OCTOGON 2023/185

A RADIKÁLIS SŰRÍTÉS EMBERI LÉPTÉKE

Szerző: GOLLOB LILLA

Portréfotó: OTTO SNOEK

INTERJÚ GIDEON MAASLANDDAL, AZ MVRDV

VEZETŐ ÉPÍTÉSZÉVEL

Hogyan néz ki majd a jövő városa? Az MVRDV holland építész stúdió mindezt radikálisan, de emberközelien képzeli el. Radikális formák. Radikális sűrítés. Radikális fenntarthatóság. Ennek a három témának a vonzáskörében beszélgetünk Gideon Maasland építésszel, aki maga is radikális karakter. Akár várostervezésről, akár egy koncepcióhoz való ragaszkodásról, akár csapatvezetésről legyen szó. Az építész a SHARE Magyarország 2023: Nemzetközi Építészeti és Műszaki Fórum meghívására látogatott Budapestre, ennek keretében volt lehetőségünk személyesen kérdezni a munkamódszereiről és elképzeléseiről.

Az MVRDV talán legismertebb projektjei a magasépületek, amelyek célja, hogy emberi léptékűvé tegyék a hatalmas méreteket. Mi tesz befogadhatóvá egy monumentális szerkezetet?

A legtöbb felhőkarcoló esetében azt látjuk, hogy van egy egyszerű alaprajz, általában egy felfelé törekvő téglatest, ami egy bizonyos ponton – hol alacsonyabban, hol magasabban – véget ér. A tetején persze lehet valami látványos őrültséget csinálni, de ez csupán egy kis szakaszra korlátozódik. Ezekre az épületekre nem jellemzőek szociális struktúrák, nincsenek bennük találkozási pontok. Jellemzően egy lift közlekedik benne fel és le, amiben a lakók a telefonjukat nyomogatják, vagy kínos csendben állnak, és nem veszik észre azt sem, ha mondjuk egy szomszédjuk hónapok óta holtan fekszik az egyik lakásban. Mi az MVRDV-nél kifejezetten utáljuk például azokat a sima üveg, fém tornyokat, amikkel tele vannak az üzleti negyedek. Az ilyen magasépületeknek egyáltalán nincs emberi léptékük.

Valley, Fotó: Ossip van Duivenbode

Fotó: Otto Snoek

KAPCSOLATOK

Építészet: BATIZI-PÓCSI GERGŐ, BATIZI-PÓCSI PÉTER, KOVÁCS GÁBOR |

BATLAB ARCHITECTS

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

CSALÁDI HÁZ BUDAJENŐ HATÁRÁBAN

A ház látványa az udvar felől. Alul a nappali áttört üvegfala, felette a nappali magasan elhelyezett, mélyen ülő ablaka látható, míg oldalról az átriumot záró áttört fal.

Megejtően szép a táj nyári esős napok után, kitisztult időben, még az olyan túlépítettnek ható agglomerációs településeken is, mint amilyen Biatorbágy, Telki, Páty vagy Budajenő. Noha a batlab architects nemrégiben felépült családi házáról még kora tavasszal készültek a cikkünk illusztrációjaként mellékelt fotók, el kell hinnie nekem a tisztelt olvasónak, hogy nyugat felé, vagyis tulajdonképpen a Zsámbéki medence irányába futó dimbes-dombos, facsoportokkal, erdősávokkal, rétekkel, szántókkal tarkabarka környezet látványa ebben az évszakban a legszebb. Más kérdés ugyanakkor, hogy míg a települések belső részein tizenöt-húsz éve felépült első telepeshullámok házainak kertjeiben már érdemleges méretű fák adnak árnyékot, addig a valódi természet látványához most közelebb eső, településszéli friss parcellázás ugyanolyan élhetetlen, kopár, földutakkal szabdalt, összevissza építési terület képét mutatja, mint a kétezres évek elejének mediterrán lakóparkjai. Szomorú konstatálni, hogy a több tucatnyi épülő, vagy már lakott családi ház között valódi tervezői, megrendelői ambíciót nem sikerült azonosítani, miközben minden egyes darab mintha erősen törekedne arra, hogy a többitől elkülönbözzék. Tulajdonképpen nem is a sokhangúsággal volna itt probléma, hanem éppen azzal, hogy a rendezetlenség mellett valódi karakterjegyek nemigen sejlenek fel.

Több remekbe szabott családi házat, bővítést, átalakítást és emlékezetes lakásbelsőt, építészeti pályázatot publikáltunk az elmúlt években a batlab architects építészeti portfóliójából. Ők azok a fiatal építészek, akik sablonok helyett gyakorta kísérleteznek olyan megoldásokkal, amikben a formálás kreativitása valódi intellektuális tartalmat hordoz. Legújabb házuknak előképét én az Aranyhegy-projektjükben látom, amiben az U-alakban feldolgozott téri és tömegösszefüggések „ölelésében” kísérletet tettek már arra, hogy a házuk nyitott-zárt terei között kialakuljon egyfajta belső világ, egyfajta intimitás.

Budajenőn ennek a kompozíciónak a továbbgondolásával, tulajdonképpen a ház centruma felé lejtő félnyeregtető síkjainak segítségével már valódi belső udvart, valódi átriumot látunk, miközben az elforgatott U-alaprajzról sem mondtak le: a félnyeregtetők ilyetén elforgatása váltakozó magasságú sziluettet rajzol, miközben az átriumot bezáró áttört, csipkeszerűen finom fal az épületnek valódi egyediséget, valódi identitást kölcsönöz. A tervezőktől tudom

meg, hogy az átriumos ház, illetve a fal koncepciója mögött az iráni feleség, Szihám kulturális háttere (is) keresendő, aki a perzsa kultúrára jellemző geometrikus minták használatát kérte az átrium negyedik, déli falán, ami egyébként ezen a szakaszon a telek hátsó kerti része és az átrium közötti összeköttetést is megteremti.

Az olvasóban ennél a pontnál felmerülhetne az elzárkózás, a ház szigetszerűsége, egyfajta izoláltsága, környezetétől való elfordulás képzete. Bennem inkább a négytagú család tagjainak összekapcsolódása, a ház lakóinak belső igényeire történő finom reflexiók sejlettek fel, hiszen az átrium és a nagyobb belső üvegfelületek átlátásai a másik jelenlétének érzékelését segítik elő. Értem azt is, hogy hagyományos értelemben a külső homlokzatok rendszere gyakorta olvashatóvá teszi, transzformálja, lefordítja a belső téri viszonyokat is, ami ennél a háznál nem feltétlenül törvényszerű. Itt a centrumban, az átrium origójában állva válik csak komplexszé a belső téri rendszer, ami példás sajátosság inkább, mintsem barátságtalan gesztus.

Ahárom félnyeregtetővel fedett kubus földszint feletti terei más és más funkcióban hasznosulnak. Az északi félnyereg síkja alatt tárolásra szolgáló padlástér van. Az utcai traktus a gyerekszobákhoz tartozó galériáknak ad helyet, míg a nappali-étkező tereinek „kétszint” magas belső volumene kitölti a ferde tetősík lezárta teret. Amiként az átrium belső kapcsolatokat szervez a térrészek között, akként a ház nappalija is központi belső térként kapcsolódik mind a belső kerthez, mind a hátsó telekrészhez. A nappali funkcióját kiterjesztik a szabad átlátásokat biztosító nyílászárók, amelyek intenzív kapcsolatot teremtenek kint és bent között. Noha napjaink családi házainál szokványosnak nevezhető 140 négyzetméteres alapterületű házról beszélünk, olyan sok történéssel, rácsodálkozásra felhívó részlettel találkozunk, ami mindenképpen rendhagyónak tekinthető.

Úgy érzem, hogy a batlab architects tervezői ezzel a házukkal egyfajta fordulóponthoz értek. Úgy vélem, hogy a valóban emlékezetes és kifinomult, tiszta gondolatokat és nagyszerű stílusérzéket reprezentáló belső terektől, a házátalakítások és továbbgondolások után egyfajta összegzés készült itt el, ami immár egy magabiztos, kreatív kísérletekhez biztos kézzel nyúló, szépreményű tervezői közösséget helyez egy polccal magasabbra.

A metszet az elforgatott U-alaprajzi elrendezéssel

A konyha-étkező-nappali valódi kapcsolatot teremt a hátsó udvar és az átrium, valamint a ház belső terei között

MÍVESSÉG

Építészet: RÉPÁS FERENC DLA |

DÉR-ÉPÍTŐMŰVÉSZ KFT.

Szerző: UHL GABRIELLA

Építészeti fotó: JAKSA BÁLINT

DICSÉRETE

A legtöbb bútor helyspecifikus, egyedi tervezésű és magas minőségű anyagokból kivitelezett. A visszafogott színvilág, ahogy a külső homlokzaton a fakéreg természetes színét használja, az enteriőrökben a nyers fa élénkebb, világosabb színét imitálja.

Metszet

Az utcafrontról megközelíthető garázs / tároló szint zöld tetejével alkalmazkodik a megtartott buja kert tradíciójához és növeli is a modern városi környezetben elengedhetetlen növénnyel borított, lélegző felületet

Tervezés: 2017

Építés: 2018–2023

Nettó alapterület: 657,52 m² — —

Generáltervező:

DÉR-ÉPÍTŐMŰVÉSZ KFT.

Vezető építész tervező:

RÉPÁS FERENC DLA

Belsőépítészet (földszint, 1.em.):

TÓTH -DOBOS ZSÓFI

Belsőépítészet (1.em., tetőszint):

BALLA ANDREA — —

Kert:

EDVI BETTI, MAJLIK KÁROLY — —

Beruházó:

DIMENSIO MÉRNÖKI IRODA KFT. ANGYAL GÉZA

EGY STADION MINT FENOMÉN

Építészet: : FERENCZ MARCEL DLA |

NAPUR ARCHITECT

Szerző: SZIRA PÉTER

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

ESZTÉTIKÁJA ÉS A SPORT

RAJONGÁS POSZTULÁTUMA

Az acélszerkezet 35 méteres tartóoszlopait egyben, előre legyártva, túlméretes szerelvényekkel szállították a helyszínre

„A valódi probléma ott kezdődik, amikor a »magaskultúra« világában keressük a sport szépségének magasztalását. (…) Az értelmiségiek Keleten és Nyugaton nemcsak a sportrajongásnak megfelelő írásmódot, hanem a neki megfelelő érzelmi beállítódást is elveszítették, és mindkettőt nehéz visszanyerni.”

Hans Ulrich Gumbrecht, a Stanford Egyetem filozófusprofesszora egy teljes kötetet szentelt a sport esztétikájának, a sportnézés nyújtotta élvezeteknek, a bevonódás extázisának és a tömeg viselkedésének a stadionban. Van egy másik figyelemre méltó mű is, amely a sporthoz és a sportolókhoz való különleges viszonyt tárgyalja, David Foster Wallace esszéje, a „Roger Federer mint vallási élmény”. Wallace, aki 34 évesen megírta az angol nyelvű irodalom egyik korszakos jelentőségű nagyregényét, különleges fontosságot tulajdonított a versenysportnak mint a kulturális kánon egy nagyon stabil elemének. Könnyű lenne avval érvelni, hogy mit jelentett a sport az antik világban, példának okáért azzal kezdeni, hogy a sport tere a görög világban a templom volt, a sportolókat pedig félisteni státusba helyezte az ókori olimpiászok közönsége. Másrészt korunk jelentős gondolkodóinak egy része gyakorlatilag tudomást sem vesz a versenysportról, a közönségét meg nem kevesen egyenesen csürhének tartják, aminek, jegyezzük meg, szintén van létjogosultsága – amennyiben hajlamosak vagyunk a kivételt tekinteni szabálynak. A tömeg megvetése a 19. század végének spekulációiból eredeztethető, amelyek legfontosabb állítása, hogy az individuum mindig feloldódik a tömegben, és az így létrejövő, együtt mozduló és egyet gondoló tömegembert ez a pszichés állapot minden esetben követelésekre bátorítja. Ehhez a generális elutasításhoz sorakozott fel aztán a nemzetiszocializmus és a kommunizmus beteg eksztatizmusa, ahol mindkét eszmekör kitüntetett fontosságot tulajdonított a „tömegek színrevitelének”. Amúgy jegyezzük meg, hogy az elitek joggal tartanak a tömegtől, hiszen ereje és mozgása gyakorta kiszámíthatatlan. Ebből következően az a tömeg kívánatos a számukra, ahol az individuum egy bizonyos, jól körülhatárolható cél érdekében oldódik fel a körülötte összegyűltekben. A sport azonban lényegénél fogva kiszámíthatatlan, instabil tömege gerjeszt, és ennek cselekvéspotenciálja annyira öntörvényű, hogy fogalmaink sem nagyon vannak még a leírására, és a társadalomtudományok is csak a következmények ismeretében próbálnak adekvát válaszokat találni. Amúgy a modern idegtudományok kutatásainak köszönhetően ismerjük az agy premotoros kérgében elhelyezkedő tükörneuronokat, amelyek már egy látványra, akusztikai jelre is képesek aktiválódni és eljuttatni birtokosukat abba a lelkiállapotba, amely valóban feloldja az egyéniséget. Mert a sporteseményeken összegyűlő tömeg valójában arra a pillanatra vágyik, amikor „egyesített fizikai energiája összekapcsolódik a játékosok energiájával, ezzel növelve az utóbbit”, írja a stanfordi filozófiaprofesszor, aki ötven éve elkötelezett Dortmund-szurkoló, az ún. „kemény mag” bérletese még Amerikából is, és nincs olyan hétvégéje, nyaralása, utazása, ahol ne venne részt nézőként bármilyen sporteseményen, vagy ne járná ki, hogy bejusson egy üres stadionba. Mi ez a furcsa szenvedély, amely elég távol áll a polgári ízlés bevett gyakorlatától? Mert mi a sport valójában?

De mielőtt erre rátérnénk, zárjuk le az előző gondolatot azzal a megállapítással, hogy a valódi tömegélmény megélésérefeltétlenül szükség van egy olyan építészeti struktúrára, amely szabályos, kezelhető formát ad a tömegnek: a stadionra. Bernabeu, Maracana, La Bombonera, a Madárfészeknek becézett Pekingi Nemzeti Stadion, hogy csak pár ikonikus építményt soroljunk. Impozáns tömegképzésük nem nélkülözi a könnyedséget, és a térstruktúrában elfoglalt helyük egyértelmű választ kínál a látszólag kérdéses funkcióra is. A nagyvárosok nyüzsgő hétköznapjaiban léteznek olyan épületek, amelyek némán és üresen várják a pillanatot, hogy a tömeg oda áramoljon és megtöltse a lelátókat. Egy üres stadion a nagyvárosban a várakozás bonyolult, feszültségekkel teli szigete, amely mintha különös vákuumhatással bírna. Akinek volt már szerencséje egy üres stadion közepéről körbenézni, az tudja, miről van szó. Valamilyen

sűrű és kimérhetetlen energiamező képződik meg ezekben a katlanokban, tölcsérekben, amely fogságba ejti a tudattalant. Szőnyi Ferenc, az elképesztő teljesítmények vitathatatlan királya a következőképpen vallott erről az érzésről egy National Geographic-interjúban, amire a legembertpróbálóbb ultrafutás, a himalájai Hell Ultra Running helyszíne kapcsán jutott: „Sokat gondolkodom, mi lehet az a spiritualitás, ami annyi embert megragad ebben a vidékben, és egykönnyen el sem engedi. Tulajdonképpen a semmi, az üresség elképesztő tágassága. Kb. tíz kilométerrel a rajt után már elhagyjuk a civilizációt, eltűnik minden: ember, állat, és csak az óriás hegyek kontúrjai látszanak a csillagboltozat alatt. Ilyenkor mindig eloltottam a fejlámpámat, és mint a fuldokló, kapkodva, teli tüdővel szívtam magamba ezt a meghökkentő érzést: a semmit. És ez ám az igazi oximoron: az üresség, ami csurig tölti az embert. És akkor így, ebben a tudatállapotban tulajdonképpen semmiségnek tűnik, hogy már csak 470 kilométered van hátra.” Martin Heidegger tette fel a létezésre vonatkozó legalapvetőbb kérdést, jelesül, hogy miért van valami és miért nincs inkább a semmi? A semmi, az üresség, ami a magashegyekben, vagy a stadion gyepén valamivé válik, mégpedig olyan sűrű és tömény energiává, amelynek nagyon nehéz ellenállni.

Egy jó épület tehát a sportélmény magas szintű átélésének szükséges, pontosabban nélkülözhetetlen feltétele. És a Nemzeti Atlétikai Központ stadionja képes előállítani ezt az érzést.

De térjünk vissza egy időre a sport definíciójához, amellyel megalapozzuk a stadion dicséretét is.

Asport korszerű definíciója Gumbrecht után az agón (verseny) és az areté (kiválóságra törekvés) kevercséből áll össze. Előbbi foglalja magába a teljesítményt és a jelenlétet, utóbbi a tragédiát és a megdicsőülést. És hogy ne érezzük úgy, hogy csak fogalmakkal dobálódzunk, bontsuk ki ezt a képletet a következők értelmében: „A győzelem esélye és a veszteség kockázata narratívát, eposzt és drámát eredményez” – állítja idézett szerzőnk. De mindabban, amit a sport jelent, a legjelentősebb a drámai elem, ami persze jórészt gyorsan elpárállik az ünneplésben, mint hajnali pára az első napsugarak hatására. A vesztesek fájdalma, a tragédia adja azt a toroktól a gyomorszájig hatoló rettenetet, amit a győztesek diadalordítása elsöpör. A sokszor évtizedek kitartó, irgalmatlan munka feleslegessége, értelmetlensége és semmibe hullása emeli a profi sportot a transzcendens felé, ez az a grádics, ami vakító fényt ad a győzelemnek. Ez az az eksztázis, ami kiárad a nézőkre is a versenysport hatására. Hogy az elbukással együtt látom a diadalt is, hogy a kettő csak együtt adja ki a pillanat igézetét. Ennek az élménynek a legszélsőségesebb változatát a római polgárok tapasztalhatták meg a Colosseumban, amikor a gladiátorok viadalában egyszer csak az egyik küzdő fél elveszíti a harcot és ötvenezer ember pillantásától kísérve néz szembe a halállal. Ez az a tét, amikor a közönség figyelme nem a győztesre, hanem a vesztesre irányult: szembenézni a legfélelmetesebbel, elveszíteni a legértékesebbet. (A tervező amúgy maga is jó ideje kutatja a stadionépítés lehetséges párhuzamait. A „Stadion-vár párhuzam” c. esszéje a 2006-os IUA konferencián is elhangzott, nyomtatásban pedig az Országépítő c. folyóiratban olvasható.) Viszont nem hallgathatjuk el azt a tényt sem, hogy a sport mint örömforrás a ma Magyarországán súlyosan terhelt problémahalmaz. Erről kár is lenne vitát nyitni. És erről nem a nézők és még csak nem is a sportolók tehetnek. Hogy a sport sem tud „érdek nélküli”, önmagáért való örömmé változni, az rendkívül fájdalmas, és mihamarabb orvosolandó ügy. A stadion-fogalom olyan konnotációktól terhes, amelyeknek lehántásához ez a szöveg csekély támogatást tud nyújtani, mindenesetre egy próbát azért megér a dolog.

A2017-ben elhatározott Déli Városkapu fejlesztés legfőbb célkitűzése egy vonzó városrész megteremtését irányozta elő. Ennek csupán egy, de kétségkívül nagyon látványos eleme az atlétikai stadion és kiegészítő projektelemei – együttes nevén a Nemzeti Atlétikai Központ. A tervpályázat győztese, a Ferencz Marcel vezette Napur Architect elképzeléseinek központi víziója egy nagyon egyedi városi közösségi tér létrehozását irányozta elő. A feladat-

Tervpályázat: 2018

Kiviteli terv: 2019

Átadás: 2023

Méret: 118 000 m² — —

Generáltervező:

NAPUR ARCHITECT KFT.

Építész szerző, felelős tervező: FERENCZ MARCEL DLA

Generáltervező:

DÉTÁRI GYÖRGY DLA

Építész csapat:

FILÓ GERGELY, FIKÓ VIKTOR, HOLYBA PÁL, NYUL DÁVID, GRÓCZ CSABA, HORVÁTH DANIELLA, MÉSZÁROS MÓNIKA, SURÁNYI NORBERT, KOVÁCS RÉKA

Tartószerkezet: SZÁNTÓ LÁSZLÓ GÁBOR

Épületszerkezetek: REISCH RICHÁRD

Épületgépészet: LUCZ ATTILA

Épületvillamosság: IVANICS ZOLTÁN

Épületautomatika: HARMATH LÁSZLÓ

Tűzvédelem: DECSI GYÖRGY

Kert- és tájépítészet: SÁNDOR TAMÁS, POLERECZKINÉ MATÉCSA HANNA — —

Útépítés-közlekedés: DR. MACSINKA KLÁRA PHD

Akadálymentesítés: PANDULA ANDRÁS

Várostervezés: KOTSIS ISTVÁN

Akusztika: CSOTT RÓBERT

Orvostechnológia: TÓTH KÁROLY

Sporttechnológia: ERDEI LÁSZLÓ

Konyhatechnológia: GAULAND ANDRÁS

Környezetvédelem: JENEI ATTILA, NAGY TAMÁS

Geotechnika: SZILVÁGYI LÁSZLÓ, BURGHARDT BALÁZS

BREEAM: CROSS-BODA BORBÁLA

Költségvetés: SZABÓ ÁGOSTON

GENERÁLKIVITELEZŐ

ZÁÉV ZRT. — —

DEÁK GÁBOR: elnök-vezérigazgató

SZIGETI FERENC : vezérigazgató-helyettes

ISTENES ISTVÁN: kivitelezési igazgató

SCHRIFFERT PÉTER: projektigazgató

ÁRVAI PÉTER: projektvezető

NAGY LEVENTE: vállalkozás vezető

KAJTÁR SZILÁRD: mélyépítő projektvezető

NOVKOV RATKO: projektvezető

FALKENHEIM JÁNOS: gépész projektvezető-helyettes

KAPDEBO LÁSZLÓ: elektromos projektvezető

FLOCH PÉTER: gépész létesítményfelelős

SZILÁRDFY ROBIN: gépész létesítményfelelős

SZABÓ PÉTER: szakági (gépész) projektvezető

LUKÁCS-CSÉZA ANDREA: gazdasági iroda vezető

SZEKERES ANIKÓ: gazdasági vezető

FARAGÓ GABRIELLA: gazdasági felelős

PINTÉR DOROTTYA: műszaki előkészítő

BÁNYAI RENÁTA: műszaki előkészítő

RÉDEI-NÉMETH VIKTÓRIA: irodavezető

VIDA SÁNDOR: műszaki előkészítő

KÓKÁN ISTVÁN: építésvezető

CSISZÉR ÁRPÁD: építésvezető

IMRE ISTVÁN: építésvezető

KŐVÁRI GYÖRGY: építésvezető

VARGA IMRE: építésvezető

ZÁRTH ISTVÁN: építésvezető

KONCSEK PÁL: építésvezető

MÁTÉ GYULA: építésvezető

VARGA TAMÁS: építésvezető

GENERÁLKIVITELEZŐ:

MAGYAR ÉPÍTŐ ZRT. — —

SZIKSZAI ZOLTÁN: elnök-vezérigazgató

KISS MÁRK: gazdasági igazgató

BALÁS ÁKOS: projektigazgató-helyettes

BOGYA GÉZA: felelős műszaki vezető

GYŐRY CSABA DÁVID: projektvezető-helyettes

TÓTH ISTVÁN: épületgépész projektvezető-helyettes

VEDRES BÉLA: vállalkozásvezető-helyettes

MOSONYI MIKLÓS: építésvezető

BORDÁS TAMÁS: építésvezető

BODNÁR ISTVÁN VILMOS: építésvezető

ERŐS FERENC : építésvezető

NAGY OLIVÉR: építésvezető

KRICSÁNY ÁKOS: építésvezető

SZALAI ZOLTÁN: építésvezető-helyettes

KLADEK CSABA: logisztikai főmunkatárs

KOVÁCS SZABOLCS: tervkoordinátor

MAGYAROS BERNADETT: műszaki előkészítő

BARADLAI ERIK: műszaki előkészítő

MAKULA MARIANNA: asszisztens (BREEAM koordinátor)

TÁLOS TAMÁS: gazdasági felelős

VARGA EDIT: projekt gazdasági felelős

TÓTH HUNOR GÁBOR: gazdasági felelős

BARTHA MÁRTA: adminisztrátor (munkavédelem)

BERUHÁZÓ: BFK-BEÜ

A PILLANAT EREJE

IRODAÉPÜLET DEBRECEN HATÁRÁBAN

Építészet: KOVÁCS PÉTER DLA | ARCHIKO KFT.

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A főépület formai alapvetése az egymásra helyezett gyógyszeres dobozokra utal

A zártabb északi homlokzat

A földszinten a nagytárgyaló és a közösségi terek, az emeleten az általános irodák, a második emeleten a főnöki irodák, a kistárgyaló és a titkárság kapott helyet

Tervezés: 2017–2021

Építés: 2023

Főépület nettó terület: 631 m2

Teraszok: 174 m2

— —

Tervező:

ARCHIKO KFT.

Vezető építész tervező: KOVÁCS PÉTER DLA

Munkatársak:

BANU FERENC, BARTA ÁDÁM, VARGA MARIANN

Belsőépítészet: FRANK GYÖRGY, KOVÁCS

PÉTER DLA

Tájépítészet: SÁNDOR TAMÁS

— —

Megbízó: KÉRI PHARMA HUNGARY KFT.

EGY TALÁLT ÉPÜLET

MEGTISZTÍTÁSA

Szerző: KOVÁCS PÉTER Építészeti fotó: JAKSA BÁLINT

RUTTNER-HÁZ

Ha valaki bő két évvel ezelőttig elsétált a Jókai utcában található épület mellett, minden bizonnyal még felmérni is alig tudta, hogy az elképesztően romos, omladozó épület milyen értékeket és lehetőségeket rejt magában. Az eredendően 19. századi ház a Ruttner kereskedőcsalád otthona volt, az emeletes épület a század folyamán több átalakítás következtében nyerte el U-alakú formáját, Ruttner özvegye pedig szecessziós átépítéseket is csináltatott. A ház felső szintje funkcionált lakótérként, a földszint pedig üzleti helyiségként. Noha a 20. század közepétől a Ruttner-ház műemléki védettséget élvezett, állaga katasztrofálisan leromlott, a tetőszerkezetet a tulajdonos lebontotta, a fafödémek több helyen beszakadtak, az egykori patinás ház pedig már nyomaiban is alig tartalmazta egykori fényét. A 2010-es évek második felében határozott úgy a város, hogy az épületet megmenti, egyúttal pedig több funkciót is kialakít benne. Mivel a kimondottan osztálykirándulásokhoz kapcsolódó szállásépületekben nem bővelkedik Veszprém, így igény merült fel egy olyan szálláshely létrehozására, amely egy-egy osztály számára biztosít helyet emeletes ágyakkal, külön tanári lakrésszel. A földszinten emellett egy kávézó is helyet kapott, az egykor romos udvar – ahová korábban bejutni is alig lehetett – rekonstrukciója nyomán pedig nem csupán egy igényes térrész jött létre, hanem a házhoz lifttel kapcsolódó Börtönmúzeum is önálló bejutási lehetőségek kapott, ez korábban a Törvényszék épületéből volt csak lehetséges, a sok biztonsági előírás erőteljes nehezítő tényezőként szolgált. „A különböző stílusban történt átépítések nem tették lehetővé a stílusegységre való törekvést. A műemlékfelújítás alázatos magatartást követel az építésztől. Egy régi épület történetébe, logikájába, sorsába kell belehelyezkedni” – mondta Madarasi-Papp Rita, a ház tervezője. A beruházás következtében nem csupán eddig hiányzó funkciók teremtődtek Veszprém számára, hanem egyúttal a város egy ikonikus épülete is régi-új pompájában tündököl. Noha a ház belsőépítészetében alapvetően a kortárs, historizálásmentes esztétikum érvényesül, ez nem jelenti a régi értékek felülírását. Mivel a feltárások során a házban falfestmények is előkerültek, amelyek főként Veszprémhez kapcsolható tájképi hangulatokat ábrázoltak, így ezek restaurálása is megtörtént, a látogató ily módon is belehelyezkedhet a többszáz éves épület atmoszférájába. A kívül-belül megújult Ruttner-ház a felújítás követ keztében immáron nem csupán csoportok fogadását teszi lehetővé, hanem a város múltjának egy szeletét is megismerteti a látogatókkal.

Az épített értékek igényes rekonstrukciója és felmutatása talán az építészet egyik legnemesebb feladatai közé tartozik, jelen esetben pedig ezen igényesség nem kérdőjelezhető meg, látva az elkészült házat.

Az udvarban elhelyezett lift remek építészeti választ nyújt a Börtönmúzeumba történő bejutásra

A VESZPRÉMI SZENT ANNA

HATALMASOK ÁRNYÉKÁBAN

Építészet: BERÁNKOVÁ JANA, KOVÁCS ZSOLT GYÖRGY, KOVÁCS DÁVID |

VESZPRÉMI ÉPÍTÉSZ MŰHELY

Szerző: PLESKOVICS VIOLA

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

LEHETŐSÉGEK TEREI

Szerző:

A Közösségek kertjében akár egy koncert előtt-után is időzhetünk. Jelenléte megnyugtató hatást kelt az odalátogató számára

Felülnézetből is jól látható a kert geometrikusan pontos megtervezése és kivitelezése

Szerző: KOVÁCS PÉTER

Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY

AZ ÖSSZEFOGÁS EREJE

Ahhoz, hogy nagyszabású dolgok jöhessenek létre, elengedhetetlenül szükséges az egymással történő kooperálás. Nincs ez másként az Európa Kulturális Fővárosa-projekt esetében sem, hiszen Veszprém mellett rendkívül sok kistelepülés kapcsolódott be a különféle programok megvalósulásába. Örömteli, hogy ez az együttműködés építészeti reprezentációban is formát kapott a Hello Woodnak a Gyárkertben megvalósult installációjának köszönhetően. A helyszín már önmagában is jelentésteli, hiszen itt működött egykoron a Balaton Bútorgyár, a helyén létrejött kultúrpark koncepcióját és engedélyezési tervét szintén a Hello Wood készítette. A Közösségek Kertje-projekt alapötletét a találkozás fogalma adta, hiszen az EKF megvalósulásához rendkívül sok település együttműködésére volt szükség. Ez adta az impulzust

egy olyan vertikális kert kialakításához, amely részint kifejezi a közös cél érdekében történő összefogást, emellett pedig hosszú távon, változó módon képes továbbélni, működni. Ennek mentén született meg az a 10 méter magas és 10 méter átmérőjű installáció, amelynek struktúráját 120 darab egyedi tervezésű virágláda alkotja. A ládákban elültetett növényvilág a Balaton-felvidék jellegzetességeit tárja elénk, a tervezés pedig tekintettel volt az egyes növények fényigényére is. Ennek mentén állt össze az a kódrendszer, amely a ládák és benne elültetett növények egymásra épülő sorrendjét meghatározta. A virágládák előlapjára az EKF-ben részt vevő települések neve is felkerült, ezáltal a néző számára a körüljárás és a települések felfedezése egyfajta interakciót is létrehoz.

A Közösségek kertje több szempontból is szimbolikus. A kert –mint az univerzum kicsinyített mása – mind a nyugati, mind pedig a keleti kultúrában erőteljes toposz, a Hello Wood projektje ezt a jelentésegyüttest bővíti az összefogás erejének kiemelésével. A mikrovilág különösen jól megtapasztalható az építménybe belépve, amely egyfajta erdei tisztás hangulatát idézi fel, így akár rekreációs pillanatokat is megteremthet az odaérkező számára. A korábban említett EKF-projektekhez hasonlóan itt is lényeges elem a múlthoz, a hagyományokhoz történő tiszteletteljes visszanyúlás, nincs ez másként a Közösségek kertjénél sem, részint a helyszínválasztás miatt, részint pedig az anyaghasználat kontextusában, hiszen az építményhez felhasználásra került az egykori Balettintézet tetőszerkezetének faanyaga is. Jól mutatja az összefogás imperatívuszát és a lokális kultúra fontosságát az is, hogy az installáció felépítésében a nagyvázsonyi Ácsképző Központ növendékei is közreműködtek. A Hello Wood projektje gondolatilag is tartalmas, és szép példája egy olyan társadalmi jelenségnek, amely napjainkban egyre inkább kiveszőben van, ebből kifolyólag pedig hangsúlyozása rendkívül lényeges.

A spirális szerkezet a természetben sokhelyütt megtalálható, a Közösségek kertje is ezt az áramló struktúrát sugallja

Tervezés és generálkivitelezés:

HELLO WOOD ZRT. — —

Board:

HUSZÁR ANDRÁS, RÁDAY DÁVID, TÓTH KRISZTIÁN

Vezető tervező, ügyvezető, ötlet:

HUSZÁR ANDRÁS

Projektvezető építész: SZELECSÉNYI BALÁZS

Építész munkatárs:

ODRY SZILVIA — —

Tájépítészet:

KAPÁS ENIKŐ

Statika:

PONGOR LÁSZLÓ — —

Megvalósítás, projektmenedzser:

RAJMON VIKTOR

Szerkezet:

CSICSÓ ATTILA, PILTMAN MIKLÓS

Növényzet:

RONAI GERGELY (Az installáció a nagyvázsonyi Ácsképző Központ hallgatónak közreműködésével valósult meg.) — —

Helyszín:

GYÁRKERT KULTÚRPARK, VESZPRÉM

Megrendelő:

VESZPRÉM 2030 MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTŐ KFT.

Az esti fények látványos módon emelik ki a szerkezet struktúráját

Az egyedi tervezésű növényládák a projektben részt vevő településeket is megjelenítik

A RÉSZ ÉS

AZ EGÉSZ

Építészet: SAJTOS GÁBOR DLA |

SAGRA ARCHITECTS

Szerző: ZÖLDI ANNA

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A belső teret hagyományos fa fedélszék fedi, amelynek ferde dúcai változó szögben csatlakoznak a szaruzathoz. Ezzel a megoldással a belmagasság vizuálisan igazodik a terek alaprajzi méretéhez. Az épület udvari fala teljes egészében eltolható, a fogyasztótér a természetes környezet közvetlen folytatása.

Metszetek

A fogyasztótérhez csak a legszükségesebb kiszolgálóhelyiségek csatlakoznak. Ferdén vezetett fala révén a kiszolgálóblokk épített bútornak hat a tágas térben.

Tervezés: 2020

Építés: 2021–2023

Bruttó alapterület: 133 m² — —

Építészet:

SAGRA ÉPÍTÉSZ KFT.

Építész vezető tervező: SAJTOS GÁBOR DLA

Építész tervezőtárs: VIRÁG PÉTER — —

Tartószerkezet:

MADARAS KOPPÁNY

Épületgépészet: PAVLICS GYÖRGY

Környezetrendezés: NAGY GÁBOR

Az áttört falszerkezet alkalmazása egyszerű trükk, mégis látványos hatású

Építészet: CSEH ANDRÁS DLA, TÁTRAI ÁDÁM, NÉMETH DÁVID, ÉLŐ JÓZSEF, KÖNINGER SZILÁRD |

CAN ARCHITECTS

Szerző: KALMÁR LÁSZLÓ építész

Építészeti fotó: ALEXANDRA TIMPAU

MINŐSÉG LIMBÓLÉCE

Földszinti alaprajz

Az épületek takarékosak, a gyerekeket értelmezhető lépték veszi körül, az öreg fák megmenekültek

Generáltervező: VALUE4REAL GROUP

Szerző: VAKLI TÜNDE

Fotó: HLINKA ZSOLT

A COLONNADE BIZTOSÍTÓ A H2OFFICES

ELSŐ ÜTEMÉBEN TALÁLT ÚJ OTTHONRA

Újabb irodaházzal bővült a Váci út: a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. fejlesztésében megvalósult H2Offices az irodafolyosó szívében, a Fővárosi Vízművek toronyházának helyén kínál innovatív munkakörnyezetet. Az épületegyüttes első üteme már most több nemzetközi vállalatot tudhat bérlői sorában, köztük a Colonnade Biztosítót is, akiknél az inspiratív légkör és a környezetvédelmi tudatosság volt a döntő érv a H2Offices mellett.

KÖZÖS ÉRTÉK REND

Még 2020 augusztusában kezdődött a Skanska tizedik magyarországi projektjének, a H2Offices irodakomplexumnak az építése a Fővárosi Vízművek egykori székhelyén. A három ütemben megvalósuló beruházás első fázisa mostanra elkészült, az irodaterek egy részét pedig már birtokba is vették a bérlők. Nemrégiben a kelet-európai régió egyik vezető biztosítótársasága, a Colonnade Insurance S.A. magyarországi fióktelepe költözött át a reprezentatív irodaházba. Az új helyszín kiválasztása előre meghatározott kritériumok figyelembevételével történt:

A belsőépítészeti kialakítás a skandináv design sajátos elemeit vonultatja fel: letisztult vonalvezetés, organikus formák, kellemes pasztell színvilág, amely a fa anyagának lágyságával társul

az inspiráló munkakörnyezet, a tágas, kényelmes és modern dolgozóterek mellett a fenntarthatóság is kulcsfontosságú volt a Colonnade számára. Egy olyan zöld megoldásokkal gazdag irodát kerestek, amely csökkenti tevékenységük környezeti hatását, így egyúttal a vállalat ökológiai lábnyomát. Mindezeket a szempontokat összevetve a H2Offices tökéletes választásnak ígérkezett, hiszen a tervezésnél kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az épület WELL és LEED minősítéssel egyaránt rendelkezzen, vagyis egy fizikai jóllétet biztosító, egészséges beltéri környezet került kialakításra, a fenntarthatóság és a környezettudatosság alapelveinek maximális figyelembe vétele mellett. A Colonnade a space plan tervek elkészítésével, a belsőépítészeti tervezéssel és a generáltervezéssel a Value4Real csapatát bízta meg. Ez a helyszínválasztáshoz hasonlóan szintén jó döntésnek bizonyult, mivel a cégcsoport szolgáltatási portfóliójának egyik legfontosabb szegmensét az irodaszektor képezi. A tervezés során a Value4Real legfőbb célkitűzése a dolgozók számára elérhető, lehető legmagasabb szintű humán komfort biztosítása volt. A változó, részben online térbe terelődött munkavégzési szokások ergonomikus bútorok használatát, valamint magas színvonalú technikai és sokoldalú térhasználati megoldások megvalósítását tették szükségessé. Minden munkateret a kényelmi funkciók széles skálája, a magas energiahatékonyság és az alacsonyabb környezeti terhelésre való törekvés jellemez. A megfelelő munkakörnyezet biztosításához komplex és energiatudatos világítási, fűté-

Tágas, világos terek, nagy üvegfelületek, természetes anyagok használata – alapvetően ezek jellemzik az új irodát

Szerző: VISKI NOÉMI

Portréfotó: LAKOS MÁTÉ

ÖSZTÖNÖSEN ÉRTIK

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem meghívására Budapestre látogatott Paola Antonelli, a New York-i MoMA Design és Építészeti Osztályának vezető kurátora. Ritka, hogy a kurátori (pláne design-kurátori) szakma ilyen magas presztízsű szereplője forduljon meg nálunk, tekintve, hogy ez a terület a hazai felsőoktatásban is csak nemrég kapott némi figyelmet (a MOME Elméleti Intézete 2020-ban indította el Designkurátor specializációját). Antonelli viszont évtizedek óta űzi kitűnően a szakmát: a MoMA-ban rendezett kiállításai mellett 2019-ben ő volt a kurátora a XXII Triennale di Milano Broken Nature c. főkiállításának, és az ő nevéhez fűződik az az intézményrendszeri fordulópont is, amikor a MoMA a világon az elsők között emelt videójátékokat egy designgyűjteménybe. A karantén ideje alatt jó barátjá val, Alice Rawsthorn designkritikussal elindították a Design Emergency Instagram-oldalt, ahol hétről hétre videóinterjúkat készítettek azok-

NOSZTALGIKUS

ARCHITEKTÚRA

MAGYAR ZENE HÁZA – NEKÜNK ÍRTÁK A DALT

Tervezők: BÁGER ANDRÁS, SZABÓ ÁRON, HELMLE CSABA, SZÉKELY LÁSZLÓ, VIRÁG ANETT | BAHCS MŰVEK

Fotó: DANYI BALÁZS

Szerző: BART DÁNIEL

A búcsúfolyosó konkrét építészeti toposzokkal üzen. Lakótelepen járunk, ahol a rajongók élnek.

Nehéz eldönteni kinek is szól igazán a Magyar Zene Házában megtekinthető „Nekünk írták a dalt! – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai” című időszakos kiállítás. Első nekifutásra egy nagyon átélhetően összerakott élménysor, ami a teljesen kívülállók és „túl-fiatalok” számára is közel hozza a korszak popzenéjét, átélhetővé teszi a zenékre rátapadó társadalmi kontextust, a Kádár-rendszer álmos szürkületében felvillanó szabadságszikrákat, és hogy ezek milyen mélyen és alaposan befolyásolták az akkor felnővő generációk világképét. De talán pont ugyanezért a kiállítás vége felé a beavatottak, a túlélők, az „elég-öregek” elolvadnak a jól eltalált nosztalgia-kuliszszáktól és szinte kínosan otthon érzik magukat – és ekkor már inkább ők lesznek a valódi célközönség. És ha valaki ellenállt volna ezeknek a nosztalgia-hullámoknak, a kiállítást záró ironikus „museum-shop” bizonyára őt is megveszi a korabeli cukiságok – cigirágó, gömbrágó, télifagyi – felhozatala. (Itt jegyzem meg, mint „elég-öreg”, hogy nem volt se Donald rágó, se rózsapatron, de hát a kiállításrendező nem varázsló, valószínűleg ezek beszerezhetetlenek.)

A nyomasztó kispolgári szűkösség és a rácsok mögül zenélő Beatles után a következő teremben kitárul a tér, kitisztul az ég és kisüt a nap, és egy körpanorámán végigtallózhatjuk a kor meghatározó zenészeit. Ebbe a terembe egy fura faoszlop-hálón át lépünk be, ami a korszak fő kultúrpolitikai mantráját jelentő 3T szellemében fogant. És persze, mint utólag hátrafordulva konstatálhatjuk, a Támogatott kapun mentünk be, hiszen a Tűrt és a Tiltott részeken túl sűrű az oszlopsor ahhoz, hogy átférjünk közöttük.

Számos jól eltalált installáció, eredeti karcos tárgy és mementó, technikai kellékek, meghallgatható zenék és persze írásos anyagok vezetnek végig az időutazáson, de van az élménynek egy háttérbe húzódó szertartásmestere, a kiállítás architektúrája, az alkalmazott építészet, tudják, a megfagyott zene – esetünkben megfagyott popzene. Báger Andrást, a tárlat vezető építészét faggattam arról, milyen feladatok hárultak rá a kiállítás tervezésénél.

A „Nekünk írták a dalt” alapkoncepciója Bodóczky Antal vizuális művész, VJ és kliprendező fejéből pattant ki, a tematika sodrása és az inszcenírozás lendülete az ő fantáziáját dicséri. Ő határozta meg azt, honnan hová jusson el a kiállítás, így a sötét és nyomasztó kezdőhangot is ő határozta meg.

Az, hogy ez a fojtott levegőjű szűk pesti utca, ahová legelőször is belépünk, azonnal beszippant, az már az építész keze munkáját dicséri.

A kispolgári Erzsike presszó, a nyomasztóan tárgyilagos Keravill és az első emeleti ablakban jegyzetelő besúgó hatásosan képbe helyeznek, de egyúttal megteremtik azt a hangulatot is, melyben pontosan tudjuk, hogy most valamit eljátszunk, valamibe beleéljük magunkat és úgy teszünk, mintha.

A nyomasztás, majd a tiszta ég után rátérünk a konkrétumokra, és egy felépített klubba lépünk be, a korabeli popzene legfontosabb helyszínére, és ebből a teremből nyílnak aztán a további termek, melyekben technikai részletektől a politikai részletekig megismerhetjük a kor jellemzőit. Engem akkor szippantott be a nosztalgiahullám, amikor belépve egy sötét kis szobába, leültem egy tömött bőrfotelecskébe és megjelent velem szemben egy íróasztal mögött a kommunista kultúrpolitikus, aki az olcsó cigarettájának füstjébe burkolódzva osztja az észt nekem, a szegény popzenésznek egy piros telefon mellől, mely egy ponton meg is szólal. Értem, átélem a helyzetet, és közben a klubból átszűrődik a „Gyöngyhajú lány”, amitől tényleg olyan érzésem lesz, mintha egy vidéki művházban kaptak volna rajta államellenes művészeti tevékenységen, és most épp kettétörik a karrieremet.

A búcsúfolyosó, melyen a kijárat felé tartunk, ismét konkrét építészeti toposzokkal üzen. Lakótelepen járunk, ahol a rajongók élnek. De nem akármilyen lakótelepen, hanem egy egyszerre közeli és távoli lakótelepen, ahol a közeli házak kicsik, a távoliak nagyok, és gyönyörűen, szédítően vannak megcsavarva az arányok, és az egyensúlyérzékünk halvány megborulásán érezhetjük a kiállításlátogató perspektívájának kettősségét: madártávlatból szemléljük a kort, ahogy elsétálunk mellette, a lakótelepi ház alig magasabb nálunk, és ha be akarunk pillantani az ablakokon, melyekből fény szűrődik ki, akkor le kell hajolnunk derékmagasságba. És ott megpillanthatjuk egészen kicsiben saját régi énünk lenyomatát: egy kis kamasz-szobát, melyben egyszerre van plüssmaci, elektromos gitár és ágy fölé ragasztott VHK-poszter.

A láthatatlan szertartásmester észrevehetetlenül végzi a dolgát: a figyelmünket lekötő installációk, diorámák és régi tárgyak érzelmi struktúrába szervezését, az élményt adó terek koordinációját. Ilyen egy jól felépített kiállítás!

Az ablakon át megpillanthatjuk régi énünk lenyomatát: egy kis kamasz-szobát, melyben egyszerre van plüssmaci, elektromos gitár és ágy fölé ragasztott VHK-poszter

árnyékolás, természetes szellőzés, napenergia

archishade Kft.

2120 Dunakeszi, Pallag utca 47. tel +3630 219 4740

e-mail laszlo.bodis@archishade.hu web www.archishaDe.hu

57. oldal

belsőépítészet, bútorlapforgalmazás lapp-design Kft.

1044 BuDaPest, iPariPark u.5 tel +36 1 370 8452, +36 20 527 1860

e-mail info@laPP-Design.hu web www.laPP-Design.hu

14-15. oldal

beltéri ajtók, térelválasztók, design bútorok arKhenea

1054 BuDaPest, holD u. 21. tel +361 302 8150, +361 302 8151

e-mail arkhenea@arkhenea.hu web www.arkhenea.hu

b4 oldal biztonsági világítási rendszerek lumentron electronic Kft.

1025 BuDaPest, széPvölgyi út 146. tel +3630 636 2861

e-mail lumentron@lumentron.eu web www.lumentron.eu

62. oldal

egyedi üvegezési munkálatok

dual glass Kft.

2243 kóka, nagykátai út 133.

tel +3620 211 5151

e-mail gargyan@Dualglass.hu

web www.Dualglass.hu

10-11. oldal

fém és fa állmennyezetek és fali burkolatok

eurotrend-2000 bt.

1117 BuDaPest, BuDafoki út 70.

tel +3630 383 1619

e-mail info@femmennyezet.hu

web www.femmennyezet.hu, www.famennyezet.hu

56. oldal garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása

hörmann hungária Kft.

2310 szigetszentmiklós, leshegy utca 15.

tel +3624 525 100

fax +3624 525 110

e-mail info@hormann.hu

web www.hormann.hu

b2 oldal

generálkivitelezés, fit-out kivitelezés, ingatlanfejlesztés fitout Zrt

ferrum iroDaház

1139 BuDaPest, lomB utca 37–39.

tel +361 700 1730

e-mail info@fitout.hu web www.fitout.hu

1. oldal

homlokzati ipari állványozás komplex szolgáltatás nyújtása

gemenc állványépítő Kft.

2314 halásztelek, korBuly utca 2.

tel +3630 835 6211

e-mail gemencallvanyePito @gmail.com

web www.allvanyBerles.com

64. oldal

innovatív csőrendszer gyártás, kereskedelem

Ke Kelit gmbh

1044 BuDaPest, iPari Park u. 11.

tel +36 20 265 0260

e-mail chungary@kekelit.com

web www.kekelit.hu

60. oldal

irodabútor-nagykereskedelem poZiteam hungary Kft.

1113 BuDaPest, tarcali utca 11. tel +36 30 559 0042

e-mail g.Bartus@Poziteam.hu web www.Poziteam.hu

122. oldal

kerítésrendszerek és kapuk, hálók és rácsok, valamint ipari lakatos szerkezetek gyártása steelvent Zrt.

3527 miskolc, Besenyői u. 8. tel +36 46 411 208 e-mail info@steelvent.hu web www.steelvent.hu

65. oldal kültéri minőségi fa nyílászárók JanKó faipari Kft. 7971 hoBol, asztalos János utca 54. tel +3673 510 177, +3673 510 286 e-mail info@Jankokft.hu web www.Jankokft.hu

12. oldal kulturális, kereskedelmi kiállításépítés new edge Kft.

1101 BuDaPest, alBertirsai út 10., i.éP. 2.em. tel +36 30 953 2111 e-mail info@neweDge.hu web www.neweDge.hu

134. oldal lakberendezés maXcity laKberendeZési áruháZ

2045 törökBálint, tóPark utca 1/a tel +3623 532 660 fax +3623 532 661 e-mail marketing@maxcity.hu web www.maxcity.hu

2-3. oldal lakó- és nem lakóépület építése magyar építő Zrt.

1149 BuDaPest, Pillangó utca 28. tel +3630335 4947 e-mail info@magyarePito.hu web www.magyarePito.hu

48-55. oldal

lakó- és nem lakóépület építése Záév Zrt.

8900 zalaegerszeg, millennium köz 1. tel +3692 504 100 e-mail zaev@zaev.hu web www.zaev.hu

48-55. oldal monolit vasbeton szerkezetépítés gedi építő Kft.

1195 BuDaPest, Jókai u. 32. fszt. tel +361 609 6371

e-mail geDikft@geDikft.hu web www.geDikft.hu

61. oldal

műanyaggyanta, szerkezetmegerősítés, dilatációsprofilok mg special Kft.

1214 BuDaPest, ii rákóczi ferenc út 277. tel +36303996533 e-mail info@mgsPecial.com web www.mgsPecial.hu

65. oldal

tető- és homlokzatburkolatok prefa hungária Kft.

2040 BuDaörs, gyár utca 2., BuDaörsi iPari Park tel +3630 686 6786 e-mail office.hu@Prefa.com web www.Prefa.hu

b3 oldal üvegezett tűzgátló megoldások coolfire Kft.

1097 BuDaPest, illatos út 13. tel +3620 978 4346 e-mail info@coolfire.hu web www.coolfire.hu

8-9. oldal világítástechnika, világítás vezérlés be light Kft.

1025 BuDaPest, széPvölgyi út 146. tel +361 438 0748 fax +361 325 6266 e-mail Belight@Belight.hu web www.Belight.hu

123., 125. oldal üvegfalak, üvegszerkezetek kivitelezése ofysol partitions Kft.

1123 BuDaPest, alkotás utca 50. tel +36 70 598 5533 e-mail ofysol@ofysol.com weB www.ofysol.com

122. oldal üvegfalak, üvegszerkezetek kivitelezése value4real

1123 BuDaPest, alkotás utca 50. tel +36 70 598 5533 e-mail ofysol@ofysol.com weB www.ofysol.com

120. oldal üvegfalak, üvegszerkezetek kivitelezése béfleX

1123 BuDaPest, alkotás utca 50. tel +36 70 598 5533

e-mail ofysol@ofysol.com weB www.ofysol.com

67. oldal

üvegfalak, üvegszerkezetek kivitelezése KésZ építő Kft.

1123 BuDaPest, alkotás utca 50. tel +36 70 598 5533

e-mail ofysol@ofysol.com weB www.ofysol.com

58-59. oldal

üvegfalak, üvegszerkezetek kivitelezése rd system

1123 BuDaPest, alkotás utca 50. tel +36 70 598 5533

e-mail ofysol@ofysol.com weB www.ofysol.com

63. oldal