Egyensúly és Növekedés

Gazdaságtörténeti áttörés Magyarország az elmúlt században jelentős gazdasági sokkokat élt át, melyek erősen hatottak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi egyensúlyra. A XX. század első felében három külső sokk érte a magyar gazdaságot: az első világháború, az 1929–1933-as nagy világgazdasági válság és a második világháború sokkja. A világháborúk okozták a legnagyobb veszteséget a magyar gazdaság számára, de a nagy világgazdasági válság sokkja is erős volt. A század második felében újabb három gazdasági sokk érte Magyarországot: az 1956-os forradalom okozta gazdasági visszaesés, az 1970-es évek olajválságainak gazdasági következményei és az 1990-es évtized első felében lezajlott piacgazdasági átmenet sokkja. Egyik sem mérhető a világháborús sokkokhoz, ám mindhárom esemény hosszú évekre visszavetette a magyar gazdaság fejlődését.

Míg az 1956-os forradalom gazdasági sokkja rövid ideig hatott, mintegy három év alatt a magyar gazdaság helyreállította nemzeti jövedelmének korábbi szintjét, addig az 1990-es évek piacgazdasági átmenetének külső/belső sokkját csak 2000 körül heverte ki a magyar gazdaság. Bár a gazdasági visszaesés kisebb volt, mint a két világháború során, de a gazdaság helyreállítása hasonlóan egy évtizedet vett igénybe. Ennél kisebb gazdasági visszaesést okozott a 2008–2009-es gazdasági válság, de a bruttó hazai terméket ért veszteségek mellett az államadósság hirtelen felszökése és a devizahitelek belső árfolyamkockázatának nyílttá válása belső sokkot hozott.

Mintha ismétlődött volna a múlt század 70-es éveinek története, amikor az évtized közepétől hazánk eladósodott, az államadósság hólabdaként egyre nagyobb lett, majd az addig csak a központi vezetés által ismert rejtett adósságproblémák 1990-ben nyílt válsággá váltak. A magas adósság és alacsony devizatartalék szorításában sokkterápiás piaci átmenetet követett a magyar gazdaságpolitika, ami már a születése pillanatában eltorzította a piacgazdaság szerkezetét.

— 24 —