PORTFÓLIÓMINŐSÉG: A MORATÓRIUM ÁTMENETILEG TÁMOGATÁST NYÚJT, DE EMELLETT NŐNEK A HITELKOCKÁZATOK
52. ábra: A fizetésképtelenségek rendezésének rangsora a magas jövedelmű országok között 2019-ben 100 90
Pontszám KKE régió
Pontszám Egyéb Európai Unió
Európai Unión kívül
100 90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
10
10
0
0 CHL NZL ISR AUS GBR CAN ISL KOR NOR JAP US
20
LUX GRC CHE FRA ITA ESP IRL SWE PRT BEL NLD DNK DEU FIN
30
20
LTU HUN LVA EST SVK POL AUT CZE SVN
30
A fizetésképtelenségek rendezésének összesített pontszáma
Megjegyzés: A fizetésképtelenség rendezésének pontszáma az egyes komponensek mutatóinak számtani átlaga: a hazai jogalanyokat érintő fizetésképtelenségi eljárások megtérülési rátája (kimenet, eljárási idő és eljárási költség függvénye), valamint a bírósági felszámolási és reorganizációs eljárásokra alkalmazandó jogi keret erőssége. A magasabb pontszám hatékonyabb keretrendszert jelez. A szaggatott piros vonal a magyar értéket jelöli. Forrás: World Bank.
A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok talpra állását a reorganizációt támogató jogi keretrendszer segíthetné. A reorganizációra szoruló vállalatok számára a csődeljárás jelentene kiutat, a hazai szabályozás azonban alacsony hatékonysággal működik, a logikája inkább jogi, mint gazdasági megközelítésű. Az eljárások nemzetközi rangsorában Magyarország a sereghajtók között szerepel (52. ábra), egyrészt a reorganizációt támogató jogi keretrendszer hiányából és a fizetésképtelenségi eljárások magas költségéből adódóan, másrészt amiatt, hogy a hosszadalmas eljárások a sikeres reorganizáció helyett általában felszámolással vagy kényszertörléssel végződnek. A csődeljárás alacsony hatékonysága reálgazdasági áldozattal is jár: nemzetközi tapasztalatok12 szerint a recesszióból való kilábalás lassabban megy végbe azon országokban, ahol a csődeljárás nem jelent valós reorganizációs lehetőséget. A koronavírus-járvány miatt megnövekedett vállalati sérülékenység, és a második hullámmal elhúzódó gazdasági kilábalás tükrében különösen fontos lenne az életképes vállalatok reorganizációjának támogatása egy hatékony jogi keretrendszerben.
3. KERETES ÍRÁS: A FIZETÉSI MORATÓRIUMBAN RÉSZTVEVŐ, ILLETVE A TÖRLESZTÉST FOLYTATÓ ADÓSOK JELLEMZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés következtében jelentősen nőhet azon hitelek aránya, amelyek esetében törlesztési problémák merülhetnek fel. A fizetési moratóriumnak érdemi szerepe van a portfólióminőség fenntartásában, de nem gátolja meg az ügyfelek gazdasági-pénzügyi helyzetének romlásából fakadó hitelkockázatok emelkedését. A moratórium lejártát követően jelentősen megnőhet a késedelembe eső hitelek aránya, így az MNB kiemelt figyelemmel vizsgálja a moratóriumban lévő hitelportfóliót, azaz a törlesztés-felfüggesztéssel élő adósok körülményeit. Elemzésünkben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), illetve egy 2020 augusztusában készült, 1 100 vállalati és közel 56 ezer lakossági adós által kitöltött kérdőíves felmérés adatai alapján vizsgáltuk meg a moratóriumban levő adósok jellemzőit. Banki adatszolgáltatás alapján a 2020 júniusában fennálló lakossági hitelállomány több mint felét érintette az év végéig bevezetett törlesztés-felfüggesztés, hiteltípusonként eltérő arányban. A moratórium a személyi kölcsönök esetében a legjellemzőbb, a júniusi állomány több mint 70 százaléka volt érintett. A babaváró hitelek ugyancsak nagy része esetében került felfüggesztésre a törlesztés (65 százalék), ehhez azonban a gyermekvállalással kapcsolatos moratórium is hozzájárul. A jelzáloghitelek részvétele valamivel mérsékeltebb: lakáscélú esetében 45 százalék, míg a szabadfelhasználásúnál 53 százalék. Számításaink szerint a 2020 júniusában fennálló, március 19-e előtt folyósított hitellel rendelkező mintegy 2,7 millió háztartási ügyfél körülbelül 60 százaléka, vagyis 1,6 millió ügyfél élt a fizetési moratórium lehetőségével legalább egy hitele tekintetében.
12
Például az alábbi tanulmányok alapján: i) Cirmizi, E., L. Klapper és M. Uttamchandani (2010): The Challenges of Bankruptcy Reform. Policy Research
Working Paper 5448, World Bank, Washington, DC. ii) Adalet McGowan, M., D. Andrews és V. Millot (2017): Insolvency Regimes, Technology Diffusion and Productivity Growth: Evidence from Firms in OECD Countries. OECD Economics Department Working Papers, No. 1425. iii) Armour, J., A. Menezes, M. Uttamchandani és K. van Zwieten (2015): How do creditor rights matter for debt finance? A review of empirical evidence. In Research Handbook on Secured Financing in Commercial Transactions. Edward Elgar Publishing. iv) Lee, S.H., Y. Yamakawa, M.W. Peng és J.B. Barney (2011): How do bankruptcy laws affect entrepreneurship development around the world?.Journal of Business Venturing, 26(5), 505-520.
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2020. NOVEMBER
33
