Turista Magazin 2022 július-augusztus

EVEZÉS A GARAMON

KÖNNYŰ BELESZERETNI DRÁVA

EURÓPA AMAZONASA TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

KIS-BALATON

FEKETE ISTVÁN NYOMÁBAN

2022. JÚL.–AUG. › ÁRA: 895 Ft

2022. JÚLIUS–AUGUSZTUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

ŐSLÁP BÁTORLIGETEN

RÉGMÚLT IDŐK TÖRÉKENY EMLÉKE ORMÁNSÁG

TEMPLOMJÁRÁS, ÁRTEREZÉS

Fókuszba n a vízitúr ázás

TOP 10

A LEGJOBB CSALÁDI VÍZITÚRÁK

ÖREG-TÚR

VADREGÉNYES KAJAKOZÁS

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I

I I

E L Ő S Z Ó Vízi kalandok, ártéri múltidézés

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Hazánk sajátos vízrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy csodálatos vadvizeken túrázzunk, ami ezáltal már-már kötelező programnak számít egy természetjáró számára. Különösen azért, mert a Tüskevár által megrajzolt, még itt-ott fellelhető vízi világhoz kapcsolódó kalandok sokunk gyerekkorát színesítették meg. „Volt itt egy tudós ember, azt mondta, több lehet háromszáz évesnél, és azt mondta, igazuk volt a régieknek, akik szentnek tisztelték az ilyen fát. És Tutajos úgy érezte: igaza volt annak a tudósnak. A koronában emberderék vastag, görcsös ágak nyúltak szét, és rettenetes erejükben mintha az eget tartották volna” – írta Fekete István a regényben. Nyári lapszámunkban a vízitúrázásra fókuszálunk: négy olyan, kevésbé ismert vízitúrahelyszínt járunk be (Vízitúra: Öreg-Túr, Dráva, Garam, Kis-Balaton), amelyek rendre előkelő helyen szerepelnek az evezősök ranglistáin, Top 10 rovatunk hiánypótló írása pedig a legjobb családi vízitúrákat mutatja be. Matula bácsi világáról, az eltűnőben lévő árterek és mocsarak roppant gazdag biológiai és kulturális sokszínűségéről további cikkeinkben (Ökotúra, Rejtett Kincseink) írunk. Ahogy arról is, hogy a klímaváltoztatás nagyon is érzékenyen érinti a még megmaradt vízi világot. Amíg a gátak közé szorított víz elfolyik, megtermékenyítő árvízből egyre kevesebb van és a lecsapolásokat túlélt mocsarak kiszáradnak, addig a „túloldalon” egyre több a villámárvíz. Őseink nagyon értettek a víz megtartásához, amelyre előbb-utóbb szükség lesz, hiszen a közhiedelemmel ellentétben Magyarország egyáltalán nem gazdag a felszíni vizek mennyiségét tekintve: az ország vízmérlege negatív.

Címlapfotó: Pálvölgyi Krisztina: Vízitúra az Öreg-Túron Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Lévai Zsuzsa (Túrakártyák)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

8

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

VÍZITÚRA I.

22

ZÖLDHULLÁM

24

ÖKOTÚRA

12

Folyó- és állóvizeinkhez kötődő érdekességek Kajakkal a vadregényes Öreg-Túron Sulyom – Vizeink védett csemegéje

24

36

Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők törékeny emléke

32

METEO

Vihar a semmiből

36

VÍZITÚRA II.

46

TOP 10

Európa Amazonasa, a Dráva A legjobb családi vízitúrák a Természetjáró.hu kínálatából

54

VÍZITÚRA III.

A Garamba könnyű beleszeretni

64

VÍZITÚRA IV.

Megnéztük Fekete István Kis-Balatonját

74

MESSZELÁTÓ

76

REJTETT KINCSEINK

A lábunk alatt hullámzik az egész Balaton Somos-kilátó Templomjárás, árterezés – Múltidézés az Ormánságban

87

4

46

TÚRAKÁRTYA

A Balatontól a Csillagvárhoz Mosolygó szentek a folyók birodalmában |

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

54 76

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i A Sager Pharma Kft. társadalmi felelősségvállalásként tekint a turistajelzések felújítására A vényköteles és vény nélkül kapható termékek forgalmazásával foglalkozó Sager Pharma Kft. több mint két évtizede van jelen a hazai gyógyszeripar területén.

A negyven főt foglalkoztató cég munkatársai szívesen járják szabadidejükben az erdőt, többek között ezért is vesznek részt immár három éve a Budai-hegység turistaútjainak felújításában.

A vállalati társadalmi felelősségvállalásként (Corporate Social Responsibility, röviden CSR) végzett önkéntes munka a Naplás Természetjáró, Természetvédő, Kulturális és Szabadidősport Egyesület, valamint a Budapesti Természetbarát Sportszövetség Technikai Bizottságának szakképzett jelzésfestés-vezetőivel közösen zajlik. „Az együttműködést egyrészt a szakszerűség és a jelzésfestés irányelveinek betartása, másrészt a Magyar Természetjáró Szövetség által kiírt jelzésfestési pályázat részvételi szabályzata is indokolja – tudtuk meg Klenczner Istvántól, a BTSSZ Technikai Bizottságának vezetőjétől. – 2018-ban a Nagykovácsitól a Nagy‑szénásig vezető piros sáv, 2019-ben a Nagykovácsi és Remeteszőlős közti Mária-út, majd a koronavírus okozta járvány miatti két év kihagyás után 2022-ben az Anna-rét és Zugliget között vezető zöld sáv egyik szakasza újult meg a Sager Pharma Kft. munkatársainak köszönhetően. A felsoroltak közül a piros és zöld sáv turistajelzések felújítását az MTSZ adott évi jelzésfestési pályázatának keretében és finanszírozásában végeztük.”

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: BTSSZ Technikai Bizottság

A jelzésfestés ötlete a cég gazdasági vezetőjének köszönhető, aki az Országos Kéktúra teljesítése során azt tapasztalta, hogy nem mindenhol egyforma minőségűek a turistajelzések. Ennek miértjére, valamint arra, hogy miként lehet segíteni az jelzésfestés-vezető szakemberek munkáját, a Magyar Természetjáró Szövetségtől kapta meg a választ. Megtörtént továbbá a Sager Pharma Kft., a BTSSZ, valamint a Naplás Természetjáró, Természetvédő, Kulturális és Szabadidősport Egyesület összekapcsolása is. „Az irodán kívül végzett közös munka is közelebb hozott egymáshoz bennünket és a családjainkat, hiszen rajtam kívül mások is elhozták a hozzátartozóikat – mondta Knauer Krisztina HR-koordinátor, aki mindhárom alkalommal az előkészítéstől a festésig aktívan részt vett a technikai munkában. – Nagyon érdekes és hasznos tapasztalatokra teszünk szert évről évre, és a jövőbeni terveink között szerepel, hogy minél több kollégát bevonjunk az önkéntes jelzésfestésbe. Sokan talán nem is gondolnak bele túrázás közben, hogy a fákra vagy más tereptárgyakra festett turistajelzések mögött milyen tudatosan felépített rendszer van. Talán még arról sincs információjuk, hogy hogyan kerülnek a fákra a jelzések.

Jó érzés részt venni ebben a felelősségteljes munkában, mesélni az arra kíváncsi barátoknak például arról, hogy a különböző színű és formájú jelzések mit jelentenek, hogy milyen szerszámokkal kell előkészíteni a vastag és a vékony kérgű fákon a festést, avagy mikor lehet a fehér alapra rákenni a színt. Bevallom, nagyon jólesett, amikor az idei jelzésfestés alkalmával a mellettünk elhaladó túrázók dicsérő szavakkal illettek bennünket.”

Fotó: Gulyás Attila

Hogyan fejlesszük a tájékozódási képességünket?

Tájfutó térkép, tájoló, tévesztőbója. A felsorolás ismerősen cseng mindazoknak, akik már részt vettek tájékozódási túraversenyen. Akik most hallják először a fogalmat, jól figyeljenek: kedvcsináló következik. Ahhoz, hogy siker koronázza a megmérettetést, nem elég a lelkesedés, a versenyhelyzet és a játék öröme iránti szenvedély. A minimális „erdőjártasságon” túlmenően alapvető elvárás a tájoló és a térkép magabiztos használata. A tájékozódási túraversenyeken a részt vevő csapatok vagy egyéni indulók alapvető feladata az, hogy a térkép segítségével sorban felkeressék a versenypálya előre meghatározott érintési pontjait, hogy teljesítsék az előírt feladatokat, illetve eljussanak a célig.

Aki tehát ismeri az irányszög meghatározását, mért már irányt és távolságot a betájolt térképen, annak nincs más dolga, mint kiválasztani a nevezési kategóriát.

Az alapfokú pályán a teljesen kezdők számára útvonalleírás és néhány elméleti kérdés segíti a tájékozódást turistatérképpel. Az emelt alapfokú, a közép- és felsőfokú versenykategóriákban tájfutó térképpel kell a feladatokkal nehezített érintési pontokat felkeresni. Ha sikeresen vettük az akadályokat, akkor a valós és nem a tévesztőbójával jelölt állomásokhoz érkezünk. (A tévesztőbóják levételéért egyébként hibapont jár.) Életkortól függetlenül, egyénileg vagy csapatban, kezdőként vagy haladóként a szintidő alatt teljesített tájékozódási versenyen a nyerteseknek járó babérkoszorút biztosan magunkénak tudhatjuk az adott kategóriában: ez pedig nem más, mint a tájékozódási képesség fejlődése.

Aki kedvet érez tudása tesztelésére, annak ajánljuk figyelmébe a következő programokat: 2022. 09. 03. – Eltájoló Kupa (Kiskunság, Bócsa), 2022. 09. 11.

– Campona Kupa (Budai-hegység), 2022. 09. 17.

– Zemplén Kupa (Zempléni-hegység), 2022. 09. 25. – Gémes Kupa (Budai-hegység), 2022. 10. 01. – Spartacus Kupa (Nagymágocs), 2022. 10. 01–02. – Spartacus Kupa (Nagymágocs, éjszakai), 2022. 10. 02. – Silvanus tájékozódási verseny, 2022. 10. 08. – Gémes Októberfeszt (Budai-hegység), 2022. 10. 16. – Mátra Kupa (Mátra, egyéni), 2022. 10. 22. – Gémes Sziget Kupa (Budapest), 2022. 11. 05. – Avar Kupa (Mátra), 2022. 11. 04–06. – Évzáró Mátra (Mátra).

További részletek a szervezők honlapján találhatók: https://turaversenyek.hu

Így zajlott az MTSZ választmányi ülése 2022. május 21-én, szombaton került megrendezésre a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) választmányi ülése az OKISZ Inkubátorházban. A mandátumvizsgálat 9.00 és 10.30 között zajlott, azonban a megjelentek száma miatt az ülés határozatképtelen volt. Az MTSZ alapszabályának megfelelően egy órával később, a résztvevők létszámától függetlenül 11.30-kor elkezdődhetett a következő napirendi pontok megvitatása, Szabó Imre (Ellenőrző Testület) vezetésével: szóbeli tájékoztató az MTSZ országos központjának 2021. évi tevékenységéről, az Ellenőrző Testület beszámolója, az MTSZ 2021. évi egyszerűsített beszámolójának és közhasznúsági mellékletének elfogadása, illetve 2022-es költségvetési tervének elfogadása. A választmányi ülés szavazásra jogosult résztvevői egyhangúlag elfogadták a napirendi pontokat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

hírek Szavazz az Év Fája verseny idei döntőseire!

Fotó: Adobe Stock

Összesen 12, kivétel nélkül különleges történettel rendelkező fa került a verseny élmezőnyébe, amelyekre július 1-jétől lehet majd szavazni.

Az Ökotárs Alapítvány által évek óta szervezett, népszerű versenyre bárki jelölhet olyan fát, amelynek története megmutatja, hogy miért fontos a szóban forgó fa az adott közösség életében. A jelöltek közül a zsűri választotta ki a döntősöket. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a természet és az emberek kapcsolatára, illetve a természetvédelem fontosságára. Azok a jelöltek, amelyeknek a környezete veszélyben forog, elnyerhetik a Hős Fa címet, az Év Fáját pedig az internet közössége szavazza meg.

A vízmegtartás a klímaadaptáció egyik legfontosabb feladata Magyarországon

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

2022. június 9-én a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék miatt sárlavina zúdult a Hegyes-tető oldalából a hegylábnál húzódó 12-es főútra, valamint a vele párhuzamos vasúti pályára – közölte az Útinform. Nagymaros és Zebegény között a dömösi átkelésnél omlott le a hegyoldal a kő- és fahordalékos sárlavinától, amely ellepte a vasúti pályát és az úttestet is. A kárelhárító munkálatok azonnal megkezdődtek, de a forgalom teljes helyreállására még várni kell. Az eset drámaian hívja fel a figyelmünket a globális klímaváltoz(tat)ás egyik, térségünket sújtó hatására, a csapadék intenzitásának, így a villámárvizek veszélyének növekedésére, valamint a (természetes) vízmegtartás fontosságára.

A QR-kódot beszkennelve te is megismerheted a döntősöket.

Fenix HM51R Ruby V2.0 tölthető fejlámpa Ez az ügyes fejlámpa a legapróbb részletekig ki van dolgozva. A 700 lumenes fényáramnak, a 120 méteres hatótávnak, a 120 órás üzemidőnek és a csupán 80 grammos tömegének köszönhetően tökéletes választás túrázáshoz, sportoláshoz és otthoni munkálatokhoz. A repülőgépipari alumíniumból készült lámpatest ellenáll a víznek, ütésálló, a tartóból kivéve pedig zseblámpaként használható. Mágneses végével, kiegészítő piros fényével és vészhelyzeti piros villogó üzemmódjával hasznos társ lesz túrázáshoz és kempingezéshez egyaránt. www.kronium.hu

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ár: 29 990 Ft

Tudtad-e? …mi az a telma?

A legkisebb önálló víztér, amely rendszerint szokatlan helyeken alakul ki, a benne található víz mennyisége pedig legfeljebb pár litert tesz ki. A telmák egyes típusainak elnevezése előfordulásuk helyére utal: fitotelma (növények felületén, például szárölelő levelekben, termésekben, például kókuszdió héjában), dendrotelma (faodvakban, fatörzsmélyedésekben), malakotelma (csiga- vagy kagylóhéjakban), litotelma (kövek, sziklák felületi mélyedéseiben, repedéseiben), technotelma (kis térfogatú „antropogén vízterekben”, például kiürült konzervdobozban, gumiabroncsban, aszfaltburkolatú utak kátyúiban stb.). Talán nem is gondolnánk, de a telmák fontos mikroélőhelyek, amelyeknek számos faj életében meghatározó szerepük van.

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

TUDTAD, …melyik Magyarország legnagyobb szigete?

A Kisalföld részét képező Fertő–Mosonisíkvidék (azon belül a Mosoni-síkvidék) Írta: egyik kistája, a 395 négyzetkilométer Nagy Loránd István kiterjedésű Szigetköz, amelyet északról közel 60 kilométer hosszan a Duna főága, délről pedig mintegy 120 kilométeres szakaszon a Mosoni-Duna határol. A 21 településnek otthont adó kistáj legalacsonyabb pontja 110, a legmagasabb 126 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Területének körülbelül egyötöde az 1987-ben létrehozott Szigetközi Tájvédelmi Körzet része, amely a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozik.

…mi minden tartozik az állóvizek közé?

A szárazföld mélyedéseit kitöltő, a tengerrel összeköttetésben nem álló víztömegeket állóvizeknek nevezzük. Mind közül a tavak a legismertebbek, amelyek nyílt vízfelületű állóvizek, vizük pedig csapadékból, a vízgyűjtő területről lefolyó vizekből vagy fenékforrásokból származik. Szintén állóvizek a kopolyák, a fertők, a lápok (amelyek hazánkban a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva kivétel nélkül védettek), a mocsarak, valamint a tömpölyök, a pocsolyák, a dagonyák (dágványok), a tocsogók (libbányok) és a telmák. Az állóvizek közös jellemzője, hogy medrük egész életük során folyamatosan töltődik.

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

…hol csodálhatod meg a legmélyebb tavunkat?

A rekorder állóvíz a Gömör–Tornai-karszt részét képező, mindössze 15 négyzetkilométer kiterjedésű Rudabányai-hegységben, Rudabánya városától északkeletre fekszik. A sejtelmesen kéklő, vöröses sziklakeretbe foglalt tó az 1980-as évek derekán felhagyott külszíni vasércbánya területén, két kisebb tavacska összeolvadásából keletkezett. Hossza körülbelül 300, szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert.

Ha Rudabányán járunk, ne hagyjuk ki a Rudabányai Őshominida-lelőhely Természetvédelmi Terület felkeresését sem, hiszen ez hazánk egyik legértékesebb őslénytani lelőhelye, ahol 1965-ben találtak rá a 10 millió éves Rudapithecus hungaricus maradványaira.

Fotó: Gulyás Attila

…mit nevezünk meandernek?

A vízfolyásnak azt a hurokkanyarulatát, amelyet a vízfolyás partjaira ható oldalazó erózió hoz létre, meandernek nevezzük. Egy másik meghatározás szerint a vízfolyás olyan kanyarulata, amelynek hossza meghaladja a kanyarulat kezdő- és végpontja fölé rajzolt félkör ívhosszát. A meanderek időben nem állandó képződmények, alakjuk és helyük egyaránt változik.

A meander (elsősorban az ókori görög művészetre jellemző) geometrikus díszítőmotívum is egyben, amely a délnyugat-törökországi Maiandrosz (Büyük Menderes) folyóról kapta a nevét.

Fotó: Adobe Stock

…milyen dimenziókkal büszkélkedik a „Magyar-tenger”?

Fotó: Gulyás Attila

A Balaton hossza 78 kilométer, szélessége 1,3–12,7 kilométer (Közép-Európa legnagyobb tava a Tihanyiszorosban a legkeskenyebb, míg Balatonvilágos és Balatonalmádi között a legszélesebb), felülete 594 négyzetkilométer, átlagos mélysége 3–3,6 méter, legnagyobb mélysége kb. 11 méter, vízmennyisége 1800 millió köbméter, vízgyűjtő területének kiterjedése 5775 négyzetkilométer, partvonalának hossza közel 200 kilométer.

Fő vízszállítója a Zala folyó, de több mint 30 állandó és mintegy 20 időszakos vízfolyás is táplálja. A Balaton vizét a Sió csatorna vezeti le a Dunába.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

V í z i t ú r a I.

Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

A vízitúrázók bakancslistáján előkelő helyet foglal el az ország északkeleti szegletében folydogáló Öreg‑Túr. Népszerűsége érthető, hisz hazai viszonylatban egy egyedülálló hangulatú folyóról van szó.

Kajakkal a vadregé 12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyes Öreg-Túron w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

V í z i t ú r a I. i ezúttal egy kisebb, amolyan ismerkedős túrára indulunk Túristvándi környékén. Túravezetőnk, Váradi István 1989-ben alighanem az elsők között volt, aki kenuval járta be az Öreg-Túrt. Azóta sok víz lefolyt itt, István is sokfelé evezett itthon és külföldön egyaránt, de azt mondja, az Öreg-Túrt azóta sem tudta semmi überelni nála, máig ez a kedvenc folyója.

A túristvándi vízimalom melletti kempingben tesszük vízre a tengeri kajakokat, amelyek szélesebb kiképzésüknek köszönhetően a hozzám hasonló, kevésbé tapasztalt vízitúrázók számára is megnyugtatóan stabilak, kevésbé borulékonyak, mint a hagyományos kajakok.

M

Szép, szebb és még annál is szebb Ha az Öreg-Túrról hall az ember beszámolókat, a „vadregényes” jelző mindig elhangzik. Még vízre sem szálltunk, csak a parton sétálgatunk, amikor már én is ezt ismételgetem kolléganőmnek. Az Öreg-Túr nem rejtegeti a szépségeit, egyből megmutat mindent, de ezt aztán még fokozni is tudja. A folyót széles erdősáv keretezi, a partot mindkét oldalon nádasok, gyékényesek,

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bedőlt fák, víz fölé lógó ágak, sok-sok vízinövény: egy igazi, vadregényes kaland hozzávalói

A folyó partját nádasok, gyékényesek és kisebb-nagyobb harmatkásások szegélyezik

harmatkásások kísérik. Utunk során gyakran kell bedőlt fákat, belógó ágakat kerülgetni, alattuk átbújni, ami még tovább emeli a túra kalandfaktorát, egyben erősíti vadregényes jellegét.

Virágoznak a sárga vízitökök, és néhány fehér tündérrózsát is látunk, a mocsári nefelejcsek csoportjai kis szigetként emelkednek ki a vízből. A madarak mellett a fák lombkoronájából rovarok szüntelen zümmögése hallatszik.

Semmi mesterséges zaj, semmi olyasmi, ami az ember jelenlétére utalna, csak a természet a maga gyönyörű valójában.

Új-Túr, Régi-Túr, Öreg-Túr A Túr a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója, amely a Keleti-Kárpátokban ered, és a magyar–ukrán–román hármashatárnál, az ország legkeletibb pontjának közelében lép be hazánk területére. A folyó futása meglehetősen szövevényes, a víz több ágban halad a Tisza felé.

Hihetetlen, hogy ezt az élményt átélhetjük még az országban valahol, hisz manapság az ember már mindenütt ott van, vagy ha éppen nincs, hát nyomot hagy. Itt azonban hosszú szakaszokon nemhogy nem találkozunk senkivel, de az egész túra alatt egyetlen műanyag palackot találunk csak, amit István ki is szed a vízből.

Kora tavasszal egyébként a helyi „vízitúrások” mindig szerveznek szemétszedő túrát, nyilván ennek is köszönhető a szemétmentes helyzet, de én szeretném remélni, hogy itt egyébként is ez a jellemző, és az év többi részében sem találkozik az ember vízen úszó palackokkal.

A mocsári nefelejcs kék és fehér virágai tavasz végétől ősz elejéig nyílnak

A szabályozás óta az Új-Túrba vagy Ásott-Túrba a Sonkádnál lévő Kisbukón át folyik a víz, amely elsőként éri el a Tiszát Tiszakóród és Szatmárcseke határán. A folyó Kölcsét elhagyva Nagyarnál a Petőfi által gyakran látogatott Eskámborja dűlőnél „oly simán, oly szelíden” folyik a Tiszába. Az Öreg-Túr Olcsvaapátinál torkollik a Tiszába.

Az őshonos fehér tündér­ rózsa a legnagyobb virágú hazai növény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

V í z i t ú r a I.

Lápi szitakötő párzókerékben

Szitakötők kavalkádja A vízfelszín közelében szitakötők sokasága röpköd, törékeny légivadászok és robusztus acsák köröznek a fejünk felett, néha megpihennek a kajakon vagy épp a karunkon. Ilyen sok szitakötőt egy helyen még soha nem láttam.

Legtöbb a sávos szitakötőkből van, amelyek a vízfelszín felett röpködnek, az acsák olyan nagy hanggal közlekednek, mint valami helikopter.

Egy víz fölé belógó, ujjnyi vékony gallyon egy méretes szarvasbogár egyensúlyoz. Merész landolás volt, szó se róla.

Miközben evezünk, azt sem tudom, hová nézzek, mit figyeljek, annyi minden történik körülöttünk. Még szerencse, hogy a cikkhez fotók is készülnek, ami időigényes dolog, így viszonylag sokat állunk a kettes kajakkal fotósunkra várva, aki egyszerre van irigylésre méltó és nem túl könnyű helyzetben, hisz téma az bőségesen van, de mozgó kajakból fotózni azért nem kevés kihívást tartogat.

Egy nádas felett barna rétihéják tűnnek fel, meglehetősen idegesek, vijjognak és köröz­ nek felettünk. A fészkük a mellettünk lévő nádasban van, jöttünkre aggódni kezdenek a fiókákért. Meg is szaporázzuk a csapásokat, hogy minél hamarabb eltávolodjunk, ők pedig megnyugodjanak végre.

Sok jó vízitúrázó… nagyobb helyen férne el István mögöttem ül a kettes kajakban, ő a kormányos, és ahogy haladunk, az az érzésem, 16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sávos szitakötők randevúja a sárga vízitökön

hogy a folyó minden kanyarulatát, bedőlt fáját, nádasát ismeri. A folyó itt Túristvándinál a legtöbb szakaszon szinte áll, de ahol összeszűkül a medre, érezhetően nő a sodrása is. A víz a legtöbb helyen sekély, de bizonyos helyeken akár a 7-8 métert is elérheti a mélysége. A folyón sok a kanyar, a belógó faág, sok helyen fatörzsek állnak a vízben, ezért annak, aki a kajakot irányítja, a nem túl nagy távolság ellenére is fárasztó lehet a túra.

István, miközben evezünk, nemcsak a látnivalókat mutogatja, de evezéstechnikai tanácsokat is ad, és kicsit magáról is mesél. Fiatalon a Kisvárda csapatában focizott, egy sérülés miatt azonban a sportpályafutása idő előtt véget ért, később edzőként ért el sikereket. Kicsit meglepődöm, hogy a vízi sportok csak később léptek be az életébe, valahogy azt képzeltem, hogy már kisgyerekként minden nyarat a vízen töltött.

Ez az időszak azonban a rendszerváltozás után érkezett el számára: a piaci résre ráérezve akkoriban kezdett el vízi járművek bérbeadásával foglalkozni. Kezdet kezdetén még vízibiciklijei is voltak. 1989-ben – a nagy üzlet reményében – a négy vízi járműért a Daciáját adta oda cserébe, nem kis megrökönyödést okozva ezzel otthon. A vízibiciklik beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, bár ma már nincsenek meg. Kajak-, kenu- és bringaparkját viszont az elmúlt harminc évben István folyamatosan bővítette és fejlesztette. Később a túraszervezés és -vezetés is bekúszott a feladatok közé. Az elmúlt évtizedek alatt sok-sok

Egy szarvasbogár merész landolása

Széleslábú szitakötők peterakás közben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

V í z i t ú r a I. emberrel ismertette már meg a hazai folyókat, többek között az Öreg-Túrt is, arra pedig különösen büszke, hogy sok visszajáró vendége van.

Az Öreg-Túron a legtöbben a Sonkád, Kölcse és Túristvándi közötti szakaszt járják, ez a 26 folyamkilométeres szakasz egy kétnapos túra keretei között kényelmesen teljesíthető. Amikor István elkezdett itt a vízitúrákat szervezni, még szinte egyedül volt, ma már viszont sokan mások is szerveznek ide túrákat. Az ÖregTúr napjainkra felkapott vízitúrás helyszín lett. István szerint a mostani látogatószámot még elbírja a folyó, de ennél sokkal több már nem tenne jót neki. A tömegturizmussal járó klasszikus problémákat azonban szerinte meg lehetne előzni. Ehhez az kellene, hogy a folyó többi részét is alkalmassá tegyék vízitúrázásra, így nagyobb területre széthúzva enyhíteni lehetne a folyóra nehezedő terhelést.

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túristvándi vízimalma nemcsak szép, de működését tekintve KözépEurópában egyedülálló is

Kastélyok és malmok Ha valaki vízitúrázni jön ide, annak ajánlatos azért pár plusznapot is belekalkulálni a programba, az Öreg-Túr környékén ugyanis nagyon sok érdekes látnivalót találhatunk. Kihagyhatatlan megállóhely Túristvándi vízimalma, amelyet természetesen mi is megnéztünk, már csak azért is, mert a túránk épp a malom melletti kempingből indult. A még ma is műkö-

Kölcsey és Móricz

dőképes vízimalom a hajdani birtokos Kende család tulajdonában volt. A malom a szokásostól eltérően három alulcsapós vízkerékkel működik, vagyis a víz sodrása adja az energiát.

Egy másik érdekes ipartörténeti emléket találhatunk Tarpán, ahol a település központjában egy szárazmalmot nézhetünk meg.

Nincs messze innen Cégénydányád, az itt álló Kölcsey-Kende-kastélyt báró Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A Kende család rokonságban állt a Kölcsey családdal, a költő többször megfordult itt, sőt az épület oromfalára vésett disztichonpárt is ő írta a báró kérésére. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó kastély kiállításain többek között megismerkedhetünk a Kölcsey-Kende család történetével, az idén 40 éves Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet természeti értékeivel, de mindenképpen érdemes a kastélyhoz tartozó parkban is tenni egy sétát.

Petőfi fája Nagyaron.

A hagyomány szerint itt írta a költő A Tisza című versét

Szatmárcseke műemlék jellegű temetőjében minden fejfa csónak alakú

Ellátogattunk a közeli Szatmárcsekére is, amelynek neve összefonódott Kölcsey Ferenccel. A költő 1815-ben, 25 évesen költözött a településre, itt írta 1823-ban a Himnuszt.

A család hajdani kúriája helyén ma a Kölcsey nevét viselő művelődési ház áll, ahol egy emlékszobát is berendeztek. A költő síremlékét a falu református temetőjében találjuk, amely nem csak emiatt különleges. A műemlék jellegű temetőben ugyanis minden fejfa csónak alakú.

A csónakos fejfák eredetére több magyarázat is van. Egyes vélemények szerint ezek az ősi ugor csónakos temetkezési szokást jelképezik, mások úgy gondolják, hogy azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő Tisza áradásakor a halottakat csak csónakban vihették ki a temetőbe. Ennél azonban sokkal valószínűbb egy gyakorlatiasabb megközelítés, amely szerint a csónak formájú rész a fejfa alsó részén található feliratot védi a lecsurgó esővíztől.

Két faluval arrébb, Tiszacsécsén egy másik irodalmi nagyság emlékével ismerkedhetünk meg. Itt született Móricz Zsigmond, akinek emlékházát a falu központjában találjuk.

Móricz kisgyerek volt, amikor a család ebbe a Móricz apja által épített házba költözött.

Nagyaron is várja egy kastély a látogatókat, a falu központjában álló Luby-kastély, amelynek parkjában nemcsak egy gyönyörű rózsakert, hanem egy pálmaház is van. Nem messze innen Petőfi fáját kereshetjük fel. A hagyomány szerint Petőfi ez alatt az öreg tölgy alatt írta A Tisza című versét. A fa, amely ma már sajnos nem él, valószínűleg már valóban itt állt, amikor a költő erre járt, bár a verset Petőfi már Pesten írta, az ihletet azonban az itteni élményei adták.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

V í z i t ú r a I.

Móricz ötéves koráig élt Tiszacsécsén, később így vallott szülőfalujáról: „Énnekem Csécse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére.”

Pár lépésre az emlékháztól érdemes megnézni a falu templomát. Egyébként is, ha valaki a Felső-Tisza-vidéken jár, a gyönyörű, fatornyos templomokat nem lehet kihagyni. Egyik sze-

hasznos információk Az Öreg-Túron különböző hosszúságú túrákat tehetünk a néhány órásaktól a többnaposakig. Kombinálhatjuk is a különböző túranemeket és a folyókat is, például egy Öreg-Túron tett kenu- vagy kajaktúrának remek kiegészítője lehet egy, a Felső-Tisza mentén vezető kerékpártúra.

mélyes kedvencem Nagyszekeresen, a GőgőSzenke partján áll. A 15. századi, késő gótikus templom eredetileg védelmi funkciókat is ellátott, a 18 századig csak egy fahídon át lehetett megközelíteni. Ma már a templomot körbeölelő egykori mederben nem nagyon van víz, de a templom máig megőrizte középkori hangulatát.

Tiszacsécse központjában áll a Móriczemlékház és a szépséges református templom

A Felső-Tisza-vidék gyönyörű és sokszínű szeglete az országnak, ahol remek vízitúraterepek, sok-sok érdekes látnivaló és hihetetlen vendégszeretet várja a látogatókat. Érdemes mindezt akár már idén nyáron megtapasztalni. 

Aki a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet természeti és kultúrtörténeti értékeivel szeretne közelebbről megismerkedni, annak ajánljuk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság gyalog- és e-bike-túráit és érdekes programjait.

További információk: www.hnp.hu

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

0

5 km

Térkép: Bagaméri Gergely

További információk: www.vandorvizitura.hu Váradi István, tel.: +36-20/9582-371 ímél: info@vandorvizitura.hu

promóció

Megújult a kolostor, ahol a csend lakik

Magyarország egy különleges szakrális helyszínét rejti a Vértes sűrű erdeje: Majkon található az Európában is kuriózumnak számító kamalduli remeteség.

szigorított bencés regulát követő, némaságban élő, fehérbe öltözött kamalduliak a 18. században telepedtek meg Majkon, miután 1773-ban gróf Esterházy József 1200 holdas területet adományozott nekik. A világtól elzárt, csendbe burkolózó kolostor máig őrzi az itt élt szerzetesek emlékét, amely a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül újult meg, majd vált hosszú évek után teljes egészében bejárhatóvá.

templomba, amely villámcsapás áldozata lett és leégett.

A toronyba felmászva megnézhetjük az épület egykori alaprajzát, de megtekinthető a régi harang pontos mása is, amelyet hatalmas méretei miatt toronydaruval emeltek a helyére. Fentről megcsodálhatjuk a szabályosan sorakozó, puritán cellaházakat és a foresteriát is. A hagyomány szerint a remeték évente kétszer feloldást nyertek a némaság alól, ezen alkalmakkor a főépület refektóriumában gyűltek össze, és csak itt beszéltek egymással.

A főépület, azaz a foresteria után új köntöst kapott a grottakápolna és a kert, valamint bebarangolható lett a fallal körülölelt klauzúra is, ahova korábban csak a fogadalmat tett remeték léphettek be. Ezen a különleges atmoszférájú területen található a hajdanán itt állt templom épen maradt tornya és 17 apró cellaház. A szigorú rend szerint elő szerzetesek csak misézni jártak át a

A remetelakokban, az újonnan feltárt kriptában és a foresteria épületében interaktív, a remeték zárt világát bemutató kiállítások várják a látogatókat. A fejlesztés további ütemében néhány remeteházban szálláshelyek kialakítását tervezik. 

A

Írta és fotók: Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

Zöldhullám

Fotó: Adobe Stock

Sulyom Írta: Nagy Loránd István

Vizeink védett csemegéje

„A sulyom (Trapa L.) azok közé a gyümölcsök közé tartozik, melyeket a természet magától, az ember fáradozása nélkül termel, még pedig álló vizekben. Ehető, jobbfajta gyümölcs vizekben ritkábban terem. A sulyom ős növénytípus, régesrégi gyümölcs; már a geológiai harmadkorból ismeretes.”

sorokkal kezdte dr. Borbás Vince, a 19. század egyik legmeghatározóbb magyar botanikusa „A sulyom pusztuló félben” című, az 1894. júniusi Természettudományi Közlönyben megjelent cikkét, amelynek üzenete – noha közel 130 év telt el azóta – ma is megdöbbentően aktuális. A mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjének füzényfélék

E

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(Lythraceae) családjába tartozó sulyom, avagy csemegesulyom (Trapa natans) egy eurázsiai elterjedésű, egyéves vízinövény, amely Nyugat- és Észak-Európa jelentős részéről mára kihalt, és bár a Tisza, illetve a Dráva mellékfolyóinak vízrendszerében jelentős, erős állományai élnek, hazánkban is visszaszorulása figyelhető meg. A sulyom a tápanyagokban dús, legfeljebb

lassan folyó, gyorsan felmelegedő, iszapos fenekű felszíni vizeink lakója, amellyel elsősorban holtágakban találkozhatunk. Lágy szárú, 50–300 centiméter hosszúságú, az iszapban gyökerező vízinövény, amely a vízfelszínen kiterülő – rombusz alakú, fogazott szélű, hólyagszerűen felfújt levélnyelű levelek alkotta – levélrózsa kifejlődését követően úszó hínárrá válik. Nemcsak felszínen úszó, hanem víz alatti levelei is vannak, ezek azonban gyökérszerűek, fésűsen szeldeltek. Négytagú, fehér virágai a víz színén úszó levelek hónaljában magányosan fejlődnek.

Soknevűség Sulyomlapu, sólyomcsemege, istennyila, vízidió, vízigesztenye, vízimogyoró, jezsuitadió – az idők folyamán számos névvel illette a nép a sulymot (csemege­ sulymot) hazánk különböző vidékein.

kiszárítása, a vízszabályozás, a kiöntések korlátozása stb.

A sulyom lisztes magva más jobbfajta gyümölcsökkel szemben közönségesebb és inkább a népnek marad.

Jellegzetes alakú, rendszerint 4 hegyes, szarvszerű A mai önző világban a sulyom régi termőhelye: a lecsanyúlványt viselő, szürkésfekete színű, szeptemberre polt, elrekesztett és kiszárított régi árterület, a gabonával beérő terméseit hosszú évszázadokon keresztül (egésokkal jobban fizet, mint a parasztos sulyom, azért ennek szen a 20. század elejéig) csemegeként, sütve vagy kimélésére és megmentésére senki se gondol, hanem főzve fogyasztották, lisztjéből pedig kenyeret is a szántással-vetéssel, meg a kultúra tökéletesbesütöttek. Az ízletes nödésével az ősvizek növényzetének ez a nevevényi részeket különböző zetes és hasznos maradéka és emléke módszerekkel gyűjtötték is pusztul, mint Egyiptomból hazánkban: volt, hogy közeltünt idővel az ott meghovetlenül a növényről szedték nosított igazi lotuszvirág le a terméseket, alámerülévagy a papiruszkáka, süket követően viszont a úgy hogy a sok tevízfenékről kellett összekintetben nevezetes sugyűjteni azokat, amely fellyom ma-holnap majd csak Fotó: Adobe Stock adathoz egy hosszú bot végére a tudománynak szentelt helyeken kötött subadarabot használtak, amelybe beleragadtak fog tengődeni” – Borbás szavai ma is aktuálisak. Füga „szarvacskás csemegék”. A sulyomtermés egykoron getlenül attól, hogy a sulyom a Tisza vízrendszerében keresett cikk volt a piacokon, különösen Nyíregyházán, még nem veszélyeztetett, a Tisza-tavon ráadásul olyan Debrecenben, Miskolcon és Szolnokon. mennyiségben tenyészik, hogy évről évre gyéríteni kell.

A munkálatokat speciális eszközökkel, hínárkaszáló A helyzet azonban megváltozott, amelynek hátterében berendezésekkel végzik: idén mintegy 800 hektárnyi az ember élőhely-átalakító (és -romboló) tevékenysége terület sulyommentesítése a cél június és július között. áll. „Irtja hazánkban az emberi fogyasztás, a mocsarak Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy majd jól lecsipeget vagy kihalászik egy kosárra való sulyomtermést, Kiemelt oltalom szólunk: ez törvénybe ütközik. A sulyom egy védett nöA sulyom (Trapa natans) a védett növényfajok vényfaj, védett növényfaj egyedének, virágának, terméközé tartozik Magyarországon. Természetvédelsének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez mi értéke 5000 forint. E hazánkban más fajjal nem pedig a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Csüggednünk mégsem kell, a látványos sulyomfotók összetéveszthető vízinövény a Természetvédelmi készítéséhez nincsen szükség engedélyre, és azt sem tiltja Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – semmi, hogy megkóstoljunk egy isteni sulyomkrémes besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé csokoládét, egy sulyommal ízesített sört vagy egy suaggasztó helyzetű”. lyomsalátát, ha a Tisza-tó térségében járunk. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

Ökotúra

Bátorligeti-ősláp Régmúlt idők törékeny emléke

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Az ország egyik legrégibb fokozottan védett természeti területe a Bátorligeti-ősláp, amely kicsiben máig megőrizte azt az élővilágot, amely a történelem előtti időkben a Nyírséget jellemezte.

47.76766 22.26055

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

Ökotúra yírbátor közelében járunk, a Nyírség keleti peremén, közel a magyar–román határhoz. Pont délidőben érünk a Bátorliget szélén található úti célunkhoz. Csend van, és nyugalom, a szellő sem rezdül, a nap viszont kíméletlenül tűz, legszívesebben leheverednék egy kicsit sziesztázni az egyik nagy fa alá. De ennél azért izgalmasabb program vár ránk, egy különleges természeti értéket, az ország egyik első fokozottan védett természeti területét, az 1950-ben védetté nyilvánított Bátorligetiőslápot fogjuk bejárni.

N

A szegélyes vidrapók a háborítatlan vizes élő­he­lye­ ket kedveli

Természetes hűtőszekrények Máté Rudolffal, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrével a névadó község szélén található Bátorligeti

Fotó: Habarics Béla

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„Természetes hűtőszekrény”– párafelhő a láp fölött

Őslápmúzeum udvarán találkozunk. Az ősláp is itt van, rögtön az épület mellett. A fokozottan védett természeti terület csak szakvezetéssel látogatható. Egy nagy fakapun át lehet belépni ebbe a természeti „szentélybe”. A kapun kívül egy kis kukoricaföld van, de a túloldalon, már rögtön egy értékes láprét szélén állunk.

Fotó: Barna Péter / HNPI

A Bátorliget közelében található homokbuckás táj gazdag élővilágára 1914-ben először Tuzson János botanikusprofesszor hívta fel a figyelmet. Ezt követően egyre másra érkeztek ide a kutatók az ország minden tájáról. És hogy miért olyan érdekes ez a vidék? Ennek több oka is van. Az egyik, hogy sok olyan növényfaj él itt, amelynek klasszikus élőhelye a hűvös, északi és hegyvidéki tájakon van, itteni jelenlétük épp ezért botanikai kuriózumnak számít.

A homokbuckás nyírségi tájon a buckaközök vízzel borított mélyedéseiben sajátos, hűvösebb, nedvesebb mikroklíma alakult ki, ezek a „természetes hűtőszekrények” tették lehetővé, hogy a jégkorszaki és azt követő hűvösebb időszakok fajai itt megmaradhassanak.

Éppen csak felfedezték, már meg is kellett védeni

Több jégkorszaki reliktum is él itt, például a zergeboglár és a réti angyalgyökér

területen lehessen gazdálkodni. A szomorú változásokat látva a kutatók megpróbálták menteni a még menthetőt, és 1938-ban a legértékesebb területekből négy különálló foltot természeti emlékké nyilvánítottak. Ez a terület jelentette a magját az 1950-ben létrehozott, 53 hektáros Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Területnek.

A változatosság gyönyörködtet

Védett tőzeg­ páfránnyal is találkozhatunk itt

Már a kapun belépve is szembetűnő a hihetetlen sokféleség. A láprétet egy hosszú pallóúton lehet bejárni, a zsombékok között most fehér zászpák magasodnak, még pár nap, és kibontják fehér virágaikat. A láp az év során mindig más arcát mutatja, és szinte mindig virágzik egy-egy különleges, jégkorszaki maradványfaj. A sárga virágú zergeboglár tavasszal virít, a szibériai

A buckavidék változatos domborzati és mikroklimatikus viszonyai elképesztő faji változatosságot eredményeztek, az alig több mint 50 hektáros, fokozottan védett természeti területről 1130 növény- és közel 6 ezer állatfajt írtak le a kutatók, utóbbiak közül ráadásul 53 faj ismeretlen volt a tudomány számára, több mint 300 faj hazai előfordulását itt igazolták először.

Miközben az 1920-as és 1930-as években a kutatók előtt fokozatosan feltárultak a terület kivételes természeti értékei, ezzel párhuzamosan (a sors furcsa fintoraként) a táj radikális átalakítása is felgyorsult. A lápokat lecsapolták, az erdőket kivágták, hogy minél nagyobb

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

Ökotúra

nőszirom nemrég virágzott el, de nyár végén egy újabb fokozottan védett jégkorszaki reliktum, a réti angyalgyökér virágzó tengere uralja majd a látképet. Ez a növényfaj hazánkban csak a Nyírségben fordul elő néhány helyen. Most, június elején, amikor itt járunk, épp egy átmeneti időszak van, amikor nem olyan virágzó a rét, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne látnánk így is sok-sok mindent.

Ahogy haladunk, Rudolf folyamatosan sorolja a növényeket, amelyekre érdemes figyelni, közben az egyik bokorból fülemüle szól, a faluból kakaskukorékolás hangja száll. Ez itt a védett

A békakonty egy védett orchideaféle, a fehér zászpa szintén védett, jégkorszaki reliktum

A terület egyik emblematikus állatfaja az elevenszülő gyík Fotó: Annabell Gsödl / Adobe Stock

babérfűz, mutatja, az ott a mocsári nőszirom, ez meg egy orchidea, a békakonty, már túl a legszebb pillanatain.

A terület emblematikus állatfaja az elevenszülő gyík, de Rudolf azt mondja, idén még egyet sem látott, pedig régen nem volt ritka, hogy az idelátogató csoportoknak is meg tudta mutatni a pallókon napozó állatokat. Az elevenszülő gyík ritka nálunk, elsősorban az ittenihez hasonló vizes, erdős lápterületekhez kötődik.

Nevét onnan kapta, hogy tojásait nem a nap melege költi ki, a kis gyíkok már az anyaállat testében kifejlődnek.

Kíméletes kezelés Nem messze aranyvesszők egy csoportját látjuk, az idegenhonos fajok, ahogy máshol az országban, itt is komoly problémát jelentenek.

A láp természetvédelmi kezelése során az élőhelyek megőrzése mellett az invazív fajok elleni küzdelem a legfontosabb feladat. A láprétet évente egyszer lekaszálják, de kizárólag kézi erővel. „Ősszel, szeptember közepén kaszálunk, amikor a réti angyalgyökérnek már pereg a magja. Kézzel kaszálunk most is, gépek ide nem jöhetnek be. A zsombékokat meghagyjuk, foltokban egyéb növényzet is marad a rovaroknak. A mohákra szintén vigyázunk, ezek ugyanis felszívják a vizet, majd fokozatosan 28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kipárologtatják. A lápoknak pedig pontosan ez az éltetője, hogy pára képződik, és hűvösebbé teszi itt a mikroklímát, ami szükséges ahhoz, hogy ezek a jégkorszaki maradványfajok megélhessenek itt. Amikor kicsit esősebb a nyár, este embermagasságú köd borítja a láprétet.”

A mozaikos tájban egymást váltják a különböző élőhelyek, például a nyírligetekkel tarkított láprét és az ezüst hársas tölgyes

A hajdani Nyírség kicsiben A természetvédelmi területen, ahogy egyébként régen az egész Nyírségben is, mozaikos a táj, egymást érik a különböző élőhelyek. Ezen a félszáz hektáron kicsiben megtalálható az az ősi élővilág, amely a történelem előtti időkben a Nyírséget jellemezte.

Elképesztő a fajgazdagság, több mint ezer növényfajt és közel hatezer állatfajt írtak le innen

A láprétet fűzláp váltja fel csodás tőzegpáfrányokkal, majd egy telepített erdő következik, amelyet a kényszer szült, aztán kisvártatva egy erdei tisztásra érünk, ahol az elmúlt évtizedek természetvédelmi kezeléseinek köszönhetően egyre több értékes faj tűnik fel újra. A láp közepén a honfoglalás korában egy mesterséges, nyílt vizű tavat hoztak létre, ahol halásztak, de a vizet kenderáztatásra is használták. A tó a török hódoltság kezdetéig megvolt, de ma már itt is növényzet borít mindent.

Egy nyírfaligetekkel tarkított lápréten kicsit az az érzésem, mintha valami északi vidéken

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Ökotúra

járnék, pedig ez régen jellemző tájkép volt itt a Nyírségben. Érdekes egyébként, hogy a Bátorligeti-ősláp jelentős részét erdők borítják. A nyírlápok kicsiny foltjai mellett a tölgykőris-szil keményfaligetek jellemzőek, sétánk végén azonban egy ma már ritka ezüst hársas tölgyesbe is betérünk. Ez a társulás régen

30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Máté Rudolf, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természet­ védelmi őre szívén viseli a Bátorligetiősláp sorsát

gyakori volt, de ma már csak egy-két kis maradványfolt őrzi emlékét.

„Itt minden nagy, itt minden sok” Már a séta elejétől feltűnik, hogy itt minden olyan nagy és buja. Például a gólyahír levele jó kéttenyérnyi, de a fekete nadálytő és a mocsári

nőszirom is lényegesen nagyobb, mint ahogy azt megszoktam. Rudolf azt mondja, ő most inkább azt látja, hogy minden olyan száraz, és nincs víz a területen. „Amikor igazán jó vizes időszak van, itt tombol az élet, akkori itt minden nagy, itt minden sok.”

Most szinte semmi víz nincs a terület nagy részén, pedig a víz itt tényleg a létezés alapja. „Régen általában nyár közepéig volt tocsogó víz, most a feltöltőcsatornák is szárazak.

Amikor fiatal erdész voltam, motorral jártam.

Szeptemberben elkezdett esni, én november közepéig esőkabátban jártam. Akkor felvettem a nagykabátot, mert már fagyott, aztán március közepe felé, amikor elolvadt a hó, megint felvettem az esőkabátot, és május végéig rajtam volt. Most az őszi és tavaszi eső teljesen hiányzik. Idén eltelt másfél hónap úgy, hogy nem esett. Ahhoz, hogy a csatornákban legyen víz, hetente kellene esnie. Ha ez a tendencia marad, akkor itt egy-két évtized múlva komoly változások lesznek, ha nem lesz csapadék, akkor a mély fekvésű részek át fognak alakulni.”

Szeretném remélni, hogy ez nem így lesz, hogy ez a varázslatos hely még megmaradhat sokáig olyannak, amilyennek most láthatjuk. A csodák azonban sajnos nem megrendelésre történnek.

Mindig más, mindig szép A tanösvényről visszatérve megnézzük a Bátorligeti Őslápmúzeum kiállítását, ahol régi leírások és térképek mesélnek a láp történetéről, valamint megnézhetjük azokat a fajokat is, ame-

A múzeum kiállítását is érdemes megnézni, mert sok érdekességet megtudhatunk az ország egyik legkülön­ legesebb természeti értékéről

lyek most éppen nem virágoznak: az interaktív elemeknek köszönhetően a gyerekek játszva ismerkedhetnek meg ezzel a különleges hellyel.

A kiállításon két másik, közelben található védett természeti területről is szó esik. A Fényierdő a Nyírség hajdani nagy kiterjedésű erdőségeinek legszebb fennmaradt képviselője, a Bátorligeti-legelőn pedig nagy területen találhatunk homoki gyepeket, ahol az Alföld „legpompásabb kökörcsinmezője” virít tavas�szal. Bár a virágok mennyisége ma már jóval szerényebb, mint régen, ma is megtalálható itt mindhárom hazai kökörcsinfaj.

Rudolftól sokszor szokták kérdezni, hogy mikor a legszebb a láp. Ő erre mindig azt válaszolja, hogy ezt nem tudja megmondani, mert itt tényleg hétről hétre változik a táj képe, és tavasztól őszig mindig virágzik valami. Csak egyvalami állandó: a láp mindig gyönyörű. 

Hasznos információk A Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület és a Bátorligeti Őslápmúzeum a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A fokozottan védett természeti terület csak előzetes bejelentkezéssel, engedéllyel és kísérővel látogatható május 2. és szeptember 30. között (keddtől szombatig). Vasárnap, hétfőn és ünnepnapokon nincs látogatás. A tanösvény az élővilág védelme érdekében kiépített pallóúton halad.

Cím: 4343 Bátorliget, Bajcsy-Zsilinszky u. 12.

Elérhetőségek: szatmarbereg@hnp.hu, +36-30/424-0077 és +36-70/1989-731 További információk: www.hnp.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Meteo

Vihar a semmiből Írta: Gaál Nikolett

Nyáron a szikrázó napsütést gyakran pillanatok alatt hatalmas égzengés és felhőszakadás követheti. Ez váratlanul és felkészületlenül érhet bennünket akár egy erdei, akár egy vízitúrán, még akkor is, ha előtte gondosan megnéztük az időjárás-előrejelzést. Érdemes hát kicsit felkészülni „vihartanból”.

Fotó: Gulyás Attila

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z időjárás-előrejelző modellek rácspontokra mérnek, egy-egy helyi jellegű, kis területet érintő zivatar pedig úgy is kialakulhat, hogy éppen két rácspont közé esik, emiatt pedig a modellek nem észlelik. Vannak azonban olyan viharok vagy viharrendszerek, amelyek a meteorológiai radarképeken is igencsak jól látszódnak, illetve követhetők.

Akárhogyan is, mivel a terepen akár életveszélyes is lehet egy vihar, jobb tisztába lenni pár meteorológiai ismerettel.

A

Konvektív cellák Zivatarok kétféleképpen alakulhatnak ki: vagy frontokhoz kötődnek, vagy pedig úgynevezett konvektív cellák jönnek létre a feláramló meleg levegő hatására. Vizsgálatunk tárgyát, a konvektív cellákat fejlettségük szerint elkülöníthetjük egyedi (légtömegen belüli), rövid életű cellákra, amelyekből multicellás zivatarok vagy szupercellás zivatarok is kifejlődhetnek.

Ahhoz, hogy egy zivatarfelhő kialakulhasson, nedves levegőre és a levegő vertikális emelkedésére, konvekcióra van szükség.

Ez történhet kényszer hatására, amikor például a levegő útjába egy hegység áll, de a légkör instabilitása is okozhatja. Utóbbi esetben a napsugárzás eredményeképpen az alsóbb légrétegek jobban felmelegszenek, majd a felhajtóerő következtében felemelkednek. Ahhoz, hogy a konvekció egyáltalán el tudjon kezdődni, besugárzásra (avagy a felhajtóerőre), konvergenciára (összeáramlásra) és szélnyírásra (a szélirány és a szélsebesség változására egy kitüntetett irány mentén) van szükség.

A konvektív cellák horizontális kiterjedése általában 10 és 100 négyzetkilométer között változik, vertikális dimenzióik pedig elérhetik a troposzféra tetejét, sőt át is nyúlhatnak a sztratoszféra alsó részébe. Bennük erős feláramlási zóna jöhet létre, amelyben 5 m/s-nál is nagyobb lehet a sebesség. Jellemző rájuk, hogy rövid az élettartamuk, általában a délutáni órákban alakulnak ki, és erős szélrohamok, esetenként zivatarok kísérik.

A zivatarfelhőkben a kifejlődési szakasz során csak feláramlás figyelhető meg, megkezdődik a felhő- és a csapadékelemek kialakulása. Kifejlett fázisban a zivatarfelhő teteje akár az alsó sztratoszféráig is felnyúlhat, teteje pedig üllő alakúvá is fejlődhet. Az esőcseppek és jégkristályok annyira megnőnek, hogy a felhajtóerő a súlyuk miatt már nem tudja őket tovább emelni a magasba, így megindul a csapadéktevékenység, és megjelennek a leáramlások. Ez a legintenzívebb szakasz, hiszen a felszínen erős eső, esetleg jégeső észlelhető, a leáramló levegő pedig a talajon

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Meteo szétáramolva heves (akár 100 km/h-s) szélrohamokat generál, amelyet kifutószélnek nevezünk. Egy zivatarfelhő leépülési fázisában már mindenütt a leáramlás dominál, és a kiáramló hideg levegő a környezetét stabilizálja.

Multicellás zivatarok Abban az esetben, amikor a zivatarfelhők egymás után, hirtelen fejlődnek az erős felmelegedésben, az újonnan kialakulók képesek összegyűjteni a már kifejlődött zivatarfelhők Fotó: Gaál Nikolett energiáit: így jönnek létre a multicellás zivatarok. Ilyenkor az idősebb cumulonimbus kifutószele indítja fejlődésnek az újdonsült, fiatal cellát, emiatt minden cella más és más fejlődési stádiumban van, jól érzékelhetően lépcsőzetes felépítést mutatva. A haladási irányukat tekintve a fejlődő cella található elöl, a kifejlett középen, míg a leépülő cella leghátul helyezkedik el. Egy-egy cella élettartama 20–30 perc, de a rendszer maga akár órákon keresztül képes aktív maradni.

A zivatarfelhők gyakran egymás után, egy vonal mentén mozognak, lassan, zivatarláncba rendeződve. Mivel a felhők egymást gerjesztik, hirtelen nagy mennyiségű csapadékot képesek leadni.

Szupercellák A zivatarfelhők talán leglátványosabb formái a szupercellák, amelyek ugyan viszonylag ritkán fordulnak elő, viszont a leghevesebb időjárási eseményekért ezek a képződmények a felelősek. Ebben az esetben nem több, kisebb, egymást gerjesztő cella, hanem egy nagy konvektív cella jön létre, amelyben egy forgómozgást

végző feláramlási csatorna van jelen. Keletkezésükhöz erősen instabil légkörre és nagyobb szélnyírásra van szükség, mint a multicellás zivataroknál. Ez a két feltétel viszonylag gyakran létrejön külön-külön, de együtt ritkán, viszont akkor jó eséllyel számíthatunk szupercellák kialakulására. Ennél a típusnál mások a fejlődési stádiumok és a struktúra, mint egy konvektív cella esetében. Míg az átlagos magassága a zivatarfelhőknek 6–8 kilométer, a levegő feláramlási sebessége pedig bennük 10 és 30 m/s között változik, addig a szupercellák akár 13–14 kilométeres magasságig is felnyúlhatnak, és a feláramlás sebessége elérheti az 50 m/s-ot is. A szupercellákban heves villámtevékenység zajlik, akár 5-6 órán át tartó szélvihar (sebessége 25 m/s‑nál nagyobb), heves esőzés és jégeső (2 cm-nél nagyobb jégszemek), visszanyíródó üllő és nagy labilitás jellemző rájuk.

Sőt, esetenként tornádó (vagy tornádók) is lenyúlhat(nak) belőlük, amely akár többször földet is érhet. Kialakulásukra legtöbbször a nyári félévben számíthatunk. A szupercellákat az időjárási radarokon viszonylag könnyű meglelni jellegzetes, kampós alakjuk miatt.

Mire figyelj a vízen?

Fotó: Adobe Stock

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy vízitúra alkalmával érdemes figyelnünk arra, hogy sokszor szinte a semmiből is képes vihar kialakulni. Köztudott például, hogy a Balaton felett akár igen rövid idő leforgása alatt, teljesen váratlanul lecsaphat az „északi

kasza”, ahogy a helyiek mondják. Szerencsére a siófoki vihar-előrejelző központ a parti viharjelzést felkapcsolva azonnal értesít minket a várható veszélyről a nap 24 órájában, április elejétől október végéig. A viharjelzők elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45-ször villannak fel (40–60 km/h sebességű, erős szél esetén), míg másodfokú viharjelzésben percenként 90‑szer (60 km/h-t meghaladó sebességű, viharos szél esetén). Amennyiben villog az elsőfokú jelzés, a parttól maximum 500 méterre lehet tartózkodni a vízen, míg másodfokú jelzés esetén már csak a vitorlások lehetnek a vízen, a fürdőzőknek és csónakoknak a partra kell menniük. A Balaton három medencéjében összesen mintegy 50 fényjelző készülék működik, de a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertőn is találkozhatunk ilyen berendezésekkel.

Amennyiben a vízen ér utol minket egy vihar, pár dologra mindenképp érdemes odafigyelnünk. Próbáljunk minél magasabban maradni, tehát a kenuból ne menjünk bele a vízbe, mert az erős szél hatására a vízfelszínen akár 50–70 centiméter magasan „porzik” a víz. Ez fulladást okozhat, még akkor is, ha kiváló úszók vagyunk. Ha a közelben nádas van, érdemes lehet menedéket keresni benne. Ugyanakkor a víz rendkívül jól vonzza a villámokat, illetve nagyon jól vezeti az áramot. Ha tehát tőlünk messzebb belecsap a villám a vízbe, az bizony ránk is negatív hatással lehet.

Viharos időszakban akkor járunk el a legjobban, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük a légköri folyamatokat körülöttünk a túra során, akár egy applikáció segítségével, akár szabad szemmel. Amennyiben vízitúra közben észleljük, hogy nagyon magas, karfiol alakú, sötét felhők közelednek, esetleg megdörren az ég, vagy felkapcsolják a viharjelzést, érdemes a part közelében maradni, a vizet elhagyva a parton tájékozódni, és megvárni, amíg elvonul a vihar. 

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

V í z i t ú r a II.

Európa Amazonasa, Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

36

|

Az ismert természetvédő civil szervezet, a WWF (World Wildlife Fund) által 2009-ben bevezetett név elsőre kicsit hatásvadásznak tűnhet, de ha jobban megismerjük a Mura, a Dráva és a Duna árterei által közrefogott, öt országban elhelyezkedő, hatalmas zöldfolyosót, rájöhetünk, hogy messze nem csak egy marketingfogásról van szó.

Bevetettük magunkat a vadonba, hogy megrajzoljuk Európa új bioszféra-rezervátumának kontúrjait.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Dráva

Fotó: Goran Šafarek / Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

V í z i t ú r a II. ogosnak tűnik a névhasználat, hiszen „egy biológiailag nagyon sokszínű vidékkel van dolgunk, de ez nem csupán egy turisztikai márkanév, legalább annyira szeretnénk előremozdítani vele a legtöbb érintett ország irányából periferiális térség ökológiai szempontú fejlesztését is” – kezd egy erős felütéssel Jure Čuček, a hasonló márkanév alatt futó, transznacionális kerékpárút szlovéniai menedzsere a vele való beszélgetés során. „A Dráva egyediségét egyértelműen vadregényessége jelenti: kristálytiszta, áttetsző vize, a folyton átmozgatott, hófehér sóderpadok és a végeláthatatlan zöld galériaerdő látványa. Lakott területet alig lehet a vízről látni a Dráva hazai szakaszán, rétisast viszont annál többet, hiszen itt találha-

J

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tó a legnagyobb hazai populációja”. Ezt pedig már Bencze Ádám mondja, aki egy személyben halőr, vízitúra-vezető, valamint a Vízváron található Éden Park túraközpont egyik szervezője. És nem mellesleg ő segít nekünk most kiigazodni ebben a „dzsungelben”.

Hazánk legtisztább folyója De kezdjük az elején! A Dolomitokban eredő Dráva olyan nevezetes alpesi tájakon halad keresztül, mint Lienz, Villach és Maribor környéke, majd mintegy 750 kilométer megtétele után – öt országot érintve – a horvátországi Almásnál torkollik a Dunába. Az egyik legerősebb sodrású, nagy esésű folyónk. A térképről is egyértelműnek tűnik, hogy a folyónak a Barcs feletti, meanderező része az igazán látványos az

A Dráva fő ékessége annak zabolálatlansága (a folyton változó folyómeder Horvát­ országban) Fotó: Goran Šafarek / Adobe Stock

tal. A folyó magyarországi szakaszát puhafás ártéri ligeterdők – mint közösségi jelentőségű élőhelyek – kísérik, lakott területek a vízről alig látszanak. Érintetlenségének megőrzésében fontos szerepe volt a Dráva határ menti helyzetének, hiszen a szocializmus évtizedeiben be sem lehetett lépni ide.

egyébként 1996 óta teljesen egészében védett hazai szakaszon. Bár nekünk nincs szerencsénk, éppen árad a folyó és ezért a víz színe most a többi alföldi folyónk vizéhez hasonlatos, aki először jár a Dráván, általában meglepődik vizének tisztaságán és áttetszőségén. Ez főleg a Murával való találkozása feletti szakaszon van így, ott az alpesi vízfolyásokat idézően türkiz­ színű a folyó vize. A hegyi jellegű, hordalékát aktívan mozgató vízfolyásból Barcs alatt válik a jól ismert, hömpölygő, szélesebb folyóvá (és éppen ezért a torkolat felől idáig hajózható).

Hogy képet kapjunk a Dráva erejéről, érdemes tudni, hogy Őrtilos térségében a szállított kavics (Barcs alatt már inkább csak homokot szállít a folyó) mérete elérheti az ökölnyi nagyságot is, továbbá az aljzaton görgetett kövek hangját néha a partról is lehet hallani. A szabályozások ellenére az egyetlen olyan folyónk a Dráva, amelynél érvényesülni tudnak az áradásokat követő partszakadások, és a folyó (legalábbis annak Barcs feletti szakaszán) folyamatosan áthalmozza az üledékét, zátonyokat, szigeteket épít. „Olyannyira így van ez, hogy minden szezonunk első feladata, hogy feltérképezzük a folyó új zátonyait, felmérjük a terepet, hogy mit épített a folyó” – mondja Ádám. S szinte varázsszóra, a Heresznye melletti magaspart előtt kavicsot fog a motorcsónak. „Ez a zátony például tavaly még nem volt itt…”

A Dráva alpesi arca Ausztriában Fotó: Adobe Stock

Az alföldi folyóvá terebélyesedő Dráva Eszéknél 1922-ben Fotó: Fortepan

A fokgazdálkodásnak a Drávánál nem volt olyan nagy hagyománya, mint a Duna mentén, de a vadgyümölcsök, gyógynövények és gombák gyűjtése, a méhészet, a pákászat, a halászat, a legeltető állattartás, továbbá a keményfaligetekre alapozott hamuzsírfőzés és a puhafás galériaerdők faanyagát hasznosító kézművesség, csónakkészítés, vesszőfonás, a nád hasznosítása mind-mind jellemző foglalkozás volt, ez adta a térség gazdasági fejlettségének alapját. A folyó vize és hordaléka megújította az erdőket és a kaszálókat, továbbá hallal látta el a mocsarakat, a holtágakat. A folyón csak kisebb sajkák és dereglyék úsztak Ausztria felől, vassal, ólommal, mésszel, faáruval megrakodva. Bár 1863–1864-ben még a gőzhajózás is megindult a Dráván, a nagyszámú vízimalom és a folyó részleges szabályozatlansága, továbbá a Barcsnál megépült Pécs–Murakeresztúr-vasútvonal miatt a hajózás sosem volt jelentős tényező a folyó életében (amely aztán a II. világháborút követően lényegében meg is szűnt).

De milyen is a Dráva? Gyönyörű és különleges.

A hazai folyók közül a Dráva büszkélkedhet a legjobb ökológiai és medermorfológiai állapot-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

V í z i t ú r a II.

Az egyébként már Mária Terézia uralkodása alatt, 1784-ben megkezdődött és lényegében máig (a Dráva utolsó kanyarulatátvágása 1988 és 1991 között zajlott a János-szigetnél) tartó szabályozások drámai változást hoztak a folyó tágabb környezetének életében. Az ártér összeszűkült, a gátak közé szorított folyó nagyobb sebességgel mélyíti medrét, így a levágott vagy lefűződött holtágak egyre kevésbé kapnak vízutánpótlást a folyó felől (egy idő után pedig már csak mesterségesen, zsilipeken keresztül), ezért egyre inkább feltöltődnek. A mentett oldalon az addigi vízbőséget a kiépített, egyirányú vízelvezetés miatt gyakran aszály, de legalábbis vízhiány váltotta fel, amellyel előbb-utóbb muszáj lesz valamit kezdeni, ha figyelembe vesszük a globális klímaváltoztatás helyi hatásait.

További probléma, hogy a folyó felsőbb szakaszán működő vízerőművek és hatalmas víztározók jelentősen mérséklik az árhullámok hatását is – már ha van árhullám, napjainkban ugyanis az is el-elmarad. A folyóhoz képest egyre magasabb helyzetbe kerülő holtágakba így még a zöldár is csak ritkán képes behatolni, a halak ezért nem tudnak hol ívni. Éppen 40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kis csér a Dráva egyik zátonyán.

A legkisebb európai csérféle fészkét egy áradás könnyedén el is moshatja Fotó: Goran Šafarek / Adobe Stock

A Dráva és az agyagosabb vízgyűjtő területről érkező Mura összefolyása Őrtilosnál Fotó: Adobe Stock

ezért a természetvédelem számára egyre fontosabbá válik a vizes élőhelyek rehabilitációja, ahogy az a folyó leghíresebb és egyben legnagyobb egykori holtágánál, a Szaporca melletti Ó-Drávánál is történt, amely az északról érkező Fekete-vízből kapott vízutánpótlást az Ős-Dráva Program keretében.

A világ első, öt országot érintő bioszféra-rezervátuma Nem véletlen, hogy ezen a csodálatos vidéken jött létre az UNESCO ötoldalú, határokon

átnyúló Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátuma, amely persze a Dráva árterén túl többek között olyan vizes élőhelyeket is magában foglal, mint Közép-Európa ártéri erdőségeinek egyik legszebbike, a Béda-Karapancsa a Duna mellett. Az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának keretében működő, világméretű hálózathoz tartozó területek feladata a természeti értékek, az ökoszisztémák és a biológiai sokszínűség védelme, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése, valamint a környezeti oktatás és kutatás támogatása.

A határokon átnyúló bioszféra-rezervátum egyesíti a Mura, a Dráva és a Duna régiójának több mint 13 védett természeti területét, és fenntartható módon, közösen kezeli a folyami ökoszisztémát, valamint ösztönzi a régió gazdasági fejlődését.

S hogy mindezt miért? A különleges földrajzi helyzetben lévő folyó rendkívül értékes élővilágnak nyújt otthont. Gazdag halfaunájában olyan ritkaságok is megtalálhatók, mint a botos kölönte, a dunai galóca, a leánykoncér, vagy a dunai ingola. A világon csak itt él a drávai tegzes, és a gyorsabb folyású, durva hordalékot szállító folyók és patakok kavicsos zátonyait és fövenyeit kolonizáló csermelyciprus legerősebb hazai populációja is innen ismert. A halban gazdag folyó természetesen sok vízimadarat, illetve a vízhez kötődő életmódot folytató ma-

A repülő hajó

Fotó: Goran Šafarek / Adobe Stock

Évszázadokon át egy elmés szerkezettel közlekedtek a folyón a helyi gazdák. Az egyik oldalon egy fenékre eresztett, nagy vasmacska tartotta azt a hosszú ladikokkal a vízfelszínre emelt és ott tartott láncot, amelynek a segítségével, no és persze a víz sodrásának megfelelő irányból nekifeszített kormánylapát használatával egyszerűen, motor nélkül közlekedhetett a komp a terhével, még a 20. században is.

A gyurgyalag és a partifecske egyaránt lösz-, illetve homok­ falakba vájt üregekben költ Fotók: Goran Šafarek / Adobe Stock

darat vonz. A Dráva jellegzetes magaspartjain hatalmas partifecske- és gyurgyalagkolóniák élnek, de az egyik legnagyobb érték a kis lile és küszvágó csér mellett fel-feltűnő, hazánkban máshol kifejezetten ritka, a Dráva kavicszátonyain költő kis csér. Persze az sem mellékes, hogy a folyó melletti erdőkben él hazánk legnagyobb rétisas-állománya, és fekete gólyából is találni errefelé szép számban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

V í z i t ú r a II. A WWF kezdeményezése korántsem csak az érintett folyók természeti állapotának javulásáról és a turizmusról szól. „A folyógazdálkodás ökológiai szempontok szerinti átalakítása, a kavics- és homokkitermelés leállítása vagy legalább csökkentése, természetvédelmi rehabilitáció a leromlott folyószakaszokon, a dubravai erőmű csúcsra járatásos üzemmódjának beszüntetése a Dráván, va-

lamint a régió további vízerőmű-építési terveinek elvetése a Mura és a Dráva mentén mindmind célja a kezdeményezésnek” – állítja Jure.

A fantasztikus élővilágot a vízitúrázás mellett a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) által üzemeltetett látogatóközpontokban (Dráva Kapu Bemutatóközpont, Ős-Dráva Látogatóközpont és Fehér Gólya Múzeum) és a hozzájuk kapcsolódó számos tanösvényen ismerhetjük meg leginkább.

Vadonélmény: vízitúra a Dráván Hazai viszonylatban egyedülálló élmény vízre szállni a Dráván, de a fent leírtak miatt ezt azért ésszel célszerű megtenni. Az egy dolog, hogy az egyik leggyorsabb sodrású folyónk 7–12 km/h-s átlagos sebességgel hömpölyög, ezért csak lefelé lehet a folyón evezni, de a bal

Engedélyezett táborozási hely Folyamkilométer-tábla Duna–Dráva NP területe

Táborhelyek a Dráva mentén Hivatalos, a nemzetipark-igazgatóság által engedélyezett táborhelyek Őrtilosnál, Vízvárnál, Barcsnál, Szentborbásnál, Drávasztáránál, Vejtinél és Drávaszabolcsnál várják a vízi vándorokat. Ezek a legtöbb esetben az ártéren található nomád, bár több helyütt felújított, mosdóval ellátott táborhelyek. Egyes helyeken, ahogyan Vízváron is, a gát túloldalán szálláshelyeket is találunk. Vízváron például nem csupán vízitúrázóknak tökéletes választás az Éden Park, ahol jól felszerelt kemping, pihenő- és piknikezőhelyek, továbbá három darab, újonnan épült, teraszos vendégház várja egész évben a túrázókat. No és persze olyan szakavatott vezető, mint akihez nekünk volt szerencsénk. További információ: varadrava.hu

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

M A G YA R O R S Z Á G ÁBRÁZOLT TERÜLET

(magyarországi) partjának jellegzetessége, a folyót kísérő magaspart további kihívások elé állítják a túrázót. „Ugyanis ha valaki elvéti a nemzetipark-igazgatóság által kijelölt táborhelyet, akkor baj van. Horvát részen tilos kiszállni, máshol nehéz a magaspart miatt, vadkempingezni pedig a természetvédelem miatt tilos” – ismerteti Ádám az itteni vízitúrázás sajátosságait. „További veszélytényező, hogy a Dráva vízhozama erősen és hirtelen ingadozó, a víz alatt pedig, nyilván vízállás függvényében, néhol hatalmas fák fodrozzák a vízfelszínt” – folytatja Ádám az objektív tájékoztatást.

„Kötelező a személyi igazolvány is a hajón, hiszen bár Magyarországon szállunk vízre mindennap, esténként pedig szintén hazánkban verünk tábort, jelentős szakaszokon Horvátországban túrázunk”. A trianoni határ több helyütt a régi, meanderező medret követi, így Vízvár és Barcs között például lényegében percenként lépjük át a kanyargós határt a kiegyenesített folyón. A Bélavár és Zákány közötti szakasz teljes egészében Horvát­ országban halad.

A Dráva az egyik legszebb vízi útvonal hazánkban, amelyet egyetlen, magára valamit is adó vízitúrázó sem hagyhat ki Fotó: Poldesz László

Nem csoda, hogy mind természetvédelmi okokból kifolyólag, mind a határhelyzetből adódóan csak engedéllyel lehet a Dráván túrázni, ráadásul a DDNPI csak kétnaponta

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

V í z i t ú r a II.

A Dráva felső szakasza mentén, a forrástól Varasdig tartó Drauradweg nagyon népszerű kerékpártúraútvonal volt eddig is – Fotó: Adobe Stock

Zöldfolyosó veszélyben: a hazánkban erősen invazív mirigyes bálványfa Vízvár mellett – Fotó: Magócsi Márton

engedélyezi a túrákat, maximum 35 fővel, és a kikötés helyei is korlátozva vannak. A nehézségektől függetlenül vadregényessége, tiszta vize és hófehér kavicspadjai miatt egyértelműen különleges helyet foglal el a Dráván való evezés a hazai vízitúrák bakancslistáján. Végül, de nem utolsósorban – és meglehetősen ünneprontó módon – érdemes megjegyezni, hogy az élővilág védelmének érdekében tilos kikötni és fürödni a kavicspadokon.

A legtöbb hosszú, általában 6-7 napos túra Őrtilostól indul, majd Vízvár, Barcs, Szent­ borbás, Drávasztára, Vejti és Dráva­szabolcs érintésével halad a folyón. A Dráva legszebb hazai szakasza Őrtilos és Barcs között van, itt haladnak a rövidebb túrák, de sokan beiktatnak egy evezést a Murán is, így ők Muraszemenyénél kezdik meg a lapátolást.

A hosszabb, fix túrákat szilveszter után azonnal lefoglalják a vízitúrát szervező cégek, főleg a főszezonban és hétvégén. Leginkább ezekkel érdemes számolni, ha a vízről is meg akarjuk ismerni a Drávát. Újdonság azonban, hogy idén a hosszú túrák mellett már egynapos túrák szervezésére is van lehetőség, ha a túra előtt három nappal bejelentik azt a szervezők a nemzetipark-igazgatóságnak.

A bioszféra-rezervátum nem ér véget a gáton

Fotó: Goran Šafarek / Adobe Stock

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gátak közé szorított folyó és az egyes holtágak megismerése mellett legalább annyira izgalmas a három folyó tágabb környezete is. A 2022-ben élesített foglalási rendszerrel debütált, végig táblákkal jelölt Amazon of Europe kerékpártúra-útvonal nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy Európa egyik legmenőbb regionális kerékpártúra-útvonala legyen.

Az ausztriai Mureckben induló, Mohácsánál végződő, mind a Dráva északi, mind a déli oldalán futó útvonal összesen 1250 kilométer hosszan, 27 túraszakaszra bontva várja azokat, akik fel kívánják fedezni a természet mellett

Fotó: Luka Hercigonja / Adobe Stock

Fotó: Goran Šafarek / Adobe Stock

a tágabb térség szinte felsorolhatatlan kulturális és gasztronómiai értékeit is.

A hazai szakaszán a Dráva két partjára jellemző aszimmetria azért kirajzolódik a kerékpártúra-útvonal térképén is. Mintha a Drávát övező „dzsungel” északról, az amúgy is magaspart által védett magyarországi oldalról jobban jel-

lemezné a Dráva hazai szakaszát, a kerékpárút sem tudja itt mindenhol úgy megközelíteni a folyót, ahogy délen teszi. Jó, hogy vannak még ilyen „dzsungelek”, illetve olyan kezdeményezések, mint ez a bringaút is, amelynek esetében a túravezetésből befolyt bevétel egy része közvetlenül helyi természetvédelmi célokat szolgál. 

Európa ökológiailag egyik legegy­ ségesebb, összefüggő folyó­rend­ sze­rének élővilágát védi a bioszférarezervátum

Teva Original Universal Szabadabban a szabadban

A Grand Canyonban született 1984-ben a Teva egyik első modellje, az Original Universal, amely azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Kényelem és funkcionalitás ihlették, és azzal a céllal készült, hogy vizes környezetben is helytálljon.

Gyorsan megszárad, jól tartja a lábat, ezért vízitúrákon, folyó- vagy tengerparti sétákon egyaránt kiváló társad lehet.

Pántjai újrahasznosított műanyagból, nyomon követhető, ellenőrizhető forrásból származó Unifi® REPREVE® poliészter fonalból készültek. Minden egyes szandál elkészítéséhez 4 darab műanyag palackot hasznosítanak újra, így

a műanyag nem a kukában végzi, hanem új funkciót kapva marad körforgásban.

A szintetikus és növényi eredetű anyagok felhasználásával készült Universal Strapping System™ pántrendszer tökéletes illeszkedést biztosít. A vegán szandál öntött, formázott EVA-középtalppal rendelkezik a még nagyobb kényelem érdekében.

A Teva Original Universal szandálokat keresd a Mountex, a Dockyard, az Intersport és a Hervis üzletekben. (x)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

top 10

A legjobb családi vízitúrák a

Természetjáró.hu kínálatából

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyarország bővelkedik felfedezésre váró, csodálatos vadvizekben, Írta: Turista Magazin a vízitúrázás kipróbálása Fotók: Rózsa Edvárd ezért már-már kötelező programnak számít egy vérbeli természetjáró számára.

De hogyan és hol vágjunk bele gyerekekkel?

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

top 10 agyon fontos az első alkalom gondos megtervezése, hiszen semmiképpen nem jó, ha egy kellemetlen élmény miatt hosszú ideig elvesszük gyermekünk kedvét az egésztől.

Elsőre a vízitúra félelmetes, de izgalmas a kisebb gyermekeknek. Gondoljunk csak bele: kenuzni általában a gyerekek számára mélyebb vízben szoktunk, a víz rendszerint nem áttetsző, a kenu borulékony jószág, és meg kell tudni ülni benne rövidebb-hosszabb ideig. Sok olyan történet ismert, amikor első alkalommal egy gyerek an�nyira stresszes lett a legnagyobb jóakarat mellett is, hogy utána évekig hiába próbálkozott a család. Már csupán attól is borulhat az egész terv, hogy billeg a hajó, a gyerek pedig nem akar beszállni, mert megijed. És akkor még nem beszéltünk a napszúrásról, a szúnyogokról, illetve arról, hogy a pad mennyire tudja kínozni ülepünket.

N

Gyerekszemmel nézve a jó kenutúra rövid és élményekben gazdag. Azaz nemcsak egy folyón evezünk a napon, hanem be lehet menni a nádasba, lehet kerülgetni fákat és

bokrokat, esetleg lehet látni madarakat és más élőlényeket. És naná, hogy lehet strandolni is, ráadásul lehetőleg a többi pajtással! Mindez szervezést igényel. Bármilyen állóvízen kipróbálhatjuk az evezést biztonságosan, de a legjobb választás minden bizonnyal egy evezős családi tábor, ahol a könnyebb, látványos túrákat kiegészítő programok kísérik valódi tábori hangulatban, s ahol biztonságos körülmények között lehet megtanulni a kormányzást, nem utolsósorban pedig megtapasztalni a borulást.

A Természetjáró.hu kínálatából összeszedtünk tíz különleges, de biztonságos családi evezést, amelyek keretében egyedül, adott esetben inkább túravezetővel fedezhetjük fel hazánk csodálatos vízi világát. A túra teljes leírása és minden más információ a QR-kódok beolvasásával érhető el. Ha viszont egyedül vágunk neki egy túrának, mindenképpen legyünk tisztában az evezősökre vonatkozó jogszabályi kötelezettségekkel (pl. kötelező felszerelés, mentőmellény viselése), és ismerjük a vízen való közlekedés főbb szabályait is.

Városnézés a vízről Tatán sítja azt, hogy élményekben gazdag Ezen a kezdőknek és gyermekekkel túrázó legyen az első evezésünk. Hajó a hely47.644388 18.334249 családoknak különösen ajánlott túrán az színen is bérelhető (az Új Kajakház és Öreg-tó víztükréről csodáljuk meg Tata Ökoturisztikai Központban), a tó pedig kulturális örökségét, valamint a tó déli rémájus közepétől szeptember szének háborítatlan vízi világát. A tó városi végéig evezhető (bár a szeles idő oldalán kényelmesen tudunk vízre szállni, és számos nem ideális itt sem, ahogy semmilyen víziétkezési lehetőség, illetve fejlett infrastruktúra bizto- túrán sem), télen ugyanis leengedik.

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sétaevezés a Szarvasi-Holt-Körösön Legyen alattunk hajó, tudjunk úszni, és már indulhatunk is! Az országban nem sok ennél könnyebb és egyben nagyobb biztonságérzetet adó vízitúra létezik, amely ezért kisebb (természetesen már úszni tudó) gyerekekkel érkező csalá46.866746 doknak, valamit teljesen kez20.538106 dőknek is kifejezetten ajánlott.

Szarvastól északra, az arborétum felé és azon túl, a holtág végéig evezünk. Infrastruktúra csak a starthelyen van, így enni- és innivalóval mindenképpen készüljünk. Cserébe az útvonal gyönyörű, lehet strandolni, van vízi tanösvény, és az arborétumnál is kiszállhatunk. Sőt, ha megszeretjük az evezést, a túrát kombinálhatjuk is a következő vízitúrával.

Evezzük körbe a Velencei-tavat!

Egy tó biztonságos kezdetet jelent, de egy kör a Velencei-tavon kötelező minden vízitúrázónak, legyen szó kezdőkről vagy haladókról.

Az evezés tetszés szerint variálható: lehet rövidebb vagy hosszabb, de ha gyerekekkel vagyunk, akkor a nádasban tett tekergés, „békanapozók és szitakötőrepterek” felfedezése kötelező. A túra több helyről is indítható, de Agárd azért jó választás családdal, mert tömegközlekedéssel és autóval is kiválóan megközelíthető, szezonban felszerelés és vezetés is bérelhető.

Sőt, a túrát stabilabb csapatkenuban lehet abszolválni szakértő biológusok vezetésével, a hajóállomás másik oldalán pedig ott egy kifejezetten gyermekbarát strand, valamint a Velencei-tó halait bemutató, kisebb akváriumház. Tóról van szó, tehát áramlás nem kell számolni, de a szél és a hullámok azért okozhatnak nehézséget.

47.200513 18.605743

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Egy másik nyugis túra a Szarvasi-Holt-Körösön

ló családi evezősprogrammá alakítva túránkat. Ez az útvonal nem az érintetlen Kellemes, kényelmes, nyugalmas, kütermészetről, hanem inkább az emberi és 46.866775 lönösebb gyakorlatot nem igénylő, a vízi környezet harmóniájáról 20.538144 de kicsivel hosszabb evezés Szarvas és szól. Szarvastól BékésszentandBékésszentandrás között. Nyáron mindkét rásig evezünk, de aki szeretne, az érintett település jól felszerelt szabadstranddal vár, kivá- egészen a holtág nyugati végéig eltúrázhat.

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Az ismeretlen ismerős: vízitúra az RSD-n

47.173032 18.945189

Az útvonal teljes hosszában a természeti értékeiről ismert Ráckevei (Soroksári)-Duna (a szakzsargonban RSD) vonalán vezet. Különösebb nehézségek nincsenek, cserébe igazi családi program lehet, hiszen a víz nyugodt, a vízpart hangulatos, homokos strandok csábítanak fürdőzésre, a szigetek, a mellékágak és a nádasok pedig kalandozásra, sőt, még úszólápot is találunk e védett folyószakaszon. Ráckeve kulturális kínálata – mindenekelőtt a szerb ortodox templom és a vízen úszó hajómalom – szintén kihagyhatatlan. A Természetjáró.hu kínálatában több könnyebb vízitúrát is találunk e mellékágon.

Mediterrán partszakasz Még mindig állóvíz, a táv ugyanakkor már kicsit hosszabb, a Balaton pedig időjárás tekintetében veszélyes üzem. De ez az evezés megkerülhetetlen: ha a Balatonon csupán egyetlen vízitúrát tehetnénk, akkor is egyértelműen Tihany lenne a befutó. Egyrészt a víz fölé magasodó, közvetlenül a parttal érintkező erdők, sziklás hegyoldalak teszik favorittá (sehol máshol nincs ilyen a Balaton körül), másrészt az apátság méltóságteljes látványa és a különféle kikötők füzére. Ha többet szeretnénk strandolni a családi program keretében, és sok lenne a 20 kilométer, akkor a túrát tervezhetjük egy irányban is Gödrös és Sajkod között, ha meg tudjuk oldani a logisztikát. Még ezen a könnyű túrán is fontos tudni: a tó viharjelző rendszere nem véletlenül létezik és működik, ennek jelzéseit mindig fordítsunk kiemelt figyelmet!

46.924186 17.870116

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

top 10 Túra egy természetvédelmi szentélyben A Rezéti-Holt-Duna egy igazi természetvédelmi szentély, ahol a csendes, szinte állóvíznek ható mellékágról egy kis szerencsével sasokat és fekete gólyákat leshetünk meg, késő nyáron pedig akár a vizet keresztező szarvasbikákkal is találkozhatunk. A körtúra első 2 kilométere viszont a 46.256993 Nagy-Dunán vezet, ezért ez 18.916102 a túra kezdőknek csak vezetővel ajánlott. Mivel védett természeti területen kalandozunk, a kikötési és partra szállási lehetőségek száma erősen korlátozott. Sem vendéglátóhelyek, sem egyéb élelmiszer-vásárlási lehetőség nem áll rendelkezésre.

Egy örökzöld klasszikus a Szentendrei-Duna-ágon Ez a családi szemmel nézve 47.782669 18.965439 már hosszabb túra Visegrád és Szentendre között igazi klasszikusnak számít.

A túra az első pár kilométer kivételével végig a Szentendrei-Duna-ág csendesen mozgó, biztonságos vízfelületén vezet. Utunk során több olyan pihenőhely van, ahol étkezési és vásárlási lehetőségek között válogathatunk, ezért nem szükséges otthonról hozott elemózsiával készülni. Köztük a „Szigetcsúcs”, az ország egyik legszebb pontja várja, hogy felfedezzük. A túra hossza a megállók mennyiségétől és a kikötési pontokon eltöltött időtől függően lehet 5-6 óra, de jobb, ha egy egész napos programmal számolunk. Visegrád és Szentendre is bőven kínál látnivalót, így akár egy kellemesen aktív, kulturális élményekben szintén gazdag hétvégét is szervezhetünk az evezés köré.

52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tündérrózsák között a téli Hévíz-patakon Gyerekekkel is kiváló vá46.782270 lasztás a soha be nem fagyó 17.196220 patakon való evezés egy országosan is egyedülálló vízitúra keretében. A Hévízi-tó felesleges vizét a Zala folyóba vezető patak párafelhőjében vízre szállni, majd tündérrózsák között elindulni páratlan élmény, de a csendes, nyugodt túra folytatásában sem fogunk csalódni. Egyetlen pihenőhely van az útvonal közepén, ennek megfelően készüljünk az útra! A vízinövények és az itt fészkelő, illetve táplálkozó madarak védelme érdekében a patak kizárólag november eleje és március közepe között hajózható (a vízre szállás pedig mindenki számára engedélyköteles, idősávhoz kötött és létszámkorlátos).

Vízitúra a Szigetköz vadregényes labirintusában Az evezősök számára tiltott helyei miatt kezdőknek amúgy csak vezetővel ajánlott Szigetköz vízi labirintusának egy nyugodt szegletét, a Cikolai-ágrendszer egy részét barangoljuk be. A nádasokkal, ártéri liget­ erdőkkel dúsan benőtt vadon kiváló alkalmat kínál a csendes szemlélődésre.

A túra útvonala váltakozva halad hol folyónyi szé47.936431 17.380300 lességű, hol egészen keskeny, patakszerű vízi útvonalakon.

Nemcsak a folyóágak szélessége, hanem áramlásuk erőssége és iránya is változatos. Ezek és a zavarba ejtően szerteágazó ágrendszer teszik ezt a vízitúrát igazán érdekessé és kalandossá. A kempingben túravezetést is kérhetünk.

Mivel a vízi vadonban infrastruktúrát nem találunk, étellel és itallal felszerelkezve induljunk útnak! A helyszínen felszerelés is bérelhető.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Vízitúra III.

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Garamba könnyű beleszeretni Írta: Joó Annamária Fotók: Magócsi Márton

Fülledt nyári napokon kevés jobb dolog van annál, mint vízkö‑ zelben lenni, evezni egy folyón, élvezni a nyugalmat, miköz‑ ben a természet szépségein legelteted a szemed. Megnéztük, mit tartogat számunkra a Garam alsó szakasza és festői torko‑ lata: Kéméndtől Zebegényig eveztünk, és nem bántuk meg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Vízitúra III. ldöntöttük, elmegyünk evezni oda, ahova nem – vagy csak ritkán – szoktak ellátogatni a hazai vízitúrázók. A másik fő szempontunk az volt, hogy egy kellemeset kenuzzunk nyugodt, szép természeti környezetben, a túra pedig utazással együtt beleférjen egy napba. Így esett a választásunk a Garam alsó szakaszára, folytatásként pedig a Dunára Zebegényig.

E

A kéméndi kavicsos partszakaszon kényelmesen vízre lehet szállni

A Garam partja a legtöbb helyen erdővel, sűrű aljnövényzettel borított, így a vízimadaraknak ideális élőhelyet nyújt

A magyar–szlovák határhoz közeli, Garam menti Kéméndnél (szlovákul: Kamenín), egy kényelmes, sóderes partszakaszon tettük vízre a kenut. A folyó ezen a részen csendes, de a sodrás azért elég jó, lehet haladni lendületesen.

Már az első pár evezőcsapás után beszippantott a folyó és a táj. A part mentén zöld növényzet burjánzik, a távolban hápogó, fütyülő, krákogó madárhangok zsivaja hallatszik. Az égbolt szürkéllett. A felhők összetorlódtak és alacsonyan ültek meg, eltakarva a napot.

Az idegen csónak láttán, jöttünkre szürke gémek röppentek fel egy kis időre, majd kecsesen, néma szárnycsapásokkal újra leszálltak pár száz méterrel odébb egy fa ágára. A gém türelmes, magányos vadász, addig áll egy helyben, amíg el nem kapja a zsákmányt. Kócsagok figyelik minden mozdulatunkat, s amint feléjük fordulunk, már mennek is tova.

Az egyetlen „komolyabb” zúgó ezen a szakaszon Kéméndtől mintegy 5 kilométerre, Garamkövesd (szlovákul: Kamenica nad Hronom) előtt található, és már több száz méterről hallatszik. A rohanó víz morajlása félelmetesebb, mint maga a keresztgát. Némi odafigyeléssel azonban könnyűszerrel hajózható.

Nem kell megijedni tőle: no para, no borulás.

A fiatal bakcsó képes beleolvadni a környezetébe, szinte mindene eltűnik, alig lehet észrevenni

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Középen, illetve kissé a folyó jobb partja felé húzódva sikerült áttörnünk a hullámokat, és biztonságosan le tudtunk jönni. Az adrenalinlöket után sebesebben csorogtunk le a folyón, elhaladva egy-két remek horgászhely mellett.

A folyóparton kócsagok és szürke gémek kémlelik a vizet

K i s - F á t r a

FOLYAMKILOMÉTER

Červená Skala–Heľpa Heľpa–Polomka Polomka–Nemecká Nemecká–Besztercebánya Besztercebánya–Kozárovce Kozárovce–Garamkövesd

271–255,5 255,5–245,8 245,8–203,4 203,4–176,4 176,4–78,1 78,1–0,0

NEHÉZSÉG

WWII–WWI WWII WWI+ WWI WWIZWB

HAJÓZHATÓSÁG

Červená Skala és Polomka között évente csak néhány napon április–májusban Polomka és Nemecká között a tavaszi hónapokban Nemecká és Besztercebánya között télen nem mindig Besztercebánya és Garamkövesd között egész évben

Garamszeg, evangélikus fatemplom A templomot 1726-ban építeték, kizárólag fából, mert az ellenreformáció idején megtiltották az evangélikusoknak a templomépítést. A Thököly-féle felkelés után emelhettek ugyan templomot, de nem használhattak követ és vasat az építkezés során. 2008-tól az UNESCO-világörökség része.

Madaras

ŽIAR NAD HRONOM GARAMSZENTKERESZT

Garamszentbenedek

VIZEK NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSA

A román stílusban épült monostort a gótika jegyében építették át a 14. században.

Ekkor nyerte el a templom a mai, háromhajós formáját.

Žarnovica Zsarnóca

Bzenica Szénásfalu

ég

SZAKASZ

ys

V í z iEVEZÉS t ú r a I IA I . GARAMON

Besztercebánya

A Körmöci-hegység lábánál fekvő Besztercebánya egy eredtileg német bányászok által alapított, kiváltságos város, amelynek rézbányászata igen jelentős volt. 1255-ben kapta első kiváltságlevelét IV. Béla királytól. A török háborúk elkerülték, így sok reneszánsz és gótikus műemlék épület található a városban. A többi bányavárostól eltérően Besztercebánya nagyvárossá nőtte ki magát.

eg

Nová Baňa Újbánya

Kozárovce Garamkovácsi

eci

Hronský Beňadik Garamszentbenedek

Tlmače Garamtolmács

A Duna magyarországi szakasza középvíznél ZWB.

A szlovákiai telpülésneveknél a magyarok lakta településeknél elsõ helyen a magyar név szerepel, másodikként a szlovák.

Kálna Kálna nad Hronom Barsvárad Tekovský Hrádok

Garamszentgyörgy Jur nad Hronom Sáró Šarovce

Vadvíz (Wildwasser, wild water, white water) WW I.: gyors folyású víz, hullámzik, limányok és örvények vannak, de még belátható. Merev testű hajók még nem sérülnek WW II.: erős sodrás, hullámzik, nem mindig belátható, merev testű hajók már sérülnek WW III., WW IV., WW V., WW VI.: csak vadvízi hajókkal és rafttal lehet rajta közlekedni FORRÁS: Turista Magazin, Farkas Zoltán–Sós Judit: Szlovákia-útikönyv, http://rivers.raft.cz/slovensko/hron, vizituraakademia.hu, https://wetplanetwhitewater.com/rafting/class-system/ Slovenský | w w w . t u r i s t a m a g a z i n Ústav 58 Hidrometeorolgický .hu TÉRKÉP, GRAFIKA: Bába Imre

Zselíz

A Garam menti zselízi Esterházy-kastélyban a főúri vendégeken kívül olyan korabeli hírességek is megfordultak, mint Franz Schubert bécsi zeneszerző, aki zongoraleckéket adott az Esterházy lányoknak, és Franz Sacher, a tortájáról híres bécsi cukrász, aki 1842-től állt az Esterházyak szolgálatában.

-h

Tekovská Breznica Barsberzence

Selm

Sík víz (Zahmwasser, gentle water) ZWA: a vízfolyás sebessége 0–2 km/h, bármilyen vízi járművel hajózható ZWB: a vízfolyás sebessége 2–5 km/h, folyásiránnyal szemben is könnyen hajózható ZWC: a vízfolyás sebessége meghaladja az 5 km/h-t

ZSELÍZ ŽELIEZOVCE

Bény A település legérdekesebb szakrális épülete a tizenkét apostol tiszteletére épült középkori körtemplom (rotunda).

Ruszka Pohronský Ruskov Bény Bíňa Kéménd Kamenín Kőhídgyarmat Kamenný Most

Garamkövesd Kamenica nad Hronom Zebegény

ESZTERGOM

ll

a N a g y - F á t r

A A

Nemecká Nemecká Garamnémetfalva Garamnémetfalva

Valaska Valaska Garamolaszka Garamolaszka Slovenská Slovenská Lupča Lupča Zólyomlipcse Zólyomlipcse

Hronsek Hronsek Garamszeg Garamszeg

Budča Budča Zólyombúcs Zólyombúcs

Sliač Sliač Szliács Szliács

ZVOLEN ZVOLEN ZÓLYOM ZÓLYOM

Zólyom Zólyom vára vára

Podbrezová Podbrezová Zólyombrézó Zólyombrézó

n a y á o l P

BANSKÁ BANSKÁ BYSTRICA BYSTRICA BESZTERCEBÁNYA BESZTERCEBÁNYA

oo

ss

cc

aa

Gyömbér Gyömbér Ďumbier Ďumbier 2043 2043

nn

yy

--

Benuš Benuš Benesháza Benesháza

TT

áá

Polomka Polomka Garamszécs Garamszécs

Brezno Brezno Breznóbánya Breznóbánya Čierny Čierny Balog Balog Feketebalog Feketebalog

Zólyom Zólyom legfőbb legfőbb nevezetessége nevezetessége aa város város főterétől főterétől nem nem messze, messze, egy egy kisebb kisebb magaslaton magaslaton álló, álló, jellegzetes jellegzetes pártázatos pártázatos vár. vár.

AA Felvidék Felvidék egyik egyik legszebb, legszebb, gótikus gótikus és és reneszánsz reneszánsz várkastélya, várkastélya, amelynek amelynek falai falai között között született született 1554-ben 1554-ben Balassi Balassi Bálint Bálint költő. költő. Emlékét Emlékét tábla tábla őrzi őrzi aa vár vár belső belső udvarán. udvarán.

SS ZZ LL O OV VÁ ÁK K II A A

rr

Heľpa Heľpa Helpa Helpa

aa

Király-hegy Király-hegy Kráľova Kráľovahola hola 1948 1948

Šumiac Šumiac Királyhegyalja Királyhegyalja

G Göö m möö rr––SSzz eeppee

Telgárt Telgárt Garamfő Garamfő

Červená Červená Skala Skala Vereskő Vereskő

sséégg ssii--éérrcchheeggyy Helpa Helpa

Zólyomlipcse Zólyomlipcse

AA település település impozáns impozáns vára vára aa 13.

13. században században épülhetett. épülhetett.

Királyok, Királyok, királynék, királynék, majd majd magyar magyar főúri főúri családok családok kedvelt kedvelt rezidenciája rezidenciája volt. volt.

1667-ben 1667-ben falai falai között között halt halt meg meg aa Habsburg-ellenes Habsburg-ellenes nemesi nemesi összeesküvés összeesküvés egyik egyik fő fő szervezője, szervezője, Wesselényi Wesselényi Ferenc Ferenc nádor. nádor.

tt

Feketebalog Feketebalog AA Fekete-Garam Fekete-Garam völgyében völgyében húzódó, húzódó, több több mint mint száztíz száztíz éves, éves, keskeny keskeny nyomtávú nyomtávú erdei erdei vasút vasút aa romantikus romantikus kisvasutak kisvasutak szerelmeseinek szerelmeseinek kínál kínál valódi valódi csemegét. csemegét.

AA község község népi népi építészete építészete kiemelkedő kiemelkedő jelentőségű jelentőségű látványossága látványossága aa Garam Garam mentémentének. nek. Helpa Helpa mellett mellett Šumiacon Šumiacon maradtak maradtak meg meg nagy nagy számban számban hagyományos hagyományos Felső-Garam Felső-Garam menti menti (horehronské) (horehronské) parasztházak. parasztházak. AA táj táj népi népi hímzése hímzése isis egy egy önálló önálló egység egység aa szlovák szlovák népi népi kultúrában, kultúrában, ahogy ahogy aa magyar magyar néprajzban néprajzban aa kalocsai. kalocsai.

Több Több forrás forrás isis élő élő folklórt folklórt említ, említ, de de ez ez legfeljebb legfeljebb annyira annyira igaz, igaz, mint mint Hollókő Hollókő esetében. esetében.

GARAM GARAM (H) (H) // HRON HRON (SK) (SK) // GRAN GRAN (D) (D) AA második második leghosszabb leghosszabb folyó folyó Szlovákiában Szlovákiában aa Vág Vág után, után, amelynek amelynek aa forrása forrása és és aa torkolata torkolata is is az az országban országban van. van.

Hossza: Hossza: 298 298 km km Vízgyűjtő Vízgyűjtő terület terület nagysága: nagysága: 5453 5453 km km22 Forrás Forrás magassága: magassága: Telgárttól Telgárttól keletre, keletre, 980 980 m m tszf. tszf. (48°51’31”, (48°51’31”, 20°12’56’’) 20°12’56’’) Torkolat Torkolat magassága: magassága: Garamkövesd Garamkövesd (Kamenica (Kamenica nad nad Hronom), Hronom), 112 112 m m Vízgyűjtő Vízgyűjtő legmagasabb legmagasabb pontja: pontja: Gyömbér Gyömbér (Ďumbier), (Ďumbier), 2043 2043 m m /s Vízhozam: Vízhozam: Breznóbánya Breznóbánya (Brezno) (Brezno) 88 m m33/s /s Besztercebánya Besztercebánya (B. (B. Bystrica) Bystrica) 27 27 m m33/s /s Zólyom Zólyom (Zvolen) (Zvolen) 30 30 m m33/s /s Újbánya Újbánya (Nová (Nová Baňa) Baňa) 49,5 49,5 m m33/s 33 /s Bénye Bénye (Bíňa) (Bíňa) 56 56 m m /s

M MA AG GY YA AR RO OR R SS ZZ Á ÁG G

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Vízitúra III. Egy csepp vadság Amit feltétlen érdemes tudni a Garamról (szlovákul: Hron, németül: Gran), hogy – a Vág után – 289 kilométeres hosszával Szlovákia második leghosszabb folyója. Az AlacsonyTátrában, a Király-hegy tövében, Garamfő (szlovákul: Telgárt) község határában ered, majd közel 300 kilométeren keresztül kanyarog hegyes-völgyes vidékeken, mígnem Párkány mellett, Esztergommal szemben fut bele a Dunába. Végig nagyon változatos táj kíséri a folyót, nem lehet rajta unatkozni. Kezdeti, felső szakaszán a vadvízi evezés szerelmesei találnak maguknak izgalmas részeket, de az alsó szakasz

Látványos sziklaformációk a Garam torkolata előtt

A Garam a Duna nyugisabb, barátságosabb mellékfolyói közé tartozik

is tartogat meglepetéseket: néhány kisebb hullámokat keltő zúgó teszi mozgalmassá az utat.

A Kéméndtől induló, Zebegényig tartó vízitúránk során, ha szeretnénk betérni egy vendéglátóhelyre vagy egy élelmiszerboltba „feltankolni”, az első és egyetlen lehetőség Garamkövesdnél adódik, ahol a vasúti hídnál köthetünk ki. Innen körülbelül 1 kilométeres gyaloglással elérhetjük a község központját, ahol bolt, vendéglő és kocsma is várja a felfrissülni vágyó túrázókat. Egyébként, ha ezzel nem kívánunk élni, akkor jobban tesszük, ha megfelelő mennyiségű szendvicset és vizet viszünk magunkkal, mert útközben nem tudunk ivóvizet vételezni. De innen már közel van a Garam torkolata. A vasúti híd után mintegy 5-600 méterrel kiérünk a Dunára, ami katartikus élményt nyújt. Az összeszűkülő, kanyargósan vadregényes Garam egyszer csak vesz egy lendületet, kiszélesedik, elterpeszkedik, és Esztergomnál a Dunába torkollik.

Nagyra nem nőtt, de sportos A Garam játékos folyó, néhol felgyorsul a sodrása, a sebessé váló vízen hajónkkal ilyenkor könnyedén siklunk, majd amikor lelassul, erősebben evezhetünk vagy csordogálhatunk a folyón, hogy ellazulva csodáljuk a part menti ártéri erdők szinte érintetlen növény- és állatvilágát. Mellbevágó a látvány, ahogy a Garamtorkolatnál kitágul a tér, a távolba nyújtózó vízen ott tükröződik az egész égbolt és az összes felhő. Pazar a panoráma: szemben feltűnik a 60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Visegrádi-hegység, jobbra Esztergom a bazilikával, balra tekintve a Helembai-hegység (szlovákul: Burda) festői sziklaormai meredeznek.

A Garam-torkolat után is szép, rendezett partvonal mentén evezhetünk. Ahogy kiszélesedik a folyó, a levegőt olyan nehéz pára üli meg, hogy lélegezni is nehezünkre esik. De ez

A Garam vízmélysége az alsó szakaszon változatos, 20 és 150 centiméter között változik

a kis kellemetlenség simán feledhető, mert a Dunát kísérő, dimbes-dombos táj gyönyörű keretet nyújt a túrához. A Helemba-sziget vadregényes partjainál érdemes kikötni és megpihenni. Ennek a kis földdarabnak az az érdekessége, hogy nevét a közeli szlovákiai Helemba községről kapta, de közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, földrajzilag pedig a Visegrádi-hegység északnyugati nyúlványa, a Szamár-hegy és a Börzsöny Szlovákiába került része (Helembai-hegység) közötti Dunaszakaszon helyezkedik el. A vízről jól látszik a szigettel szemben található Hideglelős kereszt, amely a Hosszú-hegy tetején, egy kiugró szikláról tekint le a kanyargó folyóra.

A Helemba-szigettől alig pár száz méterre, az Ipoly torkolatának közelében a Helembaizátonyhoz érünk. Az apró kavicsos szigetkén

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Vízitúra III.

sirályok csapata tanyázik, ebből is látszik, hogy kedvelt madárpihenőnek számít. Egy faágakból összeállított, sátorszerű építmény jelzi, hogy a madarakon kívül az ember is megvetette itt a lábát. Mi sem tudtunk ellenállni a „partra szállásnak”, a kulisszák fantasztikusak

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Garam és az Ipoly torkolata után a Duna jelentősen kiszélesedik, sebessége csökken

voltak: kristálytiszta, áttetsző víz, fehér kavicsos part kagylókkal a Duna kellős közepén, körülöttünk pedig erdővel borított hegyek hullámzottak, amíg a szem ellátott. Nehéz volt elszakadni a romantikus hangulatú kis zátonytól, de indulnunk kellett, mert az alig 2 kilométerre lévő zebegényi parton már vártak ránk a kenukölcsönzőnél. Így a közel 24 kilométeres és 5 órás Garam–Duna-evezésbe most ennyi fért. Ha van még időnk, úszkálhattunk volna az Ipoly torkolatánál, elevezhettünk volna a Pilismaróti-öbölhöz vagy benézhettünk volna a Búbánat-völgybe, de ideje volt elindulni hazafelé. A Garamnak, azt hiszem, nagy kedvelőjévé váltam, szeptemberben, ha minden jól megy, visszamegyünk, hogy majd a jóval vadabb felső szakaszt vegyük górcső alá. 

Promóció

Útitársad, bárhol is jársz Töltsd le a MOL Move alkalmazást, és élvezd a hűségprogram előnyeit!

Az üzemanyag-kedvezményeken túl számos személyre szabott ajánla‑ tot és játékot is kínál számodra, ha a MOL-töltőállomásokon vásárolsz. programhoz a MOL Move alkalmazás letöltésével vagy a molmove.hu weboldalon történő regisztrációval csatlakozhatsz, és a belépés pillanatától rengeteg kedvezmény, meglepetés, játék vár. Aki alkalmazásból startol, eleve több ponttal indul, és azok is pluszpontokhoz jutnak, akik évek óta hűséges MOL-vásárlók, vagyis részt vettek korábban a Multipont programban is.

A

Az Android és iOS rendszerű okostelefonokon is elérhető MOL Move teljes egészében új fejlesztés. A MOL Move nagy hangsúlyt helyez az adatok biztonságára és az információk áttekinthetőségére: az alkalmazásban egyszerűen nyomon követheted pontegyenlegedet, a hűségprogramon belül elért szintedet (Green, Silver, Gold, VIP), a korábbi tevékenységeidet, vásárlásaidat, valamint az elérhető kuponok és kedvezmények választékát. A rendszer a vásárlások, illetve a szolgáltatások igénybevétele után kedvezményekre jogosít, valamint szintlépésre lehetőséget adó pontokat biztosít számodra.

Minden szint eléréséhez, illetve már magához a belépéshez is ajándék is jár, így például egy csésze ajándék kávéval indíthatod a MOL Move használatát, ha a programhoz frissen csatlakozol. Érdemes minden vásárláskor használni az alkalmazást, hiszen a pontokat gyűjtve, a szinteken felfelé haladva egyre nőnek a kedvezmények, vagyis minél magasabb kategóriába jutsz, annál értékesebb kedvezményekre leszel jogosult: akár a 15 forint/literes EVO Plus üzemanyagár-kedvezmény is elérhető. A gyors előrehaladásért

és a nagyobb kedvezményért nem kell extra erőfeszítéseket tenned: a hazai autóhasználatban átlagos vásárlási szokások mellett mindössze 6 hónap alatt lehet a Green szintről a Silver szintre feljutni. Gasztrotermékek (pl. hot dog vagy szendvics) és autómosás vásárlásánál 100 forint 5 pontot; shopos termékek vásárlásánál 100 forint 3 pontot; üzemanyag-tankolás esetén típustól függően minden liter 1–3 pontot ér.

Ha elértél egy új szintet, küldünk számodra egy üdvözlő ajánlatot, és újraindítjuk a pontszámítást. Ha elérted a Silver, a Gold vagy a VIP-szintet, onnantól kezdve egy évig élvezheted az adott szint kedvezményeit. Egy év elteltével az éppen aktuális pontszámod alapján sorolnak be újra a megfelelő szintre.

Ne habozz, töltsd le a MOL Move alkalmazást, és fedezd fel ellenállhatatlan gasztrotermékeinket és exkluzív szolgáltatásainkat! (x)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

V í z i t ú r a I V.

Megnéztük

Fekete István Kis-Balatonját 64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Nógrádi Attila Fotók: Magócsi Márton

Bár legnagyobb tavunk körül lassan bezárul a betongyűrű, a nyugati csücskében még tartja magát egy érintetlennek látszó menedék. Vízen és szárazföldön is ízelítőt kaptunk ebből a nádassal borított, mocsaras vidékből, amely hajdanán a Balaton déli oldalát jellemezte.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

V í z i t ú r a I V. eborulni garantáltan nem fog senki, de ha mégis, azt tényleg nagyon akarni kell” – kezdi a félnaposra ígért túránk ismertetését Bődör Bence, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, miközben lapátokat és mentőmellényeket oszt ki annak az ötödikes osztálynak, amelynek tagjai egészen Pécsről buszoztak a Kis-Balaton Látogatóközponthoz, hogy – velünk együtt – fedezzék fel a környék egy részét. Miután levisszük az újnak látszó és meglehetősen széles műanyag kenukat a víz partjára, mi is konstatáljuk, hogy Bencének igaza van. Egy közel nyílegyenes, nem túl mély patakon fogunk evezni, amelyet nem mellesleg a Hévízi-forrásbarlangból feltörő víz is táplál a környékbeli források és csatornák mellett, így télen sem fagy be teljesen.

B

A vízre szállás izgatott pillanatai

Dzsungel a víz alatt A kenuzási gyorstalpaló után vízre szállunk, de Bence még megkér minket, hogy lehetőleg vigyázzunk a vízi élővilágra, és kerüljük ki az éppen virágzó fehér tündérrózsákat és a sárga színben pompázó vízitököket. Bár a Gyöngyöspatak sodrása csekély, és evezés szempontjából sem nagy kihívás, mégsem könnyű időnként kikerülni a növényeket, amelyek sok helyen nádastól nádasig lebegve állják utunkat.

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sárga vízitök

Amíg hátul lapátolok és próbálok navigálni a növényzet között, Marci kollégám a kenu elejében csőre töltött fényképezőgéppel lesi a madarakat, de neki sincs könnyű dolga, mert a rikító mentőmellényekben pompázó és meglehetősen hangos csapat láttán a legtöbb helyi lakos szárnyra kap. Tollukat szárító kis kárókatonák rebbenek fel a legnagyobb számban, de látunk különféle kócsagokat, nádirigókat is elsuhanni, míg az égre nézve szinte mindig megfigyelhető egy-két gyanúsan imbolygó barna rétihéja. Nem vagyok egy nagy madárguru, de ezt a ragadozó madarunkat még én is jó eséllyel felismerem, mert olyan a zsákmányszerző röpte, mintha egy erősebbre kevert vodka-szódával kezdte volna a napot.

Mire az osztály belejön a lapátolásba, és éppen elkezdené unni a dolgot, meg is érkezünk a Diás-sziget nevű helyre, ahol partra szálunk.

Bence kiköti a kenukat, majd gyalog megyünk a mintegy fél kilométerre lévő végcélunkhoz, a Fekete István-emlékházhoz. Útközben egy eltűnőben lévő korszak élővilágáról és kultúrájáról kapunk információkat. Megtudjuk, hogy korábban olyan számban fordult itt elő lápi póc, hogy még a disznókat is azzal etették a helyiek, ám az élőhelyek megszűnésével és az invazív amurgép megjelenésével mára ott tartunk, hogy Magyarországon fokozottan védett ez az aprócska hal. Természetvédelmi értéke 250 ezer forint egyedenként, azaz mai áron számolva ez lehetett a világ legdrágább sertéstápja.

egyik önálló ágának tekinthető csíkászat mestersége is megszűnt. A mocsárlakó népek annak idején élő barométernek is tartottak egyegy ilyen nyurga halacskát, ugyanis a viharokat előre jelezte nyugtalan viselkedésével.

A csíkokkal együtt tűntek el a csíkászok is Ugyancsak nagy számban élt itt hajdanán a kígyószerű réti csík, amely igazi mocsárspecialista, még az ideiglenes kiszáradást is elviseli, azt viszont már nem, ha teljesen lecsapolják és kiszárítják az élőhelyét, így mára a halászat

Bence is jó példát mutatott: mentőmellényt vett vel

Mielőtt elmerenghetnénk a réti csíkok és Németh Lajos szakmai pályafutásának párhuzamosságain, egy szépen faragott fakapuhoz érkezünk. Nagyjából itt ér véget a Gyöngyös‑patak, itt folyik bele a Zalába, amelyet rögtön fel lehet ismerni az egy árnyalattal sötétebb vizéről. A patak torkolatnál nádszálak állnak katonás sorban, és a parton egy információs tábla árulja el rendeltetésüket, de itt Bence is megáll, és egy kis előadást tart erről az ősi halfogási technikáról, amely napjainkra szinte teljesen eltűnt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

V í z i t ú r a I V.

A kétéltűek szívesen napoznak az úszó leveleken

A fehér tündérrózsa védett növényfaj

Vejszézésnek hívják azt a halfogó módszert, amelynél sűrűn leszúrt nádszálakkal egy trükkösen elkerített fogóhelyre – ez a vejsze feje vagy más néven a kürtő – terelik a halakat, ahonnan egyszerűen kimerik őket. A sekély vizű árterületekkel, mocsarakkal együtt ez a foglalatosság is megszűnt, pedig nem egy mai találmány, már az Árpád-korból származó írásos emlékek is említik.

Mesebeli tisztás a nád ölelésében A fakaput és a pataktorkolatot elhagyva egy náddal körbevett tisztásra jutunk, amelynek közepén egy házikó ácsorog egy hatalmas platánfa árnyékában. Ez a Fekete István-emlékház, ahol a híres írónkról és a környék élővilágáról tudhatunk meg még többet egy állandó kiállításon. Bár kint rekkenő hőség van, a nádfedeles épületben ezt nem érezni, és élvezettel hallgatjuk vezetőnk előadását az itt megfigyelhető állatfajokról.

A legnagyobb sztár – szó szerint – a kitömött rétisas, amely mellett még egy kifejlett aranysakál is aprócska jószágnak tűnik, az egerész­ ölyv pedig egy játék madárnak. Piros pont a kiállítást létrehozó nemzeti parkosoknak, hogy egy kihúzható fiókos komódnál meg is lehet tapogatni a benne található kincseket, amelyek alatt teknőspáncélt, levedlett siklóbőrt, hatalmas kagylókat, különböző madárfészkeket és tollakat kell érteni. A gyerekek szeme felcsillan a legnagyobb toll láttán, pláne, amikor 68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Zala sötétebb, barnásabb vizéről jól felismerhető

Régebben elterjedt módszer volt a vejszével történő halfogás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

V í z i t ú r a I V. megtudják, hogy egy rétisastól származik, és ennek az egy tollnak is pont annyi a természetvédelmi értéke, mint egykori gazdájának: kerek egymillió forint.

Matula bácsi kunyhója is kipróbálható Az egyik sarokban rendezték be Fekete István egykori dolgozószobájának mását, és az itt álló szekrényen a művei is megtalálhatók. Ez nem egy hatásvadász fogás, ugyanis Fekete István tényleg pont ezen a helyen lakott, amikor a Kis-Balatonnál járt, 1954-ig egy kis nádkunyhó jelentette a komfortot, majd azt elbontották, és elkészült a ma is álló épület, amely eredetileg kutatóháznak készült.

Egykor kutatóház volt, ma állandó kiállítás van benne

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kiállítás egy részét meg is lehet tapogatni

Az egykori kunyhó korhű mását az épület mellett lehet ma is megnézni, és képbe kerülhetünk, hogy milyen is lehetett az élet hajdanán a mocsárvilág mélyén. A Tüskevár Matula bácsija

is ilyesmi, nádból készült kalibában töltötte a nyarait és látta vendégül Tutajost. Az „igazi Matula bácsi” egyébként a valóságban nem létezett, ezt az alakot Fekete István találta ki és gyúrta össze olyan helyi halászokból, akikkel a kis-balatoni tartózkodása alatt találkozott.

A kitömött rétisas jól láthatóan kitűnik a többi jószág közül

Az első természetvédelmi őr leginkább a kócsagokat védte Matula bácsi karakterét valószínűleg az a kis-balatoni halászmester, Gulyás József is ihlette, aki közadakozásból vigyázott a helyi élővilágra, különös tekintettel a kipusztulás szélére került nagy kócsagokra, így gyakorlatilag az első természetvédelmi őrnek tekinthető.

Tisztségét egészen 1950-ig töltötte be, és azon túlmenően, hogy lefülelte az orvhalászokat és megakadályozta a nád felgyújtását, a madarak kutatását végző szakemberek munkáját is segítette kiváló helyismeretével.

Így nézhetett ki Matula bácsi nádból készült „gunyhója”

Emiatt a Balaton vízminősége gyorsan romlani kezdett, és már fürdésre se volt alkalmas.

Az ökológiai katasztrófa elkerülésének érdekében a vízügyi szakemberek kidolgoztak egy tervet „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” néven. Az alapötlet az volt, hogy visszaállítják a mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapotokat a hajdan öbölként, illetve mocsárként létezett terület ismételt elárasztásával. A munka két lépcsőben valósult meg: az első ütem, a Hídvégi-tó kialakítása 1985-re, a második ütem, a Fenéki-tó elárasztása a 2000-es évek közepére készült el. Ezeknek köszönhetően a Zala vize tervezett módon, védőgát és átemelőrendszer segítségével kanyarog végig a területen, és már „megszűrve” érkezik a Balatonba.

A fentieket emésztgetve sétálunk vissza a hajóinkhoz, majd szállunk ismét vízre túránk start- és egyben célhelye, a Kis-Balaton Látogatóközpont felé. Marci kollégával kicsit előreevezünk, így közelebb tudunk kerülni egy-egy napozó kormoránhoz, ám most is tarják a távolságot: amint 10-15 méterre megközelítjük őket, sértődötten elrebbennek. Visszafelé érdekes módon minden út rövidebbnek tűnik, most sem volt másként, mert mire belemelegednék a lapátolásba, már fel is tűnik látogatóközpont jellegzetes sziluettje.

A Kis-Balaton nagy része ma fokozottan védett természeti terület, ám ez nem volt mindig így, Mária Terézia idején például még az is felmerült, hogy az egész Balatont lecsapolják, a helyén pedig majd gabonát termesztenek, de ez szerencsére nem valósult meg. A vízszint szabályozása és a környék fokozatos becsatornázása viszont igen, így a 20. század közepére kialakult az a helyzet, hogy a Zala folyó közvetlenül a Keszthelyi-öbölben rakta le a hordalékát, mert a kiszárított Kis-Balaton elveszítette a természetes vízszűrő jellegét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

V í z i t ú r a I V. hazafelé útba ejtjük a frissen átadott Somoskilátót, amelyről a Messzelátó rovatunkból tudhattok meg többet. Így a cikk végén nem lenne jó elrontani a hangulatot, mert tényleg egy gyönyörű helyre kaphattunk bepillantást, de egy több mint fél évszázada született idézettel szeretnék búcsúzni, üzenete ugyanis sajnos egyre aktuálisabb.

A parton búcsút veszünk a szemmel láthatóan elpilledt, de elégedettnek látszó osztálytól, és még megnézzük a látogatóközpontban berendezett kiállítást, majd mi is felkerekedünk, és

Kis kárókatona szárítkozás közben

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(Fekete István, 1900. január 25. – 1970. június 23.)

A Természetjáró.hu segítségével most szuper vízitúra-útvonalak közül válogathattok az ország különböző pontjain. Szkenneld be a QR-kódot a túraleírásokért!

0

500 m

Térkép: Bába Imre

A hely élővilágának gazdagságát mutatja, hogy amikor húztuk ki a kenukat, egy megbolygatott mocsáriteknős-fészekre bukkantunk a patak meredek partját borító fűben. Bence szerint borz vagy róka lehetett a fosztogató, és ez is egy drága lakoma lehetett, ugyanis egyetlen őshonos teknősfajunk is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Élmény volt evezni ezekkel a könnyű és strapabíró kenukkal

„Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.” 

kis-balaton látogatóközpont 2020 szeptemberében adták át az ország egyik legmenőbb külsejű látogatóközpontját a Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán. A tájba olvadó épület különlegessége, hogy külső energiaforrást nem igényel, ugyanis napelemparkkal és talajszondás fűtési rendszerrel rendelkezik. A mintegy 1000 négyzetméteres bemutatóhely és interaktív kiállítás mellett mozi, étterem, játszótér és ajándéküzlet is várja a látogatókat, a növényekkel beültetett tetőre pedig fel is lehet sétálni. A központ valóban kapuként működik a Kis-Balaton világát felfedezni vágyók számára, hiszen innen indulnak a gyalogos és kenus kirándulások a Diás-szigetre.

Fotó: Csanádi Márton

csatlakozni. További részletek a bfnpi.hu oldalon vagy a QR-kód segítségével érhetők el.

A látogatóközpont a 76-os főút Sármellék és Balatonszentgyörgy közötti szakaszáról letérve érhető el. Sármelléktől 5,5 kilométerre jobbra, míg Balatonszentgyörgy felől jövet a Zala-hídtól és a vasúti átjárótól mintegy 1,5 km-re balra kell letérni, illetve átmenni egy vasúti átjárón. Barna színű információs tábla is jelzi mindkét irányból, hogy hol kell lekanyarodni.

Aki kedvet kapott az előző oldalakon bemutatott túrához, az a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján tud rá jelentkezni számtalan egyéb remek programlehetőség mellett. Márciustól októberig naponta indítanak vízitúrákat délelőtt 10 órától, előzetes bejelentkezés szükséges, de ha maradnak szabad helyek, aznap reggel is lehet

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

Messzelátó

46.687136 17.330578

A lábunk alatt hullámzik az egész Balaton Írta: Turista Magazin Fotók: Magócsi Márton

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Balaton délnyugati csücske nincs ugyan benne a természetjárás fősodrában, ám egy új kilátó miatt mégis érdemes felkeresni a környéket.

Fotó: Szabó Eszter

únius 14-én adták át a balatonberényi Somos területén épített, 15 méter magas kilátót, közvetlenül a 76-os főút mellett, a Panoráma étterem szomszédságában.

Ahogy a vendéglátóipari egység nevéből már sejthető, nagyon is érdemes megállni itt, mert egészen különleges kilátásban lehet részünk – minimális energiabefektetéssel. Ezúttal ugyanis nem kell hegyet másznunk, hanem közvetlenül a kilátó mellé parkolhatunk, így csak néhány lépcsőfokot kell letudnunk a kilátásért.

J

A tágas és fedett kilátóteraszról gyönyörű panoráma nyílik, ideális körülmények között a Keszthelyi-öböltől

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg A balatonberényi Somos területén épített kilátó a GINOP7.1.2-15-2017-00018. sz ámú, Somogy bejárható varázsa című pályázat keretében valósult meg a Magyar Természetjáró Szövetség – mint projektgazda – koordinálásában, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a SEFAG Zrt.-vel konzorciumi együttműködésben. A 46 millió forintos költségvetésű kilátó építése mellett a Deseda tó, a Deseda patak és a Deseda Arborétum, valamint a kereki vár területén is valósít meg turisztikai fejlesztést a SEFAG Zrt. A Desedán az arborétumba vezető, faszerkezetű hidat újítja fel, valamint az országos műemlékvédelem alatt álló kereki várat, a balatoni térség egyetlen megmaradt kővárát, illetve az ide elvezető gyalogtúra-útvonalat is fejleszti.

A teljes projekt 213 millió forintos támogatásban részesült. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: projekt.mtsz.org.

egészen a Tihanyi-félszigetig belátni legnagyobb tavunkat. Ha van távcsövünk, ne hagyjuk otthon, de anélkül is sok időt el lehet tölteni nézelődéssel, a számtalan település és hegy beazonosításával. A távolban csillogó Balaton mögött meseszerű hátteret adnak a Tapolcai-medence tanúhegyei. A látványt a Badacsony jellegzetes sziluettje uralja, de jól felismerhető a szigligeti vár és a Csobánc is. Kedves gesztus volt a beruházó SEFAG Zrt. részéről, hogy a Somos-kilátó („Somoshegyi-kilátó”) mellett pihenőpadokat, asztalokat és szemeteseket is telepítettek, így a hely ideális egy kis pihenésre, akár autóval, kerékpárral vagy gyalogszerrel keressük fel. Ez utóbbihoz rögtön adunk is egy kiváló ötletet (Túrakártya), ugyanis a közelben egy országosan is egyedülálló várat találunk (Csillagvár), és persze a túra végén csobbanhatunk is. 

Rejtett Kincseink

Múltidézés az Ormánságban

Templomjárás, 76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

Az Ormánság mára letűnt ártéri kultúrájának legerősebb szimbóluma az úgynevezett talpasház, amelyet árvíz idején egyszerűen arrébb húztak. Talpasház ugyan már csak mutatóba maradt, de az archaikus ormánsági élet más lenyomatait is felfedezhetjük még.

A 18. századi, festett fakazettás templomok például a magyar kultúra páratlan értékei.

árterezés w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Rejtett Kincseink honfoglalás során a magyarság egy egyedi kultúrájú népcsoportja telepedett le a ma Ormánságként ismert területen, majd fordította a maga javára a rendszeresen kiöntő Dráva erejét: művelte az elöntés által termékennyé tett földeket, az árteret pákászok és halászok járták.

Az élet ma sem könnyű errefelé, de minden bizonnyal kevésbé harmonikus. Az Ormánságot leíró, tekintélyes szakirodalom érezhető nosztalgiával tekint arra az időre, amikor még a vízben gazdag vidéken élte mindennapjait az ember. A megregulázott vizek Ormánsága persze már merőben más arcát mutatja, ám valami archaikus azért ma is szembetűnő a tájban. Miközben a szakirodalom tapintható nosztalgiáját kutatjuk, az Ormánság ősi vonásait is feltárjuk.

A

Ormánsági csendélet Kémesen: tényleg majdnem minden templom mellett gólyák fészkelnek Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A talpasház és az Ó-Dráva Kiss Géza (1891–1947) református lelkész egész életét az Ormánság megismerésének szentelte, tudását több monográfiában gyűjtötte össze. Szerinte a világ legszebb rétjei voltak itt, a Dráva árterén, ahol akkora faóriások nőttek, amelyeket nem ért át a keresztfűrész sem, a fás legelők gigászi tölgyein pedig fehér gólyák költöttek. Az egyik tölgymatuzsálem szolgáltatta azt az 1 köbméteres fakockát, amelyet

Hagyásfák Adorjás határában Fotó: Szigeti Ferenc Albert

a millenniumi ünnepségekre vittek, s ezáltal ismertté vált. A pákászok és csíkászok birodalmában akkora volt a bőség állítólag, hogy többször ettek halat errefelé, mint kenyeret.

A fehér gólyák azóta beköltöztek a falvakba, kelepelésük, valamint a hatalmas fészkükben társbérlő verebek hangos csipogása letűnt nyarak időtlenségét eleveníti meg emlékezetemben, miközben próbálom Kémes templomának kulcsát megszerezni. Azt hiszem, ez lett a legmaradandóbb ormánsági élményem, meg az, amikor Adorjás határában a hagyásfákkal ékesített legelőn a vörös kánya vadászott felettem.

Az Ormánságnak helyet adó Alsó-Dráva menti síkvidék természetföldrajzi értelemben az Alföld folytatása, ahol a Dráva évszázadokon át rendszeresen beborította a talajt termékeny iszapjával, a mélyedésekben gazdag mocsárvilágot hagyott, a lerakott homokból pedig létrejöttek azok a buckák, más néven ormók, amelyeken később megtelepedhetett

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

az ember. A jelenlegi medertől mintegy 8-10 kilométerre északra található az a buckasor, amelyen az Ormánság legrégebbi, árvízmentes kereskedelmi útja vezetett Sellyétől – Vajszlón és Kovácshidán át – Harkányig. Ettől északra pedig a hegy- és dombvidékek felől érkező „fekete vizek” alkottak kiterjedt mocsarakat.

Az ormánsági falvak lakói remekül kihasználták az átlagosan három hónapig tartó elöntést, halászattal, vadászattal és állattartással

A Dráva Vejtinél (balra) és az Eperfa Tájház udvarán álló, hatalmas fa termései Szaporcán (jobbra) Fotók: Szigeti Ferenc Albert

A látogató­ központ melletti természet­védelmi majorban Fotó: Szigeti Ferenc Albert

(sertések makkoltatása a tölgyesekben, csikónevelés a gazdag legelőkön stb.) foglalkoztak egészen a 18. század végéig. A férfiak remek fafaragók voltak, a nők országosan ismert szőtteseket készítettek, az ártéren gyümölcsfák nőttek. Először 1828-ban jelent meg az Ormánság mint kulturális-néprajzi név Ormányság formában, amely csak a 19. század közepén vált közismertté. A középkorban a terület keleti részét Bőköznek, nyugati részét Ormányköznek ismerték.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

Rejtett Kincseink

Sok víz lefolyt azóta a gátak közé szorított Dráván. Bár a folyó szabályozásának nyilván helye volt akkoriban, az ormánságihoz hasonló, az ártérre épült, gazdag paraszti kultúra lenyomatait vizsgálva, az egyre aszályosabbá váló időjárásban már azon kellene elgondolkodni, hogy miként lehetne minél több vizet visszatartani…

A gátak ellenére a nagy területű erdők, gyepek, holtágak, tavak, vízfolyások, szántók, gyümölcsösök, legelőerdők és kertek alkotta, mozaikos tájszerkezet ma is jellemző valamelyest.

A letűnt vízi világ legjellegzetesebb emléke mégis egyértelműen az ember alkotása. A talpasházak (amelynek egy megmaradt példánya a Kiss Gézáról elnevezett sellyei múzeumban

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kodolányi János Emlék­ múzeum Vajszlón (balra) és a Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzenben látható talpas­ ház (jobbra) Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Az Ős-Dráva tanösvény látványos pallósoron keresztezi a holtágat Fotó: Szigeti Ferenc Albert

látható) elterjedése a táji adottságokból (gyakori árvizek) eredeztethető. A házaknak nem ástak alapot, hanem négy erős talpgerendát helyeztek a földbe ásott tuskókra (göcsökre), s erre építették a gerendákkal megerősített, vert falú házat. Vészhelyzet esetén görgőket tettek a ház alá, és a tető leszedését, illetve a falak kiverését követően ökrökkel elvontatták a ház vázát. Történelmi adat, hogy a kiscsányi templomot 1754-ben a falu összes igavonó barmának befogásával a 2 kilométerre lévő dombtetőre vontatták.

A letűnt vízi világ az Ormánság kihagyhatatlan helyszínén, az Ős-Dráva Látogatóközpont egyik tanösvényén érintett meg leginkább.

Az innen induló Ős-Dráva tanösvény a régi tájhasználattal, a folyószabályozással, a vizes élőhelyek rehabilitációjával ismerteti meg a látogatót, hiszen a Szaporca melletti Ó-Drávát, a folyó leghosszabb holtágát járja körbe (a hos�szabb tanösvény a Dráva élővilágát mutatja be).

A 18. századi folyószabályozások alkalmával vágták le ezt a kanyart is, amely holtággá válva szép lassan kezdett feltöltődni: ma már több kisebb tó láncolata. A holtág a Dráva menti területek közül elsőként lett védett 1969-ben, majd 1979-ben felkerült a vizes élőhelyeket tömörítő, nemzetközi ramsari egyezmény listájára, 1996-tól kezdve pedig a Duna–Dráva Nemzeti Park része. Bár az információs táblák kifejezetten jók és érdekesek, a vízimadarak holtág felől érkező különleges hangjai, vala-

mint a gyurgyalagoknak a szántóföld irányából hallható kiáltozásai jobban elvarázsolnak.

A tanösvény a szinte áthatolhatatlan puhafás ligeterdőben halad, a vízfelületeket pedig még inkább áthatolhatatlan nádas, gyékényes, rekettyefüzes rejti el a szem elől. S akkor, ebben a vadonban egyszer csak észrevettem az egykori árterekre jellemző hagyományos gyümölcstermesztés megmaradt hírmondóit: diófákat és terméstől roskadozó eperfákat.

Az ormányok, a bikla, na meg a Kádár-KOCKÁK hiánya Lukácsy Imre diósviszlói református lelkész 1908-ban három ismérvet sorakoztatott fel az Ormánság lehatárolására: az itteni falvak nyelve magyar, vallása református, női viselete pedig a bikla (rövid, bő szoknya). Ma a Drávától északra elhelyezkedő 43 síksági települést szokás az Ormánsághoz sorolni, Drávaszabolcstól Markócig, míg az Ormánság központja címért a történelem során felváltva versenyzett Sellye és Vajszló. A néprajzosok azt mondják, hogy „ameddig a bikla ér, addig tart az Ormánság”, de további néprajzi jellegzetessége ennek a tájnak az, hogy fehérben gyászoló vidék volt, valamint hasonlóan a Dél-Alföldhöz, itt is ö-zős nyelvjárást használtak.

Az Ős-Dráva Látogató­ központ egyik tárlata Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Szaporca melletti Ó-Dráva a Dráva élővilága tanösvényről Fotó: Szigeti Ferenc Albert

száz kilométeren át. Nem véletlenül nevezik a Drávát manapság Európa Amazonasának. Más kutatók nem az ormókkal hozzák összefüggésbe az Ormánság nevének eredetét, hanem a török orman (’erdő’) szóból származtatják azt. Annyi bizonyos, hogy az ormányokon elhelyezkedő archaikus falvak és az erdők mára jelentős részben elkülönültek egymástól, az erdők a vízzel együtt jórészt visszaszorultak a gátak közé. A legendás ormánsági erdőknek azért maradt hírmondója, például a Bükkhát Természetvédelmi Terület síkvidéki gyertyános-tölgyesből és tölgy-kőrisszil ligeterdőkből álló erdőrezervátuma, ahol a fekete gólya és a hazánkba visszatelepült, nagyon ritka vörös kánya is menedékre lel, továbbá fás legelőket is találunk errefelé.

A falukép nyilván jelentősen átalakult, de például a kicsiny, fás legelőkkel körülvett Adorjás főutcája még képes felvillantani valamit a múltból, ahogy a Kádár-kockák hiánya is szembeötlő. Cserébe az Ormánságra jellemző, soros beépítésben álló, eredeti téglacsűrből és hagyományos portából elég sokat lehet látni.

Sőt, egyes porták, mint amilyen a Cifraház Szaporcán, közösségi térként próbálnak megújulni.

Az Ormánság ugyanakkor mindettől részben függetlenül vált Magyarország egyik legjobban ismert néprajzi területévé.

A modern Ormánság persze más. A Dráva gátak között viszi vizét, a mentett oldalon búzaföldek zöldellnek. A Dráván hajózva azonban tényleg egy összefüggő zöld folyosó kíséri utunkat több

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

Rejtett Kincseink félelemben nem vállaltak egynél több gyereket (a dél-dunántúli rácok a magyarság szeme láttára haltak ki két generáció alatt). Az egyke révén egyetlen gyermek örökölte az összes földet, így a házasság után egyesíteni tudták a két család földterületeit, ennek köszönhetően növekedett a vagyon. Teleki Pál földrajztudós 1934-ben szervezett falukutató csoportot az Ormánságba, Kemsén próbálták feltárni az egykézés társadalmi hátterét. Elsüllyedt falu a Dunántúlon című összefoglaló munkájukban az ártéri gazdálkodás harmonikus jegyeire hívták fel a figyelmet, az egykézésért viszont a városi kultúra beáramlását tették felelőssé.

A tislerek és egy férfiarcú szirén Az elsüllyedt falu Bár az Ormánság archaikus elemeket őrző műveltsége, jellegzetes viselete már a 19. század elején felkeltette a néprajz- és társadalomkutatók figyelmét, később egy másik, sokkal negatívabb jelenség miatt került reflektorfénybe.

A késő középkorban országos szinten is kiemelkedő tájegység később gazdaságilag a perifériára került, s ott is maradt egészen napjainkig. A 19. század végén, a 20. sz. elején a terület elmaradottsága váltott ki fokozott érdeklődést a néprajztudósok és írók körében, különösen az itt széles körben elterjedt egykézés (egy gyermek vállalása), amelynek kialakulásáról a gyermekkorát Vajszlón töltő Kodolányi János ír részletesen műveiben (az író kicsiny emlékmúzeuma Vajszlón szintén kötelező programpont), de foglalkozott e néppusztító társadalmi folyamattal Móricz Zsigmond és Illyés Gyula is. Kiss Géza, az Ormánság kutatója szerint a Dél-Dunántúlon 1863-tól beszélhetünk az egykézés tömegessé válásáról.

Az egykézés okát a kutatók részben a földszűkében a szegénységtől való félelemben látják, de a másik elmélet szerint a magyarság a siklósi gazdag rác kereskedőktől tanulta el az egykézést, akik a vagyon megosztásától való 82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A siklósi polgári leányiskola IV. osztályos tanulóinak csoportképe Fotó: dr. Nagy Józsefné / Fortepan

Kórós templomának belseje a régebben épült karzatról

„A császár kegyelmes engedelméből, a földes­ úr jóakaratából és a közösség saját költségén” építette meg 1792-ben Drávaiványi gyülekezete az Ormánság egyik legszebbnek mondott templomát, ahogy a mennyezetre festett egyedi és bámulatosan szép napkorongban olvasható felirat hirdeti. A török támadásoktól sokat szenvedett ormánsági nép gyorsan a reformáció híve lett, de templomaikat csak II. József türelmi rendeletét követően építhették meg.

Ekkor alakult ki a református templomok díszítésének azon formája, amely egységes képet mutat Erdélyben, a Felvidéken, az Alföldön és

a Dél-Dunántúlon. Csak valahogy a festett fakazettás ormánsági templomokról kevesebben hallottak, mint erdélyi, szatmári vagy gömöri társaikról. Ma 21 festett ormánsági templomról tudunk, ezek közül négy (az adorjási, a kórósi, a drávaiványi és a kovácshidai) berendezése maradt meg lényegében változatlan formában, a többiét részben átfestettek, egyes templomok (pl. a besencei) berendezése pedig múzeumba került.

A templomjárást persze a kulcsok őrzőinek megtalálásával kell kezdeni, de ez a négy nevezetes istenháza esetében számomra szerencsére egyszerű feladatnak bizonyult: vagy – kissé meglepő módon – nyitva voltak a templomok, vagy csupán perceket kellett várni. A kevésbé látványos templomok esetében azért nem biztos, hogy ennyire egyszerűen boldogulunk: hívőből egyre kevesebb van, a látogatók pedig az ékes templomokat keresik fel elsősorban.

A környék legnagyobb református temploma a kórósi, amelynek teljes mennyezete gyönyörű virágmotívumokkal díszített kazettákból áll, továbbá díszes a két karzat és a padsorok mellvédje is. A templom kétségtelenül a magyarországi kazettás templomok legértékesebbjei közé tartozik. Egyébként ez az egyetlen isten­

Kovácshida temploma belülről és kívülről A kórósi templom mennyezete

háza, ahol (szerény) belépőt kell fizetnünk. Talán ez az oka, hogy a kulcsok őrzője kevésbé lelkes, mint máshol. Hiába, változnak az idők…

Az 1791 és 1793 között épült templom azért is érdekes egyébként, mert 1834-ben kibővítették, ugyanis az 1791-es, 220 fő körüli lakosság 1834-re 650 főre duzzadt, jelezve ezzel a terület akkori prosperálását. Ahogy sok másikban, itt is a kazetták gazdag színvilágú, növényi díszítése jellemző, református jelképekkel (kelyhek, galambpár, korsó, szív) kiegészítve.

Kovácshida templomának díszítése talán a legegyszerűbb a négy közül, pedig ez is Gyarmati János vajszlói asztalos műhelyéből került ki, ahogy a kémesi és a kórósi is (a nép a templomokat festő asztalosokat hívta tislereknek). De talán ennek a templomnak az egyszerűségében lehet átélni legjobban azt, hogy a hófehérre meszelt falak közt mennyire csodásan mutatnak a festett kazetták.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Rejtett Kincseink

Adorjás szerintem egyedi településképe miatt különleges, amelynek persze ennél fogva még nagyobb éke az 1837-ben elkészült templom, amelynek L alakú karzatán és a szószéken maradtak meg a festett, egyedi kazetták. Könnyű beleszeretni ezekbe a templomokba, egyszerűségükbe. Aki így jár, azoknak a Zentai Tünde által jegyzett, A Dél-Dunántúl festett fatemplomai című sorozat ajánlható jó szívvel.

Adorjás templomában

Drávaiványi gyönyörű temploma kívülről, a karzatról, valamint az építés körülményeit leíró különleges kazetta

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Drávaiványi templomának 164 kazettája között nincs kettő egyforma, van viszont egy messze földön híres. Ezen egy férfiarcú, félig meztelen, koronás sellőt láthatunk, kezében szablyával és tőrrel, mellette egy hallal és egy galambbal. Az alak nyilván a baranyai néphit vízi tündéreit is felidézi, ugyanakkor a sellő kettős természete ismert példája a bűn vonzásának és csúf kimenetelének ábrázolására – nem is ez az egyetlen templom, ahol ilyen van.

A sellő furcsa ábrázata, fenyegető testalkata és a kezében lévő tárgyak azt üzenik, hogy a hívők (halak) álljanak csak ellen a paráznaságnak és a kísértésnek, és akkor számíthatnak az isteni kegyelemre (galamb). A kórósi templom egyik kazettája pedig az örökkön fejlődő világ szim-

Túratipp: kerékpárral az Ormánságban

bóluma: pici piros szívből elinduló zöld életfa, tulipánszerű virágban kicsúcsosodva. Csak hát a megüresedő ormánsági templomok és a lefűzött holtágak között kérdés, mi is pontosan a fejlődés… 

Drávaiványi templomának híres kazettája

Az Ormánság felfedezésére kiváló eszköz a kerékpár, különösen azért, mert az Ős-Dráva Látogatóközpontban bérlésre is van lehetőségünk. Innen végig a gáton tudunk eltekerni Drávasztárára (földúton), miközben több helyütt közvetlenül a folyópartra is legurulhatunk.

Drávaiványi érintésével érjük el Sellyét, ahonnan a Harkány felé tartó, nem túl forgalmas közúton haladva, kisebb kitérőkkel (Adorjás és Kórós) fűzhetjük fel a cikkben említett látnivalókat egy megközelítőleg 70 kilométeres körtúra keretében.

4 km

0

Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen

Térkép: Bagaméri Gergely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

A július–augusztusi „Kedvenc kilátóhelyem” témánkra természetesen sok klasszikus kilátós képet kaptunk, de emellett több izgalmas nézőpontból készített fotón is megcsodálhattuk hazánk tájait. Szerkesztőségünk zsűrije végül egy pazar badacsonyi kilátást választott ki kedvencnek, így ezúttal Cseszlai Nórának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazinelőfizetéshez.

Cseszlai Nóra: Badacsony rejtett gyöngyszeme „Sokfelé túrázom belföldön, egy júliusi, meleg nyári napon több tanúhegyet is bevettünk: a túra egyik csúcsélménye volt a Kőkapu kilátópontja a Badacsonyon, ahonnan lenyűgöző panoráma tárult elénk a Tapolcai-medencére.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információ­ kat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon.

FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

Szeptember – Ritmusok a természetben (augusztus 12.)

Október – Szurdokok mélyén (szeptember 12.)

November – Vadak a természetben (október 12.)

December–január – Árnyékvilág (november 12.)

A Balatontól a Csillagvárhoz W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Ezen a rövid kiránduláson a Balaton partjáról a közeli somogyi erdőkbe látogatunk, miközben az egyedülálló Csillagvárat, a Festeticsek erődszerű vadászlakját is útba ejtjük. Az impozáns épület felkeresése önmagában is megéri a fáradságot, de a benne működő múzeumban a hagyományos paraszti élet eszközeiről és a végvári katonák életéről is képet kaphatunk.

A Somogyból érkező patakok kiterjedt mocsárvilágot tápláltak a tó déli szegélyén, amely fontos táplálékforrás volt a környező lakosság számára, de kereskedtek is a hallal. A 19. század elején lecsapolták a mocsarakat, majd az 1830‑as évek végén egy komoly aszály miatt szárazra kerültek a Balatonparti területek. Így valósulhatott meg a Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti mocsárvilág feltöltése. Erről a területről indulva a Marcali-hát vonulatán, tölgyessel borított dombok között túrázunk, útba ejtve a Balaton-felvidék tanúhegyeire panorámát nyújtó, újonnan épült kilátót is.

A Csillagvárat elhagyva Balatonszentgyörgyön, a hajdanán nyüzsgő balatoni révhelyen érünk célba.

0

Az úton végig a

o

jelzést követjük.

A balatonberényi vasútállomásról a Kossuth Lajos utcán indulunk el.

A Balatonberény végét jelző táblánál a bal oldali utat választjuk.

A 76-os főutat elérve egy rövid szakaszon azon megyünk jobbra, majd balra hagyjuk el azt.

Rövid kitérőt teszünk egy jelzetlen úton a Somos-kilátóhoz.

Az erdőben kanyargunk a Csillagvárig.

A téglagyárnál levághatjuk az utat a Csillagvár utcán, ez ugyanúgy kivezet a o jelzésre.

Egyenesen beérkezünk Balatonszentgyörgyre.

Magasság méterben 190 170 150 130 110 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10,8 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SOMOS-KILÁTÓ („SOMOSHEGYI-KILÁTÓ”)

2

Útvonalunktól pusztán néhány száz méteres kitérővel érjük el a Balaton legújabb kilátóját. A 15 méter magas, 5 szintes fakilátó környezetében padokkal, asztalokkal ellátott pihenőhelyet, nem messze pedig éttermet is találunk.

Bár a kilátó a forgalmas 76-os főút mellett áll, a balatoni panoráma kárpótol az enyhe zajért. A tó felé tekintve a túlparti, jellegzetes formájú hegyeket vehetjük szemügyre, talán kicsit más perspektívából, mint szoktuk. A víztükör mögött a Keszthelyi-hegység platója emelkedik, majd kelet felé haladva sorban kirajzolódnak a Tapolcaimedence vulkáni eredetű tanúhegyei. Sorrendben a Szent Györgyhegy, a szigligeti Várhegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy és a Badacsony koporsó, illetve gúla alakú sziluettjei követik egymást.

A kilátó első és második szintjén kiszélesített teraszokról élvezhetjük ezt a páratlan látványt, de a felsőbb szinteken is kényelmesen elférnek a látogatók. A kilátó tövében lévő információs táblán a fő látványelemek, azaz a Balaton és a tanúhegyek keletkezéséről olvashatunk. A közeli erdő és a gyümölcsfákkal ligetes somogyi tanyavidék meghitt hangulatot kölcsönöz az épület környezetének, amelyet a szomszédos étterem már régóta élvez.

1

CSILLAGVÁR

A Festeticsek különleges vadászlakja a vadban gazdag somogyi erdők szélénél épült az 1820-as években.

Az egyedülálló, csillagot formázó épület kialakítása nagyban emlékeztet a középkori várak szerkezetére, ahol a kiugró bástyákból védhető a bejárat, csakhogy mindez egy kisebb kastély méreteiben. Eredetileg egy torony is állt az épület közepén, de ezt a tetőszerkezet cseréjekor elbontották. Az épület közepén egy 30 méter mély kút is található, amelyhez számos legenda kapcsolódik, főként a kútba veszett kútásókkal és helyiekkel kapcsolatban. Berendezései az eredeti puritán, népi jellegű életformát reprezentálják, ahol a középkori végvári katonák hétköznapjait megörökítő jeleneteket mutatnak be a látogatóknak. A Csillagvár pincéje szintén különleges, kettős keresztet formáz, és a honfoglalástól az I. világháborúig terjedő időszak nemzetvédőinek viseletét bemutató kiállításnak ad otthont.

Az egykori grófi istállóban ma csárdát találunk, de az épület előtti parkban is számos programot szerveznek. Utazhatunk lovas kocsin, lovagolhatunk, kipróbálhatjuk az íjászatot és a dobócsillagozást, a kovácsműhelyben pedig mi magunk is megpróbálkozhatunk a nekünk tetsző tárgyak elkészítésével.

2

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Balatonberény vasútállomás

VÉGPONT:

Balatonszentgyörgy, Berzsenyi utca 57. buszmegálló

TÁV:

10,8 km

IDŐTARTAM:

3 óra

SZINTEMELKEDÉS:

224 m

SZINTCSÖKKENÉS:

223 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken, a Csillagvárban

Érdemes kihasználni a Balaton közelségét: a túra végén üdítő lehet egy jó csobbanás.

TIPP!

Balatonberényben eldönthetjük, hogy a községi, a szabad- vagy a naturista strandon élvezzük-e a naplementét.

Mosolygó

szentek a folyók birodalmában W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Beregi-Tiszahát a folyók birodalma: a Tisza, a Szamos és a Kraszna alakította a tájat és az itt élők életét. Ebbe a világba pillanthatunk be egy könnyű túra során, egyúttal a középkori templomok világát is felfedezve. Sokan unalmasnak gondolják az alföldi túrákat, azonban mint mindenhol, az ország keleti csücskében is lehet olyan útvonalat találni, amely garantáltan tartogat érdekességeket. A Felső-Tisza vidékén több mint 300 kilométernyi aszfaltozott gátkoronán lehet teljes nyugalomban tekerni, és ha letérünk a védművekről, többnyire alacsony forgalmú utakon gurulhatunk tovább. És megéri letérni: sok-sok apró csodát rejtő, középkori templom maradt szinte teljesen épen a térségben, de ne feledkezzünk meg a természeti látnivalókról sem. A szatmári szilva hazájában sok helyütt persze végeláthatatlan, katonás rendben tartott gyümölcsösök mellett tekerhetünk, és természetesen a termésből készült főzettel is találkozhatunk. Forró nyári napokon a Tisza homokos strandjai hívogatnak megállásra, hűsölésre, de nyáron vízi vidámparkban, míg télen fürdőben is kipihenhetjük a túra fáradalmait.

Vásárosnaményban kitérőt tehetünk a vadászati múzeumhoz, majd a Tiszán átívelő hidat vesszük célba.

A folyó felett elhaladva, a körforgalmat elérve rögtön jobbra kanyarodva keresztezzük a 41-es főutat, majd letérünk a gátra. Innen Tivadarig csak a gátat követjük.

Tivadarba érve a templom után balra fordulunk, Tarpa felé, ahol pedig a kereszteződésben balra, Vásárosnamény irányába fordulunk.

Másfél kilométer múlva érjük el a hetefejércsei elágazást; itt jobbra fordulunk.

Hetefejércsén áthaladva jutunk el Csaroda határába – a templom meglátogatásához jobbra kell térni, majd a faluban a körforgalomnál ismét jobbra, végül a következő elágazásnál megint jobbra kell tartani.

Menjünk vissza a fent leírt útvonalon Csaroda határába, majd tovább Tákosra.

A templom után rátérünk a gátra.

A gát egészen Gergelyiugornyáig vezet, a 41-es főutat keresztezve. A Beregszászi úton végigtekerve érjük el a túra elejéről már ismert vásárosnaményi Tisza-hidat.

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS

2

Vásárosnaményban egy különleges vadászati magángyűjteménybe nyerhetünk bepillantást. Kiss B. Zoltán vadász 1978 óta gyarapodó gyűjteménye egy szépen felújított magtárban kapott helyet. A kiállításon a trófeák mellett interaktív és ízlésesen berendezett kiállítást, valamint egy bemutató kisfilmet is láthat a közönség. A hazai vadak mellett zebrát elejtő oroszlánok vagy éppen varacskos disznó is megszemlélhetők testközelből.

3

MOSOLYGÓ SZENTEK TEMPLOMA

4

A cím nem hatásvadász: a csarodai református templom belső falára festett szentek egy részét tényleg mosolyogva ábrázolta a művész, ez teszi igazán kü­lön­ le­ges­sé a templomot. A késő román stílusú, 13. század végén épült templomot elsőként kívülről érdemes szemügyre venni, ugyanis szembeötlő, mennyire arányos a téglából emelt épület. Odabent csodát látunk: egyfelől finom arányok jellemzik a templombelsőt is, másrészt a falakat 14. századi freskók borítják. A legérdekesebbek a szent­áb­ rá­zo­lások, hiszen szájuk szegletében piciny mosoly figyelhető meg.

1

2

TARPAI SZÁRAZMALOM

A Felső-Tisza vidékén valaha szinte minden faluban működött szárazmalom – a 19. század elején épült tarpai őrlőmű az egyetlen ezek közül, amely megmaradt az utókornak. A szárazmalomban az őrléshez szükséges energiát a kerengősátorban a malom hajtására szolgáló nagykerékhez kötött, körbe-körbe járó lovak szolgáltatták. A szárazmalmok ideje a gőzmalmok elterjedésével járt le, amelyek lassan teljesen kiszorították azokat a termelésből. A tarpai szárazmalomban 1929-ben őröltek utoljára. 1981-ben újították fel, ekkor nyerte el mai formáját.

TÁKOSI REFORMÁTUS TEMPLOM

A mezítlábas Notre-Dame-nak is nevezett templom a beregi középkori református templomok egyik legszebbike. Az 1766‑ban épült, favázas, úgynevezett paticsfalú (cölöpök köré vert vályogból épült) építményt zsindelytető fedi, mellette kis fa harangtorony áll. Csodálatos mennyezetét 58 fakazetta alkotja, mindegyiket más és más virágmotívum díszíti. A papi szószék, a falusi kántortanító széke vagy a helyi nemesek padjai is mind egyedi remekművek. És hogy miért mezítlábas Notre-Dame a neve?

Azért, mert az agyagpadlót mezítláb döngölték a készítésekor.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Vásárosnamény vasútállomás

VÉGPONT:

Vásárosnamény vasútállomás

TÁV:

54,6 km

IDŐTARTAM:

4 óra

SZINTEMELKEDÉS:

336 m

SZINTCSÖKKENÉS:

336 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

A túra közben a csarodai templom mellett lévő kis ligetben érdemes megpihenni – máshol nem találunk árnyékot nyáron.

TIPP!

A túra végig aszfaltozott utakon, síkon halad, így bármilyen kerékpár megfelel a teljesítéséhez.