Fogalomtár Adóalap: Adóalapnak nevezzük azt a vetítési alapot (pl. bértömeg, beruházási kiadás stb.), amely elméletileg adóköteles. Az adóalapmentességek hatása abban jelentkezik, hogy a tényleges (effektív) adókulcs alacsonyabb, mint a jogszabályban meghatározott névleges kulcs. (Emellett az adóelkerülés is csökkentheti az effektív kulcsot.) Adóbeszedési hatékonyság: A tényleges adóbevétel és az adójogszabályok alapján elvárható bevétel hányadosa. A hányados egytől való eltérését az adóelkerülés okozza. Adócentralizáció: Az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya. Adóék (tax wedge): A munkaadó által fizetett egy „átlagos munkás” bére teljes költségének és a munkás hazavihető nettó bérének kapcsolatát mutatja meg. Az adóék a munkát terhelő adó teljes összegének (személyi jövedelemadó, munkavállalói és munkáltatói járulékok, szociális hozzájárulási adó) és a teljes bérköltségnek (nettó bér, és munkát terhelő adók) a hányadosa. Adóelkerülés: A közgazdasági tartalomnak megfelelő adókötelezettség kikerülése. Példa erre a munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatása, aminek illegális formája a színlelt szerződés, legális formája pedig a vállalkozó által önkéntesen bevallott alacsony munkajövedelem. Az illegális formát adócsalásnak (tax evasion), az adórendszer nyújtotta lehetőségeket (kiskapukat) kihasználó formát „adótervezésnek” (tax avoidance) nevezzük. Adókulcs (tax rate): Megkülönböztetendő a törvényben meghatározott, a marginális és az átlagos adókulcs. A törvényben meghatározott adókulcs a törvényi szabályozásban rögzített adókulcsok mértéke különféle jövedelem, illetve profit szinteknél. A marginális adókulcs megmutatja, hogy adott jövedelemnél plusz egy egység jövedelemre hány százalék adót kell fizetni. Az át-
— 673 —
