Turista Magazin 2022 március by Turista Magazin

REJTETT KINCSEINK

A BÁTORI-BARLANG TITKAI

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

KUSZODA

2022. MÁRCIUS › ÁRA: 895 Ft

2022. MÁRCIUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

TOP 10

TURISTAÚTON ELÉRHETŐ, LÁTVÁNYOS BARLANGSZÁDÁK

TÚRÁZÁS KIÉPÍTETLEN BARLANGJAINKBAN INTERJÚ

BUDAPEST, A BARLANGOK FŐVÁROSA TEMATIKU SZÁM

Fókuszban ok a barlang e é felfedez s

KÉKTÚRA

VÁROSI SÉTA

PINCERENDSZER EGER ALATT

KALAND A FÖLD GYOMRÁBAN

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I

E L Ő S Z Ó A csönd érintése

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Már a természetjárás nyakkendős úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Sajnos sok cseppkő és denevér vált a kezdeti lelkesedés áldozatává. Azóta a komolyabb barlangokat (szerencsére) lezárták, de az élményről nem kell lemondanunk. Aki elszánt, az több mint húsz, kiépítetlen barlangokban haladó túrából válogathat (Kuszoda). A kevésbé bátraknak az Országos Kéktúra 24. szakaszának egy kihagyhatatlan „alternatíváját” ajánljuk a Baradla-barlangban (Kéktúra). A látványos barlangszádák a legjobb családi túracélpontok között vannak (Top 10), további karsztos élményekért túrakártyáinkat használhatod, az úgynevezett nemkarsztos, de roppant különleges barlangokat pedig Geotúra rovatunkból ismerheted meg. Ha pedig csak egy séta fér bele, akkor irány az Eger alatt húzódó döbbenetes pincerendszer (Városi Séta)! Hogy a karszt nem csupán a mélyben látványos, az a Gömör–Tornai-karszt Karsztbarlangok nyomában című, tematikus útvonalán válik egyértelművé (Kitekintő). Beszélgetünk a főváros utcái alatt rejtőző, nemzetközi összehasonlításban is jelentős barlangok védelméről (Interjú), és a Bátoribarlang titkai utáni nyomozásunk eredményeit is bemutatjuk (Rejtett Kincseink). A barlangokban az élővilág sem olyan, mint a felszínen: ismerkedj meg a sajátos viselkedésű barlangi keresztespókkal (Zöldhullám)! Ha minden barlangász kicsit geológus is, akkor természetjáróként is azzá kell válnunk valamennyire. Ehhez segítség Tudástár rovatunk cikke: legjobb, ha ezzel kezdjük a tematikus lapszám olvasását.

Címlapfotó: Egri Csaba: A hosszú túra útvonalán a Baradla-barlangban Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dömsödi Áron (Túrakártyák), Farkas Péter (Rejtett Kincseink), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Veres Zsolt (Tudástár)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

TUDTAD-E?

HÍREK

TUDÁSTÁR

Hazánk felszín alatti vizeinek nyomában

28 37

KÉKTÚRA

Kéktúra a Föld gyomrában

KITEKINTŐ

Karsztbarlangok vonzásában a felszínen

ZÖLDHULLÁM

Barlangi keresztespók – Az alkonyzóna óriása

VÁROSI SÉTA

Pincerendszer a város alatt

REJTETT KINCSEINK

A Nagy-Hárs-hegy rejtélyes remetéjének nyomában

TOP 10

Barlangleső – Látványos barlangok, amelyek felfedezéséhez nem kell barlangásznak lennünk

INTERJÚ

A világszenzációtól a védelemig Budapest, a barlangok fővárosa

GEOTÚRA

Nem mind mészkő, ami barlang

KUSZODA

Barlangtúra kiépítetlen barlangjainkban

TÚRAKÁRTYA

Zarándoklat a mecseki karsztvidék oltárához Barlangfelfedező túra a Kis-fennsík peremén |

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ÉLVEZD A TÉL LEGSZEBB PILLANATAIT! Utazz itthon, és töltődj fel élményekkel!

HEGYESTŰ

csodasmagyarorszag.hu

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i Megnyílt a 2022. évi jelzésfestési pályázat A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) 2022. február 1-jén pályázatot hirdetett meg a Magyarországon nyilvántartásba vett vállalkozások és civil szervezetek számára a hazai turistautak és turistajelzések felújítása céljából. A pályázatok benyújtására 2022. április 4-éig van lehetőség. A pályázat kiírója várja mindazok jelentkezését, akik útjelzői képesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett felelősséget tudnak vállalni az Országos Kékkör (OKK) kék sáv turistajelzésének, illetve az OKK bélyegzőhelyeihez vezető turistajelzések, valamint az MSZ 20587:2021 Gyalogos-turistautak jelzései és azok alkalmazása szabványban meghatározott klasszikus turistautak turistajelzéseinek teljes körű felújításáért. Ha a határidőre elvégzett jelzésfestési mun-

Fotó: MTSZ

ka szakmai szempontok alapján elfogadható, akkor kilométerenként nettó 17 000 forint kerül kifizetésre a pályázóknak. A pályázati felület és a minden részletet tartalmazó kiírás az MTSZ szakmai honlapján érhető el.

Hamarosan elindul a nevezés a Népek tavasza emléktúrára

Fotó: Gulyás Attila

Fényképes útlevél természetjáróknak Ha a megtett túráid nyilvántartása kapcsán valami újra vágysz a túranapló és az Excel-táblázat helyett, akkor ajánljuk figyelmedbe az Alba Túrakör Természetjáró Egyesülettől igényelhető túraútlevelet. A megszemélyesített, fényképes úti okmányban az ország bármely területén megtett túrádhoz köthető, tetszőlegesen választott bélyegzőlenyomatokat gyűjtheted, valamint feljegyezheted a túra napját és a megtett távolságot is. Sőt, az Alba Túrakör Legaktívabb Túrázója címet is elnyerheted névre szóló kupával akkor, ha az útleveledben a 2022. január 1-je és 2022. december 31-e között összesített infók alapján a három legaktívabb természetjáró egyike vagy. További részletekért keresd Tóth Zoltánt, az Alba Túrakör Természetjáró Egyesület elnökét az albaturakor@gmail.com ímélcímen vagy a + 36-20/506-4529 telefonszámon. 6

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt tisztelegve hirdeti meg a Népek Tavasza elnevezésű emléktúráját. A nevezők négy különböző táv és nehézségi szint közül választhatnak. Az emléktúra 2022. február 18. és 2022. április 11. között teljesíthető. Az igazolólap és az emléktúra részletes kiírása a szervezők honlapján olvasható.

Így zajlott az év első online szakmai tájékoztatója

2022. január 29-én került megrendezésre az MTSZ első online szakmai tájékoztatója, szintén a jelzésfestés témájában. A program iránt nagy volt az érdeklődés, több mint hatvan tagszervezet képviseltette magát. Stramszky Judit szakmai igazgató rövid köszöntője után A turistautak jelenlegi helyzete Magyarországon című előadásában arról számolt be, hogy milyen feladatokat végez az MTSZ a hazai turistaút-hálózat nyilvántartásának jövőbeni megvalósításáért. Az elhangzottak több fontos kérdést és megoldandó feladatot feszegettek. Szó esett többek között arról, hogy hazánkban jelen pillanatban nincs érvényben egyetlen olyan jogi szabályozás sem, amely a turistautakat definiálná, azok létesítését, módosítását és megszüntetését kezelné, a nyilvántartásukat meghatározná. A konstruktív megoldások megtalálásának ado_TM200x130 1 2022. 02. 10. 10:40 érdekébenmm.pdf az MTSZ folyamatosan együttműködik a Lechner Tudásközponttal és az Agrárminisztériummal, továbbá a Magyar Szabványügyi Testülettel folytatott közös munka eredményeként 2021. november

1-jén MSZ 20587:2021 Gyalogos-turistautak jelzései és azok alkalmazása címmel megjelent az 1988-as MSZ 20587_2_1988 számú szabvány megújított változata. Makrai Kornél, az MTSZ szakági munkatársa többek között az MSZ 20587:2021 Gyalogos-turistautak jelzései és azok alkalmazása szabvány legfontosabb tudnivalóit, illetve a 2021. évi jelzésfestési pályázatok eredményeit ismertette a résztvevőkkel. Sor került a 2022. évi jelzésfestési pályázat online felületének bemutatására is, valamint az előzetesen kiküldött, Jelzésfestési igények felmérése című kérdőív beérkezett válaszai alapján nyert tapasztalatokról is szó esett. Sebestyén Pál a Turistaút-szakbizottság képviseletében két témában tartott előadást a találkozón. Egyrészt a 2021. évi jelzésfestési pályázat fotókkal illusztrált ellenőri tapasztalatairól, másrészt a 2022-es pályázat során elvárt szakmai feltételekről beszélt. Végül, de nem utolsósorban Argalász Péter szakági munkatárs az MTSZ 2022. évi jelzésfestési pályázata kiírásának részleteit ismertette a hallgatósággal.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Fotó: Gulyás Attila

…mit nevezünk barlangnak?

Fotó: Gulyás Attila

A barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert, jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni mérete pedig egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. Magyarországon a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva (ex lege) valamennyi barlang – a forrásokhoz, lápokhoz, víznyelőkhöz, szikes tavakhoz, kunhalmokhoz és földvárakhoz hasonlóan – védelem alatt áll. A barlang védettsége bejáratára, teljes járatrendszerére, befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy az egyes barlangrészeket összekötő szakaszára terjed ki.

…milyen tanfolyamok elvégzésével válhatunk valódi barlangásszá?

Ha már túl vagyunk egynéhány szakvezetéses, kiépített barlangszakaszokat érintő, alapvetően a nagyközönség számára szervezett sétán, netán már részt vettünk szervezett overallos, föld alatti kalandtúrákon, de kiadósabb kúszásokra, mászásokra, kötéltechnikát igénylő megmérettetésekre vágynánk, úgy egy alapfokú barlangjáró tanfolyamra célszerű beiratkoznunk. Rengeteg elméleti és gyakorlati ismeretet sajátíthatunk el, sikeres vizsga után pedig a technikai I. (T1), illetve a technikai II. (T2) tanfolyamon folytathatjuk barlangjárói tudásunk gyarapítását. Amennyiben még mindig szeretnénk „feljebb jutni”, iratkozzunk be egy barlangi túravezetői tanfolyamra, amelynek elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy barlangi kutatásvezetők lehessünk. További infóért látogass el a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat honlapjára!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Egri Csaba

Fotó: Gulyás Attila

...melyik Magyarország leghosszabb barlangja?

A fokozottan védett Pál-völgyi-barlangrendszer feltárt járatainak összesített hossza meghaladja a 32 kilométert, ezzel hazánkban a dobogó legfelső fokán áll, megelőzve a világhírű Baradla–Domica-barlangrendszer magyarországi tagját, a Baradla-barlangot. A Pálvölgyi-barlangrendszer négy nagyobb (Mátyás-hegyibarlang, Pál-völgyi-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk) és több kisebb barlang összekötésével született meg, és az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben sikerül megtalálni az összeköttetést a jelenleg több mint 6600 méternyi feltárt szakasszal bíró, szintén fokozottan védett Ferenc-hegyi-barlanggal. Sok barlangász álma válna ezzel valóra.

…melyik Magyarország legmélyebb barlangja?

A bükki Nagy-fennsíkon 739 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló, triász időszaki mészkőben kialakult, 1993 óta fokozottan védett Bányász-barlang 303 méteres mélységével a jelenleg ismert legmélyebb barlang hazánkban. 959 méter hosszú üregrendszere változatos formakincset, látványos cseppkőképződményeket rejt. A 300 méteres „mélységi álomhatárt” a közelmúltban, 2020-ban sikerült átlépniük a barlang feltárását végző kutatóknak, ami igazi szenzációnak tekinthető magyarországi viszonylatban. Függetlenül attól, hogy (egyelőre) minderről csupán egy kutatási beszámoló lelhető fel az interneten az „Országos Barlangnyilvántartás” Bányász-barlangra vonatkozó adatlapján felül. Különös… Kíváncsian várjuk a fejleményeket, hiszen a Bányász-barlang további kutatása szolgálhat még meglepetésekkel.

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD, …hogy a barlangi levegőnek gyógyhatása van?

A dolog hátterében több tényező áll. A külvilágtól elzárt, ezért minimális éves Írta: Nagy Loránd hőmérsékleti ingadozással jellemezhető István barlangi levegő rendkívül magas, többek között kalciumban és magnéziumban gazdag relatív páratartalma segít a tüdő hörgőiben felgyülemlő váladék hígításában, elfolyósításában, ezáltal a különböző légúti megbetegedésekben szenvedők gyógyításában, tüneteik enyhítésében. A barlangi levegő görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatását fokozza, hogy lényegében por-, csíra- és allergénmentes. Magyarországon öt minősített gyógybarlang található.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek A törpeegér lett 2022 emlőse Legkisebb rágcsálónk mindössze annyit nyom, mint egy zacskó sütőpor. E kevéssé ismert apróság méretére tudományos neve (Micromys minutus) is utal, népszerűsítése pedig lehetőséget ad arra, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a szakemberek a figyelmet. A faj ugyanis visszaszorulóban van Európában, elsősorban a magaskórós társulások, a vízparti nádasok és a cserjés erdőszélek kiterjedésének csökkenése miatt. A törpeegér hazánkban 2012 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint egyedenként. Nézz meg egy klassz videót arról, hogyan táplálkozik ez a kedves rágcsáló!

Fotó: Adobe Stock

Fedezd fel hazánkat értékes ajándékokért! A Magyar Természetjáró Szövetség 2022. március közepétől egy „országjárós” játékot indít a turistamagazin.‌hu oldalon, ahol összesen hat kérdést fogsz találni a következő hetekben. A helyes válaszokhoz alapos helyismeretre lesz szükség, ezért aki játszani szeretne az értékes nyereményekért, annak bizony fel kell keresnie az egyes helyszíneket a megfejtésekért. A túrázás élménye garantált, a helyes megfejtést visszaküldők között pedig egy Deuter AC Lite hátizsákot, egy Columbia Escape Thrive Ultra multisportcipőt és egy McKinley Adventure túrabotot sorsolunk ki.

Forrás: PET Kupa

Már lehet jelentkezni az idei PET Kupákra Idén is három víztisztító PET Kupa várja a jelentkezőket, hogy a többnapos akció során a Tisza, a Tisza-tó és a Bodrog is minél több szeméttől szabadulhasson meg. A jó hangulat garantált, a teljesítmény bámulatos: tavaly 20 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a PET Kupa versenyzői. Idén immáron tizedik éve lesz, hogy a versenyek résztvevői pillepalackokból épített hajókon vízre szállnak, és a hulladékot felhasználva gyűjtik a hulladékot. 2022-ben a szervezők ismét három különböző időpontban és helyszínen hirdették meg a versenyeket, amelyekre a csapatok február 28-áig jelentkezhetnek. Olvasd el a pontos pályázati felhívást a QR-kódot beszkennelve, és legyél te is PET-hajós!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Hazánk felszín alatti

Fotó: Gonda Rudolf

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vizeinek nyomában A szilárd földkéreg kőzetei nagy mennyiségben raktározhatnak vizet. Ezek a talpunk alatt küÍrta: Veres Zsolt lönböző mélységben elhelyezkedő, eltérő oldottanyag-tartalommal és hőmérséklettel jellemezhető vízfajták rendkívül fontosak az emberiség számára. Hasznosítja ezeket a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások széles palettája, magyarán nélkülözhetetlenek az emberi szervezet, valamint az egész emberi társadalom számára. agyarország földje rendkívül gazdag felszín alatti vizekben, amelyek a talajtakaró mellett az ország egyik legfontosabb természeti erőforrását képezik. A felszín alatti vizekkel ráadásul napi szinten találkozhatunk. Termálvízben mártózunk meg egy gyógyfürdőben, több száz méteres mélységből felérkező vizet engedünk poharunkba, avagy éppen egy karsztforrás vizéből kortyolunk kirándulás közben valamelyik mészköves vidékünkön. De mi is a különbség az artézi víz, a termálvíz vagy az ásványvíz között? Milyen mélységben találhatók, egyáltalán hogy kerültek oda ezek a vizek? Többek között ezekre is keressük a választ hazánk felszín alatti vizeiről szóló írásunkban. Kalandra fel, irány a felszín alatti vizek világa!

Talaj- és rétegvíz helyett: felszín alatti víz A felszínre lehulló csapadékvíz egy része elpárolog, egy részét felveszik a növények, bizonyos hányada elfolyik az adott területről, egy jelentős mennyiség azonban beszivárog a talajtakarón át az alatta fekvő üledékekbe, kőzetekbe. A víz gravitációsan először az úgynevezett telítetlen zónán halad át, ahol a talaj- vagy kőzetszemcsék közötti pórusokban még több-kevesebb levegő is található, azaz nincsen összefüggő folyadékfázis. Itt a víz hártyaszerűen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Nem sár, hanem a talajnedvesség terepi megjelenési formája – Fotó: Adobe Stock

burkolja be a szemcséket, talajnedvesség formájában. A lefelé szivárgó víz néhány méter után eléri a telített zóna határát, ahol már a szemcsék közötti pórusokban nincsen levegő, csak víz. Korábban ezt a talajvíz zónájának neveztük, de a kifejezés nem túl helyes, ezért a korábbi talaj- és rétegvizeket nemes egyszerűséggel csak felszín alatti vizek néven foglaljuk össze. A felszínhez közelebb található vizeket (korábbi nevükön talajvizeket) sajnos jelentős mértékben elszennyeztük, ezért emberi fogyasztásra már nem alkalmasak. A hajdani alföldi gémeskutak például ezt a felszínközeli vizet hasznosították. A mélyebben elhelyezkedő, védett földtani helyzetben lévő, emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas vizek (korábbi nevükön rétegvizek) hazánk ivóvízszükségletének több mint 90%-át

Budapest egyik csodája: a Gellért fürdő – Fotó: Garancsi Kata

biztosítják. Azokat a jól behatárolható földrajzi tereket, ahol a csapadékvizek a mélybe szivárognak, utánpótlódási területeknek nevezzük. Itt a mélybe kerülő csapadékvíz hosszú útra indul, hogy a földtani felépítéstől, szerkezetföldtani viszonyoktól függően évszázadokig, évezredekig vagy annál is tovább vándoroljon a kőzetek mélyén. Természetesen, ha a víz beszivárog és vándorol, valahol illik újból a felszínre is kerülnie: ezek a megcsapolódási területek. A víztestek mesterséges feltárása mélyfúrásokkal történik, ahol kutak segítségével termeljük, pontosabban bányásszuk ki a vizet. A természetes vízkilépési pontokat forrásoknak nevezzük, amelyekkel cikkünk későbbi részében foglalkozunk alaposabban.

Igazodjunk el a felszín alatti vizek rendszerében!

A régi falikutak egy másik kort idéznek (Lázbérci-víztározó) – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A felszín alatti vizeket számtalan szempont szerint osztályozhatjuk, amelyek mindegyikére terjedelmi okok miatt nem térhetünk ki. Ennek ellenére néhány felszín alatti víztípussal mindenképpen meg kell ismerkednünk. Az Alföldön például jelentős számban találkozhatunk úgynevezett artézi kutakkal, amelyek artézi vizet adnak. Ezek olyan megcsapolási pontjai a felszín alatti víztesteknek, ahol a víz a fúrt kútban „saját erejéből” emelkedik fel a felszín fölé, azaz nem kell szivattyúzni (pozitív artézi

A Szent István-csevicekút a Mátrában – Fotó: Gulyás Attila

kút). Ha a mélyből a felszínre érkező víz kifolyási hőmérséklete 30 °C feletti, akkor termálvízről vagy más néven hévízről beszélhetünk. A magyar ember óriási mennyiségű ásványvizet fogyaszt el évente, de sokan biztosan nem tudnák elmondani, hogy mit is isznak pontosan. Korábban legalább 1000 milligramm/liter mennyiségű oldott ásványi anyagot kellett tartalmaznia annak a felszín alatti víznek, amelyet ásványvíznek minősítettek. Napjainkban nincsen ilyen kritérium, a víznek védett víztartó rétegből kell származnia, amelyet a kitermelés helyén palackozni kell. Gyakran csobbanunk valamelyik hazai fürdő gyógyvizében is, amely bizonyítottan gyógyhatású felszín alatti víz. Ezek az esetek döntő többségében 30 °C feletti hőmérsékletűek, azaz termálvizek. A különféle kőzetek hasadékaiban, repedéseiben tárolódó felszín alatti vizeket hasadék- vagy résvizeknek nevezzük. Ezek közül külön ki kell emelnünk a karsztvizet, amely a karbonátos kőzetek (pl. mészkő, dolomit) repedésrendszerében tárolódó és áramló felszín alatti víz. Itt jegyeznénk meg, hogy azokat az üledékeket, kőzeteket, amelyek kőzetfizikai tulajdonságai nem teszik lehetővé (időegység alatt) nagyobb mennyiségű víz átbocsátását magukon, vízfogó (korábban helytelenül vízzáró) kőzeteknek (pl. agyag, márga) nevezzük. Azokat az üledékeket, kőzeteket, amelyek viszont nagyobb mennyi-

Jellegzetes artézi kút az Alföldön (Békés) – Fotó: Abelovszky Tamás

ségű vizet képesek tárolni és átáramoltatni magukon, víztartó vagy vízvezető kőzeteknek (pl. mészkő, homokkő) nevezzük.

A karsztvíz és a barlangok világa Korábban említettük, hogy a karbonátos kőzetekkel borított térszínekre lehulló csapadékvíz a kőzettömeg repedésein keresztül szivárog a mélybe. Kövessük most közösen ennek a víznek az útját! A karsztvíz névre hallgató résvíz lassan és egyenletesen szivárog a mélybe, miközben kőzetoldó munkát is végez. A mészköveket borító talajtakaróra lehulló csapadékvíz ugyanis enyhén szénsavas lesz, mivel a talajból szén-dioxidot vesz fel. A szénsavas, agresszívvé váló víz oldani kezdi a döntően kalcium-karbonátból álló kőzeteket, elindítva a karsztosodás folyamatát. A kioldott kőzetfelszíneken anyaghiányos helyek, egyedi és látványos felszíni

Állócseppkő képződése egy pillanatfelvételen – Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Víz vájta, víz építette: a Baradla-barlang és híres cseppkövei – Fotó: Egri CSaba

karsztos formakincs (pl. karrmező, dolina) alakul ki. A karsztvíz kitüntetett pontok körül is a kőzettest mélyére tud jutni, amelyeket víznyelőknek nevezünk. A víznyelőkben a víz egy mélyebben futó járatrendszerbe érkezhet meg, amelyet kémiailag oldva, magával vitt hordalékával pedig fizikailag is koptatva, hosszú idő alatt bar-

Egy jellegzetes víznyelő: a Macska-lik a Kab-hegyen – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

langgá alakít. Így jönnek létre azok a patakos, többszintes barlangrendszerek, amelyek közül a legismertebb a Baradla az Aggteleki-karszton. Ha a barlang szót meghalljuk, általában a csodálatos cseppkövek jutnak az eszünkbe. De miből és hogyan is alakul ki a cseppkő? Fentebb említettük, hogy a karbonátos kőzetek szénsavas oldása miatt azokban geokémiai reakciók játszódnak le. A kőzetben található szilárd kalcium-karbonát (ásványtani értelemben kalcit) oldatba megy, s létrejön a meszes víz, a kalcium-hidrogén-karbonát nevű vegyülettel. A fentről érkező meszes csapadékvíz a barlang légterébe hatolva eltérő hőmérsékletű és nyomású közegbe érkezik. A szén-dioxid, amely az oldott kalcium-karbonátot egyensúlyban tartja, elillan az oldatból a barlangi légtérbe. Így kezdődik meg lassan, de biztosan a szilárd kalcium-karbonát kikristályosodása, mégpedig cseppkövek formájában. Ha a mennyezetről nő a cseppkő lefelé, függőcseppkő (sztalaktit)

jön létre, ha a lecsepegő vízből felfelé nő a barlang talpáról, állócseppkő (sztalagmit) születik. Hosszú idő alatt a lentről és a fentről növekedő cseppkő összeérhet, cseppkőoszlopot (sztalagnátot) alakítva ki – hogy csak a legfontosabb barlangi karbonátos formákat említsük. A különféle cseppkövek rendkívül lassan növekednek, pár tized millimétert évente, ezért védelmük rendkívül fontos. A barlangi járatokban áramló víz karsztforrások formájában is napvilágot láthat, amelyek még szintén jelentős oldottmész-tartalommal rendelkezhetnek.

Az oldódás és a kicsapódás verhetetlen párosa Az imént leírt folyamatokra kiváló példa a Szalajka-forrás, a Szalajka-patak és a Fátyol-vízesés rendszere a Bükk hegységben. A Szalajka-völgy végén található Szalajkaforrás a térség legnagyobb hozamú karsztforrása. A 458 méter magasan elhelyezkedő forrásbarlang átlagos évi vízhozama mintegy 4200 liter/perc. A forrás vize a Bükk-fennsíkon lehulló, a Fekete-sár-rét töbrében, valamint a Hármas-kúti-víznyelőben elnyelődő vizekből származik. A fennsíkról a mélyben eltűnő csapadék körülbelül egy hét alatt érkezik meg a Szalajka-forrás szájához, miközben

A Szalajka-forrás Szilvásvárad felett – Fotó: Gulyás Attila

enyhén savas kémhatásával jelentős mennyiségű meszet old magába az ásványtani értelemben döntően kalcitból (CaCO₃) álló üledékes kőzetek repedésrendszeréből. Az oldott mészanyaggal, azaz kalcium-hidrokarbonáttal túltelített karsztvíz a hegy gyomrából forrásként való kilépésekor eltérő nyomású és hőmérsékletű környezetbe kerül, azaz normál légköri viszonyok közé. Az oldatban addig egyensúlyban lévő rendszer felborul azáltal, hogy a szén-dioxid elillan belőle. Ez a folyamat többféle tényező hatására következhet be. A sebesen futó patakvíz a meder egyenetlenségein (pl. kőzetek, bedőlt faágak) átbukik, esése megtörik, a légkörrel érintkező felülete megnövekszik. A megnövekedett felület miatt a meszes vízben lévő egyensúlyi szén-dioxid elillan, s megkezdődik a tárgyakon a mészanyag szilárd formában való kicsapódása. Így válik ki a Szalajka-forrás által táplált Szalajka-patakból is a forrásmészkő, amelynek az egyik legszebb megtestesítője maga a Fátyol-vízesés. A szemünk előtt zajló geológiai folyamat nem más, mint anyagáttelepítés oldódás, illetve kicsapódás segítségével. A Bükk-fennsíkon feloldódó mészkő karbonátanyaga oldatba megy, vándorol a kőzetek belsejében, majd egy arra alkalmas helyen kicsapódik. A folyamat eredményeként a fennsíkon dolinák, víznyelők és barlangok, azaz anyaghiányos helyek alakulnak ki, míg a hegység völgyeiben és barlangjaiban édesvízimészkőfelhalmozódások jönnek létre. A karsztforrásokhoz köthetően úgynevezett tetaráták (édesvízi mészkőből álló lépcsők), míg a barlangokban cseppkövek. Erre mondják, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul. Hasonló rendszerek kereshetők fel a Mecsekben (pl. Meleg-mányi-völgy), a Dunántúli-középhegységben vagy éppen az Aggteleki-karszt vidékén is.

Jellegzetes, töbrökkel (dolinákkal) lyuggatott felszín a Bükk-fennsíkon – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Aktív forrásbarlangjainkban (Tapolcai-tavasbarlang, Molnár János-barlang) ma is kutatások zajlanak – Fotó: Egri Csaba (b), Gonda Rudolf (j)

Barlangokat természetesen nemcsak a magasabb térszínről leszálló, hideg karsztvizek alakíthatnak ki, hanem a mélyből, törésvonalak mentén feláramló termálvizek is. Ezekre a barlangokra jellegzetes, gömbfülkékkel tagolt formakincs jellemző. A barlangokban nem csupán barlangi patak formájában lehet víz, hanem járatrendszereik teljes egészében víz alatt lehetnek. Gondoljunk csak a Tapolcai-tavasbarlang alsóbb járataira vagy a budai Molnár János-barlangra. Szintén érdekes karszt-hidrogeológiai objektumok a Bükkben található víznyelőbarlangok (visszafolyók). Ezekhez a sötét lyukakhoz a vízfolyás egy nem karsztos kőzetekkel borított területről érkezik meg a felszínen, majd a mészkőből álló „szivacsot” elérve azonnal a mélybe hatol a víz. Erre leg-

A karszt sérülékeny rendszer, védelme komplex feladat – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

klasszikusabb példa a Bolhási-víznyelőbarlang Jávorkút határában, amelynek elnyelődő vize az innen nem egészen 1 kilométerre északnyugatra található Garadna-forrásban bukkan újra a felszínre. A fentebb említett, korábban talajvíznek nevezett felszín alatti vizeket jelentős mértékben a mezőgazdaságban használt vegyszerek tették ihatatlanná. Mindez jól jelzi a felszín alatti vízbázisok sérülékenységét. A karsztvizek különösen érzékenyek a szennyeződésekre, hisz a felszínen tönkretett víz a karbonátos kőzetek „szivacsában” azonnal a mélybe jut, „átkenve” az egész rendszert. Felbecsülhetetlen károk keletkeznének így azokban a karsztos rendszerekben, amelyek például hazánk ivóvízszükségletének mintegy 25%-át biztosítják. Nem véletlen az, hogy a karsztokon található barlangok és víznyelők a természetvédelmi törvény erejénél fogva (ex lege) védett objektumok. Szintén elrettentő példa volt a karsztvízbázis érzékenységére a szocializmus éveiben folyó dunántúli bauxit- és kőszénbányászat, amely komoly karsztvízszintsüllyedést eredményezve több tucat karsztforrás elapadásához vezetett, élen a Hévízi-tó mélyén lévővel. Óvjuk, védjük felszín alatti vizeinket, hazánk legféltettebb kincseit! 

Kéktúra

Kevesen tudják, pedig az Országos Kéktúra egy rövid szakaszát a föld alatt is Írta: Nógrádi Attila teljesíthetjük Aggtelek és Fotók: Magócsi Márton Jósvafő között. A közel hét kilométeres túra során az éltető fényt és az emberi léptékeket magunk mögött hagyva egy olyan világba csöppenünk, ahol látszólag megállt az idő. Pedig zajlik itt az élet, csak nagyon más ritmusban.

Kéktúra a Föld gyomrában 20

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ajnos méltatlanul kevés figyelem jut hazánk egyik legkülönlegesebb barlangrendszerére, amely jelenleg ugyan „csak” a második leghosszabb a Budapest alatt kanyargó, mintegy 32 kilométeres Pál-völgyi-barlangrendszer után, de mivel napjainkban is aktívan kutatják, könnyen lehet, hogy hamarosan ismét a Baradla lesz a rekorder.

Az imént említett méltatlanul kevés figyelem annak is köszönhető, hogy északkeleti elhelyezkedése miatt eléggé kiesik a fősodorból, az ország legnagyobb részéről nem lehet csak úgy odaruccanni, és megnézni egy nap alatt. A fővárosból is közel három órát kell hozzá autózni, így aki komolyan gondolja a felfedezését, annak legalább egy hosszú hétvégét érdemes rászánnia. Mi is régóta halogattuk már ezt a „baradlás projektet” míg végre összejött, de így utólag, az ott szerzett élmények hatása alatt mindenkit arra biztatnék, hogy ne totojázzon annyit, mint mi, hanem keressen egy szabad hétvégét, és vágjon bele, mert ezt egyszer mindenkinek látnia kell.

Több túra közül is válogathatunk Ahogy említettem, azzal a szándékkal érkeztünk az ország egyik legészakibb csücskébe, hogy Aggtelektől Jósvafőig gyalogoljunk mintegy 7 kilométert a föld alatt, amely táv „hosszú túra” néven szerepel az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság programkínálatában. Jelenleg ez a túra nincs kint a honlapjukon, mert egyrészt éppen alakulóban van a szakvezetés mikéntje, másrészt csak akkor indítanak ilyen túrákat, ha minimum 10 fő összejön. Fent van viszont három rövidebb (1 km, 1,4 km és 2,3 km hosszúságú), föld alatti túra, amelyek naponta több időpontban is indulnak és végig kivilágított, jól kiépített útvonalon haladnak.

Hatalmas és látványos sziklafal tövében található a barlangrendszer aggteleki bejárata Fotó: MTSZ

Bár a szerkesztőségi csapatunk nem tett ki 10 főt, szerencsére nem kellett sokat győzködnöm a nemzetipark-igazgatóság munkatársait, hogy indítsanak a kedvünkért egy hosszú túrát, de az engem is meglepett, hogy egyszerre négy kísérőt is kaptunk. Mint megtudtam, ennek az útvonalnak a bejárása nekik is nagy élmény, ráadásul egy kis szerelnivalójuk is van útközben, így összekötötték a kellemest a hasznossal, amikor velünk tartottak. Rövid ismerkedés és eligazítás után alászállunk a hatalmas sziklafal tövében található aggteleki főbejáratnál, ahol az ajtó felett egy kis nyílást hagytak a denevérek kedvéért. Arra a kérdésre, hogy fogunk-e velük találkozni, máris egy határozott igen a válasz, és vezetőnk mutatja is az utunkba kerülő, éppen téli

Nevének eredete Jelenleg a barlang hivatalos neve Baradla-barlang, a szlovákiai (több mint 8 km hosszú) Domica-barlanggal együtt pedig Baradla–Domica-barlangrendszernek nevezik. Maga a Baradla név feltehetően a szláv eredetű „bradlo” szóból származik, amelynek jelentése ’sziklaszirt, kőszál, magas szikla’. Korábban az Aggteleki-cseppkőbarlang, az Aggteleki-barlang és a Baradla-cseppkőbarlang név is használatos volt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján sok további érdekes információ található a barlangról. Ha kíváncsi vagy ezekre, használd a QR-kódot!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra

hibernációban leledző kis jószágokat, amelyek sötétbarna diókként lógnak a mennyezetről. Mint megtudjuk, a bejárat környékén találkozni a legtöbbel, mivel csak telelő- és alvóhelynek használják a barlangot.

A hosszú túra nagy része gyakorlatilag egy föld alatti patakmederben vezet végig

Évszakoktól független klíma A barlangban télen-nyáron 10 °C körüli hőmérséklet uralkodik, így nagy melegben ideális egy kis felfrissülésre, télen pedig kifejezetten melegnek hat a kinti mínuszok után. Mi is hamar kimelegszünk téli túraruháinkban, és a fejlámpák fénycsóváiban hatalmas párafelhőket eregetve jutunk egyre beljebb. A barlangok kapcsán sokaknak nyakig sáros, piros overálban

Így vált a Baradla sétakompatibilis barlanggá A barlang első kiépítését 1806-ban végezték el József nádor látogatása alkalmából. A bejáratot és a nagyobb szűkületeket kirobbantották, a patakon hidakat, pallókat helyeztek el. Az 1860-as években a barlang a bérlőktől a közbirtokosság kezelésébe került. A megrongálódott utakat, hidakat egyszer ugyan kijavították, de jelentős változás csak akkor következett be, amikor 1881-ben a barlangot a Magyarországi Kárpát Egyesület gondjaira bízták. Még abban az évben felépült a mai Magyarország első menedékháza az aggteleki bejáratnál. Ekkoriban mérték fel a barlangot, s éveken át tartó, szervezett munka eredményeként megújultak a hidak és a járdák, valamint elkészült a mesterségesen kialakított vörös-tói lejárat is. Forrás: anp.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(az akadémiai helyesírás kedvelőinek: overallban) feszítő alakok ugranak be, akik négykézláb másznak szűk járatokon át, ám a Baradla főágában erről szó sincs, tágas járatok kötnek össze gyakran gigantikus méretű tereket. A barlangrendszer formáját itt is a víz alakította ki az Aggteleki-karsztot alkotó mészkőben, sok helyen látszanak a falakon a szurdokokból is ismerős, jellegzetesen kerekded kopásnyomok, amelyeket a kavicsos, homokos hordalék csiszolt bele a kőzetbe. A lyukas sajthoz hasonlítható karszton a csapadékvíz gyorsan lefolyik a számtalan víznyelőn, így nagyobb esőzések után akár villámárvizek is kialakulhatnak a barlangban. Legutóbb tavaly nyáron vonult le egy kisebb árhullám a föld alatti járatrendszerben. Nem is olyan régen, egészen a nyolcvanas évek elejéig még állandó vízfolyás is volt a barlangban, azonban ez mára elapadt, így jelenleg száraz lábbal sétálhatunk végig a főágon, még gumicsizmát sem kell húzni. A víz nemcsak rombol, hanem épít is a föld alatt, igaz piszok lassan, de a végeredmény annál látványosabb. Különböző méretű és formájú cseppkövek meredeznek körülöttünk mindenhol olyan mennyiségben, hogy egy idő után már tényleg csak a kapitális vagy az egészen különleges formájúak mellett állunk meg.

Csillagvizsgáló, Betyárnadrág és Sárkányfej A csillagászok után talán a barlangászszubkultúrára hárul legtöbbször az a hálás feladat, hogy valami frissen felfedezett dolognak nevet adjanak. Én a csillagjegyeket úgy-ahogy ismerem, de soha a büdös életben nem látnék bele bikát, rákot vagy éppen vízöntőt az égbolton fénylő kis pontocskákba. Gyakran így vagyok a különböző nevekkel ellátott szikla- és cseppkőképződményekkel is, ám a Baradlában található nevesített képződmények üdítő kivételt képeznek. Ott van például a Sárkányfej, amelyet díszlettervezők se tudtak volna élethűbbre faragni, simán elmehetne a Trónok harca egyik kellékének. A száradó Betyárnadrág, a Minerva sisakja és a Kidőlt fa is telitalálat, akárcsak a Csillagvizsgáló nevű, gigantikus állócseppkő, amely a maga 19 méterével hazánk legnagyobbja. Tényleg olyan hatalmas, hogy a felső részéhez külön lépcsősor vezet.

Több ezer éve járja az ember Nekem ugyan nem tűnt volna fel, de kísérőink felhívták rá a figyelmet, hogy sok helyen sötétebb a fal, amit fáklyák füstje okozott. A Baradla-barlang évszázadok óta kedvelt célpontja a vállalkozó kedvű polgártársainknak, akik már az 1800-as években is vezetett túrákon vehettek részt, ráadásul korábban még evezni is lehetett bizonyos szakaszokon, és egy kis tavat is létesítettek Kessler Hubert igazgatósága alatt 1935-ben. Ennek bizonyítékával mi is találkozunk egy magányos csónak formájában, amely reménykedve várja a vízszint emelkedését. Persze az ember már jóval korábban felfedezte magának a barlangrendszert: régészeti kutatások igazolták, hogy a Baradlát több ezer éve használták az itt élő népek téli menedékként, illetve rituális szertatásokra. De az is lehet, hogy őket is az hajtotta egyre beljebb, mint

Csillagvizsgáló

Sárkányfej

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra minket: a kíváncsiság. Ezen a téren Vass Imre nevét kell kiemelni a barlangot kutató számos szakemberé közül. Ő volt az, aki 1825-ben kihasználta az alacsony vízállást, és az addigi végpontot jelentő Vaskapunál átjutott egy kis szoroson. Ha pedig már átverekedte magát, azzal a lendülettel feltárta a barlang főágát egészen a jósvafői Színház-teremig (Színpadig). Vass Imre nem csupán felfedezte a ma ismert főág jelentős részét, de ő volt az, aki a barlangban elfolyó víz nyomán egy mélyebb szintű járatrendszer létére is felhívta a figyelmet. Nyomjelzéses vizsgálatokkal azóta bebizonyították, hogy a barlang főága alatt két független barlangrendszer is húzódik: a Hosszú- és a Rövid-Alsó-barlang.

The show must go on A barlangban található terek méreteire jellemző, hogy egy komplett koncerttermet is kialakítottak az aggteleki bejárat közelében található hatalmas sziklacsarnokban. Ennél a pontnál egyik túravezetőnk – nem kevés nosztalgiával a hangjában – megjegyezte, hogy jó pár évtizeddel ezelőtt még egy P. Mobil-koncertet is végig tudott itt bulizni, mert akkoriban ifjúsági fesztiválokat tartottak a barlang környékén.

A barlangot ma is aktívan kutatják (fent), illetve vízmintákat is gyűjtenek (lent)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Manapság már nincs elég víz a barlangban a csónakázáshoz

Fotó: Egri Csaba

A koncertteremnél mi is kaptunk egy kis ízelítőt a hely akusztikájából, egy Vangelis-számot szólaltattak meg a kedvünkért, és mi földbe gyökerezett lábbal, libabőrös karokkal hallgattuk a fényjátékkal kísért zenét. A Baradla egyébként nem csupán barlangnak, koncertteremnek és kirándulóhelyszínnek tökéletes, hanem például futóversenyhelyszínnek is – 2021 szeptemberében három távon is lehetett indulni a föld alatt.

A sötétségben is nyüzsög az élet A koncerttermet elhagyva magunk mögött hagyjuk a jól kiépített és kivilágított szakaszt, és kizárólag a lámpáink fényére hagyatkozva haladunk tovább a kiszáradt patakmederben, de időnként kis hidak, pallók és lépcsők segítik a továbbjutást. Elképesztő munka lehetett sétakompatibilissé tenni ezt a néhány kilométert. Bár nem gondolná az ember, a teljes sötétségben is nyüzsög az élet, méghozzá szó szerint a talpunk alatt. A kis pocsolyákban apró, fehér rákocskák tempóznak, de a száraz aljzaton is néhány milliméteres ászkák keresgélik magunknak mindenütt a betevőt. Ez alatt a barlangba jutott szerves hordalékot kell érteni, nekik ugyanis egy-egy szétázott levél valóságos lakoma. Nem kellett sokat keresgélni, és megpillantunk egy aprócska, barnásvörös bogarat is, amely csak az Aggteleki-karszt három barlangjában (a Baradla-, a Béke- és a Meteor-barlangban), a Szilicei-fennsíkon, illetve a Gömör–Szepesi-érchegységben fordul elő. Ez a magyar vakfutrinka, amely félelmetes

Nem sok helyen élvezhetünk koncerteket a föld alatt, de a Baradlában igen

Ennyi maradt egy legyengült és elpusztult denevérből

Aprócska, fehér ászkák keresgélik maguknak a betevőt az aljzaton Fotó: Nógrádi Attila

Tipp: pályaszállás a barlang mellett A szlovák határ szomszédságában található Baradlabarlangra és környékére érdemes több napot szánni, pláne akkor, ha messzebbről érkezünk. Aggteleken több vendégház is várja a turistákat, ám a legkézenfekvőbb választás egyértelműen a főbejárat melletti turistaszálló. Nyáron kempingezni is lehet itt, ráadásul különböző méretű, hangulatos faházakat is kibérelhetünk a barlang szomszédságában.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra a legmagasabb pontján pedig 31 méter magas, így egy 10 emeletes panelház is elférne benne. Itt is kapunk egy kis fény- és hangjátékot, ami ugyanolyan katartikus élmény, mint a koncertteremnél. Túravezetőink elmondása szerint jó pár rendezvényt tartottak itt, beleértve esküvőket és egy rafináltan megtervezett leánykérést is.

ragadozónak számít a maga közegében. Természetesen ez a barlanglakó is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, így nem árt óvatosan lépkedni a túra során… A jó pár kilométeres, sötétben megtett túra után szinte vakító, ahogy ismét egy kiépített és kivilágított szakaszhoz érünk Jósvafőhöz közeledve. Utunk vége felé haladunk keresztül az Óriások termén, amely nevének megfelelően tényleg óriási. Ez a barlang legnagyobb csarnoka: 120 méter hosszú, helyenként 56 méter széles,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Óriások termének méreteire jellemző, hogy csak egy részlete fért rá a képre Fotó: Egri Csaba

Egy kényelmes túracipővel és némi meleg ruházattal kell csak készülnünk Fotó: Csanádi Márton

Aki idáig eljutott a cikk olvasásával, az képbe kerülhetett, hogy mennyi mindenre használta már az ember a Baradlát, ám mindezek közül valószínűleg a Gyémántpiramis című, 1985-ös magyar sci-fi forgatása volt a legkülönlegesebb, amely során szkafanderbe öltözött hölgyek és urak hajkurászták egymást a cseppkövek között. Aki kíváncsi a közel másfél órás, finoman szólva is retró műalkotásra, egy kis keresgéléssel könnyedén megtalálja a videómegosztókon.

Vissza a felszínre Az Óriások terme után már utunk utolsó pár száz métere következik. Ezen a szakaszon szűkebbé válik a járat, és eltűnnek a cseppkövek a

sötétszürkévé váló sziklákról. Ennek oka, hogy itt már az úgynevezett gutensteini mészkő található, amely nem kedvez a cseppkőképződésnek, nem úgy, mint a barlang főágát is alkotó világos, steinalmi mészkő. A jósvafői kijáratnál előbukkanva először csak pislogunk a vakítónak ható napfényben, aztán előkerülnek a pecsételőfüzetek, tintapárnák, és serényen használjuk a kijárat mellett elhelyezett kéktúrás bélyegzőt, így igazolva a szakasz megtételét. Mi ezen a ponton megköszönjük a közel 6 órásra nyúlt szakvezetéses túrát, és elbúcsúzunk a nemzetipark-igazgatóság munkatársaitól, hogy gyalog menjünk vissza a felszínen Aggtelekre, de aki igényli, azt kisbusszal is vissza tudják szállítani az indulási pontra. Sajnos hely hiányában csak egy kis részét tudtuk most bemutatni a túra során látott és hallott érdekességeknek, ezért továbbra is arra biztatnék mindenkit, hogy mihamarabb látogassa meg a Baradlát, mert élete egyik leg emlékezetesebb kéktúrája vár rá. 

Kecső Kečovo

Domica-tető Čertova diera 465

Ördöglyuk

A barlang kijáratainál igazolhatjuk a táv teljesítését

Kéktúrázva fedezhetjük fel a környéket Aggtelek környékén az Országos Kéktúra 24. szakasza kanyarog, amelyet követve a vidék legérdekesebb és legszebb látnivalóit fedezhetjük fel. Ilyen például Derenk szellemfalva vagy a szintén közeli Szádvár, ahol nemrég hajtottak végre egy sereg látogatóbarát fejlesztést. Még több információért és túratippért használd a QR-kódot!

VÁKIA SZLO RORSZÁG GYA MA

Jósvafői bejárat Alsó-barlang

Poronya-tető Poroňa 505

Óriások terme

Meseország

Vaskapu

Rókalyuk

Arany utca

Törö k mecs e t-ág

Kis-Baradlavíznyelő

1 km

Aggteleki bejárat

Vörös-tói bejárat

Vörös-ág

Zombor-lyuk

Aggtelek

Kis-Ravasz-lyuk

Retek-

Or sz

ág

Ké

ktú

útv on

ala

Domica-barlang Jaskyňa Domica

ág

Nagy-Ravasz-lyuk

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kitekintő

Karsztbarlangok vonzásában a felszínen

A magyar–szlovák országhatárral kettéosztott Gömör–Tornai-karszt legizgalmasabb karsztjelenségeit Írta: Lánczi Péter kétségtelenül a föld alatt, Fotók: Magócsi Márton méltán híres barlangjaiban kell keresnünk. Ugyanakkor ennek a páratlan hangulatú vidéknek a felszíni karsztformái is bőven tartogatnak élményeket. Ezeket fűzzük fel egy tematikus körtúrára, a határ túloldalára is ellátogatva.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hosszan elnyúló, pompás mészkővidék északnyugati részét Szlovák-, délkeleti részét pedig Aggteleki-karsztnak nevezik. A karszttérséget – amelynek elnevezése a történelmi Gömör és Torna vármegyére utal – ma országhatár szeli ketté, de ennek túránk szempontjából nincs különösebb jelentősége: a hazai szakaszon egy tematikus kék barlangjelzést követve, a szlovák oldalon részben sárga és piros jelzésű, illetve jelzetlen turistaúton keressük fel a látnivalókat. A tetszés szerint szakaszolható, 55 kilométeres táv kicsivel több mint 1000 méter szintemelkedést tartogat. Mi Aggtelekről kelet felé indulva mutatjuk be az utat, de a menetirány meg is fordítható.

Tematikus út kék barlangjelzéssel Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja a Baradla, amely az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik a felszínre. Hossza a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, mintegy 8 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 30 kilométert. Természetes bejárata Aggtelek község határában (túránk kiindulópontjánál), egy messziről fehérlő, magas sziklafal tövében nyílik, ahonnan a színlőkkel tagolt, kanyargó, pompás cseppkövekkel díszített főág 7 kilométer hosszan vezet el Jósvafőre. Mi azonban most maradunk a felszínen, és a Baradla Kemping és Turistaszállótól induló kék barlangjelzéseket kezdjük követni a már messziről fantasztikus látványt nyújtó Tó-hegyi-karmező irányába. A karsztjelenségekben bővelkedő környék talán legjellemzőbb felszíni karsztformája a karr mező: e felszínt tarkító, jellegzetes sziklaformákat a népnyelv ördögszántásnak is nevezi. Aggtelek határában – miután elhagytuk az elzáródott víznyelőből létrejött Aggteleki-tavat –

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Baradla-barlang jósvafői bejáratához vezet, ahol a föld alatti élmények mellett szállás és étterem, valamint a smaragdzöld Tengerszem és a Jósva-patak látványa fogad minket. Pár lépéssel később átgyalogolunk a festői Jósvafőn. Aki túra közben közelebbről is megismerkedne e hangulatos településsel, az biztos örök emlékekkel fog távozni.

a karrlejtő egy szép példáját figyelhetjük meg, amelynek sziklavilágába az ösvényünk egy rövid szakaszon bele is vezet. Ezt követően a Zombor-lyuk, majd kisvártatva a NagyRavasz-lyuk víznyelőbarlangja mellett haladunk el. Utóbbi egy szűk és látványos katlannal bújik a föld alá, amiért megéri pár méteres kitérőt tenni. Szántók szegélyezte, karsztbokor erdős, borókás domboldalakra felhágó utunk érinti a Baradla-barlang vörös-tói bejáratát, illetve a látogatóközpontot, ahonnan 280 lépcső vezet a mélybe. Innen alig pár száz méterre a névadó tavat, valamint egy érdekes sziklaformációt is megcsodálhatunk. A Vörös-tó egy töbör alján kialakult dolinató. A korábban a vizet a mélybe vezető dolina eltömítődött a környező hegyoldalakról lemosott, a vas-oxidtól vöröses talajtól (nevét is erről kapta). A szomszédságában álló Medve-sziklák jellegzetes, lekerekített formái a kréta időszaki karsztosodás eredményei, amelyeket egy időre elfedett a talaj, ahol tovább formálódtak, majd egy későbbi kiemelkedés és lepusztulás során ismét felszínre kerültek. Immáron erdőtájban vezető utunk elkerüli a Jósvafő határában megbúvó Béke-barlangot, amely az Aggteleki-karszt második leghos�szabb, szintén pompás cseppkövekkel büszkélkedő barlangja, s amely hazánk első gyógybarlangjaként segít a légúti betegségekben szenvedőkön. Mélybe vezető lejárattal azonban mi is rögvest találkozunk, ugyanis utunk 30

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az eltömítődött dolina alján létrejött Vörös-tó ritka képződmény hazánkban

A bokrok között kanyargó ösvényről helyenként széles panoráma nyílik a karsztra

Jósvafőt elhagyva a beszédes nevű Kő-völgybe vesszük be magunkat. Utunkhoz közel, a Nagy-Tohonya-forrás szomszédságában találjuk a Kossuth-barlang lezárt bejáratát. A barlang és a felszínre törő forrás különlegessége, hogy karsztvize melegebb a környező karsztforrásokénál, ez pedig a mélykarsztból jövő, melegebb vízzel való keveredés eredménye. Mi ebből száraz időszakokban mit sem tapasztalva folytatjuk felszíni utunkat északkelet felé, a legelőkkel és töbrökkel tarkított Jósvafői-fennsík már-már alpesi hangulatot árasztó terepasztalán. A fennsíkok leggyakoribb karsztformái a töbrök, amelyek kialakulásuktól függően különböző kiterjedésű rendszereket hoznak létre. Ezek a többnyire vékony talajréteggel fedett, bombatölcsérre emlékeztető, a mészkőben oldódással létrejött mélyedések a felszín alatt

kitekintő

rejtőző barlangok elsődleges csapadékvíz-szállítói. Később a víz – sokszor hosszú föld alatti utat megtéve – karsztforrások formájában jut újra a felszínre. A piros jelzéssel együtt haladó utunk a térség legmagasabb pontja alatt, a 604 méter magas Fertős-tető lábánál vezet be páratlan hangulatú, egyik oldalról meredek, másik oldalról lankás lejtővel szegélyezett Szelce-völgybe. Az agyagos keréknyomot 4 kilométeren át követve érkezünk meg Szelcepuszta terebélyes kaszálójára, amelynek békés, erdőkkel ölelt környezetében két kiváló szálláshelyet is találunk. A BorzAlom Erdészeti Erdei Iskolát elsősorban a bakancsosoknak, míg a közeli kastélyszállót a szélesebb körű szolgáltatásokra és magasabb komfortfokozatra vágyóknak ajánljuk. Erdészeti úton, tarvágásos hegyoldalak mentén ereszkedünk be a Patkós-völgy katlanjába, ahol a bővizű Puskás Pál-forrásnál fedett erdei

pihenőhelyre lelünk. A meredek hegyoldalak közé zárt, patakcsobogással kísért utunk egyre kiszélesedő völgybe torkollik, de ekkor már a csendes erdei idillit megtestesítő Ménes-völgyben járunk. Fenyves csemetekert, egy remek táborhely és a Ménes-patak felduzzasztásával létrejött tavacska szolgáltatja a díszletet a helyenként sziklás, de főként ligetes erdővel borított hegyoldalak között.

A Ménes-tó szomszéd ságában, patakok látványos összefolyásánál találjuk a Hideg-kút idilli pihenőhelyét

A Szádvár pompás sziklavilágában Rálátással a Szádvár 461 méter magas hegykúpjára érjük el a Tetves-kutat. Egykoron itt haladt el a Kassára vezető kereskedelmi út, és az utazók nemcsak szomjuk oltására, hanem tisztálkodásra is használták a forrást. Volt, aki a vízfakadásnál hagyta, mások továbbvitték a tetveket, így magyarázza a helyi legenda a forrás nevének eredetét. Nekünk a felfrissüléshez nem kell beérnünk cicamosdással: a pár lépésre fekvő Szalamandra Ház (előre egyeztetve) egész évben kiváló pihenőhelyet biztosít

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kitekintő a túrázóknak. Ekkor túránk 21. kilométerét tapossuk, majd a turistaháztól óvatos emelkedéssel megkezdjük a Várhegy meghódítását. A felmenet során a hegyoldal szemet gyönyörködtető, mohás sziklakertet tár elénk, amelynek tövében mesés zúgókkal tört magának utat a Lakatos Lászlónak emléket állító forrás vize, aki 1969-ben a közeli Meteor-barlangban folytatott kutatómunka során vesztette életét. Ettől a forrástól – amely mellett az egyre vadregényesebb tájba vezető ösvényünk is elhalad – alig pár lépésre egy látványos sziklaodúba is beleshetünk. Az érdekes sziklaüreget a kutatók egy itt talált állat maradványai után nevezték el Borz-barlangnak. Ha figyelmesen megnézzük a mintegy 2 méter magas üreg bejáratát, felismerhetjük a ferde D betűt, amely a barlangi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

patakok jellegzetes munkája nyomán alakul ki. A járat 41 méter hosszú, és a nyomokból ítélve jelenleg is állatok lakják. Bár tematikus útvonalunk nem vezet fel a Szádvár panorámás romjaihoz, a pár száz méteres és kimerítő lépcsőzést is tartogató kitérőt semmiképpen sem érdemes kihagyni. Hazánk egyik legnagyobb alapterületű erősségéről van szó, amely romjaiban is lenyűgöző élményt nyújt. A Szádvártól csupán 2 kilométert teszünk meg a túratávunk felénél húzódó országhatárhoz. A határkövek mentén kis kitérővel érdemes megkeresni a térképen is jelzett, történelméről nevével sokat sejtető Csempészbarlang ék alakú szádáját, mielőtt Szlovákiában

Belülről is felfedezhetjük a víz munkája által kialakított Borz-barlangot

folytatnánk tovább az utat. Ezen az oldalon már ne keressük tematikánk kék barlangjelzéseit, azok csak a magyar oldalon vannak felfestve. Ez az apróság viszont ne zavarjon minket, mert továbbra is kényelmes és látványos útvonalon haladunk tovább.

Történelmi úton a Szádvár jelentős romjaihoz. Ne mulasszuk el a vár felfedezését!

Szádvár Középkori nevén Zárd vára egykoron egy szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár volt. Tekintélyes romjai Szögligettől északra, egy látványos sziklakúpon magasodnak. A feltehetőleg a 13. században épült vár a Kassára vezető Bódvavölgyi utat őrizte, és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítésláncolatnak. Az évszázadok során a várat több család is birtokolta, köztük a Drugethek, a Bebekek és a Szapolyaiak, valamint 1520 körül Werbőczy István is tulajdonosa volt. A 16. században kibővítették és megerősítették. Több ostromot is átélt falait és bástyáit egykoron jelentős ágyúhad védte. Később olyan híres családok pereskedtek a tulajdonjogáért, mint a Csákyak, a Pethék és a Rákócziak, de az Esterházyak is igényt tartottak rá. Az erősséget a szabadságharc alatt Thököly kurucai foglalták el, majd a többi várunkhoz hasonlóan a Habsburgok lerombolták. A vár az 1680-as évek végétől folyamatosan pusztult, falmaradványait visszavette a természet. Szerencsére az elmúlt években a Szádvárért Baráti Körnek és a napjainkban zajló régészeti feltárásnak köszönhetően a romokat kiszabadították a növényzet fogságából, és a falak állagmegóvása is megkezdődött. A fejlesztéseknek köszönhetően nem csupán információs táblákat és padokat helyeztek ki: a vár északi, meredek oldalából hosszú falépcsőn kapaszkodhatunk fel a csodás kilátást is nyújtó erősséghez.

A Szlovák-karszton A határátlépést követően csakhamar jelzetlen úton északnyugati irányba törünk ki a meredek oldalú, 400 méter magas hegyek közül. Kisvártatva a Torna-patak völgyében hosszan nyújtózó kaszálóhoz érve kitágul körülöttünk a tér, és megpillantjuk Jablonca (Silická Jablonica) házait. Rajtunk áll, hogy az elért murvás szekérúton jobbra fordulva betérünk-e a kétszáz lelket sem számláló kis településre, majd onnan a sárga turistautat követve haladunk tovább nyugatnak, vagy balra fordulunk, és a régi határőrút zöld, kissé monoton alagútjában kanyargunk. Mintegy 4 kilométert követően a két út a Somos-tető közelében ugyanis egymásba fut, majd a gömöri vidékre oly jellemző dimbes-dombos kaszálók, szántók és erdők mentén éri el Szilice (Silica) falut. Útközben elhaladunk a Sólyom-kő panorámás sziklája alatt, valamint az erdőben megbúvó, föld alatti patakot rejtő Majko-barlang mellett, amelyet Ján Majkóról, a neves szlovák barlangkutatóról kereszteltek el. Az erődtemplomáról is nevezetes Szilice határában már a tőlünk északi irányban elterülő Szilicei-fennsík peremén járunk. Ezt a maga nemében egyedülálló, a természet és ember által közösen formált, karrmező nélküli karsztplatót mi csupán érintjük, miközben a jellegzetes felvidéki faluképpel is megismerkedünk. Szilice fő nevezetessége azonban nem itt, hanem a településtől egy bő kilométerre vár ránk az erdőben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kitekintő Európa legalacsonyabban fekvő jegesbarlangja A Gömör–Tornai-karszt egyik legcsodálatosabb képződménye tárul elénk a Szilicétől délnyugatra magasodó, óriási mészkőszirt árnyékos lábánál. A szakadékos mélybe korláttal ellátott lépcsők vezetnek, ily módon közelebbről is megszemlélhetjük a csodaszámba menő képződményeket. A hatalmas száda környezetében hiába keresünk forrást vagy egyéb vízszivárgást, mégis – évszaktól függően – hatalmas jégcsapokat, beljebb egybefüggő, több méter vastag padozati jeget figyelhetünk meg. Hogy került ide jég, és hogy marad meg egész évben? A jég képződésének és megmaradásának oka a helyi sajátosságok (földtani, talajtani, vízházA túra útvonala Választható túraszakaszok

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

2 km

A jégcsapok is látványosak, de a barlang alján több méter vastag, évszázados jégréteg halmozódott fel

tartási és klimatikus viszonyok) véletlenszerű kölcsönhatásából fakad. A barlang bejárati részének áthajló sziklafalai északra néznek, így a nap ide közvetlenül sosem süt be. A bejárat alsó része egy beszűkülő légzsákra hasonlít, amelyben légáramlás híján egy aránylag állandó klímatér keletkezik, 0 °C körüli hőmérséklettel és magas páratartalommal. Miután a hideg levegő lefelé áramlik, a barlang légcsapdaként működik, a téli hideg megreked benne. A felszínre hulló csapadék átszivárog a vékony talajrétegen, valamint a több 10 méter magas kőzetréteg repedésein, eközben lehűl, majd a barlang hideg légterében kisebb-nagyobb jégcsapokat formál, a lecsöpögő víz pedig az aljzaton fagy jéggé. A főleg a télutó és a tavasz folyamán lezajló jégképződés eredményei a néhány méter hosszúságú jégcsapok, illetve az aljzaton keletkező jégrétek és jégoszlopok. A barlang föld alatti, hatalmas termét – amelyet csak engedéllyel lehet látogatni – már a kőkori és bronzkori ember is ismerte. Az 1100 méter hosszan feltárt járatból számos értékes régészeti lelet került napvilágra, de tudományos szempontból a hely gerinctelenjeinek hosszú listája is figyelemre méltó. Külön ki

CMY

kitekintő

A Gömör– Tornai-karszt Kelet-KözépEurópa egyik legjelentősebb karsztvidéke. A túra szlovákiai szakasza zömében nyílt terepen vezet

kell emelni a magyar vakfutrinkát, amely csak az Aggteleki-karszt három barlangjában, a Szilicei-fennsíkon, illetve a Gömör–Szepesiérchegységben fordul elő. Sajnos a mohával és páfrányokkal díszített üregrendszernek az elmúlt évtizedek kutatásai, emberi beavatkozásai

Ahogy a Bükk-fennsíkon, itt is gyakran találkozhatunk a karsztvidékek jellegzetes pionír növényével, a közönséges borókával

csak ártottak, ahogyan a globális klímaváltozás is fenyegeti a barlang alján összegyűlt, évszázados jég jövőjét. A jegesbarlangtól a sárga jelzésen térünk vis�sza a Szilicéből kivezető útszakaszra, ahonnan a piros turistajelzéssel ellátott, a térképen Karsztútként szereplő szekérúton délnek tartunk. Eddigre már megtettünk több mint 45 kilométert, és hátravan még legalább 10, attól függően, hogy aggteleki kiindulópontunkra melyik úton szeretnénk visszaérkezni. Kanyarogva, töbrökkel tagolt terepen, kaszálók és szántók mentén érkezünk meg Szádvárborsa (Silická Brezová) határába, majd egy zárt erdőn átkelve jutunk el a Kecső (Kečovo) határában kibukkanó Nagy-Kecsői-forráshoz. A víz a Szádvárborsa környéki vakvölgyek víznyelőiben kezdi, majd a Milada-barlangban patakként folytatja útját, ahonnan újra a felszínre lép. A völgyben megülő, álmos Kecsőtől továbbmehetünk a piroson az országhatár közelében található Domica-barlang fogadóépületéhez, ahonnan országúton térhetünk vissza Aggtelekre, vagy a falutól keletre, a Kecső-völgyben vezető sárgán, a zöldhatárt átlépve, a Baradla-völgyben érkezhetünk vissza túránk kiindulópontjához. Mindkét út körülbelül 4 kilométer hosszú, (a Domicabarlang nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni), de a Baradla-völgy vadregényesebb természeti élményt kínál. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Barlangi keresztespók Az alkonyzóna óriása Írta: Nagy Loránd István

Hazánk pókfaunájának e látványos képviselőjével elsősorban barlangokban találkozhatunk, esetenként azonban sötét pincékben vagy bányajáratokban is szemünk elé kerülhet. Az elmúlt években számos publikáció jelent meg erről az Európa-szerte elterjedt ízeltlábúról, amely leginkább felszíni életmódú rokonaiétól több tekintetben is eltérő viselkedésével keltette fel a kutatók figyelmét.

Fotó: Pintér Balázs

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám pókok (Araneae) rendjének állaspókok (Tetragnathidae) családja közel ezer fajt foglal magában, amelyeket mintegy félszáz nembe (genusba) sorol a tudomány. A Meta nem egyik impozáns megjelenésű, nagy termetű faja a vén kontinensen közönségesnek számító barlangi keresztespók (Meta menardi), amely a Kárpát-medence barlangjaiban általánosan elterjedt. Hímjének testhossza 11–13, nőstényéé 14–17 milliméter, ami a közel 50 milliméteres „lábfesztávolsággal” tekintélyt parancsoló méretnek tekinthető. A csillogóan fényes test alapszíne vörösesbarna, az előtestet és az utótestet is jellegzetes rajzolat díszíti, a lábakon sötét gyűrűk figyelhetők meg.

készített, több mint 130 millió éves múltra visszatekintő találmánya. Ez az alkotás azonban különbözik a felszíni rokonok kerek hálóitól, mivel nem vagy csak rendkívül kis számban tartalmaz keretfonalakat. Ezek hiányában a kerek hálóban sugárirányban futó, spirálvonalban húzott fogófonalakkal összekapcsolt küllőfonalak zöme közvetlenül a barlang sziklafalához rögzül. Nagy szám, gondolhatnánk legyintve, de ha abból indulunk ki, hogy a kerek háló evolúciós nézőpontból egy roppant konzervatív, rendkívüli összetettséget és rendezettséget mutató, „kötelezően alkalmazandó szerkezeti elemekből” felépülő struktúra, akkor beláthatjuk, hogy a keretfonalak elhagyása nem egy faji szinten „hirtelen felindulásból elkövetett”, a viselkedési flexibiliA valódi barlanglakó (troglobiont) tás megnyilvánulásának tekinthető fajokkal szemben – amelyek teljes jelenség, hanem minden bizonnyal a ltl életciklusa a föld alatt zajlik – a barlangi egy valódi adaptáció, amelyet végső i ze / t ario h C : ó t F o keresztespók életének egy meghatározott, soron maga a barlangi környezet indukált. jellemzően egy-két hónapos szakaszát a felszíA klasszikus kerek háló a zsákmányszerzés nen tölti, éppen ezért a barlangkedvelő (troglofil) élőléeszköze, amely főként repülő rovarok csapdába ejtésére nyek csoportjába tartozik. A barlangi keresztespók nem szolgál. Az alkonyzónában azonban nem jellemző a reaz állandó sötétség birodalmában, nem is a barlangok pülő rovarok jelenléte, olyan mennyiségben semmiképrészben bevilágított bejárati részén, hanem a kettő között, pen sem, amennyi elegendő volna a termetes barlangi az angol barlangi szakirodalomban találóan alkonyzóná- keresztespók táplálékigényének fedezésére. És most kell nak (twilight zone) nevezett térségben tölti mindennap- visszakanyarodnunk a küllőfonalakhoz, amelyek rendjait, ahová csak alig szűrődik be természetes fény. hagyó módon a sziklafalhoz rögzülnek, ezek a fonalak ugyanis nagy valószínűséggel a barlang falán mászkáló Itt szövi kerek hálóját is, amely az élővilág egyik legcso- prédaállatok felbukkanását jelző fonalakként, úgynevedálatosabb, csak a pókok meghatározott csoportjai által zett buktatófonalakként funkcionálnak. Ezt az elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a barlangikeresztespók-menüben a soklábúak (Myriapoda) képviselőinek részesedése meghatározó, ezt a prédaállatcsoportot pedig egyes élőhelyeken a meztelencsigák követik, ami azért nem mindennapi, a csigaevés (malakofágia) ugyanis elképesztően ritka jelenség a pókok körében. E havi választottunk szélsőségesen opportunista ragadozó, azaz az éppen (legnagyobb mennyiségben) rendelkezésre álló, a legkisebb energiabefektetéssel hasznosítható táplálékot preferálja, étrendjében ennek megfelelően különböző rovarok és pókok is szerepelnek változó mennyiségben, illetve arányban. A barlangi keresztespók egész évben aktív, aktivitásának csúcsidőszaka pedig az éjjeli órákra tehető. Barlangi keresztespók kokonjával – Fotó: Pálvölgyi Krisztina Egyes kutatók szerint hálóját elhagyva, aktívan is keresi bu ak .h

u (C C BY

4.0)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotók: Mézes Ádám

a táplálékát a barlang falán, és valóban szenzáció lenne, ha ez így volna, egyelőre azonban ilyesfajta viselkedést nem tapasztaltak a kutatók föld alatti vizsgálataik során.

azaz nem tanyázik odabent kellő számú kis méretű ízeltlábú. Arról, hogy miként is zajlik a diszperzió, egyelőre csak hipotézisek vannak: többek szerint a levegőben utazva, a légmozgást és a légköri elektromos mezőket Korábban már említettük, hogy a barlangi keresztespók kihasználva, az ökörnyálnak nevezett repítőszövedékük egy barlangkedvelő (troglofil) faj, amelynek életének túl- segítségével jutnak el egyik helyről a másikra. A jelenség nyomó részét a föld alatt, egy rövidebb szakaszát ugyanak- már régóta ismert a pókok körében: az aprócska állatok kor a felszínen tölti. Előbbit hipogeikus, utóbbit epigeikus több kilométeres magasságba is képesek repítőszövefázisnak nevezzük. A tavaszi párzás színhelye a bardékükbe kapaszkodva felemelkedni, esetenként pedig lang. A hím a sikeres aktust követően haakár a szárazföldektől több száz kilométerre mar elpusztul, a nőstényre azonban még fekvő szigetekre is eljutnak. Mivel egy troglofil, tehát igen speciális élőhely komoly feladat vár. Csepp formájú, stát us z igényű fajnál ez a stratégia nem átlagosan 250 petét tartalmazó, nek húsz A pókok (Araneae) rendjé érne fel egy életbiztosítással, a a barlang mennyezetéről vagy mi oltalmat faja élvez természetvédel legvalószínűbb az, hogy a baregy alkalmas kiszögelléséről 20 gi keresztespók Magyarországon. A barlan k ána onj langot elhagyó fiataloknak milliméteres függesztőfonálon kok nem tartozik közéjük, k ine ede egy őtt feln csak egy kis hányada teszi le a lógó, 30 milliméter hosszú kopöckölgetése, fiatal vagy lása vagy zká pis sa, ará zav kos ndé voksát az ökörnyálas diszperkonját (pókfonalak szövedékébe szá gadhatatlan elfo r kko ana ugy sa títá elpusz zió mellett, többségük pedig burkolt petecsomóját) a barlang erető lekedet. Egy természetsz cse annak a barlangnak a közelében bejárati zónájához közel helyezi ember számára marad a felszínen, ahová majd a el rendszerint nyár elején. Fejlődő n. mindenképpe harmadik vagy a negyedik vedlésüutódjait még két-három hónapig, ket követően visszatérnek, hogy idővel egészen haláláig őrzi. A petékből kora (a hetedik vedlésük után) maguk is szaporodősszel kibújó pókocskák hónapokig a kokonban maradnak, amelyet csak a következő év tavaszán, a má- hassanak. A szétterjedés rejtélyének megfejtése izgalmas sodik vedlésük után hagynak el. Útjuk a külvilágba vezet, jövőbeli projektnek tűnik a barlangi keresztespókkal foglalkozó tudósok számára. Annál is inkább, mivel a egy páran viszont valószínűleg a barlangban maradnak. jelek szerint egy olyan troglofil faj állhat kutatásaik fóAz epigeikus fázis a legtöbb kutató szerint a faj szétter- kuszában, amely megindult a troglobionttá válás hosszú jedését (diszperzióját), új élőhelyek benépesítését (kolo- útján. Egy olyan úton, amelynek irányát a viselkedést nizációját) szolgálja, de akadnak olyan tudósok is, akik érintő adaptációk már kijelölték, egy olyan úton, amelyszerint a kokont elhagyó pókocskák azért vándorolnak nek egyik fontos jövőbeni állomása éppen a kerekháki a szabadba, mert a barlangban nem áll rendelkezésre ló-készítés szerepének marginálissá válása, a háló nélküli megfelelő mennyiségben számukra alkalmas táplálék, zsákmányszerzési stratégia kifejlesztése lehet. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta

Pincerendszer a város alatt Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Eger az osztálykirándulások egyik legnépszerűbb célpontja, a várnak, a bazilikának és a Dobó István térnek biztos helye van az általános iskolai emlékek között. Ugyanez igaz a Szépasszony-völgyre a felnőttek esetében. A klasszikus látnivalókon túl azonban a város sok egyéb érdekességet tartogat még. Például lent a mélyben, pár méterrel a belvárosi utcák és parkok alatt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta ger alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, ha összeadnánk az évszázadok alatt kialakított összes járat hosszát, közel 150 kilométer jönne ki. Bár a belváros alatt valaha nyújtózott pincejáratok jelentős része már nincs meg, egyegy szakaszt azért ma is bele lehet járni. Vannak olyan látogatóhelyek, ahol a pincejáratok inkább izgalmas háttérként szolgálnak egyéb látnivalók számára, van, ahol lőtér működik lent, de akad azért olyan hely is, ahol maga a pincerendszer a nagybetűs főszereplő. Például az érseki pincerendszerben, amelyet most mi is bejártunk.

Darázskőtől a habarcsig Hogy mikor készültek az első egri pincék, nem tudni, de a 16. századból már vannak feljegyzések a város alatt húzódó járatokról. A vár alatt is létezett már akkor egy pince, és a szomszédos Király széke oldalában is. Ezek a pincék geológiai szempontból különböznek a város többi pincéjétől. Ezeket a magaslatokat ugyanis édesvízi mészkő (vagy egri nevén darázskő) alkotja, és a pincéket az ez alatt található kavicsos üledék kibányászásával hozták létre, míg a város többi részén vulkáni tufában alakították ki a föld alatti üregeket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Eger, ahogy mindenki ismeri. A föld alatt azonban a város egy másik arcát is felfedezhetjük

A város első pincéit a belvárosban alakították ki. Az utcákat járva ma is láthatunk még pincelejáratokat

1552-ben Dobó Istvánnak és várvédőinek még sikerült visszaverni a törökök támadását, de 1596-ban Eger is elesett, és 91 évig tartó török hódoltság következett. A város 1687‑ben szabadult fel, az akkori püspök, Telekessy István 1699-ben tért vissza Egerbe. Korábban a várban volt a püspöki központ, de Telekessy úgy döntött, inkább a városban alakítja ki székhelyét. 1703-ban kezdték meg a pincerendszer létrehozását, később a most látható palota építése is megindult. Az építőanyagért nem kellett messzire menni, a kövek kitermelésével pedig a pincerendszer is egyre nagyobb lett. Ahogy Kormos Dáviddal, az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont munkatársával lemegyünk a pincerendszerbe, egyből feltűnik, hogy a járatok falán nem az eredeti kőzetet látni, mivel egy réteg cementhabarcs borítja be azt. Az 1970-es évekre a település felszíne alatt húzódó, szövevényes pincerendszer egyre nagyobb problémákat okozott, ugyanis városszerte sorra szakadtak be a pincék. „Akkor előzetes geológiai felmérés után azokat a pincéket, amelyek már nagyon leromlott állapotban voltak, betömedékelték, amelyeket viszont valamilyen formában lehetett még hasznosítani, azokat betonzsaluval, kövekkel megerősítették, majd az egész kapott egy réteg cementhabarcsot. Az érseki pincével is ezt történt, és ma már csak nagyon kis szakaszon látszik az eredeti riolittufa” – magyarázza Dávid.

Léleklyuk a mennyezeten Az érseki pincerendszer 2018-ban került vissza az érsekséghez. Aki ellátogat az érseki palotába, az nemcsak az épületet, de a pincerendszert is bejárhatja. Naponta három időpontban indulnak vezetett túrák. A tágas járatokat lámpák világítják meg, a bejárat után nem sokkal az érseki pincerendszer alaprajzát láthatjuk a falon. A járatok a bazilika és a buszpályaudvar alatt is ott tekeregnek, sőt még messzebbre is elnyúlnak, az érseki pincerendszer teljes hossza 1,5 kilométer lehet. Ahogy sétálunk, több helyen is fura, nedvességtől csillogó, sárga kéreg látszik a falon, a

Az egri érseki palota gyönyörű épülete alatt szerteágazó pincerendszer húzódik

Az érseki pincerendszer járatai a szomszédos bazilika alá is bekúsznak. A pincerendszert vezetett túrán járhatjuk be

plafonról pedig kis cseppkövek lógnak le. „Hiá ba került a falakra cementréteg, a víz mégis beszivárog, abból pedig kalcium-karbonát válik ki, létrehozva ezeket a kezdetleges cseppkőformákat. Ezek a lelógó kis szalmacseppkövek néhány évtized alatt alakultak ki.” Megérkezünk a pince legnagyobb csarnokába, az oszlopcsarnokba, ahol hétszer hét járat metszi egymást sakktáblaszerűen. A különböző ágakban különböző borokat tároltak, a szélesebb járatokban fajtánként rendezték el azokat, a keresztező járatokban pedig évjáratonként. 1807-ben Csór István kulcsár részletes alaprajzot készített a pincéről, precízen megadva a tárolt borok fajtáját és évjáratát is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta Pár lépéssel arrébb megállunk egy mennyezeti szellőzőnyílásnál, egy léleklyuknál. Ha felnézünk, kilátni a szabadba, és látszik, hogy itt 8-10 méteres mélységben vagyunk, valahol a palota hátsó kertje alatt. A régiek valószínűleg a pincéből kiáramló pára látványából asszociáltak a lélekre, majd adták ezt a szép nevet a pincék szellőzőnyílásának.

A természet utat tört magának a pincében Az egyik ágban egy kis vízfolyás fut mellettünk, kellemes akusztikus hátteret adva a sétához csobogásával. „Amikor a pincéket vágták, alaposan beavatkoztak a környék hidrogeológiájába, föld alatti vízfolyások jelentek meg több belvárosi pincejárat alatt is. A vízhozama, úgy tűnik, állandó, bár a forrását nem tudjuk, hol van. A víz egy részét tartályokba gyűjtjük, a palota előtti díszkert öntözésére használjuk, a többi pedig folytatja útját az Eger-patakba. Régen egyébként praktikus volt egy ilyen kis vízfolyás, mert például a hordók mosásához helyben volt vízvételi lehetőség.” Ahogy az elején említettük, a pincének csak egy kis szakasza maradt meg többé-kevésbé eredeti állapotában. Itt a riolittufa alkotta falakon a csákányok hagyta nyomok is látszanak,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A pincék szellőzését a mennyezetbe vágott nyílásokon, a léleklyukakon át biztosították

A természet megtalálja az utat idelent is. A pincén átfolyik egy kis patak, egy fa pedig gyökerével hálózta be az egyik falrészt

a lábunk alatt pedig beton helyett sáros, nedves föld van. Most valahol a bazilika és az autóbusz-pályaudvar között vagyunk, a fejünk felett egy park terül el. Az egyik falat teljesen behálózzák a gyökerek, egy fa ugyanis a szellőzőnyíláson keresztül lehatolt egészen ide, a pincébe. A páracseppekkel díszített gyökérrendszer egy pár négyzetméternyi falfelületet teljesen behálóz. A látvány egészen varázslatos. Miközben sétálunk, Dávidról kiderül, hogy nemcsak turistáknak mesél az érseki pincerendszerről, de amatőr kutatóként alaposan bele is ásta magát az egri pincerendszer történetébe. Ami nekem kapóra jön, ezernyi kér-

désem van, és ő szívesen mesél. Például arról, hogy a 18. századtól Eger lakosságának nagy része szőlőtermesztésből, bortermelésből, illetve borkereskedelemből élt. Ebben az időben gombamód szaporodtak a pincék a város alatt, és már a város határában is vájtak pincéket, például a híres Szépasszony-völgyben.

Az Eger környéki szőlő- és borkultúra évezredes múltra tekint vissza. Az érseki pincében a miseborról is megtudhatunk pár érdekes séget

Ki volt az a bizonyos szépasszony? A város határában több pincesort is találhatunk, például a tihaméri pincéket, a kőporosi pincecsoportot vagy a legtöbbek által ismert szépasszony-völgyit, amely ma is él és virul, igaz, az idők során alaposan átalakult. A völgy legrégibb része az Öreg sor, ahol nincsenek turistacsalogató borozók, csak szikla-

A város több pontján is találhatunk még szép régi pincéket

falból nyíló pincék – némelyiket jó ideje nem használhatják már. A völgy egyik híres pincéje az Istenes pince, amelynek falába vallási jellegű domborműveket faragtak. A legenda szerint a 16. században, amikor a református Perényi Péter lett a várkapitány Egerben, a katolikusokat kitiltották a templomokból. Úgy tartják, ebben az időszakban a katolikusok ide jártak misézni, és a pince egyfajta föld alatti kápolnaként szolgált. A kutatók szerint azonban ezek a pincék 18. századiak. A pincék falába egyébként máshol is faragtak kisebb motívumokat. A pincevágók így jelezték, ha egy járat végére értek, a túloldalon pedig már valaki másnak a pincéje kezdődött. Eger ezért hasonlít sok tekintetben egy lyukas sajtra.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta

A Szépasszonyvölgy madár távlatból egy téli reggelen

A Szala-patak napfényes oldalán található a Verőszala utca történelmi pincesora

Maga a Szépasszony-völgy elnevezés egyébként csak a 19. században jelent meg, előtte Koháry-völgynek hívták ezt a helyet, a város visszafoglalásában szerepet játszó hajdúcsapatok vezetője, Koháry István után, aki innen indította támadását a törökök ellen. És hogy ki volt az a bizonyos szépasszony? A név eredetéről semmi biztosat nem tudni. Van, aki szerint a név a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi, más szerint egy szép-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

séges asszony birtokában volt a völgy egy része, esetleg egy híresen szép asszony árusította az egyik pincében a borát.

Bor a napos oldalról A város északnyugati részén, a Rác hóstya nevű városrészben is találunk egy régi pincesort. A Szala-patak „naptól vert” oldalát Verőszalának, az északkeleti oldalt, amely kevesebb fényt kapott, Árnyékszalának hívják. A különösen hangzó hóstya elnevezéssel

Egerben többfelé is lehet találkozni. A német eredetű szó Egerben a városfalon kívüli településrészekre utal. Hajdan a közelben állt a város egyik kapuja, a Rác kapu, így hívják ma is a teret, amely felett a viadukt ível át. A történelmi városmagot a 19. századig városfal vette körül, és négy kapun – a Maklári, a Hatvani, a Cifra és a Rác kapun – lehetett közlekedni, amelyek az azonos nevű külvárosokba vezettek. A török elől menekülő rácok voltak azok, akik az addig fehérbort termelő borvidékre behozták a kadarka kékszőlő-fajtát, illetve meghonosították a vörösbor készítésének technológiáját. A Verőszala utca elején ma is megvan még a szép, egységes présházak alkotta pincesor, ahol ma is neves pincészetekben készül és érik a bor. Érdemes megnézni a közelben álló, karcsú tornyú rác templomot is, amelynek belső terét és

gyönyörű ikonosztázát előzetes bejelentkezés után tudjuk megcsodálni.

A Szent Miklós-templom, másik néven rác templom

A főleg borkereskedéssel foglalkozó szerbek és görögök sokáig hiába kérték, hogy omladozó templomuk helyett újat építhessenek. II. József 1785-ben adott engedélyt a templom építésére,

A Verőszala utca elején neves pincészetek működnek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta de a legenda szerint egy kikötése azért volt, hogy az istenháza csak úgy épülhet meg, ha háttal áll a városnak. Egy másik történet szerint viszont maguk az építtetők akarták így, dacból, amiért a város sokáig nem támogatta a tervüket.

A felnémeti pincevár története Ha egri pincékről beszélünk, a belvárostól északra fekvő Felnémet nem maradhat ki. A kis település 1961 óta Eger része. Nevét a 12. században itt letelepült német-flamand népességről kapta. Felnémet központjában a domb tetején álló, sárga templom már messziről látszik. A templom domb aljában pinceajtók követik egymást, a templom alatt ugyanis egy szerteágazó pincerendszer húzódik. A felnémeti pincevárhoz egy történet is kötődik. A török hódoltság idején a tufába vágott pincelabirintus nyújtott menedéket egy maroknyi hajdúnak, akik partizánként támadtak a portyázó törökökre, majd úgy tűntek el pillanatok alatt, mintha ott sem A nemrég felújított felnémeti Szent Rozália-templom alatt egy egész pincerendszer található

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A felnémeti pincevár pincéi nem látogathatók, mi is csak helyi segítséggel kukkanthattunk be egybe

lettek volna. A törökök sokáig nem jöttek rá, hol bujkálnak a támadóik. Később megtudták, hogy a dombot behálózó pincejáratokban kell keresni a hajdúkat, de ezután sem volt kön�nyű dolguk a kézre kerítésükkel. Aki kíváncsi a teljes történetre, annak ajánlom Lipták Gábor A felnémeti pincevár című írását. A templomdombot körbe tudjuk járni, de a pincevár járatait nem lehet látogatni. A legtöbb ma is működő pince magánkézben van, de akad olyan járat is, amely omlásveszély miatt le van zárva, és mivel itt is voltak beszakadások, évtizedekkel ezelőtt sok járatot betömtek. Korábban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezett alkalmanként túrákat, de most nincs ilyen lehetőség.

A felnémeti pincevárhoz egy legenda is kötődik a török hódoltság idejéből

Felnémeten Vizi Gyula, a helyi egyházközség világi elnöke kalauzolt bennünket, és vele egy pincébe is bekukkanthattunk. A keskeny járatban több oldalajtó is nyílik kisebb helyiségekkel, legbelül pedig valamikor nagy borozgatások folyhattak, legalábbis a mennyezetre és az oldalfalakra ragasztott 50 és 20 filléresek erről árulkodnak. A hagyomány úgy tartja, ha valaki a borospincében egy érmét tapaszt a falra, akkor még vissza fog oda térni valamikor. Lélekben én is ragasztottam egy érmét az egri égboltra, mert úgy érzem, ennek a történetnek még nem értem a végére. 

2 km

Hasznos információk Az egri érseki palota és a pincerendszer látogatásával kapcsolatban itt tudtok tájékozódni: http://www.egriersekipalota.hu

Térkép: Bába Imre

Eger ismert és rejtett látnivalói között pedig itt érdemes keresgélni: https://visiteger.com A Dobó István Vármúzeum oldalán (www.egrivar.hu) egy érdekes virtuális kiállítást találunk Egri BORkóstoló címmel, ahol sok más mellett archív fotókat, filmrészleteket is láthatunk, sőt egri bordalokat is meghallgathatunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

A Nagy-Hárs-hegy rejtélyes remetéjének nyomában Ki volt Bátori László, és mit rejt a róla elnevezett, csak engedéllyel látogatható, fokozottan védett Írta és fotók: Farkas Péter barlang Budapest népszerű kirándulóhelyén? Bepillantottunk a szürke vasajtó mögé, hogy felfedjük titkait.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság barlangtani referensének, Borzsák Saroltának bravúros kézmozdulatokkal végre sikerül kinyitnia az ördöglakatokat megszégyenítően komplikált dupla vasajtót, azonnal megcsap minket a hegy „forró” lehelete. Legalábbis mi annak érezzük, mert odabent, a Bátori-barlang borzongatóan hívogató sötétjében 10 °C lehet a hőmérséklet, míg kint, ahol már percek óta várunk izgatottan, bőven fagypont alatt van. Így hát elgémberedett kézzel markoljuk meg a nyirkos vaslétrát, és kezdünk el ereszkedni a bejárati terem mélyére. A fényképezőgépemet, amelyet elfelejtettem betenni a hátizsákomba, másodpercek alatt opálos pára lepi be. A fotózással várni kell…

De nem is baj, mert így legalább lesz időnk alaposan körülnézni. A Nagy-Hárs-hegy déli oldalában, a mohával benőtt mészkősziklák között szürkéllő, csatahajóhoz illő vasajtó régóta izgatta a fantáziámat, és ezzel nyilván nem vagyok egyedül: a csúcson álló Kaán Károly-kilátóhoz vagy épp onnan lefelé tartva évente tízezrek sétálnak el előtte. Biztosan sokuknak feltűnik a 2014-ben állított emléktábla is, amely szerint „Császári Bátori László pálos szerzetes a XV. század második felében, közel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rejtélyes vasajtó mögött: fentről tárul elénk a barlang legnagyobb csarnoka

húsz éven át írta és fordította ebben a barlangban a magyar Bibliát és a szentek életét”. Ez regényesen hangzik, mindjárt utána is járunk.

A középkori Buda vasbányája

A sokak kíváncsiságát felkeltő vasajtó a Nagy-Hárshegy déli oldalában: a Bátori-barlang felső bejárata

A létra egy meglepően tágas csarnok aljába vezet. A szűk bejáratnál fehéren izzó felhőként kavargó párán keresztül kevés természetes fény szűrődik le ide, de a fejlámpáink megvilágítják a terem falait – és egy békebeli, rozsdás biciklit, amelyből, úgy tűnik, valakinek a lezárt, kizárólag vezetéssel látogatható barlangban is sikerült kilopnia a hátsó kereket. Valójában persze nem ez történt: a bringát az itt kutató barlangászok használták, egyszerű, lábbal tekerhető csörlőként, a kerékagyra tekert drót segítségével. Természetesen nem ez vagy a fal mellett katonás rendben lefelé fordított, szintén a barlangászok által itt hagyott műanyag vödrök az emberi jelenlét legkorábbi nyomai. A feltárások során talált obszidiánpengék, cseréptöredékek és állatcsontok tanúsága szerint a barlangot már az újkőkorban lakták, a középkori leletek között pedig feltűntek Zsigmond korabeli pénzérmék, sőt „vakpénzek” is, ami arra utal, hogy a Bátori-barlangban egykor pénzhamisító műhely működhetett. A legtöbb emlék azonban a bányászati múlthoz kötődik. A Vajna György által irányított feltárás egyik legváratlanabb eredménye ugyanis az volt, hogy valamikor a 13. és a 16. század között, a török idők előtt vasércet, sőt kis mennyiségben

Ahogy a szemünk hozzászokik a félhomályhoz, alaposabban is szemügyre vehetjük a körülbelül 6 × 10 méter alapterületű, helyenként 8 méter magasságú termet. A rozsdás kerékpár mögött felsejlik egy még rozsdásabb ajtó: ez volt a barlang robbantással létrehozott, alsó bejárata, amelynek kintről (a turistaút fahídjáról) a feltöltődés miatt már csak a teteje látszik.

A kétszer felfedezett barlang ezüstöt és aranyat is termeltek ki itt. Ez lehetett „a középkori Buda vasbányája”, ahol (akárcsak a szomszédos János-hegyen) az 1760-as évektől újra értékes érclelőhelyek után kutattak a bányatársaságok.

A barlang robbantással kialakított, már nem használható, alsó bejárata

Sokkal érdekesebbek az első pillantásra is feltűnő, homorú, sima felületű „bemélyedések” a máshol repedezett falakon. A látványos képződmények – a gömbfülkék és gömbüstök – a Bátori-barlang hévizes eredetének koronatanúi. A keletkezésük pontos mechanizmusában máig nincs egyetértés a geológusok között,

A pálosok által kialakított kápolna oltárának maradványait a kutatás során bontották el

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

0 10

de általában a mélyből felszálló (melegebb) és a felszínről leszálló (hidegebb) vizek között létrejövő kölcsönhatással és az áramlások munkájával magyarázzák a kialakulásukat.

20 30

Kupola-terem

40 m

Nagy-lépcsősor

Ezek a föld alatti képződmények a hajdani forráskilépési pontoknál képződött édesvízimészkő-lerakódásokkal együtt a földtani szempontból különösen értékes „Budai-termálkarszt” természeti kincsei. A szerteágazó járatok a 200–40 millió évvel ezelőtt, a triász, Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Diagyűjtemény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bánya-szakasz

Bejáratok

Szabó Lászlóterem

Manyószakasz

Pálosok terme

40 Y-ág

Cső-kürtő Labirintus

Huzatos

60 m

A szélességi és magassági adatok hozzávetõlegesek

A bejárat régen (balra); gömbüstök (jobbra) és a barlang térrajza (fent)

majd a mai Budapest környékén hullámzó eocén tenger alján lerakódott mészkőrétegben jöttek létre, amelyek a budai oldalon később kiemelkedtek, létrehozva a Budai-hegységet.

Grafika: Bába Imre (Szabó Zoltán térmodellje alapján)

Hogy zömében mészkőből felépülő hegységben járunk, az közismert, ugyanakkor az Aggteleki-karszton vagy a Bükk-fennsíkon megszokott, látványos töbröknek és víznyelőknek itt nem látjuk nyomát, s ennek egyszerű oka van: a Budai-hegység felszín alatti járatait elsődlegesen nem a talaj felől beszivárgó vizek, hanem a mélyből feltörő termálvizek alakították ki az évmilliók óta zajló hévíztevékenység során. Ugyanennek a folyamatnak köszönhetjük a közkedvelt, a nagyközönség számára is látogatható Pál-völgyi-barlangrendszert és a Szemlő-hegyi-barlangot, és emiatt van az is, hogy a Budai-hegység barlangjainak többsége nem rendelkezett természetes felszíni bejárattal – a Bátori-barlang ebből a szempontból a ritka kivételek egyike.

A termálkarszt hévizes barlangjai mindenek előtt abban különböznek a leszálló karsztvizek által kialakított társaiktól, hogy nem egy főágból kiágazó mellékágak, hanem egyenrangú járatok szövevényeként, a törésvonalakat követve hálózzák be a kőzettestet. Jól látszik ez a Bátori-barlang térrajzán is: már a tágas bejárati terem alatt és fölött szűk aknák nyílnak lefelé, a Hűség terme, a Tavas-terem és a Szabó László-terem irányába, a Huzatos és a Pálosok terme pedig keskeny átjárók és szelvények keszekusza labirintusán keresztül közelíthető meg. Bármilyen hihetetlen, a szigorú vasajtó mögött egy összesen 360 méter hosszú és 60 méter mély járatrendszer rejtőzik. Egy ősi legenda szerint a Bátori-barlang a mai Szépjuhászné mellett található, romjaiban még mindig látható budaszentlőrinci pálos kolostorral is összeköttetésben állt, ám ez a jelenlegi tudásunk szerint nem igaz. A legtöbb pontjára ugyan el lehet jutni kötéltechnika nélkül, de a feltárások során nem került elő ilyen járat.

A Nagy-Hárs-hegyen nyíló barlangot egyébként a modern időkben kétszer is felfedezték. A Fővárosi Lapok 1878 júliusában lelkesen számolt be róla, hogy Havas Sándor, a kültelki bizottság elnöke észrevett egy nyílást a sziklában, majd egy körülbelül húszfős kontingens élén behatolt rajta. A „társaság egy bátor hölgytagjáról” el is nevezte Aranka-barlangnak, mielőtt néhány héttel később kiderült, hogy a képződményt régóta ismerték, sőt Buda városa egy 1847-es határozatában már hivatalosan is jegyzékbe vette Bátori-barlang néven. Hosszú ideig nyitva állt a nagyközönség előtt, még egy kis házikót is építettek a bejárata elé, később azonban a balesetek miatt, illetve természetvédelmi okokból lezárták. Errefelé mindig élénk volt a turistaforgalom: közvetlenül a trianoni békeszerződés után a Budai-hegységet még meglepően kevés jelzett út hálózta be, de az egyik (a Hűvösvölgyet a Szépjuhásznéval összekötő „sárga-zöld”) épp erre vezetett. Az alapos feltárás mégis egészen

A lépcsőt sokáig Bátori Lászlónak tulajdonították, de valószínűleg inkább a középkori bányászok vájták azt a sziklába

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink az 1960-as évekig váratott magára, amikor Vajna György a felesége buzdításának engedve, lelkes társainak segítségével jórészt a szabadidejében kitisztította és megkutatta a barlangot. A kalandjaikról 1973-ban könyvet is írt A rejtélyes Bátori-barlang címmel.

A legenda nyomában Vajnáék áldozatos munkájának köszönhetően a bejárati teremből még könnyen tovább tudunk sétálni egy tektonikus hasadék mentén képződött szűkebb járaton át, óvatosan lépdelve az alattunk tátongó, vészjósló sötétségbe vesző aknák nyílására fektetett, kisva-

Borsókő töredékek. A Bátori-barlang rejtettebb zugaiban egykor cseppkőzászlók és cseppkő gyertyák is voltak

sutak sínpárjaiból készült, rozsdás vasrácsokon. A karsztbarlangok legcsillogóbb ékeivel, cseppkövekkel ugyan nem találkozhatunk itt, de Sarolta mutat pár szép borsókőtöredéket. Közben egy bal felől feltűnő gömbfülkében, a földön elhelyezve megpillantjuk Bátori László régebbi, fekete márványból készült emléktáblájának maradványait, kissé továbbhaladva pedig egy sziklába vájt, a Kupola-terem alá vezető lépcsőt, amelyen át lejjebb juthatnánk a barlangban. Bár a legenda ezt is Bátorinak tulajdonítja, sokkal valószínűbb, hogy a középkori bányászok alakították ki. És ezzel elérkeztünk a barlang történetének egyik legizgalmasabb részéhez: ahhoz, hogy (legalábbis az említett tábla és egy sor lexikon szerint) Bátori – vagy Báthory? – László húsz évet töltött itt remeteként, és közben elsőként vagy az elsők között fordította magyarra a Bibliát, a műve pedig Mátyás király korvinái közé is bekerült. A hagyomány egészen regényes részleteket vél ismerni róla: fiatalon állítólag Itáliában és Franciaországban tanult, majd Hunyadi János oldalán a törökök ellen is harcolt, mielőtt a világi hívságokból kiábrándulva a vallás felé fordult, és remeteként a ma róla elnevezett barlangban élt, hogy később még boldoggá is avassák. A 20. századi lexikonok (akárcsak a Wikipédia) hemzsegnek az ilyen részletektől, holott az állítások némelyikét már a régebbi kutatók gyanúsnak találták. Az első, módszertanilag alapos nyomozást Volf Györgynek, egy gimnáziumi igazgatónak köszönhetjük, aki 1879‑es, rendkívül szórakoztató stílusban megírt akadémiai székfoglalójában megkérdőjelezte azt a vélekedést, miszerint a Jordánszky-kódexként ismert középkori mű Bátori részleges bibliafordítását tartalmazza. Rámutatott, hogy ezt a kalandos történetű kódexet (amelyet a török időkben állítólag a felsőelefánti pálos kolostorba menekítettek) valójában nem lehet megbízhatóan Budaszentlőrinchez kötni, ahol Bátori szerze-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tesként élt. A maga kedélyesen csipkelődő modorában nyíltan be is olvasott a téma korábbi kutatóinak, a téves információ szerinte ugyanis miattuk ment át a köztudatba, mivel kellő kritika nélkül vették át Eggerer Ferenc pálos szerzetes 1673-ban kiadott rendtörténetének állításait. Pedig ez a mű is csak idézett, helyenként pontatlanul, mégpedig nem másból, mint a Bátorival részletesen foglalkozó egyetlen korabeli forrásból: a 15–16. század fordulóján élt Gyöngyösi Gergely pálos krónikájából, a Vitae Fratrum Eremitarumból. Volf kiderítette továbbá azt is, hogy Bátori nem szerepel boldogként a hivatalos egyházi jegyzékekben; a pálosok alighanem szerették volna elérni a boldoggá avatását, ám a folyamat valahol elakadhatott.

A bejárati teremből nyíló függőleges akna (fent), illetve Bátori régi emléktáblája (lent)

a hálás utókor. Eggerer ugyanis, a középkori latin szóhasználat cirkalmaival nem lévén tisztában (hogy a témához illően játékból mi is archaizáljunk egy kicsit), tévesen értelmezte fordításként a „conscripsit” szót, amely alatt Gyöngyösi valójában másolást értett.

Az i-re a pontot egy másik akadémikus, Mezey László irodalomtörténész tette fel jó nyolcvan évvel később, 1956-ban. Ő arra jutott, hogy Bátorinak ironikus módon épp egy egyszerű félrefordítás révén tulajdonított bibliafordítást

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink Bátori tehát nem fordította, Mezey kutatásai szerint azonban nem is csak másolta a Bibliát, hanem ennél sokkal többet tett: elsőként fűzött hozzá magyar nyelvű kommentárokat. Aminek legalább akkora kultúrtörténeti jelentősége van, mint ha lefordította volna, hiszen ezzel segített értelmezni a Szentírás szövegét a kor hétköznapi, latinul nem tudó emberei számára is. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a munkája feltehetően tényleg felkeltette Mátyás király figyelmét, és így bekerült a reneszánsz uralkodó híres-nevezetes könyvtárába. Noha később sajnos elveszett, Mezey szerint a Jordánszky-kódex egyes részei mégis származhatnak Bátoritól, aki egy korábbi bibliafordítást, talán a 15. század elején keletkezett huszita bibliát dolgozhatta fel és másolhatta bele.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ki volt Bátori László? Hogy mindezt a Nagy-Hárs-hegy barlangjában művelte-e, az más kérdés. Egyáltalán ki volt Bátori László? A földön fekvő, töredezett emléktáblán az áll, hogy 1437 és 1457 között élt itt remeteként, de az életéről valójában rendkívül kevés a megbízható adat. Korábban úgy vélték, az arisztokrata Báthory-család tagja volt, ez azonban Volf és Mezey szerint is egy újabb félreértés, így szinte biztosan kizárható. A kortársak számára fontos körülmény lett volna, ha így van, Gyöngyösi mégsem tett róla említést a krónikájában – arról viszont igen, hogy Bátori iskolamesterként tevékenykedett, ami egy főnemes számára akkoriban elképzelhetetlen lett volna. Bár ezen a ponton már az ő gondolatmenetében is sok a spekuláció és

A biblia magyarázatokat jegyző remete egykori lakhelyeként a pálosok ma is ápolják a Bátori-barlang emlékét

a bizonytalanság, Mezey végül arra a megállapításra jut, hogy Bátori László valójában Császári László (Ladislaus de Czaser) néven születhetett Nyírcsászáriban, elszegényedett kisnemesi családba, és fiatalon egy főnemes, Báthory Bertalan kíséretében jutott el a Bécsi Egyetemre (ő fizette a tandíját is), hogy aztán Nyírbátorban legyen iskolamester. A neve – amely ezért került „Császári Bátori” formában a barlang feletti táblára – tehát nem a családjára, hanem egyszerűen a származási helyére utal. A fiatalságába pedig azért látta bele a törökök elleni harcot és az anyagi világtól való későbbi elfordulást az ábrándos kedvű utókor, mert tévesen az ugyanabban a korban élt Báthory Lászlók valamelyikével azonosította a szerzetest. Valójában az sem tisztázott, hogy pontosan mikor élt; Mezey 1410 és 1415 közé teszi a születése, 1484 utánra pedig a halála időpontját. Feltehetően a budaszentlőrinci pálos kolostorban hunyt el, Gyöngyösi szerint illő módon épp az oltárnál, misézés közben. Bátori László tehát nem volt főnemesi származású, azaz nem volt Báthory, fiatalon nem katonáskodott, nem fordította magyarra a Bibliát, és nem avatták boldoggá – ellenben a Szentíráshoz (és a szentek életének egyes fejezeteihez) fűzött, mára elveszett kommentárjaival nagy jelentőségű munkát végzett. Hogy ezzel milyen szellemiséget képviselt, és miért élt hosszú évekig a föld alatt, mielőtt megrendült egészséggel visszaköltözött a közeli kolostorba, lehetetlen kideríteni. Mezey 1956-os dolgozata az osztályharcból kiindulva bocsátkozik ma már mulatságosan légből kapottnak tűnő feltételezésekbe Bátori elveszett bibliamagyarázatával kapcsolatban, ami a kor szellemének megfelel ugyan, sőt kifejezetten elvárás volt, annak fényében viszont kimondottan pikáns, hogy a jeles irodalomtörténész maga is premontrei szerzetesként kezdte.

A Kaán Károly-kilátóhoz vezető, sárga sávval jelzett út fahídjáról észrevehetjük a feltöltődött alsó bejáratot

A budaszent lőrinci pálos kolostor romja a Szépjuhász nénál. Bátori is itt volt szerzetes

idézzük, amely Gyöngyösi krónikája szerint így hangzott el: „Szeretteim, készülődjetek a harcra. E földön mindenekben magatokat csak jövevényeknek tekintsétek. Látjátok ugyanis, hogy fut az idő, és mily illanó e világ. Mert aki elad, mintha menekülne, és aki magának valamit vesz, máris attól retteg, hogy elveszíti. Aki kalmárkodik, mintha semmit sem nyerne. Aki házat épít, mintha nem is lakna majdan benne.” És valóban, a tanulság szinte közhelyesen kézenfekvő: míg a közeli kolostornak már csak a romjai állnak, a barlang, Bátori másik lakóhelye, amely ma denevérek és barlangi keresztespókok menedéke, magabiztosan fittyet hány az illanó világra, és tovább őrzi a remete évszázados titkait. 

Talán közelebb kerülünk Bátori László lelkületéhez, ha inkább egy saját beszédének részletét

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Összeszedtünk tíz olyan, egy kivételével jelzett turistaúton elérhető, szabadon látogatható, Írta: Lánczi Péter ugyanakkor fokozottan vagy megkülönböztetetten védett hazai barlangot, amelyek több szempontból is figyelemre méltók, sőt kihagyhatatlanok a természetjárók számára.

Barlangleső

Látványos barlangok, am nem kell barlangásznak 60

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

elyek felfedezéséhez lennünk Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Gulyás Attila

Ősemberbarlang: a Szeleta-barlang (Bükk) Lillafüred főként a Palotaszállóról, a látványos képződményekkel büszkélkedő Anna- és István-barlangról, a hegyek közé zárt Hámori-tóról, valamint az itt zakatoló kisvasútról ismert. A kötelező programok közé nyugodtan belevehetjük a közeli hegyoldalban nyíló Szeletabarlangot is, amely elsősorban régészeti leletei miatt vált híressé, de méreteiben is lenyűgöző. Egy bozótos, sziklalépcsős ösvény végén érjük el a völgy fölött mintegy 100

méteres magasságban megbújó, inaktív forrásbarlangot, amelybe belépve két széles folyosóra osztott, 115 méter összhosszúságú, 13 méter magas barlangcsarnokban találjuk magunkat, ahol a csend és a félhomály évszaktól függetlenül egyedi, állandónak ható világot tár elénk. A járat a 20. század elején végzett ásatásoknak is köszönheti jelenlegi roppant méreteit: a falon fekete festékcsík jelzi az eredeti kitöltés szintjét. A feltárását híres tudósunk, Herman Ottó kezdeményezésére Kadić Ottokár kezdte meg 1906‑ban, 48.108167 aki nyolc éven át kutatta a barlangot, de 20.631249 később mások is folytattak ásatásokat. A magyar ősemberkutatásban egyedi helyet tölt be a Szeleta-barlang, ugyanis itt bukkantak rá először a „diluviális ősember” nyomaira: több mint kétezer pattintott kovakő, valamint tűzrakó helyek kerültek felszínre, így lett a helyszín névadója az úgynevezett szeletai kultúrának. A 140 ezer év során felhalmozódott kitöltésből főként a barlangi medve csontjai kerültek elő, de barlangihiéna-, barlangioroszlán-, vadló-, kőszálikecske-, farkas- és rénszarvascsontokat is találtak.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

Pogányok és betyárok menedéke: az Odvas-kői-barlang (Bakony) Bakonybéltől 4 kilométerre északra fek47.288512 szik a közigazgatásilag Ugodhoz tartozó 17.716023 Gerencepuszta, ahonnan rövid, de kaptatós túrával érhetjük el a Bakony egyik leglátványosabb sziklaüregét, az Odvas-kőibarlangot. A hatalmas sziklatömbben ásító barlangszáj 3,5 méter magas és 7 méter széles, de hívogató, tágas belső tere csupán 28 méter hosszan enged betekintést a kőtömb belsejébe. A triász dolomitban keveredési korrózióval kialakult barlang mára erősen lepusztult cseppkőfolyásos falai egy befelé egyre szélesedő, néhány kisebb oldalágból álló terembe vezetnek, ahonnan két kisebb kürtővel nyílnak a felszínre. Az Odvas-kő (Oduaskw) elnevezés első említése a Szent István király által a bakonybéli apátság részére 1037-ben kiadott adománylevélben szerepel. Írásos nyelvemlékeink között ez az első barlangra utaló földrajzi név. Megemlítésében az is szerepet játszhatott, hogy a kereszténység elől menekülő pogányoknak ez volt az egyik utolsó áldozóhelyük.

Később a népnyelv betyárok búvóhelyének tartotta az üreget, ahol állítólag a híres bakonyi haramia, Savanyó Jóska is gyakran rejtőzött bandájával. A barlang napjainkban is kiváló menedéket nyújt, főleg nyári kánikulában.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Gulyás Attila

A Vértes páratlan sziklaodúja: a Csákvári-barlang Csákvár határában egy különleges helyre 47.377127 lelhetünk. A Csákvári-barlang (másik 18.440443 nevén Báracháza-barlang) a hegység második leghosszabb barlangja, amely időkapszulaként őrizte meg az egykoron itt élt állatok és emberek nyomait. A laikusok számára is egyből feltűnhet, hogy a középső triász dolomitban létrejött földtani érték elsősorban nem a víz munkájának – bár ennek is szerepe volt benne –, hanem a tektonikus mozgások következtében kialakult törésvonalnak köszönheti létrejöttét. Három szádát, azaz bejáratot

figyelhetünk meg a sziklatömbön: a középső a főhasadék, amelynek cseppkőlefolyásokkal tarkított folyosója közel 40 métert hatol be a hegy gyomrába. A hasadék belsejében a belógó gyökerek is egyedi látványt nyújtanak, hiszen a sötétben, illetve az elemlámpa fényében kimondottan kísérteties hangulatot árasztanak. Annak idején az itt megtalált leletegyüttes egész Európában nagy feltűnést keltett, és egy ideig a világ legrégebbi, 8-9 millió éves barlangi faunájaként tartották számon. Több mint nyolcvan állat csontmaradványát rejtette az évmilliók alatt felgyülemlett talajréteg – köztük olyan kuriózumokét, mint a háromujjú ősló, a kardfogú tigris, a gyapjas orrszarvú, az őszsiráf vagy a gumósfogú őselefánt –, de ősembermaradványok is előkerültek. A barlang egyediségét tovább fokozza a főhasadéktól balra, a sziklafalon mintegy kétméteres magasságban ma is kivehető, római kori, latin nyelvű felirat, amely arra enged következtetni, hogy a barlang az i. sz. 1. századában szakrális hely volt: Dianának, a vadászat istennőjének volt a szentélye. A barlang feletti magaslatról csodás kilátás nyílik a környékre.

47.260429 17.747510

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Csévi-szirtek látványos sziklamenedéke: a Csévi-barlang (Pilis)

Fotó: Gulyás Attila

Kagylóhéjmetszetek a mennyezeten: a Pörgöl-barlang (Bakony) Bakonybél mellett, a Száraz-Gerence látványos sziklaformákkal tarkított völgyszorosában nyílik a felszínre a mindössze 38 méter hosszú, 4 méter magas Pörgöl-barlang (Száraz-gerencei-barlang), amelynek érdekességét nem méretei, hanem a benne látható ősmaradványok, az oldásos, gömbüstös formakincs, illetve az itt fellelt régészeti leletek adják. A vastagpados dachsteini mészkőben nyíló, tágas barlang bejárati részének mennyezetén rögtön megcsodálhatjuk a triász végi tenger Megalodus nembeli kagylóinak héjmetszeteit. Teknőiket a kőzetté vált mésziszap őrizte meg, amely néhány százezer év alatt kioldódott. Napjainkban a barlangjárat denevéreknek, peléknek és különféle ízeltlábúaknak szolgál menedékül, illetve otthonául. Sokkal régebben viszont az ősember is lakta ezt a barlangot, amit az 1930-as és 1950-es évek ásatásai során feltárt kő- és csonteszközök bizonyítanak.

A Pilis délnyugati peremén, Piliscsév határában a Basina hatalmas, fehér mészkősziklái merednek az ég felé. A Basina turistajelzéseken elérhető tetején, panorámás sziklateraszán is találunk barlangnyílást, de a kőtömb tövében még látványosabb méretű barlangszájra bukkanhatunk, amely mögött nagy belmagasságú, tágas bejárati csarnok húzódik. A 104 méter hosszú, megkülönböztetetten védett Csévi-barlang emelkedő járatában egy magasba felnyúló kürtő sötétlik a fejünk felett, mellette pedig nagy 47.686589 18.842239 omladéktömbök között látszik a felső bejárat felől beszűrődő fény. A vizek és beszakadások formálta, labirintusszerű üreg erős lepusztulása ellenére is feltárja előttünk keletkezésének történetét. Az épen maradt falakon és a mennyezeten még láthatók a hévíz által formált, félgömb alakú mélyedések, kisebb-nagyobb gömbfülkék, illetve a külső sziklafal üstös, fülkés formakincse is a felfelé törekevő vizek egykori munkájáról árulkodik. A községtől csupán 2 kilométerre található, néhány méteren kapaszkodva bejárható barlanghoz jelzett turistaút nem, de a közeli Eszperantó-forrástól kitáblázott ösvény vezet. A felfedezéshez legyen nálunk fejlámpa, és ne hagyjuk ki a sziklabérc panorámáját sem!

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Faluhelyi Fanni

Hazánk legmagasabban fekvő barlangja: a Körös- barlang (Bükk) Mindössze 42 méter hosszú, függőleges kiterjedése pedig nem éri el a 9 métert, mégis több szempontból kihagyhatatlan látnivaló a Bükk-fennsík nyugati szegletében, a Körös-bérc alatt

található barlang. A Körös-barlang már a 932 méteres tengerszint feletti magasságával is kuriózumnak számít, ám a turisták számára az inaktív forrásbarlang legfőbb attrakcióját a tágas, felszínre nyíló mennyezeti ablaka adja, amely látványos fotótémával is szolgál. Az 1850‑es évek óta geológusok és régészek számos alkalommal vizsgálták a triász időszaki mészkőben kialakult, tágas szelvényű járatot, amelyből gazdag középső, illetve felső pleisztocén fauna, valamint a felszínről már lepusztult egykori miocén fedőhegységből származó üledékréteg került elő. A barlangi medve és a barlangi 48.072425 oroszlán csontjain kívül újkőkorszaki tár20.450767 gyak, cserépedény-töredékek is napvilágra kerültek, tehát a járatot nem csupán az állatok használták menedékként. A Körös-barlang egyben a Bükk valószínűleg legidősebb barlangja is, amely a földtörténeti pliocénban volt aktív. Fokozottan védett, de a kijelölt jelzésen szabadon látogatható.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hatalmas ablakkal az ég felé: a Jankovich-barlang (Gerecse)

látványos üregeket, hévizes oldásformákat hozott létre. A tektonikai mozgások miatt szárazra került barlang Valószínűleg nem kell bemutatnunk a Tatabánya fölé természetes menedéket nyújtott régen kihalt állatoknak, magasodó sziklafalban megbúvó, impozáns Szelim- valamint az itt élő ősembereknek is. Az 1911-es ásatások lyukat, hiszen a hatalmas méreteivel és felszínre szakadt idején előkerült paleolit leletek egyedülállóságát jelzi, kürtőjével gyönyörködtető járatot a könnyű megközelíthogy azok saját kultúrát képviselnek (ún. hetősége miatt szinte mindenki ismeri. Van jankovichi kultúra), de más szempontból azonban a Gerecsében egy másik hasonis rendkívüli a lelőhely. A tágas, de mind47.724021 ló, szabadon látogatható barlang, amely, össze 35 méter hosszú barlang 20 méter 18.575266 ha méreteiben nem is, látványosságban magas kupolacsarnokában egy 8 méter átmébiztosan felveszi a versenyt tatabányai rőjű, felszínre vezető kürtő nyílik, a betörő fény rokonával. Ez a Jankovich-barlang, amely pedig különös atmoszférát kölcsönöz az ürega hegység északi részén, a bajóti Öreg-kő sasnek. A terem végében egy szűkebb és sötétebb járatba bércként kiemelkedő, panorámás sziklatömbjének ol- is leereszkedhetünk – itt már fejlámpára is szükség lesz dalában nyílik, alig pár méterre az Országos Kéktúra –, ahol előszeretettel tanyáznak denevérek. A Dunántúl nyomvonalától. A turistaösvényen megközelíthető bar- egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye pompás mérelang létrejöttét a mélyből felfelé áramló karsztvíznek tei és látványos formavilága miatt igazi turistaszenzáció, köszönheti, amely a felső triász dachsteini mészkőben amelyet vétek lenne kihagynia az erre járóknak.

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Egri Csaba

Ahol már-már barlangásznak érezhetjük magunkat: Kecske-lyuk (Bükk) Miskolctól alig egy kőhajításnyira, a Forrás-völgyben lelünk rá a Kecske-lyuk jellegzetes, háromszög alakú szádájára. Több szempontól is különös ez a hely, hiszen e cseppkőfolyásoktól ragyogó, a hegy gyomrában hosszan kanyargó falakat bárki kényelmesen végigjárhatja speciális felszerelés nélkül. Az időszakosan ma is aktív forrásbarlang kiemelt jelentőségét geológiai képződményei és rendkívül értékes gerinces- és ízeltlábú-faunája adja. A karsztvíz oldó hatása által létrehozott Kecske-lyukat feltehetően az egykoron itt delelő állatok után nevezték el. 48.117732 20.636658 A föld alatti patakmeder mintegy 480 méter hosszan kanyarog a hegy belsejében, amelynek széles és lenyűgöző látványt nyújtó folyosóját hosszan teljesen felegyenesedve tudjuk követni, ha van nálunk világítóeszköz. Alighanem az ország egyik leghosszabb szabadon látogatható, utcai ruhában is járható barlangjáról beszélünk, amely gyereknek és felnőttnek egyaránt izgalmas felfedezést ígér.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Lánczi Péter

A Pilis déli bástyájának sziklaodúja: a Mackó-barlang

47.632892 18.969492

A Kis-Kevély meredek északi oldalában találjuk a Mackó-barlang (Kis-kevélyi-barlang) látványos bejáratát, amely leginkább a hegy ásító szájára emlékeztet. A Csobánka fölé magasodó, jelzett ösvényen megközelíthető barlang előterében paddal és asztallal ellátott pihenőhelyet találunk, amely főleg a nyári kánikulában marasztal huzamosabb idő eltöltésére. A mindössze 11 méter hosszú és 5 méter magas barlang az itt talált medvecsontok után kapta a nevét, de az ősló, a gyapjas mamut, a barlangi hiéna, az ősbölény és a havasi nyúl maradványai is előkerültek innen. Az sziklaüreg jó menedékül szolgált az ősember számára is, ezt bizonyítja az itt talált 145 darab kovaeszköz. Minden évszakban érdemes felkeresni ezt a jellegzetes barlangszájjal bíró sziklaodút, amelynek felfedezése leginkább a gyerekeknek nagy kaland, de egyedi hangulatával, télen pedig látványos jégcsapjaival a felnőtteket is le fogja nyűgözni.

47.834037 19.162901

Fotók: Lánczi Péter

Ahol a násznép meghúzta magát: a Násznép-barlang (Naszály) A Duna bal partján magasodó Naszály dachsteini mészkőből felépülő sasbérce számos kisebb-nagyobb üreget rejt. A hegy északkeleti letörésén 510 méteres magasságban nyíló Násznép-barlang 223 méteres hosszával a Naszályi-barlangrendszer (Naszályivíznyelőbarlang) és a Nincskegyelem-aknabarlang után a hegy harmadik leghosszabb barlangja. A természetes sziklafalon nyíló – az Országos Kéktúra nyomvonaláról egy kis letérővel elérhető –, nagy méretű bejáratának és a három egymást követő, cseppkövesedett kupolás termének köszönhetően a barlangot ősidőktől fogva ismerte és használta az ember. A megkülönböztetetten védett barlang elülső, kisebb részét bárki szabadon megcsodálhatja. Az ásatások alkalmával sok állatcsontot és rengeteg cserépdarabot találtak. A népies nevén Násznép lyukaként is emlegetett barlangról úgy tartja a hagyomány, hogy az valamikor valóban egy násznépnek szolgált menedékül, amelynek tagjai a portyázó tatár vagy török horda elől ide bújtak, majd – biztonságban érezve magukat – tovább folytatták az ünnepi lakomát.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

A világszenzációtól a Budapest, a barlangok fővárosa Írta: Szigeti Ferenc Albert

Budapest hat nagy, valóban szenzációs barlangja kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés: kell-e egyáltalán barlangot látogatni? A főváros föld alatti csodáiról és azok védelméről Borzsák Saroltával, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) barlangtani referensével beszélgettünk.

A Szemlő-hegyi-barlang egyik legszebb részében – Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

védelemig Ha már a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve van, kezdjük onnan, hogy hol helyezkedik el hazánk a világ barlangos térképén, és vajon joggal nevezhetjük-e Budapestet a barlangokban leggazdagabb fővárosnak? A világ vagy akár csak Európa jelentős karszt területeihez képest a hazánkban található karsztjelenségek, köztük a barlangok száma (mintegy 4000) és azok mérete nem kiugró. De ahogy a tematikus év filmje is hangsúlyozza: a megismételhetetlen természeti látványosságok megőrzése mellett a barlangok védelme azért különösen fontos, mert a bolygó felszín alatti vízkészletének 13%-a karsztvíz, amely mintegy 700 millió ember ivóvizét jelenti, továbbá a világ lakosságának egy jelentős része is karszton él, ezért ez a ritka és nagyon sérülékeny természeti erőforrás potenciális szennyezésnek van kitéve. Az viszont valóban egyedülálló, legalábbis Európában biztosan, hogy egy főváros közigazgatási határain belül mintegy 175 barlangot tartunk nyilván, még akkor is, ha ezek jelentős része kisebb sziklaodú csupán, arról nem is beszélve, hogy a Budai-hegység – nemzetközi összehasonlításban is – jelentős barlangjai pont a főváros utcái alatt találhatók. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai jogszabályban szereplő „2 méteres barlangi kritérium” nemzetközileg meglehetősen kis mérőszám, más országokban inkább 5-10 méteres üregeket tekintenek már barlangnak. Szóval a nemzetközi sztenderdek alapján jóval kisebb lenne ez a szám, ahogy a Budai-hegységben található 275 barlangé is. A „Budai-termálkarszton” ugyanakkor előnye is van a magyarországi kritériumnak, hiszen több lehetőség van kutatni, ha valaki talál egy üreget. Márpedig ez fontos itt, közismert,

Vajon hány barlang rejtőzik még a főváros utcái alatt? (Molnár János-barlang) – Fotó: Gonda Rudolf

hogy a Szemlő-hegyi-barlangot (1930) és a József-hegyi-barlangot (1984) épületek alapozása, a Ferenc-hegyi-barlangot (1933) pedig csatornázás közben, kisebb méretű, feltáruló üregekből fedezték fel. „A barlangok védelme nem csupán természet védelmi feladat, a környezet védelem szintén nagyon fontos szempont e komplex rendszerek megőrzésében.” (Borzsák Sarolta) Fotó: Egri Csaba

Pontosan mitől különleges ez a hat barlang elhelyezkedésük és hazai viszonylatban tekintélyes méretük mellett? A Pál-völgyi-barlangrendszer jelenleg hazánk leghosszabb barlangja. A József-hegyi-barlang sok, különleges hévizes ásványkiválása és gipszkristálya, na és persze a világ egyik legnagyobb hévizes eredetű barlangi terme (Kinizsi pályaudvar) világszinten is jegyzett természeti érték. Hogy ez valóban így van, arról csak annyit, hogy én egyszer jártam a Carlsbad Caverns Nemzeti Parkban, ahol a világ egyik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

„Barlanglesen” Saroltával a Bátori-barlangnál – Fotó: Farkas Péter

legszebb barlangjának tartott Lechuguilla-barlang is található, és az új-mexikói nemzetipark-igazgatóság geológusa is részletesen ismerte Budapest titkos csodáját. Aztán ott van a Molnár Jánosbarlang, amely a „Budai-termálkarszt” egyetlen ma is aktív, képződési fázisban lévő barlangja. A több kilométeres, vízzel kitöltött járatok különleges (élő)világát a Budapest Inferno című film mutatja be. A Szemlő-hegyi-barlang gazdag formakincse mellett hazánk egyik jegyzett gyógybarlangja, a kevésbé ismert Ferenc-hegyibarlang pedig akár mérete, akár hévizes ásványi kiválásai miatt szintén megállja a helyét országos összehasonlításban is. Végül a budai Vár-barlang a ritka mésztufabarlangok egy szép és kulturális szempontból is nagyon érdekes példája egy világváros közepén. Említetted a kutatást. Ez vezetett a Pál-völgyi-barlangrendszer „felfedezéséhez” is a közelmúltban. Hogyan zajlik ez a munka? Kissé leegyszerűsítve úgy, hogy amíg más nyugodtan vacsorázik otthon, pár tucat elkötelezett barlangász munka után felmegy az adott barlanghoz, beöltözik, rövidebb vagy hosszabb, sarasabb, vagy szárazabb úton leereszkedik a kutatási területre, majd ott órákig bontja az agyagot. Fontos kiemelni, hogy ilyenkor általában nem a barlangot befoglaló kőzetet bontják a kutatók, hanem a járatokat gyakran eltömítő agyagot távolítják el, vagy éppen az úgynevezett omladékzónákban a járatot eltorlaszoló kövek között alakítják ki a továbbjutás lehetőségét. A „Pál” egyértelműen azért rekorder, mert alaposan kutatták, illetve kutatják ma is. Mivel az egymáshoz való közelség és a hasonló irányú hasadékok alapján évtizedek óta sejthető volt, hogy egy rendszert alkotnak, hatalmas álom 72

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

valósult meg 2001-ben, amikor a két oldalról például kopogással vagy rádiós jeladóval dolgozó kutatók végül össze tudták kötni a „Pált” a szomszédos „Matyival” (Mátyás-hegyibarlang). Ezt követően erősítettek rá a barlangászcsoportok a kőfejtő többi barlangjainak kutatására, s végül 2011-ben, évtizedek gyötrelmes munkájával „létrejött” hazánk jelenleg legnagyobb barlangja négy nagy és több kisebb barlang összekötésével. Ehhez azt is képzeljük el, hogy például az egyes részek omladékosak, más részek rettentő sárosak: mégis volt, aki ott „törte az utat”. A kutatás egyébként engedélyköteles tevékenység: nem mehet bárki a barlangokba, s aki mehet, az sem mindenhova. A Józsefhegyi-barlangba például látogatási engedélyt sem adunk ki. Van egy szűk kutatócsoport, akik rendszeresen kutatják, de ők nem a szép részeken járnak. Ez a barlang annyira különleges, hogy évente csak néhány alkalommal pár ember megy le az igazán szép részekbe. De ez így van az évente 30-35 ezer látogatót fogadó Pál-völgyi-barlangban is. A mélyebb, barlangi képződményekben nagyon gazdag részekre évente csupán néhány engedély adható ki a szigorúan 6 fős csoportoknak.

A rengeteg látogató a Pál-völgyibarlang egy egészen kicsi részét terheli. A barlang legszebb szakaszain alig jár ember Fotó: Egri Csaba

A barlangok környezetében építési tilalmat, illetve erőteljes korlátozásokat és speciális műszaki követelményeket ír elő a szabályozás (Kinizsi pályaudvar) – Fotó: Egri Csaba

Amúgy minden jel szerint hatalmas lehetőségek rejlenek még Rózsadomb alatt. A nagy barlangok folyamatos kutatása mellett sok kicsi üreg ismert például itt, de nincs kapacitás a kutatásukra. Ezekben az esetekben a hozzáférhetőség megőrzése a feladat. Egyes feltételezések szerint a Molnár János-barlang akár a József-hegyi-barlanggal is egy rendszert alkothat, de még messze van az áttörés. Akkor térjünk rá a kényes kérdésre! Az élettelen természeti érték nem tud megújulni, évmilliók csodáját egy mozdulattal lehet emberi léptékkel mérve örökre tönkretenni. Miért járunk akkor mégis barlangba, és hogyan védjük azokat? Pontosan azért, amiért védjük is őket: hogy tanuljunk ezekről a komplex rendszerekről, bemutassuk azokat, illetve hogy átadjuk a megszerzett tudást. Hazánkban valamennyi barlang a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva védett. Ha tehát valaki felfedez egy barlangot, az automatikusan oltalmat élvez.

Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett státuszt is kaphatnak. Ez utóbbinál a formakincs, a speciálisan a barlangi körülményekhez alkalmazkodott élővilág, azaz a természettudományos jelentőség mellett számít az is például, hogy milyen őslénytani, régészeti leleteket találtak az adott barlangban. Fokozottan védettek egy adott tájegység jelentős barlangjai is, így például a nehezen járható, mindössze 428 méter hosszú Csörgő-lyuk a Mátra leghosszabb barlangjaként lett az. Sőt, mesterséges üreg is lehet védett, de az külön eljárás során válik azzá, és ilyenből nincs is sok. Például a Börzsönyben több felhagyott bánya van, amelyek védett státuszukat jelentős denevérkolóniáiknak köszönhetik. Az sem véletlen, hogy az UNESCO 218 természeti világörökségi helyszíne közül több mint 90, a 169 globális geopark közül pedig mintegy 70 karszthoz kötődik. A megismerve bemutatás ugyanakkor roppant érzékeny téma, és bizony hosszú út telt el azóta, hogy Lóczy Lajos számára tűzijátékot szerveztek az újonnan felfedezett Pál-völgyi-barlangban, de akár azóta is, hogy az 1996-os természetvédelmi törvény megszületését követő jelentős mértékű lezárások előtt a Mátyás-hegyi-barlangban akár 100 fős csoportok is mozogtak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú De hosszú még az út: fontos látni, hogy a külföldi szabályozások sokkal szigorúbbak a hazaiaknál. Én magam is többször tapasztaltam külföldön, hogy csak nagyon-nagyon korlátozott számú barlangászt engedtek le egy jelentős barlangba. Ebből a szempontból Budapest szintén különleges terep, hiszen az „egykori” Mátyás-hegyi-barlangban tényleg nagy létszámban engedélyezhetjük a látogatást, egyszerűen azért, mert kevés képződmény van benne, és mivel régóta és sokan járják, már kevésbé érzékeny. Ugyanakkor kifejezetten labirintusos járatrendszerről van szó, ezért ideális gyakorlóbarlang. A barlangok teljes bezárása nem megoldás, de a barlangok védelme nagyon komplex feladat, amelyben jelentős szerepe van az ismeretterjesztésnek. A barlangok védelme kapcsán nagyon sok minden történt az elmúlt évtizedekben. Egyrészt életvédelmi céllal, másrészt természetvédelmi okok miatt ma már a legtöbb jelentős barlang lezárásra került, illetve engedéllyel látogatható, az pedig csak megfelelő

végzettséggel rendelkező barlangásznak adható ki. Ez az átállás nem feltétlenül volt könnyű, de az illegális tevékenységek, a szándékos vagy nem szándékos károkozás miatt mindenképpen jogos a látogatás engedélyhez kötése, továbbá az, hogy szigorú létszámkorlát van minden barlangban, bizonyos időszakokban pedig – például a denevérek telelése vagy szülőkolónia létrejötte esetén – senki sem mehet be. Természetjáróként honnan tudom, hogy engedély nélkül melyik barlangot látogathatom? Ha az ember korrekt természetjáró akar lenni, akkor a termeszetvedelem.hu oldalon elérhető barlangnyilvántartásban ellenőrizheti a látogatás feltételeit, s ha az adott barlangnál nincs odaírva, hogy az csak a nemzetipark-igazgatóság

Gömbüstök a barlangi túrák szempontjából népszerű, a Pál-völgyi-barlangrendszer részét képező Mátyás-hegyi-barlangban – Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A korlátozások nélküli barlanglátogatásnak nemcsak számtalan cseppkő esett áldozatul országszerte, de a barlangban időző denevérek száma is megcsappant (Pál-völgyi-barlang) – Fotók: Gulyás Attila

hozzájárulásával látogatható, avagy fokozottan védett természeti területen nyílik, akkor abba valóban beléphetünk. A DINPI pár éve futó, egyedülálló kezdeményezése, a Barlangleső célja pont az, hogy a szabadon látogatható barlangokra irányítsa a figyelmet. Ebben lényegében a működési területünkön található mindazon barlang benne van, amely „értelmes nagyságú”, látványos, szabadon látogatható, illetve jelzett turistaúton megközelíthető. Sőt, a természetjárás javára szolgáló változás is tapasztalható, mert például a Pilisszántói-kőfülke fokozottan védett természeti területen található, de amióta turistajelzéssel látták el a barlangig elvezető ösvényt, azóta legálisan látogatható. Beszéljünk kicsit a munkádról! Mit csinál napi szinten egy barlangtani referens, aki jelen esetben geográfus és gyerekkora óta barlangász? Ha jól tudom, mindössze öt ilyen pozíció létezik az országban. A barlangok állami tulajdont képeznek, ezért a nemzetipark-igazgatóságok a barlangok vagyon- és természetvédelmi kezelői is egyben. A barlangtani referens alapvető feladata tehát a barlangok védelme, állagmegóvásuk biztosítása. Ennek egyik eszköze a barlangban folyó bármilyen tevékenység (látogatás, feltáró vagy tudományos kutatás) engedélyeztetése, valamint szakmai javaslatot teszünk a magasabb szintű engedélyeknél (pl. vízkivétel) is. Folyamatosan ellenőrizzük továbbá a műtárgyak állapotát, és sokszor kell helyszínelni építke-

zésnél vagy bányákban felnyílt üregeknél is. Ilyenkor februárban jellemzően az éves kutatási jelentéseket kell feldolgozni, adott esetben meg is kell nézni az eredményt. Ebben az időszakban a denevérmonitoring miatt amúgy is többet járok barlangba, de sajnos egy barlangtani referens sem barlangászik éjjel-nappal. Már csak azért sem, mert barlangba egyedül nem jár az ember, ezért sokszor már a munka megszervezése is kihívás. A barlangkataszter az egész országot lefedi. A karsztterületeinken (Bakony, Keszthelyi-hegység, Mecsek, Bükk, Aggteleki-karszt és a DINPI területei) dolgozó nemzetipark-igazgatóságoknál találjuk meg ezt a pozíciót, máshol a földtanos kolléga vagy éppen egy természetvédelmi őr foglalkozik azzal a nagyon csekély számú üreggel, amely a területükön van. A barlangok száma (kb. 1500) alapján a legtöbb barlangtani feladat a DINPI-nél van, hiszen hozzánk tartozik többek között a Vértes, a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny is. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság például „alig” 300 barlangot kezel – igaz, ezek közül a miénknél jóval több a kifejezetten jelentős barlang, ezért a feladatok száma nem feltétlenül kisebb. És miért került betiltásra a tortaevés a barlangi szülinapozás programjában? Pont azért, mert a gyerekeknek szóló programok különösen fontosak és egyébként népszerűek is. Legyen az az ismeretterjesztés és a védelem része, hogy a tortával jó eséllyel penészgombák is érkeznek a barlangba. Amerikában például a szigorúan védett barlangok nagy részébe csak vizet lehet levinni, továbbá csak kimosott overallban lehet belépni. Egyes denevérbetegségeket bizonyítottan ruhán keresztül is átvisznek barlangászok az egyik barlangból a másikba, de egyre több kutatás szól arról is, hogy az ásványkiválásban mikrobiológiai közreműködés is lehetséges. Furcsán hangzik, de sok mindent nem tudunk még erről a föld alatti csodavilágról. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Geotúra

Nem mind mészkő, ami barlang Írta: Szigeti Ferenc Albert, Nagy Loránd István*

Furcsa, kissé ovális alakú üreg nyílik a vízmosásban: a mintegy 10 méter hosszú járat meglepően egyenes. Viszont biztosan nem vájták. A rejtély csak tovább nő, amikor a barlang falában elszenesedett famaradványokat veszek észre. Mi lehet ez?

a azt halljuk, hogy barlang, akkor leginkább egy cseppkövekkel teli, föld alatti csodavilág jut eszünkbe. Összességében talán kevésbé látványos, de nagyon is különleges barlangokat azonban nem csupán a mészkő (karszt) rejthet. Az úgynevezett nemkarsztos barlangokban cseppköveket csak elvétve találunk, cserébe kialakulásuk minden esetben nagyon különleges. Ezért az alább bemutatott, legérdekesebb, ugyanakkor viszonylag könnyen elérhető,

nemkarsztos barlangjaink minden, a természet varázsára rácsodálkozó túrázó számára ideális túracélpontok lehetnek.

Az Anna-barlang bejárata a népszerű üdülőhelyen, Lillafüreden Fotó: Gulyás Attila

A nem mészkőben kialakuló barlangok általában valóban rövidek, sok esetben inkább az üreg szó juthat eszünkbe, mintsem a barlang (a hazai rekorder a mátrai Ágasvár oldalában található, 428 méter hosszú Csörgő-lyuk). Cserébe van belőlük bőven: a nemkarsztos barlangok kutatására létrejött Vulkánszpeleológiai Kollektíva több mint 1200 ilyen képződményt számlált össze hazánkban az elmúlt évtizedekben, igaz, ebben vannak mesterséges üregek is, amelyek hivatalosan nem számítanak barlangnak. A mészkőbarlangoktól eltérően ezek a barlangok nem kémiai oldás, illetve az azt módosító fizikai hatások következtében alakultak ki, hanem többek között törések menti elmozdulásokkal, magmás kőzetben gáz- vagy gőzbuborékok „megdermedésével”, stabilitását vesztő, lehulló kőzetdarabok közötti résekben vagy éppen az aprózódás, a mállás és a koptatás lepusztító folyamatai révén. Természetesen a nemkarsztos barlangok létrejöttében is többféle barlangképző hatás érvényesült általában.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Anna-barlang: az egész világon kevés ehhez hasonló barlang látogatható – Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Geotúra A hazai nemkarsztos barlangok többsége (több mint 800 barlang) magmás kőzetekben alakult ki, de üledékes kőzetekben, főleg homokkőben és konglomerátumban is sok ilyen barlangot találunk (közel 300-at). Metamorf, azaz átalakult kőzetekben kevesebbet ismerünk.

Az ismeretlen ismerős: a mésztufabarlang (Budai-hegység, Bükk, Mecsek) A barlangok kisebb része úgynevezett szingenetikus barlang, ami azt jelenti, hogy az üreg együtt keletkezett az azt befoglaló kőzettel (ezzel szemben az úgynevezett posztgenetikus barlangok a már kialakult kőzetben jöttek létre – többek között ilyen az összes karsztbarlang). Globális léptékben sem gyakori jelen-

ség a mésztufabarlang, amelynek kialakulása nagyon különleges. A karsztpatakok mésszel telített vizéből a tereplépcsőknél (vízeséseknél) mésztufa rakódik le, lényegében minden tereptárgyon: ágakon, sziklákon, még a füvön is. Az idővel halmokká terebélyesedő mészkiválások azonban nem egyenletesek, a tereptárgyak között kisebb-nagyobb természetes üregek keletkeznek, amelyeket legtöbbször az ember alakított később egységes barlanggá. A világ egyetlen, egy világváros központja alatt húzódó mésztufabarlangja, a budai Vár-barlang azért is különleges, mert a ma több mint 3 kilométer hosszúságú labirintus pincék, majd légvédelmi célból készült járatok kialakításával vált teljessé. A lillafüredi Anna-barlang és a pécsi Tettyei-mésztufabarlang szintén látogatható.

Ember és természet hosszú időn át együtt formálta (Vár-barlang) – Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ismerd meg az antropogén látnivalókban gazdag Tettyeimésztufa barlangot!

A legkülönlegesebb keletkezésű: a fatörzslenyomat-barlang (Ipolytarnóc) Már Szlovákiában, de éppen csak a határ túloldalán találjuk az Ipolytarnóc irányából is elérhető, a bevezetőben is szereplő Mucsényibarlangot (Mučínska jaskyňa). Képzeljünk el

Fatörzs lenyomatbarlangok csak Földünk néhány pontjáról ismertek (Mucsényibarlang) Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A legrejtélyesebb: a Gázhólyag barlang (Medves-vidék) Vulkáni kőzetekben számos módon keletkezhetnek barlangok. Ezek közül a bazaltvidékeinken található hólyagbarlangok kialakulása a legérdekesebb talán. Ezek a tudományosan exhalációs barlangoknak nevezett üregek ugyanis úgy jöttek létre, hogy mind a vulkáni törmelékszórásos, mind a posztvulkáni fázisban folytatódtak a forró oldatokat és gőzöket, gázokat produkáló kifúvások, amelyek később sok esetben járható méretű, hengeres csatornákat hagytak maguk után a még képlékeny kőzetben. A kihűlő lávában megrekedt gázbuborékok lenyomatait látjuk ma tehát. Ily módon keletkezett az Ajnácskő feletti Ragács (Medves-vidék határon túli oldala) látványos, mintegy 9 méter mély, függőleges exhalációs kürtője, de ilyen üreg látható a sokkal kön�nyebben megközelíthető Baglyas-kőnél is Salgótarjánban. Mind közül a legkülönlegesebbet azonban a Medves-vidék híres bazaltkúpjai (Salgó, Somos-kő) mellett szerényen meghúzódó Kis-kőn találjuk. A néphit szerint a különle-

Tegyél körtúrát a Bárna feletti köveken!

egy 20-19 millió évvel ezelőtt itt élt, feltehetőleg tűlevelű fát, amelyet a vulkáni hamu betemetett. A fatörzs elszenesedett, majd évmilliókkal később, amikor a Mucsényi-patak bevágódása lehetővé tette a levegővel való érintkezését, szép lassan kimállott a fa szerves anyaga. Az így keletkezett üreg a riodácittufa (mint befoglaló kőzet) elaprózódása folytán később tovább tágult, de alapvetően megőrizte a fatörzs eredeti alakját. A barlangot egyetlen, mintegy 12 méter hosszú, 2,5 méter széles és 1,5 méter magas, vízszintes járat képezi, amelynek falán több helyütt is felfedezhetünk elszenesedett famaradványokat. Ha már Ipolytarnócon jársz, fedezd fel a Mucsényi-barlangot is egy családi túra keretében!

ges, de nehezen megközelíthető (életveszélyes), lefelé kiszélesedő (15,6 méter mély és 30 méter hosszú) barlangban a törökök kincset rejtettek el. A kincs utáni hajsza egészen odáig fajult, hogy egy helyi földbirtokos, bizonyos Kemény Géza 1909–1910 táján helyi bányászokkal egy vízszintes tárót hajtatott a kemény kőzetben a barlanghoz. Persze a kincset még így sem találták meg, cserébe ma biztonságosan felfedezhetjük a valódi kincset, magát a barlangot.

A Ragács különleges kürtője – Fotó: Szigeti Ferenc Albert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Geotúra A kőzettestek elmozdulásával létrejött hasadékbarlangok (Balaton-felvidék) Bazaltvidékeinken számos hasadékbarlangot is találunk, kialakulásuk módja szintén különleges, és sokat elárul az adott táj geológiai múltjáról. Az egykori völgyeket kitöltő lávafolyamok később tektonikus mozgások eredményeképpen kiemelkedtek, s az így létrejövő hegyek széléről a puhább, üledékes kőzeteket

Feltárul a bazalt szerkezete (Konyha) – Fotó: Szigeti Ferenc Albert

idővel lepusztította az erózió. A fennsík peremére kerülő vulkáni kőzetben repedések jöttek létre, amelyek mentén a szélső tömbök lecsúsztak és ledőltek a meredek lejtőn. Kétségkívül a Balaton-felvidék bazaltorgonái a leglátványosabbak, de a Medves-vidék hasonló peremszéli sziklaalakzatai alatt is hatalmas kőtengerek maradtak fent, a lecsúszó oszlopok között pedig hasadékbarlangok jöttek létre. Ezek között kevés látogatható van, a Kovácsihegy híres ürege, a Vadlány-lik azonban ebből a szempontból is érdekes. Egy kis bátorsággal ugyanis mi magunk is felfedezhetjük: a bejárat szűkületén átbújva a mintegy 10 méter hos�szú Bejárati-folyosóra jutunk, amelynek végén a barlang legnagyobb termét, a 3 × 5 méteres Konyhát találjuk. Innen egy szifonszerű átbújón kúszhatunk át a barlang másik termébe, a valamivel kisebb Szobába. A barlang teljes hossza 24,3 méter. A kőzet egymásra merőleges repedései, illetve a bazalt pados szerkezete tényleg olyan hatást kelt, mintha emberi kéz alkotta volna a barlangot: kisebb-nagyobb vízszintes polcok, tárolásra alkalmas sziklafelszínek, fekvőhelyek mindenhol. Könnyű elképzelni, hogy a környékbeli lakosság szükséghelyzetben kihasználta a szűk bejárata miatt egyébként nehezen észrevehető, tekintélyes belső méretű üreget, s abban még az 1950-es években is terményt rejtegettek. A Vasas-szakadék (Visegrádi-hegység) – Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Vadlány-lik a nem kevésbé vadregényes Bazaltutcából nyílik.

A Szilvás-kő egyik hasadékában – Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotó: Nógrádi Attila

Amikor az ember hegyeket mozgatott meg: a konzekvencia barlang (Medves-vidék) A bazalttal fedett Szilvás-kő gerince alatt húzódó, közel 5 méter vastag széntelepet 1912 és 1919 között bányászták le. A beomló bányajáratok fölötti kőzetben fellépő feszültségek kiegyenlítődéseként repedések keletkeztek, majd ezek mentén a kőzettest meg is csúszott. Így jöttek létre a tetőszintbe mélyedő, roppant látványos, széles hasadékok, amelyek egyre szűkülve úgynevezett konzekvenciabarlangokként futnak tovább (a Szilvás-kőn mintegy tucatnyi ismert belőlük). A szilvás-kőihez hasonló, de andezitagglomerátum-tömbökben található az ország második leghosszabb nemkarsztos üregrendszere, a lejtőcsuszamlás hatására kialakult Damasa-szakadék.

A legkülönlegesebb nevű: a gyapjúzsákb arlang (Velencei-hegység)* Fedezd fel a Damasaszakadékot!

A Kis-Szilvás-kő biztonsággal járható hasadéka

A felszínen magányosan vagy csoportosan álló, többnyire mállással kialakult, kerekded, legömbölyített formájú gránittömböket – tiszteletben tartva a népnyelvi hagyományokat – gyapjú zsákoknak nevezzük. Ezek között olyanok is akadnak, amelyek úgynevezett gyapjúzsákbarlangokat rejtenek. Tizenhét ilyen képződmény található a Velencei-hegységben, közülük a Zsivány-barlang az abszolút rekorder. A Pandúrkő északnyugati oldalának látványos, emeletes labirintust alkotó földtani értéke 4 bejárattal, több ablakkal és 14 métert meghaladó hosszúsággal büszkélkedhet.  Fedezd fel a gyapjúzsákokkal „rokonságban álló” ingóköveket is!

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kuszoda

A csönd érintése Barlangtúra kiépítetlen barlangjainkban

Írta: Szigeti Ferenc Albert

Ha a természetjárás alapélménye számodra is a minket körülvevő élő és élettelen természeti környezet megismerése, kis bátorsággal és megfelelő fizikai kondícióval érdemes kipróbálni valamelyik szervezett, overallos barlangi túrát.

Solymári-ördöglyuk – Fotó: Egri Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rákóczi-barlang (Esztramos-hegy) – Fotó: Molnár Péter

an egy mondás, miszerint egyenesen bűn, ha Budapesten nem járunk termálfürdőbe. Természet járóként valahogy így lehetünk ezzel a barlangok és a barlangászat megismerése kapcsán is. S korántsem csak Budapesten. Mert, ahogy tematikus lapszámunkból is kiderül, különleges csodákat rejtenek karsztvidékeink. Fantasztikus dolog lemászni létrákon a fejlámpa imbolygó fényében, átpréselni magunkat elsőre ijesztőnek tűnő szűkületeken, hogy nyakig agyagosan megismerjük a Föld mélyének titkait, cseppköveket, gömbüstöket vagy akár több millió éves kagylólenyomatokat vizsgálva. Semmi máshoz nem hasonlítható élmény a hegy gyomrában megtapasztalni a teljes sötétséget és a teljes csöndet, amikor – ahogy a barlangászok mondják – még a saját pislogásunkat is halljuk. A szakvezetés által pedig, ha csak kicsit is, de kinyílik a földtörténet csodálatos világa, egy teljesen más idősíkba kerülünk, ahol centiméterekben mérjük az évezredeket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kuszoda Már a természetjárás kezdetén népszerű célpontok voltak a barlangok, és nincs ez másképpen ma sem. Aki kíváncsi és elszánt, az szerencsére több mint húsz barlangtúrából válogathat országszerte. Jó tudni azonban, hogy ezekben a barlangokban vagy barlangrészekben sem betonjárda, sem világítás nincsen. Esetenként függőleges létra segíti a közlekedést, kúszás közben agyagosak és esetleg vizesek leszünk, némelyikben gumicsizmára is szükség lesz, és bizony adott esetben szűkületeken kell átpréselnünk magunkat. Cserébe biztosak lehetünk benne, hogy előttünk már sokan megcsinálták… A jellemzően többórás kaland során tehát a rácsodálkozás öröme és egy jó adag adrenalinfröccs egyaránt garantált.

A barlangok turisztikai hasznosítását csak a nemzetipark-igazgatóságok végezhetik, az Agrárminisztérium Barlangtani Osztályának engedélyével. Magát a túrát viszont civil vagy más szervezetek is vezethetik, természetesen az adott nemzetipark-

Sátorkõpusztai-barlang Solymári-ördöglyuk Mátyás-hegyi-barlang

Ma már a Pálvölgyibarlangrendszer része.

VESZPRÉM Szentgáli-kõlik

BUDAPEST SZÉKESFEHÉRVÁR

Csodabogyós-barlang

TUDNIVALÓK INDULÁS ELŐTT:  A kiépítetlen barlangjainkban vezetett túrák minden esetben előzetes bejelentkezés alapján működnek.  Mindenképpen tájékozódjunk előre, hogy mi vár ránk odalent. Ezt megtehetjük az érintett nemzetipark-igazgatóságok vagy éppen az adott barlangok honlapjain és Facebook-oldalain, de akár telefonon is. Általánosságban is fontos lehet tudni, hogy mennyire agyagos vagy éppen vizes a terep, vannak-e szűkületek, vannak-e létrák, a gyerekek kapcsán pedig szinte minden barlangban korhatár van, ezt is érdemes megtudakolni. Tériszonnyal vagy klausztrofóbiával küzdőknek általában nem ajánlott az overallos barlangi túra. Mészégetõ-források barlangja Trió-barlang Szuadó-völgyivíznyelõbarlang

PÉCS

 Sisakot, fejlámpát, illetve – ha szükséges – overallt is általában a túravezető biztosít, nekünk legtöbbször váltóruhát és meleg aláöltözetet kell csak vinnünk. Ám ez is túrafüggő, érdemes tájékozódni. Egyes barlangokban gumicsizmára is szükségünk lehet.  A túrákat minden esetben megfelelő képesítéssel rendelkező barlangi túravezető vezeti.  A túrák általában nehézség szerint is osztályozva vannak. Az úgynevezett extrém barlangtúrák kifejezetten jó fizikumú, többnyire 14 éven felüli személyeknek ajánlottak. Ezeken a túrákon egyes szakaszok leküzdése lelkierőt és megfelelő fizikai kondíciót követel meg. Ugyanakkor még ezek a túrák is csak olyan helyeken vezetnek, ahova kötéltechnika használata nélkül lehet eljutni.  A különböző túrák mellett egyes barlangokban van csapatépítő, szülinapi barlangozás, geológiai barlangtúra és föld alatti földrajzóra is.

Meteor-barlang * Vass Imre-barlang * Kossuth-bg. * Baradla-barlang Földvári A.-barlang * 2022-ben indul újra a hosszú túra és a retek-ági túra. Rákóczi 1. sz. barlang * kiépítetlen * AzvagyAggteleki-karszt csak részben kiépített barlangjaiban

vezetõ túrák várhatóan 2022-ben indulnak újra.

GyurkólápaiIstállós-kõi-barlang barlang A szabadon látogatható barlangban Solymári-ördöglyuk – Fotó: Egri Csaba

szakvezetés is kérhetõ.

Kõ-lyuk Hillebrand J.-barlang Vénusz-barlang Lilla-barlang

Bolhás-barlang Kecske-lyuk Esztáz-kõi-barlang MISKOLC Létrásivizesbarlang

EGER

Térkép: Bába Imre

Vass Imre-barlang – Fotó: Molnár Péter

igazgatóság engedélyével. Az öko-, illetve kalandturisztikai célokra megnyitott barlangok száma változhat, ráadásul a működőkben is lehetséges időszakos korlátozás például az élővilág védelme érdekében vagy az időjárás miatt. 

Barlangi etikett Bármilyen barlangban is jársz, óvd és védd a természetet, no meg saját magadat is!  Egyedül sose indulj barlangba! Egy esetleges baleset során nem fogsz tudni segítséget hívni.  Lezárt barlangot csak barlangi túravezetővel, hivatalos

barlangtúra keretei között látogass!  Törekedj a biztonságra: legyen nálad lámpa még a turista-

úton elérhető, szabadon látogatható barlangokban is, indulás előtt pedig ellenőrizd az elemek vagy az akkumulátorok töltöttségét! Jó, ha van nálad sisak is. Ne mássz fel veszélyes helyekre, illetve ne mássz be olyan üregekbe, amelyekbe nem férsz be!  Mindent a szemnek, semmit a kéznek! Gyönyörködj, cso-

dálkozz, de ne vigyél el semmit a barlangból! Csupán az, amit te hoztál.  Semmilyen nyomot ne hagyj e különleges természeti értékekben!  Azt meg talán le sem kell írni, hogy tilos firkálni, tüzet

Csodabogyós-barlang (Balatonederics) – Fotó: Egri Csaba

rakni, továbbá bármilyen más módon rongálni a barlangot. Mindez a barlang (esetenként tágas) bejáratára is vonatkozik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Márciusi számunk barlangos tematikájának megfelelően e havi fotópályázatunkon a „Barlangok világa” témára vártuk képeiteket. Bár ezúttal kevesebb pályamű érkezett be a megszokottnál, most is volt pár kiemelkedő fotó, amelyek közül szerkesztőségünk zsűrijének csak hosszas tanakodás után sikerült kiválasztania a barlangi témát szerintünk legjobban megragadó képet. Végül Szabó Zoltán Jankovich-barlangról készült felvételére esett a választásunk, így ebben a hónapban neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Szabó Zoltán: Tetőablak „Szerencsésnek érzem magam, hogy a Dunakanyarban élek, és így számos gyönyörű kirándulóhelyre tudok viszonylag gyakran eljutni. Akár a mindennapi munka után is, hisz nincs annál jobb kikapcsolódás, mint a természetben lenni, és annak szépségeit megörökíteni. A Gerecse az egyik kedvencem, varázslatos erdőivel és izgalmas barlangjaival.” A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

További témáink 2022-ben

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

(Zárójelben a beküldési határidő.)

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

Április – Első tavaszi túra (március 12.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Május – A víz az úr (április 12.) Június – Kirándul a család (május 12.) Július–augusztus Kedvenc kilátóhelyem (június 12.)

Zarándoklat

a mecseki karsztvidék oltárához W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Pécs és Mánfa között helyezkednek el a Mecsek legnagyobb hozamú vízfakadásai: a barlangokat rejtő mészkő testébe ugyanis más kőzetek pikkelyei ékelődnek, gátakat képezve a mélyben vándorló karsztvíz útjában. A források pedig e gátak túlfolyóiként működnek. E vízben bővelkedő szurdokokban, öreg bükkerdők gótikus templomában járunk be három markáns hangulatú völgyet, s közben tiszteletünket tesszük a vízfátyollal borított, gyökérfonatokkal és boltíves bükktörzsekkel keretezett mésztufalépcsőknél, a karsztvidék természetes oltáránál. Utunk végén egy Árpád-kori templomot is érintünk. A Zsidó-völgy bedőlt fatörzsektől kalandos árka, a Nagy-Mély-völgy sziklalépcsős patakkal és bükkerdővel büszkélkedő, vadregényes mélyedése, valamint a legnagyobb esésű zuhatagsorozatot és mésztufalépcsőt rejtő Meleg-mányi-völgy impozáns katlanja a mecseki karsztvidék legjavát kínálja. Az útvonalat azoknak is ajánljuk, akik csak ritkán jutnak el a Mecsekbe, és a hegység leglátványosabb arcát szeretnék megismerni.

jelzést követjük a Mánfai-kőlyukig. A barlangnál jobbra térünk a Zsidó-völgybe induló o jelzésre. Egy erdei elágazásban balra, a o jelzésre váltunk. A Nagy-Mély-völgy felső szakaszán balra fordulunk a o jelzésre. A o jelzésen jobbra kanyarodunk a Petnyák-völgybe. Egy elágazástól rövid kitérőt teszünk a Meleg-mányivölgy mésztufalépcsőihez a f jelzésen, majd visszatérünk. A kitérő után a f jelzésen sétálunk a mánfai Árpád-kori templomhoz. A templom után balra, a i jelzésen térünk vissza a Cifra malomhoz. A kiindulópontunkhoz a jobbra tartó o jelzések vezetnek el. o

Magasság méterben

450 400 350 300 250 200 0

12,9 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

MÁNFAI-KŐLYUK

A Mecsek legnagyobb barlangszája a hegység egyetlen igazán markáns felszíni barlangformája is egyben. A szerkezeti törések irányait tükröző hasadék sötétzöld „mohaszörnyként” ásít a völgyre, csarnokát rács zárja le. A vasajtó mögött fúrt táró vezet a korábban a lakossági vízellátásba befogott Gyula-forráshoz, de a járatokban hatalmas átalakításokkal egy óriási víztározót is létrehoztak. Évtizedeken keresztül engedték bele az orfűi Vízfő-forrás átemelt vizét egy víznyelőn keresztül, hogy innen szolgálják ki a komlói ipar vízigényét. Mára sok műtárgyat felszámoltak a barlangban.

MELEG-MÁNYI-VÍZESÉS

Az ország egyik legnagyobb zuhataga a Mecsek egyik ismert attrakciója. Amikor van benne elég víz, meglehetősen lebilincselő megjelenésű: a szürke bükktörzsek és gyökérfonatok keretezte erdő természetes múzeumként őrzi a remekművet, a hatalmas mésztufagátat. Az egyre gyakoribb száraz időszakokban sajnos inkább nagy sárhalomra hasonlít, ám még ekkor is figyelemre méltó jelenség. A majd 100 méter hosszan sorakozó sziklapadok felett található a tekintélyes hozamú Anyák kútja, a mésszel telített karsztvíz forrása.

MÁNFAI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM

A Mánfa határában, zöld környezetben álló, egyszerű megjelenésű, mégis valamelyest itáliai benyomást keltő, már ránézésre is különleges templom zárja a völgyi vándorlást. A 12. század óta strázsál itt, története során többször is kibővítették. A körülötte elterülő falu a török pusztítás idején néptelenedett el, majd a hagyomány szerint egy elkóborolt bika vezette a helyieket az elfeledett templomhoz, amikor is a szarva beakadt a falakat körbefonó folyondárba, és ahogy szabadulni próbált, mozgásával megkondította a harangot.

ÁGNES-VÍZESÉS

Az Ágnes-vízesés sűrű erdőparaván borítá sából bukkan elő a Petnyák-völgy mélyén. A szűk szoros kiszélesedő pontján embermagasságú vízesést formálva bucskázik le a patakvíz egy tekintélyes méretű, íves mésztufakaréjon. A két sötétbarna kőgallért 10-15 ezer éve építi a víz, az árvizek és az aprózódás mélyen belemarnak a sziklaív testébe. A hűs víz nyáron is csobog, téli fagyok idején pedig jégcsapokká dermed. A vízesés előtere sárossá és nehezen megközelíthetővé válhat, de szerencsére a turistaútról is láthatjuk e tüneményt.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Mánfa, Kőlyuki Betérő étterem

VÉGPONT:

Mánfa, Kőlyuki Betérő étterem

TÁV:

12,9 km

IDŐTARTAM:

3 óra 55 perc

SZINTEMELKEDÉS:

455 m

SZINTCSÖKKENÉS:

455 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a Nagy-Mély-völgy forrásaiból

Ha rövidíteni szeretnénk a túrát, a kidőlt fák miatt nehezen járható Zsidó-völgyet ki is hagyhatjuk az útvonalból.

TIPP!

Kiváló lehetőség a túra kiindulópontjánál lévő étteremben egy frissítőt fogyasztani, de akár vacsorázhatunk is itt a túra után.

Barlangfelfedező

túra a Kis-fennsík peremén W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A bükki plató alacsonyabb, északi részét a Garadnavölgy választja el nagyobb szomszédjától. A Kis-fennsík összetöredezett, átformálódott mészkőtömegén páratlan sűrűségben sorakoznak a látványosabbnál látványosabb karsztjelenségek. Patakok születnek és tűnnek el néhány száz méteren belül, a völgyekbe sötét torokkal ásító barlangszájak lehelik hűs levegőjüket, a terepet töbrök és vad szirtek színesítik. Az itteni barlangokból előkerült leletanyaggal igazolták először Magyarországon az ősember jelenlétét, valamint mutattak ki megannyi jégkorszaki állatot a barlangi oroszlántól a gyapjas orrszarvúig. Túránkon a hosszú Forrás-völgy barázdájában barlangok nyomába indulunk, és közben a Garadnavölgyre és a romantikus fekvésű Lillafüredre is kitekintünk. Meglátogatjuk az ország egyik leglátványosabb – látogatható – karsztjelenségét, a „Dante poklát”, hivatalos nevén az Udvarkő barlang beszakadt, kilyuggatott sziklacsarnokát. A kiadós, ám látványosságokban gazdag túra néhány meredekebb, rövid emelkedőn kívül a fennsíki táj kényelmes útjain vezet.

A piros szívet formázó r jelzésen indulunk útnak. A f jelekre váltva érintjük a Kecske-lyuk bejáratát. A i jelzésre térünk, majd kitérőt teszünk a a jeleken a Büdös-pest üregéhez. A o jelzésen jobbra fordulunk. Rövid kitérővel ereszkedünk a Szeleta-barlanghoz a a jeleket követve. Hosszan követjük a o jelzést, majd a g jelzésre váltva érünk a Csókási-pihenőhöz. A f jelekre váltunk. A a jelzésen ereszkedünk le a „Dante poklához”. A Keskeny-lyuk-réttől már a o jelzésen érünk az állatparkhoz. f A kiindulópontra a jelzésen jutunk vissza. Magasság méterben

450 400 350 300 250 0

17 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

KECSKE-LYUK

A völgy egy pontján háromszög alakú, sötét barlangszáj bukkan elő a sziklafalból. Csapadékos időben kis patak is folyik a barlangban. A bejárati terembe érve méterről méterre erősebben érződik a hűvös levegő áramlása. A nedves klíma páfrányoknak, moháknak ad ideális otthont a nyílás előterében, míg a tágas barlangi csarnok értékes ízeltlábú-fauna állandó lakhelye. Innen írták le a 20. század elején először a Gebhardt-vakfutrinkát, valamint a fény és hőmérséklet szerint elkülönülő, egyedi pókfaunát. A falakat szép oldásformák és bekérgeződések fedik.

SZELETA-BARLANG

A sziklakapuhoz ereszkedve kilátunk a mély völgyre. E csarnok a hazai ősrégészet és ősemberkutatás fontos helyszíne, hiszen Magyarországon innen sikerült először tudományos megalapozottsággal bizonyítani az ősember egykori jelenlétét. Gyönyörűen megformált, babérlevél alakú lándzsahegyek és rengeteg levadászott állatmaradvány került elő a barlangi rétegekből. A leletek Európa egyik legjelentősebb őstörténeti alappontjává emelték a helyszínt, az innen kimutatott, pattintott kőeszközöket használó embercsoportot pedig szeletai kultúrának nevezték el.

UDVAR-KŐ

A mohos sziklákkal körbevett, tölcsérszerű mélyedés egy gigászi torokban tűnik el, amelyet Dante poklának is neveznek. Találó a név: a lépcsőzetes párkányok egy sziklaboltív alatti, fatörzsekkel és kőtörmelékkel teli, csarnokszerű teremben végződnek. Az Udvar-kő valójában egy beszakadt barlangi terem, legalsó részébe pedig egy sziklaboltív alatt jutunk, a falban sekély üregek nyílnak. A fedetlen beszakadás egyedi, a szurdokerdőkéhez hasonlító klímája ideális feltételeket teremt a falakat benövő, buja vegetációnak, és nyáron is kellemesen hűvös van benne.

BÜDÖS-PEST

A sziklás lejtőn tátongó, szűk ösvényen elérhető üreg egy kiemelkedve elaggott, inaktív forrásbarlang. Egyetlen tágas, kürtő alakú teremből áll, és bár kevésbé misztikus, mint a mélységbe vesző Kecske-lyuk, az üledéke annál érdekesebb. Kőkori eszközöket és több neolitikumi ember csontjait is sikerült kiásni belőle, de kihalt jégkorszaki állatok (barlangi medve, oroszlán és hiéna mellett mamut, őstulok, gyapjas orrszarvú és óriásszarvas) maradványai is előkerültek innen. A jávorszarvas, a rénszarvas és a kőszáli kecske maradványait szintén kimutatták innen.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Miskolc, Injekcióüzem buszmegálló

VÉGPONT:

Miskolc, Injekcióüzem buszmegálló

TÁV:

17 km

IDŐTARTAM:

4 óra 50 perc

SZINTEMELKEDÉS:

533 m

SZINTCSÖKKENÉS:

533 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Csókás-forrás (gyakran elapad)

A barlangi csarnokok felfedezéséhez vigyünk magunkkal zseb- vagy fejlámpát.

TIPP!

Az útvonal végén a Miskolci Állatkert mellett sétálunk el, így annak meglátogatását is összekapcsolhatjuk a túrával.

40.

2 0 2 2 .

Á P R I L I S 2 3 .

40. Gerecse 50 különleges meglepetésekkel! Nevezés kizárólag online a létszámkeret beteltéig, a www.gerecse50.hu oldalon, március első hetétől! A 40. Gerecse 50 teljesítménytúrákon mind a kezdők, mind a haladók megtalálják a legtesthezállóbb kihívást.

Gyere, és túrázz egy jót a Gerecsében! TATABÁNYA, Szent Borbála tér www.gerecse50.hu, www.facebook.com/gerecse50hivatalos

Turista Magazin 2022 március

Articles inside

TÚRAKÁRTYA

GEOTÚRA

INTERJÚ

REJTETT KINCSEINK

ZÖLDHULLÁM

TUDÁSTÁR

TUDTAD-E?

KÉKTÚRA

HÍREK

VÁROSI SÉTA

KITEKINTŐ

MTSZ HÍRADÓ