Hozzátáplálás - HelloBaby különszám

HÓNAP

HOZZÁTÁPLÁLÁSI

KISOKOS 6-8. HÓNAP

Mikor áll készen a baba a hozzátáplálásra?

 Ha stabilan tartja a nyakát.

 Ha stabilan tud ülni.

 Ha megszűnt a nyelvkilökő/nyelvkiöltő reflexe

 Ha képes megmarkolni, a szájába emelni és megrágni az ételt.

 Ha érdeklődik a szilárd ételek iránt.

Nincs kizárólagosan jó megoldás!

Ha valaki pontos, megkérdőjelezhetetlen „menetrendet” szeretne kapni babája hozzátáplálásának megkezdéséhez, hamar rájön, hogy egyetlen kizárólagos megoldás nem létezik. A világ különböző tájain és az egyes családokon belül is eltérőek az ezzel kapcsolatos lehetőségek és szokások, a szakértői álláspontok is módosulnak az idők során. Tájékozódjunk, és döntsünk legjobb belátásunk szerint!

Milyen zöldségeket ehet a baba?

Batáta (édesburgonya), cékla, cukkini, krumpli, mángold, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, zöldborsó a héja nélkül.

Milyen gyümölcsöket ehet a baba?

Alma, avokádó, banán, cseresznye, gesztenye, meggy a héja nélkül, őszibarack, szilva.

Milyen gabonaféléket ehet a baba?

Gluténmentes rizs-, kukoricapehely, zabpehely stb.

Milyen húsféléket ehet a baba?

Csirke, pulyka.

Mit és mennyit igyon a baba?

Az igény szerint és kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőnek még nyáron sincs szüksége külön folyadékbevitelre. A hozzátáplálás megkezdésével a legmegfelelőbb számára a folyadékpótláshoz a babavíz, illetve a felforralt és visszahűtött ivóvíz. 6 és 12 hónapos kor között a napi folyadékigény kb. 120-180 ml. Részletek a 42. oldalon.

7-8 HÓNAPOSAN

Milyen zöldségeket ehet a baba?

Batáta (édesburgonya), cékla, cukkini, krumpli, mángold, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, zöldborsó a héja nélkül.

Új ízek: brokkoli, fehérrépa, kelbimbó, spárga, tök, zeller.

Milyen gyümölcsöket ehet a baba?

Alma, avokádó, banán, cseresznye, gesztenye, meggy a héja nélkül, őszibarack, szilva.

Új ízek: görögdinnye mag nélkül, körte, ringló, sárgabarack, sárgadinnye mag nélkül, szőlőlé.

Milyen gabonaféléket ehet a baba?

Gluténmentes rizs-, kukoricapehely, zabpehely stb.

Új ízek: búza, hajdina, köles, kuszkusz, quinoa, rizs, rozs, tészták, zab.

Milyen húsféléket ehet a baba?

Csirke, pulyka.

Új ízek: borjú, filézett édesvízi hal, nyúl.

Egyéb

Tojás.

Hasznos tudnivalók

 Mindig ellenőrizzük, nem túl hideg vagy nem túl meleg-e a babának kínált étel!

 Kezdetben napi 1-2 alkalommal kóstoltassunk új ízt 1-2 evőkanálnyi vagy még kisebb mennyiségben.

 Fokozatosan növeljük az adagot és a gyakoriságot.

 Mindig 3 napon át adjunk új ételt, és csak egyfélét, csak utána következzen egy másik táplálék bevezetése, így allergia esetén könnyebb rájönni, mi az allergén.

Mennyi anyatejet kapjon a hozzátáplált baba?

A szoptatott babák fő tápláléka 1 éves korig az anyatej –az első életévben egyharmad/kétharmad arányban. A második életév végéig ez az arány megfordul: egyharmad rész lesz az anyatej mennyisége és kétharmad a szilárd tápláléké. A szoptatás a WHO ajánlása szerint 2 éves kor után is folytatható. Részletek a 14. oldalon.

Amit fontos figyelembe venni

Tartsuk szem előtt, mikor áll készen gyermekünk a hozzátáplálásra, tartsuk be a fokozatosság elvét, és a baba egészségének érdekében vegyük komolyan a tiltólistát!

Kövessük a babaételek alapanyagainak kiválasztására és a higiéniára vonatkozó javaslatokat, ügyeljünk a félrenyelés megelőzésére.

MIKOR ÁLL KÉSZEN A BABA A HOZZÁTÁPLÁLÁSRA?

Az anyatej a tökéletes első táplálék, ennek hiányában a női tej/donortej, vagy ha ez nem megoldható: a szigorú szabályok betartása mellett összeállított tápszer. A babák fő táplálékai egészen 1 éves korukig ezek, azonban az első életévük közepe táján már készenlétet mutatnak a hozzátáplálásra.

Nagy mérföldkőhöz érkezünk, amikor kisbabánkat más ételekkel is megismertetjük az anyatejen/ tápszeren kívül. Úgy a legegyszerűbb, ha tulajdonképpen folytatjuk a szokásos szoptatási, etetési rutinunkat, és hagyjuk, hogy babánk csatlakozzon a mi étkezéseinkhez, ezáltal fokozatosan és saját tempójában ismerkedhet meg az új ételekkel, ízekkel, állagokkal. De mikor?

MINDENT A MAGA IDEJÉBEN!

Megvannak annak a jelei, hogy gyermekünk már készen áll a hozzátáplálásra, ami azonban nem köthető pontos időponthoz. Mi szülők, nagyon szeretjük, ha van egy konkrét, számszerűsített dátumunk, amikorra el kell jutnunk valahova vagy épp el kell kezdenünk valamit, ezért sokan napra pontosan aznap meg is kezdik a kóstoltatást, ahogy a gyermekük betölti a fél évet. A csecsemők viszont saját fejlődési ütemükben fognak nyitni a különböző ételek elfogadására és elfogyasztására, pontosan ugyanúgy, ahogy saját tempójukban kezdenek el kúszni, mászni, járni vagy beszélni is.

A tápszerrel etetett babák fő tápláléka 1 éves korukig a tej alapú tápszer. Jó tudni, hogy az ő tápcsatornájuk, bélrendszerük sem érik meg hamarabb szoptatott társaikénál. Általában náluk is érdemes megvárni, hogy betöltsék a 6. hónapjukat. Bár a korábbi irányelvek azt javasolták, hogy a szilárd táplálék adása megkezdhető 4 hónapos kor körül, amikor erre utaló fejlődés is tapasztalható, ezt siettetni semiképp sem szabad.

AZ ANYATEJ IS SZÜKSÉGES

Az anyatej a legfontosabb táplálék az első életévében, ez biztosítja a megfelelő kalória- és folyadékmennyiséget, a nélkülözhetetlen tápanyagokat. Ha hagyjuk, hogy ezt a szilárd ételek túl hamar pótolják, az alultápláltsághoz, a tápanyagegyensúly felborulásához, lassúbb súlygyarapodáshoz vezethet. Az anyatej ráadásul számos immunanyagot, őssejtet és sok más, egyedülálló összetevőt tartalmaz.

A szoptatás segít megakadályozni egyes káros baktériumok, pl. az Escherichia coli túlzott elszaporodását babánk bélcsatornájában; erre utal például St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kísérlete, melyről 2020-ban adott közre tanulmányt a https://www.pnas.org.

Ha a kelleténél hamarabb váltja fel az anyatejet a szilárd táplálék, úgy sajnos, csökkenhet az általa nyújtott védelem szintje is!

A hozzátáplálás bevezetése merőben új élmény babánk számára, ami az ízlelésről, az állagokról és új készségek elsajátításáról szól, semmiképp sem az anyatej , illetve a tápszer kiváltásáról!

Azt is tudnunk kell, hogy az anyatej fokozatosan és gyengéden vezeti be a babát az édesanyja által fogyasztott ételek világába, mert ezek egyes ízmolekulái megjelennek az anyatejben is, ezáltal természetes módon sokféle ízélményt nyújtanak a picinek már a szopizások alkalmával, segítve a felkészülést a családi asztalra kerülő ételek elfogyasztására.

ALLERGIA? NEM ALLERGIA?

Az ételallergia lényegében azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen élelmiszert tévedésből káros anyagnak vél és védekezik ellene. Az allergia erős, túlzó immunválasz, amit valamilyen fehérje eredetű komponensre ad a szervezet – ez lehet növényi, állati eredetű, gombaféle –, illetve lehet kémiai eredetű, kiválthatja például vegyszer, gyógyszer, vagy akár adalékanyag.

Nőtt és nő az ételallergiások száma, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan azt laikusként gondolnánk. A gasztroenterológusok szerint az ételallergia Magyarországon az embereknek csupán kb. a 2%-át érinti. Gyermekkorban ez az arány 6%. Ezzel szemben minden második-harmadik család beszámol valamilyen fajta ételallergiáról, tudniillik gyakran gondolnak allergiára akkor is, amikor a tünet mögött valami más húzódik meg.

MI MINDENEN MÚLHAT, HOGY KIALAKUL-E?

Azt, hogy egy baba vagy egy kisgyermek allergiás lesz-e, több tényező befolyásolja. Először is: örökölhető a hajlam. Amennyiben az egyik szülő allergiás, úgy a gyermek 40% eséllyel lesz maga is érintett, ha pedig mindkét szülő ugyanolyan allergiában szenved, akkor az utód 80% eséllyel maga is megküzd ezzel. Ha a két szülő más típusú allergiával él, akkor 60% az esélye annak, hogy a gyermekükre is ez vár. A jelzett arányszámok minden allergiatípust magukban foglalnak. Amennyiben a szülők hajlama miatt a babánál is számolni kell allergiával, úgy még inkább fontos minden lehetőséget megragadni a megelőzés érdekében. Az örökletességen túl ugyanis számos más hatás is befolyásolja, hogy kialakul-e allergia –ilyen például mindjárt a születés módja. A hüvelyi szülés csökkenti az allergia megjelenésének valószínűségét. Szintén segít az allergia megelőzésében az anyatej: amennyiben 6 hónapos korig kizárólag szoptatjuk a babát és azon túl is folytatódik az anyatejes táplálás, az jelentős védőfaktort jelent. Rontja az esélyeket, vagyis elősegítheti az allergia megjelenését, ha a baba csecsemőként széles spektrumú antibiotikumot kapott.

Újabb kutatások rávilágítottak, hogy az is hátrányos lehet, ha túl későn vezetjük be a kicsi táplálkozásába az allergéneket. Szintén nagyobb számban lesznek allergiásak azok a gyerekek, akik túlságosan steril környezetben cseperednek, a természet közelsége, az állatok közelsége viszont erősíti a megelőzés tendenciáját.

MI AZ, AMI NEM ALLERGIA?

Fontos megkülönböztetni az ételallergiát az ételintoleranciától, az előbbi ugyanis jóval veszélyesebb lehet. Gyakran okoz félreértést például a csecsemőkori hasfájás. Amikor fáj a kisbaba pocakja (csecsemőkori kólika), egyáltalán nem biztos, hogy allergia áll a háttérben. Szintén előfordulhat – már csecsemőkortól –pszichoszomatikus gyomor-bélrendszeri betegség, ami mögött gyakran szorongás áll; vagyis szintén nem allergia. Ezeket nevezik funkcionális betegségeknek. Ide tartozik továbbá a funkcionális székrekedés, a hasmenés, és gyakran a krónikus hasfájás is, melyek tünetei alapján gyakran gyanakodnak allergiára a szülők. Az ilyen problémák legtöbbje azonban életkori sajátosságból adódik és nincs mögötte szervi gond. A kisbaba tehát idővel szépen „kinövi” majd.

HOZZÁTÁPLÁLÁSI KISOKOS 8-12. HÓNAP

Növekedéskövető alkalmazások

Léteznek applikációk, amelyek a gyermek testsúlyának és testhosszának növekedését láttatják, általuk jól követhető a gyarapodás menete. Ilyen például a KidLongi-ONV2, a Child Growth Tracker vagy a Growth – Baby & child growth charts. A szükséges adatokat 1 éves korig havonta, 1–3 éves korig 2-3 havonta érdemes rögzíteni.

8-9 HÓNAPOSAN

Milyen zöldségeket ehet a baba?

Batáta (édesburgonya), brokkoli, cékla, cukkini, fehérrépa, kelbimbó, krumpli, mángold, sárgarépa, sóska, spárga, spenót, sütőtök, tök, zeller, zöldborsó a héja nélkül.

Új ízek: fokhagyma sütve, hagymafélék, karalábé, karfiol, kínai kel, paradicsom, padlizsán.

Milyen gyümölcsöket ehet a baba?

A döntés a miénk!

Rajtunk múlik, hogy a híg, pépes állagú ételektől a sűrűbb püréken át haladunk-e az apró darabkás ételekig, vagy rögtön a falatkás étkezéssel, a BLW-vel próbálkozunk, de az is, hogy almával vagy inkább más alapanyaggal kezdjük/folytatjuk a hozzátáplálást.A hozzátáplálási táblázatok hasznosak lehetnek, de elsősorban iránymutatásnak tekinthetők.

Alma, avokádó, banán, cseresznye, gesztenye, görögdinnye mag nélkül, körte, meggy a héja nélkül, őszibarack, ringló, szilva, sárgabarack, sárgadinnye mag nélkül, szőlőlé.

Új ízek: citrusfélék, ribizlipüré.

Milyen gabonaféléket ehet a baba?

Búza, hajdina, köles, kuszkusz, quinoa, rizs, rozs, tészták, zab.

Gluténmentes rizs-, kukoricapehely, zabpehely stb.

Új ízek: kenyér, kifli, liszt.

Mit és mennyit igyon a baba?

1 éves korig a babavíz, illetve a felforralt és visszahűtött ivóvíz az optimális folyadék a kicsi számára. Esetleg kaphat valódi gyümölcsből készült, ízesítetlen, híg teát. Ne adjunk viszont neki buborékos vagy ízesített vizet, illetve 100%-os gyümölcslevet sem! A napi folyadékigénye 6 és 12 hónapos kor között kb. 120-180 ml. Részletek a 42. oldalon.

Milyen húsféléket ehet a baba?

Csirke, pulyka, borjú, filézett édesvízi hal, nyúl.

Új ízek: csirkemáj, sertés.

Milyen tejtermékeket ehet a baba?

Kefír, kemény sajt, natúr joghurt, túró.

Egyéb

Tojás.

10-12 HÓNAPOSAN

Milyen zöldségeket ehet a baba?

Batáta (édesburgonya), cékla, cukkini, krumpli, fokhagyma sütve, hagymafélék, karalábé, karfiol, kínai kel, mángold, paradicsom, padlizsán, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, zöldborsó a héja nélkül.

Új ízek: kelkáposzta, zöldbab pürésítve.

Milyen gyümölcsöket ehet a baba?

Alma, avokádó, banán, citrusfélék, cseresznye, gesztenye, görögdinnye mag nélkül, körte, meggy a héja nélkül, őszibarack, ribizlipüré, ringló, sárgabarack, sárgadinnye mag nélkül, szilva, szőlőlé.

Új ízek: szőlő mag nélkül (ha nagyobb szemű, negyedelve).

Milyen gabonaféléket ehet a baba?

Búza, gluténmentes rizs-, kukoricapehely, zabpehely stb., hajdina, kenyér, kifli, köles, kuszkusz, liszt, quinoa, rizs, rozs, tészták, zab.

Milyen húsféléket ehet a baba?

Csirke, pulyka, borjú, filézett édesvízi hal, nyúl, sertés, csirkemáj.

Új ízek: kacsa, liba, virsli és felvágott (jó minőségű).

Milyen tejtermékeket ehet a baba?

Kefír, kemény sajt, natúr joghurt, túró.

Új ízek: puha sajt, tejföl, tejszín, vaj.

Egyéb

Tojás.

Mit ne kapjon az 1 év alatti gyermek?

A hozzátáplálás nem jelenti azt, hogy a baba rögtön felnőttétrendre tér át. Néhány alapanyagot, táplálékot 1 éves koráig ne adjunk neki.

 Tehéntejet italként.

 Növényi tejet.

 Zöld teát, fekete teát, édesköményteát.

 Mézet.

 Nyers füstölt kolbászt, sonkát, nyers halat, lágy penészes sajtot.

 Nyers hús és nyers tojást.

 Hozzáadott cukrot, mesterséges édesítőszereket, adalékanyagokat tartalmazó ételeket.

 Magas zsírtartalmú, pl. olajban sült fogásokat.

Ha a babának nem ízlik valami

Minden gyermek más – teljesen normális dolog, ha a miénk gyorsabban vagy lassabban eszik, mint más babák, ha esetleg néhány alkalommal nem kér ételt, csk anyatejet. Amennyiben nem fogad el rögtön egy bizonyos, számára új táplálékot, próbálkozzunk tovább, mert előfordulhat, hogy 10-12-szer is kóstolnia kell, mire rákap az ízére. De azon se csodálkozzunk, ha megszeret valamit, majd ugyanazt megint elutasítja. Erőltetni viszont sosem szabad az evést – legyen örömforrás! Részletek a 41. oldalon.

Mi a helyzet az allergénekkel?

Főként a tojás, a tejtermékek, a mogyorófélék, a hal, a szója és a glutén okozhatnak allergiát a babáknál. Bevezetésük nagyobb körültekintést kíván. Ennek nincs szigorú menetrendje, de a tapasztalt szakemberek általában ezt a sorrendet ajánlják: glutén, hal, tejtermék, tojás, mogyorófélék, szója. Allergének bevezetése előtt és után 3 napig ne adjunk új ételt a babának!

A GLUTÉN BEVEZETÉSE

A glutén bevezetésének időzítése – ma már tudjuk! – kulcsfontosságú. Mivel a glutén erős allergén, sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy amennyiben egy éretlen emésztőrendszerű baba találkozik vele, azaz ha túl korán adjuk a kicsinek, az allergiát okozhat, ezért minél később ajánlott bevezetni. Ám az új ajánlások már egészen mások.

Mi is pontosan a glutén? Ez a természetes fehérje, más néven sikér olyan gabonafélékben fordul elő, mint a búza, a rozs, a tönkölybúza, az árpa, a zab (ez utóbbi önmagában nem tartalmaz glutént, de betakarításkor sokszor „szennyeződik” vele). A korábbi gyakorlattal ellentétben az újabb kutatások azt támasztják alá, hogy a babának már a hozzátáplálás korai szakaszában fontos találkoznia a gluténnel. Ha ekkor, ám csak időnként és kis mennyiségben találkozik az adott allergénnel az éretlen emésztőrendszer, akkor sokkal hatékonyabban adaptálódik hozzá. Hogyan lehetséges ez?

IMMUNOLÓGIAI ABLAK

Létezik egy úgy nevezett immunológiai ablak – amíg ez „nyitva van”, addig a baba szervezete sokkal jobban képes alkalmazkodni az adott anyaghoz, mint ha egyáltalán nem találkozna vele, és csak hónapokkal később kapná. Tehát van egy olyan időszak, ami az allergének bevezetéséhez sokkal kedvezőbb, mint az azt megelőző vagy a későbbi időpontok. Még jobb a helyzet, ha ez a szakasz, a „nyitott ablak”, vagyis az immunológiai ablak időszaka úgynevezett anyatejes védelem mellett használható ki. Tehát az igazán ideális az, amikor egy szoptatott baba ismerkedhet az allergénekkel, így a gluténnel is.

Az immunológiai ablak időszaka anyatejes csecsemőnél 6 hónapos kor táján érkezik el; ugyanez igaz a tápszerrel táplált babákra nézve.

Fontos kiemelni: korántsem arról van szó, hogy jó korán kekszet nyomjunk a kicsi kezébe – pláne nem háztartási kekszet, hiszen a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket egészen 1 éves korig nagyon fontos lenne elkerülni. Igazából csupán ismerkedésről van szó, tehát kezdetben csak időnként és igen kevés glutént tartalmazó ételt adjunk. Például egy kevés liszttel szórhatjuk meg a kicsi főzelékét, püréjét, épp csak annyira, mintha megsóznánk. Heti 1-2 alkalommal ez kezdetben bőven elegendő; már a hozzátáplálás első 4 hetes blokkjában sort keríthetünk rá. Ha a lisztes szórás kevésbé szimpatikus, akkor 1-2 teáskanál gluténtartalmú gabonapelyhet is használhatunk, ezzel sűríthetjük a zöldségpürét.

MITŐL LESZ LISZTÉRZÉKENY A GYERMEK?

Gyakran örökletes tényezők befolyásolják a lisztérzékenységet, de számottevő az immunrendszer, a táplálkozás és a fertőzések szerepe is. Mindemellett a betegségnek is három fő típusa különböztethető meg: 1. cöliákia (régi nevén: lisztérzékenység), 2. glutén-/búzaérzékenység, 3. búzaallergia. A cöliákia – lisztérzékenység – valójában nem allergia, hanem örökletes, genetikai alapú autoimmun betegség, amely az egész szervezetet érinti. Ennek során a bélbolyhok pusztulásával felszívódási zavar alakul ki. A glutén-/búzaérzékenység egyfajta nem autoimmun probléma. Nehezebben diagnosztizálható, mint a másik kettő, és hasonló tüneteket mutat, mint a cöliákia. A búza-/gabonaallergia esetén kóros immunválaszról van szó. A legjellemzőbb tünetek: a hasfájás, haspuffadás, a tartós hasmenés, a fáradékonyság és a fejfájás. Kisgyermekeknél gyakran jár előredomborodó pocakkal (a jelentős bélgázképződés következtében), valamint az étvágytalanság ellenére nagy mennyiségű, zsíros széklettel, valamint fogyással vagy fejletlenséggel.

Mindhárom típusú érzékenység, allergia esetén elmondható, hogy a gluténmentes táplálkozás jelentős állapotbeli javulást eredményez és hogy a gluténmentes diéta egy életre szól!

HA A BABA JÁTSZIK AZ ÉTELLEL

A felnőttek számára bosszantó lehet az, amikor a kicsi nem rendeltetésszerűen használja az ételt, hanem „játszik” vele, és eközben mindent összeken, összemaszatol. Emiatt ráadásul többet kell takarítani, és a kicsi mosdatására, akár átöltöztetésére is gyakrabban kell sort keríteni. De bármilyen meglepő is: a játék az étellel a fejlődés természetes része.

Akicsik az ennivalóval folytatott tevés-vevés közben is felfedezéseket tesznek az őket körülvevő világban. Megértenek bizonyos ok-okozati összefüggéseket, fejlődik gondolkodásuk, megtapasztalják a tárgyállandóságot. „Ha eldobom az ételt, leesik”, hiszen létezik a gravitáció, amiről ugyan majd csak később hallanak, de a működését már érzékelik. A dobálózás gyakran önszórakoztatás is, hiszen nagyon mókás, hogy amit ők leejtenek, azt anya felveszi és visszaadja.

HOGY A JÁTÉKBÓL NE LEGYEN JÁTSZMA

A gyermek kíváncsisága és kísérletező kedve, amely az étellel játszásra motiválja őt, a táplálkozással kapcsolatos tapasztalatok gyarapítása mellett az érzékeket is fejleszti. A hozzátáplálás kezdetén a szülő általában meg is engedi, hogy a baba megérintse az ételt, kenegesse, összetörje és kiköpje, esetleg eldobja. Az utóbbiakról azért talán érdemes leszoktatni, hiszen hosszú távon az is a cél, hogy megtanítsuk a kulturált étkezést. Eleinte elég annyi, hogy nem erősítjük meg a rossz szokást (nem szidjuk érte a gyermeket, és nem nevetünk azon, hogy milyen mulatságos). Érdemes ugyanis odafigyelni arra, hogy az étellel való játék ne váljon játszmává! Jó dolog úsztatni, dobálózni, maszatolni, hisz ez egy ideig a fejlődést szolgálja – ne fojtsuk el, de ne is reagáljuk túl. Engedjük, hogy a gyermek felfedezze az ételek textúráját, az ok-okozati viszonyokat, de ne pattanjunk fel minden lepottyant falat miatt. Ha van kutya, a baba etetésekor tartsuk távol, mert ő is intenzíven fog reagálni, ha folyton az orra elé esik valami ígéretes falat, és ezzel önkéntelenül is támogatja a dobálódzókedvet. Ha nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget a köpködésnek, dobálózásnak, akkor izgalom és megerősítés hiányában a kicsi hamarosan új tanulnivalót keres majd. Maradjunk tehát mindig higgadtak, érdektelenek, lehetőleg vágjunk pókerarcot.

LEHET, HOGY UNATKOZIK A BABA?

Ha a baba túlzásba viszi a játékot evés közben, akkor inkább fejezzük be az étkezést. Annak reményében, hogy legalább egyen valamit, nem érdemes fenntartani a helyzetet, hiszen ezáltal soha véget nem érő ördögi kör alakulhat ki. Ő játszik, mi azt reméljük, hogy valamit majd csak enni fog – aztán kiderül, hogy nem, és így tovább. Ha kilépünk a szituációból, legközelebb kicsit már éhesebb lesz a baba, és talán inkább az evést választja. Azért is játszhat az étellel, mert maga az evés nem érdekli eléggé, unatkozik. Próbáljuk meg lekötni a figyelmét, de semmiképp ne kapcsoljuk be neki a tévét evésidőben, ne toljunk tabletet az orra elé! Inkább bírjuk ki, hogy például egy picit „dobol” az előtte lévő kanállal. Beválhat, ha beszélgetünk vele evés közben. Mesélhetünk neki az aktuális ételekről is, történetbe szőve. Nagy sikere lehet a bébiételes üvegen szereplő mesefigurákról szóló sztoriknak. Az étellel való játék oka lehet az is, ha a pici már nem éhes. Mivel ezt még nem tudja megfelelően kommunikálni, így is kifejezheti, hogy köszöni szépen, eleget evett.

Mint látható, az étkezés megtanulása nem pusztán annyiból áll, hogy jön a kanál, nyisd ki a szád, én pedig beleteszek valamit, amit meg kell enned… Az egész egy igazán nagy kaland, a színek, illatok, ízek, hőmérsékletek, textúrák izgalmas parádéja – mindezek élményszerű átéléséhez, megszerettetéséhez pedig szülőként mi is nagyban hozzájárulhatunk.

1 ÉVES KORTÓL

HOZZÁTÁPLÁLÁSI KISOKOS 1–2. ÉV

1 ÉVESTŐL

Milyen zöldségeket ehet a kisgyermek?

Batáta (édesburgonya), cékla, cukkini, hagymafélék, karalábé, karfiol, kelkáposzta, kínai kel, krumpli, mángold, paradicsom, padlizsán, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, zöldborsó a héja nélkül, zöldbab pürésítve.

Új ízek: csicseriborsó, kukorica, lencse, sárgaborsó, szárazbab püréként, olajos magvak (aprítva, darálva), paprika, retek.

Milyen gyümölcsöket ehet a kisgyermek?

Egyre önállóbban

A csecsemő általában 9-12 hónapos korában kezdi ügyesen használni a kezét az evéshez. Kásák, pürék fogyasztásához adjunk neki is egy kis babakanalat, puha, darabos ételhez babavillát, hogy próbálkozhasson az önálló táplálkozással. Ha a kanalat és a villát már ügyesen használja, kerekített végű műanyag kést, kenőkést is a kezébe adhatunk. A folyadékot 9-12 hónapos kortól már kínálhatjuk (baba)pohárból az ivás technikájának gyakorlásához. Részletek az 54. oldalon.

Mit és mennyit igyon a baba?

1-2 éves korban is a babavíz, illetve a felforralt és visszahűtött ivóvíz az optimális folyadék a kicsi számára. Adható még: valódi gyümölcsből készült, ízesítetlen, híg tea, vízzel hígított 100%-os gyümölcslé kisebb mennyiségben. Ha italként tehéntejet adunk, ebből a napi maximális ajánlott mennyiség 480 ml. A napi folyadékigény 6 és 12 hónapos kor között kb. 240960 ml. Kánikula idején, illetve hányással-hasmenéssel járó betegség esetén kiemelten kell figyelni a folyadék-utánpótlásra a kiszáradás megelőzése érdekében! Részletek a 42. oldalon.

Alma, avokádó, banán, citrusfélék, cseresznye, gesztenye, görögdinnye mag nélkül, körte, meggy a héja nélkül, őszibarack, ribizlipüré, ringló, sárgabarack, sárgadinnye mag nélkül, szilva, szőlőlé, szőlő mag nélkül (ha nagyobb szemű, negyedelve).

Milyen gabonaféléket ehet a kisgyermek?

Búza, gluténmentes rizs-, kukoricapehely, zabpehely stb., hajdina, kenyér, kifli, köles, kuszkusz, liszt, quinoa, rizs, rozs, tészták, zab.

Milyen húsféléket ehet a kisgyermek?

Borjú, csirke, csirkemáj, filézett édesvízi halak, filézett tengeri halak és herkentyűk, kacsa, liba, nyúl, pulyka, sertés, virsli és felvágott (jó minőségű).

Milyen tejtermékeket ehet a kisgyermek?

Kefír, kemény és puha sajt, natúr joghurt, tejföl, tejszín, túró, vaj. Új ízek: juhtúró, kakaóital, kecske- és tehéntej.

Egyéb

Tojás. Méz.

1,5 ÉVESTŐL 2 ÉVESTŐL

Milyen zöldségeket ehet a kisgyermek?

Batáta (édesburgonya), cékla, cukkini, csicseriborsó, hagymafélék, karalábé, karfiol, kelkáposzta, kínai kel, krumpli, kukorica, lencse, mángold, olajos magvak (aprítva, darálva), paradicsom, paprika, padlizsán, retek, sárgaborsó, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, szárazbab püréként, zöldborsó a héja nélkül, zöldbab pürésítve.

Új ízek: gomba.

Milyen gyümölcsöket ehet a kisgyermek?

Alma, avokádó, banán, citrusfélék, cseresznye, gesztenye, görögdinnye mag nélkül, körte, meggy a héja nélkül, őszibarack, ribizlipüré, ringló, sárgabarack, sárgadinnye mag nélkül, szilva, szőlőlé, szőlő mag nélkül (ha nagyobb szemű, negyedelve).

Új ízek: eper, málna, szeder, kivi, egres, áfonya, kókusz, füge, aszalt gyümölcs.

Milyen tejtermékeket ehet a kisgyermek?

Juhtúró, kefír, kecsketej, kakaóital, kemény és puha sajt, natúr joghurt, tehéntej, tejföl, tejszín, túró, vaj.

Minden más: mint korábban.

AJÁNLOTT ÉTELMENNYISÉGEK

Milyen zöldségeket ehet a kisgyermek?

Batáta (édesburgonya), cékla, cukkini, csicseriborsó, gomba, hagymafélék, karalábé, karfiol, kelkáposzta, kínai kel, krumpli, kukorica, lencse, mángold, olajos magvak (aprítva, darálva), paradicsom, paprika, padlizsán, retek, sárgaborsó, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, szárazbab püréként, zöldborsó a héja nélkül, zöldbab pürésítve.

Új ízek: olajos magvak egészben.

Milyen gyümölcsöket ehet a kisgyermek?

Alma, aszalt gyümölcs, avokádó, áfonya, banán, citrusfélék, cseresznye, eper, egres, füge, gesztenye, görögdinnye, kivi, kókusz, körte, málna, meggy, őszibarack, ribizli, ringló, sárgabarack, sárgadinnye, szeder, szilva, szőlőlé, szőlő.

Milyen húsféléket ehet a kisgyermek?

Borjú, csirkemáj, filézett édesvízi halak, filézett tengeri halak és herkentyűk, kacsa, liba, nyúl, sertés, virsli és felvágott (jó minőségű).

Új ízek: füstölt hús, szalonna, vadhús.

Minden más: mint korábban.

Meddig adjunk anyatejet?

A WHO állásfoglalása szerint az anyatejes táplálás a csecsemők kiegészítő táplálása mellett optimális esetben 2 éves korig vagy akár azontúl is folytatódik. Ha úgy tervezzük, hogy még hosszabb ideig szoptatnánk, akkor érdemes kisbabánkat az étkezések elején megszoptatnunk, és utána hozzátáplálnunk, ha viszont már tervezzük az elválasztást, akkor először kínáljuk neki az ételt, és utána szoptassuk meg. Részletek a 64. oldalon.

dkg

Tej, ízesített tejkészítmény, tea 1–2 dl

ÖNÁLLÓSODÁS A TÁPLÁLKOZÁSBAN

A kisbaba először lassanként, később egyre nagyobb léptekkel halad az önállósodás útján. Az első mosoly, az első hasra fordulás, az első szó: mind-mind jelentős mozzanatok fejlődésében. Az étkezésben az eszközhasználat mutatja meg, hogy nem csecsemő többé, hanem mindinkább saját elképzelésekkel rendelkező kisgyermek.

Mikor érik meg arra a kicsi, hogy először megpróbálhassa az önálló étkezést? Hogyan támogassuk őt ezen az úton? A pár hónapos kisbaba táplálása egyszerű, vagy egy kis segítséggel, gyakorlattal azzá válik: csak mellre tesszük őt (vagy bekeverjük számára a jól bevált tápszert). Később, a hozzátáplálás kezdetekor a legtöbb baba egy ideig szorgalmasan nyitja a száját, de aztán – lehetőségeitől és vérmérsékletétől függően – általában elég hamar eljön az a pillanat, amikor a kanál után nyúl, és ő maga szeretné a szájába tenni a falatot. Ettől a naptól kezdve persze még elég sok idő telik el addig, amíg maszat, morzsák, kiborított tányérok és a konyharuhák gyakori használata nélkül fogja egyedül elfogyasztani az ételt.

FONTOS MÉRFÖLDKÖVEK AZ ÉTKEZÉSBEN

Az első és legfontosabb tapasztalás, mellyel támogathatjuk gyermekünket az önállóbbá válásban, az, hogy már pici korától kezdve akkor kap enni, ha éhes. Szoptatott babáknál ez azt jelenti, hogy ha igényli, akkor van lehetősége mellre kerülni, és attól függően, mennyire éhes, tetszés szerinti mennyiségű anyatejet fogyaszthat. Tápszeres babáknál sem lehetetlen az igény szerinti táplálás, csak több figyelmet és körültekintést igényel. Ezzel alapozzuk meg azt, hogy a gyermek szabályozhassa az elfogyasztott táplálék mennyiségét, mellyel sok későbbi, evéshez kapcsolódó zavart lehet megelőzni.

Féléves kora körül a baba általában már nyúlkál az ennivaló, a kanál vagy a cumisüveg után. Támogatásunkkal megpróbálhat aktív részese lenni az evésnek! Egyedül ekkor persze még veszélyes lenne egyedül hagyni a cumisüveggel vagy a darabosabb ennivalóval, de a segítségünkkel már nyugodtan próbálkozhat.

9-12 hónapos korban elkezdi önállóan használni első eszközét az étkezéshez: a kezét. Ha már stabilan ül, akár az ölünkben, akár etetőszékben, tehetünk elé kis tányérban puha, kis darabkákra vágott párolt zöldséget, vagy puha gyümölcsdarabokat, kiflivéget. Ezekből a majszolásokból lesz később a rágás. Ne legyen lehetősége túl nagy vagy kemény dolgot a szájába venni, és tanítsuk meg neki, hogy egyszerre mekkora mennyiséget tehet a szájába! Ha pépes étellel etetjük őt, már bátran adhatunk az ő kezébe is kanalat, hogy kísérletezhessen. Hagyjuk, hadd próbálkozzon és ügyeskedjen, de közben soha ne hagyjuk egyedül!

9 hónapos-1 éves kora körül már próbálhat inni a baba itatópohárból, csőrös pohárból, sima pohárból. Egyszerre csak kevés folyadékot töltsünk neki, és legyünk mellette, amikor iszik! Az első önálló kortyok nagy sikerélményt jelentenek számára. 1 éves kor után, ahogy ügyesedik, egyre többet próbálkozik az egyedül evéssel. Ha kézzel már jól megy, adhatunk a kezébe kis, legömbölyített végű gyerekvillát, ezzel könnyen fel tudja majd szúrni a falatkákat. A kanállal is egyre ügyesebben bánik, persze ez sokáig még csak azt jelenti, hogy a levesből néha a szájába is jut egy kevés… Ha kanállal és villával már jól megy az evés, akkor jöhet a kés: persze lekerekített végű, kis méretű kenőkés vagy műanyag kés. Próbálkozhat a vajazással, később a kenyér, a főtt zöldségek darabolásával. Továbbra is tegyük neki lehetővé, hogy annyit egyen, amennyit ő szeretne, és még akár 4-5 évesen is nyugodtan használhatja evés közben a kezét!

ELSŐSEGÉLY FÉLRENYELÉSKOR

Ha a légutakba valamiféle tárgy vagy étel-ital kerül, az részleges vagy teljes elzáródást okozhat, ami életveszélyes helyzetet idézhet elő. Mivel a hozzátáplált, szilárd ételekkel ismerkedő baba még csak tanulja a falatok-kortyok továbbítását a nyelőcsöve felé, ez a veszély őt még inkább fenyegetheti, mint nagyobb társait.

Mi jelezheti azt, ha esetleg félrenyelt valamit a baba? Azt hihetnénk, a válasz egyszerű, hiszen erre felhívja a figyelmünket a nehezített, hangos, ziháló, szapora légzés, a fuldoklás, a nehezített hangképzés, az erős nyálcsorgás, az eltorzult arc – csakhogy a csecsemőknél nem feltétlenül, nem mindig van ilyen egyértelmű jele a légúti akadálynak. Súlyos esetben kékes-szürkéslilásra színeződik a bőr és eszméletvesztés is bekövetkezhet, hogy a végzetes kimenetelről ne is beszéljünk.

Mindez nagyon rosszul hangzik, de szülőként arra is fel kell készülnünk, hogy ilyen esetben segítséget tudjunk nyújtani gyermekünknek. Akinek nincsenek ezzel kapcsolatos ismeretei, jól teszi, ha elvégez egy szülőknek szóló elsősegélytanfolyamot, ahol szakemberek közreműködésével sajátíthatja el a tudnivalókat és az újraélesztés technikáját. Most a tájékoztatás kedvéért mi is leírjuk, mik a teendők.

MIT TEGYÜNK, HA BAJ VAN?

Ha a köhögés hatékony és nem következett be eszméletzavar, akkor biztassuk a gyermeket köhögésre. Egyéb teendő nincs, tehát ne ütögessük a hátát!

Ha nincs hatékony köhögés, akkor kétféle módon léphetünk közbe, életkortól függően. Ha a gyermekünk még csecsemő, fektessük az alkarunkra hasával lefelé, tenyerünkben tartva az arcát, majd csapjuk hátba a lapockák közét célozva a tenyerünkkel, maximum 5-ször. Ha ez nem járt eredménnyel, akkor fektessük őt a hátára, és alkalmazzunk mellkasi lökéseket, a mellkaskompresszióhoz hasonló technikával, de lassabb ütemben, maximum 5 alkalommal. Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzunk több lökést és hívjunk azonnal mentőt (104 vagy 112).

A kisgyermeket mellkasánál támasszuk meg vagy fektessük keresztbe a combunkon és csapjuk hátba a lapockái között határozottan, de nem túl durván. Ezt a légúti akadály távozásáig vagy maximum 5-ször ismételjük. Ha ez az eljárás eredménytelen, alkalmazzunk hasi lökéseket: az egyik kezünket szorítsuk ökölbe, kiálló hüvelykujjunkat helyezzük a szegycsont alsó része és a köldök közötti területre, majd másik kezünkkel átkulcsolva végezzünk magunk felé, illetve enyhén felfelé irányuló mozdulatokat addig, amíg az idegen test nem távozik, de maximum 5-ször. Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzunk több lökést és hívjunk azonnal mentőt (104 vagy 112).

Ha nincs hatékony köhögés, és a csecsemő vagy a gyermek eszméletlen, akkor nyissuk ki száját, és amennyiben jól látható légúti akadályt észlelünk, távolítsuk el. Ha légúti akadályt nem látunk, ne nyúljunk a szájába. Kezdjük el az újraélesztését, hívjunk segítséget és telefonáljunk azonnal mentőért (104 vagy 112).

HOGYAN TÖRTÉNHET AZ ÚJRAÉLESZTÉS?

Keringés- és légzésleállás esetén csecsemőknél és gyermekeknél az általános újraélesztési irányelvek alkalmazhatók, de a befújásnál és a mellkasi nyomásnál is óvatosabbnak kell lenni. Mindenekelőtt: szólítsuk meg és vállainál fogva óvatosan rázzuk meg a gyermeket. Ha nem reagál, ellenőrizzük a légzését: fejét óvatosan hajtsuk hátra, figyeljük mellkasának mozgását, hallgassuk a levegővételét. Az arcunkon érzékelhetjük a levegő áramlását.

RECEPTEK

SÜTŐTÖKÖS ZABKÁSA

(6 hónapos kortól)

Hozzávalók

2-3 evőkanál zab vízben megfőzve, 2-3 evőkanál sült sütőtök.

Elkészítés

A megfőtt zabpelyhet alaposan elkeverjük a puha sült sütőtökkel. Csipetnyi fahéjjal vagy vaníliával ízesíthetjük.

RÉPÁS ZÖLDSÉGPÜRÉ

(7 hónapos kortól)

Hozzávalók

1 szál répa, 1 alma.

Elkészítés

A répát meghámozzuk és megpároljuk. Az utolsó 5 percben hozzátesszük a kockázott, megtisztított almát. Amikor minden megpuhult, összeturmixoljuk.

Tipp Ehhez a püréhez hús és gabona is adható.

JOGHURTOS ZABKÁSA HÁZI LEKVÁRRAL

(7-8 hónapos kortól)

Hozzávalók

4 evőkanál zab, csipetnyi fahéj, 2 evőkanál natúr joghurt, 1 evőkanál házi lekvár.

Elkészítés

A zabot vízben csipetnyi fahéjjal megfőzzük. Amikor kihűlt, összekeverjük a joghurttal, majd a házi lekvárral ízesítve kínáljuk.

DINNYÉS NASI

(1 éves kor alatt is adható)

Hozzávalók

Görögdinnye, idénygyümölcsök (sárgabarack, őszibarack, áfonya, kivi), olajos magvak (napraforgómag, tökmag), aszalványok (mazsola, áfonya), görög joghurt.

Elkészítés

A görögdinnyéből kb. 2 cm széles szeletet vágunk, majd a képen látható módon, a pizzához hasonlóan felcikkelyezzük. A közepére görög joghurtot teszünk, a többi hozzávalót vegyesen ráhalmozzuk.

GESZTENYÉS GOLYÓ

(1 éves kor alatt is adható)

Hozzávalók

120 gramm natúr gesztenyemassza, 20 gramm szilvalekvár (olyan, ami csak szilvát tartalmaz) vagy ugyanennyi áztatott, darált aszalvány pürésítve, 25 gramm házi babakeksz (lásd: 91. oldal) és zabpehelyből készült keverék fele-fele arányban (késes aprítóban apróra zúzva), 4 evőkanál kókuszreszelék.

Elkészítés

A gesztenyemasszát felolvasztjuk, összedolgozzuk a darált babakeksszel és zabbal, valamint a lekvárral vagy pürésített aszalvánnyal. A masszából golyókat formázunk, majd a golyókat kókuszreszelékbe forgatjuk.

BABACSINTA ÁLLATFIGURÁKKAL

(1 éves kor alatt is adható)

Hozzávalók

1 banán, 1 tojás, 2 evőkanál liszt, egy kevés olaj a sütéshez.

Elkészítés

Minden hozzávalót kézi habverővel habosra keverünk, majd tapadásmentes serpenyőben, kevés olajon, lassú tűzön sütjük készre az adagokat. Könnyen formázhatunk a tésztából állatfigurákat is, melyek ízlés szerint díszíthetők.