl azt az élményt és hangulatot kívánta visszaadni, amit a korában merész, úttörő vállalkozás jelentett. A két szinten elhelyezett kiállítás térben, grafikailag és lexikális tartalmát tekintve egyaránt megfelel a legmagasabb elvárásoknak is. Az első szinten Reguly élettörténete elevenedik meg, a szokásos tablókon, falszövegeken és vitrintárgyakon túl változatos grafikai és installációs elemek, játékok segítségével. A többek közt a Néprajzi Múzeumból kölcsönzött tárgyak, Reguly hagyatékának értékes darabjai nem pusztán vitrinbe zárt kiállítási objektumok; jól komponált installációt alkotnak a kiállítás fizikai terével. A tetőtéri szint a kutatás eredményeit: az urali népek nyelvét és hiedelemvilágát, szokásait, életmódját eleveníti meg. Ide lentről szűk és meredek „medvelépcsőn” át is feljuthatunk, így fizikailag is megtapasztalható, mit jelent a racionális világból a transzcendens élmények síkjába kapaszkodni – ahogy bizonnyal Reguly is tette, az urali sámánokról már nem is beszélve.
A kiállítás maga is utazás, nemcsak egy kivételes ember személyiségének rétegei között, de hangok, látványok és színek révén egy távoli, mégis rokon kultúra felé is. A sok hangon megszólaló belsőépítészet ezt támogatja, példaértékű, ahogy a tárlat forgatókönyvében a látvány és a tartalom kíséri egymást. A mai kiállítási elvárásoknak megfelelően minden érinthető, hallgatható és interaktív, csak a kiállítási tárgyak legértékesebb darabjait helyezték üvegezett vitrinbe. A látványos díszlet a földszinten elhelyezett kiszolgálóterekben karakteres, mégis elegáns belsőépítészetté nemesül. A földszinti kávézó, ajándékbolt és kiállítótér kifejezetten azzal a céllal készült, hogy a magát a Bakony kapujaként aposztrofáló város lakói és turistái nívós fogyasztóhelyhez jussanak. A világos nyír színű bútorzat markáns fekete elemekkel egészül ki, melyeken finoman, csak textúrával megkülönböztetve egyes szibériai népek motívumkincséből származtatott mintázat jelenik meg. A műemlékfelújítás programjától függetlenül épült meg a múzeum udvara mögött szintén Krizsán András stúdiójának tervei alapján Zirc új fedett piaca. Mivel csak hétvégi, őstermelői árusításra szolgál, hétköznapokon a látványos faszerkezet szabadtéri múzeumi programoknak tud otthont adni. A minőségi építészetet megvalósító fejlesztéssel Zirc megteremtette a lehetőségét annak, hogy értékeihez méltó kortárs szolgáltatásokat tudjon nyújtani lakóinak és az ide látogatóknak egyaránt.
165
170
Építész: HITKA ANDRÁS Szöveg: MARTINKÓ JÓZSEF Építészeti fotó: ERDŐHÁTI ÁRON Grafika: STUDIO Ü
PIACI Á
Z H U & CO. K Í NA I BIS Z TRÓ A N A GY M E Z Ő U T C Á B A N
VISZONYOK
zsia nagyvárosairól szóló útifilmek megkerülhetetlen toposza a helyi piacon játszódó jelenetsor. Főképpen a piacokon működő, sokszor kaotikus képet mutató helyi kifőzdék, büfék, konyhácskák, gyorséttermek, bisztrók, lacikonyhák bemutatása vált hálás témává a közösségi, illetve hagyományos médiában. Noha az illatoknak és ízeknek a médiacsatornákon történő megosztása egyelőre nem megoldott probléma, ezek – és a helyszín ismerete, a tényleges utazás – nélkül is felidézhető képek épülnek be a tudatunkba Ázsia piaci kifőzdéiről. Tapasztalat ugyanakkor az is, hogy gyakran kiábrándító végeredményre vezet, ha az ázsiai földrésztől távol – nyugaton, Európában, idehaza – próbálják éttermesek felidézni egy-egy kínai, japán, thai stb. étkező enteriőrjében az autentikus ázsiai vendéglátás miliőjét. Sablonos megoldások, sorozatgyártott díszek, közhelyes konfekció kiegészítők, rutin bútorok próbálják becsalogatni a vendégeket. Éppen ezért figyelemre méltó egy tavaly nyílt, aprócska, galériával bővített Nagymező utcai kínai gombócbisztró belsőépítészete, ami úgy képes megteremteni a piaci büfé-atmoszféra keresetlenségét, hogy közben semmit sem használ fel szolgai módon a megszokott ázsiai éttermes dekorációk konzumelemeiből. Minőségi részletek, impulzív tarkaság, kreatív és humoros megoldások lüktető káosza jellemzi Zhu & Co.-t. Kis utánaolvasással tudható, hogy a Zhu (dzsú) étterem – a kínai szó kismalacot jelent – mögött az orosz származású Mása és kínai születésű Csi áll, pontosabban mondva a másfél évtizede Magyarországon élő Csi szülei. Nem tisztem a tésztabatyus büfé menüjéről gaszt-
ronómia szempontból írni (finom), ugyanakkor elbeszélésünk szempontjából fontos, hogy itt nem pusztán PR-szempontból esik szó a szülőkről, családiasságról. Csi édesanyja és édesapja valóban a bisztró konyhájában dolgozik a kézzel készült házias tésztaétel, saláták és levesek elkészítésén. Így a tésztatáskák elkészítésének folyamata, a vendéglátó család munkája hasonló módon kerül testközelbe, mint a bevezető gondolatban megidézett ázsiai piaci kifőzdék esetében. Hiba volna a vendéglátás intimitását, a gyakorlott és kifejező mozdulatokat, ezt a közelséget feszesen szerkesztett keretek közé szorítani. A belsőépítész jó úton jár, amikor a csempézett, illetve „bádog” hatású trapézlemezzel, perforált fémlemezzel fedett pult- és falszakaszokat egyfajta esetlegességgel szerkesztette egybe, míg a fémkorlátokat, a konyhát leválasztó üvegfal keretét úgy fogalmazta meg, mintha egy kaotikus piaci kifőzdén keresztül különféle csővezetékek indáznának át. Számomra a galériáról lecsüngő szobanövények is a piaci zöldségeket idézik, és a látszólag ide-oda felszerelt színes neonok, a színek spontán montázsa, vagy a szinte odavetett, a galériához és falhoz támasztott csigalépcső vékony lemezből hajtogatott idomai is a piachatást illusztrálják. Jól megfogalmazott, jól elgondolt designnarratívával, vagy ha tetszik, storytellinggel van tehát dolgunk, ami egyetlen részletében sem bicsaklik meg. Nem imitál, hanem jól működő, egyedi, hiteles atmoszférát teremtő vizuális és belsőépítészeti rendszer, ami felidéz ugyan, de nem feszíti túl a felidézhetőség a keretét.
171
Az eredeti ázsiai kifőzdék világát idézik a csempézett, illetve a „bádog” hatású trapézlemezzel fedett pult- és falszakaszok egybeszerkesztése
A csekély alapterületű gombócbisztrót galériával tudták bővíteni
172
Tervezés és magvalósítás: 2021 Nettó alapterület: 66 m2
Családi vállalkozásban fő a gombóc a konyhában is
Sablonos megoldások, sorozatgyártott díszek, rutin bútorok helyett minőségi részletek, impulzív tarkaság, kreatív és humoros megoldások lüktető káosza