MAGYAR NEMZETI BANK
4.2. A vállalati hitelállomány 12 százaléka, a lakossági portfólió 10 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak
Eladósodottság a jövedelmezőség arányában
50. ábra: A moratóriumban lévő sérülékeny vállalatok hitelei likviditási helyzet és eladósodottság szerint a teljes vállalati hitelállomány arányában Jelentősen eladósodott vállalatok
3,9%
Közepesen eladósodott vállalatok
0,6%
0,4%
1,4%
Alacsony szinten eladósodott vállalatok
0,2%
0,1%
0,2%
Közepes likviditási helyzet
Gyenge likviditási helyzet
2,3%
2,1% Kiemelten kockázatos kitettség: 6,1%
Megfelelő likviditási helyzet
Likviditási helyzet Megjegyzés: Eladósodottság: adósság/EBITDA, 1-nél kisebb érték esetén alacsony, 1 és 4 között mérsékelt, 4 felett és negatív értéknél jelentős. Likviditási helyzet: személyi jellegű ráfordítások/pénzeszközök mutató 0,5 alatt megfelelő, 0,5 és 2 között közepes, 2 felett gyenge. 2019-re vonatkozó adóbevallás alapú és 2020 végi hiteladatok alapján. Forrás: MNB, NAV.
Eladósodottság a jövedelmezőség arányában
51. ábra: A moratóriumban lévő nem sérülékeny ágazathoz tartozó vállalatok hitelei likviditási helyzet és eladósodottság szerint a teljes hitelállomány arányában Kiemelten kockázatos kitettség
Jelentősen eladósodott vállalatok
2,8%
Mérsékelten eladósodott vállalatok
0,8%
1,2%
3,7%
Alacsony szinten eladósodott vállalatok
0,3%
0,5%
0,9%
Közepes likviditási helyzet
Gyenge likviditási helyzet
Megfelelő likviditási helyzet
1,4%
5,5%
Likviditási helyzet Megjegyzés: Eladósodottság: adósság/EBITDA, 1-nél kisebb érték esetén alacsony, 1 és 4 között mérsékelt, 4 felett és negatív értéknél jelentős. Likviditási helyzet: személyi jellegű ráfordítások/pénzeszközök mutató 0,5 alatt megfelelő, 0,5 és 2 között közepes, 2 felett gyenge. 2019-re vonatkozó adóbevallás alapú és 2020 végi hiteladatok alapján. Forrás: MNB, NAV.
16
A moratóriumban lévő és sérülékeny ágazatban tevékenykedő, emellett pedig pénzügyileg is kifeszített vállalatok hitelei a teljes hitelállomány 6,1 százalékát teszik ki. A koronavírus-járvány harmadik hullámában is igaz, hogy bizonyos (sérülékeny) ágazatokban tevékenykedő vállalatok érzékenyebbek a járvány és a korlátozó intézkedések gazdasági hatásaira. Ezeknek a sérülékeny adósoknak a meghatározása a 6. keretes írásban ismertetett módszertan szerint történt. A sérülékeny ágazatok vállalatai közül a moratóriumban lévőket érdemes kiemelt figyelemmel követni a portfólióromlás tekintetében. A moratóriumban lévő és sérülékeny ágazatban tevékenykedő vállalatok a teljes vállalati hitelállomány 11 százalékával rendelkeznek (50. ábra). Ezen hitelek több mint felénél az adós vállalat vagy közepes/jelentős mértékben eladósodott,17 vagy a likviditási helyzete nem megfelelő, így pénzügyileg kifeszítettnek tekinthető. Összességében a sérülékeny ágazatban tevékenykedő vállalatokat vizsgálva a teljes vállalati hitelállomány 6,1 százalékát kitevő állomány tekinthető kiemelten kockázatosnak. A moratóriumban lévő, nem sérülékeny ágazatban tevékenykedő, de jelentős pénzügyi kifeszítettségük miatt kockázatosnak tekintett vállalatok a teljes hitelállomány 5,5 százalékával rendelkeznek. A koronavírus járvány és így a válság elhúzódása miatt egyre fontosabbá válik, hogy a nem sérülékeny ágazatokban lévő vállalatokat is figyelemmel kísérjük. Annak ellenére, hogy a járvány gazdasági következményei nem az ezen ágazatokban tevékenykedő vállalatokat sújtották leginkább és közvetlenül, kiemelten kockázatosnak tekintjük közülük azokat, melyek moratóriumban vannak és pénzügyileg jelentősen kifeszítettek lehetnek, tehát jelentősen eladósodottak és gyenge a likviditási helyzetük. A nem sérülékeny ágazatokban tevékenykedő, de kiemelten kockázatosnak tekintett vállalatok a teljes hitelállomány 5,5 százalékával rendelkeznek (51. ábra). Összességében tehát a teljes hitelállomány 11,6 százalékát tekintjük kiemelten kockázatosnak, amely közel fele-fele arányban oszlik meg a sérülékeny és nem sérülékeny ágazatokban tevékenykedő vállalatok között. A moratórium időszakának lejártával ezen hitelek körében realizálódhat legnagyobb eséllyel a hitelkockázat.
Fontos megemlíteni, hogy az átsorolásokat az MNB 2021-es iránymutatása is befolyásolhatta, amely megszabta, hogy a legalább 9 hónapja moratóriumban lévő hiteleket – bizonyos kivételekkel – Stage 2-es kategóriába kell sorolni. 17 A kifeszítettség különböző szintjeinek definíciója a 50. és 51. ábra alatti megjegyzésben található.
44
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
